{"id":400268,"date":"2005-01-20T23:00:00","date_gmt":"2005-01-20T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400268"},"modified":"2022-04-08T13:46:30","modified_gmt":"2022-04-08T12:46:30","slug":"egyenes-beszed-a-politkai-ellenallas-tudomanya","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/egyenes-beszed-a-politkai-ellenallas-tudomanya\/","title":{"rendered":"Egyenes besz\u00e9d! \u2013 A politkai ellen\u00e1ll\u00e1s tudom\u00e1nya"},"content":{"rendered":"
\r\n

A Klartext!<\/a> konferenci\u00e1ra Marina Sorbello \u00e9s Antje Weitzel berlini szervez\u0151k nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeket, aktivist\u00e1kat, kur\u00e1torokat \u00e9s elm\u00e9leti szak\u00e9rt\u0151ket h\u00edvtak meg, hogy megvitass\u00e1k a politika jelenlegi st\u00e1tusz\u00e1t a m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s a kult\u00far\u00e1ban.<\/p>\r\n

A rendez\u0151k abb\u00f3l az \u00e1ltal\u00e1nos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sb\u00f3l indultak ki, miszerint az elm\u00falt \u00e9vekben feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt a politikai tartalmak \u00e9s intenci\u00f3k jelenl\u00e9te a m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s a kult\u00far\u00e1ban. Ezt a tendenci\u00e1t egyfel\u0151l a 2001. szeptember 11-i mer\u00e9nyletekre, m\u00e1sfel\u0151l a 2003-as documenta 11<\/a><\/i> \u00fczenet\u00e9re vezetik vissza. A kontextus effajta id\u0151beli lehat\u00e1rol\u00e1sa mind m\u0171v\u00e9szeti, mind politikai szempontb\u00f3l problematikus. Els\u0151 esetben az\u00e9rt, mert a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet m\u00e1r a 90-es \u00e9vek elej\u00e9n fokozott figyelmet szentelt a 60-as, 70-es \u00e9vek expanz\u00edv m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6vetel\u00e9seinek, „\u00fajra felfedezte” a Szituacionista Internation\u00e1l\u00e9-t, valamint ki\u00e9lesedett a m\u0171v\u00e9szeti piac \u00e9s a gazdas\u00e1gi \u00e9rdekek hegem\u00f3ni\u00e1ja elleni tiltakoz\u00e1s is. Ezen fel\u00fcl a 90-es \u00e9vek nyugat-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben er\u0151snek mondhat\u00f3 az \u00e9szak-amerikai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s aktivista mozgalmainak rev\u00edzi\u00f3ja. Politikai szempontb\u00f3l term\u00e9szetesen a kelet-nyugati polariz\u00e1ci\u00f3 megsz\u0171n\u00e9se, valamint a globaliz\u00e1ci\u00f3s tendenci\u00e1k elterjed\u00e9se mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 er\u0151vel hatott mind a „baloldali” csoportok munk\u00e1j\u00e1ra, mind a konzervat\u00edv \u00e9s neoliber\u00e1lis \u00e1ll\u00e1spont kidolgoz\u00e1s\u00e1nak tekintet\u00e9ben. V\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemel a Catherine David \u00e1ltal Politics\/Poetics<\/i> c\u00edmmel megrendezett documenta X<\/a><\/i>, amely m\u00e1r 1997-ben a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni m\u0171v\u00e9szet politikai kontextus\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edtott.<\/p>\r\n

A k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9s azonban k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl jogos, hiszen az ut\u00f3bbi \u00e9vek politikai t\u00e9m\u00e1j\u00fa \u00e9s ind\u00edttat\u00e1s\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si gyakorlata t\u00fal k\u00f6nnyed\u00e9n, kev\u00e9ss\u00e9 differenci\u00e1ltan siklott el a politikai m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalmi vet\u00fcleteinek k\u00e9rd\u00e9se felett. A berlini konferencia ilyen \u00e9rtelemben egy r\u00f6vid pihen\u0151, egy l\u00e9legzetv\u00e9telnyi sz\u00fcnet, melyben az „\u00e1ltal\u00e1nosnak” nevezett tendencia fogalmai, k\u00f6vetel\u00e9sei \u00e9s eredm\u00e9nyei ker\u00fcltek megvitat\u00e1sra. A t\u00e1rsadalomfiloz\u00f3fia \u00e9s m\u0171v\u00e9szettudom\u00e1ny nagy neveit (Jacques Ranci\u00e8re, Chantal Mouffe, Irit Rogoff), akt\u00edv \u00e9s prominens kur\u00e1torokat (Roger M. Buergel, Maria Lind), m\u0171v\u00e9szeket, aktivist\u00e1kat (Hans Haacke, Yes Men, Oliver Ressler), valamint „alternat\u00edv”, fiatalabb \u00e9s eg\u00e9szen friss poz\u00edci\u00f3kat (Marius Babias, Jochen Becker, Nina M\u00f6ntmann) mag\u00e1ba foglal\u00f3 nemzetk\u00f6zi rendezv\u00e9ny sikere el\u0151re l\u00e1that\u00f3 volt. \u00c9pp \u00fagy, mint hat\u00e1rai.<\/p>\r\n

