{"id":400253,"date":"2004-08-08T22:00:00","date_gmt":"2004-08-08T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400253"},"modified":"2022-06-21T18:06:59","modified_gmt":"2022-06-21T17:06:59","slug":"mas-terekrol-1967","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/mas-terekrol-1967\/","title":{"rendered":"M\u00e1s terekr\u0151l (1967)"},"content":{"rendered":"
\r\n

Nem tudom, mennyi aktualit\u00e1sa van az al\u00e1bbi sz\u00f6vegnek. Valamennyi lehet, mert az \u00edr\u00e1st a Nicolas Mirzoeff szerkesztette The Visual Culture Reader<\/i>-ben (Routledge, 1998. London-New York) tal\u00e1ltam, \u00e9s ennek alapj\u00e1n kerestem r\u00e1 a francia eredetire az interneten. T\u00e1volr\u00f3l \u00e9s h\u0171v\u00f6sen b\u00e1r, de k\u00f6t\u0151dik a hatvanas \u00e9vekt\u0151l eg\u00e9szen napjainkig \u00edvel\u0151 nyugati baloldali t\u00e1rsadalomkritikai irodalomhoz, amelynek olyan kis r\u00e9sze hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 magyarul, hogy szinte az alapfogalmai is hi\u00e1nyoznak a nyelvb\u0151l.<\/p>\r\n

R\u00e9gi \u00edr\u00e1s – nem is \u00edr\u00e1s, hanem jegyzet, tele van sz\u00f3ism\u00e9tl\u00e9ssel, hom\u00e1lyoss\u00e1ggal; ugyanakkor didaktikusnak is t\u0171nhet – furcsam\u00f3d olyankor a legink\u00e1bb, mikor \u00e9ppen a legimpresszionist\u00e1bb tartalmakat k\u00f6zli. Szinte hivalkod\u00f3an sok a k\u00e9telyre, tal\u00e1lgat\u00e1sra, bizonytalans\u00e1gra utal\u00f3 t\u00f6ltel\u00e9ksz\u00f3 – az ember gyanakszik, de \u00e9rt\u00e9keli az udvariass\u00e1got.<\/p>\r\n

1967-b\u0151l sz\u00e1rmazik, egy \u00e9vvel a di\u00e1kl\u00e1zad\u00e1sok el\u0151ttr\u0151l, mikor a Spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalm\u00e1t<\/i> \u00edrta Guy Debord, de ez a sz\u00f6veg itt eg\u00e9szen m\u00e1s hangon sz\u00f3lal meg; nincs benne semmi apokaliptikus, ink\u00e1bb nagym\u00falt\u00fa iskol\u00e1k leveg\u0151j\u00e9t, az \u00c9cole Normale Superieure hangulat\u00e1t \u00e9rezni. Alapkijelent\u00e9se, hogy sz\u00e1zadunk a t\u00e9r sz\u00e1zada – ami egyben azt implik\u00e1lja, hogy nem az id\u0151 sz\u00e1zada: az id\u0151 meg\u00e1llt, \u00e9s t\u00e9rbeli \u201eelhelyezked\u00e9sek\u201d rendszer\u00e9v\u00e9 lett. Ez pedig, m\u00e1s hangs\u00falyokkal, \u00e9ppen a Spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma alaptapasztalata.<\/p>\r\n

Mirzoeff Foucault-ra hivatkozva megjegyzi, hogy az ebben a sz\u00f6vegben el\u0151sz\u00f6r megjelen\u0151 \u201et\u00e9rben val\u00f3\u201d (spatial<\/i>) gondolkod\u00e1s vezette el Foucault-t f\u0151m\u0171ve, a Surveiller et punir <\/i>(1975) (Fel\u00fcgyelet \u00e9s b\u00fcntet\u00e9s) gondolat\u00e1hoz. J\u00f3l tudni, hogy – nagy adag tudom\u00e1nyos belenyugv\u00e1ssal ugyan, de – Foucault k\u00f6vetkeztet\u00e9seiben nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt el jelent\u00e9kenyen Debord-t\u00f3l (eg\u00e9szen a terrorizmus mint l\u00e9tforma legitim\u00e1l\u00e1s\u00e1ig bez\u00e1r\u00f3lag). Pedig \u0151 a strukturalizmus talaj\u00e1n \u00e1llt, Debord pedig kev\u00e9s dolgot ut\u00e1lt jobban ann\u00e1l. A strukturalizmus, Debord \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben \u201ejeges \u00e1lom\u201d 1<\/sup><\/a>, mely az\u00e1ltal, hogy a h\u0171v\u00f6s formai kateg\u00f3ri\u00e1k semleges tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t teszi meg c\u00e9lj\u00e1nak, tagadja az id\u0151t – mag\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9nelmet -, egyben pedig siet episztemol\u00f3giai alappal ell\u00e1tni a kapitalizmust, mint \u00f6r\u00f6k rendet. Foucault, a tud\u00f3s, nem azzal kezdi, hogy t\u00e1g t\u00fcd\u0151vel ki\u00e1ll az ellen, ami van<\/i>, hanem alaposan n\u00e9zi azt.<\/p>\r\n

A sz\u00f6veg tanuls\u00e1gos bevezet\u00e9se annak, amit ma vizu\u00e1lis kult\u00fara<\/i> n\u00e9ven ismer\u00fcnk. A vizu\u00e1lis kult\u00fara, Debord sz\u00f3haszn\u00e1lat\u00e1val, maga a spekt\u00e1kulum<\/i>.<\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s<\/i><\/div>\r\n<\/div>\r\n
\r\n

 <\/p>\r\n

A tizenkilencedik sz\u00e1zad legfontosabb k\u00eds\u00e9rtete, j\u00f3l tudjuk, a t\u00f6rt\u00e9nelem volt: a fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s a f\u00e9kez\u0151d\u00e9s tematik\u00e1ja, a v\u00e1ls\u00e1g\u00e9 \u00e9s a k\u00f6rforg\u00e1s\u00e9, a m\u00falt felgy\u00fcleml\u00e9s\u00e9\u00e9, a holtak t\u00falszaporod\u00e1s\u00e1\u00e9, a vil\u00e1g fenyeget\u0151 eljegesed\u00e9s\u00e9\u00e9. E sz\u00e1zad a m\u00e1sodik termodinamikai elvben tal\u00e1lta meg f\u0151 mitol\u00f3giai forr\u00e1s\u00e1t. A mai kor v\u00e9lhet\u0151en ink\u00e1bb a t\u00e9r kora lesz. Az egyidej\u0171s\u00e9g id\u0151szak\u00e1t \u00e9lj\u00fck, a szemben\u00e1ll\u00e1s kor\u00e1t, a k\u00f6zeli \u00e9s a t\u00e1voli, az egym\u00e1s melletti \u00e9s a sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dott kor\u00e1t. Olyan ponton \u00e1llunk, \u00fagy hiszem, ahonnan n\u00e9zve a vil\u00e1g nem annyira az id\u0151ben kiboml\u00f3 nagy \u00e9let form\u00e1j\u00e1ban, mint ink\u00e1bb h\u00e1l\u00f3zatk\u00e9nt jelenik meg, mely \u00f6sszek\u00f6ti a pontokat, egybef\u0171zi saj\u00e1t felvet\u0151sz\u00e1lait. Azt mondhatn\u00e1nk, hogy n\u00e9mely, a korunkat \u00e1tlelkes\u00edt\u0151 ideol\u00f3giai konfliktus mintha az id\u0151 kegyes fiai \u00e9s a t\u00e9r \u00e1d\u00e1z lak\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt bontakozna ki. A strukturalizmus, illetve mindaz, amit kicsit fel\u00fcletesen ez alatt a kifejez\u00e9s alatt \u00e9rt\u00fcnk, arra tesz er\u0151fesz\u00edt\u00e9st, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elemek k\u00f6z\u00f6tt, melyeket azel\u0151tt egy id\u0151tengely ment\u00e9n f\u0171zhett\u00fcnk volna egybe, olyan viszonyokat hozzon l\u00e9tre, melyek \u00e9rtelm\u00e9ben azok mint szemben\u00e1ll\u00f3k, mint egym\u00e1s ellent\u00e9tei, mint egym\u00e1s le\u00e1gaz\u00e1sai t\u0171nhetnek fel – r\u00f6viden, mintha egyfajta egy\u00fctt\u00e1ll\u00e1s, konfigur\u00e1ci\u00f3 elemei voln\u00e1nak. A strukturalizmus val\u00f3j\u00e1ban nem az id\u0151 tagad\u00e1sa; \u00e9ppen egyfajta m\u00f3dszer ez, hogy kezelni tudjuk, amit id\u0151nek \u00e9s amit t\u00f6rt\u00e9nelemnek nevez\u00fcnk.<\/p>\r\n

