{"id":400250,"date":"2004-07-06T22:00:00","date_gmt":"2004-07-06T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400250"},"modified":"2022-06-21T18:14:46","modified_gmt":"2022-06-21T17:14:46","slug":"az-ingatag-intezmeny","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/az-ingatag-intezmeny\/","title":{"rendered":"Az ingatag int\u00e9zm\u00e9ny"},"content":{"rendered":"
\r\n

Carlos Basualdo az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9l\u0151, argentin sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa k\u00f6lt\u0151, kritikus \u00e9s kur\u00e1tor. A velencei egyetem (IUAV – Universit\u00e0 Iuav di Venezia) professzora, a 11. Documenta, \u00e9s az 50. Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 \u201eStructure of Survival<\/i>\u201d szekci\u00f3j\u00e1nak kur\u00e1tora. A columbusi (Ohio) Wexner Center for the Arts f\u0151kur\u00e1tora; rendszeresen jelennek meg \u00edr\u00e1sai az Artforumban \u00e9s m\u00e9g sz\u00e1mtalan rangos nemzetk\u00f6zi szaklapban. 2000-ben a ljubjanai Moderna Galerija \u201e Worthless\/ Invaluable\u201d<\/i> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, 2001-ben a Mus\u00e9e D\u2019Art Moderne de la Ville de Paris \u201eDa Adversidade Vivemos<\/i>\u201d c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t rendezte. Mostan\u00e1ban \u201eTropic\u00e1lia: A Paralell Modernity\u201d<\/i> c\u00edm\u0171 projektj\u00e9n dolgozik, amely 2005 tavasz\u00e1n ny\u00edlik meg New Yorkban, a MCA Chicago, a Bronx Museum for Arts \u00e9s a BrasilConnects k\u00f6z\u00f6s szervez\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\r\n

A fenti v\u00e1zlatos szakmai \u00e9letrajzb\u00f3l kit\u0171nik, hogy Carlos Basualdo a \u201eglob\u00e1lis\u201d m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na nemzetk\u00f6zileg elismert, diskurzusform\u00e1l\u00f3 figur\u00e1ja. A kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet reprezent\u00e1l\u00f3 stabil \u00e9s (lentebb kifejtett) ingatag<\/i> int\u00e9zm\u00e9nyekben elfoglalt poz\u00edci\u00f3i mellett \u00e9vek \u00f3ta olyan rangos zs\u0171rikben tev\u00e9kenykedik, amelyek nemcsak a szakma tekintet\u00e9t vonj\u00e1k magukra, de a piaccal, a corporate-worlddel val\u00f3 szoros kapcsolatuk r\u00e9v\u00e9n a szponzor\u00e1ci\u00f3, a mecenat\u00fara \u00e9s m\u0171gy\u0171jt\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra is ir\u00e1nyad\u00f3ak (Basualdo pl. a Hugo Boss-D\u00edj zs\u0171rij\u00e9nek — Guggenheim Museum, New York — tagja).
\r\n
\r\n<\/p>\r\n

A meglehet\u0151sen neh\u00e9zkes angol ford\u00edt\u00e1sban fellelt sz\u00f6veget az\u00e9rt tartottam \u00e9rdemesnek a hazai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra bemutatni, mert egy olyan int\u00e9zm\u00e9nyt\u00edpus megjelen\u00e9s\u00e9t \u00e9s saj\u00e1toss\u00e1gait taglalja, amely m\u00e9g mindig vitatott helyet foglal el a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet reprezent\u00e1l\u00e1s\u00e1ra hivatott int\u00e9zm\u00e9nyrendszerben, \u00e9s az \u00edr\u00e1s sz\u00e9lesebb kontextusban k\u00edv\u00e1nja elemezni ezen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st\u00edpus kult\u00far\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9t. 1<\/sup><\/a> Nem kev\u00e9sb\u00e9 volt motiv\u00e1l\u00f3 sz\u00e1momra az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny sem, hogy a szerz\u0151 nemcsak k\u00f6zelr\u0151l figyeli ezen v\u00e1ltoz\u00e1sokat, de az a j\u00e1t\u00e9kos, aki alak\u00edthatja is a nagy j\u00e1tszm\u00e1t.<\/p>\r\n

K\u00f6nt\u00f6rfalaz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl bevallhatom, a \u201ebeavatott\u201d argument\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra voltam k\u00edv\u00e1ncsi. Ebb\u0151l a perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l a sz\u00f6vegnek \u00e9rdekes kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti relevanci\u00e1i vannak, f\u0151leg a besz\u00e9l\u0151 pozicion\u00e1l\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l. Az \u00edr\u00e1s \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben ugyanis nem Basualdo konkr\u00e9t szakmai tapasztalatait elemzi, hanem mintha pontr\u00f3l pontra meg akarn\u00e1 adni a v\u00e1laszt valamennyi olyan kritikai megl\u00e1t\u00e1sra, amelyek a p\u00e9ldak\u00e9nt felhozott esem\u00e9nyek kapcs\u00e1n jelentek meg.<\/p>\r\n

A gy\u00e9r hazai m\u0171kritika is sz\u00f3t ejt a mega-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokr\u00f3l, ha helyenk\u00e9nt r\u00f6pke besz\u00e1mol\u00f3k form\u00e1j\u00e1ban is, vagy a kitekint\u00e9s t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s\u00e1val, mint egzotikus, t\u00e1voli (\u00e9s sokszor v\u00e1gyott) esem\u00e9nyekr\u0151l adva h\u00edrt r\u00f3luk, amelyeknek nem sok relevanci\u00e1ja van a m\u00e9g mindig meglehet\u0151sen elszigetelt m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00fcnkben. Nem l\u00e9v\u00e9n sok hazai szerz\u0151 \u00e9s int\u00e9zm\u00e9ny kinek munk\u00e1ja felvonulna ezeken az esem\u00e9nyeken, a bienn\u00e1l\u00e9k int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t mint \u00faj jelens\u00e9get vizsg\u00e1l\u00f3 \u00e9s megjelen\u00e9s\u00e9nek kontextus\u00e1t \u00e9rtelmez\u0151 c\u00e9llal csak Gy\u00f6rgy P\u00e9ter \u00c9S-ben megjelent cikk\u00e9t tudn\u00e1m eml\u00edteni2<\/sup><\/a>. Basualdo \u00e9s mondjuk Gy\u00f6rgy P\u00e9ter \u00edr\u00e1sait egy\u00fctt olvasva rajzol\u00f3dik ki, \u00e1ll \u00f6ssze az a pol\u00e9mia, amely rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekesen l\u00e1ttatja ezeket a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet globaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 kapcsolatrendszere \u00e9s hangs\u00falyeltol\u00f3d\u00e1sai \u00e1ltal kiv\u00e1ltott v\u00e1ltoz\u00e1sokat, \u00e9s tal\u00e1n a hazai m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na sz\u00e1m\u00e1ra sem \u00e9rdektelen k\u00f6vetni ennek a t\u00f6rt\u00e9netnek a fordul\u00f3pontjait \u00e9s hat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

Basualdo nagyon sokat akar ebben a r\u00f6vid cikk\u00e9ben – a bienn\u00e1l\u00e9k geneol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t\u00f3l a kur\u00e1tor szereplehet\u0151s\u00e9geinek elemz\u00e9s\u00e9n \u00e1t. Az \u201eingatag int\u00e9zm\u00e9nyek\u201d m\u0171k\u00f6d\u00e9si jelens\u00e9g\u00e9t abba a k\u00e9pbe helyezi bele, amelyet val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ugyanolyan hangs\u00falyosan hat\u00e1roz meg a globaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 kult\u00far-ipar, mint a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet kort\u00e1rs kult\u00far\u00e1ban elfoglalt helyzet\u00e9nek, az alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9g autonomit\u00e1s\u00e1nak megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9se.<\/p>\r\n

A szerz\u0151 k\u00f6lt\u0151i t\u00falz\u00e1sokkal \u00e9s hatalmas ugr\u00e1sokkal sz\u00f6kken egyik t\u00e9m\u00e1r\u00f3l a m\u00e1sikra, nem felt\u00e9tlen\u00fcl v\u00e1laszolva meg a saj\u00e1t maga \u00e1ltal \u00fatk\u00f6zben feltett k\u00e9rd\u00e9seket. Vitatkozhatn\u00e1nk t\u00falz\u00f3 \u00e9s n\u00e9hol a t\u00e9nyeket megsz\u00e9p\u00edt\u0151 megl\u00e1t\u00e1saival, p\u00e9ld\u00e1ul azzal, hogy a bienn\u00e1l\u00e9k \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a nagy nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok f\u00fcggetlenek lenn\u00e9nek a m\u0171gy\u0171jt\u00e9st\u0151l \u00e9s a kereskedelmi gal\u00e9ri\u00e1k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Nem eml\u00edti azt a fontos inform\u00e1ci\u00f3-ter\u00edt\u0151 szerepet sem, amelyet a kereskedelmi gal\u00e9ri\u00e1k t\u00f6ltenek be a nemzetk\u00f6zi sz\u00ednt\u00e9ren dolgoz\u00f3 kur\u00e1torok sz\u00f6vev\u00e9nyes szakmai kapcsolatainak legitim\u00e1l\u00f3 g\u00e9pezet\u00e9ben.<\/p>\r\n

F\u00e9lek, hogy b\u00e1r Basualdo mint mag\u00e1nyos ventill\u00e1tor f\u00fajn\u00e1 a szelet, hogy a felh\u0151k eltol\u00e1s\u00e1val tiszt\u00e1bb k\u00e9p megpillant\u00e1s\u00e1t tegye lehet\u0151v\u00e9, cikke ut\u00e1n azonban m\u00e9g egy darabig a felh\u0151k\u00f6n kereszt\u00fcl, hunyorogva, k\u00f6rvonal-darabk\u00e1kb\u00f3l kell hiteles k\u00e9pet \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtanunk.<\/p>\r\n

H\u00e1t igen, Carlos Basualdo k\u00f6lt\u0151, viszont az aj\u00e1nl\u00f3 \u00edr\u00f3ja bevezet\u0151 soraival azt bizony\u00edtotta, hogy \u0151 nem…, m\u00e9gis az olvas\u00f3k rov\u00e1s\u00e1ra pr\u00f3b\u00e1lkozik ;-))<\/p>\r\n

