{"id":400280,"date":"2005-05-19T22:00:00","date_gmt":"2005-05-19T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400280"},"modified":"2024-05-14T17:35:01","modified_gmt":"2024-05-14T16:35:01","slug":"a-kiallitas-mint-politikai-ter","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/a-kiallitas-mint-politikai-ter\/","title":{"rendered":"A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mint politikai t\u00e9r"},"content":{"rendered":"
\r\n

Z\u00f3lyom Franciska
\r\nAmit a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g mindig is tudni akart …<\/strong><\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a politika kapcsolat\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1sok helyenk\u00e9nt olyan meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokba torkollanak, hogy a m\u0171v\u00e9szet politikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se alkalmazott m\u0171faj, amely a m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g elveszt\u00e9s\u00e9hez vezet; hogy a m\u0171v\u00e9szet eszt\u00e9tiz\u00e1lja \u00e9s ezzel elveszi a kritikus ind\u00edttat\u00e1s erej\u00e9t; hogy a politikus m\u0171v\u00e9szet az int\u00e9zm\u00e9nyi kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szeti rendszer eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik \u00e9s nemcsak hat\u00e1stalan, de kontraprodukt\u00edv is, amennyiben az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer demokratikus \u00f6n\u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t teszi lehet\u0151v\u00e9, elfedve a benne m\u0171k\u00f6d\u0151 kiz\u00e1r\u00e1si mechanizmusokat. K\u00e9rd\u00e9ses azonban, hogy lehet-e egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e1ltal\u00e1nos kijelent\u00e9seket tenni a m\u0171v\u00e9szet politikum\u00e1r\u00f3l, egy olyan sokr\u00e9t\u0171 jelens\u00e9gr\u0151l, melynek t\u00f6rt\u00e9nelmileg \u00e9s ideol\u00f3giailag teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1rnyalatai l\u00e9teznek?<\/p>\r\n

Julie Ault a kultur\u00e1lis aktivizmus<\/i>, a gyakorlat fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt a t\u00e9m\u00e1hoz, tapasztalatai a Group Material csoportban v\u00e9gzett munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l erednek. [1]<\/b><\/sup><\/a> Ault annak a kritikus mozgalomnak a tagja, amely az 1960-as \u00e9vek t\u00e1rsadalmi tiltakoz\u00e1sainak szellem\u00e9ben bontakozott ki a New York-ban. [2]<\/b><\/sup><\/a> A p\u00e1rhuzamosan m\u0171k\u00f6d\u0151, \u00f6nszervez\u0151d\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9sek, ki\u00e1ll\u00edt\u00f3- \u00e9s tal\u00e1lkoz\u00f3helyek, adatb\u00e1zisok, inform\u00e1ci\u00f3t k\u00f6zvet\u00edt\u0151 \u00e9s terjeszt\u0151 egys\u00e9gek – melyek t\u00f6rekv\u00e9sei tartalmilag r\u00e9szben \u00e1tfedt\u00e9k egym\u00e1st \u2013 az ismeretterjeszt\u00e9snek \u00e9s nyilv\u00e1nos, demokratikus vitaf\u00f3rumok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6telezt\u00e9k el magukat. Munk\u00e1juk hat\u00e1s\u00e1ra alul- vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem reprezent\u00e1lt tartalmak \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek kaptak sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 (int\u00e9zm\u00e9nyi) figyelmet.<\/p>\r\n

A t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9sek keresztez\u00e9se a kultur\u00e1lis demokr\u00e1cia k\u00e9pzet\u00e9t testes\u00edti meg, mely ut\u00f3bbit t\u00e9m\u00e1k \u00e9s \u201e\u00fcgyek\u201d sokas\u00e1gak\u00e9nt, m\u0171fajok egyenrang\u00fa kezel\u00e9sek\u00e9nt \u00e9s bemutat\u00e1sak\u00e9nt, valamint az adott t\u00e9m\u00e1k k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 kommunik\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt defini\u00e1lhatunk. E kultur\u00e1lis gyakorlat aktivist\u00e1i szerte\u00e1gaz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatot alkotnak, amely lok\u00e1lis jelens\u00e9geket kapcsol vissza egy \u00e1ltal\u00e1nos vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sba, \u00e9s amely a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az elm\u00e9let \u00f6sszek\u00f6t\u00e9se r\u00e9v\u00e9n folyamatosan \u00faj ismeret- \u00e9s tud\u00e1sanyagot termel. Az \u00fagynevezett kultur\u00e1lis munk\u00e1sok<\/i> az \u00e9vek sor\u00e1n egyre nagyobb elismer\u00e9st nyertek, vil\u00e1gszerte sokan dolgoznak tan\u00e1rk\u00e9nt, el\u0151ad\u00f3k\u00e9nt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1srendez\u0151k\u00e9nt.<\/p>\r\n

Julie Ault \u00edr\u00e1sa sz\u00e1momra az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert sz\u00fcks\u00e9gesnek tartom a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si gyakorlat \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok be\u00e1gyaz\u00f3d\u00e1s\u00e1nak kritikus vizsg\u00e1lat\u00e1t. Hogyan viszonyul egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ahhoz a kultur\u00e1lis, szellemi \u00e9s materi\u00e1lis k\u00f6zeghez, melyben megrendez\u00e9sre ker\u00fcl? Milyen k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez sz\u00f3l, mik\u00e9nt \u00e9s milyen id\u0151pontban, milyen t\u00e1rsadalmi eszmecser\u00e9hez, vit\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik? Sokan \u00fagy v\u00e9lik, hogy egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s akkor j\u00f3, ha a kur\u00e1tor \u201ekifinomult \u00edzl\u00e9se\u201d \u00e9s bizonyos m\u0171v\u00e9szeti elj\u00e1r\u00e1sokhoz val\u00f3 affinit\u00e1sa \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl benne. Szerintem a szem\u00e9lyes \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s \u00e9s elk\u00f6telezetts\u00e9g a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-k\u00e9sz\u00edt\u00e9s hajt\u00f3ereje, nem tartalma. Egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s akkor v\u00e1lik elevenn\u00e9, ha t\u00falmutat az egy\u00e9ni szenzibilit\u00e1s hat\u00e1rain \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9rd\u00e9seket, ig\u00e9nyeket megfogalmaz\u00f3, bevett n\u00e9zeteket, elk\u00e9pzel\u00e9seket kih\u00edv\u00f3, hagyom\u00e1nyokat felnyit\u00f3 dinamikus gondolati tereket hoz l\u00e9tre.<\/p>\r\n

