{"id":400272,"date":"2003-11-16T23:00:00","date_gmt":"2003-11-16T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400272"},"modified":"2003-11-16T23:00:00","modified_gmt":"2003-11-16T23:00:00","slug":"niki-de-saint-phalle-tarot-kertje","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/niki-de-saint-phalle-tarot-kertje\/","title":{"rendered":"Niki de Saint Phalle Tarot-kertje"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A kert R\u00f3m\u00e1t\u00f3l Grossetto fel\u00e9 \u00e9szaknyugati ir\u00e1nyban haladva, kb. 110 km t\u00e1vols\u00e1gban helyezkedik el a m\u00e1r az \u00f3kori r\u00f3maiak \u00e1ltal is orsz\u00e1g\u00fatk\u00e9nt haszn\u00e1lt Via Aurelia\r\nment\u00e9n, Latium \u00e9s Toszk\u00e1na hat\u00e1r\u00e1n. A Garavicchio k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151 k\u00f6ves talaj\u00fa, ligetes-boz\u00f3tos, t\u00f6lgyesekkel \u00e9s olajf\u00e1kkal ben\u0151tt egykori k\u0151fejt\u0151t bar\u00e1tai hagyt\u00e1k Niki de\r\nSaint Phalle-ra 1979-ben, teh\u00e1t a kert \u00e9p\u00edt\u00e9st\u00f6rt\u00e9nete k\u00f6zel h\u00fasz \u00e9vre tekint vissza. <\/p>\r\n\r\n

A Tarot-kert bej\u00e1rat\u00e1hoz k\u00f6zel\u00edtve m\u00e1r messzir\u0151l felt\u0171nnek a f\u00e1k k\u00f6z\u00fcl kiemelked\u0151 hatalmas, t\u00fck\u00f6rcserepekkel \u00e9s sz\u00ednes ker\u00e1miamozaikkal bor\u00edtott, csillog\u00f3 sz\u00f6rnyalakok,\r\ntornyok. A fantasztikus szobr\u00e1szati-\u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttes 22 egys\u00e9ge a tarot k\u00e1rtya nagy \u00e1rk\u00e1num\u00e1nak alakjait, az archet\u00edpusokat jelen\u00edti meg. [1]<\/b><\/sup><\/a> Elhelyezked\u00e9s\u00fck a parkban a tengelyek hi\u00e1nya miatt els\u0151 pillanatra kaotikusnak, rendszer n\u00e9lk\u00fclinek t\u0171nik, val\u00f3j\u00e1ban azonban az\r\negy\u00fcttes j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 csoportokra bonthat\u00f3. Az egykori k\u0151fejt\u0151 f\u00e9lk\u00f6r\u00edv\u00e9nek k\u00f6zep\u00e9t ma medence foglalja el, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte az Er\u0151<\/i>, az Uralkod\u00f3n\u0151<\/i>, a \r\nPapn\u0151-M\u00e1gus <\/i>szobra, a Nap<\/i> \u00e9s az \u00c9letfa (Az akasztott ember<\/i> alakj\u00e1val) \u00e1ll. Ezek k\u00e9pezik a kert \u201eTeatro dei tarocchi\u201d, tarot-sz\u00ednh\u00e1z elnevez\u00e9s\u0171,\r\n\u00f3kori amfite\u00e1trumra eml\u00e9keztet\u0151 r\u00e9sz\u00e9t. A h\u00e1tt\u00e9rd\u00edszletet alkot\u00f3 gigantikus Torony<\/i> (B\u00e1bel-tornya<\/i>) \u00e9s az Uralkod\u00f3 <\/i>alakja, valamint kisebb m\u00e9ret\u0171\r\nfigur\u00e1k, mint a Bolond<\/i>, a Szerencseker\u00e9k<\/i>, vagy a Diadalszek\u00e9r<\/i> eg\u00e9sz\u00edtik ki a panoptikum jelleg\u0171 sz\u00ednh\u00e1z \u201eszerepl\u0151g\u00e1rd\u00e1j\u00e1t\u201d. A \u201evicolo\r\ndei meravigli\u201d, a csod\u00e1k \u00f6sv\u00e9nye, az Uralkod\u00f3n\u0151 m\u00f6g\u00f6tt az Igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s<\/i>, a F\u0151pap <\/i>\u00e9s \u00e9rint\u0151legesen a Szeret\u0151k<\/i> alakjait kapcsolja az\r\negy\u00fctteshez. A k\u00e9t \u201ebosco\u201d (f\u00e1s liget), a fels\u0151 \u00e9s az als\u00f3, a k\u00f6zponti r\u00e9szt\u0151l kicsit t\u00e1volabb \u00e9szakra, illetve d\u00e9lkeletre ter\u00fcl el. A fels\u0151, magasabb fekv\u00e9s\u0171 liget az\r\nUralkod\u00f3 v\u00e1ra \u00e9s a Torony, valamint az Igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s szobra m\u00f6g\u00f6tt h\u00e1rom kism\u00e9ret\u0171, egym\u00e1st\u00f3l kis t\u00e1vols\u00e1gra elhelyezked\u0151 alakot rejt: a m\u00e1r eml\u00edtett Szeret\u0151k, a \r\nHold<\/i> \u00e9s legt\u00e1volabb a Remete<\/i> b\u00fajik meg az olajf\u00e1kkal \u00e9s \u00f6r\u00f6kz\u00f6ld t\u00f6lgyekkel s\u0171r\u0171n ben\u0151tt kis fenns\u00edkon. Az als\u00f3, boz\u00f3tos liget az eg\u00e9sz eddig \u201ebej\u00e1rt\u201d\r\nter\u00fcletn\u00e9l m\u00e9lyebben ter\u00fcl el. A Nap<\/i> kapuja m\u00f6g\u00f6tti \u00f6sv\u00e9nyen k\u00f6zel\u00edthet\u0151k meg az egym\u00e1st\u00f3l meglehet\u0151sen t\u00e1vol es\u0151 Hal\u00e1lt<\/i>, \u00d6rd\u00f6g\u00f6t<\/i> \u00e9s a Vil\u00e1got\r\n<\/i>jelk\u00e9pez\u0151 alakok. A Vil\u00e1g (az \u00fajramegtal\u00e1lt Paradicsom archet\u00edpusa) egy sz\u0171k, alig j\u00e1rhat\u00f3 \u00f6sv\u00e9nyen \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sben \u00e1ll a fels\u0151 liget legrejtettebb figur\u00e1j\u00e1val, a Remet\u00e9vel\r\nis. Az eg\u00e9sz egy\u00fcttest\u0151l k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00e1polna, amelyet a Kiegyenl\u00edt\u0151d\u00e9snek<\/i> szenteltek, a kert d\u00e9lnyugati sark\u00e1ban, Niki de Saint Phalle \u00faj m\u0171terme f\u00f6l\u00f6tt helyezkedik el. A\r\nkertet teh\u00e1t egy \u00fatrendszer h\u00e1l\u00f3zza be, amely a Tarot k\u00e1rtya lapjain vezeti v\u00e9gig a l\u00e1togat\u00f3t. Ez az \u00f6sszevissza kanyarg\u00f3 \u00f6sv\u00e9ny, amely sz\u00e1nd\u00e9kosan sosem egyenes, mert a\r\nf\u00f6lddel val\u00f3 kapcsolat szimb\u00f3lumak\u00e9nt a ter\u00fclet lejt\u0151s-dombos felsz\u00edn\u00e9t \u00e9s a f\u00e1k, bokrok elhelyezked\u00e9s\u00e9t k\u00f6veti, nem k\u00e9nyszer\u00edt a kert egys\u00e9geinek meghat\u00e1rozott sorrendben\r\nval\u00f3 bej\u00e1r\u00e1s\u00e1ra, \u00fajra \u00e9s \u00fajra keresztutakhoz (vagy zs\u00e1kutc\u00e1ba, kil\u00e1t\u00f3teraszokra, esetleg a f\u00f6ld al\u00e1) vezeti \u00e9s v\u00e1laszt\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edtja a n\u00e9z\u0151t. Ez az \u00fat (ezoterikus szimb\u00f3lumokkal,\r\nsz\u00e1mokkal, jelekkel, rajzokkal, szavakkal \u00e9s id\u00e9zetekkel s\u0171r\u0171n tele\u00edrva), az \u00c9let \u00fatja<\/i>, ahol fordul\u00f3ponthoz \u00e9rkezve az ember a j\u00f6v\u0151j\u00e9r\u0151l, sors\u00e1r\u00f3l d\u00f6nt \u00e9pp\u00fagy, mint\r\namikor k\u00e1rty\u00e1t vet. A d\u00f6nt\u00e9st, ahogy kerten k\u00edv\u00fcli \u00e9let\u00fcnkben is, a tapasztalatok, a meg\u00e9lt \u00e9lm\u00e9nyek, a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g \u00e9s nem kis sz\u00e1zal\u00e9kban a v\u00e9letlen (a tarot \u201eSors-\r\nkertj\u00e9ben\u201d), a Sors <\/i>ir\u00e1ny\u00edtja. Niki de Saint Phalle sz\u00e1nd\u00e9ka szerint nem k\u00e9sz\u00fcl \u00fatmutat\u00f3 a kert bej\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz, mivel a tarot-figur\u00e1k megform\u00e1l\u00e1sa m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban\r\negyfajta interpret\u00e1ci\u00f3t k\u00e9nyszer\u00edt a l\u00e1togat\u00f3ra, teh\u00e1t legal\u00e1bb a k\u00f6zt\u00fck val\u00f3 szabad bolyong\u00e1s, a v\u00e1laszt\u00e1s \u00f6r\u00f6m\u00e9t szeretn\u00e9 meghagyni a n\u00e9z\u0151nek. <\/p>\r\n\r\n

