<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n
Eln\u00e9z\u00e9st, hogy k\u00f6zhellyel kezdem, nyilv\u00e1n ezt el\u0151ttem m\u00e1s is megtette m\u00e1r. Felt\u00e9telezhet\u0151, hogy sokat hallottak arr\u00f3l a k\u00e9t szem\u00e9lyr\u0151l, akit ha\r\na t\u00e9rr\u0151l \u00e9s folyamatokr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk okvetlen\u00fcl meg kell eml\u00edteni: az egyik Viktor Sklovszkij<\/i> a m\u00e1sik Alexander Dorner<\/i>.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n
Az orosz formalista Sklovszkij 1916-os A m\u0171v\u00e9szet mint folyamat<\/i> c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szetet mint az osztran\u00e9nyie folyamat\u00e1t \u00edrta\r\nle. \u201eEgy folyamat, amely megn\u00f6veli a percepci\u00f3 el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott mennyis\u00e9get \u00e9s a percepci\u00f3 id\u0151tartam\u00e1t, mivel a m\u0171v\u00e9szet ez a percepci\u00f3s folyamat\r\nmaga\u201d \u2013 mondja Sklovszkij. Osztran\u00e9nyie, ez az \u00e1ltala alkotott fogalom, l\u00e9nyeg\u00e9ben a „furcsa” sz\u00f3 jelent\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik, \u00e9s Sklovszkij a\r\nm\u0171v\u00e9szi forma v\u00e1ltoz\u00e1st\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek magyar\u00e1zat\u00e1ra haszn\u00e1lja. Olyan furcsa, megh\u00f6kkent\u0151, \u00e9szbont\u00f3 formafog\u00e1s, ami meg\u00fcti az olvas\u00f3t\/n\u00e9z\u0151t,\r\nmert m\u00e1s, mint amit megszokott \u00e9s m\u00e1r nem is \u00e9rz\u00e9kel igaz\u00e1n. Teh\u00e1t a m\u0171v\u00e9szetben az elfurcs\u00e1s\u00edt\u00e1s folyamat\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. <\/i>(Szil\u00e1gyi \u00c1kos). A\r\nm\u00e1sik szem\u00e9ly, akit viszont a m\u0171v\u00e9szet tere \u00fcgy\u00e9ben kell okvetlen megid\u00e9zn\u00fcnk, Alexander Dorner, nyilv\u00e1n az \u0151 neve m\u00e9g Sklovszkij\u00e9n\u00e1l is\r\nismer\u0151sebben cseng, hiszen \u0151 volt a hannoveri Provinzialmuseum (k\u00e9s\u0151bb Landesmuseum) h\u00edres igazgat\u00f3ja. Dorner er\u0151m\u0171k\u00e9nt (Kraftwerk)\r\ndefini\u00e1lta a m\u00fazeumot: \u201eA m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek \u00faj t\u00edpusa nemcsak az eddigi \u00e9rtelemben vett m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeum nem lehet, hanem egy\u00e1ltal\u00e1n\r\nm\u00fazeum sem. Ez az \u00faj t\u00edpus ink\u00e1bb egy er\u0151m\u0171re hasonl\u00edthat, amely \u00faj er\u0151ket \u00e1ll\u00edt el\u0151.\u201d 1927\u2013ben Dorner a hannoveri m\u00fazeum egyik term\u00e9ben\r\nberendezi El Liszickij \u201eAbsztraktok ter\u00e9t\u201d (Raum der Abstrakten), amely a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet bemutat\u00e1s\u00e1t forradalmas\u00edtotta. Itt a l\u00e1togat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra\r\nlehets\u00e9ges volt absztrakt festm\u00e9nyeket a nekik megfelel\u0151en \u00e1talak\u00edtott architektonikus t\u00e9rbe illesztve megtekinteni \u00e9s meg\u00e9rteni. Ezt a rendk\u00edv\u00fcli\r\nmunk\u00e1t, amely korunk m\u0171v\u00e9szeti szellemis\u00e9g\u00e9re oly nagy hat\u00e1ssal volt, a nemzetiszocialist\u00e1k sz\u00e9trombolt\u00e1k.