Moln\u00e1r Edit<\/p>\r\n

\r\n

1<\/a> Ez\u00faton szeretn\u00e9m megk\u00f6sz\u00f6nni Erhardt Mikl\u00f3s ford\u00edt\u00f3i munk\u00e1mhoz ny\u00fajtott seg\u00edts\u00e9g\u00e9t.<\/p>\r\n

2<\/a> Gy\u00f6rgy P\u00e9ter: Van-e \u00e9let a provinci\u00e1n? , \u00c9let \u00e9s Irodalom, 47. \u00e9vf. 46. sz\u00e1m.
\r\nhttp:\/\/www.es.hu\/<\/u><\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

1531-ben Tiziano v\u00e1s\u00e1rolt egy kertes h\u00e1zat Velence \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n, a lag\u00fana k\u00f6zel\u00e9ben, ahonnan tiszta id\u0151ben ak\u00e1r l\u00e1thatta is a sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1t, Pieve di Cador\u00e9t \u00f6vez\u0151 hegyek k\u00f6rvonalait. Ez a hely, az egykori Biri Grande a San Canciano negyedben, m\u00e1r nem l\u00e9tezik. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel a m\u0171v\u00e9sz hal\u00e1la ut\u00e1n a hely\u00e9n \u00e9p\u00fclt fel a Fondamente Nouve, a sziget \u00e9szaki szeg\u00e9ly\u00e9n v\u00e9gigfut\u00f3, f\u00e9l m\u00e9rf\u00f6ld hossz\u00fa \u2019\u00faj rakpart\u2019. A rakparton c\u00e9ltalanul s\u00e9t\u00e1l\u00f3knak ma \u00f3ri\u00e1si szerencs\u00e9j\u00fck kell legyen, hogy r\u00e9szes\u00fcljenek az Alpok l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1ban. A k\u00f6d \u00e9s szmog \u00e1ltal\u00e1ban \u00f6sszeesk\u00fcsznek, \u00e9s a t\u00e1j k\u00e9p\u00e9t a San Michele temet\u0151 ciprusainak klasszikus sziluettj\u00e9re, vagy Murano n\u00e9h\u00e1ny harangtorny\u00e1ra korl\u00e1tozz\u00e1k. De a hegyek az\u00e9rt ott vannak. Tan\u00fas\u00edthatom, hiszen aznap, mikor elhagytuk Velenc\u00e9t, r\u00e9sz\u00fcnk lehetett ebben a fens\u00e9ges meglepet\u00e9sben, mikor, \u00f6sszes csomagunkkal a rept\u00e9rre menet, a haj\u00f3tatr\u00f3l megpillanthattuk az Alpok k\u00f6rvonalait.<\/p>\r\n

N\u00e9ha m\u00e9g a mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 dolgok is l\u00e1thatatlannak t\u0171nnek – nem mintha nem l\u00e9tezn\u00e9nek, ink\u00e1bb az\u00e9rt, mert bizonyos pillanatokban az intellektu\u00e1lis b\u0171v\u00e9szked\u00e9s, a tettek \u00e9s gondolatok bizonyos egy\u00fctt\u00e1ll\u00e1sa szinte teljesen elrejtik \u0151ket az \u00e9szlel\u00e9s el\u0151l. Furcsa m\u00f3don az az \u00e9rz\u00e9sem, valami hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nik a nagy nemzetk\u00f6zi k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal is. Nem a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelemben v\u00e1lnak l\u00e1thatatlann\u00e1 – hiszen l\u00e9t\u00fck \u00e9ppen a l\u00e1ttat\u00e1s roppant mechanizmus\u00e1nak felvonultat\u00e1sa -, de mintha az \u00e9rtelm\u00fck, az egyszeris\u00e9g\u00fck elrejt\u0151zne az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k, kritikusok, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e9s mindennem\u0171 \u00edr\u00e1stud\u00f3k miri\u00e1djai el\u0151l, akik, mint sejthet\u0151, ezen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok kiv\u00e1lts\u00e1gos l\u00e1togat\u00f3i.2<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Azt term\u00e9szetesen nem \u00e1ll\u00edtom, hogy ezek az esem\u00e9nyek ne gener\u00e1ln\u00e1nak sz\u00e1mos, ilyen-olyan v\u00e9lem\u00e9nyt. \u00c9pp ellenkez\u0151leg, a v\u00e9lem\u00e9nyek hemzsegnek, de nem az\u00e9rt, mintha l\u00e9tezne legal\u00e1bb egy elfogadott krit\u00e9riumk\u00e9szlet, amely ment\u00e9n ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si m\u0171faj \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 lenne. A legut\u00f3bbi Velencei Bienn\u00e1l\u00e9t vagy a kasseli Document\u00e1t b\u00edr\u00e1l\u00f3 cikkek p\u00e9ld\u00e1ul hatalmas k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekr\u0151l \u00e1rulkodnak, nem felt\u00e9tlen\u00fcl a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, mint ink\u00e1bb azon elv\u00e1r\u00e1sok tekintet\u00e9ben, amelyeket a kritikusok \u00e9s a sajt\u00f3 vil\u00e1ga azokkal szemben t\u00e1masztanak. A kitart\u00f3 igyekezet, mellyel a kritikusok figyelmen k\u00edv\u00fcl hagynak minden kifejezett sz\u00e1nd\u00e9kot, amelyek – a szervez\u0151k elk\u00e9pzel\u00e9seinek megfelel\u0151en – a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok tematik\u00e1j\u00e1t \u00e9s kivitelez\u00e9s\u00e9t igazolj\u00e1k, \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem lenne annyira komoly, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha valami sz\u00e1nd\u00e9kos \u00e1ll\u00e1spontot takarna.<\/p>\r\n

A t\u00e9ny azonban, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat olyan perspekt\u00edv\u00e1kb\u00f3l elemzik, melyekben ezek az eredeti intenci\u00f3k v\u00e9g\u00fcl is l\u00e1thatatlann\u00e1 lesznek, komolyan elgondolkodtat\u00f3.<\/p>\r\n

Az embernek p\u00e9ld\u00e1ul az a benyom\u00e1sa t\u00e1mad, hogy sok kritikus minden olyan felvet\u00e9sre inger\u00fclten reag\u00e1l, amely az individu\u00e1lis m\u0171veket egy-egy \u00e1tfog\u00f3 \u00e9s komplex tematikus koncepci\u00f3nak rendeln\u00e9k al\u00e1 – mintha ezen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok els\u0151dleges funkci\u00f3ja \u00e9ppen az volna, hogy megszabad\u00edts\u00e1k a m\u0171v\u00e9szetet intellektu\u00e1lis meghat\u00e1rozotts\u00e1g\u00e1t\u00f3l. M\u00e1s esetekben viszont \u00e9ppen a tematikus keret hi\u00e1ny\u00e1t tartj\u00e1k megbocs\u00e1thatatlannak. Ritk\u00e1n veszik komolyan szem\u00fcgyre mag\u00e1nak az esem\u00e9nynek a komplex ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si strukt\u00far\u00e1j\u00e1t, m\u0171v\u00e9szeten k\u00edv\u00fcli el\u00e1gaz\u00e1sait, annak ellen\u00e9re, hogy a p\u00e1rhuzamos programok igen gyakran l\u00e9nyeges alkot\u00f3elemek a szervez\u0151k kifejezett c\u00e9ljainak szolg\u00e1lat\u00e1ban.<\/p>\r\n

A bibliogr\u00e1fi\u00e1k ilyet\u00e9n \u00e1ttekint\u00e9se ak\u00e1r sz\u00f3rakoztat\u00f3 is lehetne, ha nem volna ugyanakkor oly m\u00e9lyen kellemetlen, n\u00e9ha egyenesen lehangol\u00f3 dolog. 3<\/sup><\/a> Nem el\u00e9g, hogy a cikkek t\u00e1rgyi t\u00e9ved\u00e9sekt\u0151l hemzsegnek, hi\u00e1nyosak, de a figyelmes olvas\u00e1s gyakran azt is vil\u00e1goss\u00e1 teszi, hogy a szerz\u0151nek nem is siker\u00fclt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s teljes anyag\u00e1t v\u00e9gign\u00e9znie.<\/p>\r\n

Azt is el kell ismerni azonban, hogy a legt\u00f6bb ilyen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyszer\u0171en nem arra lett tervezve, hogy azt a maga teljess\u00e9g\u00e9ben l\u00e1ss\u00e1k – m\u00e1r csak a m\u00e9ret\u00fckb\u0151l \u00e9s nagysz\u00e1m\u00fa alkot\u00f3elemb\u0151l \u00e1ll\u00f3 bonyolult szerkezetb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an is; \u00edgy egy minden r\u00e9szletre kiterjed\u0151 l\u00e1togat\u00e1s sokkal t\u00f6bb id\u0151t venne ig\u00e9nybe, mint m\u00e1s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok eset\u00e9ben. A kritikusok hajlanak arra, hogy figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyj\u00e1k ennek kifejezett sz\u00e1nd\u00e9koss\u00e1g\u00e1t, \u00e9s csak ut\u00e1lkoznak, an\u00e9lk\u00fcl, hogy meg\u00e1lln\u00e1nak \u00e9s elemezn\u00e9k egy ilyen figyelmetlens\u00e9g lehets\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit.<\/p>\r\n

A hasonl\u00f3 esem\u00e9nyek interpret\u00e1l\u00e1s\u00e1t seg\u00edt\u0151 referenci\u00e1lis keret hi\u00e1nya \u00edgy m\u00e9g szembe\u00f6tl\u0151bb\u00e9, megteremt\u00e9s\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge egyre s\u00fcrget\u0151bb\u00e9 v\u00e1lik. Egy olyan vonatkoztat\u00e1si rendszer hi\u00e1ny\u00e1ban, mely \u00e9rv\u00e9nyt szerezhetne neki, a speci\u00e1lis m\u0171velet, melyet ezek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n v\u00e9grehajtanak, alig, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem lesz \u00e9szlelhet\u0151 a seregnyi komment\u00e1tor v\u00e9lem\u00e9nye alapj\u00e1n.<\/p>\r\n

Tiziano hegyei beleolvadnak a k\u00f6dbe, amely elrejti \u00e9s \u00e1lruh\u00e1ba b\u00fajtatja \u0151ket. A nyomtatott lapokon csak a ciprusok ism\u00e9tl\u0151d\u0151, felcser\u00e9lhet\u0151 sziluettjei vehet\u0151k ki.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

