{"id":400265,"date":"2004-12-09T23:00:00","date_gmt":"2004-12-09T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400265"},"modified":"2004-12-09T23:00:00","modified_gmt":"2004-12-09T23:00:00","slug":"enkepzokor","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/enkepzokor\/","title":{"rendered":"\u00c9nk\u00e9pz\u0151k\u00f6r"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n
\u201eAz ember \u00e9p\u00edt\u0151zseni\u201d\r\n(Nietzsche)\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Eperjesi \u00c1gnes m\u00f6g\u00f6tt olyan – koherens \u00e9s \u00e1tgondolt – m\u0171vek sorozata \u00e1ll, mely arra k\u00e9sztet minket, hogy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra egy meglehet\u0151sen j\u00f3l k\u00f6r\u00fcl\u00edrhat\u00f3 eperjesi\u00e1gnes-ide\u00e1val \u00e9rkezz\u00fcnk. Mi a szerz\u0151? k\u00e9rdezi Foucault, \u00e9s val\u00f3ban, a k\u00e9rd\u00e9s ez: hogyan hat\u00e1rozza meg befogad\u00f3i elv\u00e1r\u00e1sainkat \u00e9s attit\u0171d\u00fcnket ez a fogalomm\u00e1 krist\u00e1lyosodott szerz\u0151i n\u00e9v m\u00e1r azel\u0151tt, hogy bel\u00e9pt\u00fcnk volna a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra? Tudni, hogy a m\u0171v\u00e9sz kedvelt elj\u00e1r\u00e1sa a k\u00e9pek \u00e1lland\u00f3 \u00fajrafelhaszn\u00e1l\u00e1sa, visszaforgat\u00e1sa, ami m\u00f6g\u00f6tt koncepci\u00f3k\u00e9nt a folyamatos kontextusv\u00e1ltoztat\u00e1s jelent\u00e9skonstru\u00e1l\u00f3 potenci\u00e1lj\u00e1nak vizsg\u00e1lata \u00e1ll. Tudni, hogyan k\u00e9sz\u00fclnek ezek a k\u00e9pek 1<\/b><\/a><\/sup>, hogyan \u00e9s mi\u00e9rt ford\u00edtja Eperjesi a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csomagol\u00f3anyagok piktogramjainak pozit\u00edvj\u00e1t negat\u00edvba a nagy\u00edt\u00f3 elj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n, \u00e9s azt is, hogy honnan ez a figyelemre nem m\u00e9ltatott k\u00e9pek ir\u00e1nti csillap\u00edthatatlan \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s. Az sem titok, hogy a m\u0171v\u00e9sz figyelm\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban legt\u00f6bbsz\u00f6r a n\u0151i l\u00e9t priv\u00e1t szf\u00e9r\u00e1ja \u00e1ll, amit azonban sosem a feminista szerepv\u00e1llal\u00e1s poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l vizsg\u00e1l.<\/p>\r\n\r\n

A szerz\u0151i n\u00e9v nem m\u00e1s – \u00e1ll\u00edtja Foucault -, mint klasszifik\u00e1ci\u00f3s funkci\u00f3, mely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a koherencia, egynem\u0171s\u00e9g, lesz\u00e1rmaz\u00e1s, hiteles\u00edt\u00e9s \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s magyar\u00e1zat viszonylatait foglalja mag\u00e1ba, melyeket meghat\u00e1rozott befogad\u00e1si m\u00f3d hat\u00e1roz meg az adott kult\u00far\u00e1ban2<\/a><\/b><\/sup>. \u00dagy t\u0171nik, a kort\u00e1rs szc\u00e9na Eperjesi m\u0171veihez egy rendk\u00edv\u00fcl mark\u00e1ns \u00e9s j\u00f3l k\u00f6r\u00fcl\u00edrhat\u00f3 dek\u00f3dol\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1t kapcsol. Ezek a viszonyok azonban nem a munk\u00e1k immanens