{"id":400246,"date":"2004-05-18T22:00:00","date_gmt":"2004-05-18T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400246"},"modified":"2022-06-21T18:15:27","modified_gmt":"2022-06-21T17:15:27","slug":"szepsegkura","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/szepsegkura\/","title":{"rendered":"Sz\u00e9ps\u00e9gk\u00fara"},"content":{"rendered":"
\r\n

Al\u00e1bbi \u00edr\u00e1s nem l\u00e9p fel olyan \u00e1tfog\u00f3 ig\u00e9nnyel, mint a rovatban szerepl\u0151 (\u00e9s annak hangj\u00e1t megad\u00f3) Lev Manovich sz\u00f6veg – \u00e9ppen az\u00e9rt lehetne nem-t\u00e9ma<\/i>, mert m\u00e1s hangon sz\u00f3lal meg, olyan hangon, ami, ha lehet, m\u00e9g jobban hi\u00e1nyzik a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kult\u00far\u00e1b\u00f3l, mint a tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 eszt\u00e9tikai elemz\u00e9s. Sz\u00f3val a sz\u00e9ps\u00e9gr\u0151l, mint mindennapi \u00e1rur\u00f3l sz\u00f3l, hogy hogyan v\u00e1lik fegyverr\u00e9, fegyvert\u00e9nny\u00e9, hogyan lehet valami, ami l\u00e1tsz\u00f3lag megfellebbezhetetlen, m\u00e9gis tetten\u00e9rhet\u0151, manipul\u00e1ci\u00f3 eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9.<\/p>\r\n

Mindig az vonzott a jelenkori amerikai (mondjunk tal\u00e1n new yorkit) m\u0171v\u00e9szetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3kban, hogy egyfajta t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s t\u00e9rbeli rendr\u0151l adnak jelent\u00e9st – eg\u00e9szen \u00fagy, mintha a m\u0171v\u00e9szet komoly dolog volna. A jelens\u00e9gek struktur\u00e1l\u00f3dnak, erednek valahonnan \u00e9s mutatnak valahov\u00e1, sz\u00f3 esik p\u00e9nzr\u0151l, t\u00e1rsadalomr\u00f3l, keresletr\u0151l, k\u00edn\u00e1latr\u00f3l, \u00e9rdekekr\u0151l.<\/p>\r\n

Grant Kester1<\/sup><\/a> m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00f3, szerkeszt\u0151, kur\u00e1tor. K\u00f6zponti ter\u00fclete a t\u00e1rsadalmi l\u00e9t ir\u00e1nt elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szet (a szerz\u0151 saj\u00e1t terminus\u00e1val: a littoral art – \u201epartszeg\u00e9lyi m\u0171v\u00e9szet\u201d – gondolom a m\u0171v\u00e9szet kitetts\u00e9g\u00e9re, az elemekkel val\u00f3 egybeolvad\u00e1sra utalv\u00e1n ezzel). Al\u00e1bbi essz\u00e9je nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z n\u00e9mi marxista pik\u00edrts\u00e9get, ami egyr\u00e9szt kicsit illetlen, amennyiben a sz\u00f6vegben \u00e9rintett k\u00e9rd\u00e9sek nagyon is ambivalensek \u00e9s h\u00fasba v\u00e1g\u00f3ak, ugyanakkor, ugyanez\u00e9rt, felszabad\u00edt\u00f3 is. A sz\u00f6veg maga van m\u00e1r egy \u00e9ves is, a feldolgozott anyag m\u00e9g r\u00e9gibb, a hivatkoz\u00e1sai tal\u00e1n t\u00falont\u00fal is lok\u00e1lisak, de az\u00e9rt esetleg van aktualit\u00e1sa, f\u0151leg, ha \u00f6sszekapcsoljuk az exindexen nemr\u00e9g kialakult, majd kor\u00e1n elhalt, \u00fa.n. rosszcsont-<\/i>vit\u00e1val. A vit\u00e1t a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st bevezet\u0151 komm\u00fcnik\u00e9 provok\u00e1lta, majd Sz\u00f6v\u00e9nyi Anik\u00f3n \u00e1tsz\u00f6rf\u00f6lve S\u00fcvecz Emese cikke \u00edrta agyon. Legkevesebb szerepet maga a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapta benne, melyet mind a komm\u00fcnik\u00e9, mind a cikk olyan m\u00f3don terhelt meg \u00e9s hagyott furcsam\u00f3d figyelmen k\u00edv\u00fcl, hogy csoda is lett volna, ha kap (el\u0151bbi szabads\u00e1gharcos macs\u00f3-p\u00e1toszt n\u00e9zett bele, ut\u00f3bbi, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt, prompt \u00e9rz\u00e9ki zsenialit\u00e1st v\u00e1rt volna el t\u0151le).<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szet r\u00e9g\u00f3ta politikai terep, de a politikai indulatoknak itt nincs koreogr\u00e1fi\u00e1ja<\/i>. A m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let szerepl\u0151i nehezen hajland\u00f3k \u00e9szrevenni, hogy indulataik kienged\u00e9sekor a tot\u00e1lis politika eszt\u00e9tikum\u00e1t haszn\u00e1lj\u00e1k, att\u00f3l elt\u00e9r\u0151en hol tele b\u0171ntudattal (a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e1ltal\u00e1ban b\u0171ntudatos), hol \u00fcgyetlen\u00fcl (a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyegileg \u00fcgyetlen). A komm\u00fcnik\u00e9 p\u00e9ld\u00e1ul a tipikusan jobboldali t\u00f6bbs\u00e9gi-kisebbs\u00e9gi<\/i> frusztr\u00e1ci\u00f3 eszt\u00e9tikum\u00e1t alkalmazta, amikor felt\u00e9telezett egy megalkuv\u00f3-int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u0151 r\u00e9teget, melynek fenyeget\u00e9s\u00e9vel szemben majd a \u201eval\u00f3di avantg\u00e1rd\u201d \u00e9rt\u00e9keit \u00e1ll\u00edtja szembe. Ez az \u00e1ll\u00e1spont t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt elfeledkezik arr\u00f3l, hogy van egy m\u00e1sik int\u00e9zm\u00e9nyrendszer is – j\u00f3val r\u00e9gebbi \u00e9s j\u00f3val biztosabb, f\u0151leg, ha a \u201etengerent\u00fali csatlakoz\u00e1s\u201d ig\u00e9ny\u00e9t eml\u00edtj\u00fck -, ahol semmivel sem kisebb a \u201emegalkuv\u00e1s\u201d k\u00eds\u00e9rt\u00e9se. Sajn\u00e1latos, hogy p\u00e9ld\u00e1ul Fuchs Tam\u00e1s vagy Ugl\u00e1r Csaba m\u00e9g nem futott be karriert a galerista-piacon (t\u00e9nyleg az!), de ez a gal\u00e9ria-piac hib\u00e1ja, \u00e9s nem a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek\u00e9. Ugyanakkor term\u00e9szetesen l\u00e9tezik az a fajta politikai szolgalelk\u0171s\u00e9g, ami itt fenyeget\u0151 \u00e1rnyk\u00e9nt megjelenik, de helyesebb volna \u00f6nmag\u00e1ban vizsg\u00e1lni, mint em\u00edgy t\u00f6mb\u00f6s\u00edtve.<\/p>\r\n