A tintafolyammal ellent\u00e9tben, amely mind a szaksajt\u00f3t, mind a t\u00f6megm\u00e9di\u00e1t el\u00e1rasztja a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal kapcsolatban, az akad\u00e9mikus kritikai irodalom szeg\u00e9nyes; az ut\u00f3bbi \u00e9vtized sor\u00e1n alig egy tucat k\u00f6nyv jelent meg a t\u00e9m\u00e1ban, k\u00e9t vagy h\u00e1rom nyelven.4<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Lehet, hogy a k\u00e9t jelens\u00e9g \u00f6sszef\u00fcgg. Olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, mint a Documenta, vagy a Velencei Bienn\u00e1le a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcli nyilv\u00e1noss\u00e1got kaptak, s mindezt a kult\u00fara egy olyan ter\u00fclet\u00e9n, amely napjainkig szinte kiz\u00e1r\u00f3lag csak egy sz\u0171k, szakmai k\u00f6zeg \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9re tarthatott sz\u00e1mot. Az ilyen kit\u00fcntet\u0151 figyelem hirtelen a politikai \u00e9s az \u00fczleti szf\u00e9ra sz\u00e1m\u00e1ra is vonz\u00f3v\u00e1, s\u0151t, esetenk\u00e9nt j\u00f6vedelemteremt\u0151 eszk\u00f6zz\u00e9 teszi ezeket a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat.<\/p>\r\n

Ugyanakkor ez teszi gy\u0171l\u00f6letess\u00e9 \u0151ket \u00e9ppen azon \u00e9rtelmis\u00e9gi r\u00e9teg szem\u00e9ben, amelynek (felteszem), arra k\u00e9ne ford\u00edtania analitikus k\u00e9pess\u00e9geit, hogy megvil\u00e1g\u00edtsa aktu\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u00fcket \u00e9s lehets\u00e9ges potenci\u00e1ljukat. Az akad\u00e9miai k\u00f6r\u00f6kb\u0151l m\u00e9g azon kevesek is, akik egy\u00e1ltal\u00e1n megeml\u00edtik ezeket a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, nagyobb r\u00e9szt lekezel\u0151en nyilatkoznak. A leggyakrabban olvashat\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyek szerint ezek az esem\u00e9nyek csup\u00e1n a t\u00f6megkult\u00fara fel\u00fcleti jelens\u00e9gei voln\u00e1nak, k\u00e9ts\u00e9gtelen t\u00fcnetei annak, ahogyan a kult\u00far-ipar asszimil\u00e1lja az avantg\u00e1rd projektj\u00e9t – sz\u00edntiszta, egyszer\u0171 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gok teh\u00e1t, melyek csakis a k\u00e9s\u0151-kapitalizmus logik\u00e1j\u00e1nak engedelmeskednek, mely az \u00e9rt\u00e9kek t\u00f6bbr\u00e9teg\u0171 rendszer\u00e9t elnyomja, \u00e9s az egyetemes fizet\u0151eszk\u00f6zre, csere\u00e9rt\u00e9kre v\u00e1ltja \u00e1t.<\/p>\r\n

Ha \u00fagy vessz\u00fck, ez az \u00e9rtelmez\u00e9si trend azt sugallja, hogy az ellenz\u00e9ki hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s, amely a modernit\u00e1s kritikai projektj\u00e9t jellemzi, nagyon idegen ezekt\u0151l a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokt\u00f3l, mivel azok k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl \u00f6sszekapcsol\u00f3dnak a marketing \u00e9s a fogyaszt\u00e1s vil\u00e1g\u00e1val. Ezen okfejt\u00e9st k\u00f6vetve az a konkl\u00fazi\u00f3 vonhat\u00f3 le, hogy a krit\u00e9riumok nyilv\u00e1nval\u00f3 hi\u00e1nya, amelyet a napi sajt\u00f3 kritikusai ilyen esem\u00e9nyek elemz\u00e9sekor hangs\u00falyoznak, nem t\u00f6bb, mint a fenti tradicion\u00e1lis funkci\u00f3 megsz\u0171n\u00e9s\u00e9t jelz\u0151 t\u00fcnet a kult\u00faraipar fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek mostani f\u00e1zis\u00e1ban.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti kritika megjelen\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan kialakult egy olyan nemzetk\u00f6zi \u00e1ramk\u00f6r, melyben a m\u0171v\u00e9szek, a gal\u00e9ri\u00e1k \u00e9s a m\u00fazeumok mind megtal\u00e1lt\u00e1k a maguk hely\u00e9t. Persze az egyetemekhez k\u00f6t\u0151d\u0151 tudom\u00e1nyos kritika (t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net t\u00e1rgy\u00e1hoz kapcsol\u00f3dva) is ugyanebben a sziszt\u00e9m\u00e1ban kap helyet, mint egy tov\u00e1bbi int\u00e9zm\u00e9nyi kik\u00f6t\u0151 a t\u00f6bbi mellett. \u00cdgy a m\u0171v\u00e9szeti modernit\u00e1s \u00fagy jelenik meg, mint speci\u00e1lis gyakorlatok \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi elemek konstell\u00e1ci\u00f3ja, melyek arra kaptak megb\u00edz\u00e1st, hogy felismerj\u00e9k – \u00e9s kijel\u00f6lj\u00e9k – azokat a viszonylagos \u00e9rt\u00e9keket, amelyeket magukba foglalnak. Ezt az egy\u00fcttest teh\u00e1t az hat\u00e1rozza meg, hogy egy bizonyos m\u00f3don prezent\u00e1lja saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek rendk\u00edv\u00fclis\u00e9g\u00e9t, \u00e9s artikul\u00e1lja azt az \u00e9rt\u00e9krendszert, amelyet kitermel.<\/p>\r\n

Ezek az int\u00e9zm\u00e9nyes p\u00e9ld\u00e1k meghat\u00e1rozz\u00e1k a kapcsolatot az individu\u00e1lis alkot\u00f3 elemek k\u00f6z\u00f6tt, mik\u00f6zben ugyanakkor korl\u00e1tozz\u00e1k is a szabads\u00e1gukat. Term\u00e9szetesen ez az int\u00e9zm\u00e9nyi konstrukci\u00f3 nem szinkronikus; nem egyik pillanatr\u00f3l a m\u00e1sikra jelent meg. Ink\u00e1bb t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 ingatag term\u00e9ke egy sor t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamatnak, melyek, mint az \u00fcled\u00e9kes k\u0151zetek r\u00e9tegei, lassan rak\u00f3dtak egym\u00e1sra, hogy v\u00e9g\u00fcl a teljess\u00e9g benyom\u00e1s\u00e1t kelts\u00e9k.<\/p>\r\n

Az int\u00e9zm\u00e9nyeknek – t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00fck \u00e9rdek\u00e9ben – sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g ill\u00fazi\u00f3j\u00e1ra, mivelhogy v\u00e9gs\u0151 soron csak ez v\u00e9di meg \u0151ket saj\u00e1t esetleges, v\u00e1ltoz\u00e9kony term\u00e9szet\u00fckt\u0151l. A nyugati orsz\u00e1gokban a modern m\u0171v\u00e9szetr\u0151l azt volt a k\u00f6zfelfog\u00e1s, hogy az egy olyan, viszonylagos egyens\u00faly ter\u00e9ben rendez\u0151dik el, mely meghat\u00e1rozott sz\u00e1m\u00fa, a k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nelemre, vagy t\u00f6rt\u00e9netekre, azaz k\u00f6z\u00f6s \u00e9rt\u00e9kekre \u00e9p\u00fcl\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3sul meg. A dolgok ilyen rendj\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s \u00e9s a piac k\u00f6zti fesz\u00fclts\u00e9g egyfajta d\u00f6nt\u0151b\u00edr\u00f3ra tal\u00e1lt a m\u0171kritik\u00e1ban \u00e9s a m\u00fazeumokban. 5<\/sup><\/a> Leegyszer\u0171s\u00edtve kijelenthetj\u00fck, hogy a kritika feladata megjelen\u00edteni az el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s folyamat\u00e1t a m\u0171v\u00e9szet szimbolikus ter\u00e9ben, oly m\u00f3don, hogy ezzel egy id\u0151ben el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 teszi azt a csere\u00e9rt\u00e9k-termel\u00e9s mechanizmusa hat\u00e1sai sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00edg a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net feladata visszakeresni a m\u0171alkot\u00e1s azon speci\u00e1lis megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 jegyeit, amelyek megakad\u00e1lyozz\u00e1k, hogy az v\u00e9gk\u00e9pp a csere\u00e9rt\u00e9k al\u00e1 rendel\u0151dj\u00f6n.<\/p>\r\n

A kett\u0151 k\u00f6z\u00fcl a kezdetekt\u0151l alapvet\u0151en ideol\u00f3giai jelleg\u0171 m\u00fazeum int\u00e9zm\u00e9nye volt az, amely a m\u0171alkot\u00e1s \u00e9rt\u00e9k\u00e9t csere\u00e9rt\u00e9kk\u00e9nt szentes\u00edtette, de el\u0151bb persze \u00e1lruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6ztette, azon t\u00f6rt\u00e9neti narrat\u00edva kar\u00e1mj\u00e1ban rejtegetve, mely szerint a m\u00fazeum dolga csup\u00e1n a meg\u0151rz\u00e9s \u00e9s m\u0171 st\u00e1tusz\u00e1nak meger\u0151s\u00edt\u00e9se volna.6<\/sup><\/a> Nem neh\u00e9z elk\u00e9pzelni teh\u00e1t, hogy minden olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s vagy m\u0171v\u00e9szeti produkci\u00f3, amely nincs k\u00f6zvetlen kapcsolatban gal\u00e9ri\u00e1kkal \u00e9s m\u00fazeumokkal – \u00e9s, b\u00e1r p\u00e1rbesz\u00e9det folytatnak mind a piaccal, mind a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nettel, de egyik elv\u00e1r\u00e1saival sem igaz\u00e1n tal\u00e1lkoznak -, milyen k\u00f6nnyen lesz hirtelen, legal\u00e1bbis r\u00e9szben, olvashatatlann\u00e1 azon rendszer sz\u00e1m\u00e1ra, amelyben m\u0171k\u00f6dnie kellene.<\/p>\r\n