Nemr\u00e9giben egy kur\u00e1tor koll\u00e9g\u00e1m felajzva magyar\u00e1zta, hogy a mai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok m\u0171alkot\u00e1snak \u00e1lc\u00e1zott szociol\u00f3giai felm\u00e9r\u00e9sek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban mutatj\u00e1k be az igazi (sic!) m\u0171alkot\u00e1sokat, elhom\u00e1lyos\u00edtva ezzel a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00f3folyamat l\u00e9nyeg\u00e9t. M\u00e1sok e ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si gyakorlat sz\u00e1raz, spr\u0151d jelleg\u00e9t, az (\u00e1br\u00e1kat, \u00edrott dokumentumokat, t\u00e1rgyakat \u00e9s m\u0171alkot\u00e1sokat vegy\u00edt\u0151) elrendez\u00e9s \u00e9rz\u00e9ki siv\u00e1rs\u00e1g\u00e1t vetik el.<\/p>\r\n

Sz\u00e1momra a kritikus kultur\u00e1lis gyakorlat<\/i> semmik\u00e9pp sem a m\u0171v\u00e9szet h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00e1s\u00e1t jelenti, hanem a nyilv\u00e1noss\u00e1ggal szembeni felel\u0151ss\u00e9g felv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t, melyre Ault t\u00f6bb helyen is kit\u00e9r. Ez a felel\u0151ss\u00e9g k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyek eset\u00e9ben kulcsfontoss\u00e1g\u00fa \u00e9s az ismeretterjeszt\u00e9s \u00e9s ismeretfejleszt\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geinek sokas\u00e1g\u00e1t vonja mag\u00e1val. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, \u00e9s az elm\u00falt \u00e9vek ilyen ir\u00e1ny\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai is azt bizony\u00edtj\u00e1k [3]<\/b><\/sup><\/a>, hogy az inform\u00e1ci\u00f3, a k\u00f6zm\u0171vel\u00e9s \u00e9s a sz\u00f3rakoz\u00e1s \u00f6sszekapcsol\u00e1sa sz\u00e9lesebb l\u00e1togat\u00f3-k\u00f6r\u00f6ket sz\u00f3l\u00edt meg, mint a m\u0171v\u00e9szet az \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekt\u0151l elszigetelt bemutat\u00e1sm\u00f3dja. A t\u00e1rsadalmi jelent\u0151ss\u00e9g\u00fcket tekintve \u201egyeng\u00e9lked\u0151\u201d , vagy \u00e9ppen a blockbuster-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok felsz\u00edness\u00e9g\u00e9be menek\u00fcl\u0151 m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek aktu\u00e1lis szerep\u00e9t tal\u00e1n \u00e9ppen abb\u00f3l a felismer\u00e9sb\u0151l kiindulva kellene meghat\u00e1rozni, hogy az embereket mindig is \u00e9rdekelt\u00e9k a dolgok m\u00f6g\u00f6tti rejtett \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek, a \u201el\u00e1thatatlan\u201d szubtext, a sz\u00ednfalak m\u00f6g\u00e9 vetett pillant\u00e1s.<\/p>\r\n

V\u00e1logatott irodalom:
\r\nApple, Jackie (szerk.): Alternatives in Retrospect: A Historical Overview, 1969-1975.<\/i> New York, 1981.
\r\nAult, Julie (szerk.): Cultural Economies: Histories from the Alternative Arts Movement, New York City.<\/i> New York, 1996.
\r\nAult, Julie: Widely spaced at eye-level.<\/i> In: springerin. Hefte f\u00fcr Gegenwartskunst. VI.\/1, 2000.
\r\nAult, Julie (szerk.): Alternative New York. 1965-1985. A Cultural Politics Book for the Social Text Collective. <\/i>Minneapolis, London, 2002.
\r\nFelshin, Nina (szerk.): But Is It Art? The Spirit of Art as Activism.<\/i> Seattle, 1995.
\r\nHinz, Hans Martin: Das Museum als Global Village. Versuch einer Standortbestimmung am Beginn des 21. Jahrhunderts.<\/i> Frankfurt am Main, 2001.
\r\nKestor, Grant (szerk.): Art, Activism, and Oppositionality: Essays from Afterimage.<\/i> Durham, 1998.
\r\nKravagna, Christian (szerk.): Agenda. Perspektiven kritischer Kunst.<\/i> Wien, Bozen, 2000.
\r\nLacy, Suzanne (szerk.): Mapping the Terrain: New Genre Public Art.<\/i> Seattle, 1995.
\r\nLippard, Lucy R: Get the Message? A Decade of Art for Social Change. <\/i>New York, 1984.
\r\nNelson, Robert S.; Shiff, Richard (szerk.): Critical Terms for Art History.
\r\n<\/i>Chicago, London 1996; 2003.
\r\nO\u2019 Doherty, Brian: Inside the White Cube. The Ideology of the Gallery Space.<\/i> 1976;1986
\r\nRaven, Arlene (szerk.): Art in the Public Interest.<\/i> New York, 1989.
\r\nStaniszewski, Mary Anne: The Power of Display. A History of Museum Exhibitions at the Museum of Modern Art. <\/i>Cambridge, Massachusetts, 1998.<\/p>\r\n

\r\n

1<\/b><\/a> Az 1979 \u00e9s 1996 k\u00f6z\u00f6tt akt\u00edv csoportnak eredetileg 13 alap\u00edt\u00f3 tagja volt, k\u00f6zt\u00fck Tim Rollins, Patrick Brennan, Julie Ault, Mundy McLaughlin, Marybeth Nelson, Beth Jaker. A tov\u00e1bbiakban Doug Ashford, Felix Gonzalez-Torres, Karen Ramspacher, Thomas Eggerer \u00e9s Jochen Klein is r\u00e9szt vett a csoport munk\u00e1j\u00e1ban. 1980\/81-ben a New York-i 13. utc\u00e1ban ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyet m\u0171k\u00f6dtettek, melyet k\u00e9s\u0151bb v\u00e1ltoz\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si szitu\u00e1ci\u00f3k (sokszor nyilv\u00e1nos hirdet\u00e9si fel\u00fcletek) v\u00e1ltottak fel. A csoport legismertebb projektjei k\u00f6z\u00e9 tartozik a helyk\u00f6zi metr\u00f3j\u00e1ratokon 1981-ben bemutatott Subculture<\/i>, az 1988-ban a Dia Art Foundation-ben rendezett Education&Democracy<\/i> \u00e9s az AIDS Timeline<\/i>, amely el\u0151sz\u00f6r 1989-ben a University of California at Berkeley m\u00fazeum\u00e1ban ker\u00fclt bemutat\u00e1sra.<\/p>\r\n