strukt\u00far\u00e1i, hanem saj\u00e1t, kor\u00e1bbi \u00e9rtelemad\u00e1si gesztusaink eredm\u00e9nyei, vagyis hermeneutikai k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek, melyek ebben az esetben \u00e9ppen koherenci\u00e1juk miatt oly er\u0151sek, hogy f\u00e9l\u0151: a hiszem, ha l\u00e1tom \u00e1tfordul egyfajta l\u00e1tom, ha hiszem paradigm\u00e1ba. Ez persze nem baj, ha hely\u00e9n tudjuk kezelni befogad\u00e1sunk ilyen kiv\u00e9dhetetlen mechanizmusait, \u00e9s saj\u00e1t elv\u00e1r\u00e1sainkat produkt\u00edvan tudjuk \u00f6tv\u00f6zni a ki\u00e1ll\u00edtott munk\u00e1k horizontj\u00e1val. <\/p>\r\n\r\n

A Millen\u00e1ris Park Kereng\u0151 Gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ba l\u00e9pve az els\u0151, t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00f3 pillant\u00e1s nem c\u00e1folt r\u00e1 el\u0151zetes v\u00e1rakoz\u00e1somra. A Semmi v\u00e9sz<\/i>, a Melyik az igazi?<\/i>, az \u00d6narck\u00e9pek<\/i>, a Csal\u00e1di album<\/i> \u00e9s az \u00dajsz\u00fcl\u00f6ttek<\/i> ismer\u0151s k\u00e9peit l\u00e1tva strat\u00e9giak\u00e9nt nem maradt m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g, mint az egym\u00e1s mell\u00e9 helyez\u00e9s gesztus\u00e1nak \u00e9s a t\u00e9r jelent\u00e9sgener\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9se. Nekiindultam teh\u00e1t, hogy \u00fajra v\u00e9gign\u00e9zzem ezeket a k\u00e9peket \u00e9s a hangs\u00faly itt a \u201enekiindulni\u201d sz\u00f3n van. A Kereng\u0151 Gal\u00e9ria enyh\u00e9n emelked\u0151 spir\u00e1lj\u00e1n haladva kezdtem \u00fagy \u00e9rezni, hogy t\u00f6rt\u00e9nik valami – a sz\u00f3 legnemesebb \u00e9rtelm\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nik – a k\u00e9pekkel ebben a t\u00e9rben. A m\u0171vek \u00e9s a kontextus olyan szint\u00e9zise kezdett kibontakozni, mely a white cube semleges t\u00e9rkoncepci\u00f3j\u00e1t messze maga m\u00f6g\u00f6tt hagyva a munk\u00e1k inherens r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 tudott v\u00e1lni – \u00e9s ez az itthoni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si szok\u00e1sokon nevelkedett befogad\u00f3nak t\u00f6bb, mint kellemes meglepet\u00e9s. Miben is \u00e1ll ez a k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s, mely sor\u00e1n a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e9r \u00e9s a m\u0171egy\u00fcttes \u00e1t\u00e9rtelmezik egym\u00e1st? A m\u0171v\u00e9szet befogad\u00e1s\u00e1nak egy klasszikus metafor\u00e1ja szerint a meg\u00e9rt\u00e9s egyfajta utaz\u00e1s, melynek l\u00e9nyege nem A pontb\u00f3l B-be val\u00f3 eljut\u00e1s, hanem sokkal ink\u00e1bb maga az \u00fat megt\u00e9tele. Nincs meg\u00e9rkez\u00e9s, hiszen nincsen v\u00e9gc\u00e9l, nincs megszil\u00e1rdult \u00e9rtelem, hiszen nincsen interpret\u00e1ci\u00f3, mely kiz\u00e1r\u00f3lagos \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9gre tarthat ig\u00e9nyt. A Kereng\u0151 spir\u00e1lis tere \u00e9ppen ezt implik\u00e1lja: tetsz\u0151leges szelete egy csigavonalnak, mely a v\u00e9gtelenbe tart, eredete pedig a hom\u00e1lyba v\u00e9sz. <\/p>\r\n\r\n