Christoph Tannert, a berlini K\u00fcnstlerhaus Bethanien igazgat\u00f3j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nt\u0151je \u00e9s a k\u00e9t kur\u00e1tor-szervez\u0151 bevezet\u0151je ut\u00e1n Adrienne Goehler besz\u00e9de nyitotta meg a konferenci\u00e1t. A m\u0171v\u00e9szet „meg\u00e9rkezett a t\u00e1rsadalom k\u00f6zep\u00e9be” – mondta Goehler, hiszen a nem-\u00e1br\u00e1zolt politikai \u00e9s szoci\u00e1lis t\u00e9m\u00e1k nyilv\u00e1nos megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00f6vetel\u00e9sei nagy m\u00e9rt\u00e9kben megval\u00f3sultak \u00e9s t\u00e1rsadalmi t\u00e1mogat\u00e1st nyertek. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szet ism\u00e9t legitim\u00e1ci\u00f3s k\u00e9nyszereknek van kit\u00e9ve \u00e9s f\u00f6nn\u00e1ll a vesz\u00e9ly, hogy a m\u0171v\u00e9szet politikai esem\u00e9nyek puszta illusztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul a 10 \u00faj \u00fani\u00f3s orsz\u00e1g bel\u00e9p\u00e9se alkalm\u00e1b\u00f3l szervezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s egy\u00e9b kultur\u00e1lis esem\u00e9nyek mutatj\u00e1k. Goehler ez\u00e9rt a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny ismeretet \u00e9s tud\u00e1st gener\u00e1l\u00f3 \u00e9s n\u00f6vel\u0151 hat\u00e1s\u00e1t hangs\u00falyozta ki \u00e9s olyan t\u00e9m\u00e1k vizsg\u00e1lat\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t v\u00e1zolta fel, mint p\u00e9ld\u00e1ul a munka k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeinek jelenleg v\u00e9gbemen\u0151 alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sa. Felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges, hogy a m\u0171v\u00e9szet ne idomulni pr\u00f3b\u00e1ljon a politikai trendekhez, hanem \u00faj k\u00e9rd\u00e9sekkel gazdag\u00edtsa a politikai diskurzust \u00e9s a politik\u00e1val egy\u00fctt \u00faj v\u00e1laszokat keressen azokra. A political correctness \u00e9rtelm\u00e9ben Goehler azzal az \u00f6nkritikus megjegyz\u00e9ssel fejezte be besz\u00e9d\u00e9t, hogy ez a konferencia is csak egy homog\u00e9n t\u00e1bor sz\u0171k keretei k\u00f6z\u00f6tt zajlik. Val\u00f3ban, a h\u00e1romnapos konferencia k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge z\u00f6mmel a „kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet nagy csal\u00e1dj\u00e1nak” tagjaib\u00f3l tev\u0151d\u00f6tt \u00f6ssze.<\/p>\r\n

Marius Babias<\/a> t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlatb\u00f3l tett megfigyel\u00e9sei nemcsak a m\u0171v\u00e9szetre egyre ink\u00e1bb jellemz\u0151 politikai tart\u00e1sra ir\u00e1nyultak, hanem arra, hogy mik\u00e9nt lehets\u00e9ges a politika strat\u00e9giai haszn\u00e1lata a m\u0171v\u00e9szetben. Felv\u00e1zolta, hogy mik\u00e9pp kebelezt\u00e9k be a kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek p\u00e9ld\u00e1ul a v\u00e1ros szoci\u00e1lis \u00e9s politikai sz\u00f6vet\u00e9t tematiz\u00e1l\u00f3 n\u00e9z\u0151pontokat, az int\u00e9zm\u00e9nykritik\u00e1t vagy a posztkoloni\u00e1lis l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot m\u00e1r a 90-es \u00e9vek elej\u00e9n. \u00c9rdekes az a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa is, hogy az int\u00e9zm\u00e9nyi kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1son t\u00fal a m\u00e1sikkal, a m\u00e1ss\u00e1ggal foglalkoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9sek a m\u0171v\u00e9szeti piac felvir\u00e1gz\u00e1s\u00e1hoz vezettek. Kev\u00e9ss\u00e9 ismert (mikro)kult\u00far\u00e1k beemel\u00e9se, sokr\u00e9t\u0171 megjelen\u00edt\u00e9se a piaci k\u00edn\u00e1lat n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t \u00e9s az \u00fczlet fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezte.<\/p>\r\n