2<\/b><\/a> P\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edthet\u0151 az ACT UP, a General Idea, a Guerrilla Girls, a Paper Tiger Television \u00e9s a Group Material, valamint a 80-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l a Gran Fury, a Women\u00b4s Action Coalition, a Repo History \u00e9s a Godzilla.<\/p>\r\n

3<\/b><\/a> L\u00e1sd: NowHere<\/i>, Louisiana Museum of Modern Art, Humlebaek, 1996; MoneyNations<\/i>, Shedhalle, Z\u00fcrich, 1998; First Story \u2013 Women Building\/New Narratives for the 21st<\/sup> Century<\/i>, Galeria do Pal\u00e1cio, Porto, 2001; Shrinking Cities <\/i> (2002-2005), Kunstwerke Berlin, 2004, Galerie f\u00fcr Zeitgen\u00f6ssische Kunst, Leipzig, 2005.<\/p>\r\n<\/div>\r\n

\u00a0<\/div>\r\n

\r\n

A D\u00fcrfen die das?<\/i> szimp\u00f3zium \u2013 amelyre 2000-ben a linzi O.K. Centrum f\u00fcr Gegenwartskunstban ker\u00fclt sor \u2013 szervez\u0151i a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9r\u00e9ssel fordultak hozz\u00e1m: \u201eSzeretn\u00e9nk, ha minden el\u0151ad\u00f3 megfogalmazna egy szem\u00e9lyes nyilatkozatot vagy t\u00e9zist arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt v\u00e1lasztott egy bizonyos munkam\u00f3dszert \u00e9s munkahelyet. Abb\u00f3l a felt\u00e9telez\u00e9sb\u0151l kiindulva, hogy mindannyiuk szeml\u00e9letm\u00f3dja politikai \u00e9s ugyanakkor \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy a kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n dolgoznak, a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket szeretn\u00e9nk feltenni: Mi a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck c\u00e9lja? Politikainak nevezn\u00e9k-e? Politikailag felk\u00e9sz\u00fcltnek? Meg kell-e haladni a m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1rait ahhoz, hogy valaki politikai munk\u00e1t v\u00e9gezzen vagy l\u00e9tezik egy politikai diskurzus a m\u0171v\u00e9szeten bel\u00fcl? Van-e \u00e9rtelme a \u201em\u0171v\u00e9szet\u201d, a \u201ekur\u00e1tori munka\u201d, stb. fogalmakat a \u201ekultur\u00e1lis munka\u201c kifejez\u00e9ssel helyettes\u00edteni, megnevezhet\u0151-e ez\u00e1ltal egy m\u00e1sfajta kommunik\u00e1ci\u00f3 a nyilv\u00e1noss\u00e1ggal?\u201c<\/p>\r\n

K\u00f6vetkezz\u00e9k teh\u00e1t az el\u0151ad\u00e1som, melyet ezek a k\u00e9rd\u00e9sek ihlettek.<\/p>\r\n

\"\"<\/a>
\r\nPower Up: Reassembled Speech, Interlocking: Sister Corita and Donald Moffett. Wadsworth Atheneum, Hartford, 1997.<\/span><\/div>\r\n

M\u0171v\u00e9szk\u00e9nt dolgozom \u00e9s 1977 \u00f3ta New Yorkban \u00e9lek, b\u00e1r az ut\u00f3bbi \u00e9vekben ideiglenesen Los Angelesben is laktam. F\u0151k\u00e9pp U.S.-amerikai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekben dolgozom \u00e9s megjegyz\u00e9seim ezekb\u0151l a tapasztalatokb\u00f3l vezethet\u0151k le. Kapcsolatban \u00e1llok n\u00e9h\u00e1ny m\u0171v\u00e9sszel \u00e9s m\u00e1sokkal, akik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sv\u00e1jci, osztr\u00e1k, n\u00e9met \u00e9s angol m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyekben dolgoznak. Eszmecser\u00e9ink a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a politika k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok, a kritikus m\u0171v\u00e9szeti k\u00e9pz\u00e9s \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a kultur\u00e1lis politika ir\u00e1nti k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcnkre vezethet\u0151ek vissza. Ezek mind viszonylag margin\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sek a t\u00e1gabb m\u0171v\u00e9szeti szf\u00e9r\u00e1ban \u00e9s a kultur\u00e1lis piacon. Annak ellen\u00e9re, hogy sokszor az a benyom\u00e1som, hogy az eml\u00edtett orsz\u00e1gokban az USA-hoz k\u00e9pest akt\u00edv diskurzus zajlik a kultur\u00e1lis politika k\u00f6r\u00fcl, felt\u00e9telezem, hogy ezek a k\u00e9rd\u00e9sek ott is hasonl\u00f3an perif\u00e9rikusak.<\/p>\r\n

Egyar\u00e1nt dolgozom egy\u00e9nileg \u00e9s kollaborat\u00edvan, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le r\u00e9szekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u201emultiform\u201c projekteket \u00e9s kiadv\u00e1nyokat csin\u00e1lok, melyek \u00e1ltal\u00e1ban egy konkr\u00e9t t\u00e9m\u00e1t vagy t\u00e9mak\u00f6rt j\u00e1rnak k\u00f6r\u00fcl. Mint m\u00e9diumot, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st szeretem a legjobban. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-k\u00e9sz\u00edt\u00e9s gyakorlata sz\u00e1mtalan tev\u00e9kenys\u00e9get foglal mag\u00e1ban: egy t\u00e9ma megfogalmaz\u00e1s\u00e1t, a kutat\u00e1st, az inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9s \u00f6tletek kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t, a m\u0171v\u00e9szekkel \u00e9s m\u00e1s r\u00e9sztvev\u0151kkel val\u00f3 k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1t, az adminisztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s- szervez\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerepl\u0151ivel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st, az elrendez\u00e9s \u00e9s a bemutat\u00e1s megtervez\u00e9s\u00e9t, a projekt n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00edrott sz\u00f6vegeken, prenzent\u00e1ci\u00f3kon \u00e9s k\u00f6tetlen besz\u00e9lget\u00e9seken kereszt\u00fcl. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-k\u00e9sz\u00edt\u00e9s minden r\u00e9szlete \u2013 a tervez\u00e9st\u0151l a befogad\u00e1sig \u2013 szoci\u00e1lis folyamatokra \u00e9p\u00fcl, t\u00e1rsadalmi dimenzi\u00f3kban mozog. Enn\u00e9lfogva a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-k\u00e9sz\u00edt\u00e9st a kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n zajl\u00f3 politikai folyamatnak tekintem. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok sz\u00e1momra akt\u00edv kontextusok, melyekben a m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s a m\u0171alkot\u00e1sokat kultur\u00e1lis \u00e9s politikai t\u00f6rt\u00e9net\u00fck \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben lehet bemutatni.<\/p>\r\n

