{"id":400247,"date":"2004-05-26T22:00:00","date_gmt":"2004-05-26T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400247"},"modified":"2004-05-26T22:00:00","modified_gmt":"2004-05-26T22:00:00","slug":"a-kiallitas-tere","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-kiallitas-tere\/","title":{"rendered":"A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tere"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A <<green box>> nem egy hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett tematikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, a benne\r\nszerepl\u0151 m\u0171alkot\u00e1sok nem hivatottak illusztr\u00e1lni egy k\u00f6zponti problematik\u00e1t. A kur\u00e1tori\r\nkoncepci\u00f3 szerkezetelv\u0171, azonos vagy legal\u00e1bbis hasonl\u00f3 princ\u00edpiumok alapj\u00e1n\r\nm\u0171k\u00f6d\u0151 m\u0171veket \u00f6sszegez. Mondhatni, a szerkezet talajt \u00e9p\u00edt a tartalom sz\u00e1m\u00e1ra,\r\nmely b\u00e1r nem k\u00f6zpontos\u00edtott, m\u00e9gsem esetleges, szerte\u00e1gaz\u00f3 vagy megfoghatatlan. A\r\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u201eeg\u00e9szk\u00e9nt\u201d van jelen, ezt tapasztaljuk \u00fagy a koncepci\u00f3 \u00e9s az alkot\u00e1\r\nsok, mint a m\u0171vek, a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r \u00e9s a befogad\u00f3 viszony\u00e1ban. A\r\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szerkezet\u00e9nek tekintet\u00e9ben tal\u00e1l\u00f3nak \u00e9rzem a hasonlatot a minimalizmus\r\negyik jellegzetess\u00e9g\u00e9vel, miszerint \u201ea rendszer ink\u00e1bb elrendez \u00e9s egys\u00e9ges\u00edt, semmint a m\u0171\r\nalkot\u00e1s t\u00e9m\u00e1jak\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik; a rendszer egys\u00e9ges\u00edti a m\u0171vet\u201d – jelen esetben a\r\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1st – \u201eviszont a hangs\u00faly az egys\u00e9g \u00e9s nem a rendszer megtapasztal\u00e1s\u00e1ra\r\ntev\u0151dik\u201d [1<\/a>]<\/sup> B\u00e1r a minimalizmussal val\u00f3\r\nrokon\u00edt\u00e1s t\u00f6bbsz\u00f6r is felsejlett a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s elemz\u00e9se sor\u00e1n, \u00edgy pld. a\r\nm\u0171vek \u00e9s a percepci\u00f3 ter\u00e9re fektetett hangs\u00falyban vagy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 -percepci\u00f3s, tartalmi –\r\nviszony\u00edt\u00e1si folyamatokban, ennek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t nem szeretn\u00e9m\r\nelt\u00falozni. A hasonlat csak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s (m\u0171)alkot\u00e1s jelleg\u00e9re, valamint a kur\u00e1tori\r\ngondolkod\u00e1s \u00e9s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g egyik saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1ra k\u00edv\u00e1n\r\nr\u00e1vil\u00e1g\u00edtani.<\/p>\r\n\r\n

Melyek teh\u00e1t a m\u0171vek tartalmi konstrukci\u00f3j\u00e1nak ir\u00e1nyvonalai? Melyek a munk\u00e1k\r\nkapcsol\u00f3d\u00e1si pontjai? Az egyik k\u00f6z\u00f6s meghat\u00e1roz\u00f3, a viszony\u00edt\u00e1si folyamat, amely a\r\npriv\u00e1t \u00e9s a publikus, az egy\u00e9n \u00e9s a t\u00e1rsadalom, a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s fikci\u00f3\r\nk\u00f6z\u00f6tt teremt kapcsolatot. E p\u00f3lusok k\u00f6z\u00f6tt rajzol\u00f3dik ki a szubjekt\u00edv \u00e9s kollekt\u00edv,\r\nkultur\u00e1lis \u00e9s nemi identit\u00e1sok konstrukci\u00f3j\u00e1nak tere. Mindegyik esetben meghat\u00e1roz\u00f3 a\r\nm\u0171v\u00e9szek – t\u00f6rt\u00e9nelmi, politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi vonatkoz\u00e1sokkal tel\u00edtett, illetve a\r\nszem\u00e9lyes tapasztalaton kereszt\u00fcl \u00e1tsz\u0171rt – saj\u00e1t k\u00f6rnyezet\u00fckh\u00f6z val\u00f3 viszonya.<\/p>\r\n\r\n\r\n

