{"id":400262,"date":"2004-11-18T23:00:00","date_gmt":"2004-11-18T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400262"},"modified":"2024-05-14T17:38:15","modified_gmt":"2024-05-14T16:38:15","slug":"ami-megfoghatatlan-ami-atmeneti-ami-kozvetit-ami-reszvetelre-epul","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/ami-megfoghatatlan-ami-atmeneti-ami-kozvetit-ami-reszvetelre-epul\/","title":{"rendered":"Ami megfoghatatlan, ami \u00e1tmeneti, ami k\u00f6zvet\u00edt, ami r\u00e9szv\u00e9telre \u00e9p\u00fcl"},"content":{"rendered":"
\r\n

Andrea Fraser, amerikai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, New Yorkban \u00e9l\u0151 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz a ’80-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l v\u00e1lt ismertt\u00e9 performanszai, projekt munk\u00e1i, vide\u00f3i \u00e9s kiadv\u00e1nyai r\u00e9v\u00e9n, melyek az int\u00e9zm\u00e9nykritika ter\u00fclet\u00e9t t\u00e1g\u00edtj\u00e1k ki \u00e9s defini\u00e1lj\u00e1k \u00fajra. M\u0171v\u00e9szet\u00e9t a t\u00e1rsadalmi k\u00f6zegbe val\u00f3 intervenci\u00f3k\u00e9nt, kritikai gyakorlatk\u00e9nt hat\u00e1rozza meg. A ’90-es \u00e9vek elej\u00e9ig a pszichoanal\u00edzist ter\u00e1pi\u00e1s modellk\u00e9nt haszn\u00e1lta fel kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek – els\u0151sorban m\u00fazeumok – diskurzusainak elemz\u00e9s\u00e9ben, majd munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban egyre nagyobb teret kapott a m\u0171v\u00e9sz – patr\u00f3nus viszony\u00e1nak taglal\u00e1sa, valamint a m\u0171v\u00e9sz st\u00e1tusz\u00e1nak \u00e9s t\u00e1rsadalmi poz\u00edci\u00f3j\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa. Kezdve az imm\u00e1r h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt \u201eGallery Talk\u201d sorozattal, melyet a ’80-as \u00e9vekben t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a new yorki New Museum of Contemporary Art-ban \u00e9s a Philadelphia Museum of Art-ban mutatott be, Andrea Fraser rendszeresen \u00e1ll\u00edt ki Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s Latin Amerik\u00e1ban (Velencei Bienn\u00e1le, EA Generali Wien, MACBA Barcelona, Kunsthalle Bern, Sao Paulo-i Bienn\u00e1le). A Hamburger Kunstverein 2003-ban rendezte meg az \u201eAndrea Fraser. Works: 1984 to 2003\u201d c\u00edm\u0171 retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st.<\/p>\r\n

Az al\u00e1bbi sz\u00f6vegre, mely 1997-ben jelent meg, mintegy reflexi\u00f3k\u00e9nt a szerz\u0151, Andrea Fraser, \u00e9s Helmut Draxler a l\u00fcneburgi egyetemen, 1994-ben k\u00f6z\u00f6sen megrendezett „Szolg\u00e1ltat\u00e1sok” c\u00edm\u0171 projektj\u00e9re, az \u00e1ltalam rendezett \u201eSzerviz\u201d (M\u0171csarnok, 2001) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st megel\u0151z\u0151 dokument\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1m sor\u00e1n bukkantam r\u00e1, majd referenciak\u00e9nt haszn\u00e1ltam fel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus sz\u00f6veg\u00e9nek meg\u00edr\u00e1s\u00e1hoz. T\u00f6bb oka is van annak, hogy most az exindex<\/i> megh\u00edv\u00e1sa kapcs\u00e1n visszat\u00e9rek r\u00e1. Fraser sz\u00f6vege a m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9gre, mint munk\u00e1ra \u00e9s ennek saj\u00e1toss\u00e1gaira, a szolg\u00e1ltat\u00e1soknak egy olyan dimenzi\u00f3j\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1l, melyre a \u201eSzerviz\u201d nem t\u00e9rt ki, b\u00e1r implicit tartalmazta azt. Visszatekintve, \u00fagy l\u00e1tom, a k\u00e9t projekt, a \u201eSzerviz\u201d \u00e9s a \u201eSzolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d kieg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k egym\u00e1st, b\u00e1r r\u00e9szemr\u0151l ez nem volt akaratlagos, hiszen Fraser sz\u00f6veg\u00e9nek olvasatakor saj\u00e1t, PR \u00e9s marketing alap\u00fa szeml\u00e9letem m\u00e1r megvolt. Ink\u00e1bb arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy mindk\u00e9t projekt saj\u00e1t \u201ckor\u00e1nak\u201d sz\u00fcl\u00f6ttje: Fraser\u00e9 az int\u00e9zm\u00e9nykritika legut\u00f3bbi renesz\u00e1nsz\u00e1ban, az eny\u00e9m egy int\u00e9zm\u00e9nykritika ut\u00e1ni peri\u00f3dusban fogant, melyben a m\u0171v\u00e9szi gyakorlat \u00e1tt\u00e9rt a kritika szubverz\u00edvebb form\u00e1ira, ugyanakkor a m\u0171v\u00e9sz kultur\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00f3 szerepe egyre ink\u00e1bb mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151v\u00e9 v\u00e1lt, azaz szolg\u00e1ltat\u00f3i st\u00e1tusza stabiliz\u00e1l\u00f3dott. Mindketten import\u00e1ltuk a \u201eszolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d modellj\u00e9t, c\u00e9ljaink azonban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek: Frasert a projekt-munka gazdas\u00e1gi vonatkoz\u00e1sainak \u00e9s az e munk\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 t\u00e1rsadalmi viszonyoknak a meghat\u00e1roz\u00e1sa \u00e9rdekelte, \u00e9n pedig a szolg\u00e1ltat\u00f3\/szolg\u00e1ltat\u00e1s \u00e9s a \u201ekliens” kapcsolat\u00e1ra fektettem a hangs\u00falyt, \u00edgy reag\u00e1lv\u00e1n a hazai m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1nak a t\u00e1rsadalom ir\u00e1ny\u00e1ban fenn\u00e1ll\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3s ig\u00e9ny\u00e9re.<\/p>\r\n