A hatalmas alakok k\u00e9s\u0151bbi, \u201eNana-korszak\u00e1nak\u201d figur\u00e1ival mutatnak formai hasonl\u00f3s\u00e1got. A g\u00f6mb\u00f6lyded, minden \u00e9les sarkot \u00e9s egyenes vonalat n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151,\r\n\u00e9lett\u0151l duzzad\u00f3 organikus form\u00e1k kor\u00e1bbi m\u0171veire is jellemz\u0151ek voltak, \u00e9s a monument\u00e1lis m\u00e9ret\u0171, bej\u00e1rhat\u00f3, \u00fan. \u201elak\u00f3-szobroknak\u201d is megtal\u00e1ljuk el\u0151zm\u00e9nyeit a\r\nm\u0171v\u00e9sz kor\u00e1bbi alkot\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt. [2]<\/b><\/sup><\/a> K\u00fcl\u00f6n ki kell emeln\u00fcnk a stockholmi Moderna Museet sz\u00e1m\u00e1ra 1966-ban\r\nJean Tinguely \u00e9s Per Olof Ultredt k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt \u201eHon\u201d c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3t, mely egy 29 m hossz\u00fa, 9 m sz\u00e9les \u00e9s 6 m magas fekv\u0151 n\u0151alakot form\u00e1zott. A\r\nbelsej\u00e9ben elhelyezett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tereket (hamis\u00edtv\u00e1nyok gal\u00e9ri\u00e1ja, tejb\u00e1r, filmvetit\u0151, kil\u00e1t\u00f3-terasz) a n\u0151alak l\u00e1ba k\u00f6z\u00f6tt, a genit\u00e1li\u00e1t helyettes\u00edt\u0151 kapun kereszt\u00fcl k\u00f6zel\u00edthett\u00e9k\r\nmeg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e1togat\u00f3i. A hatalmas befogad\u00f3 anyafigura, \u2013 egyben \u201eaz \u00e9let\u00f6r\u00f6m eml\u00e9km\u0171ve\u201d \u2013 (\u201eEgy \u00faj Any\u00e1t akartam kital\u00e1lni, egy Istenany\u00e1t, hogy\r\n\u00fajj\u00e1sz\u00fclethessek benne\u201d) [3]<\/b><\/sup><\/a> az Uralkod\u00f3n\u0151<\/i> (Szfinx) alakj\u00e1ban t\u0171nik fel \u00fajra, ahol Niki de Saint\r\nPhalle 1982-ben m\u0171termet , lak\u00f3szob\u00e1t alak\u00edtott ki a mag\u00e1nak a kert\u00e9p\u00edt\u00e9s idej\u00e9re. [4]<\/b><\/sup><\/a> A nemegyszer\r\n\u00e9p\u00fcletm\u00e9ret\u0171 szobrok statikus n\u00e9lk\u00fcl, t\u00f6bbnyire apr\u00f3 modellek alapj\u00e1n -hal\u00e1l\u00e1ig -, a k\u00f6z\u00e9pkori katedr\u00e1lis\u00e9p\u00edt\u0151kh\u00f6z m\u00e9rhet\u0151 szemm\u00e9rt\u00e9kkel b\u00edr\u00f3 [5]<\/b><\/sup><\/a> Jean Tinguely vezet\u00e9s\u00e9vel \u00e9s egy \u00f6sszeszokott technikusi g\u00e1rda seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9sz\u00fcltek. A hajl\u00edtott, hegesztett vasrudakb\u00f3l \u00e9s\r\nhuzalokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 h\u00e1l\u00f3ra fr\u00f6csk\u00f6l\u00e9ssel \u00e9s tapaszt\u00e1ssal felvitt betonh\u00e9j megszil\u00e1rdul\u00e1sa ut\u00e1n kapta alapsz\u00edn\u00e9t, amelyre az el\u0151zetes tervek szerinti sz\u00ednkombin\u00e1ci\u00f3kban,\r\nmozaikszer\u0171en ker\u00fcltek fel az \u00e9getett ker\u00e1mia-, \u00fcveg-, vagy t\u00fck\u00f6rlapocsk\u00e1k, reliefek vagy a bels\u0151 tereket d\u00edsz\u00edt\u0151 akrilfresk\u00f3k. B\u00e1r sz\u00ednhaszn\u00e1lata az elm\u00falt \u00e9vtizedek alatt\r\nszinte semmit sem v\u00e1ltozott (tiszta, \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednek, az \u00e9les kontrasztok kiv\u00e1ltk\u00e9pp a fekete-feh\u00e9r vagy a piros \u00e9s a z\u00f6ld el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edt\u00e9se) az anyaghaszn\u00e1lat ann\u00e1l ink\u00e1bb. A\r\nkor\u00e1bbi Nana-szobrok forradalmian \u00fajszer\u0171 poli\u00e9szter alapanyag\u00e1t \u00e9s az akrilfest\u00e9keket egyenk\u00e9nt a hull\u00e1mz\u00f3 fel\u00fclethez pontosan igaz\u00edtott, k\u00e9zzel form\u00e1zott \u00e9s festett ker\u00e1mia\r\nlapocsk\u00e1k, reliefek \u00e9s f\u00fajt (mur\u00e1n\u00f3i) \u00fcvegek, t\u00fck\u00f6rlapok v\u00e1ltott\u00e1k fel. El\u0151regy\u00e1rtott anyagot nem haszn\u00e1lhatott a fel\u00fclet egyenetlen volta miatt. Ez jelent\u0151sen lass\u00edtotta a\r\nkert\u00e9p\u00edt\u00e9s folyamat\u00e1t \u00e9s nagy m\u00e9rt\u00e9kben emelte annak k\u00f6lts\u00e9geit [6]<\/b><\/sup><\/a> viszont ez\u00e1ltal egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3an ragyog\u00f3,\r\nm\u00e9lyt\u0171z\u0171, hull\u00e1mz\u00f3 sz\u00ednfel\u00fcleteket nyert. Anyaghaszn\u00e1lat\u00e1nak k\u00f6zvetlen anal\u00f3gi\u00e1jak\u00e9nt sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1t \u00e9s mozaiktechnik\u00e1j\u00e1t tekintve Gaud\u00ed sz\u00e1zadfordul\u00f3n \u00e9p\u00edtett barcelonai Parc\r\nG\u00fcell-je vagy az 1977 \u00e9s 1985 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt b\u00e9csi Hundertwasser-h\u00e1z k\u00edn\u00e1lkozik, \u00e1m elt\u00e9r\u00e9seket mindk\u00e9t \u00e9p\u00edtm\u00e9nnyel val\u00f3 \u00f6sszevet\u00e9sben tal\u00e1lhatunk. Gaud\u00ed f\u0151k\u00e9nt egym\u00e1ssal\r\nharmoniz\u00e1l\u00f3 kevert- \u00e9s pasztellsz\u00edneket, sok barna, terrakotta \u00e9s s\u00e1rga \u00e1rnyalatot haszn\u00e1lt, amelyek Niki de Saint Phalle palett\u00e1j\u00e1r\u00f3l szinte teljes m\u00e9rt\u00e9kben hi\u00e1nyoznak.\r\nHundertwasser m\u0171vein\u00e9l ezzel szemben a Tarot-kertben felt\u0171n\u0151 sz\u00ednkontrasztokhoz hasonl\u00f3akat tal\u00e1lunk, \u00e9s a fekete kont\u00farok, valamint a t\u00fck\u00f6rcser\u00e9p haszn\u00e1lata is\r\nmegegyezik a vizsg\u00e1lt alkot\u00e1sokn\u00e1l. [7]<\/b><\/sup><\/a> Gaud\u00ed nem haszn\u00e1lt sem \u00fcveget sem t\u00fckr\u00f6t, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kavicsok,\r\nk\u00f6vek term\u00e9szetes kever\u00e9k\u00e9t, t\u00e9gl\u00e1t viszont ann\u00e1l gyakrabban. Mindkett\u0151j\u00fckre jellemz\u0151, hogy Niki de Saint Phalle-t\u00f3l elt\u00e9r\u0151en, nem k\u00e9zzel gy\u00e1rtott, pontosan a meghat\u00e1rozott\r\nhelyre k\u00e9sz\u00fclt \u201emozaik\u201d-elemekkel dolgoztak, hanem reciklik\u00e1lt, \u00f6sszet\u00f6rt sz\u00ednes majolikacserepekkel.<\/p>\r\n\r\n

