{"id":400254,"date":"2004-09-26T22:00:00","date_gmt":"2004-09-26T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400254"},"modified":"2004-09-26T22:00:00","modified_gmt":"2004-09-26T22:00:00","slug":"muveszeti-onterapia","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/muveszeti-onterapia\/","title":{"rendered":"M\u0171v\u00e9szeti \u00f6nter\u00e1pia"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

\r\nSz\u00f6veges mott\u00f3:<\/b>
\r\n\u201e\u00dagy hallottam, mintha kicsit furcs\u00e1n alak\u00edtotta volna az \u00e9let\u00e9t.\u201d (Dorn doktor Nyin\u00e1r\u00f3l)
\r\n\u201e… \u00e9s amikor a hivat\u00e1somra gondolok, m\u00e1r nem f\u00e9lek az \u00e9lett\u0151l.\u201d (Nyina \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l)
\r\n(Csehov: Sir\u00e1ly)<\/i>\r\n
\r\n
\r\nK\u00e9pes mott\u00f3:<\/b><\/a>\r\n
 \r\n<\/div>\r\n\r\n
\"klikk\"<\/a>
 <\/span>
 
 <\/div>\r\n\r\n\r\n

Courbet, a M\u0171terem alc\u00edm\u00e9ben azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy a festm\u00e9ny h\u00e9t alkot\u00f3 \u00e9v\u00e9nek val\u00f3s alleg\u00f3ri\u00e1ja. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g azonnal tal\u00e1lgatni kezdett, vajon ki\r\nkicsoda a k\u00e9pen, \u00e9s milyen szerepet j\u00e1tszott ebben az id\u0151szakban a m\u0171v\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben, azaz hol a realizmus az alleg\u00f3ria m\u00f6g\u00f6tt. Az elm\u00e9leti b\u00edr\u00e1l\u00f3k k\u00f6z\u00fcl\r\nviszont n\u00e9h\u00e1nyan azt vetett\u00e9k a fest\u0151 szem\u00e9re \u2014 k\u00f6zt\u00fck volt Courbet bar\u00e1tja, a k\u00e9pen is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett Champfleury is \u2014, hogy a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s az alleg\u00f3ria\r\negym\u00e1st kiz\u00e1r\u00f3 fogalmak. A mag\u00e1n\u00e9let ny\u00edlt vagy rejtett bevon\u00e1sa a m\u0171alkot\u00e1sba, \u00e9s az \u201e\u00e9let mint m\u0171alkot\u00e1s\u201d (Schelling) gondolata m\u00e1r a realizmus\r\nkibontakoz\u00e1sa idej\u00e9n sem volt \u00faj kelet\u0171, az \u00e9letrajzi vonatkoz\u00e1sok megfejt\u00e9se pedig mindig is a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1s r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte. A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s\r\naz \u00e9let egym\u00e1sba olvaszt\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se a huszadik sz\u00e1zadban v\u00e1lt a m\u0171v\u00e9szek gondolkod\u00e1s\u00e1nak sarkalatos pontj\u00e1v\u00e1, hogy azt\u00e1n a m\u00falt sz\u00e1zad utols\u00f3\r\nnegyed\u00e9ben, \u00e9pp akkor, amikor m\u00e1r szinte mindenki feladta a szimbi\u00f3zis gondolat\u00e1t, a m\u0171v\u00e9szeti irodalomban is felt\u0171nj\u00f6n a hat\u00e1rokat \u00e1trajzol\u00f3\r\n\u201e\u00e9letm\u0171v\u00e9szet\u201d fogalma, a m\u0171vekre alkalmazva pedig az \u201e\u00e9let\u2013m\u0171\u201d sz\u00f3. Ez a kifejez\u00e9s nem is els\u0151sorban egy\u2013egy alkot\u00e1sra vonatkozik, hanem ak\u00e1r az\r\neg\u00e9sz \u00e9letm\u0171re vagy annak egy szakasz\u00e1ra, amelyet a (mag\u00e1n)\u00e9let eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s ennek nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 bemutat\u00e1sa jellemez. <\/p>\r\n\r\n

