{"id":400282,"date":"2005-06-06T22:00:00","date_gmt":"2005-06-06T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400282"},"modified":"2005-06-06T22:00:00","modified_gmt":"2005-06-06T22:00:00","slug":"az-intezmeny-a-koz-hangja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/interju\/az-intezmeny-a-koz-hangja\/","title":{"rendered":"Az int\u00e9zm\u00e9ny a k\u00f6z hangja"},"content":{"rendered":"<div class=\"cikk\">\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n<p>&nbsp;<br>\r\n\r\n<div class=\"cikkinline_imagestable\">\r\n<a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/interju\/esche\/charles_esche.jpg\">\r\n<img decoding=\"async\" class=\"cikkinline_image\" src=\"\/wp-content\/uploads\/images\/interju\/esche\/th_charles_esche.jpg\" alt=\"\" title=\"\" align=\"bottom\" border=\"0\" xheight=\"150\" xwidth=\"228\"><\/a>\r\n<\/div>\r\n\r\n<div style=\"display block; font-size:90%; padding:10px; margin-right:220px; border:solid 1px #c3c3c3;\">\r\n<p>Charles Esche, az eindhoveni Van Abbemuseum igazgat\u00f3ja, az ez\u00e9vi Isztanbuli Bienn\u00e1l\u00e9 kur\u00e1tora a Ludwig M\u00fazeumban rendezett, P\u00e1ldi L\u00edvia\r\nkezdem\u00e9ny\u00e9z\u00e9sre megval\u00f3sult \u201eShifting Parameters \u2013 Remarks on the Institutional\u201d konferencia vend\u00e9gek\u00e9nt j\u00e1rt nemr\u00e9g Budapesten. Moln\u00e1r Edit ez\r\nalkalommal k\u00e9sz\u00edtett vele interj\u00fat..<\/p>\r\n<\/div>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n\r\n<p><b>Moln\u00e1r Edit:<\/b> <i>A tegnapi el\u0151ad\u00e1st k\u00f6vet\u0151en nem volt t\u00fal sok k\u00e9rd\u00e9s az elhangzottakkal kapcsolatban, de nem hiszem, hogy ennek csak a\r\nk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g f\u00e9lszegs\u00e9ge lett volna az oka. Mintha a fenn\u00e1ll\u00f3 kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszer kritik\u00e1j\u00e1ban az \u00d6n referenci\u00e1i nem\r\ntal\u00e1lkoztak volna a magyarorsz\u00e1gi helyzettel \u00e9s tapasztalatokkal. A megfagyott \u00e9s mozd\u00edt\u00e1sra v\u00e1r\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyi strukt\u00far\u00e1k itt nem l\u00e9teznek az \u00d6n\r\n\u00e1ltal eml\u00edtett form\u00e1ban\u2026 a t\u00f6rt\u00e9nelmi elt\u00e9r\u00e9sek ok\u00e1n ez tal\u00e1n nem t\u00e1rgyalhat\u00f3 ugyanabb\u00f3l a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sb\u0151l.<\/i><\/p>\r\n\r\n<p><b>Charles Esche:<\/b> Mindig ideges leszek, ha azt hallom, hogy valami hi\u00e1nyzik, f\u00e9lresikl\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt, vagyis hogy valaminek meg kellett\r\nvolna t\u00f6rt\u00e9nnie, ami nem t\u00f6rt\u00e9nt meg. Mivel egy bizonyos \u00e9rtelemben az az \u00e1tmenet, amely jellemzi ezt a (magyar) szc\u00e9n\u00e1t egy \u00e9rt\u00e9kes helyzet,\r\nb\u00e1rmilyen legyen is, \u00e9s erre kell megold\u00e1sokat tal\u00e1lni. Azt gondolom, hogy a k\u00e9rd\u00e9s \u2013 mik\u00f6zben tudom, hogy nem eg\u00e9szen \u00edgy \u00e9rtette \u2013- azt\r\nfelt\u00e9telezi, hogy van egyfajta t\u00f6rt\u00e9net, ahogy a dolgoknak lenni\u00fck kellene, a nyugati m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyi modellje mondjuk, mint szabv\u00e1ny, \u00e9s\r\nl\u00e9teznek olyan t\u00f6rt\u00e9netek, amelyek nem ennyire normaliz\u00e1ltak. Ki kell ker\u00fcln\u00fcnk abb\u00f3l az \u00e9rtelmez\u00e9sb\u0151l, miszerint a nyugati egyfajta\r\nnormaliz\u00e1lt sziszt\u00e9ma lenne, mivel annak az int\u00e9zm\u00e9nyrendszernek a t\u00f6rt\u00e9nete \u2013 a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek ellen\u00e9re \u2013 \u00e9ppoly probl\u00e9m\u00e1kkal terhelt, mint az\r\nitteni.<br>\r\n<br>\r\nAz el\u0151ad\u00e1somban a burzso\u00e1zia k\u00f6zt\u00e9rhaszn\u00e1lat\u00e1nak 19. sz\u00e1zadi v\u00e1ltoz\u00e1sair\u00f3l besz\u00e9ltem, amely minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint sok szempontb\u00f3l\r\nfejlettebb volt a Habsburg Birodalomban, mint mondjuk Hollandi\u00e1ban. A szocializmus id\u0151szaka t\u00f6rt\u00e9netesen egy elk\u00e9peszt\u0151en term\u00e9keny id\u0151szak\r\nvolt, \u00e9s az ezzel a t\u00f6rt\u00e9nelemmel rendelkez\u0151 embereknek megvan az az el\u0151ny\u00fck, hogy k\u00e9pesek \u2013 mondjuk \u00fagy \u2013 mindk\u00e9t szem\u00fckkel l\u00e1tni. Abban az\r\n\u00e9rtelemben, hogy l\u00e1thattak egy rendszert tot\u00e1lis \u00e1talakul\u00e1s k\u00f6zben, amely seg\u00edt meg\u00e9rteni, hogy ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok m\u00e1rpedig lehets\u00e9gesek. Ez,\r\n\u00fagy v\u00e9lem, t\u00f6bb okb\u00f3l is tilalmas sz\u00e1munkra