Ezen a ponton m\u00e1r vil\u00e1goss\u00e1 kell tennem, hogy mif\u00e9le esem\u00e9nyekre is c\u00e9lzok. \u00c1ltal\u00e1ban v\u00e9ve a nagyszab\u00e1s\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokr\u00f3l volna sz\u00f3? A nemzetk\u00f6zi bienn\u00e1l\u00e9-rendszerr\u0151l? S tal\u00e1n m\u00e9g fontosabb: olyan jellegzetess\u00e9gekr\u0151l, melyek kiz\u00e1r\u00f3lag a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok m\u00e9ret\u00e9vel kapcsolatosak – a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s nagys\u00e1g\u00e1val vagy a ki\u00e1ll\u00edtott munk\u00e1k sz\u00e1m\u00e1val -, vagy m\u00e1s t\u00e9nyez\u0151kr\u0151l is, p\u00e9ld\u00e1ul azon int\u00e9zm\u00e9nyi keret term\u00e9szet\u00e9r\u0151l, amely az ilyen esem\u00e9nyek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t gener\u00e1lja? B\u00e1r a nagyszab\u00e1s\u00fa nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok modellj\u00e9nek archeol\u00f3gi\u00e1ja nagyon sok olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal is foglalkozhatna, amelyeket konvencion\u00e1lisabb m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek szerveztek, de k\u00f6zelebb \u00e1llunk az igazs\u00e1ghoz, ha lesz\u00f6gezz\u00fck, hogy a bienn\u00e1l\u00e9k a legink\u00e1bb p\u00e9lda \u00e9rt\u00e9k\u0171ek ezen esem\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl.<\/p>\r\n

Els\u0151 pillant\u00e1sra \u00fagy t\u0171nik, hogy a bienn\u00e1l\u00e9knak szinte csak a megnevez\u00e9s\u00fck k\u00f6z\u00f6s. Az els\u0151 Velencei Bienn\u00e1l\u00e9t a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n rendezt\u00e9k meg, a sz\u00e1zadban oly n\u00e9pszer\u0171 vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok mint\u00e1j\u00e1ra. M\u00e1sik \u00f6t \u00e9vtizednek \u00e9s k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fanak kellett eltelnie, hogy a S\u00e3o Paolo-i t\u00e1rs\u00e1t megalap\u00edts\u00e1k, melyet, csak\u00fagy, mint a velenceit, a mai napig megrendeznek. Alig tizen\u00f6t \u00e9v alatt, 1984-t\u0151l (az els\u0151 Havannai Bienn\u00e1le \u00e9ve) napjainkig, t\u00f6bb mint 15 nemzetk\u00f6zi bienn\u00e1l\u00e9t alap\u00edtottak, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Isztanbulban (1987), Lyonban (1992), Santa Feben (1995), Gwangjuban (1995), Johannesburgban (1995), Shanghaiban (1996), Berlinben (1996), \u00e9s Montre\u00e1lban (1998).7<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Mi t\u00f6bb, a bienn\u00e1l\u00e9k megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei is elk\u00e9peszt\u0151en szerte\u00e1gaz\u00f3ak \u00e9s ugyanez mondhat\u00f3 el a p\u00e9nz\u00fcgyi h\u00e1tter\u00fckr\u0151l, vagy arr\u00f3l, hogy milyen m\u00e9rt\u00e9kben vonz\u00f3ak a szaklapok \u00e9s a m\u00e9dia sz\u00e1m\u00e1ra. A S\u00e3o Paolo-i Bienn\u00e1l\u00e9nak a Velencei volt a modellje. Alap\u00edt\u00e1sakor azt hat\u00e1rozt\u00e1k meg legf\u0151bb feladatak\u00e9nt, hogy a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 \u00e9s az 1896-ban alakult Carnegie International mellett egy olyan vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 esem\u00e9nny\u00e9 n\u0151je ki mag\u00e1t, amely a v\u00e1rost \u00e9s az orsz\u00e1got r\u00e1helyezheti a modern kult\u00fara t\u00e9rk\u00e9p\u00e9re. 1984-ben az els\u0151 Havannai Bienn\u00e1l\u00e9nak kifejezetten ideol\u00f3giai c\u00e9lja volt, az ti., hogy stimul\u00e1lja a kommunik\u00e1ci\u00f3t a d\u00e9li f\u00e9lteke m\u0171v\u00e9szei \u00e9s gondolkod\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet terjeszt\u00e9s\u00e9nek monop\u00f3lium\u00e1ra t\u00f6r\u0151 gazdas\u00e1gi k\u00f6zpontok hatalm\u00e1t megt\u00f6rje.<\/p>\r\n

Havanna siker\u00e9b\u0151l sz\u00e1mtalan k\u00e9s\u0151bbi bienn\u00e1le is t\u0151k\u00e9t kov\u00e1csolt mag\u00e1nak, amelyek azzal a nyilv\u00e1nval\u00f3 c\u00e9llal indultak, hogy nyilv\u00e1noss\u00e1got teremtsenek a helyi m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9st, \u00e9s t\u00e1mogass\u00e1k a helyet biztos\u00edt\u00f3 v\u00e1rost vagy orsz\u00e1got.<\/p>\r\n

Majdnem mindegyik ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00e1m\u00edt a befogad\u00f3 orsz\u00e1gok hivatalos p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra. A marketing elem mindegyik\u00fckn\u00e9l ugyanaz: c\u00e9ljuk a v\u00e1ros vagy r\u00e9gi\u00f3 kultur\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti potenci\u00e1lj\u00e1nak rekl\u00e1moz\u00e1sa. N\u00e9h\u00e1nyuk megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9ben tal\u00e1n ideol\u00f3giai mot\u00edvumok is szerepet kaptak, csak\u00fagy, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Havannai Bienn\u00e1le, vagy term\u00e9szetesen a Documenta eset\u00e9ben, amely 1955 \u00f3ta rendeznek meg a n\u00e9metorsz\u00e1gi Kasselben – kezdetben minden negyedik \u00e9vben, manaps\u00e1g \u00f6t\u00e9vente.<\/p>\r\n

A Documenta egyr\u00e9szt a hidegh\u00e1bor\u00fa szerencs\u00e9s mell\u00e9kterm\u00e9ke, m\u00e1sr\u00e9szr\u0151l abb\u00f3l a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni N\u00e9metorsz\u00e1gban fell\u00e9p\u0151 ig\u00e9nyb\u0151l fakadt, hogy az orsz\u00e1g felz\u00e1rk\u00f3zzon a modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u00e9lvonal\u00e1hoz, \u00e9s maga m\u00f6g\u00f6tt hagyja a N\u00e1ci rezsim f\u00e1jdalmas t\u00falz\u00e1sait \u00e9s mulaszt\u00e1sait – amelyek, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt, hat\u00e1ssal voltak a modern m\u0171v\u00e9szet n\u00e9metorsz\u00e1gi gyakorlat\u00e1ra \u00e9s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re is.8<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Mindemellett a nemzetk\u00f6zi nagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok kapcs\u00e1n a diplom\u00e1ciai, politikai \u00e9s kereskedelemi \u00e9rdekek nagy er\u0151vel konverg\u00e1lnak egy k\u00f6z\u00f6s c\u00e9lban, amely \u00fagy t\u0171nik, nem m\u00e1s, mint a m\u0171v\u00e9szet szimbolikus \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edt\u00e9se.<\/p>\r\n

A speci\u00e1lis motiv\u00e1ci\u00f3k m\u00e1sok \u00e9s m\u00e1sok – Velence c\u00e9lja eredetileg az egyetemess\u00e9g ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak moderniz\u00e1ci\u00f3ja volt, amely nyilv\u00e1nval\u00f3 kapcsolatban \u00e1llt az eur\u00f3pai gyarmati rendszerrel; Havanna viszont egy olyan ideol\u00f3giai projektet vitt sz\u00ednre, amely a fentivel sz\u00f6ges ellent\u00e9tben \u00e1llt – \u00e9rdekes m\u00f3don azonban az elj\u00e1r\u00e1s \u00e9s a m\u0171k\u00f6d\u00e9si met\u00f3dus megegyezik. Tov\u00e1bbi hasonl\u00f3s\u00e1g ad\u00f3dik abb\u00f3l a t\u00e9nyb\u0151l, hogy az ilyen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok nagy t\u00f6bbs\u00e9ge a kultur\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s internacionalista term\u00e9szet\u00e9t hangs\u00falyozza. Ez nem valamely egys\u00e9ges v\u00edzi\u00f3ban val\u00f3 osztoz\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se, sokkal ink\u00e1bb \u00fagy tekintenek az internacionalizmusra, mint olyan fogalomra, mely a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb m\u00f3don interpret\u00e1lhat\u00f3, illetve a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben vitatott.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 \u00e9rdekek term\u00e9szet\u00e9nek hasonlatoss\u00e1ga \u00e9s elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fck a nemzetk\u00f6zis\u00e9gben rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek ir\u00e1nt, meghitten \u00f6sszef\u0171zi \u0151ket a modernit\u00e1s hepehup\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel – \u00e9s lehets\u00e9ges interpret\u00e1ci\u00f3inak sor\u00e1val. Ingatag term\u00e9szet\u00fck – k\u00eds\u00e9rleti jelleg\u00fck, befejezetlens\u00e9g\u00fck, a sz\u00fcntelen helykeres\u00e9s \u00e9s alkalmazkod\u00e1s – csak tov\u00e1bb er\u0151s\u00edti ezt a k\u00f6tel\u00e9ket.<\/p>\r\n

1983-ban, alig egy \u00e9vvel az els\u0151 Havannai Bienn\u00e1le megnyit\u00e1sa el\u0151tt – amelynek sikere hozz\u00e1j\u00e1rult a bienn\u00e1l\u00e9k elburj\u00e1nz\u00e1s\u00e1hoz – Theodore Levitt, a Harvard Egyetem professzora, \u00edgy \u00edrt a Harvard Business Review-ban: \u201eK\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1ll a piacok globaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa.\u201d Ez volt az els\u0151 azon sz\u00f6vegek k\u00f6z\u00fcl, amelyek m\u00e1r azt a terminust haszn\u00e1lt\u00e1k, amely a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben mindink\u00e1bb k\u00f6zhelly\u00e9 v\u00e1lik. A globaliz\u00e1ci\u00f3, amelyre Levitt utalt, a gazdas\u00e1g logik\u00e1j\u00e1nak vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 kiterjeszt\u00e9s\u00e9ben \u00e1ll; a szerz\u0151 arra a feltev\u00e9sre alapoz, hogy a fogyaszt\u00f3k \u00edzl\u00e9se vil\u00e1gszinten konverg\u00e1l.<\/p>\r\n