Sz\u00fcks\u00e9ges megjegyezn\u00fcnk, hogy a t\u00e9r, ami ma a gondjaink, az elm\u00e9let, a rendszereink horizontj\u00e1t alkotja, nem \u00fajs\u00fctet\u0171 tal\u00e1lm\u00e1ny; a t\u00e9rnek mag\u00e1nak megvan a t\u00f6rt\u00e9nete a nyugati tapasztal\u00e1sban, \u00edgy az id\u0151nek a t\u00e9rrel val\u00f3 sorsszer\u0171 \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa nem hagyhat\u00f3 figyelmen k\u00edv\u00fcl. Nagyon hozz\u00e1vet\u0151legesen azzal kezdhetn\u00e9nk ennek a t\u00f6rt\u00e9netnek a felv\u00e1zol\u00e1s\u00e1t, hogy a K\u00f6z\u00e9pkorban a helyek k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9g hierarchikus volt a viszony: voltak szent \u00e9s prof\u00e1n helyek, v\u00e9dett \u00e9s kitett, ny\u00edlt, v\u00e9dtelen terek, v\u00e1rosi helyek \u00e9s vid\u00e9ki helyek (mindez k\u00f6zvetlen \u00e9rtelemmel b\u00edrt a val\u00f3s emberi \u00e9letre n\u00e9zv\u00e9st), m\u00edg a kozmol\u00f3gia elm\u00e9let\u00e9ben ott voltak az \u00e9g f\u00f6l\u00f6tti helyek, melyek elk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek az \u00e9gi helyt\u0151l, amely a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l ellent\u00e9tben \u00e1llt az evil\u00e1gi hellyel; voltak olyan helyek, ahov\u00e1 azokat a dolgokat helyezt\u00e9k, melyek azt megel\u0151z\u0151en er\u0151szakos m\u00f3don elmozd\u00edttattak, ezzel szemben pedig olyan helyek, ahol a dolgok a hely\u00fckre ker\u00fcltek, \u00e9s megtal\u00e1lt\u00e1k term\u00e9szetes pihen\u00e9s\u00fcket. A helyeknek ez a hierarchi\u00e1ja, ellent\u00e9te \u00e9s \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa alkotta a nagyvonal\u00faan k\u00f6z\u00e9pkori t\u00e9rnek nevezett entit\u00e1st: a lokaliz\u00e1ci\u00f3 ter\u00e9t.<\/p>\r\n

A lokaliz\u00e1ci\u00f3, a behat\u00e1rolts\u00e1g tere Galileivel megny\u00edlik, mert Galilei m\u0171v\u00e9nek val\u00f3di botr\u00e1nya nem az, hogy felfedezte, vagy \u00fajra felfedezte, hogy a F\u00f6ld kering a Nap k\u00f6r\u00fcl, hanem, hogy k\u00f6rvonalazott egy v\u00e9gtelen, \u00e9s v\u00e9gtelen\u00fcl nyitott teret; ez\u00e1ltal a K\u00f6z\u00e9pkor behat\u00e1rolt helye bizonyos \u00e9rtelemben felold\u00f3dott, valamely dolog helye ezen t\u00fal mind\u00f6ssze mozg\u00e1s\u00e1nak egyik pontja, mint ahogyan valamely dolog megpihen\u00e9se sem volt m\u00e1s ezent\u00fal, mint meghat\u00e1rozhatatlanul lelassult mozg\u00e1s. M\u00e1sk\u00e9pp sz\u00f3lva, Galileivel, a VII. sz\u00e1zadt\u00f3l kezd\u0151d\u0151en, a behat\u00e1rolts\u00e1g hely\u00e9be a kiterjed\u00e9s l\u00e9pett.<\/p>\r\n

Napjainkban a behat\u00e1rolts\u00e1got helyettes\u00edt\u0151 kiterjed\u00e9st az aktu\u00e1lis hely, a helysz\u00edn (emplacement<\/i>; site<\/i>) v\u00e1ltja fel. A helysz\u00ednt a pontok \u00e9s az elemek k\u00f6z\u00f6tti szomsz\u00e9ds\u00e1gi viszonyok hat\u00e1rozz\u00e1k meg; ezeket a viszonyokat form\u00e1lisan mint sorokat, f\u00e1kat vagy r\u00e1csokat \u00edrhatjuk le.<\/p>\r\n

A problematika fontoss\u00e1ga j\u00f3l ismert a kort\u00e1rs technol\u00f3gia k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein is, mint az inform\u00e1ci\u00f3t\u00e1rol\u00e1s, vagy r\u00e9szsz\u00e1m\u00edt\u00e1sok eredm\u00e9nyeinek t\u00e1rol\u00e1sa a g\u00e9pi mem\u00f3ri\u00e1ban; elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt elemek aleatorikus cirkul\u00e1ci\u00f3ja (melynek egyszer\u0171 esete a g\u00e9pkocsiforgalom, vagy a hang k\u00f6zleked\u00e9se a telefonh\u00e1l\u00f3zatban); jelzett vagy k\u00f3dolt elemek beazonos\u00edt\u00e1sa egy olyan egy\u00fcttesen bel\u00fcl, mely lehet v\u00e9letlenszer\u0171en felosztott, illetve egys\u00e9gesen vagy t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen oszt\u00e1lyozott, stb.<\/p>\r\n

A hely, vagy a helysz\u00edn k\u00e9rd\u00e9se az emberek sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g konkr\u00e9tabban mer\u00fcl fel a demogr\u00e1fia ter\u00fclet\u00e9n; az emberi elhelyezked\u00e9s nem egyszer\u0171en azt a k\u00e9rd\u00e9st veti fel, hogy lesz-e elegend\u0151 hely a vil\u00e1gban az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra – mely mindazon\u00e1ltal meglehet\u0151sen komoly k\u00e9rd\u00e9s -, hanem annak tud\u00e1s\u00e1t ig\u00e9nyli, hogy a hum\u00e1n elemek milyen szomsz\u00e9ds\u00e1gi viszonyait, t\u00e1rol\u00e1si, cirkul\u00e1ci\u00f3s, jel\u00f6l\u00e9si \u00e9s oszt\u00e1lyoz\u00e1si t\u00edpusait kell el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edteni bizonyos helyzetekben, bizonyos c\u00e9lok el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Korunkban a t\u00e9r mint k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helysz\u00ednek viszonyrendszere jelenik meg el\u0151tt\u00fcnk.<\/p>\r\n

Manaps\u00e1g a t\u00e9r gondja mindenesetre j\u00f3val alapvet\u0151bb, \u00fagy hiszem, mint az id\u0151\u00e9, mely nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel csak mint a t\u00e9rben sz\u00e9tsz\u00f3rt elemek egyik lehets\u00e9ges disztrib\u00faci\u00f3s technik\u00e1ja j\u00e1tszik szerepet.<\/p>\r\n