nyugaton, ahol csak a szabad versenyes kapitalizmus elker\u00fclhetetlens\u00e9g\u00e9t l\u00e1thatjuk&#8230; Itt azonban\r\n\u00fagy tekinthetnek r\u00e1, mint egy alkalmazott sziszt\u00e9m\u00e1ra, amely legal\u00e1bb megadja annak a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy m\u00e1sf\u00e9le ideol\u00f3gi\u00e1k l\u00e9t\u00e9t is\r\nelk\u00e9pzelhess\u00fck. Bizonyos \u00e9rtelemben ez egy igen felszabad\u00edt\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g, mivel itt az emberek l\u00e1tt\u00e1k, hogy a szocializmus l\u00e9tezett, m\u0171k\u00f6d\u00f6tt,\r\nmajd elbukott, a kapitalizmus l\u00e9tezik, m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s lehet, hogy ugyancsak el fog majd bukni. Ennek a buk\u00e1snak a bel\u00e1t\u00e1sa\/elk\u00e9pzel\u00e9se v\u00e1lhat \u00edgy\r\nk\u00f6nnyebb\u00e9, mondjuk egy olyan vonalas kapitalista t\u00e1rsadalomhoz k\u00e9pest, mint az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, amely egyike a legink\u00e1bb monokul\u00e1ris\r\nrendszereknek.<br>\r\n<br>\r\nDe vonatkozik ez term\u00e9szetesen a kapitalizmus szoci\u00e1ldemokrata verzi\u00f3j\u00e1ra is, amely Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban volt 1989-ig \u2013 mert mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151\r\nm\u00f3don a 89-es v\u00e1ltoz\u00e1sok hat\u00e1ssal voltak a nyugatra is, mivel azokr\u00f3l a lehet\u0151s\u00e9gekr\u0151l val\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9seket v\u00e1ltoztatt\u00e1k meg, amelyekben\r\negy\u00e1ltal\u00e1n gondolkodni tudunk.<\/p>\r\n\r\n\r\n<p><b>M.E.:<\/b> <i>Az elbuk\u00e1s \u00e9s t\u00e9ved\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek tudatos\u00edt\u00e1sa \u00e9s szem el\u0151tt tart\u00e1sa lehet-e egyfajta motorja azoknak a k\u00eds\u00e9rleteknek,\r\namelyek \u00faj strat\u00e9gi\u00e1kat keresnek a m\u0171v\u00e9szet bemutat\u00e1s\u00e1ra?<\/i><\/p>\r\n\r\n\r\n<p><b>C.E.:<\/b> Optimist\u00e1n azt mondhatjuk, hogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti sziszt\u00e9ma egyfajta pr\u00f3baterep a kult\u00fara szervez\u00e9s\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le modelljei\r\nsz\u00e1m\u00e1ra, a t\u00e1rsadalmi cser\u00e9re, ami nem m\u00e1s, mint a kult\u00fara maga. A bienn\u00e1l\u00e9kra \u00fagy gondolhatunk ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, mint a globaliz\u00e1ci\u00f3\r\nmegk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nleges p\u00e9ld\u00e1ira. Mint a globaliz\u00e1ci\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9re a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zegben, aminek egyszer\u0171en vannak pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv\r\nhat\u00e1sai is. Analiz\u00e1lhatjuk ezeket a pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv hat\u00e1sokat, a globaliz\u00e1ci\u00f3ra adott v\u00e1laszokat, de a probl\u00e9ma val\u00f3j\u00e1ban az, hogy gyakran\r\nt\u00fal sok \u2013az \u00e9n sz\u00e1j\u00edzem szerint legal\u00e1bbis \u2013az \u00f6sszej\u00e1tsz\u00e1s a globaliz\u00e1ci\u00f3 szabad versenyes kapitalista verzi\u00f3j\u00e1val, amellyel szemben\r\nszkeptikus vagyok. B\u00e1rmilyen rendszer legyen is hatalmon, azzal szemben szkeptikusnak kell lenn\u00fcnk. A globaliz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l az internacionalizmus\r\nt\u00f6rt\u00e9neti vonatkoz\u00e1s\u00e1ban gondolkodom, amely m\u00edtosz a szocializmusban jelent meg. A szocialista internacion\u00e1l\u00e9 tiszt\u00e1n olyan valami, amely\r\nmegel\u0151zte az internacionalizmus kapitalista verzi\u00f3j\u00e1t. Nemcsak egyf\u00e9le globaliz\u00e1ci\u00f3 lehets\u00e9ges, nemcsak egy fajt\u00e1ja a kapitalizmusnak.  A t\u00f6bbi\r\nlehet\u0151s\u00e9get alaposabban szem\u00fcgyre kellene venni, tesztelni kellene, intenz\u00edvebben, mint azt most tessz\u00fck. Pr\u00f3b\u00e1ra tenni ak\u00e1r a m\u0171v\u00e9szet\r\nkeretein bel\u00fcl, a m\u0171v\u00e9szetben, mint egy lehets\u00e9ges pr\u00f3baterepen, mivel ez egy igen \u00e9rdekes hely.