A legt\u00f6bb m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyben viszonylag sztenderdiz\u00e1ltak a szervez\u00e9si folyamatok. Hogyha ezekt\u0151l a bevett szok\u00e1sokt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en, m\u00e1s m\u00f3don vagy m\u00e1s t\u00e9m\u00e1kat felvetve j\u00e1runk el, ak\u00e1r a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szerkezet\u00e9vel vagy a sajt\u00f3anyag tartalm\u00e1val kapcsolatban, mindig konfliktusokba \u00fctk\u00f6z\u00fcnk. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-k\u00e9sz\u00edt\u00e9s minden r\u00e9szlete \u2013 tartalm\u00e1nak megfogalmaz\u00e1s\u00e1t\u00f3l, nagys\u00e1grendj\u00e9t\u0151l kezdve a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3hely vagy a t\u00e1mogat\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny st\u00e1bjaival val\u00f3 egyeztet\u00e9sig\u2013 \u00e1t van itatva politik\u00e1val. Ez nem csak a mindennapi praktikus folyamatokra \u00e9rv\u00e9nyes, hanem t\u00e1gabb \u00e9rtelemben, a kultur\u00e1lis politika szintj\u00e9n is. Olyan politikai konfliktusok is keletkezhetnek, amelyek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st tartalmi szempontb\u00f3l \u00e9rintik. A projektek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ban majdnem minden kommunikat\u00edv kapcsolat eredm\u00e9nyez a n\u00e9z\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra is \u00e9szlelhet\u0151 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket, ez\u00e9rt szinte minden, a folyamathoz tartoz\u00f3 kapcsolatot a munk\u00e1m r\u00e9sz\u00e9nek tekintek.<\/p>\r\n

Ezt a tev\u00e9kenys\u00e9get nem az adott lehet\u0151s\u00e9gek list\u00e1j\u00e1b\u00f3l v\u00e1lasztottam, hanem az \u00e9vek sor\u00e1n alak\u00edtottam ki, els\u0151sorban a Group Material kontextus\u00e1ban \u00e9s a kultur\u00e1lis aktivizmusnak abban a t\u00e1gabb, politikailag elk\u00f6telezett k\u00f6zeg\u00e9ben, amely a 80-as \u00e9s a 90-es \u00e9vekben l\u00e9tezett New York-ban. Jelen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben szeretn\u00e9m kifejteni ennek a gyakorlatnak az ism\u00e9rveit \u00e9s c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit, de hozz\u00e1tenn\u00e9m, hogy ezeket sem \u00e1lland\u00f3nak, sem \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3nak nem tartom. Kontextu\u00e1lisan dolgozom, ami azt jelenti, hogy a (materi\u00e1lis) forma \u00e9s a met\u00f3dus az adott projekt sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t\u00f3l, hely\u00e9t\u0151l, materi\u00e1lis felt\u00e9teleit\u0151l \u00e9s az \u00e1ltala felvetett k\u00e9rd\u00e9sekt\u0151l f\u00fcgg. \u00c9ppen ez\u00e9rt nem tudom, hogy m\u00e9g \u00f6t \u00e9v m\u00falva is ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon fogok-e dolgozni, vagy m\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1kat, a kommunik\u00e1ci\u00f3 m\u00e1s form\u00e1it v\u00e1lasztom-e majd. Jelenleg ideiglenes munkat\u00e1rsk\u00e9nt egyik projektr\u0151l a m\u00e1sikra haladva dolgozom. Ennek megfelel\u0151en vend\u00e9gel\u0151ad\u00f3k\u00e9nt tan\u00edtok, nem k\u00f6teleztem el magam egyetlen int\u00e9zm\u00e9nyn\u00e9l sem. E d\u00f6nt\u00e9sek nagym\u00e9rt\u00e9k\u0171 szabads\u00e1got \u00e9s mobilit\u00e1st jelentenek.<\/p>\r\n

\"\"<\/a>
\r\nGroup Material: Education&Democracy. Dia Art Foundation, New York,1988.<\/span><\/div>\r\n

M\u0171v\u00e9szk\u00e9nt arra t\u00f6rekszem, hogy szoci\u00e1lis, politikai, kultur\u00e1lis \u00e9s eszt\u00e9tikai gondolataimat egyenrang\u00faan \u00fcltessem \u00e1t a gyakorlatba. Olyan ad hoc munkam\u00f3dszereket dolgoztam ki, amelyek megengedik, hogy h\u0171 maradhassak ahhoz, ami szeretek csin\u00e1lni. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint a kultur\u00e1lis gyakorlatnak \u00e9s folyamatnak a kifel\u00e9 megnyilv\u00e1nul\u00f3 hat\u00e1son \u00e9s elk\u00f6telezetts\u00e9gen t\u00fal bizonyos \u00e9rtelemben szem\u00e9lyes szinten is \u00f6r\u00f6mtelinek \u00e9s \u00e9p\u00edt\u0151nek kell lennie.<\/p>\r\n

1979-t\u0151l 1996-ig a New York-i Group Material m\u0171v\u00e9szcsoport tagja voltam. Saj\u00e1t ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyet l\u00e9tes\u00edtett\u00fcnk, ahol ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat \u00e9s m\u00e1s esem\u00e9nyeket szervezt\u00fcnk, install\u00e1ci\u00f3kat k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk non-profit helyeken, egyetemi ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terekben \u00e9s m\u00fazeumokban, nyilv\u00e1nos hirdet\u0151fel\u00fcleteken szervezt\u00fcnk beavatkoz\u00e1sokat, hogy ezeken kereszt\u00fcl (mely tev\u00e9kenys\u00e9geket \u00e9n kultur\u00e1lis aktivizmusnak tekintek) vizsg\u00e1ljuk meg a kult\u00fara \u00e9s a politika kapcsolatait. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainkra a tematikuss\u00e1g volt jellemz\u0151, bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szetileg megtervezett k\u00f6rnyezetben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9dium\u00fa \u00e9s st\u00edlus\u00fa k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokat tucat\u00e1rukkal \u00e9s m\u00e1s term\u00e9kekkel egy\u00fctt mutattuk be. Ezek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok gyakran aktu\u00e1lis kultur\u00e1lis \u00e9s politikai t\u00e9m\u00e1k k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fcltek fel, valamint int\u00e9zm\u00e9ny- illetve helyspecifikusak voltak.<\/p>\r\n