Egy \u00fajs\u00e1gcikk\u00e9ben, amelyet Levitt sz\u00f6veg\u00e9nek publik\u00e1l\u00e1sa 20. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra \u00edrt, Richard Tomkins megjegyzi: \u201eEgyszer\u0171 Levitt professzor \u00fczenete. Mi\u00f3ta az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k r\u00e9v\u00e9n a glob\u00e1lis m\u00e9dia m\u00e1r mindenhov\u00e1 el\u00e9r, a kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9gek pedig lecs\u00f6kkentek, a vil\u00e1g folyamatosan zsugorodik. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a fogyaszt\u00f3k \u00edzl\u00e9se a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n egyfel\u00e9 tart, a t\u00f6megterm\u00e9kek mindeddig elk\u00e9pzelhetetlen m\u00e9ret\u0171 glob\u00e1lis piacait teremtve meg.\u201d9<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Levitt essz\u00e9j\u00e9nek publik\u00e1l\u00e1sa egybeesett a piaci nyit\u00e1s peri\u00f3dus\u00e1val, amely, kev\u00e9sb\u00e9 nyilv\u00e1nval\u00f3 m\u00f3don b\u00e1r, de a mai napig is tart. Mik\u00f6zben a fogyaszt\u00f3k \u00edzl\u00e9s\u00e9nek konverg\u00e1l\u00e1s\u00e1t j\u00f3solta, Levitt, \u00fagy t\u0171nik, nem vette sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba, hogy az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k elterjed\u00e9se \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3 haszn\u00e1lat\u00e1nak soha nem l\u00e1tott decentraliz\u00e1ci\u00f3ja r\u00e9v\u00e9n \u00e9ppen az ig\u00e9nyek term\u00e9szete v\u00e1lik majd egyre specializ\u00e1ltabb\u00e1.<\/p>\r\n

Mostani perspekt\u00edv\u00e1nkb\u00f3l kijelenthetj\u00fck, hogy Levitt t\u00e9tel\u00e9nek \u00e9rt\u00e9ke f\u0151leg annak szimptomatikus jelleg\u00e9b\u0151l fakad. Az Internet kiv\u00e1ltotta inform\u00e1ci\u00f3s forradalommal egyid\u0151ben (\u00e9s a kommunik\u00e1ci\u00f3s lehet\u0151s\u00e9gek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel \u00e1ltal\u00e1ban) Levitt el\u0151re l\u00e1thatta a vil\u00e1gszint\u0171 progressz\u00edv integr\u00e1ci\u00f3 korszak\u00e1t, j\u00f3llehet, a decentraliz\u00e1ci\u00f3t m\u00e1r nem. A kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9n ez a jelens\u00e9g prec\u00edzen visszat\u00fckr\u00f6z\u0151dik a nagyszab\u00e1s\u00fa nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok ingatag int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek rohamos elterjed\u00e9s\u00e9ben. Megkock\u00e1ztathatjuk azt a hipot\u00e9zist, hogy a bienn\u00e1l\u00e9k, amelyek az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben n\u0151tt\u00e9k ki magukat, hihetetlen \u00f6sszhangban voltak ezekkel a v\u00e1ltoz\u00e1sokkal. Ennyiben teh\u00e1t annak az ellent\u00e9tnek az eredm\u00e9nyei, amely a centraliz\u00e1ci\u00f3 tendenci\u00e1ja (ami a piacok glob\u00e1lis integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak tipikus jellemz\u0151je) \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3hoz val\u00f3 hozz\u00e1jut\u00e1s leegyszer\u0171s\u00f6d\u00e9se (melynek r\u00e9v\u00e9n egyre k\u00f6nnyebben kaphatunk k\u00e9pet a helyi szitu\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l \u00e9s probl\u00e9m\u00e1kr\u00f3l) k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll. Ez a fesz\u00fclts\u00e9g nyilv\u00e1nval\u00f3an l\u00e9nyegi alkot\u00f3eleme az olyan int\u00e9zm\u00e9nyeknek, amelyek c\u00e9lja nagyr\u00e9szt pontosan annak reprezent\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s elemz\u00e9se.<\/p>\r\n

Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy ezeket az int\u00e9zm\u00e9nyeket j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 instrument\u00e1lis c\u00e9llal hozt\u00e1k l\u00e9tre: hogy megfeleljenek az \u0151ket \u00e9letre h\u00edv\u00f3 \u00e9rdekeknek – vagyis, hogy el\u0151t\u00e9rbe helyezz\u00e9k azokat kontextusokat, amelyekben maguk is helyet kaptak; hogy hangs\u00falyosabb nemzetk\u00f6zi megjelen\u00e9st biztos\u00edtsanak nekik, a preszt\u00edzs patin\u00e1j\u00e1val vonj\u00e1k be \u0151ket; \u00e9s hogy hivatalosan kimondj\u00e1k ezen kontextusok felt\u00e9telezett elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t a modernit\u00e1s, illetve, konkr\u00e9tabb m\u00f3don, a k\u00e9s\u0151i kapitalizmus gazdas\u00e1gi integr\u00e1ci\u00f3s folyamatai fel\u00e9.<\/p>\r\n

A preszt\u00edzs aur\u00e1ja, amely \u00fagy \u00e1ltal\u00e1ban k\u00f6r\u00fcllengi a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet -a modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetet pedig kiv\u00e1ltk\u00e9ppen -, t\u00f6k\u00e9letesen megfelel ennek a feladatnak. A nagyszab\u00e1s\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon a modern m\u0171v\u00e9szet szimbolikus t\u0151k\u00e9je instrumentaliz\u00e1l\u00f3dik, mely saj\u00e1t felt\u00e9telezett auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1hoz \u00e9s a piac logik\u00e1j\u00e1t\u00f3l val\u00f3 f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik. Az \u00e9rvel\u00e9s ezen fonal\u00e1t k\u00f6vetve, el\u00e9rkezhet\u00fcnk a paradox konkl\u00fazi\u00f3 levon\u00e1s\u00e1ig, miszerint a m\u0171v\u00e9szeti bienn\u00e1l\u00e9k felt\u00e9telezett c\u00e9lja \u00e9s a tradicion\u00e1lis m\u00fazeumok feladata k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat nem m\u00e1s, mint egyszer\u0171 folytonoss\u00e1g.<\/p ><\/p>\r\n

Az eredetileg a m\u00fazeumok \u00e1ltal megalkotott szimbolikus \u00e9rt\u00e9ket – mint a m\u0171alkot\u00e1s \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti praxis csere\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek rejtett meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t – a bienn\u00e1l\u00e9k v\u00e9g\u00fcl is tiszta hasznoss\u00e1gg\u00e1 ford\u00edtj\u00e1k \u00e1t. Lehet, hogy eredetileg (\u00e9s egyes esetekben tal\u00e1n m\u00e9g ma is) ez a (v\u00e9geredm\u00e9nyben naiv) \u00e9rvel\u00e9s jellemez sok bienn\u00e1l\u00e9-alap\u00edt\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyt. \u00c9s az eff\u00e9le \u00e9rvel\u00e9s bizonyos esetekben r\u00e9szben m\u00e9g jogos is lehet.<\/p>\r\n

Mindemellett a fenti egyenlet tot\u00e1lis egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171s\u00e9get felt\u00e9telez ak\u00f6z\u00f6tt, amit a m\u00fazeumokban, \u00e9s ak\u00f6z\u00f6tt, amit a bienn\u00e1l\u00e9kon \u00e1ll\u00edtanak ki. Tov\u00e1bb\u00e1 megegyez\u00e9st felt\u00e9telez mindk\u00e9t int\u00e9zm\u00e9nyt\u00edpus koncepcion\u00e1lis \u00e9s ideol\u00f3giai keretei k\u00f6z\u00f6tt. Mindk\u00e9t feltev\u00e9s hib\u00e1s.<\/p>\r\n

A bienn\u00e1le-t\u00edpus\u00fa int\u00e9zm\u00e9nyek m\u00f6g\u00f6tti \u00e9rdekek konfigur\u00e1ci\u00f3ja vil\u00e1gosan elt\u00e9r att\u00f3l, ami \u00e9letre h\u00edvta a m\u0171v\u00e9szeti modernit\u00e1shoz tradicion\u00e1lisan k\u00f6t\u0151d\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyeket (a m\u00fazeumokat, a m\u0171kritik\u00e1t \u00e9s a gal\u00e9ri\u00e1kat). A m\u0171vek kereskedelmi forgalomba ker\u00fcl\u00e9se nem evidens \u00e9s nem is felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges a bienn\u00e1l\u00e9kon, azon egyszer\u0171 okn\u00e1l fogva, hogy az esem\u00e9ny \u00e9s projektjei m\u00f6g\u00f6tt hatalmas p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e1mogat\u00e1s \u00e1ll, amely j\u00f3r\u00e9szt f\u00fcggetlenn\u00e9 teszi azok megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t mind a mag\u00e1n, mind az \u00e1llami m\u0171gy\u0171jt\u00e9st\u0151l.<\/p>\r\n

Ez teszi lehet\u0151v\u00e9 a nem t\u00e1rgy-orient\u00e1lt m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatok bevon\u00e1s\u00e1t, vagy \u00e9ppen interdiszciplin\u00e1ris term\u00e9szet\u0171 munk\u00e1k\u00e9t, illetve olyanok\u00e9t, melyek a kult\u00fara m\u00e1s ter\u00fcleteihez tartoznak, mint a filmm\u0171v\u00e9szet, a diz\u00e1jn, az \u00e9p\u00edt\u00e9szet stb.; mindez v\u00e9g\u00fcl is k\u00f6zvetett m\u00f3don a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g auton\u00f3mi\u00e1ja k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek problematiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t serkenti.<\/p>\r\n