„A m\u0171v\u00e9szet meg\u00e9rkezett a t\u00e1rsadalom k\u00f6zep\u00e9be.” Ebb\u0151l a mindent befogad\u00f3, hat\u00e1stalan\u00edt\u00f3 \u00e9s kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1ssal \u00e9l\u0151 helyzetb\u0151l egyenes \u00fat vezet \u00faj politikai hat\u00e1smez\u0151k felkutat\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9hez. Hiszen azon t\u00fal, hogy a politikai m\u0171v\u00e9szet a polg\u00e1ri reprezent\u00e1ci\u00f3s rendszer alkot\u00f3elem\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, igaz az is, hogy az „oszt\u00e1lyharc” legelsz\u00e1ntabb k\u00e9pvisel\u0151i m\u00e1r r\u00e9g nem a munk\u00e1soszt\u00e1lyb\u00f3l, hanem szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl a polg\u00e1ri k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyb\u00f3l sz\u00e1rmaznak. A politikai m\u0171v\u00e9szet mellett k\u00f6rvonalaz\u00f3dtak a kritikai m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat<\/i> felvet\u00e9sei. E k\u00e9t fogalom megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se a konferencia egyik visszat\u00e9r\u0151 kit\u00e9tele volt. A kritikus m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat k\u00f6zponti felismer\u00e9se, hogy \u00e1tfog\u00f3 t\u00e1rsadalmi modellek megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa helyett a r\u00e9sznyilv\u00e1noss\u00e1gokat<\/i> kell er\u0151s\u00edteni. Ezek a konkr\u00e9t k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get \u00e9s \u00e9rdekk\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket megsz\u00f3l\u00edt\u00f3 csoportok olyan ellen-hatalmat k\u00e9pezhetnek, amely k\u00e9pes megt\u00f6rni a rendszer mindent \u00e1that\u00f3 jelenl\u00e9t\u00e9nek m\u00edtosz\u00e1t.<\/p>\r\n

A k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t az, hogy a kritikai, \u00f6nk\u00e9ntes t\u00e1rsadalmi szervez\u0151d\u00e9sek mik\u00e9nt k\u00e9pesek olyan cselekv\u00e9s-modelleket kidolgozni, melyek ellen\u00e1llnak az adott politikai hatalmi rendszernek. Mik\u00e9nt lehet l\u00e9trehozni azt a szimbolikus felesleget, amely gazdas\u00e1gilag nem kisaj\u00e1t\u00edthat\u00f3 – a politikai hat\u00e9konys\u00e1g akkor garant\u00e1lt, ha motiv\u00e1ci\u00f3ja \u00f6nk\u00e9ntes \u00e9s nem egzisztenci\u00e1lis k\u00e9nyszerb\u00f6l fakad -, \u00e9s amely lehet\u0151v\u00e9 teszi p\u00e9ld\u00e1ul olyan kult\u00farpolitikai d\u00f6nt\u00e9sek megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t, mint amilyen a Flick gy\u0171jtem\u00e9ny berlini bemutat\u00e1sa. 1<\/sup><\/a> V\u00e9g\u00fcl mik\u00e9nt fogalmazhat\u00f3 \u00fajra a szubjektum egy olyan korban, melyben a szubjektivit\u00e1s egy iparilag el\u0151\u00e1ll\u00edtott \u00e9s korl\u00e1tozott t\u00f6megterm\u00e9kk\u00e9 v\u00e1lt?<\/p>\r\n