Emese politikai \u00e1ll\u00e1spontja j\u00f3val hom\u00e1lyosabb, pedig megt\u00e9veszt\u0151 m\u00f3don t\u00f6bb direkt politikai eszt\u00e9tikumot kever a sz\u00ednei k\u00f6z\u00e9. A \u201erosszcsonts\u00e1got\u201d p\u00e9ld\u00e1ul ideol\u00f3gi\u00e1nak nevezi, geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1t pedig rendk\u00edv\u00fcl h\u00e1nyaveti m\u00f3don a klasszicizmus, a romantika, \u00e9s a modernizmus ad hoc eml\u00edt\u00e9s\u00e9vel gondolja megadni. \u00c9rezhet\u0151 persze itt bizonyos sz\u00e1nd\u00e9kolts\u00e1g – mintegy a kiskutyusok orr\u00e1t bele\u00fctend\u0151 a t\u00e9nybe, hogy a politikai felel\u0151ss\u00e9g minden platform saj\u00e1tja -, mivel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9ppen az \u201eideol\u00f3giai meccsb\u0151l\u201d sz\u00e1nd\u00e9kozott kil\u00e9pni (abb\u00f3l a meccsb\u0151l, melyet a komm\u00fcnik\u00e9 t\u00e1mad, \u00e9s amely – tal\u00e1n \u00fajdons\u00e1got mondok – nem l\u00e9tezik Magyarorsz\u00e1gon), de megfejthetetlen a szerz\u0151 val\u00f3di \u00e1ll\u00e1spontja; elveszik valahol a m\u0171le\u00edr\u00e1sok, a hi\u00e1nylist\u00e1k \u00e9s az individu\u00e1lis zsenialit\u00e1s kontra gender-tudatoss\u00e1g \u00fatveszt\u0151j\u00e9ben. Ami legink\u00e1bb az\u00e9rt k\u00e1r, mert \u00fagy \u00e9rezni, hogy ez az elveszett \u00e1ll\u00e1spont t\u00f6bbet \u00e9rdemelne.<\/p>\r\n

Kester \u00edr\u00e1sa teh\u00e1t egy viszonylag tiszta k\u00e9pet rajzol meg, arr\u00f3l, amir\u0151l az \u00e1ltalunk id\u00e9zett k\u00e9t sz\u00f6veg oly ellentmond\u00e1sosan \u00e9s k\u00f6vetkezetlen\u00fcl nyilatkozik – hogy mi is az a non-profit szf\u00e9ra, mi a piaci \u00e9rdek, milyen lehets\u00e9ges kapcsolatok \u00e1llhatnak fenn elm\u00e9let \u00e9s gyakorlat k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban arr\u00f3l, hogy a dolgok a m\u0171v\u00e9szetben valamilyen sz\u00e9lesebb hat\u00f3k\u00f6r\u0171 fesz\u00fclts\u00e9gb\u0151l sz\u00fcletnek, \u00e9s nem a m\u0171v\u00e9szet sz\u00fcli a fesz\u00fclts\u00e9get. Kester cikke k\u00f6zvetve \u00fcd\u00edt\u0151 abb\u00f3l a szempontb\u00f3l is, hogy hangs\u00falyozottan nem r\u00f3lunk sz\u00f3l, ugyanakkor j\u00e1t\u00e9kosan is felfoghat\u00f3, ha mondjuk a tulajdonneveket behelyettes\u00edtj\u00fck m\u00e1s tulajdonnevekkel.<\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s<\/i><\/div>\r\n
\r\n

1<\/a> A szerz\u0151vel kapcsolatban lsd. t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt: visarts.ucsd.edu\/faculty\/gkester.htm<\/a> (a ford.<\/i>)<\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

M\u00edg a nyolcvanas \u00e9vek amerikai m\u0171v\u00e9szvil\u00e1g\u00e1t gyakran jellemzik a \u201eszerz\u0151gyilkos\u201d posztmodernizmus \u00e9s a bozontos mellkas\u00fa neo-expresszionizmus k\u00fcl\u00f6n\u00f6s egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9vel, f\u0171 alatt t\u00f6rt\u00e9nt akkor m\u00e1s is, olyasmi, aminek azut\u00e1n jelent\u0151s hat\u00e1sa lett a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet j\u00f6v\u0151j\u00e9re: n\u0151k \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kisebbs\u00e9gi csoportok hatoltak be fokozatosan a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letbe, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tan\u00e1ri \u00e1ll\u00e1sokon \u00e9s a hetvenes \u00e9vekben megelevenedett non-profit m\u0171v\u00e9szeti szektoron kereszt\u00fcl.3<\/sup><\/a> Sosem alkottak t\u00f6bbs\u00e9get, \u00e9s csaknem mindig az elutas\u00edt\u00e1s domin\u00e1lt vel\u00fck szemben, de v\u00e9gre is megt\u00f6rt a feh\u00e9r f\u00e9rfiak kiz\u00e1r\u00f3lagos uralma a m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let kulcspoz\u00edci\u00f3iban (a kur\u00e1tori, tan\u00e1ri, kritikusi stb. \u00e1ll\u00e1sokban), ami a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n m\u00e9g meghat\u00e1roz\u00f3 jelens\u00e9g volt.<\/p>\r\n

Mik\u00e9nt a legt\u00f6bb demogr\u00e1fiai elmozdul\u00e1s eset\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nik, \u00fagy erre sem k\u00e9sett a v\u00e1lasz. A m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g felvil\u00e1gosult v\u00e1rosnegyedeiben persze elfogadhatatlan lett volna, hogy b\u00e1rkit is a neme vagy a b\u0151rsz\u00edne kapcs\u00e1n \u00e9rjen t\u00e1mad\u00e1s. Az ellenreakci\u00f3 teh\u00e1t k\u00f6zvetve jutott kifejez\u00e9sre; gyakran azokon a t\u00e1mad\u00e1sokon kereszt\u00fcl, melyekben az egyidej\u0171leg kialakul\u00f3 elm\u00e9leti diskurzusok r\u00e9szes\u00fcltek, amelyek oszt\u00e1ly-, faji-, szexu\u00e1l- vagy genderalapon kritiz\u00e1lt\u00e1k a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti k\u00e1nont (feminizmus, meleg-elm\u00e9let, posztkolonialista elm\u00e9let \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb). R\u00e9gen \u00e9rlel\u0151d\u0151 ellen\u00e9rz\u00e9sek t\u00f6rtek fel a legv\u00e1ratlanabb form\u00e1kban, mint p\u00e9ld\u00e1ul Bill Jay fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1ban, melyben szerz\u0151nk a Fot\u00f3m\u0171v\u00e9szeti Nevel\u00e9s\u00fcgyi T\u00e1rsas\u00e1g N\u0151i Bizotts\u00e1g\u00e1t veszi t\u0171z al\u00e1, ezt a \u201es\u00f6m\u00f6rt a fot\u00f3m\u0171v\u00e9sz-k\u00e9pz\u00e9s orc\u00e1j\u00e1n\u201d, melyet \u201ev\u00e9ressz\u00e1j\u00fa balos feminist\u00e1k\u201d ir\u00e1ny\u00edtanak, akik \u201edurva feminista propagand\u00e1jukkal eltorz\u00edtj\u00e1k\u201d \u00e9s \u201efelforgatj\u00e1k\u201d az eg\u00e9sz ter\u00fcletet. Nem kell Freud tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak lenn\u00fcnk ahhoz, hogy gyan\u00edtsuk: Jay ellens\u00e9ges \u00e9rz\u00fclet\u00e9t valami enyh\u00e9n s\u00falyosabbnak \u00e9rzett fenyeget\u00e9s motiv\u00e1lta, mintsem a d\u00f6nt\u00e9s, hogy legyen-e Jacqueline Rose4<\/sup><\/a> aj\u00e1nlott olvasm\u00e1ny a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net szemin\u00e1riumokon.5<\/sup><\/a><\/p>\r\n