A kert mint m\u0171alkot\u00e1s, vagy m\u0171v\u00e9szi forma a szeml\u00e9l\u0151 minden \u00e9rz\u00e9kszerv\u00e9re egyszerre gyakorol hat\u00e1st. A kertbe l\u00e9p\u0151t hangok, f\u00e9nyek \u00e9s sz\u00ednek, illatok \u00e9s \u00edzek, tapinthat\u00f3\r\n\u201eanyag-\u00e9lm\u00e9ny\u201d (taktilis \u00e9rzetek) \u00f6sszetett, gondosan megkompon\u00e1lt vil\u00e1ga fogadja. A Tarot-figur\u00e1k ragyog\u00f3an sz\u00ednes, a kert bej\u00e1r\u00e1s\u00e1val pontr\u00f3l pontra v\u00e1ltoz\u00f3, az\r\n\u00e9gbolt \u00e9s a tenger k\u00e9kj\u00e9t \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 domboldalak z\u00f6ldj\u00e9t paradicsomi h\u00e1tt\u00e9rk\u00e9nt haszn\u00e1l\u00f3 l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t a mediterr\u00e1n veget\u00e1ci\u00f3 f\u0171szeres illata, a forr\u00e1s \u00e9s a sz\u00f6k\u0151k\u00fat csobog\u00f3-\r\nzubog\u00f3 hangja eg\u00e9sz\u00edti ki. [8]<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n\r\n

A kertek egyik legfontosabb alkot\u00f3elem\u00e9r\u0151l, a n\u00f6v\u00e9nyzetr\u0151l nem esett eddig sz\u00f3. A Tarot-kert eset\u00e9ben a veget\u00e1ci\u00f3 szerepe keret-, h\u00e1tt\u00e9rfunkci\u00f3ra korl\u00e1toz\u00f3dik, a\r\nszoboregy\u00fcttest elrejti \u00e9s \u00f6sszef\u0171zi a k\u00f6rnyez\u0151 t\u00e1jjal. [9]<\/b><\/sup><\/a> A mediterr\u00e1n \u00e9ghajlatra jellemz\u0151 spont\u00e1n veget\u00e1ci\u00f3\r\nlegfontosabb alkot\u00f3elemei egyben a kert leggyakoribb n\u00f6v\u00e9nyei: k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6lgyfajt\u00e1k, bokorr\u00f3zs\u00e1k, piszt\u00e1cia-, rozmaring- \u00e9s rekettyebokrok, eperfa, egy-k\u00e9t olajfa.<\/p>\r\n\r\n