Fraser al\u00e1bbi sz\u00f6vege egyr\u00e9szt a m\u0171v\u00e9szeti szolg\u00e1ltat\u00e1sok geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak szempontj\u00e1b\u00f3l \u00e9rdekes, m\u00e1sr\u00e9szt felvet n\u00e9h\u00e1ny ma is fontos k\u00e9rd\u00e9st. Fraser a \u201eszolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d kifejez\u00e9st strat\u00e9giai \u00e9rtelemben haszn\u00e1lja \u201ea m\u0171v\u00e9szi aktivit\u00e1s azon ter\u00fclet\u00e9nek beazonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, mely nem eredm\u00e9nyez valamely \u00e1truh\u00e1zhat\u00f3 term\u00e9ket\u201d. A m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9g e \u201emegfoghatatlan\u201d dimenzi\u00f3j\u00e1nak el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9se mag\u00e1val hozza a kultur\u00e1lis \u00e1ru kritik\u00e1j\u00e1t, a m\u0171v\u00e9szi auton\u00f3mia, valamint a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyek viszony\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9seit is. B\u00e1r Fraser \u201eszolg\u00e1ltat\u00e1sokr\u00f3l\u201d sz\u00f3l\u00f3 marxista gazdas\u00e1gtani exkurzusa tal\u00e1n t\u00falzottan is didaktikus, az eredm\u00e9ny m\u00e9gsem hi\u00e1baval\u00f3, hiszen siker\u00fcl demonstr\u00e1lnia a fogalom m\u0171v\u00e9szeti haszn\u00e1lat\u00e1nak \u00e9rtelm\u00e9t, mely r\u00f6viden sz\u00f3lva abban \u00e1ll, hogy felh\u00edvja a figyelmet a m\u0171v\u00e9szi gyakorlat, a m\u0171v\u00e9szek \u00f6nmaguk konstru\u00e1lta poz\u00edci\u00f3i \u00e9s az ezek \u00e1ltal implik\u00e1lt gazdas\u00e1gi felt\u00e9telek \u00e9s t\u00e1rsadalmi viszonyok k\u00f6z\u00f6tti szerves \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre. Az olyan k\u00e9rd\u00e9sek, mint pld. a projekt-m\u0171v\u00e9szetben a m\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal v\u00e9gzett munka d\u00edjaz\u00e1sa ma sem vesz\u00edtett aktualit\u00e1s\u00e1b\u00f3l. Ugyanakkor \u00e9rdemes elgondolkodni azon, hogy a \u201emunkad\u00edj\u201d, mik\u00e9nt befoly\u00e1solja m\u0171v\u00e9sz \u00e9s megrendel\u0151\/int\u00e9zm\u00e9ny viszony\u00e1t. Fraser szerint a helyzet mindenk\u00e9ppen ellentmond\u00e1sos: \u201eaz \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gunk l\u00e9tfelt\u00e9tele a f\u00fcgg\u00e9s \u2026 am\u00edg csak a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnk st\u00e1tusz\u00e1t eld\u00f6nt\u0151 hitrendszert az auton\u00f3mia elve szerint defini\u00e1ljuk, mely a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l kiz\u00e1rja annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy valamely k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00e1rsadalmi haszn\u00e1lati \u00e9rt\u00e9k el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa legyen a dolgunk, arra vagyunk k\u00e1rhoztatva, hogy csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag preszt\u00edzs-\u00e9rt\u00e9ket \u00e1ll\u00edtsunk el\u0151. Ha a szolg\u00e1lat t\u00e9nye adott, a m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g csakis abban \u00e1llhat, hogy a magunk sz\u00e1m\u00e1ra meghat\u00e1rozzuk \u2013 amennyire ez a hatalmunkban \u00e1ll \u2013, hogy kit \u00e9s hogyan szolg\u00e1lunk.\u201d 1<\/sup><\/a><\/p>\r\n

V\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3 sorban, e sz\u00f6veg kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val szeretn\u00e9k kit\u00e9rni egy, n\u00e1lunk meglehet\u0151sen ritka, m\u0171v\u00e9szi\/kur\u00e1tori gyakorlatra, az egyes fogalmak modellszer\u0171 alkalmaz\u00e1s\u00e1ra, mely lehet\u0151s\u00e9get ad t\u00f6bb jelent\u00e9startom\u00e1ny \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1ra, illetve \u00fctk\u00f6ztet\u00e9s\u00e9re. A \u201eSzervizben\u201d, b\u00e1r fontos volt sz\u00e1momra, hogy a m\u0171v\u00e9sz\/m\u0171v\u00e9szet – k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zvetlen\u00fcl j\u00f6hessen l\u00e9tre, ami legt\u00f6bb esetben meg is t\u00f6rt\u00e9nt, m\u00e9gis \u00e9rdekesebbnek tartom az egyes m\u0171v\u00e9szi szolg\u00e1ltat\u00e1sok \u201ehogyan\u201d-j\u00e1b\u00f3l \u00e9s \u201emi\u00e9rt\u201d-j\u00e9b\u0151l ered\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket. B\u00e1r a hazai sajt\u00f3ban a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l t\u00f6bb cikk is megjelent, \u00fagy \u00e9rzem, a \u201eszolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d \u00e9rdemi tematiz\u00e1l\u00e1sa m\u00e9g v\u00e1rat mag\u00e1ra. Ut\u00f3lag sajn\u00e1lom, hogy akkor nem volt lehet\u0151s\u00e9gem egy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 szimp\u00f3zium megrendez\u00e9s\u00e9re, de az id\u0151beli t\u00e1vols\u00e1gnak is megvannak a maga el\u0151nyei. Rem\u00e9lem, Andrea Fraser sz\u00f6veg\u00e9nek olvas\u00e1sa mindenk\u00e9ppen inspir\u00e1l\u00f3an hat azokra akik \u00e9rdekeltek a t\u00e9m\u00e1ban.<\/p>\r\n

Angel Judit<\/p>\r\n

\r\n

1<\/a> Andrea Fraser: How to Provide an Artistic Service: An Introduction. Presented at The Depot, Vienna, October 1994
\r\nhttp:\/\/home.att.net\/~artarchives\/fraserservice.html<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 int\u00e9zm\u00e9nykritikai, produktivista, aktivista \u00e9s politikai dokument\u00e1ci\u00f3s, illetve a v\u00e1ltozatos m\u0171termen k\u00edv\u00fcli (post-studio), hely-specifikus \u00e9s public art tev\u00e9kenys\u00e9gekkel kapcsolatban \u00fagy l\u00e1tjuk, hogy a mostans\u00e1g \u00f6sszefoglal\u00f3 n\u00e9ven \u201eprojekt-munkak\u00e9nt\u201d jellemzett gyakorlatoknak nincs sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en k\u00f6z\u00f6s tematikus, ideol\u00f3giai vagy a munkafolyamatban megjelen\u0151 b\u00e1zisa. Ami \u00fagy t\u0171nik, m\u00e9gis k\u00f6z\u00f6s benn\u00fck, az a t\u00e9ny, hogy mind sok olyan munk\u00e1val j\u00e1r, amely j\u00f3val meghaladja mindenfajta specifikus, anyagi \u00e9rtelemben vett el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s munkaig\u00e9ny\u00e9t, illetve att\u00f3l teljess\u00e9ggel f\u00fcggetlen, valamint az eredm\u00e9nye nem jelenik meg valamely term\u00e9k form\u00e1j\u00e1ban. Az ilyen munka, amit gazdas\u00e1gi szempontb\u00f3l mint szolg\u00e1ltat\u00e1st \u00edrhatunk le (mint a javak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak ellenpontj\u00e1t), mag\u00e1ban foglalhatja az al\u00e1bbiakat:
\r\n– egyes helysz\u00ednek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t illetve elemz\u00e9s\u00e9t\u2026;
\r\n– bemutat\u00e1st, illetve install\u00e1l\u00e1st \u2026;
\r\n– k\u00f6znevel\u00e9st\u2026;
\r\n– \u00e9rdekv\u00e9delmet illetve egy\u00e9b k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9get, \u00fa.m. szervez\u00e9s, nevel\u00e9s, dokument\u00e1ci\u00f3 illetve alternat\u00edv strukt\u00farateremt\u00e9s\u2026<\/i>
\r\n
\r\n(Helmut Draxler \u00e9s Andrea Fraser: \u201eSzolg\u00e1ltat\u00e1s: Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si javaslat \u00e9s vitat\u00e9ma-felvet\u00e9s\u201d, 1993.)<\/p>\r\n
\r\n
\r\n

