{"id":400279,"date":"2005-05-08T22:00:00","date_gmt":"2005-05-08T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400279"},"modified":"2005-05-08T22:00:00","modified_gmt":"2005-05-08T22:00:00","slug":"a-megtestesult-elmelet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-megtestesult-elmelet\/","title":{"rendered":"A megtestes\u00fclt elm\u00e9let"},"content":{"rendered":"<div class=\"cikk\">\r\n\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n<p>A hatvanas-hetvenes \u00e9vek ideak\u00f6zpont\u00fa, anyagtalan\u00edtott m\u0171v\u00e9szet\u00e9t legut\u00f3bb Beke L\u00e1szl\u00f3 vezet\u00e9se idej\u00e9n kultiv\u00e1lta a M\u0171csarnok, ez\u00e9rt kiss\u00e9 meglep\u0151, hogy a\r\nSalvador Dal\u00ed ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s p\u00e1rhuzam\u00e1n Peter Weibel (1944) korai munk\u00e1i tekinthet\u0151k meg a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n. Furcsa p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, amelynek Weibel m\u00e9g \u00f6r\u00fclhet is, hiszen a\r\nm\u00e9zesmadzagra startol\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g legal\u00e1bb az \u0151 opus\u00e1ba is belepillanthat, s\u0151t, Dal\u00ed \u201eler\u00e1gott csontja\u201d ok\u00e1n r\u00e9szes\u00e9v\u00e9 v\u00e1lhat egy kisebb fajta felfedez\u00e9snek (ha van hozz\u00e1\r\nihlete).<\/p>\r\n\r\n<p> K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban \u2013 de tal\u00e1n t\u00e1gabb vonatkoz\u00e1sban is \u2013 most van az az id\u0151szak, amikor sorra rendezik Weibel piack\u00e9ptelen nemzed\u00e9k\u00e9nek \u00e9s a n\u00e9mileg\r\nfiatalabbaknak a retrospekci\u00f3it. A tizen\u00f6t esztend\u0151t summ\u00e1z\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son els\u0151 pillant\u00e1sra ink\u00e1bb a sztereot\u00edpi\u00e1k vehet\u0151k \u00e9szre, \u00e9s az \u201eezt m\u00e1r l\u00e1ttam valahol\u201d d\u00e9j&agrave; vu-\r\n\u00e9rz\u00e9se kerekedik fel\u00fcl a n\u00e9z\u0151ben sz\u00e1mos ideam\u0171v\u00e9szeti vagy konkr\u00e9t k\u00f6lt\u00e9szeti megnyilv\u00e1nul\u00e1s l\u00e1tt\u00e1n. Persze, a korszak m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek ismer\u0151i mindenk\u00e9ppen tiszt\u00e1ban\r\nvannak vele: nem biztos, hogy Weibel m\u0171vei szolg\u00e1ltatj\u00e1k a reminiszcencia eme \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t, hanem azok az alkot\u00f3k, akik ut\u00e1na jelentek meg a porondon, \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben t\u0151le\r\nmer\u00edtettek \u00f6tleteket. Ez azt bizony\u00edthatn\u00e1, hogy Weibel nemzetk\u00f6zi hat\u00e1sa sokkal er\u0151sebb, mint eddig hitt\u00fck (k\u00f6r\u00fcnkben ezeddig m\u00e9diafiloz\u00f3fiai m\u0171vei voltak\r\nismertebbek). Ezt t\u00e1maszthatja al\u00e1 p\u00e9ld\u00e1ul az 1979-es Id\u0151v\u00e9r-akci\u00f3, amelyben megjelenik a v\u00e9rv\u00e9tel r\u00edtusa, a nyolcvanas \u00e9vekben megjelen\u0151 neoist\u00e1k egyik kultikus\r\ncselekv\u00e9smozzanata. \u00c1m a visszahat\u00e1sok is nyilv\u00e1nval\u00f3ak, persze: Weibel p\u00e9ld\u00e1ul 1978-ban Amszterdamban realiz\u00e1lja Szkulptur\u00e1lis azonoss\u00e1g c\u00edm\u0171 akci\u00f3j\u00e1t, amelyben az\r\n\u00e9rdekl\u0151d\u0151k