A kilencvenes \u00e9vek nagy r\u00e9sz\u00e9ben az Afterimage<\/i> c\u00edm\u0171 lapot szerkesztettem, mely arr\u00f3l volt ismert, hogy lefedte a f\u00fcggetlen m\u00e9diam\u0171v\u00e9szeti gyakorlat sz\u00e1mos aspektus\u00e1t (mint az AIDS-aktivizmus, illetve a munkaer\u0151-piaci aktivizmus, a Harmadik Vil\u00e1g filmm\u0171v\u00e9szete vagy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi b\u00e1zis\u00fa fot\u00f3projektek), melyeket a mainstream m\u0171v\u00e9szeti sajt\u00f3 rendszerint neglig\u00e1lt. 1992-ben v\u00e9gezt\u00fcnk egy felm\u00e9r\u00e9st az olvas\u00f3ink k\u00f6r\u00e9ben, \u00e9s – j\u00f3llehet, a v\u00e1laszok nagy r\u00e9sze t\u00e1mogat\u00f3 jelleg\u0171 volt – kaptunk sz\u00e1mos d\u00fch\u00f6dten kritikus hangv\u00e9tel\u0171 reakci\u00f3t is (\u201eUnjuk a v\u00e9genincs politikailag korrekt film \u00e9s vide\u00f3le\u00edr\u00e1sokat.\u201d \u201eEl\u00e9g a harmadik vil\u00e1g vide\u00f3ib\u00f3l: ha egyet l\u00e1tt\u00e1l, l\u00e1ttad mindet.\u201d, stb.).6<\/sup><\/a> K\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel t\u00f6lt\u00f6tt el abban az id\u0151ben, ahogyan a feket\u00e9k, \u00e1zsiaiak, latin-amerikaiak, vagy \u00e9ppen melegek, leszbikusok \u00e1ltal l\u00e9trehozott m\u0171v\u00e9szettel szembeni kirohan\u00e1sok k\u00f6vetkezetesen kart-karba \u00f6ltve jelentek meg egyes elm\u00e9leti paradigm\u00e1k (meleg-elm\u00e9let, feminizmus, marxizmus) elleni t\u00e1mad\u00e1sokkal, mintha valahogy egy \u00e9s ugyanazon dologr\u00f3l volna itt sz\u00f3. R\u00e9szben, azt hiszem, \u00edgy is volt, j\u00f3llehet nem olyan \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-\u00edz\u0171en, ahogy n\u00e9h\u00e1ny olvas\u00f3nk k\u00e9pzelte. Az elm\u00e9let a nyolcvanas \u00e9vekben \u00e9s a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n el\u0151seg\u00edtette az episztemol\u00f3giai szak\u00edt\u00e1st a m\u0171v\u00e9szi gyakorlatban kor\u00e1bban egyed\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes paradigm\u00e1kkal. Lehet\u0151s\u00e9get adott fiatal m\u0171v\u00e9szeknek \u00e9s kritikusoknak, hogy teret k\u00e9pezzenek \u00f6nmaguk \u00e9s azon norm\u00e1k k\u00f6z\u00e9, melyek a m\u0171v\u00e9szet-csin\u00e1l\u00e1st uralt\u00e1k akkoriban. Ezen t\u00falmen\u0151en arra tend\u00e1lt, hogy – a kor kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve – \u201eproblematiz\u00e1ljon\u201d olyan elveket, mint az \u00f6nkifejez\u00e9s, a m\u0171v\u00e9szet egyetemess\u00e9ge, illetve az alkot\u00f3 g\u00e9niusz elve, melyeket a m\u0171v\u00e9szek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge ink\u00e1bb megtestes\u00edteni, mintsem megk\u00e9rd\u0151jelezni k\u00edv\u00e1nt – egysz\u00f3val: hogy tudatos\u00edtsa a m\u0171v\u00e9szekben a kiv\u00e9telezetts\u00e9g\u00fcket. A m\u0171v\u00e9sz-identit\u00e1s hagyom\u00e1nyos modelljeit\u0151l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1s, melyet az elm\u00e9leti kutat\u00e1s implik\u00e1lt, egyeseket meger\u0151s\u00edtett, m\u00e1sokat elh\u00fcly\u00edtett. Gondolom, zavar\u00f3 lehetett a heteroszexu\u00e1lis, feh\u00e9r (straight white male<\/i>) m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra, mikor azt l\u00e1tt\u00e1k, hogy melegek \u00e9s leszbikusok, feket\u00e9k \u00e9s egy\u00e9b \u201em\u00e1sok\u201d kezdenek ki\u00e1ll\u00edtani az \u201e\u0151\u201d gal\u00e9ri\u00e1ikban, \u00e9s tan\u00edtani az \u201e\u0151\u201d tansz\u00e9keiken.<\/p>\r\n

\u00daj nyereg, r\u00e9gi l\u00f3
\r\n<\/b>Egy \u00faj paradigma hi\u00e1ny\u00e1ban a kicsit k\u00f6d\u00f6sen \u201aposztmodern\u2019 m\u0171v\u00e9szetnek \u00e9s elm\u00e9letnek keresztelt dolog elleni t\u00e1mad\u00e1s eddig mehetett, \u00e9s nem tov\u00e1bb. Mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151, hogy a szellemi piacon kialakult a kereslet egy olyan elm\u00e9let ir\u00e1nt, amely egyr\u00e9szr\u0151l \u00e1tmenti a hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat d\u00e9delgetett igazs\u00e1gait (\u00fa.m. a m\u0171t\u00e1rgy m\u00e1gikus hatalma, melynek r\u00e9v\u00e9n az meghaladja az \u00e1ru-st\u00e1tuszt; a m\u0171v\u00e9sz mint h\u0151si l\u00e1tnok; az \u00edzl\u00e9s prim\u00e1tusa; a gy\u0171jt\u0151 \u00e9s a m\u0171\u00e9lvez\u0151 arisztokratikus \u00f6r\u00f6mei stb.), m\u00e1sfel\u0151l k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s\u00edti az elitizmus v\u00e1dj\u00e1t, illetve a m\u0171piaci bedar\u00e1l\u00e1s (co-optation<\/i>) vesz\u00e9ly\u00e9t, melyeknek a m\u0171v\u00e9sz egyre fokozottabban ki volt t\u00e9ve. Az \u00faj paradigma a sz\u00e9ps\u00e9g fogalma k\u00f6r\u00fcl kezd form\u00e1t \u00f6lteni az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9n. Nem any\u00e1ink sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9r\u0151l volt sz\u00f3; ink\u00e1bb egy \u00fajraszervezett, kicsit kock\u00e1zatos sz\u00e9ps\u00e9gr\u0151l, mely egyszerre szexi \u00e9s politikailag vesz\u00e9lyes. Az \u00faj paradigma Jeremi\u00e1sa az a Dave Hickey lett, akinek The Invisible Dragon: Four Essays on Beauty<\/i> (1994) \u00e9s Air Guitar: Essays on Art and Democracy <\/i>(1997) c\u00edm\u0171 munk\u00e1i oly zajos sikert arattak. Hickey az \u00f6r\u00f6k k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 p\u00f3z\u00e1ban tetszelegve csin\u00e1lta meg mag\u00e1t, akinek h\u00e1zi igazs\u00e1gai egyszer\u0171en kicsit t\u00fal f\u00f6ldszag\u00faak ahhoz, hogy a m\u0171velt r\u00e9teg befogadhassa \u0151ket. \u201eToo cool for school\u201d, mondt\u00e1k, j\u00f3llehet, nevezett a Nevadai Egyetem \u00f6r\u00f6k\u00f6s professzorak\u00e9nt n\u0151tte ki mag\u00e1t m\u00e1ra egyfajta kultur\u00e1lis f\u00e9listenn\u00e9; a szalonk\u00e9pes j\u00f3\u00edzl\u00e9s olyan z\u00e1szl\u00f3shaj\u00f3i dics\u0151\u00edtik, mint a Christian Science Monitor \u00e9s a Wall Street Journal, a Mac Arthur Foundation-t\u0151l pedig f\u00e9lmilli\u00f3 doll\u00e1ros \u201ezseni-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjban\u201d r\u00e9szes\u00fclt.<\/p>\r\n