Az interdiszciplin\u00e1ris jelleg\u0171 munk\u00e1k bevon\u00e1sa \u00e9s a diszkurz\u00edv elemek k\u00f6vetkezetes szerepeltet\u00e9se egyre ink\u00e1bb az ilyen esem\u00e9nyek konstans t\u00e9nyez\u0151je. 10<\/sup><\/a> Ezen fel\u00fcl a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok hatalmas m\u00e9rete -amelyre az\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g, hogy el\u00e9rj\u00e9k az elv\u00e1rt piaci hat\u00e1st – felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 teszi pontosan r\u00e9szletezett interpret\u00e1ci\u00f3s rendszerekbe val\u00f3 beilleszt\u00e9s\u00fcket. Az ilyen rendszerek hi\u00e1ny\u00e1ban a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok elveszten\u00e9k azt a k\u00e9pess\u00e9g\u00fcket, hogy elk\u00fcl\u00f6n\u00fclts\u00e9g\u00fcket, egyszeris\u00e9g\u00fcket kommunik\u00e1lj\u00e1k; azaz elveszten\u00e9k az identit\u00e1sukat.<\/p>\r\n

Sok esetben leplezetlen az elv\u00e1r\u00e1s, hogy az olvashat\u00f3s\u00e1got garant\u00e1l\u00f3 konceptu\u00e1lis keret helyi t\u00e9m\u00e1kkal, k\u00e9rd\u00e9sekkel legyen megt\u00f6ltve – vagy legal\u00e1bb a lok\u00e1lis kult\u00far\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 elemek is jelenjenek meg benne.<\/p>\r\n

K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a kur\u00e1tor mint az esem\u00e9nyek konceptu\u00e1lis szervez\u0151je jelenik meg. A tradicion\u00e1lis m\u00fazeumi kur\u00e1torhoz szerep\u00e9vel \u00f6sszevetve, a kur\u00e1tor \u00fajabb inkarn\u00e1ci\u00f3ja \u00fagy t\u0171nik, nagyobb auton\u00f3mi\u00e1val rendelkezik. Eset\u00e9ben nem a megb\u00edzhat\u00f3 kritikusr\u00f3l, vagy speci\u00e1lis hagyom\u00e1nyokat tanulm\u00e1nyoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szr\u0151l van sz\u00f3, mint ink\u00e1bb egy viszonylag ismeretlen figur\u00e1r\u00f3l, akinek hidat kell vernie a hagyom\u00e1nyosan a kritikusok \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e1ltal kialak\u00edtott \u00e9rt\u00e9krendszer, valamint azon ideol\u00f3giai nyom\u00e1sok \u00e9s gyakorlatok k\u00f6z\u00f6tt, amelyek megfelelnek az int\u00e9zm\u00e9nyes kontextusnak, melyb\u0151l ezek az esem\u00e9nyek kin\u0151nek. A kur\u00e1tor ezen k\u00fcl\u00f6n\u00f6s megtestes\u00fcl\u00e9se azonban nem v\u00e9letlenszer\u0171; minthogy olyan m\u0171v\u00e9szeti szak\u00e9rt\u0151k \u0151k, akiknek egy sor m\u0171v\u00e9szeten t\u00fali felt\u00e9telnek is meg kell felelni\u00fck, munk\u00e1juk sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik is azok\u00e9t\u00f3l, akik el\u0151tt\u00fck j\u00e1rtak. 11<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Az a t\u00edpus\u00fa tud\u00e1s, amelyet a gyakorlatba emelnek, j\u00f3llehet magasan specializ\u00e1lt tud\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, egyre kev\u00e9sb\u00e9 a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti kritikus tud\u00e1sa. A jelent\u00e9sl\u00e1ncolatnak, mely az ilyen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat alkot\u00f3 gyakorlat-csoportokat \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9 teszi, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a helyi t\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s kontextusok kutat\u00e1s\u00e1ra kell \u00e9p\u00fclnie, j\u00f3llehet, mindig \u00e9szben tartva azok lehets\u00e9ges kapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1t a felt\u00e9telezett nemzetk\u00f6zi horizonthoz.<\/p>\r\n

A kur\u00e1tor munk\u00e1j\u00e1t ilyen k\u00e9rd\u00e9sek j\u00e1rj\u00e1k \u00e1t kereszt\u00fcl-kasul, \u00e9s t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt ezek determin\u00e1lj\u00e1k azt. Tal\u00e1n elmondhat\u00f3, hogy a kur\u00e1tor annak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben k\u00e9pes kitermelni egy magasan differenci\u00e1lt tud\u00e1sform\u00e1t, hogy mennyire h\u0171s\u00e9ges a kur\u00e1tori gyakorlatot \u00f6vez\u0151 egyszeri helyzetek teljes mint\u00e1zat\u00e1hoz.<\/p>\r\n

Az ilyen t\u00edpus\u00fa munka teh\u00e1t olyan reflex\u00edv gondolkod\u00e1st k\u00f6vetel meg, mely a helyi kultur\u00e1lis form\u00e1kat k\u00e9pes \u00f6sszekapcsolni azzal az internacionalista horizonttal, mely mint az ilyen esem\u00e9nyek alapeleme jelenik meg.<\/p>\r\n

V\u00e9g\u00fcl r\u00e9szben megszabadulva – vagy ink\u00e1bb er\u0151nek erej\u00e9vel felszabad\u00edtva – a m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s felt\u00e9telezett auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak szor\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, a kur\u00e1tor olyan helyzetben tal\u00e1lja mag\u00e1t, illetve annak \u00e9rzi sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t, hogy kiterjessze, imm\u00e1r nemcsak a kanoniz\u00e1lt appar\u00e1tust, amely a kort\u00e1rs \u00e9s modern m\u0171v\u00e9szethez k\u00f6t\u0151d\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti narrat\u00edv\u00e1kat artikul\u00e1lja, de a defin\u00edci\u00f3t mag\u00e1t, hogy mi is sz\u00e1m\u00edt m\u0171v\u00e9szi gyakorlatnak egy-egy specifikus kontextusban.12<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Paradox m\u00f3don a bienn\u00e1l\u00e9k felt\u00e9telezett instrument\u00e1lis term\u00e9szete arra is szolg\u00e1l, hogy \u00e1ltala egy sor olyan m\u0171veletet lehessen tesztelni, amely a (nyugati) modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet tradicion\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyes kontextus\u00e1ban radik\u00e1lisnak sz\u00e1m\u00edt. Ezeket a m\u0171veleteket k\u00e9t t\u00edpusba sorolhatjuk: revizionista t\u00f6rekv\u00e9sek, amelyek a (szinte kiz\u00e1r\u00f3lag az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ban kitermelt) t\u00f6rt\u00e9nelmi narrat\u00edv\u00e1k \u00e1ltal meghat\u00e1rozott kanoniz\u00e1lt mechanizmusok \u00fajragondol\u00e1s\u00e1hoz vezetnek; illetve a m\u0171alkot\u00e1s poz\u00edci\u00f3j\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1sa egy sz\u00e9lesebb kultur\u00e1lis kontextusban, olyan szimbolikus gyakorlatokkal val\u00f3 kapcsolat\u00e1ban, amelyekkel \u00e1ltal\u00e1ban nem szokt\u00e1k viszonyba \u00e1ll\u00edtani.<\/p>\r\n

A k\u00e1non alapos fel\u00fclvizsg\u00e1lata \u00e9s a m\u0171alkot\u00e1s auton\u00f3m term\u00e9szet\u00e9nek \u00fajragondol\u00e1sa tulajdonk\u00e9ppen ugyanannak az \u00e9remnek k\u00e9t oldala, minthogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t fel\u00e9p\u00edt\u0151 mechanizmusok kutat\u00e1sa k\u00e9rlelhetetlen\u00fcl elvezet minket annak felismer\u00e9s\u00e9hez, hogy a t\u00f6rt\u00e9neti diskurzus magas fokon ideologiz\u00e1lt, s mint ilyen, t\u00f6bbnem\u0171 \u00e9s elt\u00e9r\u0151 gyakorlatok \u00e9s \u00e9rdekek tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 eredm\u00e9nye.<\/p>\r\n

A helyi kontextussal val\u00f3, \u00e1ltal\u00e1ban k\u00f6telez\u0151 jelleg\u0171 kapcsolat j\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt a t\u00f6rt\u00e9nelmi revizionizmus gyakorl\u00e1s\u00e1ra, ami v\u00e9gs\u0151 soron elker\u00fclhetetlen\u00fcl a modern m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9t form\u00e1l\u00f3 ideol\u00f3giai alapok megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9be torkollik.<\/p>\r\n

Tekintettel a tradicion\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyszerkezetre, a nagym\u00e9ret\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00fagy is m\u0171k\u00f6dhetnek, mint valami titkos r\u00f6vidz\u00e1rlat. Felt\u00e9telezett instrumentalit\u00e1suk, mely az akad\u00e9miai kritika k\u00f6r\u00f6k szerint a kultur\u00e1lis ipar \u00e1ltali meghat\u00e1rozotts\u00e1guk f\u00fcggv\u00e9nye, egyben, m\u00e1s oldalr\u00f3l n\u00e9zve, olyan fordul\u00f3pontot is jelenthet, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a k\u00e1non kit\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1t, illetve annak kiterjeszt\u00e9s\u00e9t, hogy mi is sz\u00e1m\u00edthat m\u0171v\u00e9szi gyakorlatnak bizonyos specifikus kontextusokban.<\/p>\r\n

Felesleges megeml\u00edteni, hogy b\u00e1r ezek a lehet\u0151s\u00e9gek ott rejlenek a nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok int\u00e9zm\u00e9nyi szerkezet\u00e9ben mag\u00e1ban, megval\u00f3sul\u00e1sokra azonban nincs garancia. A lehet\u0151s\u00e9gek megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1nak teljes felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t az adott esem\u00e9ny kur\u00e1tor\u00e1nak kell viselnie.<\/p>\r\n

Azokat a felt\u00e9teleket ugyanis, amelyek garant\u00e1lhatn\u00e1k az eff\u00e9le ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok kur\u00e1tori gyakorlat\u00e1nak sikeress\u00e9g\u00e9t, nem hat\u00e1rozza meg az int\u00e9zm\u00e9nyi keret, amelyben azt folytatni kell – nem \u00fagy, mint egy hagyom\u00e1nyos m\u00fazeumi sziszt\u00e9m\u00e1ban dolgoz\u00f3 kur\u00e1tor eset\u00e9ben. A kur\u00e1tor vitathatatlan vezet\u0151 szerepe az ilyen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben \u00fajabban arra vezetett, hogy a kur\u00e1tors\u00e1g maga t\u00falzott, \u00e9s f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sekre okot ad\u00f3 nyilv\u00e1noss\u00e1got kap a kultur\u00e1lis szc\u00e9n\u00e1ban.<\/p>\r\n