telefonon instru\u00e1lj\u00e1k, milyen destrukci\u00f3s m\u0171veleteket tegyen a saj\u00e1t test\u00e9vel. A n\u00e1polyi Studio Morra k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek ez m\u00e1r n\u00e9gy \u00e9vvel kor\u00e1bban megadatott\r\nMarina Abramovi&#0263; j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l, aki szint\u00e9n kiszolg\u00e1ltatta mag\u00e1t a ny\u00edlt fizikai megsemmis\u00edt\u00e9snek. A Nyitott m\u0171 c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son nem ez az egyetlen \u00e1thall\u00e1s vagy egybees\u00e9s,\r\n\u00e1m ez semmik\u00e9ppen sem a plagiz\u00e1l\u00e1s vagy az epigonizmus talaj\u00e1ra viszi el t\u00e1rgyunkat; sokkal ink\u00e1bb annak a nemzetk\u00f6zi kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e1tt\u00f6r\u00e9snek \u00e9s egy\u00fctt\r\ngondolkod\u00e1snak a k\u00f6vetkezm\u00e9nye, amely a hatvanas \u00e9s hetvenes \u00e9vek progressz\u00edv m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t \u00e1ltal\u00e1ban jellemezte.<\/p>\r\n\r\n<p>A weibeli m\u0171 k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge az expanzi\u00f3s kontextusn\u00e1l fogva \u00edgy h\u00e1t csak lassan bomlik ki el\u0151tt\u00fcnk, hiszen testm\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sainak alap\u00f6tleteibe m\u00e9g l\u00e9pten-\r\nnyomon besz\u00fcremlik a b\u00e9csi akcionist\u00e1k l\u00e1zad\u00f3 \u00e9s \u00f6nmarcangol\u00f3 attit\u0171dje; az \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s a k\u00f6z\u00f6s akci\u00f3kban r\u00e9szt vev\u0151 M\u00fchllel, Brusszal \u00e9s Nitsch-el t\u00f6bb mint\r\nevidens. Az emberi testtel val\u00f3 \u00f6nmanipul\u00e1ci\u00f3 korszak\u00e1ra teh\u00e1t az Institut f\u00fcr Direkte Kunst m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fi\u00e1ja nyomja r\u00e1 a b\u00e9lyeg\u00e9t. Weibel maga is \u00e1tveszi Nitsch-\u00e9k\r\nradikalizmus\u00e1t \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny jelent\u0151s body art m\u0171vet val\u00f3s\u00edt meg \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul a Hegverseket (1967), a T\u0171zbesz\u00e9det (1968), a Beavat\u00e1st (1971) vagy a Nyelv ter\u00e9t (1973) \u2013,\r\namikor is verseket tartalmaz\u00f3 cetliket \u00fcltet a b\u0151re al\u00e1, ny\u00edlt l\u00e1ngot haszn\u00e1l a test\u00e9n vagy bebetonozza a nyelv\u00e9t. A testkult\u00fara eme probl\u00e9ma-orient\u00e1lt po\u00e9tikai modellj\u00e9ben\r\nimm\u00e1r j\u00f3csk\u00e1n kitapinthat\u00f3 Weibel egyre sz\u00e9lesed\u0151 m\u0171v\u00e9szetszeml\u00e9lete, amelynek r\u00e9v\u00e9n jelent\u0151s t\u00e1rsadalomkritik\u00e1t pr\u00f3b\u00e1l kifejteni; ak\u00e1r \u00fagy is, hogy k\u00f6zvetlen\r\neszk\u00f6z\u00f6kkel provok\u00e1lja az \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyrendszert, \u00e9s sz\u00e1mos alkalommal \u00f6sszet\u0171z\u00e9sbe ker\u00fcl a rend\u0151rs\u00e9ggel.