Nos, a helyzet az, hogy minden t\u00e9r-kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1si technik\u00e1nk, a t\u00e9r behat\u00e1rol\u00e1s\u00e1nak vagy formaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak teljes ismeretrendszere ellen\u00e9re a kort\u00e1rsi teret m\u00e9g nem siker\u00fclt teljes m\u00e9rt\u00e9kben deszakraliz\u00e1lnunk; az id\u0151h\u00f6z k\u00e9pest, melyet a tizenkilencedik sz\u00e1zad teljess\u00e9ggel megfosztott minden szakr\u00e1lis vonatkoz\u00e1s\u00e1t\u00f3l, semmik\u00e9ppen. Lej\u00e1tsz\u00f3dott persze egy bizonyos elm\u00e9leti t\u00e9r-deszakraliz\u00e1ci\u00f3 (ami el\u0151tt Galilei munk\u00e1ss\u00e1ga nyitotta meg az utat), azonban v\u00e9lhet\u0151en nem jutottunk m\u00e9g el oda, hogy ezt a gyakorlat szintj\u00e9re emelj\u00fck. \u00dagy t\u0171nik, az \u00e9let\u00fcnket tal\u00e1n m\u00e9g mindig ir\u00e1ny\u00edtja sz\u00e1mos \u00e9rinthetetlen ellent\u00e9t, melyeket az int\u00e9zm\u00e9nyeink \u00e9s a gyakorlataink mindezid\u00e1ig nem mertek megt\u00f6rni: olyan ellent\u00e9tek, melyeket mindenek felett adottk\u00e9nt kezel\u00fcnk: p\u00e9ld\u00e1ul a mag\u00e1nt\u00e9r \u00e9s a k\u00f6zt\u00e9r ellent\u00e9te, a csal\u00e1di t\u00e9rnek \u00e9s a t\u00e1rsadalmi t\u00e9rnek, a kultur\u00e1lis t\u00e9rnek \u00e9s a hasznos t\u00e9rnek, a szabadid\u0151 ter\u00e9nek \u00e9s a munka ter\u00e9nek a szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1sa; mindezeket az ellent\u00e9tp\u00e1rokat a mai napig a szakr\u00e1lis valami s\u00fcket jelenl\u00e9te j\u00e1rja \u00e1t.<\/p>\r\n

Bachelard hatalmas munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1b\u00f3l \u00e9s a fenomenol\u00f3gusok le\u00edr\u00e1saib\u00f3l tudjuk, hogy a t\u00e9r, melyben lakozunk, nem egynem\u0171 \u00e9s \u00fcres, hanem \u00e9pp ellenkez\u0151leg: min\u0151s\u00e9gekkel tel\u00edtett, esetleg kereszt\u00fcl-kasul k\u00eds\u00e9rtetj\u00e1rta t\u00e9r; az els\u0151dleges \u00e9szlel\u00e9s\u00fcnk tere, az \u00e1lmaink tere, a szenved\u00e9lyeink tere, melyek maguk is l\u00e1tsz\u00f3lag t\u0151l\u00fck elszak\u00edthatatlan min\u0151s\u00e9gek hordoz\u00f3i; egyszerre k\u00f6nny\u0171, \u00e9teri, \u00e1ttetsz\u0151 t\u00e9r, \u00e9s s\u00f6t\u00e9t, szikl\u00e1s, telezs\u00fafolt t\u00e9r: ott van a magass\u00e1g, a cs\u00facsok tere, \u00e9s vele szemben ott van a m\u00e9lys\u00e9g, a mocs\u00e1r helye, a t\u00e9r, amely csordog\u00e1l mint a vadvizek, \u00e9s a t\u00e9r, mely r\u00f6gz\u00edtett, fagyott mint a k\u0151 vagy a krist\u00e1ly. Azonban ezek az elemz\u00e9sek, j\u00f3llehet alapvet\u0151k a kort\u00e1rsi gondolkod\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra, legink\u00e1bb a bels\u0151 t\u00e9rre vonatkoznak. \u00c9n pedig most els\u0151sorban is a k\u00fcls\u0151 t\u00e9rr\u0151l szeretn\u00e9k sz\u00f3lni.<\/p>\r\n

A t\u00e9r, amelyben \u00e9l\u00fcnk, amely kisz\u00edv minket \u00f6nmagunkb\u00f3l, melyben az \u00e9let\u00fcnk, a korunk \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk er\u00f3zi\u00f3ja zajlik, a t\u00e9r, amelynek harap\u00e1sait \u00e9s mar\u00e1sait szenvedj\u00fck, maga is t\u00f6bbnem\u0171 t\u00e9r. M\u00e1s sz\u00f3val nem egyfajta \u0171rben \u00e9l\u00fcnk, melynek belsej\u00e9ben elhelyezhetn\u00e9nk a szem\u00e9lyeket \u00e9s a dolgokat. Nem egy olyan \u0171rben \u00e9l\u00fcnk, melyet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e9nyp\u00e1szm\u00e1k sz\u00edneznek, hanem egy olyan viszonyrendszerben, melyben az egyes viszonyok helysz\u00edne a t\u00f6bbiek\u00e9hez k\u00e9pest visszabonthatatlanul meghat\u00e1rozott, melyben az egyes viszonyok semmi m\u00f3don nem helyezhet\u0151k a t\u00f6bbiek f\u00f6l\u00e9be.<\/p>\r\n

Term\u00e9szetesen megpr\u00f3b\u00e1lhatjuk \u00fagy le\u00edrni ezen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helysz\u00edneket, hogy megkeress\u00fck a viszony-egy\u00fcttest, mely \u00e1ltal az adott helysz\u00edn meghat\u00e1rozhat\u00f3. P\u00e9ld\u00e1ul le\u00edrhatjuk azt a viszony-egy\u00fcttest, mely defini\u00e1lja az \u00e1thalad\u00e1s sz\u00ednhelyeit, az utakat, a vonatokat (a vonat eset\u00e9ben rendk\u00edv\u00fcli viszony-nyal\u00e1bbal van dolgunk, l\u00e9v\u00e9n a vonat olyan valami, amelyen kereszt\u00fclhaladhatunk, mellyel egyik pontb\u00f3l a m\u00e1sikba haladhatunk, illetve ami maga is halad). Le\u00edrhatjuk, azokkal a viszony-nyal\u00e1bokkal, melyek a meghat\u00e1roz\u00e1sukhoz kellenek, az ideiglenes pihen\u0151helyeket – k\u00e1v\u00e9h\u00e1zakat, mozikat, strandokat. Vagy le\u00edrhatjuk, viszonyh\u00e1l\u00f3zatukon kereszt\u00fcl, a z\u00e1rt vagy f\u00e9lig z\u00e1rt pihen\u0151helyeket – a h\u00e1zat, a szob\u00e1t, az \u00e1gyat stb. Mindezen helysz\u00ednek k\u00f6zt engem itt azok \u00e9rdekelnek, melyek k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151je, hogy minden m\u00e1s helysz\u00ednnel viszonyban \u00e1llnak, de olyan k\u00fcl\u00f6nleges m\u00f3don teszik ezt, hogy felf\u00fcggesztik, semleges\u00edtik vagy kiford\u00edtj\u00e1k a viszony-egy\u00fctteseket, melyeket \u00e9ppen jel\u00f6lnek, t\u00fckr\u00f6znek vagy reflekt\u00e1lnak. Ezek a t\u00e9rfajt\u00e1k, melyek az \u00f6sszes t\u00f6bbi t\u00e9rrel kapcsolatban \u00e1llnak, melyek azonban minden m\u00e1s helysz\u00ednnek ellene mondanak, k\u00e9t nagy csoportot alkotnak.<\/p>\r\n

Ott vannak mindenek el\u0151tt az Ut\u00f3pi\u00e1k. Az ut\u00f3pia olyan helysz\u00edn, melynek nincs val\u00f3s helye. Olyan helysz\u00ednek ezek, melyek a t\u00e1rsadalom val\u00f3s ter\u00e9vel a k\u00f6zvetlen vagy ford\u00edtott anal\u00f3gia \u00e1ltal\u00e1nos viszony\u00e1t \u00e1polj\u00e1k. Mutassa b\u00e1r a t\u00e1rsadalmat t\u00f6k\u00e9letes\u00edtett form\u00e1ban, vagy \u00f6nmaga ellent\u00e9tek\u00e9nt, az ut\u00f3pia l\u00e9nyeg\u00e9ben v\u00e9ve irre\u00e1lis t\u00e9r.<\/p>\r\n