A The Invisible Dragon<\/i> (A l\u00e1thatatlan s\u00e1rk\u00e1ny) v\u00e9lhet\u0151en az amerikai m\u0171v\u00e9szeti f\u0151iskol\u00e1sok \u00e1ltal legt\u00f6bbet forgatott k\u00f6nyv volt az elm\u00falt \u00e9vtizedben. Furcsa ez, mivel Hickey spleenj\u00e9nek nagy h\u00e1nyad\u00e1t \u00e9ppen az egyetemi m\u0171terem-programokra bor\u00edtotta r\u00e1. Ugyanakkor persze \u00e9ppen ez volt a vonz\u00f3 benne. Hickey megmutatja a hallgat\u00f3knak, hogyan \u00f6ltsenek nyelvet az int\u00e9zm\u00e9nyekre, melyek az \u00fatjukat egyengetik, hogyan k\u00f3stolgass\u00e1k az int\u00e9zm\u00e9nyi kompromisszum \u00f6r\u00f6meit, m\u00edg egy kicsit m\u00e9g kitolj\u00e1k az elker\u00fclhetetlen \u00f6dip\u00e1lis felold\u00e1s hat\u00e1ridej\u00e9t. Volt mindazon\u00e1ltal Hickey munk\u00e1j\u00e1nak egy m\u00e9lyebbr\u0151l ered\u0151 vonzereje is, mely abban a j\u00f3r\u00e9szt kibogozhatatlan eszt\u00e9tikai tapasztalatban testes\u00fcl meg, mely a k\u00f6nyv t\u00f6rt\u00e9netei k\u00f6z\u00f6tt bukkan el\u0151, mely t\u00f6rt\u00e9neteknek a maguk r\u00e9sz\u00e9r\u0151l m\u00e1s c\u00e9lja sincs, mint hogy a szerz\u0151 f\u00e9l-mond\u00e9n<\/i> tenyeres- talpass\u00e1g\u00e1t rekl\u00e1mozz\u00e1k. Hickey narrat\u00edv\u00e1ja a vesztes\u00e9g narrat\u00edv\u00e1ja, hol is a szerz\u0151 fiatal \u00e9veinek k\u00fcri\u0151z m\u0171keresked\u0151k, boh\u00e9m m\u0171v\u00e9szek \u00e9s \u00edr\u00f3k ben\u00e9pes\u00edtette m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g\u00e1t fel\u00fcl\u00edrja a kunsthall\u00e9k, kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zetek, k\u00f6zp\u00e9nz-eloszt\u00f3 \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9gek \u00e9s egyetemi programok szem\u00e9lytelen, b\u00fcrokratiz\u00e1lt \u00e9s moraliz\u00e1l\u00f3 labirintusa, mely arra rendeltetett, hogy mindazt prepar\u00e1lja, ami \u00f6r\u00f6mteli \u00e9s spont\u00e1n volt a m\u0171v\u00e9szetben, majd \u00e1tford\u00edtsa egy falfeliratokkal \u00e9s ped\u00e1ns katal\u00f3gusessz\u00e9kkel teli kegyes fejleszt\u00e9si s\u00e9m\u00e1v\u00e1. A r\u00e9gi sz\u00e9p id\u0151kben a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1got olyan – formabont\u00f3 \u00e1m j\u00f3zan \u00e9sszel meg\u00e1ldott – m\u0171keresked\u0151k ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k, mint Leo Castelli vagy Paula Cooper, akiket nem els\u0151sorban a meggazdagod\u00e1s v\u00e1gya, mint ink\u00e1bb a m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nti szerelem vez\u00e9relt. M\u00e9g egy olyan ismeretlen \u201ecowboy\u201d is, mint maga Hickey, m\u00e1szk\u00e1lhatott \u201ekicsiny \u00fczleteikben\u201d, hogy \u201er\u00e1j\u00f6jj\u00f6n dolgokra\u201d. Hickey szerint a m\u0171keresked\u0151 mint olyan nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik att\u00f3l a fick\u00f3t\u00f3l, aki a Billabong sz\u00f6rfkeresked\u00e9st vezeti: majd kicsattan a lelkesed\u00e9st\u0151l, \u00e9s hajland\u00f3 azt minden arra j\u00e1r\u00f3val megosztani, legyen az illet\u0151 gy\u0171jt\u0151 vagy sem.7<\/sup><\/a>A m\u0171piac sem valami d\u00edszes b\u00f6rt\u00f6n, amit sehonnai yuppie-k \u00e9s k\u00e9kv\u00e9r\u0171 kult\u00far\u00ednyencek sz\u00e1m\u00e1ra tartanak fenn, hanem egy csapat lelkes, szenved\u00e9lyes ember, akiket a m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nti szeretet\u00fck fog egybe; ink\u00e1bb egy Star Trek fanklub teh\u00e1t, mint v\u00e9res \u00fczlet.<\/p>\r\n

Azut\u00e1n bek\u00f6sz\u00f6nt a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, \u00e9s a kis boltok k\u00e9nytelenek lesznek elsz\u00e9gyellni magukat. Az egyetemi szint\u0171 m\u0171v\u00e9szetoktat\u00e1s \u00e9s a k\u00f6zp\u00e9nzek be\u00e1raml\u00e1s\u00e1nak expanzi\u00f3j\u00e1val a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl \u00e9s professzionaliz\u00e1l\u00f3dik. M\u00edg a gazdag gy\u0171jt\u0151 val\u00f3j\u00e1ban nem \u201ebirtokolja\u201d a m\u0171v\u00e9szetet – ink\u00e1bb aff\u00e9le gondoz\u00f3k vagy dilett\u00e1nsok voln\u00e1nak \u0151k -, addig az egyetemi emberekkel m\u00e1r eg\u00e9szen m\u00e1s a helyzet. \u201eA kult\u00fara valamennyi kincs\u00e9t felosztott\u00e1k – \u00edrja Hickey -, \u00e9s az eg\u00e9sz a professzorok birtok\u00e1ba ker\u00fclt, ez olyan biztos, mint ahogy Main tengerpartja a milli\u00e1rdosok\u00e9.\u201d A hetvenes-nyolcvanas \u00e9vekben egy csapat purit\u00e1n j\u00f3t\u00e9t l\u00e9lek kezdett r\u00e1k\u00e9rdezni a piacosod\u00e1sra, \u00edgy pr\u00f3b\u00e1lv\u00e1n meg szab\u00e1lyozni a piaci \u00e9lvezeti mechanizmusok \u00e1ltal szabadj\u00e1ra engedett, g\u00e1tl\u00e1stalan v\u00e1gyakat. Hickey vel\u00fck szemben azzal legitim\u00e1lja \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t, melynek gerinc\u00e9t a privatiz\u00e1lt m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nti lelkes\u00fclts\u00e9ge adja, hogy folytonosan j\u00e1t\u00e9kba hozza h\u00edresen nagylelk\u0171 nyitotts\u00e1g\u00e1t: azzal sokkolja ezeket az unalmas professzorokat, hogy egyszerre \u00f6leli mag\u00e1hoz Norman Rockwellt \u00e9s Roseanne-t, valamint Pontorm\u00f3t \u00e9s Mapplethorpe-t.8<\/sup><\/a> Hogyan is lehetn\u00e9nek Leo Castelli m\u0171v\u00e9szei elitist\u00e1k, ha egyszer a munk\u00e1ik \u00e1ltal \u00e9letre h\u00edvott \u00e9lvezet nem sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik att\u00f3l, amit Vegasban vagy a Saturday Evening Post <\/i>c\u00edmlapj\u00e1n tal\u00e1lhatunk?<\/p>\r\n

