{"id":400229,"date":"2004-03-09T23:00:00","date_gmt":"2004-03-09T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400229"},"modified":"2004-03-09T23:00:00","modified_gmt":"2004-03-09T23:00:00","slug":"egy-torzo-anatomiaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/egy-torzo-anatomiaja\/","title":{"rendered":"Egy torz\u00f3 anat\u00f3mi\u00e1ja"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

…<\/p>\r\n\r\n

Cellini felaj\u00e1nlotta I. Cosim\u00f3nak, hogy egy antik torz\u00f3hoz elk\u00e9sz\u00edti a fejet, a kart, a l\u00e1bat, \u00e9s m\u00e9g egy sast is illeszt hozz\u00e1\r\n [1]<\/b><\/sup><\/a>. Canova visszautas\u00edtotta a Parthenon szobrainak kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t, Thorvaldsen viszont elv\u00e1llalta az aiginai d\u00f3r templom\r\noromzati alakjainak restaur\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Amikor azt javasolt\u00e1k Rodin-nek, hogy eg\u00e9sz\u00edtsen ki g\u00f6r\u00f6g \u00e9s r\u00f3mai t\u00f6red\u00e9keket, a szobr\u00e1sz a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen\r\nv\u00e1laszolt: “Nem tartom magamat k\u00e9pesnek r\u00e1, hogy megtegyem; m\u00e9g ha az is lenn\u00e9k, sohasem mern\u00e9m.\u201d\r\n [2]<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

G\u00e1lik Andr\u00e1s \u00e9s Havas B\u00e1lint, a 2003-as Velencei Bienn\u00e1le alkalm\u00e1b\u00f3l az Eur\u00f3p\u00e1ban a m\u00falt sz\u00e1zad folyam\u00e1n bemutatott m\u0171alkot\u00e1sok egyik\r\nlegh\u00edresebbik\u00e9t, Nefertiti mellszobr\u00e1t eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki az \u00e1ltaluk elk\u00e9pzelt testtel. A bienn\u00e1le j\u00f3 ideje v\u00e9get \u00e9rt, el\u00fcltek a kamp\u00e1nyok \u00e9s vit\u00e1k, amelyek a\r\nMagyar Pavilont k\u00f6r\u00fclvett\u00e9k, \u00e9s itt maradt r\u00e1nk a torz\u00f3. Merthogy a sz\u00e1nd\u00e9kokkal ellent\u00e9tben a nagyszab\u00e1s\u00fa szobr\u00e1szi elgondol\u00e1s kett\u0151s \u00e9rtelemben nem\r\nteljesedhetett ki: koncepci\u00f3k\u00e9nt \u00e9s k\u00e9zzelfoghat\u00f3 szobork\u00e9nt.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

\u201eE szobor az eur\u00f3pai kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net \u00e9s szobr\u00e1szat egyik fontos forr\u00e1sak\u00e9nt tarthat\u00f3 sz\u00e1mon…\u201d – \u00edrta Nefertiti mellszobr\u00e1r\u00f3l\r\nPetr\u00e1nyi Zsolt, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora, a test bemutat\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l megjelent f\u00fczetben. Ez a kijelent\u00e9s igaz a Laoko\u00f3n-csoportra vagy a Belvederei Apoll\u00f3nra,\r\nde semmik\u00e9ppen nem az a Nefertiti-b\u00fcszt eset\u00e9ben. Az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tti XIV. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 tanulm\u00e1nyszobor nem j\u00e1tszott meghat\u00e1roz\u00f3\r\nszerepet sem az eur\u00f3pai kult\u00fart\u00f6rt\u00e9netben, sem azon bel\u00fcl a szobr\u00e1szat alakul\u00e1s\u00e1ban. Nem \u00e9p\u00fclt r\u00e1 elm\u00e9let, \u00e9s nem tal\u00e1lunk olyan kiemelked\u0151 alkot\u00e1st\r\nsem, amely ihletet mer\u00edtett volna bel\u0151le. Ezzel szemben Nefertiti feje mindig is m\u00e9diajelens\u00e9g \u00e9s t\u00f6megcsod\u00e1lat t\u00e1rgya volt, 1912-es megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u00f3l\r\nkezdve, f\u0151k\u00e9nt pedig 1924 \u00f3ta, amikor el\u0151sz\u00f6r \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki a berlini El\u0151-Ázsiai M\u00fazeumban. <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