Ugyan\u00edgy vannak, v\u00e9lhet\u0151en minden kult\u00far\u00e1ban \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3ban, val\u00f3s, l\u00e9tez\u0151 helyek, a t\u00e1rsadalom alapint\u00e9zm\u00e9nyeinek r\u00e9szei, egyfajta ellen-helysz\u00ednek, olyan, konkr\u00e9t m\u00f3don megval\u00f3sult ut\u00f3pi\u00e1k, melyekben a val\u00f3s helysz\u00ednek, az adott kult\u00far\u00e1ban megtal\u00e1lhat\u00f3 minden egy\u00e9b l\u00e9tez\u0151 helysz\u00edn, egyszerre k\u00e9pviseltetnek, k\u00f6veteltetnek vissza \u00e9s ford\u00edttatnak ki; helyek, melyek minden helyen k\u00edv\u00fcl esnek, j\u00f3llehet val\u00f3s\u00e1gosan behat\u00e1rolhat\u00f3k. Ezeket a helyeket, melyek abszol\u00fat m\u00f3don \u201em\u00e1sok\u201d, mint mindazon helysz\u00ednek, melyekre reflekt\u00e1lnak, melyekr\u0151l sz\u00f3lnak, heterot\u00f3pi\u00e1knak nevezem – mintegy az ut\u00f3pi\u00e1kkal szembe\u00e1ll\u00edtva \u0151ket; \u00e9s \u00fagy v\u00e9lem, hogy az ut\u00f3pi\u00e1kat, \u00e9s ezen radik\u00e1lisan m\u00e1s helysz\u00edneket, a heterot\u00f3pi\u00e1kat, \u00f6sszekapcsolja valami kevert, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s tapasztalat, ami a t\u00fck\u00f6r jelens\u00e9g\u00e9ben foghat\u00f3 meg. A t\u00fck\u00f6r v\u00e9g\u00fcl is ut\u00f3pia, miut\u00e1n hely, val\u00f3s hely n\u00e9lk\u00fcl. A t\u00fck\u00f6rben ott l\u00e1tom magam, ahol nem vagyok, egy irre\u00e1lis t\u00e9rben, mely virtu\u00e1lisan ny\u00edlik meg a fel\u00fclet m\u00f6g\u00f6tt; ott vagyok teh\u00e1t, ahol nem vagyok, egyfajta \u00e1rny az, amelyt\u0151l a l\u00e1that\u00f3s\u00e1gomat kapom, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy magamra tekintsek, ott, ahol nem vagyok jelen – t\u00fck\u00f6r-ut\u00f3pia. A t\u00fck\u00f6r ugyanakkor azonban heterot\u00f3pia is, amennyiben val\u00f3s l\u00e9ttel rendelkezik, mely valami m\u00f3don visszahat arra a helyre, melyet elfoglalok; a t\u00fckr\u00f6n kereszt\u00fcl felfedezem a hi\u00e1nyomat azon a helyen, ahol vagyok, miut\u00e1n \u201eoda\u00e1t\u201d l\u00e1tom magam. Ez a tekintet, mely valahogyan r\u00e1m vet\u00fcl ennek a virtu\u00e1lis t\u00e9rnek a m\u00e9ly\u00e9b\u0151l, az \u00fcveg m\u00e1sik oldal\u00e1r\u00f3l, \u00f6nmagam fel\u00e9 k\u00f6zel\u00edt; \u00fajra magamat kezdem n\u00e9zni, \u00e9s \u00fajraalkotom a jelenl\u00e9temet a val\u00f3s helyemen. A t\u00fck\u00f6r mint heterot\u00f3pia m\u0171k\u00f6dik, amennyiben a helyet, melyet elfoglalok, mikor a t\u00fck\u00f6rben n\u00e9zem magamat, egyszerre teszi abszol\u00fat val\u00f3s\u00e1goss\u00e1, mely viszonyban \u00e1ll a teljes k\u00f6rnyez\u0151 t\u00e9rrel, \u00e9s abszol\u00fat irre\u00e1liss\u00e1, mivel ahhoz, hogy \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 legyen, \u00e1t kell haladnia ezen a virtu\u00e1lis ponton, mely \u201eoda\u00e1t\u201d tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\r\n

Ami a tulajdonk\u00e9ppeni heterot\u00f3pi\u00e1kat illeti, vajon hogyan \u00edrhatjuk le \u0151ket? Mi az \u00e9rtelm\u00fck? T\u00e9telezhetn\u00e9nk egyfajta le\u00edr\u00f3 rendszert – nem mondok tudom\u00e1nyt, mert ez a sz\u00f3 t\u00fals\u00e1gosan is sokkol\u00f3an hat manaps\u00e1g -, melynek t\u00e1rgya ezen elk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyek, ezen \u201em\u00e1s\u201d helyek tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, elemz\u00e9se, le\u00edr\u00e1sa, divatos sz\u00f3val \u201eolvasata\u201d volna, egy adott t\u00e1rsadalom keretein bel\u00fcl; a rendszer, melyet nevezhetn\u00e9nk heterotopol\u00f3gi\u00e1nak, \u00edgy az \u00e9letter\u00fcnk egyfajta egyszerre mitikus \u00e9s val\u00f3s\u00e1gos visszak\u00f6vetel\u00e9se volna.<\/p>\r\n

A heterotopol\u00f3gia els\u0151 alapt\u00e9tele<\/b>, hogy v\u00e9lhet\u0151en egyetlen olyan kult\u00fara sincs a vil\u00e1gon, mely ne hozott volna l\u00e9tre heterot\u00f3pi\u00e1kat. Ez teh\u00e1t minden embercsoport konstansa. Ezek a heterot\u00f3pi\u00e1k azonban mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 m\u00f3don rendk\u00edv\u00fcl v\u00e1ltozatos form\u00e1kat vehetnek fel, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem tal\u00e1ln\u00e1nk egyetlen heterot\u00f3pia-form\u00e1t sem, mely abszol\u00fat m\u00f3don egyetemes lenne. A heterot\u00f3pi\u00e1k mindazon\u00e1ltal k\u00e9t nagy t\u00edpusba sorolhat\u00f3k:<\/p>\r\n

A \u201eprimit\u00edvnek\u201d nevezett t\u00e1rsadalmakban van egy bizonyos heterot\u00f3pia-forma, melyet v\u00e1ls\u00e1g-heterot\u00f3pi\u00e1nak fogok nevezni. Ezek olyan, kiv\u00e9telezett, szakr\u00e1lis avagy tiltott helyek, melyek olyan egy\u00e9nek sz\u00e1m\u00e1ra vannak fenntartva, akik a t\u00e1rsadalommal vagy a sz\u0171kebb \u00e9letter\u00fcket ad\u00f3 emberi k\u00f6rnyezettel val\u00f3 viszonyuk alapj\u00e1n a v\u00e1ls\u00e1g \u00e1llapot\u00e1ban vannak: a kamaszok, a sz\u00fcl\u0151 vagy menstru\u00e1l\u00f3 n\u0151k, az \u00f6regek, stb.<\/p>\r\n

A mi t\u00e1rsadalmunkban elt\u0171n\u0151ben vannak az ilyen heterot\u00f3pi\u00e1k, j\u00f3llehet, n\u00e9mely maradv\u00e1nyuk m\u00e9g fellelhet\u0151. P\u00e9ld\u00e1ul a bentlak\u00e1sos iskola, tizenkilencedik sz\u00e1zadi form\u00e1j\u00e1ban, vagy a katonai szolg\u00e1lat, bizonyosan hasonl\u00f3 szerepet j\u00e1tszott a fi\u00fak sz\u00e1m\u00e1ra, mivel a f\u00e9rfiszexualit\u00e1s els\u0151 jeleinek \u201em\u00e1sutt\u201d kellett manifeszt\u00e1l\u00f3dniuk, a csal\u00e1don k\u00edv\u00fcl. A l\u00e1nyoknak ott volt eg\u00e9szen a huszadik sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig, a \u201en\u00e1sz\u00fat\u201d hagyom\u00e1nya, ez az \u0151si jelens\u00e9g. A fiatal l\u00e1ny deflor\u00e1l\u00e1s\u00e1nak \u201esehol\u201d sem volt szabad megt\u00f6rt\u00e9nnie, \u00edgy a vonat, a n\u00e1szutas sz\u00e1lloda k\u00e9pviselt\u00e9k a \u201esehol\u201d hely\u00e9t, ezt a f\u00f6ldrajzi hellyel nem rendelkez\u0151 heterot\u00f3pi\u00e1t.<\/p>\r\n