A n\u00e9hol \u00e1thatolhatatlan boz\u00f3tot ligetek tark\u00edtj\u00e1k. A tiszt\u00e1sokon vadon n\u00f6v\u0151 vir\u00e1gok, vadorchideafajt\u00e1k, pipacs, asphod\u00e9lus vir\u00edt. Az egyetlen \u201ekorrekci\u00f3\u201d a \r\nSzeret\u0151k<\/i>, a piknikez\u0151 \u00c1d\u00e1m \u00e9s \u00c9va kett\u0151se mell\u00e9 \u00fcltetett \u2013 egy\u00e9rtelm\u0171 szimbolik\u00e1j\u00fa \u2013 almafa. Niki de Saint Phalle a kerttervez\u00e9sn\u00e9l a helyi adotts\u00e1gokat (az egykori k\u0151fejt\u0151\r\nteraszai, term\u00e9szetes tiszt\u00e1sok, boz\u00f3t) a legmesszebbmen\u0151kig figyelembe v\u00e9ve alak\u00edtotta ki a kert k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 traktusait. A f\u00e1k n\u00e9hol egyenesen be\u00e9p\u00fcltek a szoboralakok\r\ntest\u00e9be, mint p\u00e9ld\u00e1ul a F\u0151papn\u0151<\/i> grott\u00e1j\u00e1ban gy\u00f6kerez\u0151 t\u00f6lgy, amely a sz\u00e1m\u00e1ra kialak\u00edtott ny\u00edl\u00e1sokon \u00e1tb\u00fajva \u00e9r a szabadba. A term\u00e9szet vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g\u00e9nek tudata,\r\na korunkra jellemz\u0151 \u201e\u00f6ko-tudat\u201d (\u00f6kol\u00f3giai tudatoss\u00e1g) nyilv\u00e1nul meg az \u00e9rintetlen term\u00e9szet tisztelet\u00e9ben. <\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A v\u00edz, ak\u00e1r term\u00e9szetes, ak\u00e1r mesters\u00e9ges form\u00e1ban: forr\u00e1s, k\u00fat, patak, medence vagy t\u00f3, alapvet\u0151 alkot\u00f3eleme minden korszak kertm\u0171v\u00e9szet\u00e9nek. Amennyiben a kert az\r\nide\u00e1lis vil\u00e1g, a Paradicsom szimb\u00f3luma, \u00fagy a kertben cs\u00f6rgedez\u0151 v\u00edz az \u00e9let alapeleme, a Paradicsom n\u00e9gy foly\u00f3ja. A Tarot-kertben a forr\u00e1sv\u00edz a F\u0151papn\u0151<\/i> belsej\u00e9ben\r\nmegb\u00fav\u00f3 grott\u00e1ban fakad, a szoboralak sz\u00e1j\u00e1n bukik a napf\u00e9nyre, hogy a l\u00e9pcs\u0151s kaszk\u00e1don leszaladva a \u201eteatro dei tarochi\u201d k\u00f6zpontj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 medenc\u00e9be hulljon,\r\nahol a Fortuna kereke<\/i> (ez egyben a kert legm\u00e9lyebb pontja) lend\u00edti \u00fajra a magasba. A bomarz\u00f3i sz\u00f6rnyeteg hatalmasra t\u00e1tott sz\u00e1ja, az \u201eOrkus\u201d, a Villa\r\nd’ Este (Tivoli) kertj\u00e9nek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s v\u00edziszerkezetei, v\u00edzes\u00e9sei, a Pratolino vill\u00e1j\u00e1nak kertj\u00e9ben egyed\u00fcl megmaradt gig\u00e1sz, az Appeninek alleg\u00f3ri\u00e1ja (belsej\u00e9ben az\r\nelmaradhatatlan grott\u00e1val \u00e9s titkos szob\u00e1val), valamint Caprarola \u00e9s a Villa Lante (Bagnaia) kertegy\u00fcttes\u00e9nek Folyamisten-k\u00fatja \u00e9s annak hull\u00e1mz\u00f3 p\u00e1rk\u00e1ny\u00fa v\u00edzl\u00e9pcs\u0151je, az als\u00f3\r\n(v\u00edzi)parterre k\u00f6zep\u00e9n elhelyezked\u0151 sz\u00f6k\u0151k\u00fat-sziget a helyi ikonogr\u00e1fiai programhoz kapcsolva, form\u00e1ban, sz\u00ednben \u00e9s anyaghaszn\u00e1latban teljesen \u00e1talakulva k\u00f6sz\u00f6n vissza\r\nGaravicchi\u00f3ban. A Tarot-kertt\u0151l f\u00f6ldrajzilag sem t\u00e1vol elter\u00fcl\u0151, a XVI. sz\u00e1zadi manierista vill\u00e1k \u00e9s a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 fantasztikus-kertek Niki de Saint Phalle\r\nkertkoncepci\u00f3j\u00e1t alapvet\u0151en befoly\u00e1solt\u00e1k. [10]<\/b><\/sup><\/a> Nemcsak a hasonl\u00f3 geol\u00f3giai adotts\u00e1gok (a Tarot-kert\r\neset\u00e9ben a volt k\u0151fejt\u0151 f\u00e9lk\u00f6r\u00edv\u00e9v\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3 teraszos kik\u00e9pz\u00e9s, vagy a kert ligetes, tiszt\u00e1sokkal tagolt \u00e9s boz\u00f3tos egys\u00e9geinek elv\u00e1laszt\u00e1sa, a mediterr\u00e1n n\u00f6v\u00e9nyzet) \u00e9s a m\u00e1r\r\neml\u00edtett v\u00edzforgat\u00f3 kertalkot\u00f3 elemek teszik a manierista vill\u00e1k kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz annyira hasonl\u00f3v\u00e1 a kertet, hanem az az alapkoncepci\u00f3, mely szerint az \u00e1tl\u00e1thatatlan, kaotikus,\r\nny\u00fczsg\u0151 v\u00e1rosi\/vil\u00e1gi \u00e9lett\u0151l t\u00e1vol, vid\u00e9ken elrejt\u0151zve, a megszel\u00edd\u00edtetlen term\u00e9szet \u00e1thatolhatatlan s\u0171r\u0171j\u00e9be visszavonulva egy saj\u00e1tos, intim vil\u00e1got, egy mag\u00e1n-\r\nparadicsomkertet hozzon l\u00e9tre. [11]<\/b><\/sup><\/a> A bomarz\u00f3i \u201esacro bosco\u201d (\u201eparco dei mostri\u201d,\r\nvagyis \u201ea sz\u00f6rnyek kertje\u201d) Vicino Orsini titkos \u00e9s tiltott ezoterikus alkimista tanokkal, asztrol\u00f3giai \u00e9s mitol\u00f3giai utal\u00e1sokkal terhes ikonogr\u00e1fiai programja Niki de\r\nSaint Phalle-nak a tarot-archet\u00edpusokra \u00e9p\u00fcl\u0151 vil\u00e1g\u00e1val vethet\u0151 \u00f6ssze. A szent liget, a \u201esacro bosco\u201d, amely a manierista vill\u00e1k eset\u00e9ben mindig telep\u00edtett \u00e9s sosem a\r\nmaga term\u00e9szetes form\u00e1j\u00e1ban meghagyott erd\u0151t jelent, (ellent\u00e9tben a Tarot-kerttel) \u00e1tmenetet k\u00e9pez a locus amoenus (a paradicsomi kert, a szerelem kertje, P\u00e1n \u00e1rk\u00e1diai szent\r\nligete) \u00e9s a locus terribilis (a vad, vesz\u00e9lyes \u00e9s b\u0171n\u00f6s k\u00fcls\u0151 vil\u00e1g) k\u00f6z\u00f6tt. [12]<\/b><\/sup><\/a> A kert\u00e9p\u00edt\u00e9s mindig hossz\u00fa,\r\n\u00e9vtizedeken \u00e1t\u00edvel\u0151 munkafolyamat, tulajdonk\u00e9ppen egy \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 m\u0171v\u00e9szi program. Megjelennek benne a m\u0171v\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak \u00e1llom\u00e1sai, a kert, a kert\u00e9p\u00edt\u00e9s mindannyiuk\r\nsz\u00e1m\u00e1ra \u00f6nmagukkal val\u00f3 sz\u00e1mvet\u00e9s, \u00f6sszegz\u00e9s. [13]<\/b><\/sup><\/a> Ez a spiritu\u00e1lis kertkoncepci\u00f3 a kertet \r\n\u201e\u00f6sszm\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1snak\u201d (Gesamtkunstwerk) tekinti, amelyben az \u00e9p\u00edt\u00e9szet, a veget\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a m\u0171alkot\u00e1s t\u00f6bb\u00e9 sz\u00e9t nem v\u00e1laszthat\u00f3 harmonikus egys\u00e9g\u00e9t a minden\r\nr\u00e9szletet \u00e1titat\u00f3 transzcendens tartalom biztos\u00edtja. <\/p>\r\n\r\n

