{"id":400240,"date":"2004-04-13T22:00:00","date_gmt":"2004-04-13T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400240"},"modified":"2004-04-13T22:00:00","modified_gmt":"2004-04-13T22:00:00","slug":"az-idealis-varos-keresese","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/az-idealis-varos-keresese\/","title":{"rendered":"Az ide\u00e1lis v\u00e1ros keres\u00e9se"},"content":{"rendered":"<div class=\"cikk\">\r\n\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n<p><b><\/b><br>\r\n<\/p>\r\n<p><I>&#8222;Town planning is not industrial design, the city is not a functional object, aesthetically sound or otherwise; the city is an  artificial landscape built by human beings in which the adventure of our life unfolds.\u201d <br><br>\r\n\r\n             Constant Nieuwenhuys, 1960<\/I>\r\n<\/p>\r\n<p>Pia R\u00f6nicke m\u0171veit n\u00e9zve \u00f3hatatlanul felsejlik el\u0151ttem egy k\u00e9p. Egy meghitt jelenet, ahogy <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/pia\/paris-photo.gif\">Guy Debord \u00e9s Asger Jorn<\/a> valamikor az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n P\u00e1rizsban, Debord im\u00e1dott Les Halles negyed\u00e9ben egy \u00edr\u00f3asztal f\u00f6l\u00e9 hajolnak, \u00e9s apr\u00f3l\u00e9kosan felszabdalj\u00e1k P\u00e1rizs t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t. Az \u00edgy nyert apr\u00f3 darabokb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott koll\u00e1zs az \u00e1ltaluk meg\u00e1lmodott ide\u00e1lis v\u00e1ros, a <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/pia\/nakedcity.jpg\">mez\u00edtelen v\u00e1ros modellje<\/a>, meghitt utc\u00e1csk\u00e1ival, sz\u00fcrre\u00e1lis utaz\u00e1sokat sejtet\u0151 \u00e1lomb\u00e9li all\u00e9ival, melyek egy \u00e9lett\u0151l l\u00fcktet\u0151 \u00e9s meglepet\u00e9seket rejteget\u0151 metropolisz kalandj\u00e1t \u00edg\u00e9rik.<\/p>\r\n<p>A v\u00e1ros tudatalattij\u00e1nak kutat\u00e1s\u00e1ba \u2013 a pszichogeogr\u00e1fia rejtelmeibe &#8211; mer\u00fcl\u0151 alkot\u00f3kat ugyanaz a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g \u00e9s ut\u00f3pisztikus ide\u00e1kkal \u00e1thatott lelkesed\u00e9s hajtotta, mint a f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal ut\u00e1nuk alkot\u00f3 Pia R\u00f6nick\u00e9t. De m\u00edg az el\u0151fut\u00e1rok vizion\u00e1lnak \u00e9s terveznek, addig R\u00f6nicke somm\u00e1z, okosan \u00e9s \u00e9rz\u00e9kenyen elemez, \u00e9s csak n\u00e9ha \u00e1lmodozik. T\u00e9m\u00e1ja mindig ugyanaz \u00e9s m\u00e9gis kifogyhatatlan: a v\u00e1ros \u00e9s a v\u00e1roslak\u00f3k. <\/p>\r\n<p>A \u201ePlace like any other\u201d c\u00edm\u0171 1998-as vide\u00f3j\u00e1nak k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1ja egy lak\u00f3telep. Nem m\u00e1s a c\u00e9lja, mint ut\u00e1naj\u00e1rni, vajon a Le Corbusier \u00e1ltal meg\u00e1lmodott lak\u00f3v\u00e1ros, a forgalomt\u00f3l \u00e9s munkahelyekt\u0151l elszigetelt, kiz\u00e1r\u00f3lag csak a pihen\u00e9sre f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 k\u00fclker\u00fcleti lak\u00f3negyed v\u00edzi\u00f3ja mennyiben v\u00e1lt val\u00f3ra. Nyomoz\u00e1s egy ut\u00f3pia \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban.\r\n<\/p>\r\n<p>A bred\u00e4ngi lak\u00f3telep annak a \u201eMillion Dwelling Project\u201d n\u00e9ven k\u00f6zismert hatalmas lak\u00e1s\u00e9p\u00edt\u00e9si projektnek volt a r\u00e9sze a 60-70-es \u00e9vekben, amely sor\u00e1n t\u00f6k\u00e9letesen egyforma szalag\u00e9p\u00fcletekbol \u00e1ll\u00f3 hatalmas panellak\u00f3telepet h\u00faztak fel a fest\u0151i sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 Malaren t\u00f3 partj\u00e1n. R\u00f6nicke egy egyszer\u0171 \u00e9s klasszikus dokumentarista m\u00f3dszert haszn\u00e1lt a kutat\u00e1sban: egy m\u0171v\u00e9szt\u00e1rs\u00e1val interj\u00fasorozatot k\u00e9sz\u00edtett Bredang lak\u00f3ival.<\/p>\r\n<p>Dokumentarista attit\u0171dje azonban sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a klasszikus ismeretterjeszt\u0151 filmek k\u00e9sz\u00edt\u0151inek megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t\u0151l. Nem tesz \u00fagy, mintha p\u00e1rtatlan akarna maradni, hagyva, hogy a t\u00e9nyek \u00f6nmaguk\u00e9rt besz\u00e9ljenek. Mor\u00e1lis \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sa az elso perct\u0151l fogva evidens a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra: ebben az esetben a \u201eriporter\u201d azonosul a megk\u00e9rdezettekkel, nem rejti v\u00e9ka al\u00e1, hogy az \u0151 gondolatmenet\u00fck, h\u00e9tk\u00f6znapi f\u00e1jdalmaik ment\u00e9n szeml\u00e9li a t\u00e9m\u00e1t. A monol\u00f3gokat al\u00e1fest\u0151 k\u00e9psorok k\u00f6zt felvillantott anim\u00e1ci\u00f3k mintha egy m\u00e9g be nem fejezett beruh\u00e1z\u00e1s tervrajzai lenn\u00e9nek: a v\u00e1laszad\u00f3k v\u00e1gyai, \u00f6tletei ment\u00e9n \u00e1talakul Bred\u00e4ng l\u00e1tk\u00e9pe. A h\u00e1zak sz\u00ednesednek, egy\u00e9ni jelleget \u00f6ltenek, az ar\u00e1nyok \u00e1tform\u00e1l\u00f3dnak, mint a <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/pia\/varazs.jpg\">Var\u00e1zsceruz\u00e1<\/a>ban, a \u201ebetonkopors\u00f3k\u201d ajtaja felt\u00e1rul. (<a href=\"http:\/\/www.extra.hu\/dirlomaster\/tcsh.html\" target=\"blank\">Tankcsapda<\/a>)\r\n<\/p>\r\n<p>Mint ahogy Constant <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/pia\/newbabylon1.jpg\">\u00daj Babilon<\/a>j\u00e1nak is az a legf\u0151bb \u00e9rdeme a t\u00e1vlat \u00e9s elmenyitogat\u00f3, m\u00e1r m\u00e1r a sci-fihez k\u00f6zel\u00edt\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tervei mellett, hogy felt\u00e1rja kor\u00e1nak v\u00e1rosalak\u00edt\u00f3 elemeit, a metropoliszra hat\u00f3 er\u0151ket \u2013 mint a t\u00e1rsadalmi munkamegoszt\u00e1s, &#8211; oszt\u00e1lyok, hierarchia \u2013 \u00fagy Pia R\u00f6nicke is ezt j\u00e1rja k\u00f6r\u00fcl, kort\u00e1rs k\u00e9rd\u00e9sekre reflekt\u00e1lva: multietnikum\u00fa lak\u00f3negyedek, munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g\u2026\r\n<\/p>\r\n<p>R\u00f6nicke nem vizion\u00e1l, nincsenek konkr\u00e9t \u00e9p\u00edt\u00e9szeti vagy t\u00e1rsadalom-reform\u00e1l\u00f3 \u00f6tletei, komment\u00e1rjai \u00e1ltal\u00e1ban egyenesen k\u00f6lt\u0151iek. Az \u00e1lmodoz\u00f3 analitikus.