A k\u00fcl\u00f6n\u00f6s szoborv\u00e1zlat t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt v\u00e1lhatott a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra a n\u0151i sz\u00e9ps\u00e9g megtestes\u00edt\u0151j\u00e9v\u00e9, mert a pontos sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok nyom\u00e1n\r\nkialak\u00edtott ide\u00e1lis-isteni ar\u00e1nyokat szokatlan m\u00f3don emberi-individu\u00e1lis formajegyekkel eleven\u00edti meg. Sokszorosan meghirdetett id\u0151tlen sz\u00e9ps\u00e9ge kor-\r\n\u00e9s helyf\u00fcgg\u0151. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 volta \u00e9s egyben k\u00f6zhelyszer\u0171s\u00e9ge azonban azt is felt\u00e9telezi, hogy a hozz\u00e1 konstru\u00e1l\u00f3, illetve rekonstru\u00e1l\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kkal k\u00f6zel\u00edt\u0151\r\nalkot\u00f3knak el kell d\u00f6nteni\u00fck, tulajdonk\u00e9ppen mik\u00e9nt is n\u00e9znek szembe vele [3]<\/b><\/sup><\/a>: az\r\n\u00e1ltaluk kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151nek tekintett m\u0171h\u00f6z, a szoborhoz, a m\u00e9diajelens\u00e9ghez vagy esetleg ennek \u00f6sszetett rendszer\u00e9hez kapcsolj\u00e1k az \u00e1ltaluk\r\nmegalkotott testet. A m\u00e9diajelens\u00e9g \u00e9s a szobr\u00e1szati alkot\u00e1s, az embl\u00e9ma \u00e9s a kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1s k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a kur\u00e1tor \u00e9s a m\u0171v\u00e9szek ebben az\r\nesetben a kultur\u00e1lis k\u00f6zkincs bizonytalan fogalm\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k \u00e1thidalni, amely azonban nem \u00e1rult el t\u00f6bbet, mint hogy a projekt tengely\u00e9ben a\r\nnyilv\u00e1noss\u00e1g fogalma \u00e1ll. <\/p>\r\n\r\n\r\n

Tov\u00e1bbi d\u00f6nt\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt a kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s folyamat\u00e1ban a konstrukci\u00f3 ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe, a rekonstrukci\u00f3s szeml\u00e9let, a t\u00f6rt\u00e9neti visszatekint\u00e9s ig\u00e9nye\r\npedig elt\u0171nt a m\u0171v\u00e9szek l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u00e9b\u0151l. Az \u00f3kori egyiptomi alkot\u00e1sok \u00fajra\u00e9leszt\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete azonban nem s\u00f6p\u00f6rhet\u0151 k\u00f6nnyed\u00e9n f\u00e9lre; a m\u0171v\u00e9szet\r\nt\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben restaur\u00e1l\u00e1sok \u00e9s derestaur\u00e1l\u00e1sok szakaszai v\u00e1ltj\u00e1k egym\u00e1st.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

Egyiptom\u00e1nia – ezt a c\u00edmet viselte egy 1994-es b\u00e9csi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s [4]<\/b><\/sup><\/a> -, ezzel a sz\u00f3val\r\njel\u00f6lik \u201eEur\u00f3pa v\u00e1gyakoz\u00e1s\u00e1t a f\u00e1ra\u00f3k f\u00f6ldje ir\u00e1nt\u201d, azt a t\u00f6rt\u00e9neti kapcsolatrendszert, amely Eur\u00f3pa \u00e9s az \u00f3kori Egyiptom k\u00f6z\u00f6tt a r\u00f3mai\r\ncs\u00e1sz\u00e1rkort\u00f3l, a k\u00e9s\u0151renesz\u00e1nszon, a klasszicizmuson, a felvil\u00e1gosod\u00e1son \u00e9s a historizmuson \u00e1t eg\u00e9szen a posztmodernig k\u00f6vethet\u0151, \u00e9s amelyben az\r\negyiptomi eredetik az eur\u00f3pai fant\u00e1ziak\u00e9pek kivet\u00fcl\u00e9seik\u00e9nt a speci\u00e1lisan eur\u00f3pai sz\u00e9ps\u00e9gide\u00e1l hordoz\u00f3iv\u00e1 v\u00e1ltak.<\/p>\r\n\r\n\r\n

A mag\u00e1n- \u00e9s k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyek kialakul\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan, r\u00e9szben az egyiptom\u00e1ni\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dve j\u00f6ttek divatba az \u00f3kori alkot\u00e1sok rekonstrukci\u00f3i,\r\nkieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sei. [5]<\/b><\/sup><\/a> A restaur\u00e1l\u00e1s e hull\u00e1ma a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9rte el cs\u00facspontj\u00e1t, majd\r\nazt\u00e1n a XIX. sz\u00e1zad folyam\u00e1n lassan csillapodva a kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s m\u0171faja akad\u00e9miai ujjgyakorlatt\u00e1 v\u00e1lt 6\r\n<\/sup><\/a>.\r\n\r\n<\/p>\r\n\r\n\r\n

Az egyiptom\u00e1nia r\u00e9sz\u00e9nek tekinthet\u0151 az eur\u00f3pai m\u00fazeumok Nap\u00f3leon hadj\u00e1rata ut\u00e1n megkezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s t\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t tart\u00f3 felt\u00f6lt\u00e9se\r\nis. A Nefertiti b\u00fcszt XX. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nete is egy mag\u00e1n-, majd egy \u00e1llami-m\u00fazeumi \u201ebekebelez\u00e9ssel\u201d kezd\u0151d\u00f6tt. <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