A pszichologiz\u00e1l\u00f3, \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00f3 kertkoncepci\u00f3 kapcsolja Niki de Saint Phalle Tarot-kertj\u00e9t egy XIX. sz. v\u00e9g\u00e9n kialakult \u00e9s mind a mai napig vir\u00e1gz\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, John\r\nBeardsley \u00e1ltal a \u201ekinyilatkoztat\u00e1s kertj\u00e9nek\u201d nevezett kertt\u00edpushoz. [14]<\/b><\/sup><\/a> A revelat\u00edv kertek olyan\r\nspiritu\u00e1lis-filoz\u00f3fiai-em\u00f3cion\u00e1lis konstrukci\u00f3k, melyek a r\u00e9gi kert\u00e9p\u00edt\u00e9szeti trad\u00edci\u00f3hoz kapcsol\u00f3dva egy mindent \u00e1tfog\u00f3, t\u00f6bbnyire vall\u00e1sos, ut\u00f3pisztikus idea jegy\u00e9ben\r\nsz\u00fcletnek. Nagyr\u00e9szt a vall\u00e1s popul\u00e1ris, vagy egy\u00e9ni \u00edz\u0171 interpret\u00e1ci\u00f3ja (hitt\u00e9r\u00edt\u0151i amb\u00edci\u00f3k, misszion\u00e1rius lelk\u00fclet, az \u00fcdv\u00f6z\u00fcl\u00e9s egy\u00e9ni, \u201eszem\u00e9lyre szabott\u201d \u00fatj\u00e1nak\r\npropag\u00e1l\u00e1sa), patriotista lelk\u00fclet vagy az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s v\u00e1gya, rejtett kreativit\u00e1s motiv\u00e1lja a kert\u00e9p\u00edt\u0151ket. Az akad\u00e9mikus m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g nem vesz tudom\u00e1st a t\u00f6bbnyire\r\nautodidakta m\u0171v\u00e9szek alkot\u00e1sair\u00f3l, m\u00e9gsem sorolhatjuk a m\u0171fajt a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba, olyannyira individualista, nemritk\u00e1n excentrikus megnyilv\u00e1nul\u00e1sokr\u00f3l van sz\u00f3.\r\n [15]<\/b><\/sup><\/a> A revelat\u00edv kertek t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt architektonikus jelleg\u0171ek, a n\u00f6v\u00e9nyzet szerepe eleny\u00e9sz\u0151. Addit\u00edv,\r\nsokszor improvizat\u00edv m\u00f3don, \u00e9vtizedeken \u00e1t r\u00e9tegr\u0151l-r\u00e9tegre \u00e9p\u00fclnek, minden elem\u00fck egyform\u00e1n hangs\u00falyos \u00e9s r\u00e9szleteiben gondosan kidolgozott. A felhaszn\u00e1lt anyagok nagy\r\nr\u00e9sze olcs\u00f3 \u00e9s\/vagy gy\u0171jt\u00f6get\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmazik: beton, kavics, hullad\u00e9kfa, t\u00f6r\u00f6tt \u00fcveg, szem\u00e9ttelepen tal\u00e1lt vagy a h\u00e1ztart\u00e1sb\u00f3l kiselejtezett haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak \u00faj kontextusba\r\nker\u00fclve \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fclnek, \u00faj \u00e9rtelmet nyernek. A \u201el\u00e1tom\u00e1sos\u201d m\u0171v\u00e9szek provokat\u00edv kertjeinek k\u00fcls\u0151 form\u00e1ja a kegyhelyekre jellemz\u0151 (grotta, k\u00e1polna) kialak\u00edt\u00e1st\u00f3l\r\nkezdve a saj\u00e1tosan mai \u201eKunst- und Wunderkammereken\u201d \u00e1t a fantasztikus palot\u00e1kig \u00e9s gigantikus szoborkompoz\u00edci\u00f3kig terjed. Legismertebb k\u00f6z\u00fcl\u00fck a \r\n\u201ePalais Id\u00e9al\u201d, Ferdinand (\u201eFacteur\u201d) Cheval, autodidakta m\u0171v\u00e9sz 1879-t\u0151l 1912-ig \u00e9p\u00edtett Hauterives-i kertje [16]<\/b><\/sup><\/a>,\r\nmelyet Niki de Saint Phalle, \u201efant\u00e1zi\u00e1ja, l\u00edrais\u00e1ga \u00e9s fanatizmusa miatt\u201d egyik legfontosabb el\u0151k\u00e9p\u00e9nek tekint, [17]<\/b><\/sup><\/a> de amely megh\u00f6kkent\u0151, non-konform sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9vel m\u00e1r a sz\u00fcrrealist\u00e1kra, els\u0151sorban Andr\u00e9 Bretonra is nagy hat\u00e1st gyakorolt. Breton a\r\ntal\u00e1lt t\u00e1rgyak alkalmaz\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pzeletet felszabad\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t, az \u00e1lmok \u00e9s a tudatalatti ir\u00e1ny\u00edtotta m\u0171v\u00e9szi kreativit\u00e1st tartotta Cheval m\u0171v\u00e9szi er\u00e9nyeinek. [18]<\/b><\/sup><\/a> Betonb\u00f3l \u00e9s \u201ekiv\u00e1lasztott\u201d (tal\u00e1lt) k\u00f6vekb\u0151l \u00e9p\u00edtett \u00f3ri\u00e1si kerti szent\u00e9lyhez hasonl\u00f3 palot\u00e1ja, \u00f6komenikus\r\nszimb\u00f3lumrendszer\u00e9vel \u00e9s hatalmas, enciklop\u00e9dikus term\u00e9szeti kuri\u00f3zum-gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel (mely kagyl\u00f3k, k\u0151zetek mellett betonb\u00f3l \u00f6nt\u00f6tt \u00e1llatok t\u00f6meg\u00e9t jelenti) az elveszett\r\n\u00c9den rekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1ra tesz k\u00eds\u00e9rletet. Alapkoncepci\u00f3j\u00e1ban Cheval kertj\u00e9hez k\u00f6zel\u00edt, de formai szempontb\u00f3l \u00e9s keletkez\u00e9si idej\u00e9t tekintve is a Tarot-kerthez \u00e1ll k\u00f6zelebb az 1955\r\n\u00e9s 1976 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt \u201eParadicsom-kapu\u201d (Paradise Gate, Nien Bethesda, D\u00e9l-Afrika). Helen Martius cementb\u0151l, sz\u00ednes \u00fcvegek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e9letnagys\u00e1got j\u00f3val\r\nmeghalad\u00f3 m\u00e9ret\u0171 emberi alakokb\u00f3l \u00e9s \u00e1llatfigur\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, a keleti f\u00e9ny, a Nap fel\u00e9 fordul\u00f3 zar\u00e1ndoksereget k\u00e9sz\u00edtett. [19]<\/b><\/sup><\/a> K\u00f6zvetlen p\u00e1rhuzamk\u00e9nt egy eur\u00f3pai p\u00e9lda, Bruno Weber sv\u00e1jci m\u0171v\u00e9sz Z\u00fcrich melletti (Dietikon) \u201eWeinrebenpark\u201d (\u201eSz\u0151l\u0151skert\u201d) n\u00e9ven\r\n(alig) ismert kertje k\u00edn\u00e1lkozik, ahol egy harminc m\u00e9ter magas, iriz\u00e1l\u00f3 \u00fcveggel bor\u00edtott lak\u00f3torony mellett, a Tarot-kert figur\u00e1ihoz hasonl\u00f3 \u2013 b\u00e1r j\u00f3val alacsonyabb technikai\r\nmin\u0151s\u00e9gr\u0151l tan\u00faskod\u00f3 -, betonb\u00f3l \u00e9s poli\u00e9szterb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt \u00f3ri\u00e1sszobrok, d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9ben fantasztikus, keleties formanyelvet felhaszn\u00e1l\u00f3 m\u0171terem \u00e9s sz\u00e1mos kisebb \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\r\ntal\u00e1lhat\u00f3. A lak\u00f3t\u00e9r funkcionalit\u00e1s\u00e1t kozmikus szimb\u00f3lumokkal \u00f6sszekapcsol\u00f3 koncepci\u00f3 \u00e9s a bels\u0151 terek kialak\u00edt\u00e1sa formai szempontb\u00f3l (a mozaiktechnik\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt, sz\u00ednes\r\n\u00fcvegcser\u00e9p \u00e9s t\u00fck\u00f6rbor\u00edt\u00e1st illet\u0151en) is a Niki de Saint Phalle lak\u00f3hely\u00e9\u0171l szolg\u00e1l\u00f3 Uralkod\u00f3n\u0151 \u00e9s a Torony \u00e9p\u00fclet-szobr\u00e1t id\u00e9zi. Weber 1962 \u00f3ta \u00e9p\u00fcl\u0151, a jungi archet\u00edpusokat \u00e9s\r\nt\u00e1vol-keleti inspir\u00e1ci\u00f3kat egyar\u00e1nt mag\u00e1ba olvaszt\u00f3 kertprogramja, a kor\u00e1bban eml\u00edtettekhez hasonl\u00f3an \u201eellenvil\u00e1g\u201d (Gegenwelt) l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul. <\/p>\r\n\r\n