M\u0171v\u00e9szeti szolg\u00e1ltat\u00e1s?<\/i><\/p>\r\n

A \u201eSzolg\u00e1ltat\u00e1sok: a szolg\u00e1ltat\u00e1s felt\u00e9tel- \u00e9s viszonyrendszere a projekt-orient\u00e1lt kort\u00e1rsm\u0171v\u00e9szeti gyakorlatban\u201d 1<\/sup><\/a> elnevez\u00e9s\u0171, 1994-ben indult projektet v\u00e1lasznak sz\u00e1ntuk egy specifikus szitu\u00e1ci\u00f3ra, illetve az ezen szitu\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nyek\u00e9nt felsz\u00ednre ker\u00fclt, legink\u00e1bb gyakorlati \u00e9s anyagi term\u00e9szet\u0171 agg\u00e1lyokra. A \u201cszolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d kifejez\u00e9st nagyr\u00e9szt strat\u00e9giai jelleggel vezett\u00fck be, a kort\u00e1rsi projekt-munka bizonyos aspektusainak le\u00edr\u00e1s\u00e1ra. C\u00e9lunk nem az volt, hogy \u00edgy valamif\u00e9le, \u00e1ltalunk \u00fajnak tekintett munkat\u00edpust k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztess\u00fcnk meg, vagy hogy b\u00e1rmely, az id\u0151 t\u00e1jt haszn\u00e1latos c\u00edmk\u00e9t \u2013 \u00fa.m. \u201eint\u00e9zm\u00e9nykritika\u201d, \u201em\u0171termen k\u00edv\u00fcli m\u0171v\u00e9szet\u201d, \u201ehelyspecifikus m\u0171v\u00e9szet\u201d, \u201ekontextus-m\u0171v\u00e9szet\u201d, \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa m\u0171v\u00e9szet\u201d, \u201epublic art\u201d, az \u00e1ltal\u00e1nosabb \u201eprojektm\u0171v\u00e9szet\u201d, vagy ak\u00e1r a m\u00e9g t\u00e1gabb \u201ekultur\u00e1lis termel\u00e9s\u201d \u2013 helyettes\u00edts\u00fcnk a kifejez\u00e9ssel. Ink\u00e1bb sz\u00e1nd\u00e9koztunk a fenti fogalmakkal le\u00edrt tev\u00e9kenys\u00e9gek nagy r\u00e9sz\u00e9nek egyik k\u00f6z\u00f6s n\u00e9zet\u00e9t beazonos\u00edtani: a gerinc\u00fcket alkot\u00f3 munka vagy munkav\u00e9gz\u00e9s st\u00e1tusz\u00e1t, illetve a felt\u00e9teleket, melyek k\u00f6z\u00f6tt az adott munka folyik. J\u00f3llehet, a legt\u00f6bb projekt v\u00e9g\u00fcl is nyer valamif\u00e9le fizikai form\u00e1t, a \u201eSzolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d \u00e1ll\u00edt\u00e1sa az volt, hogy minden hely- vagy helyzet-specifikus projekt felt\u00e9telez egy adott mennyis\u00e9g\u0171 munk\u00e1t, \u201e\u2026 amely j\u00f3val meghaladja mindenfajta specifikus, anyagi \u00e9rtelemben vett el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s munkaig\u00e9ny\u00e9t, illetve att\u00f3l teljess\u00e9ggel f\u00fcggetlen, valamint az eredm\u00e9nye nem jelentkezik valamely term\u00e9k form\u00e1j\u00e1ban\u201d. A \u201eszolg\u00e1ltat\u00e1s\u201d kifejez\u00e9s bevezet\u00e9se az ilyen munka le\u00edr\u00e1s\u00e1ra azzal a strat\u00e9giai \u00e9rt\u00e9kkel b\u00edrt teh\u00e1t, hogy alapot teremtett a m\u0171v\u00e9szi aktivit\u00e1s azon ter\u00fclet\u00e9nek a beazonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, amely nem eredm\u00e9nyez valamely \u00e1truh\u00e1zhat\u00f3 term\u00e9ket. Munk\u00e1nkat az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s motiv\u00e1lta, hogy a kort\u00e1rsi m\u0171v\u00e9szi munk\u00e1nak ez a \u201emegfoghatatlan\u201d dimenzi\u00f3ja nem jut elegend\u0151 elismer\u00e9shez \u00e9s megbecs\u00fcl\u00e9shez egy olyan appar\u00e1tus keret\u00e9ben, melyet m\u00e9g mindig a fizikai jelleg \u00e9s a l\u00e1that\u00f3s\u00e1g ural. De a szolg\u00e1ltat\u00e1s fogalma egyben alapot adott arra is, hogy meg\u00e9rts\u00fck, vagy le\u00edrjuk az ilyen tev\u00e9kenys\u00e9gek \u00e1ltal felt\u00e9telezett, illetve az azokban foglalt viszonyok fontos, ugyanakkor felkavar\u00f3 aspektusait \u2013 mely viszonyok l\u00e1that\u00f3an jelent\u0151s elmozdul\u00e1st jeleztek a m\u0171v\u00e9szeti aktivit\u00e1s st\u00e1tusz\u00e1ban, jelent\u00e9s\u00e9ben \u00e9s funkci\u00f3j\u00e1ban<\/p>\r\n

A k\u00eds\u00e9rlet, hogy a szolg\u00e1ltat\u00e1si form\u00e1ban megjelen\u0151 m\u0171v\u00e9szi gyakorlat jelenlegi l\u00e9t\u00e9nek, illetve geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak min\u00e9l teljesebb bemutat\u00e1s\u00e1t adjuk, rendk\u00edv\u00fcli neh\u00e9zs\u00e9geket t\u00e1masztott 2<\/sup><\/a> . A kifejez\u00e9s milyen meghat\u00e1roz\u00e1sa szerint lehet p\u00e9ld\u00e1ul az elm\u00falt \u00f6t \u00e9v bizonyos m\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9geit szerviz-szolg\u00e1ltat\u00e1sk\u00e9nt felfogni, m\u00e1r ha egy\u00e1ltal\u00e1ban lehet? A \u201eSzolg\u00e1ltat\u00e1s\u2026\u201d felvet\u00e9s k\u00f6zvetlen \u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u2013 miszerint minden olyan m\u0171v\u00e9szi munk\u00e1t, mely nem r\u00e9szes\u00fclhet ellent\u00e9telez\u00e9sben valamely megfoghat\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti term\u00e9k elad\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en szolg\u00e1ltat\u00e1snak kell felfogni \u2013 meglehet\u0151sen vil\u00e1gosnak t\u0171nik. Tal\u00e1n t\u00falont\u00fal is egy\u00e9rtelm\u0171: mag\u00e1nak a koncepci\u00f3nak a hasznoss\u00e1ga \u2013 t\u00fal a strat\u00e9giai hasznon, amennyiben megalapozza a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kompenz\u00e1ci\u00f3s ig\u00e9nyeket \u2013 csaknem kimer\u00fclni l\u00e1tszik ebben az egy\u00e9rtelm\u0171s\u00e9gben. Ha t\u00fall\u00e9p\u00fcnk az alapvet\u0151 szolg\u00e1ltat\u00e1s-defin\u00edci\u00f3n, mely a megfoghat\u00f3 \u00e9s a megfoghatatlan term\u00e9kek, illetve azok l\u00e9trehoz\u00e1sa megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sre alapul, azonnal beles\u00fcpped\u00fcnk az \u00e9vsz\u00e1zados gazdas\u00e1gi, szociol\u00f3giai \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi vit\u00e1ba, melynek t\u00e9tje megmutatni, hogy vajon l\u00e9tezik-e egy\u00e1ltal\u00e1n egy olyan elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g, ami a szolg\u00e1ltat\u00e1s fogalommal \u00edrhat\u00f3 le. Marx szerint p\u00e9ld\u00e1ul nem l\u00e9tezik. A fogalom pillanatok alatt elp\u00e1rolog, ha egyszer\u0171en rendszerk\u00e9nt vagy keretk\u00e9nt pr\u00f3b\u00e1ljuk alkalmazni, strat\u00e9giai, \u00e9rtelmez\u00e9si vagy ak\u00e1r le\u00edr\u00f3 c\u00e9lb\u00f3l.<\/p>\r\n