<\/i> (Walter Gropius). Az\r\n\u201eAbsztraktok ter\u00e9t\u201d, \u201eA jelen tere\u201d (Raum der Gegenwart), Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3 munk\u00e1ja k\u00f6vette volna, melynek megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa anyagi okok miatt\r\n1930-ban z\u00e1tonyra futott. Dorner A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeten bel\u00fcli \u00faj t\u00edpus\u00fa t\u00e9rk\u00e9pzet<\/i> c\u00edm\u0171 1931-es essz\u00e9j\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrta: \u201eN\u00e9h\u00e1ny\r\nezer \u00e9ves az a tradicion\u00e1lis t\u00e9rk\u00e9pzet, ami egy biztos abszol\u00fatnak tartott kiindul\u00f3pontb\u00f3l a teret mintegy v\u00e9gtelen, homog\u00e9n, h\u00e1romdimenzi\u00f3s\r\nkiterjed\u00e9sk\u00e9nt fogja fel. A kubizmus \u00fajdons\u00e1ga az abszol\u00fat kiindul\u00f3pontok elt\u00fcntet\u00e9se, relativiz\u00e1l\u00e1sa. A m\u0171v\u00e9szek f\u00f6lfedezik a t\u00e9rnek egy l\u00e9nyeges\r\nelem\u00e9t, a t\u00e9r sokoldal\u00fas\u00e1g\u00e1t, \u00e9s azt, hogy ebben a t\u00e9rben mozogni kell, hogy val\u00f3ban h\u00e1romdimenzi\u00f3s t\u00e9rk\u00e9nt meg\u00e9lhess\u00fck azt. \u00cdgy keletkezik az a\r\nt\u00e9r, amely a mozg\u00e1s \u00e9s az energia\u00e1ramlatok keresztez\u0151d\u00e9sek\u00e9nt j\u00f6n l\u00e9tre.\u201d<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n
A tov\u00e1bbiakban Hans Ulrich Obrist<\/i>ot id\u00e9zn\u00e9m, aki kur\u00e1tork\u00e9nt a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet egyik legakt\u00edvabb szerepl\u0151je. Egy, a kur\u00e1tori\r\nmunk\u00e1r\u00f3l tartott el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban fontosnak tartotta, hogy megnevezzen n\u00e9h\u00e1ny \u00fatt\u00f6r\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9st azokb\u00f3l a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1srendez\u0151i, kur\u00e1tori\r\ngyakorlatokb\u00f3l, amelyek a k\u00f6ztess\u00e9get, (inbetweenness) helyezik el\u0151t\u00e9rbe. Teh\u00e1t itt a l\u00e9tez\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r \u00e9s m\u00fazeum mut\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, amelynek\r\nsor\u00e1n a hagyom\u00e1nyos hat\u00e1rok az invenci\u00f3k, az \u00faj interdiszciplin\u00e1ris strukt\u00far\u00e1k ir\u00e1ny\u00e1ba mozdulnak el. Els\u0151 nagy el\u0151fut\u00e1rk\u00e9nt Felix Feneon<\/i\r\n>t nevezte meg, aki a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteket k\u00f6t\u00f6tt \u00f6ssze \u00e9s folyamatosan kutatta a bemutat\u00e1s \u00faj form\u00e1it. Feneon \u00fagy hat\u00e1rozta\r\nmeg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1srendez\u00e9s \u00faj gyakorlat\u00e1t, mint egy passerelle-t<\/i>, azaz hidacsk\u00e1t a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. Egy m\u00e1sik hasonl\u00f3 fontoss\u00e1g\u00fa\r\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1srendez\u0151, Harry Graf Kessler<\/i> szint\u00e9n a k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s \u00e9s a bemutat\u00e1s mobil strat\u00e9gi\u00e1inak keres\u00e9s\u00e9vel v\u00e1lt ismertt\u00e9. Keresztez\u0151d\u00e9st\r\nk\u00e9pzett a m\u0171 \u00e9s a m\u0171v\u00e9sz, az \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e9s az \u00edr\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt. Id\u0151r\u0151l id\u0151re olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat szervezett, ahol a m\u0171v\u00e9szetet egy t\u00e1gabb szoci\u00e1lis \u00e9s politikai\r\nkontextusba helyezt\u00e9k. Herwarth Walden hasonl\u00f3k\u00e9ppen nyitottan k\u00f6zvet\u00edtett a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. A Der Sturm alap\u00edt\u00f3ja volt,\r\nk\u00f6nyvkiad\u00e1ssal foglalkozott, \u00e9s emellett egy ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termet vezetett, amely kis hibrid ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok ny\u00edlt laborat\u00f3riumak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1913\u2013ban \u0151\r\nszervezte az els\u0151 n\u00e9met \u0150szi Szalont. Ehhez m\u00e9g hozz\u00e1tehet\u0151, hogy John Dewey<\/i> szerint nemcsak a m\u00fazeumnak kell folyamatos\r\ntranszform\u00e1ci\u00f3ban \u00e9s dinamikus \u00e1llapotban lennie, hanem a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netnek is egy dinamikus gondolatmenettel kell rendelkeznie. <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n
Hans Ulrich Obristnak erre az el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra reag\u00e1lva koll\u00e9g\u00e1ja, Carlos Basualdo<\/i> megeml\u00edtette Jorge Romero Brest<\/i> nev\u00e9t. Brest a\r\nBuenos Aires\u2013i Di Tella<\/i> int\u00e9zet k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti oszt\u00e1ly\u00e1t vezette a 60-as \u00e9vekben, ahol egy interdiszciplin\u00e1ris ki\u00e1ll\u00edt\u00f3teret \u00e9s egy kv\u00e1zi\r\nlaborat\u00f3riumot hozott l\u00e9tre a kort\u00e1rs zene, m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a sz\u00ednh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra. Olyan orsz\u00e1gokban, mint Argent\u00edna, mondja Basualdo – de\r\nhozz\u00e1tenn\u00e9m, hogy ez igaz Magyarorsz\u00e1gra is – ahol az int\u00e9zm\u00e9nyek rendszere nagyon gyenge \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos politikai kl\u00edma nem igaz\u00e1n kedvez a\r\nkort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1snak, egy ilyen k\u00f6rnyezetben nagyon fontos a m\u00fazeumot kv\u00e1zi laborat\u00f3riumk\u00e9nt kialak\u00edtani \u00e9s kezelni. <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n
\u00dagy v\u00e9lem, hogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9neti fogalom, ami azt jelenti, hogy nem volt mindig, \u00e9s ez nem v\u00e9letlen. Ugyanis a szekulariz\u00e1lt\r\nm\u0171v\u00e9szetfogalmat kialak\u00edt\u00f3 t\u00e1rsadalmi\u2013politikai er\u0151t\u00e9r fejl\u0151d\u00e9se nyom\u00e1n kialakult egy olyan k\u00f6zeg, amely tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel legitimit\u00e1st adott\r\nazoknak a m\u0171veknek is, amelyeknek az \u00e9rthet\u0151s\u00e9ge, befogadhat\u00f3s\u00e1ga, vagy mondjuk azt, hogy haszna, nem volt egy\u00e9rtelm\u0171 a jelen sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s\r\nez\u00e9rt k\u00f6zvet\u00edt\u0151ket, magyar\u00e1z\u00f3kat, kur\u00e1torokat, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeket, \u00edr\u00f3kat; azaz egy a m\u0171t\u00e1rgyt\u00f3l f\u00fcggetlen loj\u00e1lis k\u00f6zeget, kontextualiz\u00e1ci\u00f3s\r\ninfrastrukt\u00far\u00e1t ig\u00e9nyelt. Az elit\u2013figyelemnek ez a k\u00f6zege \u2013 \u00e9rdekes m\u00f3don \u2013 nagyj\u00e1b\u00f3l p\u00e1rhuzamosan n\u00f6vekedett a k\u00f6zfigyelem\r\nkommercializ\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1val, mintegy azt ellens\u00falyozva. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet az \u00faj, a furcsa, a szokatlan befogad\u00e1sa ir\u00e1ny\u00e1ba tend\u00e1l\u00f3 intenz\u00edv\r\nk\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s, amely sor\u00e1n nyilv\u00e1noss\u00e1got kapnak olyan alkot\u00f3i strat\u00e9gi\u00e1k, amelyek k\u00fcl\u00f6nben \u00e9szrev\u00e9tlenek maradn\u00e1nak a fragment\u00e1l\u00f3dott\r\nk\u00f6zfigyelem sz\u00e1m\u00e1ra. A kort\u00e1rs m\u0171alkot\u00e1s befogad\u00e1sa \u2013 elt\u00e9r\u0151en a kor\u00e1bbi korokt\u00f3l \u2013 kollekt\u00edv produktum. Ezt a rendszert, ahol a m\u0171v\u00e9sz, a\r\nm\u00fazeum, a m\u0171t\u00e1rgypiac, gal\u00e9ria, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let illetve egy\u00e9b hatalmi t\u00e9nyez\u0151k, korm\u00e1nyok, alap\u00edtv\u00e1nyok, szponzorok operat\u00edv\r\negy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se megval\u00f3sul, a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyes keret\u00e9nek (The Institutional Frame of Arts) nevezik. <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n
Ennek a didaktikus folyamatnak, amely \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban a kontextualiz\u00e1l\u00e1st jelenti, fontos eleme a megfelel\u0151 bemutat\u00e1s, azaz a figyelem\r\nter\u00e9nek megalkot\u00e1sa. Ez manaps\u00e1g a referencia h\u00e1tt\u00e9rt\u0151l a fizikai t\u00e9r kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ig sok mindent mag\u00e1ba foglalhat. Sz\u00f3ba ker\u00fclt Menesi Attila<\/i\r\n> \u00e9s a vele \u00e1ltal\u00e1ban egy\u00fctt dolgoz\u00f3 Christoph Rauch<\/i> neve. A k\u00e9t m\u0171v\u00e9sz p\u00e9ld\u00e1ul 1995\u2013ben az egyik legfontosabb budapesti gal\u00e9ri\u00e1t, a\r\nLiget Gal\u00e9ri\u00e1t oly m\u00f3don alak\u00edtotta \u00e1t, hogy a gal\u00e9ria fal\u00e1t takar\u00f3 forg\u00e1cslap bor\u00edt\u00e1st, amely arra a c\u00e9lra szolg\u00e1l, hogy sz\u00f6get lehessen bele verni \u00e9s\r\nhogy elrejtve a villanykapcsol\u00f3kat \u00e9s egyebeket, m\u00e9g ink\u00e1bb semlegess\u00e9 tegye a teret, nos, ezeket a meggy\u00f6t\u00f6rt takar\u00f3falakat helyenk\u00e9nt\r\nkinyitott\u00e1k, \u00e9s ezzel mag\u00e1t a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3teret \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki. <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n
A technikai fejl\u0151d\u00e9s, reprodukci\u00f3, h\u00edrk\u00f6zl\u00e9s megn\u00f6velte a nyilv\u00e1noss\u00e1got \u00e9s a k\u00f6zvetetts\u00e9g legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb form\u00e1inak mindennapos jelenl\u00e9te\r\nmiatt a mai kornak tal\u00e1n a legfontosabb \u00e9rt\u00e9ke a figyelem lett. Figyelemgazdas\u00e1gban l\u00e9tez\u00fcnk, ahol ig\u00e9nyl\u00fcnk \u00e9s szolg\u00e1ltatunk, v\u00e1s\u00e1rolunk \u00e9s\r\neladunk figyelmet. Egy ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r eset\u00e9ben a speci\u00e1lisan