A kollaborat\u00edv gyakorlat kezdet\u00e9n a Group Material konkr\u00e9t szociopolitikai t\u00e9m\u00e1kra dolgozott ki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, amelyeket f\u00f3rumk\u00e9nt \u00e9s szitu\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt k\u00e9pzelt el. Id\u0151vel ez egy folyamatos gyakorlatt\u00e1 n\u0151tte ki mag\u00e1t, amely a csoport v\u00e1ltoz\u00f3 fel\u00e1ll\u00e1sainak megfelel\u0151en egy saj\u00e1tos, felismerhet\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-k\u00e9sz\u00edt\u00e9si st\u00edlushoz vezetett. 1996- ban, amikor a Group Material megsz\u0171nt, f\u00fcggetlenk\u00e9nt, m\u00e1s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sek form\u00e1j\u00e1ban szerettem volna folytatni a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s tematikus projektek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\r\n

\"\"<\/a>
\r\nGroup Material: Timeline: A Chronicle of U.S. Intervention in Central and Latin America. P.S.1., New York, 1984.<\/span><\/div>\r\n

Mi\u00e9rt \u00e9ppen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok? A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok olyan helyek, ahol a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a m\u0171alkot\u00e1s nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fcl, ahol k\u00f6r\u00fcl lehet \u00edrni \u00e9s be lehet mutatni azokat a szoci\u00e1lis folyamatokat \u00e9s kontextusokat, melyekb\u0151l a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s m\u00e1s jelleg\u0171 tev\u00e9kenys\u00e9gek is erednek. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok szoci\u00e1lis terek, melyekben kultur\u00e1lis anyagok jelent\u00e9s\u00e9t, narrat\u00edv\u00e1it, t\u00f6rt\u00e9neteit \u00e9s szerep\u00e9t akt\u00edv m\u00f3don meg lehet jelen\u00edteni. Keresztez\u0151d\u00e9sek, ahol a m\u0171v\u00e9szet illetve a m\u0171v\u00e9sz, az int\u00e9zm\u00e9ny \u00e9s a n\u00e9z\u0151 tal\u00e1lkozik.<\/p>\r\n

Mint sokan m\u00e1sok, a 70-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, 80-as \u00e9vek elej\u00e9n \u00e9n is \u00fagy \u00e9reztem, hogy a kur\u00e1torok \u00e9s gal\u00e9ri\u00e1sok \u00e1ltal rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok nem megfelel\u0151en mutatj\u00e1k be a m\u0171v\u00e9szeti poz\u00edci\u00f3kat \u00e9s term\u00e9keket, elhom\u00e1lyos\u00edtj\u00e1k a lehets\u00e9ges jelent\u00e9seket, a politikai vonatkoz\u00e1sokat, valamint a kultur\u00e1lis termel\u00e9s nagy r\u00e9sz\u00e9nek diszkurz\u00edv jelleg\u00e9t. Az elm\u00falt \u00e9vekben sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltal fenntartott ki\u00e1ll\u00edt\u00f3hely l\u00e9tes\u00fclt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy megk\u00e9rd\u0151jelezz\u00e9k a m\u0171v\u00e9szettel val\u00f3 foglalkoz\u00e1s fenn\u00e1ll\u00f3 m\u00f3dszereit. Sok m\u0171v\u00e9sz \u00e9s csoport ellen\u0151rizni k\u00edv\u00e1nja munk\u00e1inak bemutat\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t \u00e9s terjeszt\u00e9s\u00e9t, \u00edgy a m\u00fazeumok \u00e9s gal\u00e9ri\u00e1k hat\u00e1rain k\u00edv\u00fcli strat\u00e9gi\u00e1k kifejleszt\u00e9s\u00e9n dolgozik. Sz\u00e1mos jelent\u00e9keny alternat\u00edv modell l\u00e9trej\u00f6tte ellen\u00e9re a mai napig sz\u00fcks\u00e9g van olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-k\u00e9sz\u00edt\u00e9si, bemutat\u00e1si \u00e9s terjeszt\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1k kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra, melyek meghaladj\u00e1k a m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti produktumokat \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00f3 m\u00f3don kezel\u0151, tov\u00e1bbra is uralkod\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st.<\/p>\r\n

\"\"<\/a>
\r\nGroup Material: Politics&Election. Dia Art Foundation, New York,1988. <\/span><\/div>\r\n

A m\u0171v\u00e9szek \u00e9s kur\u00e1torok k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e9k legink\u00e1bb a munka sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1b\u00f3l fakad. A sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s lehat\u00e1rolja \u00e9s szaktud\u00e1sk\u00e9nt hat\u00e1rozza meg a m\u0171v\u00e9szet k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t, interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, bemutat\u00e1s\u00e1t \u00e9s terjeszt\u00e9s\u00e9t. A m\u0171v\u00e9sz\/kur\u00e1tor megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s mag\u00e1ban hordozza azt a feltev\u00e9st, hogy a m\u0171v\u00e9sz dolgokat hoz l\u00e9tre, amelyeket a kur\u00e1tor bemutat: am\u00edg a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat elm\u00e9lked\u0151 \u00e9s szubjekt\u00edv, a kur\u00e1tor met\u00f3dusai \u00e9rtelmez\u0151ek \u00e9s analitikusak. Tudjuk azonban, hogy egy alkot\u00e1s bemutat\u00e1s\u00e1nak eszt\u00e9tikai \u00e9s informat\u00edv keretei fontos r\u00e9szei a befogad\u00f3k m\u0171v\u00e9szettel kapcsolatos \u00e9lm\u00e9nyeinek. Ilyen \u00e9rtelemben nem lehet a m\u0171v\u00e9sz \u00e9rdeke az, hogy \u00e1tengedje a kritika \u00e9s a kontextus-teremt\u00e9s feladatait a kur\u00e1tornak.<\/p>\r\n