Ez azonban valami f\u00e9lre\u00e9rtett celebrity st\u00e1tusz k\u00e9rd\u00e9se. Legyen b\u00e1r a kur\u00e1tor egyszer\u0171 eszk\u00f6ze a kultur\u00e1lis iparnak, vagy \u00e9ppen a f\u00fcggetlen entellekt\u00fcel modellj\u00e9nek egyik leg\u00fajabb megtestes\u00fcl\u00e9se, azok a hat\u00e1rok, melyek k\u00f6z\u00f6tt a d\u00f6nt\u00e9sei megjelennek, egyszerre t\u00e1gasak \u00e9s v\u00e9szesen meghat\u00e1rozatlanok.<\/p>\r\n

A hom\u00e1lyoss\u00e1g \u00e9s \u00e1tl\u00e1thatatlans\u00e1g, amelyr\u0151l a bevezet\u00e9sben \u00edrtam, teljes m\u00e9rt\u00e9kben vonatkoztathat\u00f3 arra a poz\u00edci\u00f3ra, amelyet ezek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok a tradicion\u00e1lis kritika, m\u00fazeum \u00e9s gal\u00e9ria \u00e1ltal meghat\u00e1rozott k\u00f6rben elfoglalnak. A nagy nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok soha sem illeszkednek teljes m\u00e9rt\u00e9kben a m\u0171v\u00e9szeti sziszt\u00e9m\u00e1ba, oda, ahova feltehet\u0151en tartozn\u00e1nak, az \u00e1ltaluk felvetett gyakorlati \u00e9s elm\u00e9leti lehet\u0151s\u00e9gek pedig a gyakran felforgat\u00f3nak min\u0151s\u00fclnek – ne feledkezz\u00fcnk meg itt arr\u00f3l, hogy a m\u00fazeumok mindenekel\u0151tt a nyugati vil\u00e1g int\u00e9zm\u00e9nyei, a nagyl\u00e9pt\u00e9k\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok glob\u00e1lis elterjed\u00e9se pedig k\u00f6vetkezetes decentraliz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1st fejt ki, mind a k\u00e1non, mind a m\u0171v\u00e9szeti modernit\u00e1s tekintet\u00e9ben.<\/p>\r\n

Egyre ink\u00e1bb az lehet a benyom\u00e1sunk, mintha a t\u00e1rgyalt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st\u00edpus vitalit\u00e1sa egyenes ar\u00e1nyoss\u00e1gban \u00e1llna a l\u00e1togat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1val, a gyakori m\u00e9diajelenl\u00e9ttel, illetve ford\u00edtott ar\u00e1nyoss\u00e1gban a szakmai kritika elismer\u00e9s\u00e9vel. A kiz\u00e1r\u00e1s politik\u00e1ja szempontj\u00e1b\u00f3l – amely t\u00f6rt\u00e9netileg a modernit\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyeihez kapcsol\u00f3dik – a nagyszab\u00e1s\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok olyan szerepet t\u00f6lthetnek be, mint a sz\u00ednh\u00e1z az \u00e9rett renesz\u00e1nszban: mint \u201eolyan er\u0151, amely az oszt\u00e1lyk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek leoml\u00e1s\u00e1t, s\u0151t a demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1st c\u00e9lozza.\u201d13<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Ez a vitalit\u00e1s tagadhatatlanul t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00fck legjobb garanci\u00e1ja. \u00c1ltal\u00e1ban v\u00e9ve az utols\u00f3 k\u00e9t Documenta, vagy az els\u0151 Havannai Bienn\u00e1le \u00e1ltal megnyitott szellemi horizont szinte teljesen felt\u00e1ratlan maradt. Afel\u0151l azonban nincs k\u00e9ts\u00e9g, hogy e ki\u00e1ll\u00edt\u00e1soknak is sz\u00e1mtalan olyan aspektusa van, amelyet a m\u00fazeumok \u00e9s gal\u00e9ri\u00e1k r\u00e9szben m\u00e1r felsz\u00edvtak \u00e9s visszaforgattak – \u00e9s ez a folyamat, b\u00e1r nem \u00faj kelet\u0171, az elm\u00falt t\u00edz \u00e9vben l\u00e1that\u00f3an felgyorsult.<\/p>\r\n

Ezalatt a r\u00f6vid id\u0151 alatt p\u00e9ld\u00e1ul jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa m\u0171v\u00e9sznek siker\u00fclt beker\u00fclnie a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni kanoniz\u00e1lt narrat\u00edv\u00e1ba. Sok konvencion\u00e1lis m\u00fazeum folyamodott bienn\u00e1l\u00e9- vagy trienn\u00e1l\u00e9-rendszer\u0171 bemutat\u00f3khoz, hogy fokozza l\u00e1togatotts\u00e1g\u00e1t \u00e9s elnyerje a sajt\u00f3 figyelm\u00e9t. A nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok tradicion\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyekre gyakorolt k\u00f6zvetlen hat\u00e1sa n\u00e9h\u00e1ny esetben igazolhat\u00f3; m\u00e1s esetekben ez ink\u00e1bb egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen (j\u00f3llehet, k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl egyidej\u0171) folyamatok r\u00e9szleges egybees\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se, minthogy a nemzetk\u00f6zis\u00e9g ezen form\u00e1ja – amelyet mi globaliz\u00e1ci\u00f3nak h\u00edvunk – egyre ink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je az eur\u00f3pai \u00e9s egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli m\u00fazeumok anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak \u00e9s programalak\u00edt\u00e1s\u00e1nak.<\/p>\r\n

T\u00fal ezeken az \u00e1talakul\u00e1sokon \u00e9s az \u00e9rz\u00e9sen, hogy a megashowk \u00e9s a hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt egyre nagyobb az egym\u00e1srautalts\u00e1g, \u00fagy t\u0171nik m\u00e9g mindig nincs meg a megfelel\u0151 keret a nagyl\u00e9pt\u00e9k\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00f6sszes folyom\u00e1ny\u00e1nak elemz\u00e9s\u00e9re. E ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat mindig csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a modernit\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyeinek logik\u00e1ja ment\u00e9n \u00e9rt\u00e9kelik, \u00e9s nem a kih\u00edv\u00e1sok ment\u00e9n, amelyeket megtestes\u00edtenek.<\/p>\r\n

M\u00e9g meg\u00edr\u00e1sra v\u00e1r egy korrekt t\u00f6rt\u00e9neti sz\u00e1mvet\u00e9s e ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok felbukkan\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A k\u00e1non \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti auton\u00f3mia modern eszm\u00e9j\u00e9nek \u00fajrafogalmaz\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9seik implik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak m\u00e9lyebb meg\u00e9rt\u00e9se sem kev\u00e9sb\u00e9 esszenci\u00e1lis. J\u00f3llehet kezdetekt\u0151l fogva sok ilyen \u00faj t\u00edpus\u00fa int\u00e9zm\u00e9ny legf\u0151bb motiv\u00e1ci\u00f3ja a nyugati modernit\u00e1s alternat\u00edv v\u00e1ltozatainak megfogalmaz\u00e1sa volt, m\u00e9gsem ker\u00fclt sor m\u00e9g ezen radik\u00e1lis l\u00e9p\u00e9s \u00f6sszes k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9nek elm\u00e9leti feldolgoz\u00e1sa.<\/p>\r\n

A nagyszab\u00e1s\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok fejl\u0151d\u00e9se kapcsolatba hozhat\u00f3 a k\u00e9s\u0151 kapitalizmus gazdas\u00e1gi \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3s \u00e1talakul\u00e1s\u00e1val – \u00fagy, mint a turizmus glob\u00e1lis szint\u0171 elterjed\u00e9se \u00e9s ezzel p\u00e1rhuzamosan a m\u00fazeuml\u00e1togat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1nak megn\u00f6veked\u00e9se vil\u00e1gszerte -, m\u00e1s szavakkal, a kult\u00fara demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1val, melyet a nevel\u00e9s\/ismeretterjeszt\u00e9s \u00e9s a sz\u00f3rakoztat\u00e1s n\u00f6vekv\u0151 egybemos\u00f3d\u00e1sa jellemez.<\/p>\r\n

A nagyszab\u00e1s\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok j\u00f3l reprezent\u00e1lhatn\u00e1k a kult\u00fara egyik lehets\u00e9ges v\u00e1lasz\u00e1t ezekre jelens\u00e9gekre. Mindazon\u00e1ltal kev\u00e9ss\u00e9 \u00e9rtj\u00fck, hogy milyen szerepet is j\u00e1tszanak a kultur\u00e1lis iparban, illetve a m\u0171v\u00e9szeti modernit\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9ben. Hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sukat a kult\u00fara fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez alig veszik sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba. Lehet, hogy \u00e9ppen egy ilyen n\u00e9z\u0151pont\u00fa kutat\u00e1s adn\u00e1 meg a nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1soknak azt a nyilv\u00e1noss\u00e1got, amelyre sz\u00fcks\u00e9g\u00fck volna, amennyiben – t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt – a modernit\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyeinek hat\u00e9kony reformj\u00e1t akarjuk megval\u00f3s\u00edtani.14<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Moln\u00e1r Edit ford\u00edt\u00e1sa<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

1<\/a> In: MJ – Manifesta Journal, Journal of Contemporary Curatorship; No2, 2003-2004 T\u00e9l\/Tavasz, pp. 50-61. . <\/sup>Jelen essz\u00e9 eredetileg a Philadelphia Exhibitions Initiative felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u00edr\u00f3dott a \u201eQuestions of Practice: What makes a great exhibition\u201d c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n

2<\/a> Itt kell megjegyeznem, hogy ennek az essz\u00e9nek a meg\u00edr\u00e1s\u00e1t t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az is motiv\u00e1lta, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 min\u0151s\u00e9gekben, alkalmam volt h\u00e1rom, itt eml\u00edt\u00e9sre ker\u00fcl\u0151 rendezv\u00e9nyen dolgozni: a \u201e100 Days\/100 Guests\u201d (Documenta X) megh\u00edvottja, valamint a 11. Documenta \u00e9s az 50. Velencei Bienn\u00e1le kur\u00e1tori csapat\u00e1nak tagjak\u00e9nt. Az ut\u00f3bbi k\u00e9t esem\u00e9ny alkalmat adott arra, hogy kivegyem a r\u00e9szem mind a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok koncepci\u00f3j\u00e1nak kidolgoz\u00e1s\u00e1ban, mind szervez\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\r\n