Brian Holmes<\/a> m\u0171v\u00e9szeti kritikus, t\u00e1rsadalomtud\u00f3s \u00e9s aktivista r\u00e9szben ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre reflekt\u00e1lt. Holmes a politikai folyamatokat elemzi a mediatiz\u00e1lt demokr\u00e1ci\u00e1k kor\u00e1ban. A politikai mozgalmak helyett a politikai mozg\u00e1s<\/i> hat\u00e1ssugar\u00e1t v\u00e1zolta fel. A t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00e1s \u00e9s a hatalmi rendszer megtagad\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt ingadozva, az \u00faj politikai mozgalmaknak meg kell haladnia a civil t\u00e1rsadalom bevett medi\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3djait. Holmes a globaliz\u00e1ci\u00f3-ellenes t\u00fcntet\u0151k kommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6ket illet\u0151 strat\u00e9gi\u00e1it \u00e9s az arra \u00e9p\u00fcl\u0151 m\u00e9di\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t emelte ki.<\/p>\r\n

A konferencia els\u0151 napja Hans Haacke \u00e9s a berlini m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net professzor Suzanne von Falkenhausen besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9vel z\u00e1rult, megnyitva ezzel a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s aktivist\u00e1k el\u0151ad\u00e1sainak sor\u00e1t. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportok bemutatkoz\u00e1sai \u00e9rintett\u00e9k az urbanisztika \u00e9s a hatalom kifejez\u00e9sform\u00e1inak viszony\u00e1t (a mil\u00e1n\u00f3i Multiplicity csoport, Paola Yacoub \u00e9s Michel Lasserre Berlinben \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szek, valamint Jochen Becker), hatalmi, szoci\u00e1lis \u00e9s kultur\u00e1lis territ\u00f3riumok kialakul\u00e1s\u00e1t, a v\u00e1rosi szoci\u00e1lis „t\u00e1jegys\u00e9gek” jelens\u00e9g\u00e9t, hogy ezekb\u0151l \u00faj lehet\u0151s\u00e9geket vezessenek le a k\u00f6zt\u00e9r demokratikus haszn\u00e1lat\u00e1t illet\u0151en. A New York-i Anita De Bianco irodalmi \u00e9s h\u00edrk\u00f6zl\u00e9si forr\u00e1sokat saj\u00e1t\u00edt ki, hogy apr\u00f3 cs\u00fasztat\u00e1sok ment\u00e9n \u00faj „val\u00f3s\u00e1gokat” szerkesszen bel\u0151l\u00fck. Oliver Ressler munk\u00e1i ezzel szemben dokumentarist\u00e1nak nevezhet\u0151k. Az osztr\u00e1k m\u0171v\u00e9sz t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai alternat\u00edv\u00e1kat kutat fel, a hegemoni\u00e1lis t\u00e1rsadalmi rend elleni t\u00f6meges tiltakoz\u00e1s alternat\u00edv form\u00e1in kereszt\u00fcl. Az Buenos Aires-i Grupo de Arte Callejero \u00e9s a madridi Fiambera Obrera\/Yomango a v\u00e1rosi jelrendszerekre kapcsol\u00f3dnak r\u00e1, hogy azok elidegen\u00edt\u00e9se \u00e1ltal szoci\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1kra \u00e9s a hatalom koncentr\u00e1ci\u00f3ira h\u00edvj\u00e1k f\u00f6l a figyelmet.<\/p>\r\n

A konferencia t\u00e9ziseit \u00e9s a kritikus gyakorlat terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t hallgatva term\u00e9szetesen f\u00f6lmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy azok milyen politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi konstell\u00e1ci\u00f3kra alkalmazhat\u00f3k? Az argentin csoport megh\u00edv\u00e1sa ez\u00e9rt \u00e9pp olyan fontos, mint a volt szocialista \u00e1llamok orsz\u00e1gaib\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 m\u0171v\u00e9szek \u00e9s aktivist\u00e1k szerepl\u00e9se. Inke Arns<\/a>, aki a szlov\u00e9n politikai m\u0171v\u00e9szetr\u0151l \u00edrta doktori munk\u00e1j\u00e1t \u00e9s a net-m\u0171v\u00e9szet mellett a kelet-eur\u00f3pai kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetre specializ\u00e1l\u00f3dott, a koszov\u00f3i Sezgin Boynikkal \u00e9s a Berlinben \u00e9s Szentp\u00e9terv\u00e1ron m\u0171k\u00f6d\u0151 Chto Delat?<\/a> csoporttal besz\u00e9lgetett. M\u00e1r-m\u00e1r a sz\u00f3rakoztat\u00e1s kateg\u00f3ri\u00e1ba tartozik a New York-i Yes Men<\/a> csoport, melynek tagjai nyilv\u00e1nos szem\u00e9lyis\u00e9gek identit\u00e1s\u00e1nak kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1val oper\u00e1lnak. \u201eIdentity Corrections\u201d-nek nevezett munkam\u00f3dszer\u00fck arra ir\u00e1nyul, hogy a nyilv\u00e1noss\u00e1g szerepl\u0151inek alakj\u00e1t kik\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zve, nyilv\u00e1nosan felfedj\u00e9k azok mulaszt\u00e1sait \u00e9s szab\u00e1lys\u00e9rt\u00e9seit.<\/p>\r\n