Havas B\u00e1lint \u00e9s G\u00e1lik Andr\u00e1s m\u0171v\u00e9nek \u00f6tlete sz\u00f3 szerint \u00e9s k\u00e9pletesen is a m\u00fazeum kereteib\u0151l indult ki, hogy azut\u00e1n sz\u00e9d\u00edt\u0151 dimenzi\u00f3ival ne csak az\r\negyiptom\u00e1nia, de a m\u00fazeumi elm\u00e9let \u00e9s gyakorlat kereteit is sz\u00e9tfesz\u00edtse. Azzal, hogy a k\u00e9t m\u0171v\u00e9sz a testet \u00e9s az eredeti szoborfejet Velenc\u00e9ben k\u00edv\u00e1nta\r\negyes\u00edteni, megd\u00f6bbent\u0151, \u00e9s m\u00fazeumi, politikai, m\u0171v\u00e9szi szempontb\u00f3l l\u00e1tsz\u00f3lag lehetetlen c\u00e9lt t\u0171z\u00f6tt ki maga el\u00e9. A sok\u00e1ig titkolt elgondol\u00e1s szerint az\r\n\u00f6sszeilleszt\u00e9s akci\u00f3terve \u00e9s a szobr\u00e1szi megval\u00f3s\u00edt\u00e1s p\u00e1rhuzamosan \u00e9s egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edtve l\u00e9tezett, alakult. A Kis Vars\u00f3 kett\u0151s probl\u00e9mafelvet\u00e9se annyira\r\n\u00e1tfog\u00f3nak bizonyult, hogy szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl – \u00edgy azt\u00e1n kev\u00e9ss\u00e9 tudatosan – egyidej\u0171leg a m\u0171v\u00e9szet k\u00e9t alapvet\u0151 \u201emodern m\u00edtosz\u00e1t\u201d\r\n [7]<\/b><\/sup><\/a> pr\u00f3b\u00e1lta megc\u00e9lozni: a k\u00e9zzelfoghat\u00f3 alkot\u00e1sban az abszol\u00fat szobor\r\neszm\u00e9je, az egyes\u00edt\u00e9s koncepci\u00f3j\u00e1ban pedig a nyitott t\u00e1rsadalmi m\u0171 (m\u00e1s \u00e9rtelemben: szoci\u00e1lis plasztika) gondolata rajzol\u00f3dik ki.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

Hans Belting nagy\u00edv\u0171 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tabl\u00f3ja \u201eA l\u00e1thatatlan remekm\u0171\u201d vez\u00e9rfonal\u00e1ul Balzac \u201eAz ismeretlen remekm\u0171\u201d\r\nc\u00edm\u0171 novell\u00e1j\u00e1t v\u00e1lasztotta. Balzac m\u0171v\u00e9ben Frenhofer, a fest\u0151 meg van gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy festm\u00e9ny\u00e9n, melyet \u00e9vekig elvonultan k\u00e9sz\u00edtett, az utols\u00f3,\r\nd\u00f6nt\u0151 ecsetvon\u00e1sokkal \u00e9letet lehelhet az \u00e1br\u00e1zolt n\u0151i testbe, azaz v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lk\u00e9nt fel\u00fclm\u00falhatja a term\u00e9szetet. A megsz\u00e1llott alkot\u00f3t a gondolat \u00e9s a m\u0171\r\nk\u00f6zti ellentmond\u00e1s feloldhatatlans\u00e1g\u00e1val a k\u00e9p els\u0151 n\u00e9z\u0151i szembes\u00edtik, akik csup\u00e1n egy l\u00e1bfejet l\u00e1tnak kibukkanni a z\u0171rzavaros form\u00e1k k\u00f6z\u00fcl. Az abszol\u00fat\r\nm\u0171alkot\u00e1s ide\u00e1j\u00e1nak a XIX.-XX. sz\u00e1zad m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben Belting \u00e1ltal v\u00e9gigk\u00f6vetett sor\u00e1ba, a Balzac \u00e1ltal halhatatlann\u00e1 tett Frenhofer v\u00e1gy\u00e1lm\u00e1nak k\u00f6vet\u0151i\r\nk\u00f6z\u00e9 minden tov\u00e1bbi n\u00e9lk\u00fcl besorolhat\u00f3k Nefertiti test\u00e9nek XXI. sz\u00e1zadi k\u00e9sz\u00edt\u0151i is. Az abszol\u00fat szobor cs\u00e1b\u00edt\u00f3 ill\u00fazi\u00f3ja a Kis Vars\u00f3 eset\u00e9ben a\r\nh\u00e1romdimenzi\u00f3s form\u00e1t \u00f6lt\u00f6tt eszme, minden id\u0151k n\u0151is\u00e9g\u00e9nek megtestes\u00fcl\u00e9se, amely egyben – a Petr\u00e1nyi Zsolt \u00e1ltal haszn\u00e1lt, kiss\u00e9 a m\u00e9dia sz\u00f3t\u00e1r\u00e1hoz\r\nigaz\u00edtott kifejez\u00e9ssel – \u201e\u00e1ll\u00e1spont az \u00faj \u00e9vezred n\u0151t\u00edpus\u00e1r\u00f3l\u201d. <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