M\u00e9gis, a szolg\u00e1ltat\u00e1s, mint olyan, legal\u00e1bb a hatvanas \u00e9vek v\u00e9ge \u00f3ta fontos m\u0171v\u00e9szeti tematika, els\u0151sorban a performansz-m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s a feminista m\u0171v\u00e9szetben, illetve \u2013 az int\u00e9zm\u00e9nyi funkci\u00f3k kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl \u2013 strat\u00e9giai eleme az int\u00e9zm\u00e9nykritikai gyakorlatnak. A szolg\u00e1ltat\u00e1s jelleg\u0171 foglalatoss\u00e1gok<\/i> ilyet\u00e9n strat\u00e9giai eltulajdon\u00edt\u00e1s\u00e1n t\u00falmen\u0151en a szolg\u00e1ltat\u00f3i poz\u00edci\u00f3k gyakorlati, vagy procedur\u00e1lis kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa a m\u0171v\u00e9szi gyakorlat k\u00f6zponti eleme, mi\u00f3ta a minimalist\u00e1k a m\u0171v\u00e9szetcsin\u00e1l\u00e1s folyamat\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00fcket a diz\u00e1jner, a m\u00e9rn\u00f6k, a menedzser \u00e9s az adminisztr\u00e1tor szerep\u00e9re korl\u00e1tozt\u00e1k (vagy terjesztett\u00e9k ki). A m\u0171t\u00e1rgyak \u00fajra-defini\u00e1l\u00e1sa fizikai, anyagi term\u00e9kekb\u0151l vagy javakb\u00f3l szolg\u00e1ltat\u00e1si term\u00e9kekk\u00e9<\/i>, \u00fa.m. inform\u00e1ci\u00f3 \u00e9s szellemi tulajdon, egyik \u00fatja lehet a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyege, a \u201em\u0171t\u00e1rgy anyagtalan\u00edt\u00e1sa\u201d meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek, valamint az olyan, a m\u0171v\u00e9szet kereskedelmi appar\u00e1tus\u00e1nak kritik\u00e1j\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, fontos m\u0171v\u00e9szetpolitikai aspektusokkal val\u00f3 konfront\u00e1l\u00f3d\u00e1snak, mint az \u201eArtists\u2019 Reserved Rights Transfer and Sale Agreement\u201d 3<\/sup><\/a>, illetve az Art Workers Coalition (M\u0171v\u00e9szeti Dolgoz\u00f3k Sz\u00f6vets\u00e9ge) \u00e1ltal szorgalmazott sz\u00e1mos reform. A m\u0171v\u00e9szet szolg\u00e1ltat\u00e1si funkci\u00f3i<\/i>, illetve a szolg\u00e1ltat\u00e1s fogalm\u00e1nak erk\u00f6lcsi dimenzi\u00f3i egy\u00e9rtelm\u0171ek a kult\u00faraktivista \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa m\u0171v\u00e9szi gyakorlatban. A term\u00e9k-el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s csere absztrakt viszonyaival szemben megjelen\u0151 specifikus, k\u00f6zvetlen szolg\u00e1ltat\u00f3i viszonyok<\/i> v\u00e9g\u00fcl \u00fagy is \u00e9rtelmezhet\u0151k, mint a m\u0171termen k\u00edv\u00fcli gyakorlat egyik k\u00f6vetkezm\u00e9nye, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy eredm\u00e9nyeznek-e b\u00e1rmif\u00e9le tart\u00f3s, megfoghat\u00f3 term\u00e9ket (\u00e1ltal\u00e1ban igen). Egy-egy specifikus helysz\u00edn (vagy, helyesebben, szitu\u00e1ci\u00f3) mindig mag\u00e1ba foglal egy specifikus viszony-halmazt \u2013 mind a helyspecifikus el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s folyamat\u00e1n, mind pedig mag\u00e1n a helysz\u00ednen bel\u00fcl.4<\/sup><\/a><\/p>\r\n

A \u201eszolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d kifejez\u00e9s probl\u00e9m\u00e1s volta ugyan\u00edgy nyilv\u00e1nval\u00f3 l\u00e1tsz\u00f3lag megfelel\u0151 alkalmaz\u00e1sainak fenti list\u00e1j\u00e1b\u00f3l is: a szolg\u00e1ltat\u00e1s mint kateg\u00f3ria, a maga gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi vagy politikai \u00e9s erk\u00f6lcsi dimenzi\u00f3ban vizsg\u00e1lva, sem k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n, sem egy\u00fcttesen nem rendelkezik k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb koherenci\u00e1val. Nincs konszenzus a gazdas\u00e1gi vagy a politikai elm\u00e9letekben arra vonatkoz\u00f3lag, hogy mi is tekinthet\u0151 szolg\u00e1ltat\u00e1snak. Mik\u00f6zben az \u00e1ltal\u00e1ban szolg\u00e1ltat\u00e1si-szektork\u00e9nt le\u00edrt ter\u00fclet huszadik sz\u00e1zadi, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a M\u00e1sodik Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t mennyis\u00e9gileg dokument\u00e1lt\u00e1k, a szektor defini\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, illetve azon jellemz\u0151inek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rletek, melyek azt az ipari, vagy \u201etermel\u0151i\u201d szektort\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetn\u00e9k, legink\u00e1bb is zavarosnak mondhat\u00f3 eredm\u00e9nyeket sz\u00fcltek. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, a szolg\u00e1ltat\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9gek k\u00f6re \u2013 mely tev\u00e9kenys\u00e9gek, a defin\u00edci\u00f3kt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, a szolg\u00e1ltat\u00e1si \u00e9s ipari szektorok minden szintj\u00e9n jelen vannak \u2013 a v\u00e1llalati menedzsmentt\u0151l a \u201ef\u00fcggetlen\u201d szakm\u00e1kon kereszt\u00fcl eg\u00e9szen a legrosszabbul fizetett h\u00e1zimunk\u00e1ig illetve karbantart\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9gekig terjed. A szolg\u00e1ltat\u00e1sokat hagyom\u00e1nyosan a t\u0151k\u00e9hez val\u00f3 viszonyuk alapj\u00e1n oszt\u00e1lyozt\u00e1k; Adam Smith a szolg\u00e1ltat\u00e1sok\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fizet\u00e9st egyfajta v\u00e9gfelhaszn\u00e1l\u00e1si formak\u00e9nt fogta fel; ink\u00e1bb t\u0151keredukci\u00f3k\u00e9nt teh\u00e1t, mint befektet\u00e9sk\u00e9nt. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a szolg\u00e1ltat\u00e1sok sok\u00e1ig alkalmatlannak t\u0171ntek az iparszer\u0171 szervez\u0151d\u00e9sre, illetve vagy az egy\u00e9nek k\u00f6z\u00f6tti csere (mint szem\u00e9lyes szolg\u00e1ltat\u00e1sok) k\u00f6r\u00e9re, vagy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szektor prov\u00edzi\u00f3ira (azaz szoci\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sokra, melyeknek nagyr\u00e9szt a jav\u00e1ra \u00edrhat\u00f3 az \u00e1ltal\u00e1ban szoci\u00e1lis szektork\u00e9nt defini\u00e1lt entit\u00e1s h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni fejl\u0151d\u00e9se) korl\u00e1toz\u00f3dtak. Azonban az egykori k\u00f6z- (azaz non-profit) szolg\u00e1ltat\u00e1sok, mint p\u00e9ld\u00e1ul az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy privatiz\u00e1l\u00e1sa, illetve mind a szem\u00e9lyes szolg\u00e1ltat\u00e1sok, mind a hagyom\u00e1nyosan \u201ef\u00fcggetlen\u201d szakemberek \u00e1ltal adott szolg\u00e1ltat\u00e1sok k\u00f6r\u00e9nek fokoz\u00f3d\u00f3 iparszer\u0171 szervez\u0151d\u00e9se, (lsd. a h\u00e1ziorvosok centraliz\u00e1lt szervezetekbe val\u00f3 t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u00e9s\u00e9t) felfedt\u00e9k az ilyen defin\u00edci\u00f3k csal\u00f3ka volt\u00e1t. Ezek a kort\u00e1rsi jelens\u00e9gek ugyanakkor le kellene csendes\u00edts\u00e9k a Daniel Bell \u00e9s m\u00e1sok optimista j\u00f3slatai fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 kitart\u00f3 szimp\u00e1ti\u00e1t is, miszerint a szolg\u00e1ltat\u00e1si szektor n\u00f6veked\u00e9se megnyitja majd az utat a poszt-indusztri\u00e1lis t\u00e1rsadalom el\u0151tt. 5<\/sup><\/a><\/p>\r\n