Egy nemzetk\u00f6zi kur\u00e1torokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 kerekasztal a kritikus gyakorlat int\u00e9zm\u00e9nyi form\u00e1ira \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geire k\u00e9rdezett r\u00e1. A d\u00e1n moder\u00e1tor, Simon Sheikh a j\u00f3l\u00e9ti t\u00e1rsadalom hanyatl\u00e1s\u00e1t nevezte meg a jelenlegi \u00e1llapot egyik leg\u00e9get\u0151bb t\u00fcnetek\u00e9nt \u00e9s provokat\u00edv m\u00f3don arra k\u00e9rdezett r\u00e1, hogy val\u00f3ban \u00e9rdemes-e megmenteni a j\u00f3l\u00e9ti t\u00e1rsadalom szerkezet\u00e9t \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyeit? Problematikusnak tekinti a tulajdon \u00e9s a hatalmi rendszerek v\u00e9delm\u00e9t, ami egy ilyesfajta konzerv\u00e1l\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s velej\u00e1r\u00f3ja.<\/p>\r\n

Nina M\u00f6ntmann, aki A m\u0171v\u00e9szet mint szoci\u00e1lis t\u00e9r<\/i> c\u00edm\u0171 disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nykritikus poz\u00edci\u00f3it vizsg\u00e1lta, szint\u00e9n a kult\u00fara fokozott szervezeti megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s privatiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra mutatott r\u00e1. Szerinte a kult\u00fara \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyi megjelen\u00e9s\u00e9nek a szimbolikus politikai kifejez\u00e9sform\u00e1k \u00e9s a val\u00f3s politikai c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt kell mozognia. Bemutatta az Opacity – Strategies of disappearance<\/i> c\u00edm\u0171 projektet, melynek szervez\u00e9s\u00e9n jelenleg dolgozik \u00e9s amelyet mindenekel\u0151tt folyamatk\u00e9nt defini\u00e1l. Julie Ault szavaival kulcshelyk\u00e9nt – key-site<\/i> -, \u00e9rtelmezi a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyet. Maga a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s csup\u00e1n egy szerte\u00e1gaz\u00f3 folyamat egyik arca, egy performat\u00edv t\u00e9r<\/i>, melyben a munkafolyamat \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\r\n

Maria Lind az experimental instituionalism<\/i>, az experiment\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyform\u00e1k lehet\u0151s\u00e9geir\u0151l besz\u00e9lt, r\u00e1mutatva arra, hogy felt\u00e9tlen\u00fcl fel\u00fcl kell vizsg\u00e1lni a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1srendez\u00e9si hagyom\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s aktu\u00e1lis kond\u00edci\u00f3it. Csak ennek ismeret\u00e9ben d\u00f6nthet\u0151 el, hogy egy adott t\u00e9mak\u00f6r milyen form\u00e1ban \u00e9s hol jelen\u00edthet\u0151 meg legjobban. Nem a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u0171faja ellen besz\u00e9lt, de annak pontos \u00e9s folyamatos anal\u00edzis\u00e9t javasolta. Megpr\u00f3b\u00e1lta \u00fajra\u00e9rtelmezni az int\u00e9zm\u00e9nykritikus m\u0171v\u00e9szetet, mely \u00e9ppen az int\u00e9zm\u00e9nyi kisaj\u00e1t\u00edthat\u00f3s\u00e1g miatt v\u00e1lt egyre n\u00e9pszer\u0171tlenebb\u00e9 az ut\u00f3bbi \u00e9vekben. Szerinte az int\u00e9zm\u00e9nykritik\u00e1nak a kur\u00e1torok \u00e9s a m\u0171v\u00e9szek sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t kellene jelentenie, amely arra t\u00f6rekszik, hogy az int\u00e9zm\u00e9ny (az \u00e1ltal\u00e1nos hatalmi rendszert megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151) ellen-nyilv\u00e1noss\u00e1gk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dhessen. Shaheen Merali \u00e9s Marion von Osten, a kerekasztal tov\u00e1bbi r\u00e9sztvev\u0151i, szint\u00e9n egyet\u00e9rtettek abban, hogy a kritikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si gyakorlatnak a statikus \u201ekirakat\u201c-n\u00e9z\u0151 modellt\u0151l nyitottabb, az eg\u00e9sz munkafolyamatot k\u00f6zvet\u00edt\u0151, az el\u0151zetes \u00e9s folytat\u00f3lagos vizsg\u00e1latokat, a diszkurz\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st \u00e9s konkr\u00e9t eredm\u00e9nyeket magukba foglal\u00f3 modellek fel\u00e9 kell elmozdulnia.<\/p>\r\n