Az \u00f3kori egyiptomi \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokon a kir\u00e1lyi asszony, ez esetben Nefertiti, \u00e1ltal\u00e1ban egyszerre a n\u0151 megtestes\u00edt\u0151je \u00e9s istenfeles\u00e9g, azaz isten \u00e9s ember\r\nk\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e9k \u00e1thidal\u00f3ja. Ludwig Borchardt, a n\u00e9met r\u00e9g\u00e9sz, aki 1912-ben r\u00e1bukkant a m\u00e9szk\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt b\u00fcsztre, a korabeli feljegyz\u00e9sek szerint,\r\namikor el\u0151sz\u00f6r pillantotta meg Nefertitit, elragadtatva azt mondta, hogy a legelevenebb egyiptomi szoborra tal\u00e1lt r\u00e1. Ehhez a ma is \u00e9lettelinek t\u0171n\u0151 fejhez\r\nk\u00edv\u00e1nta a Kis Vars\u00f3 (mint egyfajta \u201ePygmalion-csoport\u201d) hozz\u00e1rendelni a testet, amelynek elevens\u00e9ge az egyes\u00edt\u00e9s alapfelt\u00e9tele lett volna. A\r\nsz\u00e1nd\u00e9kkal ellent\u00e9tben azonban – a megval\u00f3sult alkot\u00e1st az egyes\u00edt\u00e9s koncepci\u00f3j\u00e1r\u00f3l szigor\u00faan lev\u00e1lasztva – statikus, fesz\u00fclts\u00e9gekt\u0151l mentes szobor\r\nkeletkezett, amelyben a hangs\u00faly a test z\u00e1rt, \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 egyedis\u00e9g\u00e9re helyez\u0151dik \u00e1t. Havas \u00e9s G\u00e1lik az egys\u00e9g helyett furcsa, k\u00e9t emberi r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll\u00f3\r\nkim\u00e9r\u00e1t teremtett, amelynek \u00e1ltaluk l\u00e9trehozott eleme testi val\u00f3j\u00e1ban nem m\u00e1s, mint a Nefertiti fej\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 szobor \u00e1llv\u00e1nya. <\/p>\r\n\r\n\r\n

Az abszol\u00fat szobor eszm\u00e9nye a XXI. sz\u00e1zad elej\u00e9n groteszk gondolatnak t\u0171nik, de \u00e9ppen a groteszk szeml\u00e9let tudatos haszn\u00e1lata hi\u00e1nyzik a Kis Vars\u00f3\r\nszobr\u00e1b\u00f3l. És itt nem csup\u00e1n a nevet\u00e9sre gondolok, hanem arra, amit Mihail Bahtyin a test groteszk k\u00e1nonj\u00e1nak nevez: \u201eA groteszk\r\n\u00e1br\u00e1zol\u00e1s valamilyen form\u00e1ban mindig tartalmazza a v\u00e1ltoz\u00e1s mindk\u00e9t p\u00f3lus\u00e1t: a r\u00e9git \u00e9s az \u00fajat, az elhal\u00f3t \u00e9s az \u00e9ppen sz\u00fclet\u0151t, a metamorf\u00f3zis kezd\u0151 \u00e9s\r\nv\u00e9gpontj\u00e1t.\u201d [8]<\/b><\/sup><\/a> Ebben az \u00e9rtelemben – b\u00e1r szobr\u00e1szi megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ban\r\nkor\u00e1ntsem kifog\u00e1stalanul – klasszikusan z\u00e1rt m\u0171vet hoztak l\u00e9tre, amelyben nem ny\u00edlik alkalom az ellentmond\u00e1sos tendenci\u00e1k kibontakoz\u00e1s\u00e1ra, m\u00e9g akkor\r\nsem, ha a k\u00e9t szoborr\u00e9sz \u00e9lesen szemben \u00e1ll egym\u00e1ssal.<\/p>\r\n\r\n\r\n

\tB\u00e1r Petr\u00e1nyi Zsolt megfogalmaz\u00e1sa szerint \u201eaz anyagok ellentmond\u00e1sa a m\u0171ben rejl\u0151 konfliktusok \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9t illusztr\u00e1lja“, m\u00e9gis\r\nnagy s\u00fallyal esik latba az a kritika, amely szerint a \u201ea k\u00e9t anyag, a bronz \u00e9s a stukk\u00f3 \u00f6sszekapcsol\u00e1sa annyira idegenszer\u0171, hogy a szimbi\u00f3zis\r\nut\u00f3pi\u00e1ja kiker\u00fclhetetlen\u00fcl a semmibe vezet.\u201d [9]<\/b><\/sup><\/a>\r\n\r\n<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