\r\n\r\n\"\"<\/a>\r\n
\r\n\r\n\"\"<\/a>\r\n
\r\n\r\n\"\"<\/a>\r\n
\r\n\r\n\"\"<\/a>\r\n<\/div>\r\n\r\n

Anri Sala mindj\u00e1rt a bej\u00e1ratn\u00e1l elhelyezked\u0151 \u201eMissing Landscape\u201d (2001) c\u00edm\u0171 vide\u00f3-projekci\u00f3j\u00e1ban\r\na kop\u00e1r, hegyi s\u00edks\u00e1gon r\u00f6gt\u00f6nz\u00f6tt focip\u00e1lya kapuja szimbolikus\r\njelent\u0151s\u00e9g\u0171v\u00e9 n\u0151. <\/u><\/b> Mindig csak az egyik kaput l\u00e1tjuk, sosem\r\na teljes p\u00e1ly\u00e1t. A kamera front\u00e1lis n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l ered\u0151 effektust\r\nmeger\u0151s\u00edti a \u201ekamarasz\u00ednh\u00e1z\u201d jelleg, mely a t\u00e9r \u00e9s a cselekv\u00e9sek\r\nlesz\u0171k\u00edtetts\u00e9g\u00e9b\u0151l ered. A gyerekek \u00e1tl\u00e1that\u00f3 szab\u00e1lyokra\r\n\u00e9p\u00fcl\u0151, gondtalan j\u00e1t\u00e9k\u00e1nak t\u00e9r- \u00e9s id\u0151beli kiragadotts\u00e1ga, a\r\nn\u00e9z\u0151pont frontalit\u00e1sa \u00f3hatatlanul felid\u00e9zik a j\u00e1t\u00e9k h\u00e1tter\u00e9t, a dr\u00e1mai\r\nesem\u00e9nyek form\u00e1lta, bizonytalan \u00e9letteret, mely \u00e9ppen a hi\u00e1ny \u00e1ltal van jelen. Johanna Billing\r\n\u201eWhere She is At\u201d(2001) c\u00edm\u0171 vide\u00f3j\u00e1nak kiemelt elemei – egy d\u00f6nt\u00e9shelyzetben l\u00e9v\u0151,\r\nv\u00edv\u00f3d\u00f3 fiatal l\u00e1ny \u00e9s a helysz\u00edn\u00fcl szolg\u00e1l\u00f3, a norv\u00e9g modernista\r\n\u00e9p\u00edt\u00e9szet egykor sikeres, ma m\u00e1r cs\u00f6ndesen eny\u00e9sz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t\r\nk\u00e9pez\u0151 ugr\u00f3torony -, valamint a jelenetet figyel\u0151 filmbeli strandk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g szint\u00e9n\r\nszimbolikus funkci\u00f3t t\u00f6ltenek be. A m\u0171v\u00e9sz az egy\u00e9n \u00e9s t\u00e1rsadalom kapcsolat\u00e1t az\r\negy\u00e9ni v\u00e1laszt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gei, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elv\u00e1r\u00e1sok \u00e9s az\r\negy\u00e9nre nehezed\u0151 megfelel\u00e9si k\u00e9nyszer viszonyrendszer\u00e9ben, egy, a modernista ut\u00f3pia ut\u00e1ni,\r\nill\u00fazi\u00f3mentes vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1s keret\u00e9ben modellezi. A figyelmes n\u00e9z\u0151\r\nsz\u00e1m\u00e1ra evidenss\u00e9 v\u00e1lik Aydan Murtezaoglu \u201eAt Room Temperature\u201d (2000-03) c\u00edm\u0171 fot\u00f3\r\nprintj\u00e9nek manipul\u00e1lts\u00e1ga \u00e9s ez\u00e1ltal a fot\u00f3n l\u00e1that\u00f3 k\u00e9t t\u00e9r – a\r\npriv\u00e1tszf\u00e9r\u00e1t jelent\u0151 otthon \u00e9s az ablakon kereszt\u00fcl megjelen\u0151, a k\u00f6zteret jelk\u00e9\r\npez\u0151 isztanbuli l\u00e1tk\u00e9p – szembes\u00edt\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9koss\u00e1ga, valamint a\r\nm\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal megjelen\u00edtett n\u0151i alak l\u00e1tsz\u00f3lag term\u00e9szetes, m\u00e9gis\r\nfesz\u00fclts\u00e9gekkel teli, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elv\u00e1r\u00e1sok \u00e9s normat\u00edv