Azok a m\u0171v\u00e9szek, akik nem veszik figyelembe az install\u00e1l\u00e1st \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st, vagy m\u00e1s, a m\u0171veiket \u00e9rint\u0151 kommunik\u00e1ci\u00f3s szempontokat, mondv\u00e1n, hogy ez nem r\u00e1juk tartozik, a m\u0171alkot\u00e1s \u201ekeretei\u201d k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtj\u00e1k saj\u00e1t tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket. A kur\u00e1torok \u00e9rdeke sem lehet, hogy tagadj\u00e1k tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck kreat\u00edv \u00e9s kritikai szerep\u00e9t annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy er\u0151s\u00edts\u00e9k a megl\u00e9v\u0151 szakmai hat\u00e1rvonalakat, melyek hat\u00e1ssal vannak a jelent\u00e9s-teremt\u00e9sre, \u00e9s hogy fenntarts\u00e1k a kur\u00e1tori objektivit\u00e1s ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-k\u00e9sz\u00edt\u00e9s \u00e9s kur\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9g t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a befoglal\u00e1s \u00e9s a kiz\u00e1r\u00e1s folyamata. A kur\u00e1tori mez\u0151 m\u00e1r definici\u00f3j\u00e1n\u00e1l fogva is a kult\u00fara hierarchikus felfog\u00e1s\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi. Ha \u00e1ltal\u00e1ban nincs is kimondva, a kultur\u00e1lis poz\u00edci\u00f3k hierarchi\u00e1ja leolvashat\u00f3 abb\u00f3l, hogy az int\u00e9zm\u00e9nyek mit \u00edt\u00e9lnek t\u00e1mogat\u00e1sra \u00e9rdemesnek, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp mit \u00e1ll\u00edtanak ki, \u00e9s mit nem. Ezen t\u00falmen\u0151en a hatalmi strukt\u00far\u00e1k megjelennek abban is, hogy melyek egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szempontjai \u00e9s szervez\u00e9s\u00e9nek elvei, hogyan val\u00f3sulnak meg \u00e9s mik\u00e9nt sz\u00f3l\u00edtj\u00e1k meg a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get.<\/p>\r\n

A kur\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9g, mely csak r\u00f6vid ideje l\u00e9pett ki az int\u00e9zm\u00e9ny \u00e1rny\u00e9k\u00e1b\u00f3l, egyre ink\u00e1bb a kultur\u00e1lis gyakorlat egy form\u00e1jak\u00e9nt defini\u00e1lja \u00f6nmag\u00e1t \u00e9s \u00edgy is van tekintve.. Jelent\u00e9sv\u00e1ltoz\u00e1s van folyamatban: a kur\u00e1tori munka, melyet hagyom\u00e1nyosan egy kev\u00e9ss\u00e9 tolakod\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gnek tartunk, kultur\u00e1lis termel\u00e9sk\u00e9nt kezd elismer\u00e9st nyerni. Az elm\u00falt \u00e9vekben nem ritk\u00e1n kur\u00e1tori t\u00e9m\u00e1k k\u00e9pezt\u00e9k kerekasztalbesz\u00e9lget\u00e9sek t\u00e1rgy\u00e1t \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g vit\u00e1inak alapj\u00e1t.<\/p>\r\n

Ezek a vit\u00e1k gyakran szervez\u0151dtek a m\u0171v\u00e9szek azon f\u00e9lelme k\u00f6r\u00e9, miszerint a kur\u00e1torok n\u00f6veked\u0151 tekint\u00e9lye be\u00e1rny\u00e9kolja az \u00f6v\u00e9k\u00e9t, \u00e9s hogy n\u00e9h\u00e1ny kur\u00e1tor nem megfelel\u0151en \u00e9rtelmezi a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a kur\u00e1tor egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Ma m\u00e1r sz\u00e1mos U.S.-amerikai \u00e9s eur\u00f3pai program keret\u00e9ben m\u0171k\u00f6dik szakos\u00edtott kur\u00e1tori k\u00e9pz\u00e9s. Mindez jelent\u0151s pillanatot jelent, mely alkalmas arra, hogy a jelenlegi kultur\u00e1lis kontextusok figyelembev\u00e9tel\u00e9vel fel\u00fclvizsg\u00e1ljuk a kur\u00e1tori gyakorlat mibenl\u00e9t\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 kor\u00e1bbi elk\u00e9pzel\u00e9seket. Kiv\u00e1l\u00f3 lehet\u0151s\u00e9gnek t\u0171nik, hogy \u00f6sszefoglaljuk a kur\u00e1torokkal szembeni elv\u00e1r\u00e1sokat (a kur\u00e1torok magukkal szemben t\u00e1masztott elv\u00e1r\u00e1sait is bele\u00e9rtve) \u00e9s azt, hogy mi tartozhat m\u00e9g ide.<\/p>\r\n