\tA groteszk szeml\u00e9let sz\u00e1nd\u00e9koltan vagy sz\u00e1nd\u00e9kolatlanul csup\u00e1n mag\u00e1ban az egyes\u00edt\u00e9s aktus\u00e1ban jelent meg, amelyet az el\u0151bbi cikk joggal nevezett\r\n\u201egroteszk happening\u201d-nek. M\u00edg azonban a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s a kur\u00e1tor eljutottak a k\u00e9t szobor berlini \u00f6sszeilleszt\u00e9s\u00e9hez, addig sz\u00e1mtalan, erre\r\nvonatkoz\u00f3 szervez\u00e9si probl\u00e9m\u00e1val [10]<\/b><\/sup><\/a> kellett szemben\u00e9zni\u00fck, amelyek egyre ink\u00e1bb\r\nh\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtott\u00e1k mag\u00e1t a szobr\u00e1szi k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9st. Az id\u0151pont k\u00f6zeledt\u00e9vel a szoborral szemben az akci\u00f3 v\u00e1lt els\u0151dleges probl\u00e9m\u00e1v\u00e1 \u00e9s (\u00f6n)c\u00e9ll\u00e1.\r\nEbben nagy szerepet j\u00e1tszott a berlini Ägyptisches Museum igazgat\u00f3ja, Dietrich Wildung professzor, aki a kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9st az utols\u00f3 pillanatig lebegtetve,\r\nel\u0151rel\u00e1t\u00f3 rendez\u0151k\u00e9nt szabta meg a projekt ir\u00e1ny\u00e1t. Az, hogy Wildung kulcsfigur\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, az el\u0151zm\u00e9nyek ismeret\u00e9ben nem meglep\u0151. Legink\u00e1bb az 1986-\r\nban Leverkusenben \u00e9s M\u00fcnchenben megrendezett \u201eAufbruch und Dauer\u201d c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s vet\u00edthette ezt el\u0151re, amely modern \u00e9s egyiptomi\r\nszobrok egym\u00e1s mell\u00e9 \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val k\u00eds\u00e9rletezett. Wildungnak az akkori katal\u00f3gusban [11]<\/b><\/sup><\/a > megjelent sz\u00f6veg\u00e9b\u0151l is kit\u0171nik, hogy f\u0151 c\u00e9lja az \u00f3kori egyiptomi m\u0171v\u00e9szet alkot\u00e1sai kapcs\u00e1n a st\u00edluselemek l\u00e9t\u00e9nek elismertet\u00e9se \u00e9s az ikonogr\u00e1fiai\r\nn\u00e9z\u0151pont egyeduralm\u00e1nak megt\u00f6r\u00e9se. Teh\u00e1t mostani, sokak sz\u00e1m\u00e1ra meglep\u0151 beleegyez\u00e9s\u00e9t nem lehet a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u201eterrorj\u00e1nak\u201d\r\ntulajdon\u00edtani. V\u00e9gs\u0151 soron nem t\u00fal mer\u00e9sz az a kijelent\u00e9s sem, hogy az egyes\u00edt\u00e9s megval\u00f3sult m\u00f3dja sokkal ink\u00e1bb illik az \u0151 p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1ba, mint a Kis\r\nVars\u00f3\u00e9ba.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