Az \u00e9let\u2013m\u0171v\u00e9szet kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba Andy Warholt\u00f3l vagy a live artt\u00f3l Jeff Koonson \u00e1t FLATZ\u2013ig \u00e9s a t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1kat elemz\u0151 club\u2013projektekig\r\nsz\u00e1mos alkot\u00f3 \u00e9s ir\u00e1nyzat besorolhat\u00f3, akik \u00e9s amelyek a m\u0171v\u00e9szetet k\u00f6zel\u00edtett\u00e9k az \u00e9lethez vagy \u00e9ppen ford\u00edtva. A fogalmat id\u0151ben visszavet\u00edtve az\r\nut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben az \u00e9let\u2013m\u0171vek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben k\u00e9t jelent\u0151sebb szakasz rajzol\u00f3dik ki. A szubjekt\u00edv \u00e9lm\u00e9ny \u2014 \u00e1ltal\u00e1ban szoci\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel \u00e9s\r\ngyakran politikai felhanggal p\u00e1rosulva \u2014 megjelent a hetvenes \u00e9vek performansz m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben, amelyben a t\u00e1rsadalmi viszonyrendszerb\u0151l kiszakadt egy\u00e9n\r\ntette k\u00f6zszeml\u00e9re \u00f6nmag\u00e1t. A m\u00e1sodik szakasz a kilencvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9re tehet\u0151, amikor fiatal m\u0171v\u00e9szek mag\u00e1n\u00e9let\u00fck egy r\u00e9sz\u00e9t vagy annak\r\nteljes keresztmetszet\u00e9t form\u00e1lt\u00e1k m\u0171alkot\u00e1ss\u00e1. A fot\u00f3t\u00f3l a performanszig, a lak\u00f3negyed\u2013felm\u00e9r\u00e9sekt\u0151l a fogyat\u00e9kosok megseg\u00edt\u00e9s\u00e9ig sz\u00e1mos\r\nmegval\u00f3sul\u00e1si form\u00e1ban alakult m\u0171v\u00e9szett\u00e9 az addig priv\u00e1tnak tekintett szf\u00e9ra. Mindezeket a kezdem\u00e9nyez\u00e9seket a nyolcvanas \u00e9vekt\u0151l a Michel Foucault\r\n\u00e9s Gilles Deleuze \u00edr\u00e1saib\u00f3l kiindul\u00f3 elm\u00e9letek keretezt\u00e9k.<\/p>\r\n\r\n

Magyarorsz\u00e1gon a fogalom id\u00e1ig nem igaz\u00e1n terjedt el; mindennek tal\u00e1n oka lehet, hogy a mag\u00e1n\u00e9let \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1rait n\u00e1lunk mintha jobban\r\n\u0151rizn\u00e9k a m\u0171v\u00e9szek. A Lajos utc\u00e1ban most egy igazi \u00e9let\u2013m\u0171v\u00e9szeti projekt bemutat\u00f3j\u00e1ra ker\u00fclt sor, amely Koronczi Endre, Gyenis Tibor \u00e9s B\u00e1n Andr\u00e1s\r\nkur\u00e1tor k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1j\u00e1nak eredm\u00e9nyek\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre. (Hogy a kur\u00e1tor pontosan milyen szerepet j\u00e1tszott a projekt kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a l\u00e1tottak \u00e9s olvasottak\r\nalapj\u00e1n neh\u00e9z meg\u00edt\u00e9lni, de annyi biztos, hogy a m\u0171v\u00e9szek egy fot\u00f3 erej\u00e9ig B\u00e1n Andr\u00e1s t\u00e9rd\u00e9re \u00fcltek. A k\u00e9p a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz k\u00e9sz\u00fclt honlapon\r\n(http:\/\/www.koronczi.hu\/basic\/<\/a>) l\u00e1that\u00f3. Egy apr\u00f3 megjegyz\u00e9s: Koronczi is h\u00fazhatott volna papucsot.)<\/p>\r\n\r\n