<br>\r\n<br>\r\nA legf\u0151bb k\u00e9rd\u00e9s itt, Budapesten p\u00e9ld\u00e1ul szerintem az, hogy mik\u00e9nt dolgozhat\u00f3 fel a szocializmus kudarca, hogyan defini\u00e1lhat\u00f3ak a\r\nszabadpiaci kapitalizmushoz f\u0171z\u0151d\u0151 elv\u00e1r\u00e1sok. Hogyan tudn\u00e1nak elk\u00e9pzelni egy olyan int\u00e9zm\u00e9nyt, amelynek kiindul\u00f3pontja a jelen, \u00e9s nem egy\r\nidealiz\u00e1lt, normaliz\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9nethez akar felz\u00e1rk\u00f3zni. Egy helyzetelemz\u00e9ssel ind\u00edtani \u2013 ez\u00e9rt t\u00e1mogatn\u00e1m lelkesen mondjuk azt a kezdem\u00e9nyez\u00e9st\r\n <a name=\"1anc\" href=\"#1sym\"><sup><b>1<\/b><\/sup><\/a>, amir\u0151l a kor\u00e1bbiakban mes\u00e9lt, miszerint egy\r\nszakmai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get hoztak l\u00e9tre, hogy egy tanulm\u00e1nnyal m\u00e9rj\u00e9k fel a magyarorsz\u00e1gi int\u00e9zm\u00e9nyrendszert \u2013  \u00e9s olyan int\u00e9zm\u00e9nyekben\r\ngondolkodjanak, amelyekre itt van nagy sz\u00fcks\u00e9g. Amely ennek a helynek a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t tartja szem el\u0151tt, ezt a k\u00f6rnyezetet, legyen az Budapest,\r\nMagyarorsz\u00e1g vagy a posztszocializmus\u2026 Ez egy engem foglalkoztat\u00f3, \u00e9rv\u00e9nyes megl\u00e1t\u00e1shoz vezet: nem azzal kell ind\u00edtani, hogy m\u00e1shol, egy m\u00e1sik\r\nkontextusban persze az int\u00e9zm\u00e9nyek jobban m\u0171k\u00f6dnek, vagy csup\u00e1n modelleket kell k\u00f6vetni, hanem ink\u00e1bb kidolgozni egy olyan m\u0171k\u00f6d\u00e9si form\u00e1t,\r\namely reflekt\u00e1l saj\u00e1t tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re \u00e9s helyspecifikus. Egyszerre kell szem el\u0151tt tartani a t\u00f6rt\u00e9neti saj\u00e1ts\u00e1gokat, ugyanakkor err\u0151l egy\r\nbizonyos ponton meg is kell tudni feledkezni, \u00e9s arra koncentr\u00e1lni, hogy akkor most ebben a helyzetben honnan lehet indulni \u00e9s mit is lehet itt\r\nfel\u00e9p\u00edteni. Ebben az \u00e9rtelemben ez egy lok\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9net\u2026<\/p>\r\n\r\n<p><b>M.E.:<\/b> <i>A fenti gondolatmenettel nagyon rokon az a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, amellyel \u00d6n az eindhoveni Van Abbe M\u00fazeum \u00faj igazgat\u00f3jak\u00e9nt a\r\ntev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t kezdte. A M\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek, a kult\u00farat\u00f6rt\u00e9netben elfoglalt hely\u00e9nek kutat\u00e1s\u00e1val ind\u00edtva ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon kereszt\u00fcl\r\n\u00fajra\u00e9rtelmezni, hogy mi lehetne annak mai feladata\u2026 <a name=\"2anc\" href=\"#2sym\"><sup><b>2<\/b><\/sup><\/a><\/i><\/p>\r\n\r\n\r\n<p><b>C.E.<\/b> Teljes m\u00e9rt\u00e9kben. A m\u00fazeum \u00f6sszetett t\u00f6rt\u00e9neti vonatkoz\u00e1sait tal\u00e1lom igaz\u00e1n \u00e9rdekesnek, saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez val\u00f3 viszonyul\u00e1s\u00e1t,\r\nami ebben az esetben nem m\u00e1s, mint Eindhoven \u00e9s Hollandia saj\u00e1tos t\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seihez val\u00f3 kapcsol\u00f3d\u00e1sa. Az int\u00e9zm\u00e9nyi m\u0171k\u00f6d\u00e9s sor\u00e1n\r\npedig ezen lok\u00e1lis saj\u00e1ts\u00e1gokat kell \u00e9letben tartani, \u00e9s szerintem pont ezekben rejlik a lehet\u0151s\u00e9g, itt Magyarorsz\u00e1gon is, hogy valami\r\n\u00e9rdekeset lehessen csin\u00e1lni.<\/p>\r\n\r\n\r\n<p><b>M.E.:<\/b> <i>Nem tal\u00e1lja mag\u00e1t n\u00e9ha skizofr\u00e9n helyzetben? Egy klasszikus m\u00fazeum igazgat\u00f3jak\u00e9nt az idei Isztanbuli Bienn\u00e1le kur\u00e1tora is\r\negyben, amely a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti sziszt\u00e9ma tal\u00e1n legv\u00e1ltoz\u00e9konyabb, fejl\u0151d\u00e9sben lev\u0151 int\u00e9zm\u00e9nye?<\/i><\/p>\r\n\r\n\r\n<p><b>C.E.:<\/b> Sz\u00e1momra ezek p\u00e1rhuzamos projektek. Nem kapcsol\u00f3dnak egym\u00e1shoz k\u00f6zvetlen\u00fcl, de mindkett\u0151 hasonl\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket vizsg\u00e1l.<\/p>\r\n\r\n\r\n<p><b>M.E.:<\/b> <i>Sz\u00e1momra ez a k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny m\u00e9gis a jelenlegi strukt\u00fara k\u00e9t v\u00e9gs\u0151 p\u00f3lus\u00e1t testes\u00edti meg.<\/i><\/p>\r\n\r\n\r\n<p><b>C.E.:<\/b> \u00dagy \u00e9rti, hogy a m\u00fazeum \u00e9s a bienn\u00e1l\u00e9? Abszol\u00fat. Ami ezzel kapcsolatban minket Eindhovenben foglalkoztat, az annak a k\u00e9rd\u00e9se,\r\nhogy mik\u00e9nt tud a m\u00fazeum v\u00e1laszolni a bienn\u00e1l\u00e9nak <a name=\"3anc\" href=\"#3sym\"><sup><b>3<\/b><\/sup><\/a>. N\u00e9zetem szerint a bienn\u00e1l\u00e9kon egy saj\u00e1tos diskurzust teremt\u0151 energia \u00e9s nemzetk\u00f6zis\u00e9g \u00f6sszpontosul. De vajon figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyhatja-\r\ne ezt egy m\u00fazeum?   