{"id":400273,"date":"2005-03-15T23:00:00","date_gmt":"2005-03-15T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400273"},"modified":"2005-03-15T23:00:00","modified_gmt":"2005-03-15T23:00:00","slug":"egy-kepzomuvesz-valami-ujat-hoz-letre-es-iszonyatosan-meggazdagszik","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/egy-kepzomuvesz-valami-ujat-hoz-letre-es-iszonyatosan-meggazdagszik\/","title":{"rendered":"\u201eEgy k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz valami \u00fajat hoz l\u00e9tre, \u00e9s iszonyatosan meggazdagszik\u201d"},"content":{"rendered":"<div class=\"cikk\">\r\n\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n<!-- <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/logline\/xxx.jpg\"><\/a> -->\r\n\r\n<p> \u201eHol van a film?\u201d teszik fel gyakran a k\u00e9rd\u00e9st elm\u00e9leti k\u00f6r\u00f6kben, ahogyan gyakorlatiakban is, hisz a kur\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9g sarokpontja \u00e9ppen az lenne, hogy gyakorlatot \u00e9s\r\nelm\u00e9letet egyar\u00e1nt \u00e1tfog\u00f3 magatart\u00e1sk\u00e9nt hat\u00e1rozza meg mag\u00e1t. A fenti id\u00e9zet mindenesetre Cris Decront\u00f3l sz\u00e1rmazik, \u00e9n legal\u00e1bbis Decron egyik cikk\u00e9ben \r\n<a name=\"1anc\" href=\"#1sym\"><sup><b>1<\/b><\/sup><\/a> tal\u00e1lkoztam vele el\u0151sz\u00f6r. A \u201eHol van a film?\u201d k\u00e9rd\u00e9s els\u0151sorban filmmel vagy filmelm\u00e9lettel foglalkoz\u00f3 szerz\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151, de\r\nnapjainkra mind kevesebb olyan k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz akad k\u00e9pi bolyg\u00f3nkon, aki ezt megker\u00fclhetn\u00e9. A k\u00e9rd\u00e9s elm\u00e9leti h\u00e1ttere mindenesetre Andr\u00e9 Bazin-re vezethet\u0151 vissza, aki <i>Mi\r\na film?<\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben nem kisebb k\u00e9rd\u00e9st igyekezett megv\u00e1laszolni saj\u00e1t maga \u00e9s olvas\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra, mint hogy \u201eMi a film?\u201d Hogy ez siker\u00fclt-e neki, \u00e9s ha siker\u00fclt, akkor\r\nmilyen m\u00e9rt\u00e9kben, az most kev\u00e9sb\u00e9 fontos, mint az, hogy a k\u00e9rd\u00e9s m\u00e1ra, ha nem is meghaladott\u00e1, de m\u00e1sodrend\u0171v\u00e9 v\u00e1lt a \u201eHol van a film?\u201d jav\u00e1ra. Hisz Bazin-nek ahhoz, hogy\r\nmeghat\u00e1rozza, vagy legal\u00e1bbis k\u00f6r\u00fcl\u00edrja, hogy mi is az a film, nem sokat kellett keresg\u00e9lnie t\u00e1rgya ut\u00e1n, egyszer\u0171en be kellett mennie a moziba, \u00e9s m\u00e1ris r\u00e1tal\u00e1lt: ott vet\u00edtett\u00e9k.\r\nAz persze jelentkezhetett volna elm\u00e9leti probl\u00e9mak\u00e9nt, hogy akkor m\u00e9gis, hol is van az a film: a celluloid szalagon, a v\u00e1sznon, vagy kicsit (p\u00e1r centivel) a v\u00e1szon el\u0151tt, ahova\r\ntulajdonk\u00e9ppen n\u00e9z\u00fcnk, amikor n\u00e9zz\u00fck; avagy az agyunkban van a film, ment\u00e1lis topol\u00f3gi\u00e1ba z\u00e1rva, vagy ink\u00e1bb a t\u00e1rsadalmi t\u00e9rben, ahol alkalmas a kollekt\u00edv tudat bizonyos\r\nm\u00e9rt\u00e9k\u0171 manipul\u00e1l\u00e1sara. Bazin ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket meghagyta a frankfurti iskol\u00e1nak \u00e9s a kognitivist\u00e1knak \u00e9s a <i>hogyan<\/i> helyett ink\u00e1bb a <i>mi<\/i> ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt, az\r\nviszont most nem fontos, hogy hogyan.  