A konferencia z\u00e1r\u00f3esem\u00e9nye a berlini Volksb\u00fchn\u00e9ben zajlott. A Boris Buden \u00e1ltal vezetett besz\u00e9lget\u00e9sen Jacques Ranci\u00e8re, francia filoz\u00f3fus \u00e9s eszt\u00e9ta, a Londonban politikai elm\u00e9letet oktat\u00f3 Chantal Mouffe, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet \u00e9s vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t kutat\u00f3 \u00e9s oktat\u00f3 Irit Rogoff, a 2007-es documenta 12 kur\u00e1tora, Roger M. Buergel \u00e9s a Kulturstiftung des Bundes programszervez\u0151je, Holger Kube Ventura vettek r\u00e9szt. A konferencia sikere kev\u00e9sb\u00e9 a sokat emlegetett \u00e9s f\u00e9lre\u00e9rtelmezett „nagy \u00e9rdel\u0151d\u00e9sben” t\u00fckr\u00f6z\u0151dik, mintsem abban, hogy az utols\u00f3 est\u00e9n megvitat\u00e1sra ker\u00fcltek \u00e9s folytat\u00e1st nyertek kor\u00e1bbi kontrib\u00faci\u00f3k.<\/p>\r\n

Mind Ranci\u00e8re, mind Buergel utaltak Brian Holmes el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k saj\u00e1t szemsz\u00f6g\u00fckb\u0151l tov\u00e1bbgondolni Holmes t\u00e9ziseit. Ranci\u00e8re<\/a> a szoci\u00e1lis t\u00e9r eloszt\u00e1s\u00e1t \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g rekonfigur\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00e1ll\u00edtotta a politikai m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. Mouffe, aki a radik\u00e1lis demokr\u00e1cia<\/i> elm\u00e9let szerz\u0151je, Ranci\u00e8re-hez hasonl\u00f3an abban l\u00e1tja a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a politika kapcsolat\u00e1t, hogy a hatalmi \u00e9s szoci\u00e1lis strukt\u00far\u00e1k mindig egy eszt\u00e9tikai form\u00e1t jelentenek. A m\u0171v\u00e9szek szerinte is fontos szerepet t\u00f6ltenek be szoci\u00e1lis rel\u00e1ci\u00f3k kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g Ranci\u00e8re \u00e1ltal k\u00f6vetelt \u00fajrafogalmaz\u00e1sa, megalkot\u00e1sa ilyen \u00e9rtelemben eszt\u00e9tikai cselekm\u00e9ny. A kritikus m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1inak feladat\u00e1t a bevett m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s t\u00e1rsadalmi form\u00e1k r\u00e9szletes felbont\u00e1s\u00e1ban \u2013 disarticulation<\/i> \u2013, a kultur\u00e1lis r\u00e9tegek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban \u2013 dissedimentation<\/i> \u2013, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl egy uralom-ellenes rendszer megalkot\u00e1s\u00e1ban \u2013 constitution of a counter-hegemonial system<\/i> \u2013 l\u00e1tja. A neoliberalizmus a hegemonikus rendszereket szem\u00e9lytelen er\u0151k sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeik\u00e9nt \u00e9rtelmezi. \u00c9rvel\u00e9se nem jobb- \u00e9s baloldal k\u00f6z\u00f6tt mozog, hanem jobb \u00e9s rosszabb k\u00f6z\u00f6tt, al\u00e1\u00e1sva ezzel a politikai ellenfelek dinamik\u00e1j\u00e1t, s a mor\u00e1lis feljelent\u00e9s \u2013 moral denunciation<\/i> \u2013 haszn\u00e1lhatatlan eszk\u00f6z\u00e9t \u00e1ll\u00edtva hely\u00e9be. Mouffe az ellent\u00e9tes politikai er\u0151k megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t poszt-politikai \u00e1llapotnak nevezi \u00e9s a harcias nyilv\u00e1nos terek \u2013 agonistic public space<\/i> \u2013 k\u00e9p\u00e9t helyezi szembe vele. Annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a szubjektum szembe tudjon sz\u00e1llni ezzel a b\u00e9n\u00edt\u00f3 uralommal, meg kell fogalmaznia \u00f6nmag\u00e1t. Mouffe szerint a kult\u00fara (nyilv\u00e1noss\u00e1ga) ebben j\u00e1tszik k\u00f6zponti szerepet, hiszen a kult\u00fara mindig az identit\u00e1s fel\u00e9p\u00edt\u00e9se k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dik. A kritikus politikai gyakorlat els\u0151rend\u0171 feladata teh\u00e1t az identit\u00e1s-\u00e9p\u00edt\u00e9s el\u0151seg\u00edt\u00e9se.<\/p>\r\n