A szolg\u00e1ltat\u00e1sok kateg\u00f3ri\u00e1ja heterogeneit\u00e1s\u00e1nak nagyon nagy\u00edv\u0171 magyar\u00e1zata lehet, hogy a klasszikus k\u00f6zgazdas\u00e1gtan, benne maga Marx is, az ipari termel\u00e9sre \u00e9s a t\u0151kefelhalmoz\u00e1sra helyezt\u00e9k a hangs\u00falyt, a szolg\u00e1ltat\u00e1sok pedig ez\u00e9rt mindig a \u201em\u00e1st\u201d jelentett\u00e9k: mindent, ami nem volt iparszer\u0171en szervezett; ami nem volt, illetve ami nem eredm\u00e9nyezett tart\u00f3s, \u00e1truh\u00e1zhat\u00f3 term\u00e9ket; ami nem volt termel\u00e9keny, ami nem volt profitorient\u00e1lt \u2013 \u201ea h\u00e1ztart\u00e1si alkalmazott, a zen\u00e9sz, a sz\u00edn\u00e9sz, a fest\u0151, a doktor, a tan\u00e1r \u00e9s a pap\u201d. Ugyan\u00edgy meglehet, hogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben jelenl\u00e9v\u0151 szolg\u00e1ltat\u00e1si term\u00e9kekr\u0151l, szolg\u00e1ltat\u00f3i poz\u00edci\u00f3kr\u00f3l, funkci\u00f3kr\u00f3l, \u00e9s mindenek el\u0151tt szolg\u00e1ltat\u00e1si viszonyokr\u00f3l is csak azoknak a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geknek a talaj\u00e1n vagyunk k\u00e9pesek gondolkodni, melyek k\u00f6zt\u00fck, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9get ez id\u00e1ig t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 kiz\u00e1r\u00f3lagosan defini\u00e1l\u00f3 term\u00e9kek, poz\u00edci\u00f3k, funkci\u00f3k \u00e9s viszonyok karaktere \u00e9s st\u00e1tusza k\u00f6z\u00f6tt \u00e1llnak fenn. A m\u0171v\u00e9szi aktivit\u00e1s jelleg\u00e9ben be\u00e1llt v\u00e1ltoz\u00e1st \u2013 f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy a szolg\u00e1ltat\u00e1s kifejez\u00e9s kiel\u00e9g\u00edt\u0151en \u00edrja-e le azt \u2013 mindazon\u00e1ltal tekinthetj\u00fck azon attrib\u00fatumok viszonylat\u00e1ban, melyekkel a szolg\u00e1ltat\u00e1sokat hagyom\u00e1nyosan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztett\u00e9k a t\u00f6bbi gazdas\u00e1gi form\u00e1t\u00f3l. Ilyen a meg nem foghat\u00f3, szembe\u00e1ll\u00edtva a konkr\u00e9t term\u00e9kkel illetve annak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val; a termel\u00e9s \u00e9s a javak k\u00f6rforg\u00e1sa szervez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9nek poz\u00edci\u00f3ja; olyan funkci\u00f3k bet\u00f6lt\u00e9se, melyek nem jelenhetnek meg, mint a haszn\u00e1latukt\u00f3l f\u00fcggetlen \u00e9rt\u00e9kek; \u00e9s a klienssel, fogyaszt\u00f3val, felhaszn\u00e1l\u00f3val k\u00f6zvetlen viszonyban v\u00e9gzett munka, ahol kev\u00e9s fizikai vagy id\u0151beli t\u00e1vols\u00e1g van termel\u00e9s \u00e9s fogyaszt\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, vagy egy\u00e1ltal\u00e1ban nincs ilyen t\u00e1vols\u00e1g, \u00e9s amelyben a haszn\u00e1lati \u00e9rt\u00e9k l\u00e9trej\u00f6tte gyakran felt\u00e9telezi a felhaszn\u00e1l\u00f3 k\u00f6zvetlen k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\r\n

Figyelembe v\u00e9ve a fenti meghat\u00e1roz\u00e1sokat, arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre juthatunk, hogy az elm\u00falt harminc \u00e9vben a m\u0171v\u00e9szek csaknem minden jelent\u00e9keny pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sa arra, hogy tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck felt\u00e9teleit \u00e9s viszonyait megv\u00e1ltoztass\u00e1k, t\u00f6rt\u00e9nt l\u00e9gyen az a m\u0171alkot\u00e1s vagy az annak l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges kompetencia \u00fajradefini\u00e1l\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n, olyan m\u0171- illetve munkaform\u00e1kat eredm\u00e9nyezett, melyek magukba foglalt\u00e1k a szolg\u00e1ltat\u00e1s valamely aspektus\u00e1t. Ha a szolg\u00e1ltat\u00e1st mint olyat egyszer\u0171en negat\u00edv kateg\u00f3riak\u00e9nt \u00e9rtelmezz\u00fck, olyan kos\u00e1rk\u00e9nt, amibe mindent bele lehet dob\u00e1lni, ami nem tartozott a klasszikus gazdas\u00e1gtudom\u00e1ny els\u0151dleges \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u00e9be, akkor egy ilyen k\u00f6vetkeztet\u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 t\u0171nhet semmitmond\u00f3nak. Mindazon\u00e1ltal \u00e9rtelmetlen is volna \u2013 hacsak nem \u00fagy fogjuk fel a m\u0171v\u00e9szi szolg\u00e1ltat\u00e1sok megjelen\u00e9s\u00e9t, mint a \u201eszolg\u00e1ltat\u00e1si gazdas\u00e1g\u201d t\u00f6rt\u00e9neti felt\u00e9teleire reflekt\u00e1l\u00f3, illetve azokat feldolgoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szet eset\u00e9t, hanem ink\u00e1bb mint a kult\u00fara-\u00e1ru, a m\u0171v\u00e9szet gazdas\u00e1gi \u00e9s szimbolikus haszon \u00e9rdek\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sa, illetve a m\u0171v\u00e9szi gyakorlat \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9r azon strukt\u00far\u00e1i \u00f6ntudatos m\u0171v\u00e9szi kritik\u00e1j\u00e1nak az eredm\u00e9ny\u00e9t, melyek az ilyen m\u00f3don eltulajdon\u00edtott \u00e9rt\u00e9k l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9\u00e9rt szavatolnak. Hogy a szolg\u00e1ltat\u00e1s fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elmozdul\u00e1s, ha egy\u00e1ltal\u00e1n lezajlott ilyesmi, a m\u0171v\u00e9szet politikai gazdas\u00e1gtana kritik\u00e1j\u00e1nak cs\u0151dj\u00e9t reprezent\u00e1lja-e, vagy \u00e9ppen n\u00e9h\u00e1ny c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s\u00e9nek megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t, tov\u00e1bbra is k\u00e9rd\u00e9s marad.<\/p>\r\n