Ezek a v\u00e1ls\u00e1g-heterot\u00f3pi\u00e1k azonban elt\u0171nnek, \u00e9s hely\u00fckbe, \u00fagy hiszem, olyan heterot\u00f3pi\u00e1k l\u00e9pnek, melyeket nevezhetn\u00e9nk deviancia-heterot\u00f3pi\u00e1knak: olyan egy\u00e9neket helyeznek el itt, akiknek viselked\u00e9se az \u00e1tlagost\u00f3l, az elv\u00e1rt norm\u00e1kt\u00f3l elt\u00e9r\u0151, devi\u00e1ns. Ilyenek a szanat\u00f3riumok, a pszichi\u00e1triai klinik\u00e1k \u00e9s persze a b\u00f6rt\u00f6n\u00f6k, de ide kell sorolnunk az \u00f6regek otthon\u00e1t is, mely valamik\u00e9ppen a v\u00e1ls\u00e1g-heterot\u00f3pia \u00e9s a deviancia-heterot\u00f3pia hat\u00e1r\u00e1n helyezkedik el: az \u00f6regs\u00e9g v\u00e9g\u00fcl is v\u00e1ls\u00e1g, de ugyanakkor deviancia is, l\u00e9v\u00e9n t\u00e1rsadalmunkban, ahol a szabadid\u0151s tev\u00e9kenys\u00e9g adja a norm\u00e1t, a t\u00e9tlens\u00e9g a deviancia egyik form\u00e1ja.<\/p>\r\n

A heterotopol\u00f3gia m\u00e1sodik t\u00e9tele<\/b>, hogy egy adott t\u00e1rsadalom, t\u00f6rt\u00e9nelme sor\u00e1n, a tov\u00e1bb\u00e9l\u0151 heterot\u00f3pi\u00e1inak \u00faj, az eredetit\u0151l teljesen elt\u00e9r\u0151 funkci\u00f3t adhat. Minden egyes heterot\u00f3pi\u00e1nak pontosan meghat\u00e1rozott feladata van a t\u00e1rsadalomban, \u00e9s ugyanazon heterot\u00f3pia, az \u0151t tartalmaz\u00f3 kult\u00fara szinkronit\u00e1s\u00e1nak megfelel\u0151en, m\u0171k\u00f6dhet ilyen vagy olyan m\u00f3don.<\/p>\r\n

Vegy\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul a temet\u0151 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s heterot\u00f3pi\u00e1j\u00e1t. A temet\u0151 bizonyosan \u201em\u00e1s\u201d hely az \u00e1tlagos kultur\u00e1lis helyekhez k\u00e9pest, mindazon\u00e1ltal olyan t\u00e9r, amely kapcsolatban \u00e1ll a v\u00e1ros, a t\u00e1rsadalom vagy a falu minden egyes helysz\u00edn\u00e9nek \u00f6sszess\u00e9g\u00e9vel, mivel minden egy\u00e9nnek, minden csal\u00e1dnak vannak hozz\u00e1tartoz\u00f3i a temet\u0151ben. A temet\u0151 int\u00e9zm\u00e9nye gyakorlatilag mindig is l\u00e9tezett a nyugati kult\u00far\u00e1ban. Azonban fontos v\u00e1ltoz\u00e1sokon ment \u00e1t. A tizennyolcadik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig a temet\u0151t a v\u00e1ros k\u00f6zep\u00e9n, a templom mellett tal\u00e1ljuk. A temet\u0151ben azut\u00e1n ott a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 temetkez\u00e9si form\u00e1k teljes hierarchi\u00e1ja. Ott volt az ossuarium vagy csontt\u00e1r, ahol a tetemek elvesz\u00edtik az egy\u00e9nis\u00e9g legutols\u00f3 jegyeit is, volt n\u00e9h\u00e1ny egy\u00e9ni s\u00edr, a templom belsej\u00e9ben pedig a tomb\u00e1k, melyek maguk is k\u00e9t csoportra oszlottak: voltak egyszer\u0171, jelzett m\u00e1rv\u00e1nys\u00edrk\u00f6vek, \u00e9s voltak a mauz\u00f3leumok, szobrokkal. Ez a temet\u0151, mely a templom megszentelt ter\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3, eg\u00e9szen m\u00e1s jelleget \u00f6lt\u00f6tt a modern civiliz\u00e1ci\u00f3ban, \u00e9s furcsam\u00f3d \u00e9ppen abban a korban vette kezdet\u00e9t a nyugati civiliz\u00e1ci\u00f3ban a halottkultusz, mikor ez a civiliz\u00e1ci\u00f3 \u201eateist\u00e1v\u00e1\u201d lett, ahogy cs\u00fanya sz\u00f3val mondan\u00e1nk.<\/p>\r\n

V\u00e9geredm\u00e9nyben term\u00e9szetes, hogy egy olyan kor, mely gyakorlati m\u00f3don hitt a test felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a l\u00e9lek halhatatlans\u00e1g\u00e1ban, nem tulajdon\u00edtott \u00f3ri\u00e1si fontoss\u00e1got a testi maradv\u00e1nyoknak. M\u00e1sfel\u0151l pedig, miut\u00e1n m\u00e1r nem vagyunk biztosak abban, hogy van lelk\u00fcnk, \u00e9s abban sem, hogy a test\u00fcnk felt\u00e1mad, tal\u00e1n j\u00f3val t\u00f6bb figyelmet kell szenteln\u00fcnk a holttestnek, mely v\u00e9g\u00fcl is egyed\u00fcli nyoma lesz a vil\u00e1gban \u00e9s a nyelvben val\u00f3 l\u00e9t\u00fcnknek.<\/p>\r\n

Annyi bizonyos, hogy a tizenkilencedik sz\u00e1zad \u00f3ta van mindny\u00e1junknak jogunk a magunk kis dobozk\u00e1j\u00e1hoz, \u00e9s benne a magunk kis szem\u00e9lyes boml\u00e1s\u00e1hoz; m\u00e1sr\u00e9szt az is a tizenkilencedik sz\u00e1zad \u00f3ta van mind\u00f6ssze \u00fagy, hogy a temet\u0151k a v\u00e1roshat\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6znek. A hal\u00e1l ezen individualiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1val, illetve a temet\u0151k burzso\u00e1 kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1val k\u00e9z a k\u00e9zben sz\u00fcletik a hal\u00e1lt\u00f3l mint \u201ebetegs\u00e9gt\u0151l\u201d val\u00f3 retteg\u00e9s. A holtak terjesztik a betegs\u00e9get az \u00e9l\u0151k k\u00f6z\u00f6tt, v\u00e9lik az emberek, \u00e9s a holtak jelenl\u00e9te, k\u00f6zels\u00e9ge – hogy ott vannak a h\u00e1zakn\u00e1l, \u00e9ppen a templom oldal\u00e1ban, csaknem az \u00fat k\u00f6zep\u00e9n -, sz\u00f3val ez a k\u00f6zvetlen k\u00f6zels\u00e9g terjeszten\u00e9 a hal\u00e1lt mag\u00e1t. A hal\u00e1l mint a temet\u0151 terjesztette k\u00f3r nagy t\u00e9m\u00e1ja eg\u00e9szen a tizennyolcadik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig \u00e9lt, m\u00edgnem a tizenkilencedik sz\u00e1zad sor\u00e1n el nem kezdt\u00e9k \u00e1tk\u00f6lt\u00f6ztetni a temet\u0151ket a k\u00fclv\u00e1rosokba. Ekkort\u00f3l a temet\u0151 m\u00e1r nem a v\u00e1ros szent \u00e9s halhatatlan sz\u00edve, hanem a \u201em\u00e1sik v\u00e1ros\u201d, ahol minden csal\u00e1dnak megvan a maga s\u00f6t\u00e9t nyughelye.<\/p>\r\n