Ez mostan\u00e1ig igen jellemz\u0151 gyakorlat volt. A m\u00fazeum felettes poz\u00edci\u00f3b\u00f3l tekint a bienn\u00e1l\u00e9ra, mint a fiatal energi\u00e1k\r\nfelhajt\u00f3j\u00e1ra, melynek eredm\u00e9nyeib\u0151l a v\u00e9g\u00e9n maga akar v\u00e1logatni. Egy apa-fi\u00fa kapcsolathoz hasonl\u00edthatn\u00e1nk ezt, vagy m\u00e9g ink\u00e1bb egy id\u0151sebb \u00e9s\r\nfiatalabb gener\u00e1ci\u00f3 p\u00e1rbesz\u00e9d\u00e9hez. De vajon a m\u00fazeum feladatai k\u00f6z\u00e9 tartozik-e, hogy elemezze azt, ami a bienn\u00e1l\u00e9kon t\u00f6rt\u00e9nik? A m\u00fazeum\r\npoz\u00edci\u00f3ja egy t\u00f6rt\u00e9netileg meghat\u00e1rozott konstrukci\u00f3, ami nagy r\u00e9szben az eml\u00e9kezet fel\u00e9p\u00edtetts\u00e9g\u00e9n nyugszik, \u00e9s ez el\u00e9g messze \u00e1ll a\r\nbienn\u00e1l\u00e9kt\u00f3l, hiszen azoknak nemigen van t\u00f6rt\u00e9net\u00fck: minden egyes bienn\u00e1le \u00fajra kital\u00e1lja mag\u00e1t, maradv\u00e1nyokb\u00f3l, szinte a semmib\u0151l \u00e9p\u00edtkezik.\r\nNem sok minden \u00e9p\u00edthet\u0151 arra, ami az el\u0151z\u0151 bienn\u00e1l\u00e9kon t\u00f6rt\u00e9nt, nem besz\u00e9lhet\u00fcnk egy val\u00f3di p\u00e1rbesz\u00e9dr\u0151l a rendezv\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. Tereprendez\u00e9s,\r\n\u00fajra \u00e9s \u00fajra.<br>\r\n<br>\r\nA m\u00fazeum eredeti funkci\u00f3it tudja bevetni a bienn\u00e1l\u00e9kkal kapcsolatban, ilyen a meg\u00f3v\u00e1s, a t\u00e1rgyak meg\u0151rz\u00e9se, \u00edgy ebben az esetben, a\r\nbienn\u00e1l\u00e9k tesztel\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl, feladata a vizu\u00e1lis kult\u00fara eml\u00e9keinek meg\u0151rz\u00e9se.<br>\r\n<br>\r\nHa ebb\u0151l a szempontb\u00f3l k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk a k\u00e9rd\u00e9shez, akkor nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy mit is kellene tenn\u00fcnk: vizsg\u00e1ljuk meg az Isztanbuli Bienn\u00e1le\r\nt\u00f6rt\u00e9net\u00e9t &#8211; ami egy nagyszer\u0171 p\u00e9lda  &#8211; \u00e9s n\u00e9zz\u00fck meg, hogy \u201emi\u201d a m\u00fazeum, mit tudn\u00e1nk lep\u00e1rolni ebb\u0151l. Munk\u00e1kat fogunk v\u00e1logatni az Isztanbuli\r\nBienn\u00e1l\u00e9k sor\u00e1b\u00f3l, mintha egy gy\u0171jtem\u00e9ny anyag\u00e1b\u00f3l v\u00e1logatn\u00e1nk. Ez a \u201egy\u0171jtem\u00e9ny\u201d 1987 \u00e9s 2003 k\u00f6zt sz\u00fcletett \u00e9s olyan alkot\u00e1sokat v\u00e1logatunk\r\nebb\u0151l a peri\u00f3dusb\u00f3l, a 80-90-es \u00e9vekb\u0151l mondjuk, amelyek most, 2005-ben is k\u00fcl\u00f6n\u00f6s er\u0151vel sz\u00f3lnak.<br>\r\n<br>\r\nEz az egyik gondolatmenet. A m\u00e1sik, ezzel p\u00e1rhuzamos projekt Isztanbul, mint v\u00e1ros vizsg\u00e1lata lesz. Elmond-e valamit a v\u00e1rosr\u00f3l a bienn\u00e1l\u00e9?\r\n\u00c9s ha igen, mit \u00e1rul el r\u00f3la? Azok a munk\u00e1k, amelyek egy bizonyos peri\u00f3dusban kifejezetten erre az alkalomra, felk\u00e9r\u00e9sre k\u00e9sz\u00fcltek, mes\u00e9lnek-e\r\na v\u00e1ros v\u00e1ltoz\u00e1sair\u00f3l, arr\u00f3l, ahogy az a m\u0171v\u00e9szethez viszonyul. Kider\u00fcl-e arr\u00f3l valami, mik\u00e9nt viszonyultak az alkot\u00f3k a helyspecifikuss\u00e1g\r\nk\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez, ahhoz a tematik\u00e1hoz, amelyhez a legt\u00f6bb bienn\u00e1l\u00e9 szorosan k\u00f6t\u0151dik? Reag\u00e1ltak-e az alkot\u00f3k ezen id\u0151peri\u00f3dus v\u00e1ltoz\u00e1saira? Teh\u00e1t\r\n\u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben k\u00e9t olyan eleme van a bienn\u00e1l\u00e9nak, melyek visszat\u00e9rnek Eidhovenbe: egy egyszer\u0171 v\u00e1logat\u00e1s azokb\u00f3l a munk\u00e1kb\u00f3l, amelyek\r\nv\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk szerint nagyon er\u0151sek voltak. J\u00f3r\u00e9szt olyan munk\u00e1kr\u00f3l van sz\u00f3, amelyekben a m\u0171v\u00e9sz szerepe igen provokat\u00edv m\u00f3don jelenik meg,\r\namelyekben a m\u0171v\u00e9sz univerzuma lett r\u00f6gz\u00edtve, azokkal szemben, amelyek csak a hely- vagy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet specialit\u00e1saira reflekt\u00e1lnak. Lehet, hogy\r\nolyan m\u0171vek ezek, amelyek csak a bienn\u00e1l\u00e9 id\u0151tartama alatt l\u00e9teztek.<br>\r\n<br>\r\nAz eindhoveni r\u00e9sz pedig egyszer\u0171en a Van Abbe M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9r\u0151l sz\u00f3l. Mivel ez a gy\u0171jtem\u00e9ny arra is felhaszn\u00e1lhat\u00f3, hogy a v\u00e1ros\u00e1t\r\nreprezent\u00e1lja.  Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez provokat\u00edvabb, mint statisztikai adatok, t\u00e9rk\u00e9pek \u00e9s v\u00e1rosi legend\u00e1k r\u00e9v\u00e9n bemutatni egy v\u00e1rost, de lehet, hogy\r\nugyanolyan hiteles lehet a reprezent\u00e1ci\u00f3 a v\u00e1rosi gy\u0171jtem\u00e9nyeken kereszt\u00fcl, annak f\u00e9ny\u00e9ben, ami itt helyben fejl\u0151d\u00f6tt.