Eperjesi \u00c1gnes k\u00e9pei olyan n\u0151i szerepeket mutatnak be, melyekben a n\u0151 t\u00f6bb\u00e9 nem t\u00e1rgya, hanem alanya a besz\u00e9dnek, tekintetnek \u00e9s v\u00e1gynak. Olyan n\u0151t l\u00e1tunk, aki a Hamupip\u0151ke-f\u00e9le kiv\u00e1lasztotts\u00e1g feletti \u00f6r\u00f6m\u00f6t a kontinuum ellent\u00e9tes v\u00e9glet\u00e9re cser\u00e9lve akt\u00edvan, j\u00f3l megfontolt, gyakorlati szempontok szerint v\u00e1laszt mag\u00e1nak p\u00e1rt, m\u00e9gink\u00e1bb pedig ap\u00e1t majdani gyermek\u00e9nek: \u201eArany keze van \u00e9s a g\u00e9n\u00e1llom\u00e1nya is kiv\u00e1l\u00f3. Tal\u00e1n \u0151 lesz gyermekeim apja\u201d<\/a> mondja a golfoz\u00f3 k\u00e9pe alatt elhelyezett sz\u00f6veg \u00e9nje. \u201eMaga a r\u00e9m\u00fclet, amikor megl\u00e1tom izzadtan. M\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben igaz\u00e1n szerencs\u00e9snek mondhatom magam\u201d<\/a> – sz\u00f3l a focist\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 komment\u00e1r. A megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s lehetetlens\u00e9g\u00e9t sejtet\u0151 f\u00e9rfiportr\u00e9khoz fuz\u0151d\u0151 ambivalencia k\u00e9s\u0151bb az \u201e\u00e9n\u201d fel\u00e9 fordul, \u00f6nmegsz\u00f3l\u00edt\u00f3 regiszterben k\u00e9rdezi mag\u00e1t\u00f3l az elbesz\u00e9l\u0151: \u201eMost kezdjem \u00fajra az \u00e9letem?\u201d; \u201eEzt most \u00e9n mondom, vagy az any\u00e1m?\u201d<\/a>. A magabiztoss\u00e1g hi\u00e1ny\u00e1val \u00e9s identit\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1kkal k\u00fczd\u0151 n\u0151 k\u00e9pe azonban nem egyoldal\u00fa: \u201eNem \u00fcl\u00f6k fel a m\u00e9dia nyom\u00e1s\u00e1nak: egyszer\u0171en minden elv\u00e1r\u00e1snak megfelelek.\u201d<\/a>; \u201eNem v\u00e9letlen, hogy \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gem megtal\u00e1lja a m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geit.\u201d<\/a> Eld\u00f6nthetetlen, hogy magabiztoss\u00e1gr\u00f3l, vagy a sz\u00e9ps\u00e9gm\u00edtosz gener\u00e1lta \u00e1lland\u00f3 \u00f6nel\u00e9gedetlens\u00e9ggel szembeni dacr\u00f3l van-e itt sz\u00f3, az azonban bizonyos, hogy a n\u0151i l\u00e9t \u00fajabb szegmense villan fel ezekben a sorokban. A sz\u00f6vegekhez tartalmuknak megfelel\u0151 k\u00e9pek kapcsol\u00f3dnak: az el\u0151bbieken egy z\u00e1rt, tart\u00f3zkod\u00f3 testtart\u00e1s\u00fa, valamint egy elmos\u00f3dott arc\u00fa n\u0151 l\u00e1that\u00f3, az ut\u00f3bbiakr\u00f3l azonban magabiztoss\u00e1got sug\u00e1rz\u00f3, kih\u00edv\u00f3 jelens\u00e9gek szemeznek vel\u00fcnk pimaszul.<\/p>\r\n\r\n

De vajon ki az az \u201e\u00e9n\u201d, akire a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szem\u00e9lyes- \u00e9s birtokos n\u00e9vm\u00e1sok utalnak? \u00c9s mit jelent az, hogy a tartalomnak megfelel\u0151 sz\u00f6vegek? Van-e egy k\u00e9pnek tartalma, verbaliz\u00e1lhat\u00f3 \u00fczenete? Nyilv\u00e1nval\u00f3an lehet: egy csomagol\u00f3pap\u00edron l\u00e9v\u0151 piktogramot k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb gond vagy \u00e9rtelmez\u00e9si agg\u00e1ly n\u00e9lk\u00fcl