Ha szubjektum konstrukci\u00f3ja „fel\u00fclr\u0151l” ir\u00e1ny\u00edtott \u00e9s ellen\u0151rz\u00f6tt folyamat, politikai cselekm\u00e9nyek nem lehets\u00e9gesek. Roger M. Buergel<\/a> ez\u00e9rt a kritikus m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s politikai gyakorlat el\u0151felt\u00e9teleire koncentr\u00e1lt. Szerinte a l\u00e9t<\/i> \u00e9s az egy\u00fcttl\u00e9t<\/i> fogalmait kell \u00faj jelent\u00e9ssel felruh\u00e1zni ahhoz, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n m\u0171v\u00e9szeti aktivizmusr\u00f3l lehessen besz\u00e9lni. A Holmes \u00e1ltal k\u00f6vetelt transzparencia a t\u00e1rsadalom \u00e1llapot\u00e1t teszi l\u00e1that\u00f3v\u00e1. Az exodus ezzel szemben m\u00e1r azt a t\u00f6rekv\u00e9st \u00e9s ind\u00edttat\u00e1st jel\u00f6li, amely az adott \u00e1llapotb\u00f3l val\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sre ir\u00e1nyul. Buergel egy hierarchia \u00e9s vezet\u0151 n\u00e9lk\u00fcli k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g<\/i>et v\u00e1zol fel, amely a kapitalizmus mindent mag\u00e1ba foglal\u00f3 uralm\u00e1val szemben foglal \u00e1ll\u00e1st. V\u00e1llaltan r\u00e9gim\u00f3di k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g-fogalma Irit Rogoff megjegyz\u00e9seivel eg\u00e9sz\u00fclt ki. Rogoff a hovatartoz\u00e1st nevezi meg a cselekv\u00e9s el\u0151felt\u00e9telek\u00e9nt, egyben r\u00e1mutatva arra is, hogy a globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a mediatiz\u00e1lt alany-konstrukci\u00f3 kor\u00e1ban neh\u00e9z k\u00f6zvetlen \u00e9lm\u00e9nyekre \u00e9p\u00edteni az egy\u00e9n \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t. \u201eMinden, ami l\u00e9tezik, k\u00f6zt\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9nik\u201c, id\u00e9zte Jean-Luc Nancy-t, r\u00e1mutatva ezzel az emberek k\u00f6z\u00f6tti<\/i> kapcsolatok, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g-v\u00e1llal\u00e1s<\/i> politikai erej\u00e9re. Ez ut\u00f3bbi a Buergel \u00e1ltal felv\u00e1zolt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g v\u00e1llal\u00e1sa \u2013 having in common<\/i> \u2013 \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g meg\u00e9l\u00e9se \u2013 being in common<\/i> \u2013 ment\u00e9n fejti ki hat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

Buden konkl\u00fazi\u00f3ja, miszerint a konferencia ir\u00e1nti nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s is a politikai sz\u00e1nd\u00e9k \u00e9s tettrek\u00e9szs\u00e9g tan\u00fajele, legink\u00e1bb saj\u00e1t lelkesed\u00e9s\u00e9t \u00e9s a konferencia egyoldal\u00faan affirmat\u00edv poz\u00edci\u00f3kat egyes\u00edt\u0151 \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi. Kor\u00e1bbi kritikus hangv\u00e9tel\u0171 rendezv\u00e9nyekhez hasonl\u00f3an a Klartext!<\/i> konferenci\u00e1n is megfigyelhet\u0151 volt a sz\u00f3rakoztat\u00e1st \u00e9s ismeretterjeszt\u00e9st \u00f6tv\u00f6z\u0151 infotainment<\/i> jelens\u00e9ge, amely m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban megk\u00e9rd\u0151jelezi a hallgat\u00f3s\u00e1g = t\u00e9nyleges politikai ellen\u00e1ll\u00e1s felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\r\n