A kur\u00e1tori szakm\u00e1hoz legk\u00f6zelebb \u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1ny\u00e1g a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net. A kur\u00e1tori k\u00e9pz\u00e9s nagyj\u00e1b\u00f3l m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti met\u00f3dusokat \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6ket haszn\u00e1l fel \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 kapcsolat ak\u00e1r eredm\u00e9nyes is lehet. Ugyanakkor az, ha egy szakir\u00e1ny t\u00e1pl\u00e1l vagy hoz l\u00e9tre egy m\u00e1sikat, megk\u00f6t\u00e9sek sor\u00e1t vonja mag\u00e1val. A kur\u00e1tori munka akad\u00e9mikus elm\u00e9letei olyan tartalmakra \u00f6sszpontos\u00edtanak, melyek \u00e9rdemesnek bizonyulnak arra, hogy beker\u00fcljenek a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti diskurzusba. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sk\u00e9sz\u00edt\u00e9s hagyom\u00e1nyosan olyan pszeudotudom\u00e1ny, amely a tekint\u00e9ly \u00e1ltal megengedett, korl\u00e1tozott sz\u00e1m\u00fa form\u00e1tumokb\u00f3l \u00e9s szerkezeti m\u00f3dokb\u00f3l \u00e9p\u00edtkezik. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si szf\u00e9ra \u2013 akad\u00e9miai vagy marketing szempontb\u00f3l elfogadott \u2013 el\u0151\u00edr\u00e1sszer\u0171 form\u00e1kkal \u00e9s konzervat\u00edv bemutat\u00e1si m\u00f3dokkal terhelt. K\u00e9ts\u00e9gbe kell vonni azonban megl\u00e9v\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si form\u00e1knak az adott tartalomt\u00f3l f\u00fcggetlen alkalmaz\u00e1s\u00e1t, hiszen ez azt a l\u00e1tszatot kelthetn\u00e9, mintha ezek a form\u00e1k semlegesek lenn\u00e9nek, vagy a m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00f3folyamat \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3 volna. Az ilyesfajta felfog\u00e1s nem sz\u00e1mol azzal, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s maga egy kontextus, egy produkci\u00f3s t\u00e9nyez\u0151. A l\u00e1togat\u00f3k, az alkot\u00e1sok \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyek szerepe gyakran t\u00fals\u00e1gosan <\/u>k\u00f6t\u00f6tt az ilyesfajta bemutat\u00e1si rendszerekben. \u00c9l\u0151 m\u0171v\u00e9szeti cselekm\u00e9nyek, szoci\u00e1lis folyamatok \u00e9s dinamikus \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek t\u00e1rgyiasodnak \u00edgy el \u00e9s v\u00e1lnak bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig semlegess\u00e9.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-k\u00e9sz\u00edt\u00e9s a cselekv\u00e9s ar\u00e9n\u00e1ja, melyhez a gyakorlaton kereszt\u00fcl kritikusan k\u00f6zel\u00edtek. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok rendez\u00e9se \u00e1ltal szeretn\u00e9m megk\u00e9rd\u0151jelezni a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a kur\u00e1tor munk\u00e1j\u00e1nak kett\u00e9v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t. Annak ellen\u00e9re, hogy m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9gem n\u00e9ha l\u00e1tsz\u00f3lag megegyezik a kur\u00e1tor\u00e9val, t\u00f6bb okn\u00e1l fogva sem nevezn\u00e9m magam kur\u00e1tornak: a kur\u00e1tori szakma a conoisseur-s\u00e9ghez val\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6t\u0151d\u00e9se \u00e9s elitizmusa miatt; az\u00e9rt, hogy l\u00e1ttassam azt a szem\u00e9lyes hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st, melyet a kur\u00e1torok nem felt\u00e9tlen\u00fcl ismernek be; hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-k\u00e9sz\u00edt\u00e9st a kultur\u00e1lis produkci\u00f3 egyik form\u00e1jak\u00e9nt emeljem ki, valamint az\u00e9rt, hogy m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1got k\u00f6veteljek. Bevett int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s kur\u00e1tori modellekt\u0151l elt\u00e9r\u0151en a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st a m\u0171alkot\u00e1shoz hasonl\u00edthat\u00f3nak tekintem, amelyben minden konceptu\u00e1lis \u00e9s konkr\u00e9t aspektus v\u00e1laszt\u00e1s eredm\u00e9nye nem pedig konvenci\u00f3\u00e9. Ez\u00e9rt d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fanak tartom, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-k\u00e9sz\u00edt\u00e9si tev\u00e9kenys\u00e9get mindig az adott tartalomhoz, illetve a ki\u00e1ll\u00edtand\u00f3 anyaghoz viszony\u00edtsuk. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9s bemutat\u00e1si m\u00f3doknak rugalmasaknak kell lenni\u00fck. C\u00e9lom olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok l\u00e9trehoz\u00e1sa, melyek \u00f6nreflex\u00edv m\u00f3don figyelembe veszik az alkot\u00e1sok \u00e9s elj\u00e1r\u00e1sm\u00f3dok kontextusait, valamint azokat az \u00faj kontextusokat, amelyek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban j\u00f6nnek l\u00e9tre. Az alternat\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si form\u00e1k felfedhetik a l\u00e1tsz\u00f3lagos semlegess\u00e9g csal\u00e1s\u00e1t. Dinamikus szitu\u00e1ci\u00f3kat teremthetnek helyette, hogy ideiglenesen elmozd\u00edts\u00e1k azokat a hat\u00e1rvonalakat \u00e9s hierarchi\u00e1kat, melyek a hivatalos kult\u00fara st\u00e1tusz\u00e1t t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1.<\/p>\r\n

Jelenleg k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekel, hogy \u00fagynevezett mainstream int\u00e9zm\u00e9nyekben alkalmazzak alternat\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1kat (a strukt\u00far\u00e1t, a tartalmakat, a bemutat\u00e1s \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00f3dozatait illet\u0151en). Ilym\u00f3don sz\u00e9les \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gr\u00e9tegeket lehet megsz\u00f3l\u00edtani, hat\u00e9konyabban lehet figyelmet kelteni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok ir\u00e1nt, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl, a bevett gyakorlathoz k\u00e9pest alternat\u00edv t\u00e9m\u00e1kat \u00e9s elj\u00e1r\u00e1sm\u00f3dokat lehet felvetni.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokban azt szeretn\u00e9m k\u00f6r\u00fclj\u00e1rni, hogy a m\u0171v\u00e9szet hogyan k\u00e9pes \u00f6sszekapcsolni gondolatokat, az \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s a vizualit\u00e1s szintj\u00e9n megsz\u00f3l\u00edtani a befogad\u00f3kat, hogy a m\u0171v\u00e9szet, a m\u0171alkot\u00e1s \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6rnyezet mik\u00e9nt lehetnek a kritikus gondolkod\u00e1s \u00e9s anal\u00edzis eszk\u00f6zei, mik\u00e9nt ny\u00fajthatnak hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st inform\u00e1ci\u00f3khoz, milyen m\u00e9rt\u00e9kben jelenthetnek sz\u00f3rakoz\u00e1st , mik\u00e9nt serkenthetik a vizu\u00e1lis gondolkoz\u00e1st, stb. Azt vizsg\u00e1lom, hogy milyen eszt\u00e9tikai d\u00f6nt\u00e9seket kell hozni ahhoz, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s inform\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt m\u0171k\u00f6dhessen, a kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti fejezetek \u00e9s az aktu\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek pontos olvasatait adja \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00fcket el\u0151seg\u00edtse.<\/p>\r\n

Tekintve, hogy a jelenlegi kultur\u00e1lis kl\u00edm\u00e1ban emberek, gondolatok, t\u00e9m\u00e1k, politika \u00e9s dolgok viszonylag gyorsan bukkannak fel, majd t\u0171nnek el \u00fajra, hasznosnak t\u0171nik felvenni egy int\u00e9zm\u00e9ny tekint\u00e9ly\u00e9t, \u00e9s azt kiterjesztve olyan m\u0171v\u00e9szeti strat\u00e9gi\u00e1knak \u00e9s kultur\u00e1lis term\u00e9keknek tekint\u00e9lyt, l\u00e1that\u00f3s\u00e1got \u00e9s \u00e9rt\u00e9ket k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zni, melyek kikezdik \u00e9s kritkusan szeml\u00e9lik az uralkod\u00f3 eszt\u00e9tikai, kultur\u00e1lis, szoci\u00e1lis \u00e9s politikai szerkezeteket. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e9dium\u00e1n kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nelmi vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1ssal is foglakozom, \u00e9s szeretn\u00e9k alternat\u00edv\u00e1kat felkutatni illetve javasolni a hagyom\u00e1nyos t\u00f6rt\u00e9nelem\u00edr\u00e1s gyakorlat\u00e1val szemben.<\/p>\r\n