megfeleltethet\u00fcnk egy mondatnak: a tasak tartalm\u00e1t \u00f6nts\u00fck 7, 5 dl forr\u00e1sban l\u00e9v\u0151 v\u00edzhez; a nedves kend\u0151vel alaposan tiszt\u00edtsuk meg arcunkat; \u00e1tt\u00e9telesebben: ilyen vonz\u00f3ak lesz\u00fcnk, ha megv\u00e1s\u00e1roljuk a term\u00e9ket. Sz\u00f6veg \u00e9s k\u00e9p ilyen megfeleltet\u00e9se azonban sosem lehets\u00e9ges egy ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rben, m\u00e9g akkor sem, ha ugyanazok a k\u00e9pek jelennek meg, mint amiket a boltban vagy otthon automatikusan \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en dek\u00f3dolunk. Az\u00e9rt nem, mert ezek a k\u00e9pek nem ugyanazok a k\u00e9pek – \u00e9s most csak r\u00e9szben gondolok a nagy\u00edt\u00e1si elj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n megv\u00e1ltoz\u00f3 param\u00e9terekre. A ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rben a k\u00e9pek elvileg v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa jelent\u00e9ssel b\u00edrhatnak, melyek j\u00e1t\u00e9kter\u00e9t a helyzetbe \u00e1gyazotts\u00e1g mik\u00e9ntje hat\u00e1rozza meg – a jelent\u00e9s teh\u00e1t a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek term\u00e9ke. Ez nemcsak az eredeti piktogramok \u00e9s felnagy\u00edtott v\u00e1ltozataik k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gre vonatkozik, hanem Eperjesi k\u00e9peinek \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra is. A Kereng\u0151 Gal\u00e9ri\u00e1ban l\u00e1that\u00f3 k\u00e9pek nem azonosak a kor\u00e1bban a Vintage-ban, a kArtonban \u00e9s m\u00e1s gal\u00e9ri\u00e1kban l\u00e1tott m\u0171vekkel, j\u00f3llehet ugyanazokr\u00f3l a t\u00e1rgyakr\u00f3l<\/i> besz\u00e9l\u00fcnk. Ezt jelzi az a t\u00e9ny is, hogy a sorozatok – a Csal\u00e1di album<\/a><\/i> kiv\u00e9tel\u00e9vel – nem \u0151rizt\u00e9k meg kor\u00e1bbi c\u00edmeiket. Ha azonban a kontextus \u00faj k\u00e9peket hoz l\u00e9tre, akkor a sz\u00f6vegek sugallta \u00e9n-koncepci\u00f3 sem marad v\u00e1ltozatlan.<\/p>\r\n\r\n

M\u00edg kor\u00e1bban elk\u00fcl\u00f6n\u00edtve jelentek meg az \u201e\u00e9n\u201d k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aspektusai, most egy k\u00f6z\u00f6s t\u00e9rbe ker\u00fclve \u00e1rnyaltabb, t\u00f6bb dimenzi\u00f3 ment\u00e9n megmutatkoz\u00f3 \u00e9n-konstrukci\u00f3 bontakozik ki, melyhez szervesen hozz\u00e1tartozik a Csal\u00e1di album<\/a><\/i> is. M\u00edg a sportol\u00f3k k\u00e9pei \u00e9s az \u201e\u00f6narck\u00e9pek\u201d ink\u00e1bb a jelen \u00e9s a j\u00f6v\u0151 fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtenek, addig az album<\/i> a m\u00falt perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l szervezi az \u201e\u00e9n\u201d-t. Fikt\u00edv f\u00e9nyk\u00e9peket – val\u00f3j\u00e1ban megintcsak felnagy\u00edtott piktogramokat – l\u00e1thatunk, melyek h\u00e1rom gener\u00e1ci\u00f3t mutatnak be az album fikt\u00edv k\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9nek szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l: nagysz\u00fcleim, sz\u00fcleim, \u00f6csi \u00e9s \u00e9n. Egy csal\u00e1di f\u00e9nyk\u00e9palbum mindig f\u00e9ltve \u0151rz\u00f6tt kincs, hiszen a m\u00faltat \u0151rzi, a csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, mely az identit\u00e1snak rendk\u00edv\u00fcl fontos konstitu\u00e1l\u00f3 eleme. De hogyan k\u00e9sz\u00fcl egy ilyen album? Az ember elkezdi n\u00e9zegetni r\u00e9gi f\u00e9nyk\u00e9peit, visszaeml\u00e9kszik a hozz\u00e1juk fuz\u0151d\u0151 t\u00f6rt\u00e9netekre, eml\u00e9kek villannak fel, arcok \u00e9s mosolyok a m\u00faltb\u00f3l. Azt\u00e1n megkezd\u0151dik a v\u00e1logat\u00e1s, mely elvileg az album k\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9nek szubjekt\u00edv szelekci\u00f3s strat\u00e9gi\u00e1in alapszik: ez a t\u00f6rt\u00e9net k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedves, az a k\u00e9p meg k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen el\u0151ny\u00f6s. De egy ilyen albumot n\u00e9zegetve valahogy mindig az mer\u00fcl fel az emberben, hogy m\u00e1r ezerszer l\u00e1tta ezeket a vid\u00e1m embereket, akkor is ha az adott f\u00e9nyk\u00e9pek t\u00f6rt\u00e9netesen m\u00e9g sosem voltak a kez\u00e9ben. <\/p>\r\n\r\n

Az eml\u00e9kezet ugyanis csak r\u00e9szben neurobiol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9s. A pszichol\u00f3gia s\u00e9maelm\u00e9letei az eml\u00e9kezet rekonstrukt\u00edv jelleg\u00e9re h\u00edvj\u00e1k fel a figyelmet: az \u00fajra\u00e9lt esem\u00e9nyek sosem azonosak \u00f6nmagukkal, az eml\u00e9kez\u00e9s sor\u00e1n nem reprodukci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nik, hanem az \u00e9lm\u00e9nyek \u00fajraalkot\u00e1sa. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nhet, hogy az emberek t\u00f6rt\u00e9netei j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en konverg\u00e1lnak. Paul de Man Az \u00f6n\u00e9letrajz mint arcrong\u00e1l\u00e1s<\/i> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban az \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00f3i v\u00e1llalkoz\u00e1s figuralit\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lva amellett \u00e9rvel, hogy noha l\u00e1tsz\u00f3lag a referens \u00edrja saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, val\u00f3j\u00e1ban a m\u00e9dium eszk\u00f6zt\u00e1ra \u00e9s technik\u00e1i hat\u00e1rozz\u00e1k meg az \u00e9letrajzot. \u201eK\u00e9rd\u00e9s, hogy a referens hat\u00e1rozza-e meg a figur\u00e1t, vagy \u00e9ppen ford\u00edtva: nem lehets\u00e9ges vajon, hogy a referencia ill\u00fazi\u00f3ja a figura strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak velej\u00e1r\u00f3ja, azaz [\u2026] valami olyasmi, ami k\u00f6zelebb \u00e1ll [\u2026] egy olyan fikci\u00f3hoz, amelyik id\u0151vel m\u00e9giscsak szert tesz bizonyos fok\u00fa referenci\u00e1lis termel\u00e9kenys\u00e9gre?