A filmelm\u00e9letre \u00e9rz\u00e9keny k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti diskurzus sz\u00e1m\u00e1ra azonban m\u00e1r akkor elkezdhetett volna (de nem kezdett el!) a \u201eHol van a\r\nfilm?\u201d k\u00e9rd\u00e9se \u00e9get\u0151v\u00e9 v\u00e1lni, amikor a mozg\u00f3k\u00e9p el\u0151sz\u00f6r sziv\u00e1rgott be a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termekbe. Ez a t\u00f6rt\u00e9net pedig idestova t\u00f6bb mint harminc \u00e9ve tart. Mindez teh\u00e1t azzal a\r\nk\u00f6vetkezm\u00e9nnyel is j\u00e1rhatott volna, hogy a filmelm\u00e9let relev\u00e1nss\u00e1 v\u00e1ljon a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9seket feszeget\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, ami viszont eg\u00e9szen a legut\u00f3bbi id\u0151kig nem t\u00f6rt\u00e9nt\r\nmeg. A videom\u0171v\u00e9szet, mint gal\u00e9ri\u00e1kban ki\u00e1ll\u00edtott mozg\u00f3k\u00e9p formailag (egy pillanatra bocs\u00e1ss\u00e1k meg ezt az av\u00edtt megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st) a fest\u00e9szettel, de legink\u00e1bbis a\r\nszobr\u00e1szattal alkotott \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei alapj\u00e1n igyekezett meghat\u00e1rozni mag\u00e1t, tartalmilag pedig (annak ellen\u00e9re, hogy Douglas Davis val\u00f3sz\u00edn\u0171leg helyes v\u00e9lem\u00e9nye szerint \r\n<a name=\"2anc\" href=\"#2sym\"><sup><b>2<\/b><\/sup><\/a> nincs m\u00f6g\u00f6tte egys\u00e9ges gondolati rendszer) mintha mindig is annak a t\u00e1rsadalmi mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 er\u0151nek a megszerz\u00e9s\u00e9re\r\nt\u00f6rekedett volna, amivel a film m\u00e1r eleve rendelkezett, elhat\u00e1rolva mag\u00e1t ugyanakkor a film mozg\u00f3s\u00edt\u00e1sra alkalmas eszk\u00f6zeit\u0151l (pl. a  dialektikus mont\u00e1zst\u00f3l). <\/p>\r\n\r\n<p>A kilencvenes \u00e9vekben az \u00fajabb m\u00e9diumok elm\u00e9let\u00edr\u00f3i, mint p\u00e9ld\u00e1ul Lev Manovich, terjedelmes \u00e9rtekez\u00e9seket szenteltek annak a kerd\u00e9snek, hogy filmnyelvi zsargonok\r\nhogyan ford\u00edt\u00f3dnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pgrafikai algoritmusokk\u00e1. \u00c9rtve ez alatt azt a jelens\u00e9get, hogy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes interface-eket n\u00e9zve tulajdonk\u00e9ppen filmekkel szembes\u00fcl\u00fcnk, vagy\r\nlegal\u00e1bbis filmes technik\u00e1k seg\u00edtenek benn\u00fcnket az adatok kezel\u00e9s\u00e9ben Amikor p\u00e9ld\u00e1ul \u00e1tscrollozunk eger\u00fcnkkel egy sz\u00f6vegen, akkor voltak\u00e9ppen a filmgy\u00e1rt\u00e1s egyik\r\nlegelterjedtebb technik\u00e1j\u00e1t alkalmazzunk: a kocsiz\u00e1st. \u00dagy l\u00e1tom, hogy az \u00faj-m\u00e9dium elm\u00e9let ilyet\u00e9n film fel\u00e9 fordul\u00e1sa volt az, ami a klasszikus (ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3)\r\nk\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti diskurzust megnyitotta abban az ir\u00e1nyban, hogy a videoinstall\u00e1ci\u00f3t m\u00e1r ne a szobr\u00e1szati vagy fest\u00e9szeti munk\u00e1k mint\u00e1ja alapj\u00e1n gondolja el, hanem a mozg\u00f3k\u00e9p\r\nbels\u0151 tulajdons\u00e1gait figyelembe v\u00e9ve. Ez\u00e9rt igyekszik ez a besz\u00e9dm\u00f3d azon jelens\u00e9gek fel\u00e9 fordulni, amelyek m\u00e9giscsak a legt\u00f6bbet tudj\u00e1k a mozg\u00f3k\u00e9pr\u0151l: jeles\u00fcl a filmhez, mint\r\na mozg\u00f3k\u00e9p gyakorlat\u00e1hoz, \u00e9s a filmelm\u00e9lethez, mint a mozg\u00f3k\u00e9p