\tMiut\u00e1n az egyiptomi hivatalos szervek j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l marketing-szempontb\u00f3l pontosan \u201emegfelel\u0151\u201d id\u0151pontban t\u00f6rt ki a botr\u00e1ny, az akci\u00f3\r\n– r\u00e9szben az alkot\u00f3k el\u0151zetes elk\u00e9pzel\u00e9sei szerint – m\u00e9diaesem\u00e9nny\u00e9 v\u00e1ltozott. Maguk a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck tev\u00e9kenyked\u0151 szervez\u0151k azonban nem\r\nrendelkeztek az ennek kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges energi\u00e1val, \u00e9s elszalasztott\u00e1k a koncepci\u00f3 kiteljes\u00edt\u00e9se el\u0151tt v\u00e1ratlanul k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get. Ut\u00f3lag \u00fagy\r\nt\u0171nik, mintha az egyes\u00edt\u00e9s lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1val v\u00e9get \u00e9rt volna sz\u00e1mukra a projekt. K\u00f6zvetlen\u00fcl a bienn\u00e1le el\u0151tt a kur\u00e1tor \u00e9s a m\u0171v\u00e9szek r\u00e9sz\u00e9r\u0151l csup\u00e1n lapos\r\n\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s a m\u0171 titokzatoss\u00e1g\u00e1t, minden ir\u00e1nyban fenntartani k\u00edv\u00e1nt nyitotts\u00e1g\u00e1t \u0151rz\u0151 semmitmond\u00f3, diplomatikus nyilatkozatok hangzottak el. Ezzel\r\nazonban maga a t\u00e1rsadalminak sz\u00e1nt m\u0171 n\u00e9mult el; mintha az alkot\u00f3k innent\u0151l kezdve \u00e1tadt\u00e1k volna a helyet a kritikusoknak. Egyik\u00fck sem vette \u00e9szre –\r\nvagy ha \u00e9szrevette m\u00e1r nem maradt energi\u00e1ja, hogy kihaszn\u00e1lja -, hogy a koncepci\u00f3 szobron t\u00fali kibontakoztat\u00e1s\u00e1ra \u00e9pp itt ny\u00edlt volna m\u00f3d. Nem vett\u00e9k\r\n\u00e9szre, hogy – b\u00e1r nem volt c\u00e9ljuk – egyszerre t\u00f6bb diskurzus k\u00f6zep\u00e9be \u00e9rkeztek. Magukban sem tudatos\u00edtott\u00e1k, hogy kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szekk\u00e9nt az\r\neur\u00f3pai civiliz\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi sz\u00e1lait ragadt\u00e1k meg, hogy egy olyan \u00e9szak-d\u00e9li probl\u00e9mak\u00f6rbe has\u00edtottak bele, amely az aktu\u00e1lpolitik\u00e1n t\u00fal is sz\u00e1mos\r\nir\u00e1nyba tov\u00e1bbvihet\u0151. Sem az \u00e9ppen jav\u00e1ban zajl\u00f3, Habermas \u00e9s Derrida \u00e1ltal elind\u00edtott \u201eKerneuropa-vit\u00e1r\u00f3l\u201d nem vettek tudom\u00e1st, sem\r\nmaguk nem nyitott\u00e1k meg m\u0171v\u00fcket ebbe az ir\u00e1nyba. Pedig az alaps\u00e9ma mindezt lehet\u0151v\u00e9 tette volna: k\u00e9t vadidegen fiatalember egyszer\u0171en elk\u00e9ri a\r\nM\u00fazeumt\u00f3l a M\u0171t\u00e1rgyat, hogy azt a maga m\u00f3dj\u00e1n egy kicsit kieg\u00e9sz\u00edtse… A \u201ef\u00e9nyes\u201d elszigetelts\u00e9gb\u0151l kiemelt\u00e9k a fejet, hogy a hozz\u00e1tartoz\u00f3\r\ntesttel egy\u00fctt a legnyitottabb, legdemokratikusabb t\u00e1rggy\u00e1 tegy\u00e9k. N\u00e9h\u00e1ny egyszer\u0171 gondolattal a komplex tartalommal b\u00edr\u00f3 szobr\u00e1szati alkot\u00e1s \u00e9s a\r\nnemzeti kincs ellent\u00e9tp\u00e1rj\u00e1hoz jutottak el, de a p\u00e1tosz \u00e9s f\u00e1radts\u00e1g, amely a r\u00e1helyez\u00e9ssel r\u00e1juk telepedett, nem tette lehet\u0151v\u00e9 a tov\u00e1bbi kibontakoz\u00e1st.\r\n<\/p>\r\n\r\n\r\n

\t\u201eAz \u00faj \u00e9vezred kezdet\u00e9n m\u00falt \u00e9s jelen k\u00f6zt kapcsolatot keresve a k\u00e9t m\u0171v\u00e9sz a Nefertiti-fej kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel oly eredm\u00e9nyre jutott, amely\r\npoz\u00edci\u00f3jukat egy m\u00e1s perspekt\u00edv\u00e1ban, egy nem Eur\u00f3pa-centrikus nyitott rendszerben l\u00e1ttatja“ – \u00edrta Petr\u00e1nyi Zsolt. A Kis Vars\u00f3 \u00e1ltal l\u00e9trehozott\r\nrendszer azonban egyr\u00e9szt nem v\u00e1lt nyitott\u00e1, m\u00e1sr\u00e9szt pedig, ak\u00e1rmennyire nem vettek err\u0151l tudom\u00e1st: eur\u00f3pai maradt. <\/p>\r\n\r\n\r\n

\t“A szobr\u00e1szat fogalma az egyetlen, amellyel az eg\u00e9sz rohadt appar\u00e1tust ki lehet ford\u00edtani a sarkaib\u00f3l.\u201d – mondta Beuys [12]<\/b><\/sup><\/a> -, de a Kis Vars\u00f3 projektje ett\u0151l messze j\u00e1rt. <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