<\/p>\r\n\r\n<p>A kompromisszumokat nem ismer\u0151 kezdeti attit\u0171d k\u00f6zvetlen \u2013 mondhatni: gesztu\u00e1lis \u2013 anyaghaszn\u00e1lat\u00e1val, valamint a m\u0171v\u00e9szet mibenl\u00e9t\u00e9t f\u00fcrk\u00e9sz\u0151 tautologikus\r\nreflexi\u00f3kkal (konceptekkel) n\u00e9mileg p\u00e1rhuzamosan bontakozik ki a t\u00e1vk\u00f6zl\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s elektronikus szerkezetek egyre \u00f6sszetettebb \u00e9s ugyanakkor spekulat\u00edvabb m\u0171faji\r\npraxisa (video-szobrok, f\u00e9ny- \u00e9s hanginstall\u00e1ci\u00f3k). A g\u00e9pkult\u00fara korabeli eszk\u00f6zei k\u00f6z\u00fcl sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1ny \u2013 \u00edgy a videomagn\u00f3 is \u2013 a t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3 ter\u00fclet\u00e9r\u0151l\r\nker\u00fcl az alkot\u00f3i l\u00e1t\u00f3sz\u00f6gbe, alkalmat adva a val\u00f3s\u00e1g \u00faj fajta \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek analitikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9re, a m\u00e9diumok manipulat\u00edv term\u00e9szet\u00e9nek leleplez\u00e9s\u00e9re \u00e9s egyben\r\ndemisztifik\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, valamint a kre\u00e1ci\u00f3 szabadabb form\u00e1inak m\u00e1r-m\u00e1r kultikus elm\u00e9leti kontextualiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Az \u201eaki\u00e9 az eszk\u00f6z, az\u00e9 az \u00fczenet feletti rendelkez\u00e9s joga\u201d\r\nt\u00edpus\u00fa birtokviszony elitista-haszonelv\u0171 \u2013 ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en egyoldal\u00fa \u2013 poz\u00edci\u00f3j\u00e1t elutas\u00edtva Weibel az interaktivit\u00e1s szociol\u00f3giai pluralizmusa fel\u00e9 tesz kimozdul\u00e1st,\r\n\u00e9s az interaktivit\u00e1son alapul\u00f3 intermedialit\u00e1st sz\u00e9les \u00e9rv\u00e9ny\u0171 k\u00f6zkinccs\u00e9, \u00faj kultur\u00e1lis modell\u00e9 avatja. Ennek a szeml\u00e9letnek egyik saj\u00e1tosan weibeli maxim\u00e1ja, hogy a\r\nk\u00e9peknek \u00e9s szavaknak m\u00e1s \u00e9rtelmet k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zhet egy, a megszokott\u00f3l elt\u00e9r\u0151, m\u00e1s t\u00edpus\u00fa alkalmaz\u00e1s, \u00edgy az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett \u00e9s t\u00falmanipul\u00e1lt nyelv ellen\u00e9ben\r\nl\u00e9trehozhat\u00f3 egy olyan, amely egyben m\u00e1sfajta val\u00f3s\u00e1got felt\u00e9telez (\u201ea nyelv mint a val\u00f3s\u00e1g modellje\u201d).<\/p>\r\n\r\n<p>A konkr\u00e9t-vizu\u00e1lis k\u00f6lt\u00e9szetb\u0151l rajtol\u00f3 Weibel m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtized alatt ir\u00edgyl\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 intenzit\u00e1ssal \u00e9s szeml\u00e9letbeli nyitotts\u00e1ggal j\u00e1rja v\u00e9gig a k\u00e9sei modernizmus polif\u00f3n\r\niskol\u00e1j\u00e1t, \u00e9s ugyanakkor egy \u00faj korszakot nyit meg \u201ea val\u00f3s\u00e1g csin\u00e1lhat\u00f3\u201d-f\u00e9le nyelvszeml\u00e9let\u00e9vel. Weibel ugyanakkor nem hoz mag\u00e1val \u00faj st\u00edlust, ink\u00e1bb egy fajta\r\nfolyamatos nyelvi modell\u00e1l\u00e1sra v\u00e1llalkozik; egym\u00e1s gener\u00e1l\u00e1s\u00e1ra alkalmas m\u0171t\u00edpusokat dolgoz ki, melyeknek lehets\u00e9ges \u00fatjait m\u00e1r nem j\u00e1rja igaz\u00e1b\u00f3l v\u00e9gig. M\u0171v\u00e9szi\r\ngyakorlata mell\u00e9 megfelel\u0151 fajs\u00faly\u00fa elm\u00e9leti teljes\u00edtm\u00e9ny illeszkedik, amely el\u0151bb m\u00e9diakritikak\u00e9nt indul, majd