Harmadik alapelv<\/b>. A heterot\u00f3pi\u00e1nak hatalm\u00e1ban \u00e1ll \u00fctk\u00f6ztetni t\u00f6bb teret egyetlen val\u00f3s helyen, t\u00f6bb olyan helysz\u00ednt, melyek \u00f6nmagukban inkompatibilisek. \u00cdgy lehets\u00e9ges, hogy a sz\u00ednh\u00e1z n\u00e9gysz\u00f6gletes sz\u00ednpad\u00e1n egym\u00e1st k\u00f6vetheti egy sor olyan hely, melyek egym\u00e1st\u00f3l idegenek; \u00edgy lehets\u00e9ges a mozi fura n\u00e9gysz\u00f6gletes tere, melynek m\u00e9ly\u00e9n, egy k\u00e9tdimenzi\u00f3s v\u00e1sznon l\u00e1tunk kivet\u00fclni egy h\u00e1romdimenzi\u00f3s teret; de, \u00fagy lehet, a leg\u0151sibb p\u00e9ld\u00e1ja ennek a heterot\u00f3pi\u00e1nak, mely egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 helysz\u00ednek form\u00e1j\u00e1t \u00f6lti, a leg\u0151sibb p\u00e9lda teh\u00e1t a kert lehetne. Ne feledj\u00fck, hogy a kert, ez az imm\u00e1r ezred\u00e9ves, megd\u00f6bbent\u0151 alkot\u00e1s, keleten rendk\u00edv\u00fcl m\u00e9ly, mintegy egym\u00e1sra vet\u00fcl\u0151 jelent\u00e9seket hordozott. A perzs\u00e1k hagyom\u00e1nyos kertje egyfajta szent t\u00e9r, melynek az a feladata, hogy n\u00e9gysz\u00f6gletes ter\u00e9ben n\u00e9gy r\u00e9szt egyes\u00edtsen, melyek a vil\u00e1g n\u00e9gy r\u00e9sz\u00e9t jelen\u00edtik meg, k\u00f6zep\u00e9n egy a t\u00f6bbin\u00e9l is szentebb ponttal, a vil\u00e1g k\u00f6ld\u00f6k\u00e9vel (ahol a sz\u00f6k\u0151k\u00fat \u00e9s a medence tal\u00e1lhat\u00f3); a kert teljes n\u00f6v\u00e9nyzet\u00e9nek ebben a t\u00e9rben kellett eloszlania, ebben a mikrokozmoszban. Ami a sz\u0151nyeget illeti, az eredetileg a kert reprodukci\u00f3ja volt. A kert olyan sz\u0151nyeg, ahol a teljes vil\u00e1g el\u00e9rt a maga szimbolikus t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g\u00e9hez, a sz\u0151nyeg pedig egyfajta, a t\u00e9rben mozg\u00f3 kert. A sz\u0151nyeg a vil\u00e1g legkisebb darabja, ez\u00e9rt egyben a vil\u00e1g teljess\u00e9ge is. A kert valami boldog, egyetemes\u00edt\u0151 heterot\u00f3pia, eg\u00e9szen az antikvit\u00e1s kezdeteit\u0151l (\u00e9s innen eredeztethet\u0151k a mi \u00e1llatkertjeink).<\/p>\r\n

Negyedik alapelv<\/b>. A heterot\u00f3pi\u00e1k leggyakrabban az id\u0151 v\u00e1g\u00e1saihoz k\u00f6t\u0151dnek, azaz afel\u00e9 ny\u00edlnak meg, amit, puszt\u00e1n a szimmetria kedv\u00e9\u00e9rt, heterokr\u00f3ni\u00e1nak nevezhetn\u00e9nk; a heterot\u00f3pia akkor ker\u00fcl ereje telj\u00e9be, amikor az emberek valami abszol\u00fat t\u00f6r\u00e9st szenvednek el a hagyom\u00e1nyos idej\u00fckkel; ebb\u0151l is l\u00e1tszik, hogy a temet\u0151 igen er\u0151sen heterotopikus hely, mert a temet\u0151 kezd\u0151pontja az a furcsa heterokr\u00f3nia, ami az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e9let elveszt\u00e9se, \u00e9s az a fajta \u00f6r\u00f6kl\u00e9t, melyben az egy\u00e9n nem sz\u0171nik meg feloszlani \u00e9s elt\u0171nni.<\/p>\r\n

\u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban v\u00e9ve, egy olyan t\u00e1rsadalomban, mint a mienk, a heterot\u00f3pia \u00e9s a heterokr\u00f3nia viszonylag komplex m\u00f3don szervez\u0151dik \u00e9s oszlik el. El\u0151sz\u00f6r is ott vannak az id\u0151beli heterot\u00f3pi\u00e1k, melyek v\u00e9gtelen m\u00f3don halmoz\u00f3dnak: p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00fazeumok, a k\u00f6nyvt\u00e1rak; a m\u00fazeumok \u00e9s a k\u00f6nyvt\u00e1rak olyan heterot\u00f3pi\u00e1k, melyekben az id\u0151 sosem sz\u0171nik meg \u00e9p\u00fclni, \u00e9s saj\u00e1t cs\u00facsaira h\u00e1gni, j\u00f3llehet a tizenhetedik sz\u00e1zadban, eg\u00e9szen a tizenhetedik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig a m\u00fazeum \u00e9s a k\u00f6nyvt\u00e1r m\u00e9g egyfajta egy\u00e9ni v\u00e1laszt\u00e1s kifejez\u0151d\u00e9sei voltak. Ezzel szemben a mindent felhalmoz\u00e1s gondolata, az \u00f6tlet, hogy l\u00e9trehozzunk egy \u00e1ltal\u00e1nos arch\u00edvumot, a sz\u00e1nd\u00e9k, hogy minden id\u0151t, minden kort, minden form\u00e1t, minden \u00edzl\u00e9st egy helyre z\u00e1rjunk, a gondolat, hogy l\u00e9trehozzuk minden id\u0151 hely\u00e9t, mely maga az id\u0151n k\u00edv\u00fcl, az id\u0151 t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t\u00f3l v\u00e9dve \u00e1ll, a terv, hogy \u00edgy megszervezz\u00fck az id\u0151 egyfajta v\u00e9gtelen, meghat\u00e1rozatlan felhalmoz\u00e1s\u00e1t egyetlen, mozdulatlan helyen, nos, mindez teljess\u00e9ggel a mi modern korunk sz\u00fclem\u00e9nye. A m\u00fazeumok \u00e9s a k\u00f6nyvt\u00e1rak a tizenkilencedik sz\u00e1zadi nyugati kult\u00fara jellegzetes heterot\u00f3pi\u00e1i.<\/p>\r\n