A \u201eszolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d kifejez\u00e9s teh\u00e1t nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben hasznos, mint \u00e9rtelmez\u00e9si keret a gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti strukt\u00far\u00e1k hat\u00e1sa, vagy ak\u00e1r a tematikus, procedur\u00e1lis vagy erk\u00f6lcsi paradigm\u00e1kban t\u00f6rt\u00e9nt elmozdul\u00e1sok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. Ink\u00e1bb az teheti hasznoss\u00e1, amit megk\u00f6vetel: az olyan kort\u00e1rsi gyakorlatok geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, melyek nem a m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltal k\u00e9pviselt \u00e1ll\u00e1spontok l\u00e1that\u00f3, vizu\u00e1lis megnyilv\u00e1nul\u00e1saira figyel, hanem magukra a poz\u00edci\u00f3kra, melyeket a m\u0171v\u00e9szek a maguk sz\u00e1m\u00e1ra konstru\u00e1lnak, \u00e9s azokra a gazdas\u00e1gi felt\u00e9telekre \u00e9s t\u00e1rsadalmi viszonyokra, amelyeket ezek a poz\u00edci\u00f3k felt\u00e9teleznek \u00e9s megval\u00f3s\u00edtanak. M\u00e1sodszor, az teszi hasznoss\u00e1, amit kihangs\u00falyoz: hogy ezek a felt\u00e9telek \u00e9s viszonyok, legal\u00e1bb abban a dimenzi\u00f3jukban, amely megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti \u0151ket az \u00e1rutermel\u00e9st\u0151l \u00e9s \u00e1rucser\u00e9t\u0151l, v\u00e9gleges \u00e1talakul\u00e1st k\u00f6rvonalaznak a m\u0171v\u00e9szi aktivit\u00e1s \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti ter\u00fclet egyik legk\u00f6zpontibb jellemvon\u00e1s\u00e1ban: a m\u0171v\u00e9szi auton\u00f3mia k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben. Harmadszor, az\u00e9rt hasznos, amit ennek az \u00e1talakul\u00e1snak a term\u00e9szet\u00e9vel kapcsolatban t\u00e9telez.<\/p>\r\n

Mit szolg\u00e1l a m\u0171v\u00e9szi szolg\u00e1ltat\u00e1s?<\/i>
\r\n
\r\nK\u00edn\u00e1lat \u00e9s kereslet, vagy kereslet \u00e9s k\u00edn\u00e1lat<\/i>
\r\nA \u201eSzolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d projekt sz\u00e1m\u00e1ra szervezett specifikus szitu\u00e1ci\u00f3t v\u00e1lasznak sz\u00e1ntuk az 1993-k\u00f6r\u00fcl megjelen\u0151, tart\u00f3snak \u00e9s k\u00f6vetkezetesnek t\u0171n\u0151, projektmunk\u00e1ra vonatkoz\u00f3 keresletre. Ennek a keresletnek a k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge abban \u00e1llt \u2013 \u00e9s ez k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte tart\u00f3ss\u00e1g\u00e1t is \u2013, hogy \u00fagy t\u0171nt, nem egyszer\u0171en valamely megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett m\u0171v\u00e9szeti csoportosul\u00e1s k\u00edn\u00e1lata gerjesztette. Amint a \u201eSzolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d javaslatban megjegyezt\u00fck, a \u201eprojektmunkak\u00e9nt\u201d jellemzett gyakorlatok nem l\u00e1tszottak osztozni valamely k\u00f6z\u00f6s formai, procedur\u00e1lis, tematikus vagy ak\u00e1r ideol\u00f3giai term\u00e9szet\u0171 alapban. A \u201eprojektm\u0171v\u00e9szek\u201d sem rendez\u0151dtek gener\u00e1ci\u00f3s vonalak ment\u00e9n. Ezen fel\u00fcl sok \u201eprojekt-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u201d \u2013 azaz olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, melyben arra k\u00e9rtek fel m\u0171v\u00e9szeket, hogy a munk\u00e1jukkal reag\u00e1ljanak valamely specifikus helysz\u00ednre vagy helyzetre \u2013 olyan m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00fclt, akik nem rendelkeztek szitu\u00e1ci\u00f3s vagy m\u0171termen k\u00edv\u00fcli m\u0171v\u00e9szeti el\u0151zm\u00e9nyekkel. A projektmunka ir\u00e1nti kereslet teh\u00e1t ink\u00e1bb t\u0171nt \u00fagy, mintha valamif\u00e9le olyan sz\u00fcks\u00e9gre \u00e9p\u00fclne, melyet csak azzal lehet kiel\u00e9g\u00edteni, amit a projektmunka k\u00edn\u00e1l.<\/p>\r\n

Ez a sz\u00fcks\u00e9g, ha lehet egy\u00e1ltal\u00e1n \u00edgy nevezn\u00fcnk, \u00fagy l\u00e1tszott, sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 dimenzi\u00f3val rendelkezik az adott szitu\u00e1ci\u00f3k jelleg\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151en. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi b\u00e1zis\u00fa projektek ir\u00e1nti kereslet ahhoz a sz\u00fcks\u00e9ghez l\u00e1tszott k\u00f6t\u0151dni, mely a k\u00f6zp\u00e9nzekb\u0151l gazd\u00e1lkod\u00f3 szervezetekben fogalmaz\u00f3dott meg, hogy valahogyan kiel\u00e9g\u00edts\u00e9k az \u0151ket p\u00e9nzel\u0151 \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9gek k\u00f6zszolg\u00e1latra vonatkoz\u00f3 elv\u00e1r\u00e1sait. Az int\u00e9zm\u00e9nyi intervenci\u00f3kra ir\u00e1nyul\u00f3 kereslet ahhoz a sz\u00fcks\u00e9ghez l\u00e1tszott k\u00f6t\u0151dni, mely a m\u00fazeumi szakemberek r\u00e9sz\u00e9r\u0151l mer\u00fclt fel, hogy a m\u0171v\u00e9szeket bevonj\u00e1k a k\u00f6znevel\u00e9s \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyi reflexi\u00f3 egyfajta egyes\u00fclt er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00e9be. A specifikus kur\u00e1tori koncepci\u00f3kra v\u00e1laszul megsz\u00fclet\u0151 projektek ir\u00e1nti keresletet a kur\u00e1torok \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyeik azon sz\u00fcks\u00e9ge induk\u00e1lhatta, hogy azon m\u0171v\u00e9szeket, akikt\u0151l ez megb\u00edzhat\u00f3an elv\u00e1rhat\u00f3 volt, r\u00e1b\u00edrj\u00e1k, hogy az 1980-as \u00e9vekben ugr\u00e1sszer\u0171en megn\u00f6vekedett sz\u00e1m\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00f3hely \u2013 \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u2013 kontextus\u00e1ban valami speci\u00e1lisat hozzanak l\u00e9tre, \u00e9s ugyanez mondhat\u00f3 el a kur\u00e1tori test\u00fcletekr\u0151l, akiknek sorait ekkor m\u00e1r \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre t\u00f6bb, mint f\u00e9ltucat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kur\u00e1tork\u00e9pz\u00e9si program v\u00e9gz\u0151sei gyarap\u00edtott\u00e1k.<\/p>\r\n