Az a t\u00e9ny<\/i>, hogy a politika \u00e9s a kult\u00fara eszenci\u00e1lisan kapcsol\u00f3dnak egym\u00e1shoz, sok elm\u00e9leti diskurzus sz\u00e1m\u00e1ra evidencia. Ennek ellen\u00e9re nap mint nap sz\u00e1mtalan olyan k\u00eds\u00e9rlettel tal\u00e1lkozunk a vil\u00e1gban \u00e1ltal\u00e1ban, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp, melyek szeretn\u00e9k ezt szimbolikusan \u00e9s t\u00e9nylegesen is elhom\u00e1lyos\u00edtani.<\/p>\r\n

Civil kezdem\u00e9nyez\u00e9sek akkor t\u0171nnek a leghat\u00e9konyabbnak, ha kimondottan \u00e9s hat\u00e1rozottan politikai ter\u00fcleteken helyezhet\u0151ek el. Ezek a helyek azonban nem a politikai aktivit\u00e1s egyed\u00fcli helysz\u00ednei. A kultur\u00e1lis produkci\u00f3 szint\u00e9n egy szoci\u00e1lisan \u00e9s politikailag meghat\u00e1rozott ter\u00fcleten zajlik. Minden m\u0171v\u00e9szeti megnyilv\u00e1nul\u00e1s sz\u00f3t emel valami\u00e9rt, k\u00e9pviseljen b\u00e1r egy politikai \u00e1ll\u00e1spontot vagy egy le\u00edr\u00f3 rendszert. Az a fajta m\u0171v\u00e9szet, amely f\u00fcggetlen eszt\u00e9tikai alkot\u00e1sk\u00e9nt mutatkozik, ennek a m\u0171v\u00e9szet-felfog\u00e1snak a v\u00e9delm\u00e9ben sz\u00f3l.<\/p>\r\n

Nem lehet elv\u00e1lasztani egym\u00e1st\u00f3l a politik\u00e1t \u00e9s a kult\u00far\u00e1t; azok a folyamatok, melyek a m\u0171v\u00e9szetoktat\u00e1s, az alkot\u00e1s, a terjeszt\u00e9s, a finansz\u00edroz\u00e1s, a bemutat\u00e1s \u00e9s a haszn\u00e1lat m\u00f6g\u00f6tt \u00e1llnak nem semlegesek, hanem t\u00f6rt\u00e9nelmi, gazdas\u00e1gi \u00e9s szoci\u00e1lis dinamik\u00e1k alak\u00edtj\u00e1k \u0151ket. A kultur\u00e1lis aktivizmus egyik szerepe az lehet, hogy seg\u00edtse ezeknek a folyamatoknak a kritikus olvasat\u00e1t \u00e9s hogy megvizsg\u00e1lja a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s a t\u00e1rsadalmi fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny kapcsolat\u00e1t, a m\u0171v\u00e9szeti ipart is ide\u00e9rtve. A kultur\u00e1lis aktivizmus a m\u0171v\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9n megvil\u00e1g\u00edtja a kult\u00fara, a politika \u00e9s a szoci\u00e1lis elk\u00f6telezetts\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa kapcsolatokat.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-k\u00e9sz\u00edt\u00e9s hat\u00e9kony \u00e9s mag\u00e1val ragad\u00f3 form\u00e1ja lehet annak, hogy szoci\u00e1lis folyamatokat \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket fejezz\u00fcnk ki \u00e9s v\u00e1zoljunk fel. Az\u00e1ltal, hogy bevissz\u00fcnk az int\u00e9zm\u00e9nyekbe efemer anyagokat, mint amilyenek a politikai graffitik, vagy olyan m\u0171v\u00e9szetet mutatunk be, amely politikai tartalma vagy alacsony gazdas\u00e1gi \u00e9rt\u00e9ke miatt \u00e1ltal\u00e1ban kiszorulna onnan, lehet\u0151s\u00e9get teremt\u00fcnk arra, hogy egy sz\u00e9lesebb n\u00e9z\u0151r\u00e9teg ismerkedhessen meg t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel, strat\u00e9gi\u00e1kkal \u00e9s konfliktusokkal.<\/p>\r\n

Az id\u0151szaki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok olyan efemer tulajdons\u00e1gokkal rendelkeznek, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik a beavatkoz\u00e1st \u00e9s a szimbolikus er\u0151 bemutat\u00e1s\u00e1t. Hasonl\u00f3an az utc\u00e1n megjelen\u0151 politikai graffitikhez, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok ideiglenes jelleggel \u00faj napirendi pontokat vihetnek be a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek nyilv\u00e1nos tereibe, k\u00e9pesek \u00e1talak\u00edtani, \u00e1tk\u00f3dolni a teret, amelyet elfoglalnak. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, melyek specifikus anyagokat mutatnak be, m\u0171v\u00e9szetet vagy m\u00e1st, egyben \u00f6sszetett form\u00e1t is jelentenek, az\u00e1ltal, ahogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 narrat\u00edv\u00e1kat keresztezve materi\u00e1lisan, intellektu\u00e1lisan \u00e9s eszt\u00e9tikailag k\u00f6zels\u00e9gbe hozz\u00e1k egym\u00e1ssal a dolgokat. Egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mag\u00e1ban hordozza annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy \u00faj politikai teret teremtsen egy kultur\u00e1lis helysz\u00ednen bel\u00fcl.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Z\u00f3lyom Franciska<\/p>\r\n

\r\n

1<\/b><\/a> In: Julie Ault – Martin Beck: Critical Condition. Ausgew\u00e4hlte Texte im Dialog.<\/span>
\r\nEssen, 2003. 359-366.o.<\/span><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Z\u00f3lyom Franciska Amit a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g mindig is tudni akart … A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a politika kapcsolat\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1sok helyenk\u00e9nt olyan meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokba torkollanak, hogy a m\u0171v\u00e9szet politikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se alkalmazott m\u0171faj, amely a m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g elveszt\u00e9s\u00e9hez vezet; hogy a m\u0171v\u00e9szet eszt\u00e9tiz\u00e1lja \u00e9s ezzel elveszi a kritikus ind\u00edttat\u00e1s erej\u00e9t; hogy a politikus m\u0171v\u00e9szet az int\u00e9zm\u00e9nyi kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630278,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-400280","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400280","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400280"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400280\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2032361,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400280\/revisions\/2032361"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630278"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400280"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400280"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400280"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}