\u201d3<\/a><\/b><\/sup> De Man v\u00e9gs\u0151 konkl\u00fazi\u00f3ja szerint az \u00f6n\u00e9letrajz nem m\u0171faj vagy besz\u00e9dm\u00f3d, hanem a meg\u00e9rt\u00e9s figur\u00e1ja. A Csal\u00e1di album<\/a><\/i> sem csup\u00e1n egy c\u00edm, hanem rendszerbeli hovatartoz\u00e1sra utal\u00f3 paratextus is, mely kijel\u00f6li \u00f6nmaga \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dj\u00e1t. Narrat\u00edvak\u00e9nt olvassuk a k\u00e9peket, az album \u201e\u00fcres helyeit\u201d a racionaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a konvencionaliz\u00e1l\u00e1s mechanizmusaival t\u00f6ltj\u00fck ki, \u00e9s m\u00e1ris \u201eaha-\u00e9lm\u00e9nyek\u201d t\u00f6mege k\u00e9sztet arra, hogy ismer\u0151snek \u00e9rezz\u00fck a t\u00f6rt\u00e9neteket. A t\u00f6rt\u00e9neteket, melyekr\u0151l \u00fagy t\u0171nik, megel\u0151znek minket – \u00e9s melyek identit\u00e1sunk alapj\u00e1t k\u00e9pezik – mi magunk konstru\u00e1ljuk.<\/p>\r\n\r\n

A preform\u00e1lts\u00e1gra \u00e9s az \u201e\u00e9n\u201d id\u00e9zett l\u00e9tm\u00f3dj\u00e1ra reflekt\u00e1l Eperjesi technik\u00e1ja is. \u00daj \u00e9rtelmet nyer a k\u00e9pek eredete, mely ebben a kontextusban az \u201e\u00e9n\u201d helyettes\u00edthet\u0151s\u00e9g\u00e9re figyelmeztet, hiszen mindennapi \u00e9let\u00fcnkb\u0151l vett \u00e9s legt\u00f6bbsz\u00f6r automatikusan a szemetesbe haj\u00edtott piktogramok k\u00e9pesek egy emberi \u00e9let t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t elmes\u00e9lni. A felcser\u00e9lhet\u0151s\u00e9gre \u00e9s a jelent\u00e9s megszil\u00e1rd\u00edthatatlan jelleg\u00e9re utal az is, hogy n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9p t\u00f6bbsz\u00f6r szerepel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, a hozz\u00e1juk fuz\u00f6tt sz\u00f6vegek azonban eg\u00e9szen elt\u00e9r\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9seket gener\u00e1lnak: \u201eAz \u00faj pasim j\u00f3l kij\u00f6n a gyerekemmel. Rem\u00e9lem, nemcsak a jobbik arc\u00e1t mutatja \u00e1tmenetileg.\u201d<\/a> \/ \u201e\u00d6csi a sz\u00fcleimmel\u201d M\u00edg az els\u0151 sz\u00f6veg hat\u00e1s\u00e1ra a n\u0151alak agg\u00f3d\u00f3, szorong\u00f3 oldalpillant\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a f\u00e9rfi kiss\u00e9 er\u0151ltetett kedvesked\u00e9s\u00e9re figyel\u00fcnk fel, addig az album csal\u00e1di idillje egy t\u00f6k\u00e9letesen harmonikus vas\u00e1rnapi kir\u00e1ndul\u00e1st sejtet. Nem hagyhat\u00f3 figyelmen k\u00edv\u00fcl az sem, hogy a k\u00e9p n\u0151i figur\u00e1ja ily m\u00f3don kett\u0151s szerepben jelenik meg: az el\u0151bbi esetben az elbesz\u00e9l\u0151vel, az ut\u00f3bbiban az elbesz\u00e9l\u0151 anyj\u00e1val azonos\u00edthat\u00f3. A szerepek \u00f6sszecs\u00faszni l\u00e1tszanak: Ez most \u00e9n vagyok, vagy az any\u00e1m?! \u00cdme, a kontextus jelent\u00e9skonstru\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1nak kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja: a befogad\u00f3 azokra a r\u00e9szletekre figyel, melyek illeszkednek az aktu\u00e1lisan el\u0151h\u00edvott s\u00e9m\u00e1ba, a disszon\u00e1ns r\u00e9szleteket vagy m\u00e1s, alternat\u00edv magyar\u00e1zatokat figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja. A meg\u00e9rt\u00e9s mindig f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s olyan \u00e9n-konstrukci\u00f3t