egyre sz\u00e9lesebb \u00e9rv\u00e9ny\u0171 interakt\u00edv t\u00e1rsadalomv\u00edzi\u00f3ban\r\n\u00e1llapodik meg, amelynek alapja a nyitotts\u00e1g, tudniillik annak a felt\u00e9telez\u00e9se, hogy az emberi egyed beavatkozhat a t\u00e1rsadalom meghat\u00e1roz\u00f3 folyamataiba. T\u00e9tele n\u00e9mileg\r\n\u00f6sszecseng Umberto Eco nyitott m\u0171-elm\u00e9let\u00e9vel, \u00e1m id\u0151ben megel\u0151zi azt. Ennek kifejl\u0151d\u00e9se azonban a szerz\u0151 \u00e1tfog\u00f3 gyakorlati-elm\u00e9leti \u2013 els\u0151sorban m\u00e9giscsak elm\u00e9leti\r\n\u2013 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak imm\u00e1r egy \u00fajabb fejezete, amely a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son csup\u00e1n cs\u00edr\u00e1iban van jelen, \u00e9s csak megfelel\u0151 el\u0151zetes tud\u00e1s birtok\u00e1ban tapinthat\u00f3 ki. Sajnos, Weibellel is\r\nugyanaz t\u00f6rt\u00e9nik, mint a korabeli m\u0171v\u00e9szek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9vel: a doktriner konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet le\u00e1ldozta ut\u00e1ni paradigmav\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en visszat\u00e9r a hagyom\u00e1nyos,\r\npiacf\u00fcgg\u0151 fest\u00e9szethez.<\/p>\r\n\r\n<p>Ez\u00e9rt van az, hogy a kort\u00e1rs Weibelben els\u0151sorban a gondolkod\u00f3t \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sszervez\u0151t tisztelj\u00fck. Mindez nem rontja annak es\u00e9ly\u00e9t, hogy korai munk\u00e1inak n\u00e9h\u00e1ny\r\nmodell\u00e9rt\u00e9k\u0171 antologikus darabja a hatvanas-hetvenes \u00e9vek progressz\u00edv eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek cs\u00facsprodukci\u00f3j\u00e1ban kapja meg v\u00e9gleges hely\u00e9t. Ennek kanoniz\u00e1ci\u00f3ja\r\nr\u00e9szben m\u00e1r meg is t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>&nbsp; A hatvanas-hetvenes \u00e9vek ideak\u00f6zpont\u00fa, anyagtalan\u00edtott m\u0171v\u00e9szet\u00e9t legut\u00f3bb Beke L\u00e1szl\u00f3 vezet\u00e9se idej\u00e9n kultiv\u00e1lta a M\u0171csarnok, ez\u00e9rt kiss\u00e9 meglep\u0151, hogy a Salvador Dal\u00ed ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s p\u00e1rhuzam\u00e1n Peter Weibel (1944) korai munk\u00e1i tekinthet\u0151k meg a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n. Furcsa p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, amelynek Weibel m\u00e9g \u00f6r\u00fclhet is, hiszen a m\u00e9zesmadzagra startol\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g legal\u00e1bb az \u0151 opus\u00e1ba is belepillanthat, s\u0151t, Dal\u00ed \u201eler\u00e1gott [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630277,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400279","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400279","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400279"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400279\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630277"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400279"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400279"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400279"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}