\tA Kis Vars\u00f3 szobra ide\u00e1lis \u00e1llapot\u00e1ban a legnyitottabb m\u0171 lehetett volna: egyfajta jelent\u00e9sgy\u00e1rt\u00f3 g\u00e9pezet, amely folyamatosan termeli az \u00e9rtelmez\u00e9s\r\negyre t\u00e1gul\u00f3 tartom\u00e1nyait. Ha csak szobr\u00e1szi oldalr\u00f3l k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk, Havas \u00e9s G\u00e1lik koncepci\u00f3j\u00e1ban potenci\u00e1lisan megtal\u00e1lhat\u00f3 a sz\u00ednes szobor \u00e9s a bronz\r\nellentmond\u00e1sa, az anyag \u00e9s az id\u0151, a torz\u00f3 \u00e9s a kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s, az eur\u00f3pai sz\u00e9ps\u00e9gide\u00e1l \u00e9s a n\u0151is\u00e9g probl\u00e9m\u00e1ja \u00e9s m\u00e9g sz\u00e1mtalan m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s. Azonban a\r\nt\u00f6rt\u00e9neti reflexi\u00f3 hi\u00e1nya, az egyes \u00e9rtelmez\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gek differenci\u00e1latlans\u00e1ga, a l\u00e9trehozott test egy\u00e9rtelm\u0171s\u00e9ge \u00e9s az adott helyzetben adekv\u00e1t reakci\u00f3k\r\nelmarad\u00e1sa miatt a t\u00e1gul\u00f3 horizont helyett n\u00e9ma tartom\u00e1ny j\u00f6tt l\u00e9tre, amelyben minden \u00f6nmag\u00e1ra utal: a ki\u00e1ll\u00edtott szobor az egyes\u00edt\u00e9s akci\u00f3j\u00e1ra, az\r\negyes\u00edt\u00e9s pedig a szoborra. Nyitott m\u0171 helyett maradt a r\u00f6vidrez\u00e1rt k\u00f6r.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

\tA torz\u00f3, amely a test tematik\u00e1j\u00e1nak hetvenes \u00e9vekbeli visszat\u00e9r\u00e9se \u00f3ta ker\u00fclt ism\u00e9t a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba, a nyitott m\u0171 egyik legalkalmasabb\r\nm\u00e9diuma. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben a feldarabolt \u00e9s \u00f6sszeillesztett test megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9nek h\u00e1tter\u00e9ben Antony Gormley-t\u00f3l Pia Stadtbäumerig, Magdalena\r\nAbakanowicz-t\u00f3l Louise Bourgeois-ig olyan szerte\u00e1gaz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek h\u00faz\u00f3dnak, mint val\u00f3s\u00e1g \u00e9s fikci\u00f3, a term\u00e9szet \u00e9s a kult\u00fara viszonya, a nemis\u00e9g vagy az\r\nautomat\u00e1k igencsak t\u00e1g \u00e9s a m\u00faltban messzire ny\u00fal\u00f3 gondolatk\u00f6re. A meg\u0151rz\u00e9s probl\u00e9m\u00e1ja, a m\u0171v\u00e9szet kontextusa, m\u00e1s kult\u00far\u00e1kb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 emberek\r\ntest\u00e9nek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa az eur\u00f3pai \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si \u00e9s \u00e9rt\u00e9kmint\u00e1k szerint; ennek t\u00f6rt\u00e9neti vonatkoz\u00e1sai – ezek az elm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9sek mind levezethet\u0151k a kort\u00e1rs\r\nszobr\u00e1szat kiemelked\u0151 alkot\u00e1saib\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n\r\n

\tA magyar szobr\u00e1szat m\u00faltj\u00e1ban sem kell messzire menni a hasonl\u00f3 jelleg\u0171 nyitott m\u0171vek p\u00e9ld\u00e1i\u00e9rt. Jov\u00e1novics Gy\u00f6rgy a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a R\u00e9szlet\r\na Nagy Gilles-b\u0151l \u00e9s az Ember c\u00edm\u0171 alkot\u00e1saiban a test szobr\u00e1szi megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9nek probl\u00e9m\u00e1it feszegetve monument\u00e1lis eredm\u00e9nyekre jutott. A hetvenes\r\n\u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n k\u00e9sz\u00edtett Liza Wiathruck-fot\u00f3sorozata pedig az abszol\u00fat szobor \u00e9s a jelent\u00e9sgy\u00e1rt\u00f3 automata eszm\u00e9ny\u00e9nek leny\u0171g\u00f6z\u0151 k\u00f6zel\u00edt\u00e9se.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

Havas \u00e9s G\u00e1lik a magyar m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letben szokatlan m\u00f3don grandi\u00f3zus m\u0171v\u00e9szi feladatot \u00e1ll\u00edtottak maguk el\u00e9. M\u0171v\u00fck sok tekintetben\r\nsz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en torz\u00f3 maradt. Koncepci\u00f3jukban az egys\u00e9ges test ide\u00e1j\u00e1b\u00f3l indultak ki; a test azonban kor\u00e1ntsem egys\u00e9ges – maga is koncepci\u00f3. M\u0171v\u00fck\r\nv\u00e9gs\u0151 c\u00e9lja a n\u00e9z\u0151 \u00e1ltal l\u00e9trehozott test lehetett volna, ehhez a szobrot a koncepci\u00f3k \u00e9s gondolatok metsz\u00e9spontj\u00e1ban k\u00edv\u00e1nt\u00e1k elhelyezni. Abb\u00f3l indultak\r\nki, hogy a gondolati t\u00e9r egyben l\u00e9g\u00fcres t\u00e9r is, amely egyetlen utal\u00e1ssal tel\u00edthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik. Az abszol\u00fat szobor \u00e9s az abszol\u00fat t\u00e1rsadalmi m\u0171 paradoxona\r\nazonban nem engedi meg a kibontakoz\u00e1st. <\/p>\r\n\r\n