megszerkesztett, ir\u00e1ny\u00edtott figyelem ter\u00e9r\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk. A m\u00fazeumnak a\r\nfigyelemfelh\u00edv\u00e1s egy korai gyakorlata szerint a semlegess\u00e9g, az \u00fcres h\u00e1tt\u00e9r elv\u00e9t illett k\u00f6vetni. Grandi\u00f3zus p\u00e9ld\u00e1ja a berlini Pergamon M\u00fazeum, ahol\r\na klasszicista \u00e9p\u00fclettel szinte k\u00f6rbe\u00e9p\u00edtett\u00e9k az eredeti m\u00e9retben \u00e1ttelep\u00edtett pergamoni olt\u00e1rt. Alexander Dorner \u201eA m\u0171v\u00e9szeten val\u00f3 t\u00fall\u00e9p\u00e9s\u201d\r\n<\/i> c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben kifejti azt, hogy a gyakran t\u00fal statikus m\u00fazeumi teret dinamiz\u00e1lni kell, \u00e1t kell alak\u00edtani, hogy az a bizonyos White Cube, a\r\nfeh\u00e9r kocka – ahogy a modern ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 tereket nevezni szokt\u00e1k – elvesz\u00edtse neutralit\u00e1s\u00e1t \u00e9s hogy heterog\u00e9n t\u00e9rr\u00e9 v\u00e1lj\u00e9k. A non\u2013kommerci\u00e1lis\r\nfigyelemfelh\u00edv\u00e1s ter\u00e9t provok\u00e1ci\u00f3kkal folyamatosan aktualiz\u00e1lni kell. El\u0151ad\u00e1som c\u00edm\u00e9ben szerepel m\u00e9g a komplexit\u00e1s. Kot\u00e1nyi Attila<\/i> filoz\u00f3fus, a Situationist International<\/i> egykori szerkeszt\u0151je\r\n\u00fagy defini\u00e1lja a komplexit\u00e1st, hogy az a feloldhatatlan ellentmond\u00e1sok egym\u00e1s mellett \u00e9l\u00e9se. Semleges h\u00e1tt\u00e9r ma m\u00e1r a keresztkapcsolatok\r\nkomplex rendszer\u00e9ben nem l\u00e9tezik. Ahhoz, hogy valamire felfigyeljenek csup\u00e1n a k\u00f6rnyezett\u0151l val\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g nem mindig el\u00e9g. Mindent\u0151l\r\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zni kell.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n (2002. november)<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Eln\u00e9z\u00e9st, hogy k\u00f6zhellyel kezdem, nyilv\u00e1n ezt el\u0151ttem m\u00e1s is megtette m\u00e1r. Felt\u00e9telezhet\u0151, hogy sokat hallottak arr\u00f3l a k\u00e9t szem\u00e9lyr\u0151l, akit ha a t\u00e9rr\u0151l \u00e9s folyamatokr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk okvetlen\u00fcl meg kell eml\u00edteni: az egyik Viktor Sklovszkij a m\u00e1sik Alexander Dorner. Az orosz formalista Sklovszkij 1916-os A m\u0171v\u00e9szet mint folyamat c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szetet mint az osztran\u00e9nyie […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630232,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400234","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400234","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400234"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400234\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630232"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400234"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400234"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400234"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
Ugyanezt a t\u00e9m\u00e1t l\u00e1sd b\u0151vebben: http:\/\/subsol.c3.hu\/subsol_2\/contributors\/sugartext.html<\/a>\r\n<\/b>.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n