<\/p>\r\n\r\n<p><b>M.E.:<\/b> <i>A m\u00fazeum \u00e9s bienn\u00e1le k\u00f6z\u00f6tti hierarchikus kapcsolatot tal\u00e1n a m\u0171v\u00e9szeti v\u00e1s\u00e1rok \u00e9s a kereskedelmi gal\u00e9ri\u00e1k viszony\u00e1val is\r\np\u00e1rhuzamba lehet \u00e1ll\u00edtani\u2026 Most azonban \u00d6n kiford\u00edtja ezt a fel\u00e1ll\u00e1st, jobban mondva, a gy\u0171jtem\u00e9ny ide\u00e1j\u00e1t csemp\u00e9szi vissza a bienn\u00e1l\u00e9ra\u2026<\/i><\/p>\r\n\r\n<p><b>C. E.:<\/b> Pontosan. A gy\u0171jtem\u00e9ny \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez egy elt\u00e9r\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel szeretn\u00e9nk kezdeni, egy csavarral, ha \u00fagy tetszik, a mindk\u00e9t\r\nszemmel val\u00f3 n\u00e9z\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel, amit az Isztambuli Bienn\u00e1l\u00e9hoz f\u0171z\u0151d\u0151 kapcsolat\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1val lehet el\u00e9rni. A gy\u0171jtem\u00e9ny ennek f\u00e9ny\u00e9ben\r\ntal\u00e1n felt\u00e1rja saj\u00e1toss\u00e1gai mellett a hi\u00e1nyoss\u00e1gait is. A m\u00fazeum alapvet\u0151 \u00e9s folytonos feladata az, hogy elemezze \u00e9s magyar\u00e1zza a saj\u00e1t\r\ngy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s most ez egy j\u00f3 alkalom arra, hogy az Isztanbuli Bienn\u00e1l\u00e9 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l vegy\u00fck ezt szem\u00fcgyre. Nagyon kev\u00e9s alkot\u00e1st tal\u00e1lhatunk\r\naz eindhoveni gy\u0171jtem\u00e9nyben az Isztanbuli Bienn\u00e1l\u00e9k anyag\u00e1b\u00f3l, de vajon ezek mi\u00e9rt ker\u00fcltek oda \u00e9s mi\u00e9rt pont ezek. Nagyon \u00e9rdekes az a\r\nfelfedez\u00e9s, hogy az Isztanbuli Bienn\u00e1le t\u00f6rt\u00e9nete is megjelenik egy kis v\u00e1ros m\u00fazeum\u00e1nak gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben.<br>\r\n<br>\r\nV\u00e9gig kell gondolni azt, hogy mi is hi\u00e1nyzik a gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l, hogyan viszonyul a kollekci\u00f3 a v\u00e1roshoz, oly m\u00f3don, ahogy az Isztambuli\r\nBienn\u00e1le t\u00f6rt\u00e9nete viszonyul Isztanbulhoz. Ezen \u00f6sszevet\u00e9s r\u00e9v\u00e9n lehet, hogy a gy\u0171jtem\u00e9ny egy igen kritikus olvasata adhat\u00f3. N\u00e9zz\u00fck meg, hogy\r\nmi hi\u00e1nyzik bel\u0151le, \u00e9s mi\u00e9rt nem olyan m\u00f3don jelen\u00edti meg Eindhovent a gy\u0171jtem\u00e9ny, ahogyan azt annak lak\u00f3i l\u00e1tni szeretn\u00e9k<\/p>\r\n\r\n<p><b>M.E.:<\/b> <i>Isztanbulban azonban lesznek felk\u00e9r\u00e9sre k\u00e9sz\u00fclt alkot\u00e1sok\u2026<\/i><\/p>\r\n\r\n<p><b>C.E.:<\/b> A munk\u00e1k fele Isztambulban k\u00e9sz\u00fcl majd; t\u00f6r\u00f6k \u00e9s nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeket munk\u00e1i, akikre nagy hat\u00e1ssal volt a v\u00e1ros, vagy m\u00e1s\r\nkapcsolatuk van vele. Felk\u00edn\u00e1ljuk a lehet\u0151s\u00e9get \u00e9s v\u00e1rjuk, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik majd, minden kontroll\u00e1l\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl. Rem\u00e9lj\u00fck m\u0171k\u00f6dni fog,\r\nmindazon\u00e1ltal ezt magunk sem tudhatjuk m\u00e9g.<br>\r\n<br>\r\nAz Isztambuli Bienn\u00e1l\u00e9 m\u00e1sik r\u00e9sze \u2013 ami ism\u00e9t a mindk\u00e9t szemmel val\u00f3 n\u00e9z\u00e9s k\u00e9rd\u00e9se, ez az, ami a legink\u00e1bb foglalkoztat engem ebben a\r\npillanatban, mivel ez perspektivikus l\u00e1t\u00e1st eredm\u00e9nyez \u2013, hogy m\u00e1s helysz\u00ednekr\u0151l hozzunk munk\u00e1kat, a vil\u00e1g m\u00e1s urb\u00e1nus k\u00f6zegeib\u0151l, olyan\r\nm\u0171v\u00e9szek alkot\u00e1sait, akik mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 m\u00f3don foglalkoznak a v\u00e1rosi k\u00f6rnyezet k\u00e9rd\u00e9seivel, alkossanak b\u00e1r Kaliforni\u00e1ban, Teher\u00e1nban, vagy\r\nTel Avivban. Bemutatjuk ezeket a munk\u00e1kat Isztambulban, hogy egy kritikai poz\u00edci\u00f3t v\u00e1zoljunk fel mag\u00e1hoz Isztambulhoz. \u00cdgy h\u00e1t mindk\u00e9t\r\nmegk\u00f6zel\u00edt\u00e9s jelen lesz: a m\u0171v\u00e9szek elragadtat\u00e1sa, amelyet Isztanbul ir\u00e1nt \u00e9reznek, \u00e9s emellett olyan megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek is helyet kapnak, hogy\r\nrendben, de ez nem minden, mi a m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net, mi van m\u00e9g itt? Isztambul egy\u00e9bk\u00e9nt is Eur\u00f3pa legnagyobb v\u00e1rosa, \u00e9s tal\u00e1n a legfontosabb v\u00e1rosa\r\nis egyben, hiszen egy reped\u00e9sen tal\u00e1lhat\u00f3, amely Eur\u00f3p\u00e1t v\u00e1lasztja el valami m\u00e1st\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n<p><b>M.E.