A projektmunka ir\u00e1nti kereslet k\u00f6vetkezm\u00e9nyei sz\u00e1mosak \u00e9s meglehet\u0151sen nyugtalan\u00edt\u00f3ak. A dolgok olyan \u00e1ll\u00e1s\u00e1t mutatta, melyben a m\u0171v\u00e9szek imm\u00e1r nemcsak speci\u00e1lis helysz\u00ednekre \u00e9s szitu\u00e1ci\u00f3kra reag\u00e1lva fogtak bele a projektjeikbe, hanem a szervezetekkel \u00e9s azok k\u00e9pvisel\u0151ivel, kur\u00e1torokkal \u00e9s egy\u00e9b m\u0171v\u00e9szeti szak\u00e9rt\u0151kkel val\u00f3 viszonyuk k\u00f6vetkezt\u00e9ben is. \u00c9s, \u00fagy t\u0171nik, \u00e9ppen ezen viszonyok k\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9ge \u2013 \u00e9s nem annyira maguknak a munk\u00e1knak a fizikai vagy id\u0151beli k\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9ge \u2013 volt az, amely ezeket a kort\u00e1rsi \u201aprojekteket\u201d megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette a m\u0171v\u00e9szi aktivit\u00e1s egy\u00e9b form\u00e1it\u00f3l.<\/p>\r\n

Mindenekel\u0151tt \u00e9ppen az\u00e9rt vezett\u00fck be a \u201eszolg\u00e1ltat\u00e1s\u201d fogalm\u00e1t, hogy ezeket a viszonyokat a maguk gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi n\u00e9zet\u00e9ben \u00edrhassuk le. A d\u00edjaz\u00e1s vagy honor\u00e1rium, mint a projektmunka ellent\u00e9telez\u00e9s\u00e9nek \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott form\u00e1ja, nem annyira egy \u00fajfajta gyakorlat megjelen\u00e9s\u00e9t l\u00e1tszott jelezni, mint ink\u00e1bb ennek a gyakorlatnak a term\u00e9szet\u00e9ben bek\u00f6vetkezett elmozdul\u00e1st. Legyen b\u00e1r a projekt eredm\u00e9nye maga \u00e1truh\u00e1zhat\u00f3 \u2013 \u00e9s leggyakrabban az is \u2013, a d\u00edjaz\u00e1s \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e9gis jelen van, mint a munkamennyis\u00e9g nem \u00e1truh\u00e1zhat\u00f3k\u00e9nt t\u00e9telezett h\u00e1nyad\u00e1nak ellent\u00e9telez\u00e9se. A d\u00edjaz\u00e1s t\u00e9nye \u00e1ltal\u00e1ban nem felt\u00e9telezi, hogy a projekt eredm\u00e9nye az illet\u0151 szervezet tulajdon\u00e1ba ker\u00fcl. A szponzor\u00e1l\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyek a legt\u00f6bb esetben nem is rendelkeznek gy\u0171jtem\u00e9nnyel. Amennyiben \u00e9s ahol igen, a munka beker\u00fcl\u00e9se tov\u00e1bbi adminisztrat\u00edv elj\u00e1r\u00e1st ig\u00e9nyel, mely k\u00fcl\u00f6n szerz\u0151d\u00e9st k\u00edv\u00e1n. A projekt-d\u00edjaz\u00e1s mag\u00e1\u00e9rt a m\u0171v\u00e9szi munk\u00e1\u00e9rt j\u00e1r, nem a m\u0171t\u00e1rgy\u00e9rt: nem valamely, j\u00f6v\u0151ben realiz\u00e1l\u00e1sra ker\u00fcl\u0151 absztrakt \u00e9rt\u00e9k fej\u00e9ben j\u00e1r\u00f3 el\u0151leg teh\u00e1t, hanem egyfajta k\u00f6zvetlen haszn\u00e1lat sor\u00e1n felem\u00e9szt\u0151d\u00f6tt \u00e9rt\u00e9k v\u00e9gfelhaszn\u00e1l\u00e1sa fej\u00e9ben j\u00e1r\u00f3 fizet\u00e9s.<\/p>\r\n

F\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy az egyes projektek valamely szervezet felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re indultak-e, avagy nem, hogy j\u00e1rt-e \u00e9rt\u00fck d\u00edjaz\u00e1s, avagy nem, hogy szerz\u0151d\u00e9sesen defini\u00e1lt v\u00e1laszok voltak-e valamely k\u00fcls\u0151 keresletre, avagy nem, a projektek, \u00fagy t\u0171nik, olyan m\u00e9rt\u00e9kben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151k meg a m\u0171termen k\u00edv\u00fcli gyakorlatok sz\u00e9les sk\u00e1l\u00e1j\u00e1n bel\u00fcl, amilyen m\u00e9rt\u00e9kben a k\u00edv\u00fclr\u0151l defini\u00e1lt \u00e9rdekekkel \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gletekkel val\u00f3 viszonyuk alkotja \u0151ket. A projektek azt v\u00e1llalj\u00e1k, hogy nem valamely t\u00e1rgyiasult hasznoss\u00e1g el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val, hanem specifikus funkci\u00f3k v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl reag\u00e1lnak ezekre az ig\u00e9nyekre \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gletekre (\u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151en, b\u00e1r nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en, ki is el\u00e9g\u00edtik azokat). A \u201eSzolg\u00e1ltat\u00e1s\u201d javaslat ezeket a funkci\u00f3kat identifik\u00e1lta \u00fagy, mint amelyek magukba foglalj\u00e1k az \u00e9rtelmez\u00e9s, a bemutat\u00e1s, \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s install\u00e1l\u00e1s, a nevel\u00e9s, az \u00e9rdekv\u00e9delem \u00e9s a szervez\u00e9s munk\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n

ford. S. I. <\/i>
\r\n
\r\n<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

1<\/a> A \u201cSzolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d projekthez kapcsol\u00f3d\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, melyet Helmut Draxler \u00e9s j\u00f3magam szervezt\u00fcnk, a L\u00fcneburgi Egyetem Kunstraum-j\u00e1ban ny\u00edlt meg, Beatrice von Bismarck, Diethelm Stoller \u00e9s Ulf Wuggenig megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n

2<\/a> Jelen sz\u00f6veg egy k\u00e9s\u0151bb kiad\u00e1sra ker\u00fcl\u0151 essz\u00e9 bevezet\u0151 szakasza.<\/p>\r\n

3<\/a> kb: \u201cMeg\u00e1llapod\u00e1s a m\u0171v\u00e9szre es\u0151 jogok \u00e1truh\u00e1z\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s elad\u00e1s\u00e1r\u00f3l\u201d, Seth Sieglaub, a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet egyik legfontosabb terjeszt\u0151je, ideol\u00f3gusa, New York-i galerista sz\u00f6vege 1971-b\u0151l. A manifesztum eredeti c\u00e9lja az volt, hogy a gy\u0171jt\u0151k, gal\u00e9ri\u00e1k \u00e9s m\u00fazeumok uralm\u00e1t korl\u00e1tozza a m\u0171v\u00e9szek jogainak meger\u0151s\u00edt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n, ugyanakkor, mint arra sz\u00e1mos elemz\u0151 r\u00e1mutat, az \u2019Agreement\u2026\u2019 \u00f6ntudatlanul is kodifik\u00e1lta a kapitalizmus \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tfed\u00e9seket. (a ford.)<\/p>\r\n