3<\/a> A teljes feldolgoz\u00e1sra t\u00f6rekv\u0151 pragmatikus t\u00f6rt\u00e9neti munka p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt l\u00e1sd Brice Kurtz: Documenta 5: A Critical Priview, in: Arts Magazine, 46. no. 8. (1972), amely di\u00f3h\u00e9jban tartalmazza az ezen esem\u00e9nyekkel kapcsolatos szok\u00e1sos f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9seket.<\/p>\r\n

4<\/a> B\u00e1r a m\u00fazeumokr\u00f3l b\u0151s\u00e9ges irodalom \u00e1ll rendelkez\u00e9sre, \u00fagy t\u0171nik, nincs egyetlen olyan kiadv\u00e1ny sem, amelyet kiz\u00e1r\u00f3lag a nagyszab\u00e1s\u00fa nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1soknak szenteltek volna. N\u00e9h\u00e1ny a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si- \u00e9s kur\u00e1tori praxisr\u00f3l az ut\u00f3bbi n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vben megjelent kiadv\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl: Bruce Altshuler: The Avant-Garde in exhibitions: New Art int the XXth Century, New York, Harry N. Abrams, 1994; Emma Barker ed.: Contemporary Cultures of Display, New Haven Conn., Yale University Press, 1999; Reesa Greenberg, Bruce W. Ferguson , Sandy Nairne ed..: Thinking About Exhibitions, London, Routledge, 1996; Bernard Guelton: L\u2019Exposition: Interpretation et Reinterpretation, Paris, Harmattan, 1998; Anna Harding ed.: Curating the Contemporary Art Museum and Beyond, London, Academy Editions, 1997; Susan Hiller and Sarah Martin eds.: The Producers: Contemporary Curators in Conversation, vols. 1-4., Gateshead, UK, Baltic, 2000-2003; Bern Kl\u00fcser, Katharina Hegewisch eds.: L\u2019Art de l\u2019Exposition, Paris, Editins du Regard, 1988; Carin Kuoni ed.: Words of Wisdom: A Curators Vade Mecum on Contemporary Art, New York, Independent Curators International, 2001; Paula Merincola ed.: Curating Now: Imaginative Practice\/Public Responsability, Philadelphia Exhibitions Initiative, 2001; Dorothee Richter and Eva Schmidt eds.: Curating Degree Zero: An International Symposium, Bonn, VG Bild-Kunst, 1999. .<\/p>\r\n

5<\/a> Azon fesz\u00fclts\u00e9g vizsg\u00e1lat\u00e1r\u00f3l, amely a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9s a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet eduk\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra \u00e9s terjeszt\u00e9s\u00e9re hivatott int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll, l\u00e1sd: Seth Koven: The Whitechapel Picture Exhibitions and the Politics of Seeing, in: Daniel Sherman, Irit Rogoff eds.: Museum Culture: Histories, Discourses, Spectacles, Minneapolis, University of Minnesota Press, 1994.<\/p>\r\n

6<\/a> l\u00e1sd: Theodor Adorno: Val\u00e9ry Proust Museum, in: Prisms, Cambridge, Mass., MIT Press, 1982.<\/p>\r\n

7<\/a> l\u00e1sd: Paula Latos-Vailer: Biennales Big and Small, in: Info, the Newsletter of the 25th Biennial of Graphic Art, Ljubljana, 2003.<\/p>\r\n

8<\/a> Az els\u0151 kasseli Documenta \u00e9s a n\u00e1cik \u201eDegenerate Art\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak kapcsolat\u00e1r\u00f3l, l\u00e1sd: Walter Grasskamp: Degenerate Art and Documenta I.: Modernism Ostracized and Disarmed, in: Daniel J. Sherman and Irit Rogoff eds: Museum Cultures. Grasskamp n\u00e9zete szerint azzal a fesz\u00fclts\u00e9ggel, amely a Documenta, mint a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni N\u00e9metorsz\u00e1g p\u00e9ldaszer\u0171 m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nye \u00e9s a n\u00e1cik modern m\u0171v\u00e9szetr\u0151l alkotott k\u00e9pe k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll, mindenf\u00e9le implik\u00e1ci\u00f3j\u00e1val egyetemben v\u00e9g\u00fcl is csup\u00e1n az 5. Documenta (1972) kur\u00e1tori st\u00e1bja foglalkozott.<\/p>\r\n

9<\/a> Richard Tomkins: Happy Birthday Globalisation, in: Financial Times, May 6., 2003.<\/p>\r\n

10<\/a> Csak olyan p\u00e9ld\u00e1kat kell megeml\u00edteni, mint a Documenta X. \u201e100 Days\/ 100 Guests\u201d c\u00edm\u0171 projektje, a 11. Documenta n\u00e9gy platformja vagy azok az esem\u00e9nyek, amelyek az 50. Velencei Bienn\u00e1le \u201eArchive of Contemporaneity\u201d c\u00edm\u0171 szekci\u00f3j\u00e1t \u00f6vezt\u00e9k.<\/p>\r\n

11<\/a> l\u00e1sd. Karsten Schubert: The Curator\u2019s Egg: The Evolution of the Museum Concept from the French Revolution to the Present Day, London, One-Off Press, 2000. A nyugati vil\u00e1g m\u00fazeumai t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9nek m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9ben, Schubert t\u00f6bb fejezetet is szentel a kur\u00e1tor szerepe megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak az elm\u00falt 30 \u00e9vben. B\u00e1r megfigyel\u00e9sei f\u0151k\u00e9nt a m\u00fazeumi kur\u00e1torokra vonatkoznak, gondolatmenet\u00e9t nagyban befoly\u00e1solta a nagyszab\u00e1s\u00fa nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok kur\u00e1torainak szerepv\u00e1ltoz\u00e1sa.<\/p>\r\n

12<\/a> A m\u0171v\u00e9szet, mint auton\u00f3m tev\u00e9kenys\u00e9g vizsg\u00e1lata bizton elvezet a t\u00f6rt\u00e9neti narrat\u00edv\u00e1k specializ\u00e1lt gyakorlatainak sz\u00e1mbav\u00e9tel\u00e9hez. Ha ez a keret, mint tiszt\u00e1n intellektu\u00e1lis mot\u00edvum elt\u0171nik, lehets\u00e9gess\u00e9 – s\u0151t k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 erej\u0171v\u00e9 – v\u00e1lik egy sz\u00e9lesebb kultur\u00e1lis mez\u0151 felfedez\u00e9se, mivel napjainkban a m\u0171v\u00e9szeti praxisok meg\u00e9rt\u00e9se kapcsolatban \u00e1ll a sz\u00e9lesebb gazdas\u00e1gi, politikai \u00e9s szociol\u00f3giai kontextussal. \u00c1ltal\u00e1nosabban v\u00e9ve meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a Documenta X \u00e9ppen ennek a k\u00e1nonnak a fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1t c\u00e9lozta.<\/p>\r\n

13<\/a> William J. Bouwsma: The Waning og the Renaissance 1550-1640, New Haven, Conn.: Yale University Press, 2000. 131. p.<\/p>\r\n

\u00c9rdekes p\u00e1rhuzam vonhat\u00f3 a sz\u00ednh\u00e1z, mint a renesz\u00e1nsz kultur\u00e1lis gyakorlata \u00e9s a nagy nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok kultur\u00e1lis \u00e9letben elfoglalt szerepe k\u00f6z\u00f6tt. Mindkett\u0151t eredend\u0151en gyanakv\u00e1s \u00f6vezi, l\u00e9v\u00e9n l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gok \u00e9s k\u00f6zvetlen kapcsolatban \u00e1llnak a piaccal; mindk\u00e9t jelens\u00e9g m\u0171v\u00e9szeti fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t r\u00e9szben n\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n \u00e9rte meg, a kult\u00fara \u00e9s a puszta l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g komplik\u00e1lt kapcsolat\u00e1t kutatva, amelyet a modernit\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyei hagyom\u00e1nyosan elutas\u00edtanak..<\/p>\r\n

14<\/a> Sz\u00e1mos olyan, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt int\u00e9zm\u00e9ny, melynek feladata a modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt, egykor nem sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt azokt\u00f3l a nagyszab\u00e1s\u00fa nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokt\u00f3l, amelyeket itt t\u00e1rgyaltam, legal\u00e1bbis, ha eredeti c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seiket vessz\u00fck szem\u00fcgyre. Kiv\u00e9telesen \u00e9rz\u00e9kletes p\u00e9lda a p\u00e1rizsi Centre Georges Pompidou, melyet a modern \u00e9s kort\u00e1rs alkot\u00e1s kutat\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 interdiszciplin\u00e1ris laborat\u00f3riumnak sz\u00e1ntak. B\u00e1r Pontus Hulten igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak ideje alatt a Pompidou tev\u00e9kenys\u00e9ge ezen c\u00e9lok ment\u00e9n haladt, az int\u00e9zm\u00e9ny k\u00e9s\u0151bb fokozatosan egy t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 hagyom\u00e1nyos modern m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeumm\u00e1 v\u00e1lt. Ritka alkalmakkor, n\u00e9h\u00e1ny ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s erej\u00e9ig visszat\u00e9rnek az interdiszciplin\u00e1ris \u00e9s k\u00eds\u00e9rleti elemek, de m\u00e1r nem domin\u00e1lj\u00e1k a programot.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Carlos Basualdo az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9l\u0151, argentin sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa k\u00f6lt\u0151, kritikus \u00e9s kur\u00e1tor. A velencei egyetem (IUAV – Universit\u00e0 Iuav di Venezia) professzora, a 11. Documenta, \u00e9s az 50. Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 \u201eStructure of Survival\u201d szekci\u00f3j\u00e1nak kur\u00e1tora. A columbusi (Ohio) Wexner Center for the Arts f\u0151kur\u00e1tora; rendszeresen jelennek meg \u00edr\u00e1sai az Artforumban \u00e9s m\u00e9g sz\u00e1mtalan rangos nemzetk\u00f6zi […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630248,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-400250","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400250","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400250"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400250\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2024103,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400250\/revisions\/2024103"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630248"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400250"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400250"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400250"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}