Koronczi kor\u00e1bbi m\u0171veiben az emberi test \u00e9s k\u00f6rnyezete k\u00f6zti h\u00e1rtyav\u00e9kony hat\u00e1rvonalat kutatva leggyakrabban a m\u00fal\u00f3 id\u0151t \u00e1ll\u00edtotta m\u0171vei\r\nk\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba, Gyenis pedig a test hat\u00e1rainak kit\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l (test\u2013prot\u00e9zisek) jutott el a k\u00f6rnyezet megv\u00e1ltoztathat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak gondolat\u00e1ig (fot\u00f3k). Igazi\r\n\u00e9let\u2013m\u0171v\u00e9szeti programnak tekinthet\u0151 Koronczinak az ut\u00f3bbi \u00e9vekben folytatott Bianco\u2013projektje, amelyben \u00f6nmag\u00e1t mint rekl\u00e1mhordoz\u00f3t k\u00edn\u00e1lja fel a\r\nk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek. Sz\u00e9lesebb \u00e9rtelemben Gyenis Tibor performanszai is a szubjekt\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1b\u00f3l indulnak ki, m\u00edg fot\u00f3\u2013akci\u00f3in szint\u00e9n t\u00f6bb\r\nmag\u00e1n\u00e9leti utal\u00e1s \u00e9s mot\u00edvum tal\u00e1lhat\u00f3. Koronczi \u00e9s Gyenis most k\u00f6z\u00f6sen k\u00e9sz\u00edtette el a Basic\u2013projektet, amelyet a m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltal csaknem egyid\u0151ben\r\nmeg\u00e9lt mag\u00e1n\u00e9leti v\u00e1ls\u00e1g fog \u00f6ssze. \u00c9let\u00fck k\u00f6zelm\u00faltb\u00e9li, bevallottan neh\u00e9z peri\u00f3dus\u00e1t dolgozt\u00e1k fel ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban. \u00d6sszeh\u00edvt\u00e1k kor\u00e1bbi \u00e9s jelenlegi\r\n\u00e9let\u00fck fontos szerepl\u0151it: szerelmeiket, bar\u00e1taikat, rokonaikat, hogy kapcsolatrendszer\u00fcket egy\u2013egy fot\u00f3ba s\u0171r\u00edtve, a projekt sor\u00e1n keletkezett (mag\u00e1n)\r\nlevelek felolvas\u00e1s\u00e1val, valamint a fot\u00f3z\u00e1st dokument\u00e1l\u00f3 vide\u00f3val, \u00f6nmaguknak is a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt adjanak sz\u00e1mot elm\u00falt \u00e9veikr\u0151l, \u00e9rz\u00e9seikr\u0151l. A v\u00e1ls\u00e1g\r\nlek\u00fczd\u00e9s\u00e9re m\u0171v\u00e9szeti pszichoter\u00e1pi\u00e1ba kezdtek.<\/p>\r\n\r\n

Az \u00e9letm\u0171v\u00e9szeti ter\u00e1pia a tapasztalatok szerint k\u00e9t ir\u00e1nyba indulhat: lehet konfliktusker\u00fcl\u0151 vagy megpr\u00f3b\u00e1lhat a k\u00e1oszb\u00f3l er\u00e9nyt kov\u00e1csolni. A\r\nm\u0171v\u00e9szek, volt szerelmeik (bar\u00e1taik, stb.) \u00f6sszeh\u00edv\u00e1s\u00e1val ez ut\u00f3bbit v\u00e1lasztott\u00e1k. A klasszikus szakirodalom (Montaigne) a k\u00e1oszteremt\u00e9st legink\u00e1bb fiatal\r\nembereknek aj\u00e1nlja, \u00e9letenergi\u00e1ik felpezsd\u00edt\u00e9s\u00e9re. Erre a m\u00f3dszerre az \u00e9letben kevesebb p\u00e9ld\u00e1t tal\u00e1lunk, sokkal gyakoribb viszont a hollywoodi filmekben:\r\nHugh Grant vagy John Cusack t\u00f6bbsz\u00f6r ker\u00fclt m\u00e1r ilyen helyzetbe. A k\u00e1osz azonban k\u00e9t\u00e9l\u0171 fegyver, \u00edgy a film \u00e9s az \u00e9let is legink\u00e1bb azt sugallja, hogy az\r\negykor fontos n\u0151ket \u00e9s asszonyokat csak meg\u00e1llapodott korban tan\u00e1csos egy\u00fctt \u00e9s egyszerre l\u00e1tni. A Paradiso c\u00edm\u0171 n\u00e9met filmben a f\u0151h\u0151s hatvanadik\r\nsz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra h\u00edvja \u00f6ssze h\u00e1z\u00e1ba \u00e9lete legfontosabb n\u0151it (az alc\u00edmben itt is a hetes sz\u00e1m: h\u00e9t nap h\u00e9t n\u0151vel), m\u00edg Brecht hal\u00e1la el\u0151tt a val\u00f3s\u00e1gban\r\ngy\u0171jt\u00f6tte maga k\u00f6r\u00e9 szerelmeit\u2013szeret\u0151it (ebb\u0151l is k\u00e9sz\u00fclt film). B\u00e1rmikor is t\u00f6rt\u00e9njen azonban a m\u00faltunkkal val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s, a helyzetet \u00f6sszefoglalva\r\nelmondhat\u00f3, hogy mindez jelentkezhet \u00e1lom vagy l\u00e1z\u00e1lom form\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