implik\u00e1l teh\u00e1t, mely fikt\u00edv, esetleges \u00e9s kor\u00e1ntsem egy\u00e9ni gesztusokra \u00e9p\u00edti \u00f6nn\u00f6n val\u00f3dis\u00e1g\u00e1t, majd elfeledkezik err\u0151l a folyamatr\u00f3l \u00e9s saj\u00e1t individualit\u00e1s\u00e1ban tetszelegve hat\u00e1rozza meg ezt az egyes sz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9ly\u0171 grammatikai kateg\u00f3ri\u00e1t. Olyan \u00e9nk\u00e9pz\u0151 folyamat ez, melynek v\u00e9geredm\u00e9ny\u00e9t szeretj\u00fck kereknek l\u00e1tni, val\u00f3j\u00e1ban azonban nem m\u00e1s, mint egy fikt\u00edv t\u00e9r k\u00f6r\u00e9 csavarod\u00f3, \u00e9s a v\u00e9gtelenbe tart\u00f3 spir\u00e1lis alakzat – figura. \u201eAz ember \u00e9p\u00edt\u0151zseni.\u201d 4<\/a><\/b><\/sup> Ezen a ponton \u00e9rnek teh\u00e1t \u00f6ssze a k\u00e9pek \u00e9s a t\u00e9r, hogy egy nagyobb egys\u00e9get alkotva adjanak \u00fajabb jelent\u00e9sr\u00e9teget Eperjesi munk\u00e1inak.<\/p>\r\n\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak az \u00e9nk\u00e9pz\u00e9si gyakorlatok kritik\u00e1jak\u00e9nt val\u00f3 interpret\u00e1l\u00e1sa az \u00dajsz\u00fcl\u00f6ttek<\/i> sorozatot is \u00faj kontextusba helyezi. A csecsem\u0151kr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt fotogramokat v\u00e9lem\u00e9nyem szerint nem \u00e9rdemes a Csal\u00e1di album<\/i> r\u00e9szek\u00e9nt kezelni, hiszen konkretiz\u00e1l\u00e1sukkal (\u00e9n \u00e9s a kis\u00f6cs\u00e9m) elvesz\u00edten\u00e9k azt a m\u00e1gikus t\u00f6lt\u00e9st, ami egy\u00e9bk\u00e9nt hat\u00e1suk alapja. Produkt\u00edvabb ezeket a f\u00e9nyes alakokat az \u201e\u00e9n\u201d \u00e9s a \u201em\u00e1sik\u201d kialakul\u00e1sa el\u0151tti \u00e1llapot szimb\u00f3lumaik\u00e9nt \u00e9rtelmezni, melyek a szemf\u00e9nyveszt\u0151 \u00f6ntudat ellenp\u00f3lus\u00e1t k\u00e9pezik. <\/p>\r\n\r\n

A Semmi v\u00e9sz<\/a><\/i> k\u00e9peinek z\u00f6ld figur\u00e1ja a Csal\u00e1di album<\/i>b\u00f3l ismer\u0151s \u201e\u00faj lak\u00e1s\u201d szob\u00e1iban bolyong. B\u00e1r eredeti kontextus\u00e1ban mindig a kij\u00e1rat – v\u00e9szkij\u00e1rat – fel\u00e9 igyekszik, ezeken a k\u00e9peken mintha elt\u00e9vedt volna. A Csal\u00e1di tervek<\/i> keret\u00e9ben \u00e9rtelmezve egyfajta \u00fat\/ki\u00fat keres\u00e9s\u00e9nek t\u0171nik ez a bolyong\u00e1s, mely v\u00e9g\u00fcl sikerrel j\u00e1r: a k\u00e9pek fogs\u00e1g\u00e1b\u00f3l kil\u00e9pve az imm\u00e1r ember nagys\u00e1g\u00fa figura megtal\u00e1lja a kiutat \u00e9s a spir\u00e1lon lefel\u00e9, a kij\u00e1rat fel\u00e9 indulva a l\u00e1togat\u00f3nak is utat mutat. Igaz\u00e1n ritka \u00e9s \u00fcd\u00edt\u0151 pillanat, amikor egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9pes megnevettetni a befogad\u00f3t.<\/p>\r\n\r\n