<\/p>\r\n<p>Finom, j\u00e1t\u00e9kos \u00e9s cs\u00e1b\u00edt\u00f3 koll\u00e1zsait \u2013 melyekben a m\u00e9di\u00e1ban tal\u00e1lt k\u00e9pek \u00e9s a saj\u00e1t anim\u00e1ci\u00f3i keverednek \u2013, \u00e9s <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/pia\/somewhereoutthere.jpg\">nosztalgikus<\/a> atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00fa et\u0171djeit mintha a modernista ut\u00f3pi\u00e1k elbuk\u00e1sa feletti szomor\u00fas\u00e1g hatn\u00e1 \u00e1t. <\/p>\r\n<p>Korai vide\u00f3inak nincs line\u00e1ris narrat\u00edv fonala, a k\u00e9pek ink\u00e1bb szabad asszoci\u00e1ci\u00f3k ment\u00e9n \u00e1ramolnak, hogy beavassanak a v\u00e1ros pszichogeogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ba. A m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1t elmond\u00e1sa szerint \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s formanyelv\u00e9t kezdetben a Bauhaus \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a modern \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s v\u00e1rostervez\u00e9s eszt\u00e9tikai brav\u00farjainak csod\u00e1lata form\u00e1lta (<a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/pia\/somewhereoutthere4.jpg\">\u201eout there&#8221;<\/a>, 1998). \u201eArchitecture as camouflage\u201d \u2013 ahogy tal\u00e1l\u00f3an jegyzi meg egy kritikusa. Val\u00f3ban, a m\u0171v\u00e9sz az \u00e9p\u00edt\u00e9szet eszt\u00e9tikai k\u00e9rd\u00e9sei fel\u0151l jut el annak politikai, t\u00e1rsadalmi tartalm\u00e1ig. Nyilv\u00e1nval\u00f3 a modernista \u00e9p\u00edt\u00e9szethez \u00e9s v\u00e1rostervez\u00e9si ide\u00e1ihoz fuz\u0151d\u0151 ambivalens viszonya: vonz\u00f3d\u00e1s annak formanyelv\u00e9hez (<a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/pia\/somewhereoutthere3.jpg\">koll\u00e1zs<\/a>, <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/pia\/somewhereoutthere2.jpg\">pop-ikonok<\/a>), de er\u0151s kritikai szeml\u00e9let, <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/pia\/somewhereoutthere5.jpg\">t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s<\/a>.<\/p>\r\n<p>\u201eOutside the living room&#8221; c\u00edm\u0171 korai vide\u00f3j\u00e1ban teljesen szabad teret enged l\u00edrai mes\u00e9l\u0151kedv\u00e9nek. Szem\u00e9lyes \u00e9s szabad asszoci\u00e1ci\u00f3k ment\u00e9n elm\u00e9lkedik a kert t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l, a kult\u00far\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9r\u0151l. Term\u00e9szet \u00e9s kult\u00fara, term\u00e9szet \u00e9s v\u00e1ros\u00e9p\u00edt\u00e9szet kapcsolata j\u00e1t\u00e9kos megold\u00e1sokra \u00f6szt\u00f6k\u00e9li, csak\u00fagy, mint Constantot, amikor meg\u00e1lmodja aszfalt botanik\u00e1j\u00e1t (\u201eBotanizing the asphalt\u201d). A R\u00f6nicke-f\u00e9le felvet\u00e9s:  Manhattan az es\u0151erd\u0151 k\u00f6zep\u00e9n, Mies van der Rohe&#8217;s Lake Shore Drive Apartments \u00e9p\u00fclete hatalmas rizsteraszokkal.<\/p>\r\n<p>Leg\u00fajabb munk\u00e1j\u00e1ban, amely az <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/pia\/urbanfiction.jpg\">\u201eUrban Fiction\u201d<\/a> c\u00edmet viseli, m\u00e1r forgat\u00f3k\u00f6nyv alapj\u00e1n, k\u00f6t\u00f6ttebb szab\u00e1lyok \u00e9s narrat\u00edva szerint dolgozik, nem a dokumentumfilm egyszer\u0171 p\u00e1rbesz\u00e9dhelyzete, vagy k\u00e9pi asszoci\u00e1ci\u00f3k ment\u00e9n k\u00f6zel\u00edti meg a t\u00e9m\u00e1t. A 2002-ben k\u00e9sz\u00fclt vide\u00f3munka a modernista v\u00e1rostervez\u00e9s \u00e9s annak ut\u00f3pisztikus, olykor diktat\u00f3rikus saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1t j\u00e1rja