Hickey szerint a m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1k csak r\u00e9sz\u00e9t alkotj\u00e1k a probl\u00e9m\u00e1nak. Ezen sz\u00e9les baloldali \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s val\u00f3di mozgat\u00f3rug\u00f3ja nem m\u00e1s, mint a National Endowment for the Arts (kb. \u201eNemzeti M\u0171v\u00e9szeti Alap\u201d). Ez azt\u00e1n figyelemre m\u00e9lt\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1s, l\u00e9v\u00e9n az NEA k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9se a legszebb id\u0151kben sem haladta meg a k\u00e9tsz\u00e1zmilli\u00f3 doll\u00e1rt (\u00f6t Van Gogh festm\u00e9ny \u00e1ra, 1987-ben), amelynek r\u00e1ad\u00e1sul csak kis r\u00e9sze ment el k\u00f6zvetlen\u00fcl a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra. Ennek ellen\u00e9re Hickey jelent\u0151sen hat\u00e9kony rosszindulatot szavaz meg az NEA-nak, mondv\u00e1n az gyakorlatilag \u201e korm\u00e1nyzati ellen\u0151rz\u00e9s\u0171 ipar\u00e1gg\u00e1 alak\u00edtotta az int\u00e9zm\u00e9nyes m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1got\u201d 9<\/sup><\/a> Hickey k\u00fcl\u00f6nleges zsenije abban \u00e1ll, hogy a sz\u00e9ps\u00e9g fogalm\u00e1t egyfajta t\u0151sgy\u00f6keres libert\u00e1rianizmussal kapcsolta \u00f6ssze, amely term\u00e9szetesnek fogja fel a \u201ev\u00e1gy\u201d \u00e9s a piac k\u00f6z\u00f6tti viszonyt, \u00e9s \u00e9ppen abban a pillanatban tette ezt, mikor \u00fajra az expanz\u00edv kapitalizmus (melyet a kilencvenes \u00e9vek t\u0151zsdei \u00e1rrobban\u00e1sa t\u00e1pl\u00e1lt) kezdte uralni az amerikai politikai diskurzust. J\u00f6jj\u00f6n itt megint Hickey, mint a konzervat\u00edv ikon, Milton Friedman alakm\u00e1sa: \u201eaz emberek k\u00f6z\u00f6tti horizont\u00e1lis viszonyokkal kapcsolatos valamennyi elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fcnk alapja a szerz\u0151d\u00e9si t\u00f6rv\u00e9ny premissz\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt keresend\u0151. A kereskedelmi szerz\u0151d\u00e9s l\u00e9nyege, hogy r\u00f6gz\u00edti azon k\u00e9t szem\u00e9ly egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9t, akik szerz\u0151d\u00e9ses viszonyba l\u00e9pnek egym\u00e1ssal… az \u00e9n v\u00e9lem\u00e9nyem szerint… a t\u00f6rv\u00e9nyi jogok l\u00e9t\u00e9nek alapvet\u0151, gyakorlati igazol\u00e1sa a kereskedelmi felt\u00e9telekben van lefektetve.\u201d \u201eA kereskedelem egyszer\u0171 dolog – folytatja Hickey – Mikor m\u0171keresked\u0151 voltam: Nekem vannak (sic!) k\u00e9peim, neked van p\u00e9nzed, te k\u00e9pet akarsz, \u00e9n p\u00e9nzt akarok… Ez egy mell\u00e9rendel\u0151 viszony, egyenl\u0151k k\u00f6z\u00f6tti csere, v\u00e1gyak cser\u00e9je.\u201d10<\/sup><\/a> Esetleg megbocs\u00e1that\u00f3, ha valaki a piac itt felmutatott k\u00e9pe ellen\u00e9re sem tal\u00e1lja azt a semleges mechanizmust, mely egym\u00e1ssal \u201eegyenl\u0151\u201d alanyok \u201elater\u00e1lis\u201d cser\u00e9it szervezi, a NAFTA, a GATT11<\/sup><\/a> kor\u00e1ban, mikor a multinacion\u00e1lis konglomer\u00e1tumok rohaml\u00e9ptekkel monopoliz\u00e1lt\u00e1k \u00e9s k\u00f6zpontos\u00edtott\u00e1k mind a t\u0151k\u00e9t, mind a politikai hatalmat. Hickey vil\u00e1g\u00e1ban a v\u00e1gy \u00e1ru, melyet adni-venni lehet – \u00e9s amelynek ment\u00e1lis energi\u00e1ja t\u00e1pl\u00e1lja az \u00e1rufogyaszt\u00e1st, melyen a piac l\u00e9te nyugszik.<\/p>\r\n

Voodoo-eszt\u00e9tika
\r\n<\/b>Hickey Gingrich-i12<\/sup><\/a> narrat\u00edv\u00e1j\u00e1ban az \u00e1llam a purit\u00e1n j\u00e1t\u00e9kront\u00f3 szerep\u00e9t kapja, aki a k\u00f6zj\u00f3 ny\u00f6gvenyel\u0151sen toler\u00e1lt elve nev\u00e9ben dikt\u00e1l az egy\u00e9nnek. Mindek\u00f6zben a piac: a szem\u00e9lyes szabads\u00e1g tere. Hickey itt az elnyom\u00f3 \u00e1llam (a moralit\u00e1s \u00e9s a v\u00e1gyak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6ze) \u00e9s a piaci csere (a v\u00e1gyaikat kerget\u0151 egy\u00e9nek \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1sa) \u201eszabad\u201d (libidin\u00e1lis) vil\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tti klasszikus libert\u00e1rius ellent\u00e9tet vet\u00edti r\u00e1 a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gra. Egyfajta Nietzsche-i dinamik\u00e1t t\u00e9telez, melyben eme k\u00e9t, l\u00e9nyegileg auton\u00f3m er\u0151, az apoll\u00f3i \u00e1llam \u00e9s a dion\u00fcszoszi szabadpiac interakci\u00f3ja adja a lend\u00fcletet a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetnek \u00e9s kult\u00far\u00e1nak. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban azonban (figyelembe v\u00e9ve a t\u00e1mogat\u00e1sok, ad\u00f3kedvezm\u00e9nyek, illet\u00e9kek, k\u00f6zvetlen v\u00e1llalati j\u00f3l\u00e9ti int\u00e9zked\u00e9sek jelenlegi rendszer\u00e9t) nagyon neh\u00e9z, ha nem lehetetlen, elv\u00e1lasztani az \u00e1llami \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1t a priv\u00e1t \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1t\u00f3l. Ebben a piac felszabad\u00edt\u00f3 hatalm\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3ban sehol sem tal\u00e1lni egy j\u00f3 sz\u00f3t annak a kritikai hagyom\u00e1nynak az elismer\u00e9s\u00e9re, mely \u00e9ppen arra ir\u00e1nyul, hogy megk\u00e9rd\u0151jelezze a t\u00f6rv\u00e9nyes szerz\u0151d\u00e9sekben lefektetett \u201ehorizont\u00e1lis\u201d viszony l\u00e1tsz\u00f3lagos semlegess\u00e9g\u00e9t (egyik p\u00e9lda erre a polg\u00e1ri jogi mozgalom), azon a makrorendszeren bel\u00fcl, mely am\u00fagy hat\u00e1rozottan a tulajdoni \u00e9rdek ir\u00e1ny\u00e1ba hajlik.<\/p>\r\n