A Csal\u00e1di tervek<\/i> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal Epejesi \u00c1gnes munk\u00e1i minden el\u0151zetes v\u00e1rakoz\u00e1somra r\u00e1licit\u00e1lva v\u00e1ltoztatt\u00e1k meg a bennem \u00e9l\u0151 eperjesi\u00e1gnest – mindezt \u00fagy, hogy (l\u00e1tsz\u00f3lag) egyetlen \u00faj m\u0171 sem l\u00e1that\u00f3 a t\u00e1rlaton. Az \u00faj \u00e9s jelent\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 elemek – a t\u00e9r \u00e9s a k\u00e9pek egym\u00e1s mell\u00e9 helyez\u00e9ssel l\u00e9trehozott egys\u00e9ge – azonban olyan v\u00e1ratlan m\u00f3don alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t a kor\u00e1bbi munk\u00e1k \u00e1ltal gerjesztett elv\u00e1r\u00e1sokat, hogy szinte lehetetlen nem megtapasztalni a meg\u00e9rt\u00e9s akaratlagoss\u00e1g\u00e1nak \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s-jelleg\u00e9nek szint\u00e9zis\u00e9t. Tal\u00e1n ez az, amit Ricoeur a m\u0171v\u00e9szet leghat\u00e9konyabb pillanat\u00e1nak nevez, mely a befogad\u00f3t \u201eolyan helyzetbe hozza, melyben megold\u00e1st kap, amire neki mag\u00e1nak kell alkalmas k\u00e9rd\u00e9seket feltennie.\u201d5<\/a><\/b><\/sup><\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

1<\/a> Gyakorlatilag az \u00f6sszes Eperjesirol \u00edrt kritika r\u00e9szletesen kit\u00e9r a k\u00e9pek technikai vonatkoz\u00e1s\u00e1ra, teljes joggal, hiszen az elj\u00e1r\u00e1s rendk\u00edv\u00fcl fontos r\u00e9teg\u00e9t k\u00e9pezi a m\u0171vek hat\u00e1smechanizmus\u00e1nak. Az elj\u00e1r\u00e1s legr\u00e9szletesebb bemutat\u00e1s\u00e1t ld. K\u00e9szman J\u00f3zsef: Polaroid fotogram<\/i>. Balkon 1998\/10.<\/p>\r\n\r\n

2<\/a> Michel Foucault: Mi a szerz\u0151?<\/i> Vil\u00e1goss\u00e1g 1981\/7.<\/p>\r\n\r\n

3<\/a> Paul de Man: Az \u00f6n\u00e9letrajz mint arcrong\u00e1l\u00e1s<\/i>. Pompeji 1997\/2-3. <\/p>\r\n\r\n

4<\/a> Friedrich Nietzsche: A nem-mor\u00e1lisan f\u00f6lfogott igazs\u00e1gr\u00f3l \u00e9s hazugs\u00e1gr\u00f3l<\/i>. Athenaeum 1992\/3.<\/p>\r\n\r\n

5<\/a> Paul Ricoeur: V\u00e1logatott irodalomelm\u00e9leti tanulm\u00e1nyok<\/i>. Osiris Kiad\u00f3, Budapest 1999. 342. <\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eAz ember \u00e9p\u00edt\u0151zseni\u201d (Nietzsche)   Eperjesi \u00c1gnes m\u00f6g\u00f6tt olyan – koherens \u00e9s \u00e1tgondolt – m\u0171vek sorozata \u00e1ll, mely arra k\u00e9sztet minket, hogy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra egy meglehet\u0151sen j\u00f3l k\u00f6r\u00fcl\u00edrhat\u00f3 eperjesi\u00e1gnes-ide\u00e1val \u00e9rkezz\u00fcnk. Mi a szerz\u0151? k\u00e9rdezi Foucault, \u00e9s val\u00f3ban, a k\u00e9rd\u00e9s ez: hogyan hat\u00e1rozza meg befogad\u00f3i elv\u00e1r\u00e1sainkat \u00e9s attit\u0171d\u00fcnket ez a fogalomm\u00e1 krist\u00e1lyosodott szerz\u0151i n\u00e9v m\u00e1r azel\u0151tt, hogy […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630263,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400265","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400265","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400265"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400265\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630263"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400265"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400265"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400265"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}