k\u00f6r\u00fcl, de filmes eszk\u00f6ze nem m\u00e1s, mint a monol\u00f3g (Costant \u00e9s Le Corbusier id\u00e9zetek) \u00e9s a k\u00e9pek ellentmond\u00e1s\u00e1b\u00f3l, \u00fctk\u00f6ztet\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00fclet\u0151 fesz\u00fclts\u00e9g. A klasszikus modernit\u00e1s v\u00e1rostervez\u00e9si ut\u00f3pi\u00e1i \u00e9s a modern v\u00e1rosban \u00e9l\u0151 ember \u00e1talakul\u00f3 viselked\u00e9sform\u00e1ir\u00f3l alkotott v\u00edzi\u00f3k szembetal\u00e1lkoznak a kort\u00e1rs v\u00e1ros mindennapjaival \u00e9s a benne mozg\u00f3, megfigyelt h\u0151s (urban subject) tev\u00e9kenyked\u00e9s\u00e9vel.\r\nA m\u0171v\u00e9sz felh\u00edv\u00e1sa j\u00e1t\u00e9kra, elm\u00e9lked\u00e9sre: ki-ki maga d\u00f6ntse el mi j\u00f6tt be, mi nem.<\/p>\r\n<p>M\u00e9g ha R\u00f6nicke attit\u0171dj\u00e9hez, k\u00edv\u00e1ncsi, meg\u00e9rt\u0151 \u00e9s elemz\u0151 szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s\u00e9hez tal\u00e1n t\u00fal radik\u00e1lisnak t\u0171nt is a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edmv\u00e1laszt\u00e1sa \u2013 \u201eAz ellen\u00e1ll\u00e1s t\u00e1jk\u00e9pei\u201d \u2013 az \u201eUrban Fiction\u201d c\u00edm\u0171 vide\u00f3reg\u00e9ny z\u00e1r\u00f3k\u00e9p\u00e9n feltun\u0151 id\u00e9zet balj\u00f3s \u00e1rnyakat von az ill\u00fazi\u00f3k fel\u00e9:\r\n\u201eAz ellens\u00e9g m\u00e1r minden teret elfoglalt, \u00e9s saj\u00e1t c\u00e9ljaira alak\u00edtotta \u00e1t m\u00e9g annak alapt\u00f6rv\u00e9nyeit, geometri\u00e1j\u00e1t is.\u201d<\/p>\r\n<p>Ut\u00f3irat:<br>\r\n\u00c1ltal\u00e1ban az ut\u00f3pisztikus \u00e1lmok nem \u00fagy, nem ott val\u00f3sulnak meg, ahogy meg\u00e1lmodt\u00e1k \u0151ket, de az\u00e9rt n\u00e9ha megval\u00f3sulnak: Constant <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/pia\/NewBabylonNorddetail71.jpg\">\u00daj Babilon<\/a>j\u00e1t, annak strukt\u00far\u00e1j\u00e1t \u00e9s alapelveit gyakran a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3ban l\u00e1tj\u00e1k manifeszt\u00e1l\u00f3dni: abban a virtu\u00e1lisan lakhat\u00f3 strukt\u00far\u00e1ban, amelyben az emberek kommunik\u00e1lnak, kifejezve kreativit\u00e1sukat \u00e9s meg\u00faj\u00edtva k\u00f6rnyezet\u00fcket nap, mint nap.\r\n<\/p>\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>&nbsp; &#8222;Town planning is not industrial design, the city is not a functional object, aesthetically sound or otherwise; the city is an artificial landscape built by human beings in which the adventure of our life unfolds.\u201d Constant Nieuwenhuys, 1960 Pia R\u00f6nicke m\u0171veit n\u00e9zve \u00f3hatatlanul felsejlik el\u0151ttem egy k\u00e9p. Egy meghitt jelenet, ahogy Guy Debord \u00e9s [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630238,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400240","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400240","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400240"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400240\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630238"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400240"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400240"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400240"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}