<\/b> <i>A malm\u00f6i Rooseum igazgat\u00f3jak\u00e9nt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s programok ment\u00e9n \u00d6n az int\u00e9zm\u00e9nyt egy\u00e9rtelm\u0171en egy olyan k\u00eds\u00e9rlet helysz\u00edn\u00e9v\u00e9\r\ntette, ami azt vizsg\u00e1lta, hogy milyen is lehet a j\u00f6v\u0151 m\u0171v\u00e9szeti helysz\u00edne. Az egyik interj\u00faj\u00e1ban kiemelte, hogy a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti\r\nint\u00e9zm\u00e9nyek tal\u00e1n legkev\u00e9sb\u00e9 fontos funkci\u00f3ja a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termi. Most azonban a vil\u00e1g egyik legprofesszion\u00e1lisabb ki\u00e1ll\u00edt\u00f3tereivel rendelkez\u0151\r\nm\u00fazeum igazgat\u00f3ja, amely m\u00e9g egy elk\u00e9peszt\u0151en szofisztik\u00e1lt m\u0171t\u00e1rgyrakt\u00e1rral is rendelkezik. Leny\u0171g\u00f6z\u00f6tt az a komputeriz\u00e1lt rendszer, amelyet\r\nkifejezetten ennek a gy\u0171jtem\u00e9nynek a kezel\u00e9s\u00e9re hoztak l\u00e9tre\u2026 Hogy tudja a kor\u00e1bbi tapasztalatait kamatoztatni a mostani, mer\u0151ben elt\u00e9r\u0151\r\nszitu\u00e1ci\u00f3ban?<\/i><\/p>\r\n\r\n<p><b>C.E.:<\/b> A vonalk\u00f3dos megold\u00e1sra gondol? H\u00e1t igen, az leny\u0171g\u00f6z\u0151, engem is megd\u00f6bbentett.<\/p>\r\n\r\n<p><b>M.E.:<\/b> <i>A t\u00f6k\u00e9letes archiv\u00e1l\u00f3 rendszer birtokosa, amivel sz\u00f3 szerint b\u00e1rmit meg\u0151rizhet az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gnak\u2026<\/i><\/p>\r\n\r\n<p><b>C.E.:<\/b> Azt gondolom, hogy mindk\u00e9t megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s alkalmazhat\u00f3. Val\u00f3j\u00e1ban \u00e9n nem l\u00e1tok t\u00f6r\u00e9st ak\u00f6z\u00f6tt, amit a Rooseumban csin\u00e1ltam, \u00e9s\r\namit Eindhovenben szeretn\u00e9k majd csin\u00e1lni. Egy dologban azonban biztos vagyok, hogy a tervem kivitelez\u00e9se a msokkal tov\u00e1bb fog tartani, mivel\r\naz sokkal ink\u00e1bb \u00e1t van itatva a t\u00f6rt\u00e9nelemmel, \u00e9s a gy\u0171jtem\u00e9nye s\u00falyk\u00e9nt nehezedik r\u00e1, abban az \u00e9rtelemben, hogy ezt a s\u00falyt el\u00e9g neh\u00e9z\r\nmegmozgatni. Sokkal t\u00f6bb \u00e9rvel\u00e9s \u00e9s vita sz\u00fcks\u00e9geltetik, \u00e9s sokkal t\u00f6bb konzekvenci\u00e1n kereszt\u00fcl vezet az \u00fat. A k\u00e9rd\u00e9s az, hogy mennyiben\r\nlehet\u00fcnk experiment\u00e1lisak egy kontextusban, amelyben legink\u00e1bb k\u00e9t dologra kell tekintettel lenni: a gy\u0171jtem\u00e9nyre mag\u00e1ra \u2013 mindig biztosnak\r\nkell lenni abban, hogy a gy\u0171jtem\u00e9ny olyan m\u00f3don jelenik meg, amely hiteles k\u00e9pet ny\u00fajt \u00e9s respekt\u00e1lja saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t &#8211; \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre.<br>\r\n<br>\r\nA kunsthall\u00e9ban lehet valaki k\u00eds\u00e9rletez\u0151, minthogy egy olyan c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez sz\u00f3l, amely tiszt\u00e1ban van ennek az int\u00e9zm\u00e9nyt\u00edpusnak a\r\nmibenl\u00e9t\u00e9vel. Ez a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sokkal specializ\u00e1ltabb. A m\u00fazeumban sz\u00e9lesebb l\u00e1togat\u00f3k\u00f6rrel kell sz\u00e1molni, \u00e9s a v\u00e1rost is t\u00f6bb ponton \u00e9rinti a\r\ntev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnk. Az emberek a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb sz\u00e1nd\u00e9kkal l\u00e1togatj\u00e1k a m\u00fazeumot, csup\u00e1n egy olyan lehet\u0151s\u00e9get keresnek, amelyben m\u0171v\u00e9szettel\r\ntal\u00e1lkozhatnak, nem felt\u00e9tlen\u00fcl az eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcket a m\u0171v\u00e9szetnek szentel\u0151 szenved\u00e9lyes ind\u00edttat\u00e1sb\u00f3l, de ezt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get is magaddal kell\r\nragadd. Ennek az el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez sokkal lassabban kell haladni, \u00e9s mindig tiszt\u00e1n kell \u00e9rvelni.<\/p>\r\n\r\n<p><b>M.E.:<\/b> <i>Ambicion\u00e1lja, hogy \u00faj energi\u00e1kkal t\u00f6ltse fel a gy\u0171jtem\u00e9nyt? Mondjuk egy \u00faj olvasatot adjon neki kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti esem\u00e9nyeken\r\nkereszt\u00fcl?