elm\u00e9let\u00e9hez. <\/p>\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n<p>Az eml\u00edtett Decron cikk egyik leg\u00e9rdekesebb passzusa azt hangoztatja, hogy a mai videoalkot\u00e1sok tendenci\u00f3zusan egy \u00fagynevezett m\u00e1sodlagos mim\u00e9zisr\u0151l tesznek\r\ntan\u00fabizonys\u00e1got, azaz m\u00edmelni igyekeznek az igazi filmeket. Ez a fajta m\u00e1sodlagos mim\u00e9zis k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fiatal alkot\u00f3kra jellemz\u0151. A fiatal alkot\u00f3k legyenek: Dabi Istv\u00e1n, Fodor\r\nJ\u00e1nos, Horv\u00e1th Tibor, Lendvai \u00c1d\u00e1m, The randomroutines \u00e9s Marten Winters. Ezzel m\u00e1ris el\u00e9rkeztem Sur\u00e1nyi Mikl\u00f3s LOGLINE c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a St\u00fadi\u00f3 Gal\u00e9ri\u00e1ban. Id\u00e9zem a\r\nsz\u00f3r\u00f3lapot: \u201eSur\u00e1nyi Mikl\u00f3s projektje a St\u00fadi\u00f3 Gal\u00e9ria klasszikus \u2019white-cube\u2019 ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ter\u00e9t moziv\u00e1 alak\u00edtja \u00e1t, val\u00f3di sz\u00e9ksorokkal, vet\u00edt\u0151v\u00e1szonnal.\u201d Egy sz\u00e9k nem sz\u00e9k, h\u00e1rom\r\nsor sz\u00e9k m\u00e1r sz\u00e9k: h\u00e1rom sz\u00e9ksor. Mindezt a gal\u00e9ria fizikai lehet\u0151s\u00e9geihez m\u00e9rten kell \u00e9rteni. \u201eA gal\u00e9ria-moziban minden d\u00e9lut\u00e1n Sur\u00e1nyi szerkeszt\u00e9s\u00e9ben egy vide\u00f3-\u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\r\ntekinthet\u0151 meg.\u201d Ezzel a projekttel teh\u00e1t a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9sz teret, keretet (\u00e9s itt m\u00e1s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti fogalom m\u00e1r nem is nagyon \u00e1llhat) ny\u00fajt m\u00e1s m\u0171v\u00e9szeknek m\u0171veik\r\nbemutat\u00e1s\u00e1hoz. Azaz a St\u00fadi\u00f3 Gal\u00e9ria ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa teret enged, keretet biztos\u00edt a mozg\u00f3k\u00e9pnek, \u00e9s ezzel a gesztus hangs\u00falyoz\u00e1sa helyett, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet bels\u0151 jelleg\u00e9b\u0151l\r\nkiindulva k\u00edv\u00e1nom felfedezhet\u0151v\u00e9 tenni az ilyen egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s jelen\u0151s\u00e9g\u00e9t. Hisz a keret ebben az esetben nem parergon\u00e1lis (j\u00e1rul\u00e9kos, m\u00e1sodlagos fontoss\u00e1g\u00fa) elem, mint\r\nahogyan sohasem az \u2013 ezt Jacques Derrida egy nagyszer\u0171 Kantr\u00f3l \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetr\u0151l \u00edrott tanulm\u00e1ny\u00e1ban <a name=\"3anc\" href=\"#3sym\"><sup><b>3<\/b><\/sup><\/a> kifejtette.\r\nOlyannira nem, hogy a gal\u00e9ria k\u00e9t terme k\u00f6z\u00fcl az els\u0151ben \u2013 amely \u00edgy a mozi el\u0151terek\u00e9nt (keretek\u00e9nt) m\u0171k\u00f6dik \u2013 Sur\u00e1nyi logline versei fogadj\u00e1k a l\u00e1togat\u00f3t. \u201eA log-line az\r\namerikai forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00e1s (speculative script) egyik legfontosabb terminus technicusa, \u00e1ltal\u00e1ban egymondatos \u00f6sszefoglal\u00e1sa egy adott film t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek. Nagyon fontos\r\nszerepe van egy film\u00f6tlet elad\u00e1s\u00e1ban, a hollywoodi filmproducerek ugyanis nem hajland\u00f3ak egy mondatn\u00e1l hosszabb sztorit hallani.