4<\/a> Az itt alkalmazott, szerviz poz\u00edci\u00f3k, term\u00e9kek, funkci\u00f3k \u00e9s viszonyok k\u00f6z\u00f6tti feloszt\u00e1s forr\u00e1sa J.I. Gershuny \u00e9s I.D. Miles The New Service Economy<\/i> c. m\u0171ve. Gershunz \u00e9s Miles megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetnek \u201eszerviz ipar\u00e1gakat\u201d, melyekbe beletartoznak \u201emindazon v\u00e1llalatok \u00e9s munk\u00e1ltat\u00f3k, melyeknek v\u00e9gterm\u00e9ke valamely megfoghatatlan \u00e9s t\u0171n\u00e9keny \u00e1ruf\u00e9les\u00e9g\u201d; \u201cszolg\u00e1ltat\u00e1si term\u00e9keket\u201d \u2013 magukat a megfoghatatlan \u00e9s t\u0171n\u00e9keny term\u00e9keket \u2013 melyek \u201enem felt\u00e9tlen\u00fcl \u00e9s minden esetben a szerviz ipar term\u00e9kei\u201d; \u201eszolg\u00e1ltat\u00f3i munkak\u00f6r\u00f6ket\u201d, melyek az ipar teljes sk\u00e1l\u00e1j\u00e1n jelen vannak, olyan \u2019nem-termel\u0151\u2019 tev\u00e9kenys\u00e9gek, melyek k\u00f6re az adatfeldolgoz\u00e1st\u00f3l a jav\u00edt\u00e1sig \u00e9s karbantart\u00e1sig, a takar\u00edt\u00e1st\u00f3l \u00e9s az \u00e9tkeztet\u00e9st\u0151l az oktat\u00e1s-nevel\u00e9sig \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ggondoz\u00e1sig terjed\u201d; valamint \u201eszolg\u00e1ltat\u00e1si funkci\u00f3kat\u201d, melyek \u201eegy\u00e9nek szolg\u00e1ltat\u00f3i munk\u00e1j\u00e1t jel\u00f6lik\u201d de nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en \u201ea p\u00e9nzgazdas\u00e1gon bel\u00fcl\u201d. L\u00e1sd. Gershuny \u00e9s Miles, The New Service Economy<\/i> (New York, Praeger, 1983), pp. 3-4, p. 23. Ebb\u0151l a keretb\u0151l kiemeltem a \u201eszolg\u00e1ltat\u00e1si ipar\u00e1gakat\u201d, melyekkel nem c\u00e9lom foglalkozni, \u00e9s bevezettem a \u201eszolg\u00e1ltat\u00f3i viszonyok\u201d kifejez\u00e9st, melyet a szolg\u00e1ltat\u00e1sok azon aspektusainak le\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lok, melyeket a Jean Baptiste Say-f\u00e9le szolg\u00e1ltat\u00e1s-meghat\u00e1roz\u00e1s t\u00e9telez \u2013 \u201ea szolg\u00e1ltat\u00e1s olyan term\u00e9k, melynek fogyaszt\u00e1sa id\u0151ben egybeesik az el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val\u201d.<\/p>\r\n

5<\/a> Adam Smith-nek a szolg\u00e1ltat\u00e1sokr\u00f3l vallott n\u00e9zetei elemz\u00e9s\u00e9t t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt l\u00e1sd. Jean-Claude Delaunay \u00e9s Jean Gadrey, Services in Economic Thought: Three Centuries of Debate<\/i> (Boston, Kluwer Academic Publishers, 1992). Hasonl\u00f3 interpret\u00e1ci\u00f3val szolg\u00e1l Harry Braverman in: Labor and Monopoly Capital: The Degradation of Work in the Twentieth Century<\/i> (New York, Monthly Review Press, 1974). Az a gondolat, hogy mivel a szolg\u00e1ltat\u00e1sok valahogyan ellen\u00e1llnak az ipari szervez\u0151d\u00e9snek \u00e9s a mag\u00e1nszektor befoly\u00e1s\u00e1nak, a szolg\u00e1ltat\u00e1si szektor b\u0151v\u00fcl\u00e9se a posztindusztri\u00e1lis t\u00e1rsadalom megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi majd, Daniel Bellt\u0151l sz\u00e1rmazik (in: The Coming of the Post-Industrial Society: A Venture of Social Forecasting<\/i>, New York, Nasic Books, 1973). Az ellen\u00e9rveket m\u00e1r sz\u00e1ll\u00edtotta Ernst Mandel, Late Capitalism<\/i> c. munk\u00e1j\u00e1ban. Mandel szerint \u201ea szolg\u00e1ltat\u00f3i szektorba val\u00f3 t\u0151kebe\u00e1raml\u00e1s\u201d t\u00e1volr\u00f3l sem \u201evalamif\u00e9le \u2019poszt-indusztri\u00e1lis\u2019 t\u00e1rsadalmat reprezent\u00e1l\u201d, hanem \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, \u201e\u00e1ltal\u00e1nos, egyetemes indusztrializ\u00e1ci\u00f3t jelent<\/i>\u201d (pp. 387-88): \u201eA speci\u00e1lisan min\u0151s\u00edtett munkaerej\u00e9t \u00e1ruba bocs\u00e1t\u00f3 \u00e9s a mag\u00e1nj\u00f6vedelm\u00e9t ennek megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra ford\u00edt\u00f3 alanyok k\u00f6z\u00f6tti priv\u00e1t jelleg\u0171 viszony, mely m\u00e9g uralkod\u00f3nak sz\u00e1m\u00edtott a tizenkilencedik sz\u00e1zadban, \u00e9s amelyet Marx r\u00e9szletekbe men\u0151en elemzett, egyre fokozottabb m\u00e9rt\u00e9kben fordul \u00e1t egyfajta kaptalista<\/i> \u2026 szerviz-bizniszbe\u201d (Late Capitalism<\/i>, London, Verso, 1972., p. 385).<\/p>\r\n

6<\/a> Delaunay \u00e9s Gadrey szerint a tizenkilencedik sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben ezek a foglalkoz\u00e1sok voltak a szolg\u00e1ltat\u00e1sok \u201elegmindennapibb illusztr\u00e1ci\u00f3i\u201d. (Services in Economic Thought<\/i>, pp. 15-16.)<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Andrea Fraser, amerikai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, New Yorkban \u00e9l\u0151 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz a ’80-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l v\u00e1lt ismertt\u00e9 performanszai, projekt munk\u00e1i, vide\u00f3i \u00e9s kiadv\u00e1nyai r\u00e9v\u00e9n, melyek az int\u00e9zm\u00e9nykritika ter\u00fclet\u00e9t t\u00e1g\u00edtj\u00e1k ki \u00e9s defini\u00e1lj\u00e1k \u00fajra. M\u0171v\u00e9szet\u00e9t a t\u00e1rsadalmi k\u00f6zegbe val\u00f3 intervenci\u00f3k\u00e9nt, kritikai gyakorlatk\u00e9nt hat\u00e1rozza meg. A ’90-es \u00e9vek elej\u00e9ig a pszichoanal\u00edzist ter\u00e1pi\u00e1s modellk\u00e9nt haszn\u00e1lta fel kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek – els\u0151sorban m\u00fazeumok […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630260,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-400262","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400262","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400262"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400262\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2032370,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400262\/revisions\/2032370"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630260"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400262"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400262"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400262"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}