\u201eA tarotnak k\u00f6sz\u00f6nhetem a szellemi vil\u00e1g \u00e9s az \u00e9let probl\u00e9m\u00e1inak jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t \u2013 \u00e9s azt a bel\u00e1t\u00e1st is, hogy minden neh\u00e9zs\u00e9gen fel\u00fcl kell kerekedn\u00fcnk ahhoz, hogy\r\naz \u00faj akad\u00e1lyokat sikerrel v\u00e9ve el\u00e9rhess\u00fck a bels\u0151 harm\u00f3ni\u00e1t \u00e9s a paradicsomkertet.\u201d \u2013 \u00e1ll\u00edtja Niki de Saint Phalle. [20]<\/b><\/sup><\/a> Bruno Weberhez hasonl\u00f3an a kertalkot\u00e1s folyamat\u00e1t \u201e\u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1sk\u00e9nt\u201d, a \u201eszent ligeten\u201d kereszt\u00fcl vezet\u0151 \u00f6sv\u00e9nyt pedig a val\u00f3s\u00e1g \u00faj,\r\n\u00e1tfog\u00f3 \u00e9szlel\u00e9s\u00e9hez vezet\u0151 \u00fatk\u00e9nt \u00e9lte meg.\u201d [21]<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n

1<\/b><\/a> \u201eHa az \u00e9let (olyan, mint egy) k\u00e1rtyaj\u00e1t\u00e9k, akkor \u00fagy j\u00f6tt\u00fcnk a vil\u00e1gra, hogy nem ismerj\u00fck a szab\u00e1lyait. M\u00e9gis j\u00e1tszanunk kell.\r\nK\u00e1rtyaj\u00e1t\u00e9k csak a tarot, vagy m\u00e9lyebb tud\u00e1s rejt\u0151zik m\u00f6g\u00f6tte? Meg vagyok gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy ezek a lapok fontos \u00fczenetet hordoznak.(…) Itt Toszk\u00e1n\u00e1ban megk\u00eds\u00e9reltem a\r\nsaj\u00e1t tarot-k\u00e1rty\u00e1r\u00f3l alkotott plasztikus, szobr\u00e1szi elk\u00e9pzel\u00e9semet megval\u00f3s\u00edtani.\u201d Carla Schulz-Hoffmann (szerk.): Niki de Saint Phalle. Bilder \u2013 Figuren \u2013 Phantastische\r\nG\u00e4rten. Katal\u00f3gus. M\u00fcnchen, 1987. 148. p.<\/p>\r\n\r\n