\u201d <a name=\"4anc\" href=\"#4sym\"><sup><b>4<\/b><\/sup><\/a>\r\nHa teh\u00e1t a logline versek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a mozg\u00f3k\u00e9pek kerete, akkor a szerves kapcsolat ergon \u00e9s parergon k\u00f6z\u00f6tt abban a t\u00e9nyben igazolt, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s anyag\u00e1t\r\nmozg\u00f3k\u00e9pek, keret\u00e9t pedig mozg\u00f3k\u00e9pek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 sz\u00f6vegek k\u00e9pe szolg\u00e1ltatja. Azaz mozg\u00f3k\u00e9p, k\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg szervesen kapcsol\u00f3dik egybe a projektben,\r\nolyannyira, hogy \u2013 ha szabad ez a formul\u00e1t m\u00e9g sz\u00e1jra venni \u2013, az szinte m\u00e1r nem is pipa&#8230;<\/p>\r\n\r\n<p>A m\u0171v\u00e9szek pedig, akik sz\u00e1m\u00e1ra a t\u00e9r biztos\u00edtva lett, a m\u00e1r eml\u00edtett Dabi Istv\u00e1n, Fodor J\u00e1nos, Horv\u00e1th Tibor, Lendvai \u00c1d\u00e1m, The randomroutines \u00e9s Marten Winters. \r\nDabi Istv\u00e1n <i>\u00c1rul\u00f3 \u2013 Filmel\u0151zetes<\/i> \r\n<b>[<a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/logline\/dabi_01.jpg\">img_01<\/a>, \r\n<a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/logline\/dabi_02.jpg\">img_02<\/a>, \r\n<a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/logline\/dabi_03.jpg\">img_03<\/a>, \r\n<a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/logline\/dabi_04.jpg\">img_04<\/a>]<\/b>\r\nc\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1nak m\u00e1r a c\u00edme is mutatja, hogy egy h\u00e1rom perces filmel\u0151zetessel \u00e1llunk szemben, Fodor J\u00e1nos \u00e9s Horv\u00e1th Tibor f\u00e9l\u00f3r\u00e1s\r\nmunk\u00e1ja, az <i>Aprop\u00f3 pri\u00e9s\u00f6n<\/i> Budapesten forgatott k\u00fclf\u00f6ldi filmprodukci\u00f3kat oll\u00f3z egym\u00e1s ut\u00e1n, saj\u00e1tos szinkronnal f\u0171szerezve az homage-koll\u00e1zst. Nem lehet nem\r\n\u00e9szrevenni, hogy a j\u00e1t\u00e9kfilmes \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s els\u0151 eleme nem j\u00e1t\u00e9kfilm, hisz itt a <i>Rocco Budapesten <\/i>c\u00edm\u0171, v\u00e9lhet\u0151en nagysiker\u0171 dogmaporn\u00f3 bizonyos jelenetei l\u00e1that\u00f3k. A\r\nRandomroutines alkot\u00e1s\u00e1t (<i>The Same Again)<\/i> a meglehet\u0151sen er\u0151s narrat\u00edv szerkeszt\u00e9si m\u00f3d kapcsolja a filmhez, b\u00e1r itt \u00e1ll\u00f3k\u00e9pek diavet\u00edt\u0151n tovag\u00f6rd\u00fcl\u0151 sorozat\u00e1r\u00f3l van\r\nsz\u00f3, k\u00e9pal\u00e1\u00edr\u00e1ssal: finnorsz\u00e1gban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net a fejveszt\u00e9sr\u0151l. Lendvai \u00c1d\u00e1m <i>Jap\u00e1nkert<\/i>je \r\n<b>[<a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/logline\/la_01.jpg\">img_01<\/a>, \r\n<a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/logline\/la_02.jpg\">img_02<\/a>]<\/b>\r\nszint\u00e9n a t\u00f6rt\u00e9netmes\u00e9l\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geit  feszegeti, \u00e9rdekes altervat\u00edv\u00e1t\r\nk\u00edn\u00e1lva a nonline\u00e1ris narr\u00e1ci\u00f3ra. Az esem\u00e9nyek leperegnek egy adott pontig, ahol a k\u00e9p meg\u00e1ll, \u00e9s visszafel\u00e9 kezd forogni, azt\u00e1n megint el\u0151re, de egy j\u00f3l elrejtett v\u00e1g\u00e1snak\r\nk\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s m\u00e1s ir\u00e1nyt vesz mint el\u0151z\u0151leg.  