E heterot\u00f3pi\u00e1kkal szemben, melyek az id\u0151 felhalmoz\u00e1s\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dnek, vannak olyan heterot\u00f3pi\u00e1k, melyek \u00e9ppen az id\u0151 legmuland\u00f3bb, leg\u00e1tmenetibb, legideiglenesebb n\u00e9zet\u00e9hez k\u00f6t\u0151dnek, az \u00fcnnep mint\u00e1j\u00e1n \u00e1ll\u00f3 id\u0151h\u00f6z. Ezek a heterot\u00f3pi\u00e1k nem ir\u00e1nyulnak az \u00f6r\u00f6kl\u00e9tre, hanem abszol\u00fat m\u00f3don id\u0151beliek (kr\u00f3nikusak). Ilyenek a v\u00e1s\u00e1rterek, ezek a csod\u00e1latos, \u00fcres sz\u00ednhelyek a v\u00e1rossz\u00e9leken, melyek \u00e9vente egyszer vagy k\u00e9tszer ben\u00e9pes\u00fclnek standokkal, hirdet\u0151t\u00e1bl\u00e1kkal, \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 t\u00e1rgyakkal, birk\u00f3z\u00f3kkal, k\u00edgy\u00f3n\u0151kkel, j\u00f6vend\u0151mond\u00f3kkal. Manaps\u00e1g felfedez\u00e9sre ker\u00fclt egy \u00faj kr\u00f3nikus heterot\u00f3pia is, az \u00fcd\u00fcl\u0151falu: polin\u00e9ziai falvak, melyek h\u00e1rom r\u00f6vid h\u00e9tnyi primit\u00edv \u00e9s \u00f6r\u00f6k meztelens\u00e9get k\u00edn\u00e1lnak a v\u00e1roslak\u00f3knak. Egy\u00e9bir\u00e1nt azt is l\u00e1thatjuk itt, hogy a heterot\u00f3pia itt tal\u00e1lkoz\u00f3 \u00e9s egym\u00e1sba kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00e9t form\u00e1ja, az \u00fcnnep heterot\u00f3pi\u00e1ja \u00e9s a felhalmoz\u00f3d\u00f3 id\u0151 \u00f6r\u00f6kl\u00e9t\u00e9nek heterot\u00f3pi\u00e1ja r\u00e9v\u00e9n, Djerba kunyh\u00f3i bizonyos \u00e9rtelemben rokonai a m\u00fazeumoknak \u00e9s a k\u00f6nyvt\u00e1raknak, mivel a polin\u00e9z \u00e9letforma \u00fajrafelfedez\u00e9s\u00e9vel megsz\u00fcntetj\u00fck az id\u0151t, ugyanakkor az id\u0151t mag\u00e1t is \u00fajra felfedezz\u00fck: mintha az emberis\u00e9g teljes t\u00f6rt\u00e9nelme, eg\u00e9szen a kezdetekig visszamen\u0151en, mint valami k\u00f6zvetlen tud\u00e1s ny\u00edlna meg el\u0151tt\u00fcnk.<\/p>\r\n

\u00d6t\u00f6dik alapelv.<\/b> A heterot\u00f3pia mindig felt\u00e9telezi egy nyit\u00f3-z\u00e1r\u00f3 rendszer l\u00e9t\u00e9t, mely egyszerre szigeteli el \u00e9s teszi \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3v\u00e1. \u00c1ltal\u00e1ban v\u00e9ve a heterotopikus helysz\u00edn nem szabadon megk\u00f6zel\u00edthet\u0151, mint egy k\u00f6zt\u00e9r. Vagy az a helyzet, hogy a bel\u00e9p\u00e9s k\u00f6telez\u0151, mint a laktanya vagy a b\u00f6rt\u00f6n eset\u00e9ben, vagy bizonyos r\u00edtusoknak \u00e9s megtisztul\u00e1snak kell al\u00e1vetn\u00fcnk magunkat, hogy bel\u00e9phess\u00fcnk. Hogy bejussunk, bizonyos enged\u00e9lyekkel kell rendelkezn\u00fcnk, valamint meg kell tenn\u00fcnk bizonyos sz\u00e1m\u00fa gesztust. S\u0151t, vannak olyan heterot\u00f3pi\u00e1k, melyeket teljes eg\u00e9sz\u00e9ben ezeknek a megtisztul\u00e1si aktusoknak szenteltek, f\u00e9lig vall\u00e1si, f\u00e9lig higi\u00e9niai tisztul\u00e1snak, mint a muzulm\u00e1n hammamok eset\u00e9ben, avagy l\u00e1tsz\u00f3lag teljess\u00e9ggel a higi\u00e9n\u00e9 \u00e9rdek\u00e9ben v\u00e9gzett tiszt\u00e1lkod\u00e1snak, mint a skandin\u00e1v szaun\u00e1k eset\u00e9ben.
\r\nVannak olyanok is, a fentiekkel ellent\u00e9tben, melyek sz\u00edntiszta, egyszer\u0171 ny\u00edl\u00e1soknak t\u0171nnek, melyek azonban \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve furcsa kiz\u00e1r\u00e1sokat rejtenek; mindenki bel\u00e9phet ugyan ezekre a heterotopikus helysz\u00ednekre, de ez val\u00f3j\u00e1ban csak ill\u00fazi\u00f3: az ember azt hiszi, bel\u00e9pett \u00e9s \u00e9ppen a bel\u00e9p\u00e9s \u00e1ltal lesz kiz\u00e1rva. Azokra a h\u00edres h\u00e1l\u00f3szob\u00e1kra gondolok itt, p\u00e9ld\u00e1ul, melyek a nagy braz\u00edliai, vagy \u00e1ltal\u00e1ban a d\u00e9l- amerikai farmokon l\u00e9teztek. A bej\u00e1rati ajt\u00f3 nem a k\u00f6zponti helyis\u00e9gbe ny\u00edlt, ahol a csal\u00e1d \u00e9lete zajlott, \u00e9s b\u00e1rmely arra j\u00e1r\u00f3 szem\u00e9lynek, minden utaz\u00f3nak jog\u00e1ban \u00e1llt bekopogni ezen az ajt\u00f3n, bel\u00e9pni a szob\u00e1ba, \u00e9s ott t\u00f6lteni az \u00e9jszak\u00e1t. Ezek a h\u00e1l\u00f3szob\u00e1k teh\u00e1t \u00fagy helyezkedtek el, hogy az arra j\u00e1r\u00f3 szem\u00e9ly sosem l\u00e9pett be a csal\u00e1d val\u00f3di \u00e9let\u00e9be, kiz\u00e1r\u00f3lag \u00e1tutaz\u00f3 volt, nem val\u00f3di vend\u00e9g. Ezt a heterot\u00f3pia-t\u00edpust, mely m\u00e1ra gyakorlatilag elt\u0171nt a civiliz\u00e1ci\u00f3nkb\u00f3l, esetleg azokban a h\u00edres amerikai motelszob\u00e1kban ismerhetni m\u00e9g fel, ahov\u00e1 az ember csak behajt az aut\u00f3j\u00e1val \u00e9s a szeret\u0151j\u00e9vel, \u00e9s ahol az illeg\u00e1lis szex egyszerre abszol\u00fat v\u00e9dett \u00e9s abszol\u00fat rejtett; nyilv\u00e1nval\u00f3, ugyanakkor nincs kinyilv\u00e1n\u00edtva.<\/p>\r\n

Hatodik alapelv.<\/b> A heterot\u00f3pi\u00e1k utols\u00f3 jellemvon\u00e1sa, hogy van egy olyan funkci\u00f3juk, mely a teljes megmarad\u00f3 t\u00e9rrel kapcsolatba hozza \u0151ket. Ez a funkci\u00f3 k\u00e9t p\u00f3lus k\u00f6z\u00f6tt bomlik ki. Vagy az a szerep\u00fck, hogy megalkoss\u00e1k az ill\u00fazi\u00f3 olyan ter\u00e9t, mely minden val\u00f3s teret, minden helysz\u00ednt, melyben az emberi \u00e9let el van rendezve, mint m\u00e9g ann\u00e1l is illuz\u00f3rikusabbat mutasson fel – tal\u00e1n \u00e9ppen ezt a szerepet j\u00e1tszott\u00e1k oly hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl azok a h\u00edres nyilv\u00e1nosh\u00e1zak, melyeket ma nem tal\u00e1lni t\u00f6bb\u00e9 -, vagy \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, hogy megalkossanak egy m\u00e1sik teret, egy m\u00e1sik val\u00f3s teret, mely annyira t\u00f6k\u00e9letes, annyira alapos, annyira j\u00f3l elrendezett, amennyire a mi\u00e9nk rendetlen, rosszul meg\u00e9p\u00edtett \u00e9s \u00f6sszeh\u00e1nyt. Ez a heterot\u00f3pia nem annyira az ill\u00fazi\u00f3, mint ink\u00e1bb a k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1s heterot\u00f3pi\u00e1ja, \u00e9s azt k\u00e9rdezem magamt\u00f3l, vajon nem valami ehhez hasonl\u00f3 m\u00f3don m\u0171k\u00f6dtek-e a m\u00faltban bizonyos gyarmati telepek.<\/p>\r\n