rendszerek\r\nhat\u00e1rmezsgy\u00e9j\u00e9n val\u00f3 elhelyezked\u00e9se. <\/u><\/b> A priv\u00e1t \u00e9s a\r\npublikus szerepeinek saj\u00e1tos dialektik\u00e1j\u00e1t foglalja mag\u00e1ba a bukaresti Ioana Nemes projektje, mely a saj\u00e1t,\r\nzs\u00fafolt csal\u00e1di otthonukban behat\u00e1rolt, m\u0171teremk\u00e9nt \u00e9s \u00f6nelemz\u0151\r\nfel\u00fcletk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 falter\u00fcletet mutatja be. <\/u><\/b> A\r\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a \u201eFal\u201d-nak csak egy jelz\u00e9sszer\u0171 r\u00e9szletfot\u00f3ja szerepel, maga a bemutat\u00e1s\r\negy, a n\u00e9z\u0151 otthon\u00e1ban meghallgathat\u00f3, a m\u0171v\u00e9sz \u00f6nmag\u00e1val folytatott\r\ninterj\u00faj\u00e1t tartalmaz\u00f3 CD seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nik. A bemutat\u00e1s mik\u00e9ntje\r\n\u00e9s a CD m\u00e9diuma lehet\u0151s\u00e9get ad arra, hogy a szem\u00e9lyes inform\u00e1ci\u00f3 egy meghittebb\r\nt\u00e9rben \u00e9s szitu\u00e1ci\u00f3ban v\u00e1lhasson publikuss\u00e1. Ez a megold\u00e1s garant\u00e1lja a m\u0171\r\nhat\u00e9kony l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t \u00e9s a \u201eFal\u201d folyamat jelleg\u00e9nek folytat\u00e1s\u00e1t. Ene-Liis Semper \u201eInto-new-home\u201d (2000) c\u00edm\u0171 vide\u00f3ja\r\n<\/u><\/b> minim\u00e1lis konkr\u00e9t\r\nreferenci\u00e1kat tartalmaz \u00e9s szint\u00e9n az id\u0151belis\u00e9gre \u00e9p\u00edt. A monoton, eleinte ak\u00e1r\r\nunalmasnak is t\u0171n\u0151 utaz\u00e1st v\u00e9gig kell k\u00f6vetni ahhoz, hogy a folytonos ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek\r\nsor\u00e1n kirajzol\u00f3dhasson a film l\u00e9nyegi konstell\u00e1ci\u00f3ja, az \u00e1lom \u00e9s val\u00f3s\u00e1g\r\np\u00e1rhuzamoss\u00e1ga, \u00e9s ezeknek a szem\u00e9lyes tapasztalat \u00e1ltal val\u00f3\r\n\u00e1tj\u00e1rhat\u00f3s\u00e1ga. Egy ilyen helyzet adhat lehet\u0151s\u00e9get \u201ea Val\u00f3s\u00e1g k\u00f6zvetlen\r\nfelismer\u00e9s\u00e9re (…) mely v\u00e1ltozatlanul \u00e1ll el\u0151tt\u00fcnk, \u00e9s amelyet sok sz\u00e1zszor is\r\n\u00e1tl\u00e9p\u00fcnk an\u00e9lk\u00fcl, hogy \u00e9szrevenn\u00e9nk\u201d vallja a m\u0171v\u00e9sz egy interj\u00faban.\r\n[2<\/a><\/sup>] Mintegy ellenp\u00f3lusk\u00e9nt hatnak Esra Ersen vide\u00f3i,\r\nmelyek a dokumentumfilm, az antropol\u00f3giai kutat\u00e1s \u00e9s mindenekel\u0151tt a nyelv eszk\u00f6zeit felhaszn\u00e1lva,\r\naz identit\u00e1s \u00e9s a t\u00e9r viszony\u00e1val foglalkoznak. Az identit\u00e1s-konstrukci\u00f3 komplex etnikai, nyelvi,\r\nkultur\u00e1lis \u00e9s gazdas\u00e1gi vonatkoz\u00e1srendszerbe helyez\u00e9s\u00e9n t\u00fal, a \u201eBrothers and Sisters\u201d(2003)\r\nc\u00edm\u0171 vide\u00f3nak f\u0151 \u00e9rdeme, hogy \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3ra ad lehet\u0151s\u00e9get az\r\nisztambuli afrikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjainak. A reprezent\u00e1ci\u00f3 adok-kapok gazdas\u00e1g\u00e1nak egy\r\nk\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen felszabad\u00edt\u00f3 p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t ny\u00fajtja a \u201eHamam\u201d(2001) c\u00edm\u0171\r\nvide\u00f3. Egyr\u00e9szt betekint\u00e9st nyer\u00fcnk a n\u0151i f\u00fcrd\u0151 nemileg exkluz\u00edv ter\u00e9be \u00e9s\r\naz ott zajl\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9sbe, m\u00e1sr\u00e9szt a vide\u00f3 az un. small talk<\/i> -ot (ez esetben a n\u0151k\r\nfesztelen cseveg\u00e9s\u00e9t) \u00e1ll\u00edtja alternat\u00edvak\u00e9nt a hivatalos besz\u00e9ddel \/ n\u0151-k\u00e9ppel szembe.<\/p>\r\n\r\n