A kritikus (m\u0171v\u00e9szeti) gyakorlat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1i nagyj\u00e1b\u00f3l t\u00fckr\u00f6zik az elm\u00e9let fobb pontjait. Ezek k\u00f6z\u00fcl megnevezhet\u0151 a v\u00e1rosi beavatkoz\u00e1s, az ellennyilv\u00e1noss\u00e1g szervez\u00e9se mikropolitikai csoportok ment\u00e9n, a hatalmi megnyilv\u00e1nul\u00e1s form\u00e1inak kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa, elidegen\u00edt\u00e9se \u00e9s par\u00f3di\u00e1ja, a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a \u201eval\u00f3s\u00e1g-kr\u00f3nika\u201d t\u00e9nyszer\u0171 vizsg\u00e1lata \u00e9s sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n \u00fajrafogalmaz\u00e1sa, a szubjektivit\u00e1s konstrukci\u00f3ja egy gazdas\u00e1gilag \u00e9rtelmetlen \u00e9s ez\u00e9rt kisaj\u00e1t\u00edthatatlan feleslegen kereszt\u00fcl, a politikai aktivizmus nyilv\u00e1nos jelenl\u00e9te, folytonos helyzetv\u00e1ltoztat\u00e1sa. Az elhangzott v\u00e9lem\u00e9nyek h\u00e1rom napon \u00e1t k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s mozg\u00e1sban ism\u00e9telt\u00e9k \u00e9s k\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k meg egym\u00e1st. Neh\u00e9z is lett volna kimozdulni a felv\u00e1zolt \u00e9rvel\u00e9si rendszerb\u0151l, hiszen a politika \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet kapcsolat\u00e1nak \u00e9ppen az a h\u00e1tul\u00fct\u0151je, hogy a t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k nyilv\u00e1nos felmutat\u00e1sa k\u00f6zben a m\u0171v\u00e9szet \u00fajra meg \u00fajra visszaesik saj\u00e1t reprezent\u00e1ci\u00f3s \u00e9s referencia-rendszer\u00e9be \u00e9s annak fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1ba. Klartext \u2013 az egyenes besz\u00e9d ilyen \u00e9rtelemben nem \u00e9ppen egyszer\u0171!<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n<\/a>\r\n

1<\/b><\/a>A Friedrich Christian Flick Collection<\/i> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2004 v\u00e9g\u00e9n ny\u00edlt meg a Hamburger Bahnhofban, ami Berlin legnagyobb kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetet bemutat\u00f3 \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nye. A gy\u0171jtem\u00e9ny a Flick csal\u00e1d n\u00e1ci m\u00faltja miatt keltett felh\u00e1borod\u00e1st, hiszen az ac\u00e9l-m\u00e1gn\u00e1s \u00f6r\u00f6k\u00f6se nem fizetett k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1st a 2. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban foglalkoztatott k\u00e9nyszermunk\u00e1soknak \u00e9s \u00f6r\u00f6k\u00f6seinek. Miut\u00e1n a lakoss\u00e1g tiltakoz\u00e1sa miatt Z\u00fcrichben nem siker\u00fclt megval\u00f3s\u00edtania a Flick-m\u00fazeumot, Friedrich Christian Flick a kommun\u00e1lis \u00e9s a sz\u00f6vets\u00e9gi politika t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val 7 \u00e9vre Berlinbe hozta gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Klartext! konferenci\u00e1ra Marina Sorbello \u00e9s Antje Weitzel berlini szervez\u0151k nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeket, aktivist\u00e1kat, kur\u00e1torokat \u00e9s elm\u00e9leti szak\u00e9rt\u0151ket h\u00edvtak meg, hogy megvitass\u00e1k a politika jelenlegi st\u00e1tusz\u00e1t a m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s a kult\u00far\u00e1ban. A rendez\u0151k abb\u00f3l az \u00e1ltal\u00e1nos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sb\u00f3l indultak ki, miszerint az elm\u00falt \u00e9vekben feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt a politikai tartalmak \u00e9s intenci\u00f3k jelenl\u00e9te a m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s a kult\u00far\u00e1ban. Ezt […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630266,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400268","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400268","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400268"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400268\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022765,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400268\/revisions\/2022765"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630266"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400268"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400268"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400268"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}