N\u00e9h\u00e1ny esetben, az evil\u00e1gi t\u00e9r \u00e1ltal\u00e1nos szervez\u00e9s\u00e9nek szintj\u00e9n, ezek a telepek a heterot\u00f3pia szerep\u00e9t j\u00e1tszott\u00e1k. Gondoljunk p\u00e9ld\u00e1ul azokra a purit\u00e1n t\u00e1rsadalmakra, az els\u0151 nagy kiv\u00e1ndorl\u00e1si hull\u00e1m idej\u00e9n, a tizenhetedik sz\u00e1zadban, melyeket az angolok hoztak l\u00e9tre Amerik\u00e1ban, \u00e9s amelyek abszol\u00fat t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g\u0171 \u201em\u00e1s\u201d helyek voltak.<\/p>\r\n

Eszembe jutnak itt a D\u00e9l-Amerik\u00e1ban alap\u00edtott rendk\u00edv\u00fcli jezsuita kol\u00f3ni\u00e1k is: csod\u00e1latra m\u00e9lt\u00f3 helyek, abszol\u00fat m\u00f3don szab\u00e1lyozottak, melyekben a gyakorlatban val\u00f3sult meg az emberi t\u00f6k\u00e9letesed\u00e9s. A paraguay-i jezsuit\u00e1k olyan telepeket hoztak l\u00e9tre, ahol az \u00e9let minden pontj\u00e1t szab\u00e1lyok vigy\u00e1zt\u00e1k. A falu szigor\u00fa terv szerint alak\u00edttatott ki egy n\u00e9gysz\u00f6gletes t\u00e9r k\u00f6r\u00fcl, melynek k\u00f6zep\u00e9t a templom foglalta el; a templom egyik oldal\u00e1n az iskola, m\u00e1sikon a temet\u0151, a templommal szemben pedig egy sug\u00e1r\u00fat indult, melyet egy m\u00e1sik keresztezett der\u00e9ksz\u00f6gben; a csal\u00e1dok kicsiny visk\u00f3i ennek a kett\u0151s tengelynek a ment\u00e9n helyezkedtek el, \u00edgy Krisztus jele pontosan reproduk\u00e1ltatott. A kereszt\u00e9nys\u00e9g \u00edgy a maga alapvet\u0151 szimb\u00f3lum\u00e1val jel\u00f6lte meg a teret \u00e9s az amerikai vil\u00e1g f\u00f6ldrajz\u00e1t.<\/p>\r\n

Az egy\u00e9nek mindennapi \u00e9let\u00e9t nem a s\u00edpsz\u00f3, hanem a harang szab\u00e1lyozta. Mindenki ugyanabban az id\u0151ben \u00e9bredt, mindenki ugyanakkor kezdte meg a munk\u00e1t, \u00e9tkez\u00e9s d\u00e9lben \u00e9s este \u00f6t \u00f3rakor, ut\u00e1na lefekv\u00e9s, \u00e9jf\u00e9lkor pedig k\u00f6vetkezett az, amit a h\u00e1zasok \u00e9bred\u00e9s\u00e9nek h\u00edvtak, azaz, a templom harangj\u00e1nak h\u00edv\u00e1s\u00e1ra, ki-ki teljes\u00edtette a k\u00f6teless\u00e9g\u00e9t.<\/p>\r\n

Bord\u00e9lyok \u00e9s gyarmati telepek, a heterot\u00f3pia k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges t\u00edpusa – \u00e9s ha v\u00e9g\u00fcl arra gondolunk, hogy a haj\u00f3 egy \u00fasz\u00f3 t\u00e9rdarab, egy hely n\u00e9lk\u00fcli hely, mely \u00f6nmaga \u00e1ltal l\u00e9tezik, mely \u00f6nmag\u00e1ra z\u00e1rt, \u00e9s ugyanakkor \u00e1tadatik a tenger v\u00e9gtelens\u00e9g\u00e9nek, \u00e9s amely kik\u00f6t\u0151r\u0151l kik\u00f6t\u0151re, sz\u00e9lr\u0151l sz\u00e9lre, bord\u00e9lyr\u00f3l bord\u00e9lyra, eg\u00e9szen a gyarmatokig megy, hogy elhozza a leg\u00e9rt\u00e9kesebb kincseket, amit csak a t\u00e1voli kertek rejtenek, meg\u00e9rtj\u00fck, mi\u00e9rt lehetett a haj\u00f3 a civiliz\u00e1ci\u00f3nk sz\u00e1m\u00e1ra, a tizenhatodik sz\u00e1zadt\u00f3l eg\u00e9szen napjainkig, nem puszt\u00e1n a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s egyik legfontosabb eszk\u00f6ze (ez ma nem volt t\u00e9m\u00e1m), de a k\u00e9pzelet legfontosabb forr\u00e1sa is. A haj\u00f3 a p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171 heterot\u00f3pia. Olyan civiliz\u00e1ci\u00f3kban, ahol nincsenek haj\u00f3k, az \u00e1lmok kisz\u00e1radnak, a kaland hely\u00e9be a k\u00e9mked\u00e9s l\u00e9p, a kal\u00f3zok\u00e9ba meg a rend\u0151rs\u00e9g.<\/p>\r\n

(ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s)<\/i><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n<\/a>\r\n

1<\/b><\/a> \u201eA strukt\u00fara mint olyan, a jelenval\u00f3 hatalom sz\u00fcl\u00f6tte. A strukturalizmus egy \u00e1llamilag hiteles\u00edtett eszme<\/i>, mely a spektakul\u00e1ris ,kommunik\u00e1ci\u00f3\u001b jelenlegi felt\u00e9teleit abszol\u00fatnak gondolja el. A m\u00f3d, ahogyan az \u00fczenetek k\u00f3dj\u00e1t mint \u00f6nmag\u00e1ban val\u00f3t tanulm\u00e1nyozza, nem m\u00e1s, mint term\u00e9ke \u00e9s egyben elismer\u00e9se egy olyan t\u00e1rsadalomnak, melyben a kommunik\u00e1ci\u00f3 form\u00e1j\u00e1t hierarchiz\u00e1lt ad\u00f3jelek zuhataga adja ki. Nem arr\u00f3l van sz\u00f3 teh\u00e1t, hogy a strukturalizmus szolg\u00e1lna a spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma t\u00f6rt\u00e9nelem feletti \u00e9rv\u00e9ny\u00e9nek bizony\u00edt\u00e9k\u00e1ul, hanem \u00e9ppen a spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma mint massz\u00edv realit\u00e1s az, amely \u00e9rv\u00e9nyt szerez a strukturalizmus jeges \u00e1lm\u00e1nak.\u201d (Guy Debord, A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma, <\/i>VIII.\/202.)<\/p>\r\n

2<\/b><\/a> Michel Foucault, Dits et \u00e9crits<\/i> 1984, Des espaces autres<\/i>, (el\u0151ad\u00e1s jegyzete, Cercle d’\u00e9tudes architecturales, 1967. m\u00e1rcius 14.), Architecture, Mouvement, Continuit\u00e9, n ” 5, 1984. okt\u00f3ber, pp. 46-49. Foucault ezt a Tun\u00e9zi\u00e1ban, 1967-ben \u00edrott sz\u00f6veg\u00e9t – egy el\u0151ad\u00e1shoz k\u00e9sz\u00edtett jegyzetet – csak 1984 tavasz\u00e1n engedte – rev\u00edzi\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl – nyomd\u00e1ba.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Nem tudom, mennyi aktualit\u00e1sa van az al\u00e1bbi sz\u00f6vegnek. Valamennyi lehet, mert az \u00edr\u00e1st a Nicolas Mirzoeff szerkesztette The Visual Culture Reader-ben (Routledge, 1998. London-New York) tal\u00e1ltam, \u00e9s ennek alapj\u00e1n kerestem r\u00e1 a francia eredetire az interneten. T\u00e1volr\u00f3l \u00e9s h\u0171v\u00f6sen b\u00e1r, de k\u00f6t\u0151dik a hatvanas \u00e9vekt\u0151l eg\u00e9szen napjainkig \u00edvel\u0151 nyugati baloldali t\u00e1rsadalomkritikai irodalomhoz, amelynek olyan kis […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630251,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-400253","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400253","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400253"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400253\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2024097,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400253\/revisions\/2024097"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630251"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400253"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400253"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400253"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}