Azut\u00e1n \u00fajra vissza, el\u0151re, vissza, el\u0151re, \u00e9s mindig \u00faj t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek j\u00f6nnek, ha el\u0151refel\u00e9 haladunk, de olyan is akad, hogy p\u00e1r\r\nvisszat\u00e9r\u00e9s ut\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9net egy m\u00e1r ismert m\u00f3don folytat\u00f3dik. Azt hiszem, az ilyen brav\u00farokra sz\u00e1m\u00edtottak is mindazok, akik ismerik a szerz\u0151 kor\u00e1bbi munk\u00e1it.  Marten Winters\r\n<i>Interlude<\/i> c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t a legnehezebb elhelyeznem. Nagyar\u00e1ny\u00fa fragment\u00e1lts\u00e1g jellemzi a h\u00fasz intermezz\u00f3t egym\u00e1s ut\u00e1n \u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171vet. A fragmentumok k\u00f6z\u00fcl a \u201eTo be\r\ncontinued<i>\u201d<\/i> c\u00edm\u0171 le\u00edr\u00e1s\u00e1ra szor\u00edtkozom: nagytot\u00e1l; mez\u0151n, t\u00e1vol\u00f3d\u00f3 feh\u00e9r ruh\u00e1s n\u0151 integet messzir\u0151l; f\u00e9rfi a kamera k\u00f6zel\u00e9ben n\u0151 fel\u00e9 fordulva integet; felirat: To be\r\ncontinued. Mozg\u00f3k\u00e9pes (legink\u00e1bb filmes) k\u00f6zhelyek ironikus summ\u00e1ja. <\/p>\r\n\r\n<p>Teh\u00e1t akkor <i>Hol is van a film<\/i>? Sz\u00f3lni kellene Decron \u00farnak, hogy ne keresse tov\u00e1bb, a film 2005. febru\u00e1r 22. \u00e9s m\u00e1rcius 17. k\u00f6z\u00f6tt a K\u00e9p\u00edr\u00f3 utc\u00e1ban volt, a St\u00fadi\u00f3\r\nGal\u00e9ri\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<hr noshade>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n<p><a name=\"1sym\" href=\"#1anc\"><b>1<\/b><\/a> Chris Decron: Gleaning the Future from the Gallery Floor. In: <i>Vertigo<\/i>, Spring 2002.<\/p>\r\n<p><a name=\"2sym\" href=\"#2anc\"><b>2<\/b><\/a> Douglas Davis: A vide\u00f3 t\u00fal jobbon, balon \u00e9s Duchampon. In: <i>M\u00e9diat\u00f6rt\u00e9neti sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny II<\/i>. (szerk Petern\u00e1k Mikl\u00f3s),\r\nBarab\u00e1s Ilona Kkt, Budapest, 1994.<\/p>\r\n<p><a name=\"3sym\" href=\"#3anc\"><b>3<\/b><\/a> Jacques Derrida: Parergon. (Ford. Boros J\u00e1nos \u00e9s Orb\u00e1n Jol\u00e1n) In: V\u00e1ltoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szetfogalom. (szerk. H\u00e1zas Nikoletta), Kij\u00e1rat Kiad\u00f3,\r\nBudapest, 2001.<\/p>\r\n<p><a name=\"4sym\" href=\"#4anc\"><b>4<\/b><\/a> Id\u00e9zet Sur\u00e1nyi Mikl\u00f3s bevezet\u0151j\u00e9b\u0151l<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>&nbsp; \u201eHol van a film?\u201d teszik fel gyakran a k\u00e9rd\u00e9st elm\u00e9leti k\u00f6r\u00f6kben, ahogyan gyakorlatiakban is, hisz a kur\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9g sarokpontja \u00e9ppen az lenne, hogy gyakorlatot \u00e9s elm\u00e9letet egyar\u00e1nt \u00e1tfog\u00f3 magatart\u00e1sk\u00e9nt hat\u00e1rozza meg mag\u00e1t. A fenti id\u00e9zet mindenesetre Cris Decront\u00f3l sz\u00e1rmazik, \u00e9n legal\u00e1bbis Decron egyik cikk\u00e9ben 1 tal\u00e1lkoztam vele el\u0151sz\u00f6r. A \u201eHol van a film?\u201d k\u00e9rd\u00e9s [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630271,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400273","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400273","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400273"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400273\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630271"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400273"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400273"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400273"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}