Koronczi \u00e9s Gyenis az \u00e1lom\/l\u00e1z\u00e1lom jelleg \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9s\u00e9hez j\u00f3l v\u00e1lasztott\u00e1k meg a hiper\u00e9les, megrendezett fot\u00f3 csillog\u00f3, panoptikum\u2013hat\u00e1st kelt\u0151\r\nm\u0171faj\u00e1t, amely azonban sem tartalmilag, sem technikailag nem tartozik a k\u00f6nnyen kezelhet\u0151 m\u00e9diumok k\u00f6z\u00e9. A be\u00e1ll\u00edtott jelenetek m\u0171faj\u00e1ban ugyanis\r\neljutottunk annak \u201emanierista\u201d korszak\u00e1ig. Amikor Gregory Crewdson, egy\u2013egy k\u00e9pe elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez hollywoodi st\u00e1bja seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, h\u00edres sz\u00edn\u00e9szekkel\r\nnapokig igazgatja a jeleneteket, akkor m\u00e1r lehetetlen \u00e9s tal\u00e1n nem is fontos l\u00e9p\u00e9st tartani. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l a formai lehet\u0151s\u00e9gek is kimer\u00fclni l\u00e1tszanak: \u00fajat\r\nmutatni ebben a m\u0171fajban el\u00e9g neh\u00e9z. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott \u201ewerkfilmben\u201d, tal\u00e1n realista hommage gyan\u00e1nt, Gyenis Tibor meg is mutatja a\r\nr\u00e9sztvev\u0151knek Jeff Wall egyik k\u00e9p\u00e9t, amelyhez a be\u00e1ll\u00edt\u00e1st igaz\u00edtj\u00e1k. \u00cdgy jutunk vissza az \u00e9let\u2013m\u0171vekhez, hiszen a be\u00e1ll\u00edtott fot\u00f3 Jeff Wall\u2013hoz kapcsol\u00f3d\u00f3\r\nkompoz\u00edci\u00f3s hagyom\u00e1nyait t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Manet, Courbet \u00e9s Velazquez csoportk\u00e9pei jelentik.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magj\u00e1t alkot\u00f3 fot\u00f3k k\u00e9t r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll\u00f3, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kompoz\u00edci\u00f3s hagyom\u00e1nyokb\u00f3l kiindul\u00f3, elt\u00e9r\u0151 formai eszk\u00f6z\u00f6ket alkalmaz\u00f3, didaktikus\r\nk\u00e9pek. Kettej\u00fck k\u00f6z\u00fcl Gyenis f\u00e9nyk\u00e9pe a z\u0171rzavarosabb, m\u00e9gis az er\u0151teljesebb. A velazquez\u2013i \u201eember az ajt\u00f3ban\u201d mot\u00edvuma helyett fot\u00f3j\u00e1nak k\u00f6zponti\r\nformaeleme az ember az ablakban. Hangs\u00falyos szerepl\u0151kk\u00e9 v\u00e1lnak az eleven, b\u00e1r ink\u00e1bb viaszszobor\u2013hat\u00e1s\u00fa szerepl\u0151k mellett megjelen\u0151 \u2014 a meg nem\r\njelent megh\u00edvottakat helyettes\u00edt\u0151 \u2014 kifestett szobrok, amelyek er\u0151s\u00edtik a f\u00e9nyk\u00e9pen szerepl\u0151 alakok t\u00edpus\u2013jelleg\u00e9t. Az \u00e9letteli szerepl\u0151k hi\u00e1ny\u00e1t \u00e9s a\r\nkimerev\u00edtett helyzet mesterk\u00e9lts\u00e9g\u00e9t ellenpontozza a figur\u00e1k \u00e9letkori k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geib\u0151l, p\u00f3zaib\u00f3l utal\u00e1sszer\u0171en kiboml\u00f3 allegorikus jelleg, amely az\r\n\u00e9rtelmez\u00e9st is ir\u00e1ny\u00edtja. Koronczi k\u00e9pe \u2014 b\u00e1r a hi\u00e1nyz\u00f3 emberek feh\u00e9r t\u00f6megekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 p\u00f3tl\u00e1sa a projekt szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkezetesebb \u2014 egys\u00e9gesebb\r\n\u00f6sszhat\u00e1s\u00fa, m\u00e9gsem ennyire \u00e9rdekes. B\u00e1rmennyire sokan is vannak a fot\u00f3n, kit\u0171nik, hogy Koronczi \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9pet, mintegy a Bianco\u2013projekt\r\nr\u00e9szek\u00e9nt, \u00edgy tulajdonk\u00e9ppen saj\u00e1t \u00e9let\u00e9ben haszn\u00e1lja fel \u00f6nmag\u00e1t. A sz\u00e1m\u00e1ra fontos emberek szerep\u00e9r\u0151l \u2014 a didaktikus k\u00e9pi mot\u00edvumokon t\u00fal \u2014 m\u00e9g csak\r\nsejt\u00e9s\u00fcnk sem lehet. M\u00edg Gyenisn\u00e9l viszonyrendszer alakul ki, addig Koronczin\u00e1l a k\u00e9p egy szem\u00e9lyre koncentr\u00e1lt akci\u00f3.<\/p>\r\n\r\n