A Nefertiti teste imm\u00e1r sorrendben a Kis Vars\u00f3 m\u00e1sodik paradox szobra. Az el\u0151z\u0151 az Utols\u00f3 Bienn\u00e1le eml\u00e9km\u0171ve\r\n [13]<\/b><\/sup><\/a> volt.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

1<\/b><\/a> Gan\u00fcm\u00e9d\u00e9sz \u00e9s a sas. Benvenuto Cellini \u00f6n\u00e9letrajza: IV. k\u00f6nyv, V. fejezet.<\/p>\r\n\r\n

2<\/b><\/a> V\u00e1lasz Wanda Landowska k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re. In: Das Fragment. Der K\u00f6rper in St\u00fccken. 1990,\r\nFrankfurt. A Le corps en morceaux c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gusa, Mus\u00e9e d\u2019Orsay, P\u00e1rizs, 1990. febru\u00e1r 5 – j\u00fanius 3., 18. o. <\/p>\r\n\r\n

3<\/b><\/a> Vagy ide\u00e1lis esetben megford\u00edtva: a szobor n\u00e9z szembe vel\u00fck. L\u00e1sd Rilke Archaikus Apoll\u00f3-torz\u00f3j\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

4<\/b><\/a> Ägyptomanie. Die Sehnsucht Europas nach dem Land der Pharaonen. Wien, 1994. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a\r\nWiener K\u00fcnstlerhausban.<\/p>\r\n\r\n\r\n

5<\/b><\/a> Ennek k\u00fcl\u00f6nleges cs\u00facspontj\u00e1t Bartolomeo Cavaceppi erre a feladatra specializ\u00e1lt m\u0171hely\u00e9ben \u00e9rte el. R\u00f3la\r\nb\u0151vebben: Von der Sch\u00f6nheit weissen Marmors. Zum 200. Todestag Bartolomeo Cavaceppis. Hrsg. von Thomas Weiss. Dessau-W\u00f6rlitz, 1999.<\/p>\r\n\r\n

6<\/b><\/a> Karina T\u00fcrr: Zur Antikenrezeption in der franz\u00f6sischen Skulptur des 19. und fr\u00fchen 20. Jahrhunderts. Berlin,\r\n1979<\/p>\r\n\r\n

7<\/b><\/a> Hans Belting: Das unsichtbare Meisterwerk. Die modernen Mythen der Kunst. M\u00fcnchen, 1998<\/p>\r\n\r\n

8<\/b><\/a> Mihail Bahtyin: François Rabelais m\u0171v\u00e9szete, a k\u00f6z\u00e9pkor \u00e9s a renesz\u00e1nsz n\u00e9pi kult\u00far\u00e1ja. Budapest,\r\n2002. 34. o.<\/p>\r\n\r\n

9<\/b><\/a> S\u00fcddeutsche Zeitung, 2003. j\u00falius 15. Tilmann Buddensieg kritik\u00e1ja: \u201eDie Verbindung der\r\nbeiden Materialien Bronze und Stuck ist so fremdartig, dass die Utopie der Symbiose unausweichlich ins Leere f\u00fchrt.\u201d <\/p>\r\n\r\n

10<\/b><\/a> Egy\u00e9b szervez\u00e9si probl\u00e9m\u00e1k taglal\u00e1sa t\u00fall\u00e9pn\u00e9 az \u00edr\u00e1s korl\u00e1tait.<\/p>\r\n\r\n

11<\/b><\/a> Ägyptische und moderne Skulptur. Aufbruch und Dauer. Städtisches Museum Leverkusen,\r\nSchloss Morsbroich. Katal\u00f3gus. Leverkusen, 1986<\/p>\r\n\r\n

12<\/b><\/a> Id\u00e9zi: Matthas Bunge: Joseph Beuys. Balkon 2000\/11.<\/p>\r\n\r\n

13<\/b><\/a> Az Utols\u00f3 Bienn\u00e1le Eml\u00e9km\u0171ve, 2002<\/p>\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

… Cellini felaj\u00e1nlotta I. Cosim\u00f3nak, hogy egy antik torz\u00f3hoz elk\u00e9sz\u00edti a fejet, a kart, a l\u00e1bat, \u00e9s m\u00e9g egy sast is illeszt hozz\u00e1 [1]. Canova visszautas\u00edtotta a Parthenon szobrainak kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t, Thorvaldsen viszont elv\u00e1llalta az aiginai d\u00f3r templom oromzati alakjainak restaur\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Amikor azt javasolt\u00e1k Rodin-nek, hogy eg\u00e9sz\u00edtsen ki g\u00f6r\u00f6g \u00e9s r\u00f3mai t\u00f6red\u00e9keket, a szobr\u00e1sz a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630227,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400229","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400229","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400229"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400229\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630227"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400229"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400229"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400229"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}