<\/i><\/p>\r\n\r\n<p><b>C.E.:<\/b> 100%-ig. \u00dagy gondolom, hogy ez az Eidhoven-Istambullal kezd\u0151dik el, \u00e9s ez az, ahogy a gy\u0171jtem\u00e9nnyel dolgozni szeretn\u00e9k a\r\nk\u00e9s\u0151bbiekben is. J\u00e1tszani kell a vele, de nagyon tisztelettud\u00f3an, ami annyit tesz, hogy az experimentalit\u00e1s nem mehet ennek k\u00e1r\u00e1ra. De az a\r\nm\u00f3dszer, amit a Rooseumban alkalmaztunk, a Van Abb\u00e9ra is \u00e9rv\u00e9nyes. A Rooseumban nem ford\u00edtottunk kiemelt figyelmet az int\u00e9zm\u00e9ny m\u00faltj\u00e1ra, csak\r\nv\u00e9gezt\u00fck a dolgunkat, mivel nem is volt annak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben t\u00f6rt\u00e9nelme. Sz\u00e1momra azonban az igazi kih\u00edv\u00e1st nem a munkam\u00f3dszer megv\u00e1ltoztat\u00e1sa,\r\nmint ink\u00e1bb ki\u00e9les\u00edt\u00e9se \u00e9s elm\u00e9ly\u00edt\u00e9se jelenti, \u00e9s annak a folyamatos tudatos\u00edt\u00e1sa, hogy mit is akarunk kezdeni a m\u00fazeummal. \u00c9s val\u00f3ban,\r\nelvetn\u00e9m a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terem megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st, abban az \u00e9rtelemben, hogy a falakra festm\u00e9nyeket helyez\u00fcnk, a f\u00f6ldre pedig install\u00e1ci\u00f3kat \u00e9s azt\r\ngondoljuk, hogy ezzel v\u00e9gezt\u00fcnk is. Az egyik dolog, amivel kezdeni szeretn\u00e9k, hogy egy sor \u00faj nevet vonultassak fel, m\u0171v\u00e9szeket, akik m\u00e9g nem\r\n\u00e1ll\u00edtottak ki itt, de ez mondjuk a legink\u00e1bb mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 r\u00e9sze a tervnek. Val\u00f3j\u00e1ban azt szeretn\u00e9m megv\u00e1ltoztatni, ahogy a m\u00fazeumban a\r\nm\u0171v\u00e9szekkel dolgozunk. Azt, ahogy a munk\u00e1ikat a n\u00e9z\u0151k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 t\u00e1rjuk, vagyis ezt a tal\u00e1lkoz\u00e1st lehet\u0151v\u00e9 tessz\u00fck. M\u00e9lys\u00e9gesen \u00e9rdekel, hogy\r\nmik\u00e9nt mutatjuk be a m\u0171v\u00e9szetet, \u00e9s mif\u00e9le m\u0171v\u00e9szetet mutatunk be. Rendez\u00fcnk p\u00e9ld\u00e1ul egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Andy Warholnak \u2013 amire egy\u00e9bk\u00e9nt nagy\r\nes\u00e9ly van \u2013 de ezt rem\u00e9nyeink szerint nagyon m\u00e1sk\u00e9nt szeretn\u00e9nk csin\u00e1lni. Nem csup\u00e1n \u00f6sszeszedni \u00e9s kitenni akarjuk az alkot\u00e1sait egy\r\nklasszikus ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termi helyzetben, hanem egy politiz\u00e1lt projekt keret\u00e9ben azt szeretn\u00e9nk kutatni, hogy mit is jelent a k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s, hogyan\r\nmedi\u00e1lt\u00e1k eddig a munk\u00e1it. A kunsthall\u00e9k a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra koncentr\u00e1lnak, de a m\u00fazeum a gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel, archiv\u00e1l\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel \u00e9s k\u00f6zvet\u00edt\u0151\r\nszerep\u00e9vel ett\u0151l igencsak elt\u00e9r.<br>\r\n<br>\r\nEz a t\u00e1rlat \u00fagy \u00e1ll majd \u00f6ssze, hogy artikul\u00e1lni tudjuk a sz\u00e1nd\u00e9kainkat; \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megrendez\u00e9s\u00e9nek az a c\u00e9lja, hogy bizonyos k\u00e9rd\u00e9seket\r\nkutassunk. Ez ugyan\u00fagy a gyakorlat r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi.<br>\r\n<br>\r\nAmikor mondjuk egy Allan Kaprow ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st csin\u00e1lunk, akkor ez egy olyan projektbe \u00e9p\u00fcl, amely alapvet\u0151en a t\u00e1rsadalmi t\u00e9r k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t j\u00e1rja\r\nk\u00f6r\u00fcl.<br>\r\n<br>\r\nMost a Van Abb\u00e9ban a kutat\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1t a gy\u0171jtem\u00e9ny k\u00e9pezi majd. Hogy mit \u00e9s mi\u00e9rt tal\u00e1lunk \u00e9rdekesnek. Mi\u00e9rt \u00e9rdekes, vagy \u00e9rdekes-e most\r\negy\u00e1ltal\u00e1n Picasso, hogyan viszonyul a tev\u00e9kenys\u00e9ge a kort\u00e1rs fest\u00e9szethez vagy napjaink k\u00e9palkot\u00e1s\u00e1hoz? Ezekkel a k\u00e9rd\u00e9sekkel lehet egy\r\nm\u00fazeumban j\u00e1tszani, \u00e9s az\u00e1ltal, hogy egy gy\u0171jtem\u00e9ny is a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll, m\u00e9g \u00e9rdekesebb\u00e9 v\u00e1lik a kutakod\u00e1s.<\/p>\r\n\r\n<p><b>M.E.:<\/b> <i>Amennyire l\u00e1tom ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s nagyban hasonl\u00edt arra, ami a g\u00f6teborgi M\u00fazeumban megrendezett \u201eAmateur\u201d c\u00edm\u0171 projektet\r\njellemezte\u2026 <a name=\"4anc\" href=\"#4sym\"><sup><b>4<\/b><\/sup><\/a><\/i><\/p>\r\n\r\n<p><b>C.E.:<\/b> Pontosan. Kedves, hogy tud err\u0151l a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l, mindig meglep, ha valaki ismeri a munk\u00e1imat. Tulajdonk\u00e9ppen nagyon b\u00fcszke\r\nvagyok erre a projektre, mivel az, ahogy egy m\u00fazeummal \u00e9s annak gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel dolgoztunk \u2013 kiv\u00e1lasztva egy fontos t\u00f6rt\u00e9neti pillanatot, 1900-\r\nat, \u00e9s megvizsg\u00e1ltuk, hogy az mik\u00e9nt lett reprezent\u00e1lva \u2013 sz\u00e1momra egy ma is tot\u00e1lisan \u00e9rv\u00e9nyes megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s.