Az a sz\u00e1nd\u00e9k, hogy egyetlen pillanatba s\u0171r\u00edts\u00e9k az id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1vol es\u0151 szerepl\u0151ket, \u00f3hatatlanul er\u0151szakolt pillanathoz \u00e9s nehezen\r\nkezelhet\u0151 hatalmi helyzethez vezetett. A helyzetet s\u00falyosb\u00edtotta, hogy \u00e9ppen a kulcsfigur\u00e1k nem mentek bele az (\u00e9let)j\u00e1t\u00e9kba, \u00edgy nincsenek a k\u00e9pen, illetve\r\nkicsit archaikus m\u00f3don helyettes\u00edteni kellett \u0151ket. A k\u00e9pekben viszont benne van a hatalmi viszonyok szinte val\u00f3s\u00e1gshow\u2013szer\u0171 egyenl\u0151tlens\u00e9ge, \u00e9s a\r\nfot\u00f3ban rejl\u0151 valamennyi k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g. Megh\u00edvlak \u2014 te elj\u00f6ssz, lefilmezlek \u2014 te megjelensz, \u00edrok neked \u2014 felolvasom \u2014 a k\u00e9peknek ez\r\naz aspektusa a f\u00e9nyk\u00e9peken \u00e9s valamennyi filmkock\u00e1n jelen van, m\u00e9gis reflekt\u00e1latlan marad. A f\u00e9nyk\u00e9peszked\u00e9s sor\u00e1n felvett vide\u00f3k hangal\u00e1mond\u00e1sa\r\nlenne arra hivatott, hogy feloldja a hi\u00e1nyt, de azon t\u00fal, hogy a felv\u00e9telek r\u00e9v\u00e9n a k\u00e9t m\u0171v\u00e9sz kiszolg\u00e1ltatottan \u00e9s a sz\u00f3 legszorosabb \u00e9rtelm\u00e9ben szeretetre\r\nm\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don jelenik meg, a saj\u00e1t levelek felolvas\u00e1sa nem tudta bet\u00f6lteni ezt a szerepet. A ter\u00e1pia l\u00e9nyege viszont \u00e9ppen a viszonyrendszerek reflexi\u00f3j\u00e1ban\r\nrejlene.<\/p>\r\n\r\n

Koronczi \u00e9s Gyenis v\u00e9lem\u00e9nyem szerint \u00e9vek \u00f3ta ugyanazokkal a m\u0171v\u00e9szi probl\u00e9m\u00e1kkal k\u00fczdenek, amelyeket a m\u0171faji v\u00e1ls\u00e1g fogalm\u00e1ra is\r\nsz\u0171k\u00edthet\u00fcnk. Koronczi n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9l M\u0171csarnok\u2014termet bet\u00f6lt\u0151 Isten\u2013install\u00e1ci\u00f3ja egy karikat\u00far\u00e1ban elf\u00e9rt volna. Gyenis performanszai\r\ndokument\u00e1lva t\u0171nnek \u00e9rdekesebbnek, fot\u00f3in pedig legink\u00e1bb \u00e9pp az \u00e9rdekelne, hogyan \u00e1ll\u00edtotta el\u0151 a lef\u00e9nyk\u00e9pezett helyzetet. Mostani \u00f6tlet\u00fckb\u0151l a m\u0171faji\r\nhat\u00e1rokat felr\u00fag\u00f3 projektet k\u00e9sz\u00edtettek. A projekt azonban hom\u00e1lyos dolog, mik\u00f6zben az ember a v\u00e9gek elvarr\u00e1s\u00e1ra \u00fcgyel, a l\u00e9nyeg cs\u00faszhat ki a kez\u00e9b\u0151l.\r\nNem is besz\u00e9lve arr\u00f3l, hogy a n\u00e9z\u0151 is sokkal kev\u00e9sb\u00e9 gondolkozik projektekben, mint azt a m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltal\u00e1ban elv\u00e1rj\u00e1k. A m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltal kital\u00e1lt\r\ngondolatmenet csak addig k\u00f6vethet\u0151, am\u00edg k\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg, dokumentum \u00e9s fikci\u00f3 szorosan egym\u00e1sra vonatkozik, ezen fel\u00fcl minden t\u00falspekul\u00e1ltnak \u00e9s\r\ng\u00f6rcs\u00f6snek t\u0171nik.<\/p>\r\n\r\n