Hickey kort\u00e1rs-m\u0171v\u00e9szeti elemz\u00e9s\u00e9nek magja teh\u00e1t egy olyan piaci rendszer mitiz\u00e1lt k\u00e9pe, mely a kapitalista felhalmoz\u00e1sra ir\u00e1nyul\u00f3 telhetetlens\u00e9get v\u00e1ggy\u00e1 transzform\u00e1lja – ennyiben teh\u00e1t az emberi szubjektivit\u00e1s term\u00e9szetes, s\u0151t, felszabad\u00edt\u00f3 alkot\u00f3r\u00e9sze. A differenci\u00e1latlan v\u00e1gynak ezen k\u00f3ros elburj\u00e1nz\u00e1sa k\u00f6zepette es\u00e9ly\u00fcnk sincs, hogy meg\u00e9rts\u00fck a l\u00e1tsz\u00f3lag szem\u00e9lyes v\u00e1laszt\u00e1sok vagy \u00edzl\u00e9sek politikai implik\u00e1ci\u00f3it. A terjed\u0151ben l\u00e9v\u0151, h\u00e1ziipari jelleg\u0171 deleuzi\u00e1nus tanulm\u00e1nyok ellen\u00e9re ki kell mondanunk, hogy ennek a kritik\u00e1tlan, t\u00f6rt\u00e9nelmietlen fogyaszt\u00f3- kultusznak lej\u00e1r\u00f3ban van a szavatoss\u00e1ga, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen egy olyan orsz\u00e1gban, amely oly szigor\u00faan v\u00e9delmezi \u00e1llampolg\u00e1rai szents\u00e9ges \u201e szabads\u00e1g\u00e1t\u201d, hogy v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl zab\u00e1lhass\u00e1k fel a vil\u00e1g er\u0151forr\u00e1sait. Nem k\u00e9ne teh\u00e1t meglep\u0151dn\u00fcnk azon, hogy Hickey, l\u00e1that\u00f3an minden ir\u00f3ni\u00e1t\u00f3l mentesen, \u00fagy jellemzi a munk\u00e1j\u00e1t, mint \u201efogyaszt\u00f3i\u201d eszt\u00e9tik\u00e1t (\u201eFogyaszt\u00f3 vagyok. Ez\u00e9rt a tranzakci\u00f3 fogyaszt\u00f3i oldal\u00e1r\u00f3l \u00e9rvelek\u201d). 13<\/sup><\/a><\/p>\r\n

A neh\u00e9zs\u00e9gek ott kezd\u0151dnek, ahol Hickey megk\u00eds\u00e9rel amellett is \u00e9rvelni, hogy a m\u0171v\u00e9szet r\u00e1ad\u00e1sul valami t\u00f6bb volna, mint Matisse \u201a szellemi karossz\u00e9ke\u2019, melybe a f\u00e1radt szoftver-milliomos est\u00e9nk\u00e9nt pihentetheti tagjait. Ehhez el\u0151 kell vennie egy meglehet\u0151sen zavaros mes\u00e9t, a n\u00e9z\u0151r\u0151l, akit csakis az\u00e9rt k\u00e9sztet beh\u00f3dol\u00e1sra a m\u0171t\u00e1rgy vizu\u00e1lis sz\u00e9ps\u00e9ge, hogy \u00edgy (akaratlanul) megtal\u00e1lja \u00f6nmag\u00e1t, azonosulv\u00e1n egy radik\u00e1lisan m\u00e1s szem\u00e9lyis\u00e9ggel (ehely\u00fctt Mapplethorpe \u201eX\u201d albuma a tipikusan haszn\u00e1lt p\u00e9lda), akit \u00edgy megtanulnak \u00e9rt\u00e9kelni (vagy legal\u00e1bbis toler\u00e1lni). A n\u00e9z\u0151 (inherens m\u00f3don progressz\u00edv) \u201ev\u00e1gya\u201d teh\u00e1t itt arra szolg\u00e1l, hogy szab\u00e1lyozza (eredend\u0151en defenz\u00edv \u00e9s el\u0151\u00edt\u00e9letes) tudatos gondolkod\u00e1s\u00e1t. Ez\u00e9rt azt\u00e1n Hickey azon alap\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, hogy t.i. az aktivista m\u0171v\u00e9szet agressz\u00edv \u00e9s lekezel\u0151 \u00edt\u00e9leteit\u0151l agyonterhelt, szerencs\u00e9tlen n\u00e9z\u0151 nev\u00e9ben sz\u00f3lna, valahogy \u0151szint\u00e9tlennek t\u0171nik. Nem az \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt val\u00f3 v\u00e1gy \u00e9rdek\u00e9ben sz\u00f3l ugyanis, hanem a v\u00e1gy mint eszk\u00f6z nev\u00e9ben, mellyel a m\u00e1ss\u00e1g-\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcnk jav\u00edthat\u00f3, vagy felszabad\u00edthat\u00f3. Legyen a n\u00e9z\u0151 b\u00e1r megbabon\u00e1zott vagy let\u00e1madott, a m\u0171 alapvet\u0151 funkci\u00f3ja mindk\u00e9t esetben a pedag\u00f3gia vagy az ortop\u00e9dia marad.<\/p>\r\n

Hickey \u00e9s olyan \u00fatit\u00e1rsai, mint Wendy Steiner \u00e9s Peter Schjeldahl \u00fagy mutatkoznak meg, mint a \u201etapasztalat\u201d \u0151rz\u0151i a \u201e tapasztalatr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 besz\u00e9d\u201d ellen\u00e9ben, mint az \u00e9rz\u00e9kek vitathatatlan bizony\u00edt\u00f3-erej\u00e9nek v\u00e9delmez\u0151i az elm\u00e9let absztrakci\u00f3ival szemben. A sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s az \u00f6r\u00f6m, mint a m\u0171v\u00e9szeti tapasztalat egyed\u00fcli legitim\u00e1ci\u00f3s t\u00e9nyez\u0151inek igenl\u00e9se \u00e9s az elm\u00e9lettel szembeni reakci\u00f3 (mely mint a fenti tapasztalat tisztas\u00e1g\u00e1t szennyez\u0151 t\u00e9nyez\u0151 ker\u00fcl felmutat\u00e1sra) az egy\u00e9n zavaros figur\u00e1ja k\u00f6r\u00fcl \u00e1ll \u00f6ssze. A m\u0171v\u00e9sz (a p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171 egy\u00e9n) lesz az ostromlott szubjektivit\u00e1s utols\u00f3 mened\u00e9ke az absztrakt kognit\u00edv er\u0151k sz\u0151nyegbomb\u00e1z\u00e1sa alatt. Az a szomatikus \u00e9s \u00e9rz\u00e9ki tapasztalat, melyet a m\u0171v\u00e9sz a munk\u00e1j\u00e1ban regisztr\u00e1l, \u00fagy \u00e9rt\u0151dik, mint amely l\u00e9nyegileg progressz\u00edv politikai er\u0151vel rendelkezik: a virtu\u00e1lis j\u00e1t\u00e9k \u00e9s a szem\u00e9lyes auton\u00f3mia pre-szoci\u00e1lis ter\u00e9t alkotja. R\u00e9sze ez a \u201eval\u00f3s\u00e1gtel\u00edtetts\u00e9g\u201d alapvet\u0151en konzervat\u00edv v\u00e1gy\u00e1nak; ez maga a vil\u00e1ghoz val\u00f3 k\u00f6zvetlen hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s, melyet csakis \u00fagy \u00e9rhet\u00fcnk el, hogy a test igazs\u00e1g\u00e1ra figyel\u00fcnk. Schjeldahl \u00e1ll\u00edtja, hogy sz\u00e1m\u00e1ra a sz\u00e9ps\u00e9g szinte \u201e biol\u00f3giai\u201d jelens\u00e9g: \u201eA sz\u00e9ps\u00e9g r\u00e9v\u00e9n \u00fagy \u00e9rz\u00e9kelem az agyamat, mint fizikai szervet… megadom magam\u201d. Steiner abban b\u00edzik, hogy \u201eaz eszt\u00e9tikai tapasztalat bizonyosan nem vezet fasizmushoz, nemi er\u0151szakhoz vagy gyermekek ellen elk\u00f6vetett szexu\u00e1lis vissza\u00e9l\u00e9shez\u201d.<\/p>\r\n