2<\/b><\/a> Ilyen m\u0171 p\u00e9ld\u00e1ul az 1969-71 k\u00f6z\u00f6tt Rainer von Diez k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel D\u00e9l-Franciaorsz\u00e1gban meg\u00e9p\u00edtett h\u00e1rom h\u00e1zacska. A \r\n\u201eLa r\u00e9ve de l’ piseau\u201d konyhak\u00e9nt, a \u201eBig Clarice\u201d nevet visel\u0151 kis helyis\u00e9g nappalik\u00e9nt, a \u201eLa Sorci\u00e9re\u201d pedig f\u00fcrd\u0151szobak\u00e9nt haszn\u00e1lhat\u00f3. 1972-ben \u00e9p\u00fclt meg a 6 m\u00e9ter magas j\u00e1tsz\u00f3h\u00e1z, a \u201eGolem\u201d, Jeruzs\u00e1lem Kiryat Hayovel ker\u00fclet\u00e9ben. Az \u00f3ri\u00e1salak hossz\u00fa, v\u00f6r\u00f6s cs\u00faszdak\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 nyelve egy m\u00e1sik\r\ngyermekj\u00e1tsz\u00f3h\u00e1zon is felt\u00fcnik, az egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb k\u00e9sz\u00fclt 33 m\u00e9ter hosszan elny\u00fal\u00f3 \u201eDragon\u201d s\u00e1rk\u00e1nyfigur\u00e1j\u00e1n, amely Roger \u00e9s Fabienne Nellens gyermekeinek\r\n\u00e9p\u00fclt j\u00e1tsz\u00f3h\u00e1zk\u00e9nt Knokke-le-Zoute telep\u00fcl\u00e9sen, Belgiumban. Az 1972 \u00f3ta Jean Tinguelyvel k\u00e9sz\u00edtett hatalmas fej-szobrot -\u201eLa T\u00e9te\u201d, vagy m\u00e1sik nev\u00e9n \u201eLe Cyclope\u201dc\u00edmmel \u2013 Franciaorsz\u00e1g eml\u00e9km\u0171vek\u00e9nt leplezt\u00e9k le 1992-ben Milly-la-For\u00e9t-ben.<\/p>\r\n\r\n

3<\/b><\/a> Pontus Hulten: Niki de Saint Phalle. Bonn, 1992, 175. p.<\/p>\r\n\r\n

4<\/b><\/a> A M\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9g<\/i> szobra alatti f\u00f6ldalatti k\u00e1polna vagy a m\u0171v\u00e9szn\u0151vel dolgoz\u00f3 munk\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra lak\u00f3t\u00e9rk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3\r\nTorony \u00e9s az Uralkod\u00f3 palot\u00e1ja is a \u201elak\u00f3-szobrokhoz\u201d vagy \u201eszobor-h\u00e1zakhoz\u201d sorolhat\u00f3.<\/p>\r\n\r\n

5<\/b><\/a> Niki de Saint Phalle v\u00e9lem\u00e9nye.<\/p>\r\n\r\n

6<\/b><\/a> A kert\u00e9p\u00edt\u00e9s anyagi \u00e9s fizikai neh\u00e9zs\u00e9geir\u0151l, betegs\u00e9gek, p\u00e9nzhi\u00e1ny l\u00e1sd Pontus Hulten: Niki de Saint Phalle. Bonn, 1992. 178-180. p.<\/p>\r\n\r\n

7<\/b><\/a> Friedensreich Hundertwasser \u201esz\u00ednelm\u00e9lete\u201d \u00e9s az egyenes vonal ir\u00e1nti ellenszenve alapj\u00e1ban v\u00e9ve megegyezik Niki\u00e9vel.\r\n\u201eEgy vid\u00e1m sz\u00edn\u0171 vil\u00e1g mindig a Paradicsom szinonim\u00e1ja. Egy sz\u00fcrke, vagy egysz\u00edn\u0171 pedig a Tiszt\u00edt\u00f3t\u0171z\u00e9 vagy a Pokol\u00e9 (…) Meglep\u0151, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szek ennek ellen\u00e9re m\u00e9g\r\nmindig egyre t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb sz\u00fcrkes\u00e9get \u00e9p\u00edtenek. A sz\u00ednek sokf\u00e9les\u00e9ge vezet jobbul\u00e1shoz, k\u00f6zel hozza a Paradicsomot. (…) Az egyenes vonal istentelen \u00e9s erk\u00f6lcstelen. Az\r\negyenes vonal fikci\u00f3. Az egyenes vonal az egyetlen nem alkot\u00f3jelleg\u0171 vonal, s \u00edgy az embernek mint Isten k\u00e9pm\u00e1s\u00e1nak nem felelhet meg. (…) Az egyenes vonal az embernek, az\r\n\u00e9letnek, az eg\u00e9sz teremt\u00e9snek l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve idegen. A geometriai egyenes vonal vak, gy\u00e1va \u00e9s idi\u00f3ta felhaszn\u00e1l\u00e1sa tette v\u00e1rosainkat sivatagg\u00e1 \u00fagy eszt\u00e9tikai, mint ment\u00e1lis\r\n\u00e9s \u00f6kol\u00f3giai \u00e9rtelemben.\u201d Theo Rombach \u2013 Heinz M. Springmann: Der Regenturm von Friedensreich Hundertwasser \u2013 Ein Wohn- und Gesch\u00e4ftshaus in Plochingen.\r\nPlochingen, 1994, Herba-Verlag. 16-20. p.<\/p>\r\n\r\n

8<\/b><\/a> Az elm\u00falt \u00e9vekben a paradicsomi h\u00e1tt\u00e9r egy atomer\u0151m\u0171 l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1val eg\u00e9sz\u00fclt ki, Jarman dungenessi kertj\u00e9hez hasonl\u00f3 t\u00e1jk\u00e9pi\r\nk\u00f6rnyezetet teremtve, de a helyi lakosok tiltakoz\u00e1sa eredm\u00e9nyek\u00e9ppen bez\u00e1rt\u00e1k \u00e9s most lebont\u00e1s el\u0151tt \u00e1ll. Niki de Saint Phalle a d\u00f6nt\u00e9st nem kis m\u00e9rt\u00e9kben a kertnek a\r\nk\u00f6rny\u00e9kbeliekre gyakorolt (m\u00e1gikus) hat\u00e1s\u00e1nak tudja be.<\/p>\r\n\r\n

9<\/b><\/a> A tov\u00e1bbiakban a kert veget\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak le\u00edr\u00e1s\u00e1ban teljes eg\u00e9sz\u00e9ben Stefan Tischer tanulm\u00e1ny\u00e1nak erre a t\u00e9m\u00e1ra vonatkoz\u00f3 fejezet\u00e9re\r\nt\u00e1maszkodtam. Stefan Tischer: Der Tarotgarten von Niki de Saint-Phalle. Gartenkunst, 1993\/2. 256-257. p.<\/p>\r\n\r\n

10<\/b><\/a> \u201eIt\u00e1li\u00e1ban komoly hagyom\u00e1nya van a fantasztikus kerteknek; a legh\u00edresebbek k\u00f6z\u00fcl val\u00f3 a Villa d’ Este parkja \u00e9s\r\nBomarzo, az \u00e9n Tarot-kertemt\u0151l aut\u00f3val mind\u00f6ssze 90 percnyire. Bomarzo mindig k\u00fcl\u00f6nleges vonzer\u0151t gyakorolt r\u00e1m. Kertem egyik f\u0151alakja, a F\u0151papn\u0151, kit\u00e1tott sz\u00e1j\u00e1val –\r\nmelyb\u0151l egyszer majd v\u00edz \u00f6mlik a l\u00e9pcs\u0151kre \u2013 ezeknek a titokzatos szobroknak, valamint a Villa d’ Est\u00e9-nek \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket. Bomarzo kertj\u00e9nek \u00e1lomszer\u0171s\u00e9ge, a\r\nhable\u00e1nyokkal, gig\u00e1szokkal, sz\u00f6rnyetegekkel \u00e9s a Leoml\u00f3 Toronnyal r\u00e1nyomta b\u00e9lyeg\u00e9t az \u00e9n m\u0171vemre is. Szimbolik\u00e1jukat illet\u0151en is vannak hasonl\u00f3s\u00e1gok a kertek k\u00f6z\u00f6tt. Az\r\nalk\u00edmia a bomarz\u00f3i kert kulcsa, az archet\u00edpusok az \u00e9n kertem\u00e9.\u201d Carla Schulz-Hoffmann (szerk.): Niki de Saint Phalle. Bilder -Figuren-Phantastische G\u00e4rten. Katal\u00f3gus.\r\nM\u00fcnchen, 1987. 148. p.<\/p>\r\n\r\n