Gyenis \u00e9s Koronczi projektje, mint az \u00e9let\u2013m\u0171vek t\u00f6bbs\u00e9ge, a klasszikus jelent\u00e9s\u00e9hez k\u00e9pest m\u00e1ra er\u0151sen m\u00f3dosult tartalm\u00fa szubjektum \u00e9s objekt\u00edv\r\nl\u00e9tez\u0151 k\u00f6zti t\u00e1vols\u00e1g keres\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l. B\u00e1r k\u00eds\u00e9rlet\u00fck izgalmas \u00e9s elbizonytalan\u00edt\u00f3, m\u00e9gis a v\u00edv\u00e1sb\u00f3l ismert kifejez\u00e9ssel \u00e9lve: nem tal\u00e1lja a t\u00e1vols\u00e1got. A\r\nv\u00e9geredm\u00e9ny azt mutatja, hogy b\u00e1r keres\u00e9s\u00fck \u0151szinte \u00e9s heroikus gesztusnak tekinthet\u0151, egyel\u0151re nem tal\u00e1lj\u00e1k hely\u00fcket az \u00f6nmaguk \u00e1ltal teremtett\r\nk\u00fcl\u00f6nleges, kaotikus viszonyrendszerben. <\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9t m\u0171v\u00e9sz a projekttel p\u00e1ros k\u00f6t\u00e9lt\u00e1ncra v\u00e1llalkozott. Olyan m\u0171vet kellett alkotniuk, amely egyszerre finom \u00e9s naiv, ugyanakkor v\u00e9gs\u0151kig \u0151szinte\r\n\u00e9s objekt\u00edv. A projekt, amely tal\u00e1n fordul\u00f3pontot jelent az \u00e9let\u00fckben, k\u00eds\u00e9rletet tett a saj\u00e1t l\u00e9t eredetis\u00e9g\u00e9nek, \u0151szintes\u00e9g\u00e9nek meglel\u00e9s\u00e9re, s\u0151t, a saj\u00e1t sors\r\nfeletti uralom elnyer\u00e9s\u00e9re, amelynek r\u00e9v\u00e9n az egy\u00e9n megfelel\u0151 t\u00e1vols\u00e1got tud tartani \u00e9let\u00e9nek sodr\u00e1t\u00f3l. Ez a mutatv\u00e1ny \u00e9letm\u0171re val\u00f3 feladat, nem egyetlen\r\nfot\u00f3ra, ez\u00e9rt egyel\u0151re kudarcra van \u00edt\u00e9lve.<\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Sz\u00f6veges mott\u00f3: \u201e\u00dagy hallottam, mintha kicsit furcs\u00e1n alak\u00edtotta volna az \u00e9let\u00e9t.\u201d (Dorn doktor Nyin\u00e1r\u00f3l) \u201e… \u00e9s amikor a hivat\u00e1somra gondolok, m\u00e1r nem f\u00e9lek az \u00e9lett\u0151l.\u201d (Nyina \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l) (Csehov: Sir\u00e1ly) K\u00e9pes mott\u00f3:       Courbet, a M\u0171terem alc\u00edm\u00e9ben azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy a festm\u00e9ny h\u00e9t alkot\u00f3 \u00e9v\u00e9nek val\u00f3s alleg\u00f3ri\u00e1ja. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g azonnal tal\u00e1lgatni kezdett, vajon ki […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630252,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400254","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400254","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400254"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400254\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630252"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400254"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400254"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400254"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}