Az egy\u00e9n teste teh\u00e1t immunis volna a t\u00f6rt\u00e9nelem, a hatalom \u00e9s a szellem totaliz\u00e1l\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9seinek hat\u00e1saira – a testen kereszt\u00fcl megsejtj\u00fck a dolgokban rejl\u0151 elidegen\u00edthetetlen helyess\u00e9get: a \u201ej\u00f3t\u201d, amely itt mind eszt\u00e9tikai, mind etikai fogalom. The Scandal of Pleasure <\/i> (Az \u00e9lvezet botr\u00e1nya) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben Steiner a vil\u00e1got durv\u00e1n k\u00e9t r\u00e9szre osztja: m\u0171v\u00e9szekre \u00e9s m\u0171kritikusokra, akik \u201aszeretik\u2019 a m\u0171v\u00e9szetet, valamint a \u201avil\u00e1gra\u2019, avagy a \u201ak\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre\u2019. Minden olyan m\u0171v\u00e9szetkritika, mely nem ismeri el a m\u0171v\u00e9szet a priori<\/i> \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, elvetend\u0151, mint a k\u00e9p szubverz\u00edv (\u00e9s eredend\u0151en progressz\u00edv) hatalma keltette fundamentalista f\u00e9lelemt\u0151l vez\u00e9relt k\u00e9pmutat\u00f3 tudatlans\u00e1g term\u00e9ke.14<\/sup><\/a> Pedig test \u00e9s szellem, vizu\u00e1lis \u00e9s textu\u00e1lis ezen sematikus feloszt\u00e1sa, melynek alapja uralom \u00e9s szabads\u00e1g manicheus megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se, \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem mentes\u00edt a politikai felel\u0151ss\u00e9g al\u00f3l. Steiner hivatkoz\u00e1sa a fasizmusra k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szembe\u00f6tl\u0151 ebben a tekintetben, figyelembe v\u00e9ve, hogy a n\u00e1cik milyen remek\u00fcl alkalmazt\u00e1k a szomatikus \u00e9s az \u00e9rz\u00e9ki szinteket – gondoljunk a \u201av\u00e9r\u2019 szav\u00e1ra, vagy a politikai nagygy\u0171l\u00e9sek galvaniz\u00e1l\u00f3 f\u00e9ny-, sz\u00edn -\u00e9s hang- kavalk\u00e1dj\u00e1ra.<\/p>\r\n

Hickey besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1ban a piac m\u00e9g v\u00e9letlen\u00fcl sem az a hely, mely egyenl\u0151tlens\u00e9get gener\u00e1l, illetve olyan m\u0171vek alkot\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sztet, melyek els\u0151dlegesen a gazdag gy\u0171jt\u0151k ig\u00e9nyeire apell\u00e1lnak – hanem \u00e9ppen a legt\u00f6k\u00e9letesebb mechanizmus a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9rdemek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s az ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3 j\u00f6vedelmek eloszt\u00e1s\u00e1ra: min\u00e9l hat\u00e9konyabban sz\u00e1ll\u00edtod az \u201e\u00e9lvezetet\u201d a n\u00e9z\u0151nek, ann\u00e1l sikeresebb vagy a karrieredben. Az egyetemi m\u0171v\u00e9szetoktat\u00e1s \u00e9s a k\u00f6zp\u00e9nzeken val\u00f3 m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s eltorz\u00edtj\u00e1k ezt a \u201eterm\u00e9szetes\u201d mechanizmust, azzal, hogy lehet\u0151v\u00e9 teszik fiatal m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a munk\u00e1jukat a piaci er\u0151kt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl alak\u00edts\u00e1k. Egyfajta szoci\u00e1lis h\u00e1l\u00f3t, illetve b\u00e1tor\u00edt\u00e1st jelentenek teh\u00e1t azon m\u0171v\u00e9szeknek, akik m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben nem versenyk\u00e9pesek a gal\u00e9ria-szc\u00e9na \u00e9lvezet-derbij\u00e9n. Ahogy az essz\u00e9 elej\u00e9n eml\u00edtettem, a non-profit ki\u00e1ll\u00edt\u00f3hely mozgalom kiterjed\u00e9s\u00e9nek \u00e9s az MFA programok gyarapod\u00e1s\u00e1nak legfontosabb hat\u00e1sa az volt, hogy valamivel nagyobb diverzit\u00e1st vitt abba a m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1ba, melyet \u00e9vtizedeken \u00e1t egy viszonylag sz\u0171k, new yorki m\u0171keresked\u0151k, kur\u00e1torok \u00e9s gy\u0171jt\u0151k, valamint az \u201eist\u00e1ll\u00f3ikba\u201d tartoz\u00f3 (t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt feh\u00e9r, f\u00e9rfi-) m\u0171v\u00e9szek alkotta klikk uralt. Els\u0151dlegesen \u00e9ppen az a v\u00e1gy vezette a m\u0171v\u00e9szeket, hogy non-profit ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyeket hozzanak l\u00e9tre, hogy elk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zzenek a m\u0171v\u00e9szeti piac Antiques Roadshow mentalit\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Hickey itt megnyugtat\u00f3 magyar\u00e1zatot szolg\u00e1ltat, mondv\u00e1n, hogy mindazok a kekec m\u0171v\u00e9szek a 80-as 90-es \u00e9vekben, akik kih\u00edv\u00e1st int\u00e9ztek a gal\u00e9riarendszer otthonos piacos\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9ge ellen, val\u00f3j\u00e1ban csak irigy nyafog\u00f3k voltak, akik nem \u00e1llt\u00e1k ki \u201ea piac csod\u00e1j\u00e1nak pr\u00f3b\u00e1j\u00e1t\u201d (hogy Ronald Reagan egyik kedvenc sz\u00f3fordulat\u00e1val \u00e9lj\u00fcnk). Mindaz a \u201el\u00f3szar a t\u00e1rsadalmi hatalomr\u00f3l\u201d, ahogy a fest\u0151 \u00e9s kritikus Jeremy Gilbert- Rolfe oly sz\u00e9pen mondja, egyszer\u0171en a m\u0171v\u00e9szi sz\u00e9ps\u00e9g m\u00e9lyebb igazs\u00e1gait\u00f3l val\u00f3 elfordul\u00e1s volt.15 <\/sup><\/a> Mostanra a \u201esz\u00e9ps\u00e9g\u201d csatlakozott a \u201etest\u201d-hez, \u00e9s egy\u00fctt adj\u00e1k az \u00faj millennium vezet\u0151 szellemi ir\u00e1nyelveit. Neh\u00e9z \u00fagy el\u0151venni b\u00e1rmelyik halott francia teoretikust, hogy ne tal\u00e1lkozn\u00e1nk egy \u00fajabb, egyik vagy m\u00e1sik fenti t\u00e9m\u00e1nak szentelt konferenci\u00e1val, antol\u00f3gi\u00e1val vagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal. Hickey \u00e9s k\u00f6re ma j\u00f3l bebetonozott h\u0151sei a fiatal m\u0171v\u00e9szek \u00faj gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak, akik sz\u00edvesen \u00e9lvezn\u00e9k tribecai loftjukat vagy egy malibui tengerparti h\u00e1zat, an\u00e9lk\u00fcl, hogy b\u00e1rmi rossz lelkiismeret nyaggat\u00e1s\u00e1t kellene t\u0171rni\u00fck. Ha azon morfond\u00edrozn\u00e1nk, hogy viszat\u00e9rj\u00fcnk-e Hickey elveszett m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g\u00e1hoz, jusson esz\u00fcnkbe, j\u00f3l tessz\u00fck, ha idej\u00e9ben \u00e1t\u00e9rezz\u00fck az \u00e1ltala megid\u00e9zett sz\u00e9ps\u00e9get, hasonl\u00f3an a ma minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 patriotizmushoz, \u00e9s felhagyunk a k\u00e9rd\u00e9seinkkel. Nehogy m\u00e9g bajunk legyen bel\u0151le.<\/p>\r\n

(ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s)<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

2<\/a> A sz\u00f6veg a Variant 18. sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg (2003. \u0151sz) lsd. www.variant.randomstate.org<\/a> (a ford.<\/i>)<\/p>\r\n

3<\/a> L\u00e1sd Howardena Pindell essz\u00e9j\u00e9t \u2018Art World Racism\u2019, in The Heart of the Question: The Writings and Paintings of Howardena Pindell<\/i>, bev.: Lowery Stokes Sims. (New York: Midmarch Arts Press, 1997).<\/p>\r\n

4<\/a> Angol egyetemi tan\u00e1r, \u00edr\u00f3; f\u0151bb kutat\u00e1si ter\u00fcletei a pszichoanalizis \u00e9s a politika kapcsolata, feminizmus \u00e9s annak hat\u00e1rai, War on Terror, Amerika \u00e9s Izrael kapcsolata ; f\u0151bb m\u0171vei: The Haunting of Sylvia Plath (1993.), On Not Being Able to Sleep (2003.), Dangerous Liason (2003. dok. film) (a ford.<\/i>)<\/p>\r\n

5<\/a> Bill Jay, \u2018Fascism of the Left\u2019, Shots #22 (January\/February 1989), reprint in Photo Metro<\/i>, (April 1989), p.25. L\u00e1sd m\u00e9g: Catherine Lord, \u2018History, Their Story and (Male) Hysteria\u2019, Afterimage<\/i> (1990. ny\u00e1r), p.9-10.<\/p>\r\n

6<\/a> \u20181992 Afterimage Readers Survey\u2019, Afterimage<\/i> (September 1992), p.3.<\/p>\r\n

7<\/a> Dave Hickey, Air Guitar: Essays on Art and Democracy<\/i> (Los Angeles: Art Issues Press, 1997), p.13.<\/p>\r\n

8<\/a> Air Guitar: Essays on Art and Democracy<\/i>, pp.13, 71.<\/p>\r\n

9<\/a> \u2018Az NEA hetvenes \u00e9vekben, Richard Nixon idej\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt b\u0151v\u00edt\u00e9se az \u00e9vek sor\u00e1n val\u00f3s\u00e1gosan \u00e1talak\u00edtotta a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszert korm\u00e1nyzati ipar\u00e1gg\u00e1, melynek c\u00e9lja a szigor\u00fa erk\u00f6lcsi konszenzus fenntart\u00e1sa.\u2019 Air Guitar: Essays on Art and Democracy, p.152. Hickey vonzalma a monet\u00e1ris p\u00e9nz\u00fcgyi politika ir\u00e1nt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nyilv\u00e1nval\u00f3 ott, ahol a m\u0171gy\u0171jt\u0151k ad\u00f3kedvezm\u00e9nyeinek Nixon \u00e1ltali, 1972-es megkurt\u00edt\u00e1s\u00e1t veszi kritika al\u00e1. L\u00e1sd: Dave Hickey, \u2018An Address Regarding the Consequences of Supply-Side Aesthetics\u2019, Art Issues <\/i>(Summer 1998), p.13.<\/p>\r\n

10<\/a> Dave Hickey \u00e9s Peter Schjeldahl, \u2018The Nature of Beauty\u2019, Proceedings: American Photography Institute, National Graduate Seminar, Photography Department, Tisch School of the Arts, New York University (June 4-17, 1995), p.40. Halljuk Friedmant, a Reagan-i gazdas\u00e1gpolitika doyenj\u00e9t: \u2018Val\u00f3j\u00e1ban a szabadpiaci gazdas\u00e1ggal szembeni ellenvet\u00e9sek egyik legf\u0151bb forr\u00e1sa [az, hogy] az emberek azt kapj\u00e1k, amit akarnak, ahelyett, hogy azt kapn\u00e1k, ami egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s embercsoport szerint helyes volna, ha akarn\u00e1nak. A legt\u00f6bb, a szabadpiaccal szemben kifejtett \u00e9rv m\u00f6g\u00f6tt a szabads\u00e1gban mag\u00e1ban val\u00f3 hit hi\u00e1nya rejlik.\u2019 Milton Friedman, Rose Friedman-nel, Capitalism and Freedom <\/i>(Chicago: University of Chicago Press, 1962), p.15.<\/p>\r\n

11<\/a> ma: World Trade Organisation (WTO) (a ford.<\/i>)<\/p>\r\n

12<\/a> Newt Gingrich, az amerikai Kongresszus k\u00f6zmond\u00e1sosan hat\u00e9kony republik\u00e1nus eln\u00f6ke 1994-98 k\u00f6z\u00f6tt. (a ford.<\/i>)<\/p>\r\n

13<\/a> Timothy Cahill, \u2018So You Think Today\u2019s Art Isn\u2019t Pretty? Look Again\u2019, The Christian Science Monitor <\/i>(August 21, 1998), p.B-4.<\/p>\r\n

14<\/a> Dave Hickey \u00e9s Peter Schjeldahl, \u2018The Nature of Beauty\u2019, p.39 \u00e9s Wendy Steiner, The Scandal of Pleasure: Art in an Age of Fundamentalism<\/i> (Chicago: University of Chicago Press, 1995), p.211.<\/p>\r\n

15<\/a> Jeremy Gilbert-Rolfe \u00e9rveinek elm\u00e9letileg ig\u00e9nyesebb, \u00e1mb\u00e1r meglehet\u0151sen zavaros v\u00e1ltozat\u00e1t lsd. in: Beyond Piety: Critical Essays on the Visual Arts<\/i>, 1986-1993 (Cambridge: Cambridge University Press, 1995). Hickey od\u00e1ig megy a m\u0171piac ir\u00e1nti odaad\u00e1sban, hogy a m\u0171v\u00e9szet 60-as, 70-es \u00e9vekbeli \u2019elanyagtalanod\u00e1s\u00e1t\u2019 (\u00fa.m. koncept-art, performance, aktivista tendenci\u00e1k) azzal magyar\u00e1zza, hogy a m\u0171v\u00e9szek nem tal\u00e1ltak gal\u00e9ri\u00e1t, ahol ki\u00e1ll\u00edthattak volna. \u2018A nem t\u00e1rgy-alap\u00fa, nem \u00e1truh\u00e1zhat\u00f3 m\u0171v\u00e9szet \u00fagy j\u00f6tt l\u00e9tre, … mint a kereskedelmi realit\u00e1sra adott strat\u00e9giai reakci\u00f3: nem maradtak ugyanis \u00fcres falak!\u2019 Air Guitar: Essays on Art and Democracy<\/i>, p.64-65<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Al\u00e1bbi \u00edr\u00e1s nem l\u00e9p fel olyan \u00e1tfog\u00f3 ig\u00e9nnyel, mint a rovatban szerepl\u0151 (\u00e9s annak hangj\u00e1t megad\u00f3) Lev Manovich sz\u00f6veg – \u00e9ppen az\u00e9rt lehetne nem-t\u00e9ma, mert m\u00e1s hangon sz\u00f3lal meg, olyan hangon, ami, ha lehet, m\u00e9g jobban hi\u00e1nyzik a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kult\u00far\u00e1b\u00f3l, mint a tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 eszt\u00e9tikai elemz\u00e9s. Sz\u00f3val a sz\u00e9ps\u00e9gr\u0151l, mint mindennapi \u00e1rur\u00f3l sz\u00f3l, hogy […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630244,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-400246","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400246","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400246"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400246\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2024105,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400246\/revisions\/2024105"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630244"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400246"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400246"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400246"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}