11<\/b><\/a> Ez minden tov\u00e1bbi vizsg\u00e1lt kertre jellemz\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, de a kert, mint (szent) liget koncepci\u00f3 kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti h\u00e1tter\u00e9vel egy\u00fctt\r\nIan Hamilton Finlay sk\u00f3ciai kertj\u00e9n\u00e9l j\u00e1tszik a Tarot-kerthez m\u00e9rtehet\u0151en fontos szerepet.<\/p>\r\n\r\n

12<\/b><\/a> Vicino Orsini 1547-80 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett bomarz\u00f3i kertj\u00e9r\u0151l, a \u201esacro bosco\u201d problematik\u00e1j\u00e1r\u00f3l Horst Bredekamp \u00edr\r\nr\u00e9szletesen. Horst Bredekamp: Vicino Orsini und der heilige Wald von Bomarzo. Ein F\u00fcrst als K\u00fcnstler und Anarchist. Worms, 1985.<\/p>\r\n\r\n

13<\/b><\/a> Niki de Saint Phalle eset\u00e9ben a \u201eNana-korszakot\u201d megel\u0151z\u0151 gipszreliefek \u00e9s assemblage-ok felbukkan\u00e1sa, de\r\nels\u0151sorban a Nana-szobrokat felv\u00e1lt\u00f3 \u201eSkinny\u201d-k, az \u00fan. \u201ekont\u00far-szobrok\u201d (a F\u0151pap, Bolond, a Remete \u00e9s a Hold<\/i>) megjelen\u00e9se mutatja ezt,\r\nvalamint az a t\u00e9ny is, hogy nagyon sokan azok k\u00f6z\u00fcl, akikkel m\u0171v\u00e9szi p\u00e1lyafut\u00e1sa sor\u00e1n egy\u00fctt dolgozott \u2013 itt els\u0151sorban Jean Tinguelyt, a Fortuna kerek\u00e9<\/i>-nek \u00e9s a Torony<\/i>\r\ng\u00e9pezet\u00e9nek alkot\u00f3j\u00e1t, Rico Webert vagy Sepp Imhoffot eml\u00edthetj\u00fck \u2013 r\u00e9szt vesznek a kert \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

14<\/b><\/a> John Beardsley: Gardens of revelation. Environments by visionary artists. New York, 1995.<\/p>\r\n\r\n

15<\/b><\/a> Sz\u00e1mos funkci\u00f3val is b\u00edr\u00f3 vagy puszt\u00e1n dekorat\u00edv h\u00e1z k\u00f6r\u00fcli kertet, a hobby-kert\u00e9szetet viszont m\u00e9lt\u00e1n nevezhetj\u00fck a kort\u00e1rs\r\n\u201efolkl\u00f3r\u201d n\u00e9pszer\u0171 \u00e1g\u00e1nak. B\u0151vebben err\u0151l l\u00e1sd: Mark Francis: The garden in everyday life; Christopher Grampp: Social meanings of residential gardening. In Meanings\r\nof the Garden. Proceedings of a working conference to explore the social, psychological and cultural dimensions of gardens. Szerk.: Mark Francis \u00e9s Randolph T. Hester Jr..\r\nDavis, University of California, 1987. 151-157. \u00e9s 170-179. p.<\/p>\r\n\r\n

16<\/b><\/a> Harald Szeemann: Der Hang zum Gesamtkunstwerk. Europ\u00e4ische Utopien seit 1800. Aarau, 1983. 207-214. p.<\/p>\r\n\r\n

17<\/b><\/a> Pontus Hulten: Niki de Saint Phalle. Bonn, 1992. 153-154. p.<\/p>\r\n\r\n

18<\/b><\/a> Breton 1932-ben \u201eFacteur Cheval\u201d c\u00edmmel tanulm\u00e1nyt \u00edrt a Palais Id\u00e9al-r\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n

19<\/b><\/a> John Beardsley: Gardens of revelation. Environments by visionary artists. New York, 1995. 54. p. Hasonl\u00f3 jelleg\u0171 a Nek Chand\r\n\u00e1ltal 1965 \u00e9s 1973 k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9trehozott sz\u00e1mos egym\u00e1sba ny\u00edl\u00f3 udvarb\u00f3l kialak\u00edtott, labirintusszer\u0171 mitologikus palota (Chandigarh, India) is, egy mesebeli birodalom t\u00f6bbsz\u00e1z\r\n\u00e9letnagys\u00e1g\u00fa (sz\u00ednes ker\u00e1miacserepek, textilmaradv\u00e1nyok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel hullad\u00e9kanyagokb\u00f3l megform\u00e1lt) lak\u00f3j\u00e1val. In Francois-Xavier Bouchart, Nadine Beauth\u00e9ac: Jardins\r\nFantastiques. Paris, 1982. 23-39. p.<\/p>\r\n\r\n

20<\/b><\/a> Carla Schulz-Hoffmann (szerk.): Niki de Saint Phalle. Bilder -Figuren-Phantastische G\u00e4rten. Katal\u00f3gus. M\u00fcnchen, 1987. 148. p.<\/p>\r\n\r\n

21<\/b><\/a> Berhard Wolf: Wahrnehmungskrise und Gegenwelt. Garten und Landschaft, 1989\/11. 11. p.<\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  A kert R\u00f3m\u00e1t\u00f3l Grossetto fel\u00e9 \u00e9szaknyugati ir\u00e1nyban haladva, kb. 110 km t\u00e1vols\u00e1gban helyezkedik el a m\u00e1r az \u00f3kori r\u00f3maiak \u00e1ltal is orsz\u00e1g\u00fatk\u00e9nt haszn\u00e1lt Via Aurelia ment\u00e9n, Latium \u00e9s Toszk\u00e1na hat\u00e1r\u00e1n. A Garavicchio k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151 k\u00f6ves talaj\u00fa, ligetes-boz\u00f3tos, t\u00f6lgyesekkel \u00e9s olajf\u00e1kkal ben\u0151tt egykori k\u0151fejt\u0151t bar\u00e1tai hagyt\u00e1k Niki de Saint Phalle-ra 1979-ben, teh\u00e1t a kert \u00e9p\u00edt\u00e9st\u00f6rt\u00e9nete […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630270,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400272","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400272","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400272"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400272\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630270"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400272"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400272"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400272"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}