K\u00fcl\u00f6n figyelmet \u00e9rdemel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s install\u00e1ci\u00f3ja, mely t\u00f6bb, egym\u00e1st\r\ner\u0151s\u00edt\u0151 funkci\u00f3t t\u00f6lt be. \u00c1talak\u00edtja a gal\u00e9ria ter\u00e9t, intimebb\u00e9 teszi,\r\nugyanakkor bizonyos \u00e9rtelemben elfoglalja, lehet\u0151s\u00e9get teremtv\u00e9n a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mint\r\nstruktur\u00e1lt eg\u00e9sz elhelyez\u00e9s\u00e9re. Ami m\u00e9g fontosabb, minden m\u0171nek megvan a maga tere, amely\r\nel\u0151seg\u00edti a m\u0171 \u00e9s a n\u00e9z\u0151 egy kiemelt t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151\r\ntal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t, lehet\u0151s\u00e9get ad a percepci\u00f3s folyamatok tudatos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s\r\na helysz\u00edni reflexi\u00f3ra. Nem utols\u00f3 sorban, az install\u00e1ci\u00f3 modellezi \u00e9s \u00e9rz\u00e9kelteti a\r\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1s individu\u00e1lis elemekb\u0151l \u00e9p\u00fcl\u0151 szerkezeti egys\u00e9g\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s v\u00e9g\u00fcl is r\u00e1szolg\u00e1l c\u00edm\u00e9re, a <<green box>> teret\r\nfoglal, alkot \u00e9s ad a folyamatos \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3s\u00e1g jegy\u00e9ben. Egy olyan konstrukci\u00f3, mely\r\nk\u00e9pes egys\u00e9gk\u00e9nt jelen lenni \u00e9s ugyanakkor teljes m\u00e9rt\u00e9kben biztos\u00edtani tudja a m\u0171alkot\u00e1sok individualit\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n

1<\/a> Frances Colpitt: Minimal Art. The Critical Perspective, University of Washington Press, 1993<\/p>\r\n

2<\/a> Marko Laimre\u2019s questions to Ene-Liis Semper, in Estonian Art1\/01(9), Estonian Institute, 2001<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  A <<green box>> nem egy hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett tematikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, a benne szerepl\u0151 m\u0171alkot\u00e1sok nem hivatottak illusztr\u00e1lni egy k\u00f6zponti problematik\u00e1t. A kur\u00e1tori koncepci\u00f3 szerkezetelv\u0171, azonos vagy legal\u00e1bbis hasonl\u00f3 princ\u00edpiumok alapj\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u0151 m\u0171veket \u00f6sszegez. Mondhatni, a szerkezet talajt \u00e9p\u00edt a tartalom sz\u00e1m\u00e1ra, mely b\u00e1r nem k\u00f6zpontos\u00edtott, m\u00e9gsem esetleges, szerte\u00e1gaz\u00f3 vagy megfoghatatlan. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u201eeg\u00e9szk\u00e9nt\u201d van […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630245,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400247","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400247","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400247"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400247\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630245"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400247"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400247"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400247"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}