<\/p>\r\n\r\n<p><b>M.E.:<\/b> <i>Hogyan k\u00e9pzeli el a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szekkel val\u00f3 munk\u00e1t a m\u00fazeum keretein bel\u00fcl? Lesznek felk\u00e9r\u00e9sre k\u00e9sz\u00fclt m\u0171vek? Felv\u00e1llal\r\negyfajta produceri szerepet is?<\/i><\/p>\r\n\r\n<p><b>C.E.:<\/b> Felk\u00e9r\u00fcnk m\u0171v\u00e9szeket, hogy a gy\u0171jtem\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtsenek \u00faj m\u0171veket, amiket megvesz\u00fcnk. Ez mindenkit nyugtalan\u00edt, mert sosem\r\ntudhatod, hogy mit is kapsz majd. De a m\u00fazeum csak egy eszk\u00f6z, mint ahogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet, a m\u00fazeum \u00e9p\u00fclete is az, \u00e9s csak az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mit\r\ntudunk ezzel kezdeni. Olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat akarok \u00e9p\u00edteni, amelyek r\u00e1mutatnak, hogy a m\u0171v\u00e9szet ahhoz j\u00e1rul hozz\u00e1, hogy a vil\u00e1got m\u00e1smilyennek is\r\nelk\u00e9pzelhess\u00fck, mint amilyen most. Tulajdonk\u00e9ppen mindig is ezzel foglalkoztam. A k\u00e9pzel\u0151er\u0151 szintje igen alacsony napjainkban, a m\u0171v\u00e9szet\r\nt\u0151k\u00e9je pedig a k\u00e9pzel\u0151erej\u00e9ben rejlik, amit \u00e1tv\u00e1lthatunk. Amit a m\u0171v\u00e9szet a vil\u00e1gnak ny\u00fajt, amit a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g mag\u00e1val vihet az \u00fatj\u00e1n elhagyva a\r\nm\u00fazeumot. A k\u00e9pzeletnek k\u00e9t szintje van: az egyik a m\u0171vek t\u00e1rgy\u00e1nak elk\u00e9pzel\u00e9se, amely valami olyan elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9re k\u00e9sztetnek, amit az alkot\u00e1s\r\nn\u00e9lk\u00fcl sosem tudtam volna. \u00c9s ezt az elk\u00e9pzel\u00e9st magammal viszem az \u00e9letembe, a kocsm\u00e1ba vagy a munk\u00e1mba. De a m\u00e1sik szint tal\u00e1n az igaz\u00e1n\r\nizgalmas, a M\u00e1sik elk\u00e9pzel\u00e9se (k\u00e9pzelete\/k\u00e9pzel\u0151ereje), m\u00e1s szavakkal elk\u00e9pzelni a m\u0171v\u00e9sz k\u00e9pzelet\u00e9t, vagy elk\u00e9pzelni a M\u00e1sik k\u00e9pzelet\u00e9t&#8230; A\r\nsaj\u00e1t k\u00e9pzel\u0151er\u0151d mellett elk\u00e9pzelni saj\u00e1t magadat a m\u0171v\u00e9sz hely\u00e9ben az \u0151 k\u00e9pzeletvil\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n<p><b>M.E.<\/b> <i>Ez egy \u00e9rdekes \u00e9s amb\u00edci\u00f3zus program egy int\u00e9zm\u00e9nynek&#8230;<\/i><\/p>\r\n\r\n<p><b>C.E.:<\/b> &#8230;szerintem ez teljesen rendben van. Lesznek p\u00e9ld\u00e1ul olyan l\u00e1togat\u00f3k Isztambulban, akik lehet hogy sosem j\u00e1rtak ott azel\u0151tt,\r\nde a munk\u00e1k ment\u00e9n k\u00e9pzelik majd el azt maguknak. Haszn\u00e1lj\u00e1k a m\u0171v\u00e9szek k\u00e9pzelet\u00e9t. Van egyfajta elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fcnk arr\u00f3l, hogy milyenek is lehetnek\r\na nagyv\u00e1rosok a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain, mivel rengeteg inform\u00e1ci\u00f3nk van a m\u00e9di\u00e1b\u00f3l, de most egy specifikusabb oldallal ismerkedhet\u00fcnk meg a\r\nm\u0171v\u00e9sz k\u00e9pzelet\u00e9n kereszt\u00fcl. Ha t\u00e9nyleg hagyjuk, hogy a m\u0171v\u00e9sz poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l a m\u0171v\u00f6n kereszt\u00fcl gondolkodjunk, akkor meg\u00e9rthetj\u00fck, hogy mit is\r\njelent a m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra a v\u00e1ros, vagy mit is jelenthet Isztambulban \u00e9lni. \u00c9s ez \u00e9rinti az \u00f6sszes olyan esszenci\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9st, mint az\r\nimmigr\u00e1ci\u00f3, a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g k\u00e9rd\u00e9se, a nemzet\u00e1llamok k\u00f6zpontis\u00e1g\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se vagy az identit\u00e1s\u2026 A M\u00e1sik elk\u00e9pzel\u00e9se, ahogy \r\n<a href=\"http:\/\/www.english.emory.edu\/Bahri\/Spivak.html\" target=\"_blank\"><b>Gayatri Chakravorty Spivak<\/b><\/a> mondja, a \u201eTele-poesis\u201d, \r\nmint egyfajta po\u00e9tikus lehet\u0151s\u00e9g a t\u00e1volb\u00f3l.<br>\r\n<br>\r\nNem tudom, hogy olyan grandi\u00f3zusnak tervnek t\u0171nik-e ez, ha a m\u0171 \u00e9s az egy\u00e9n tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zelis\u00e9g\u00e9b\u0151l vizsg\u00e1ljuk. Abban a pillanatban a\r\nfelvet\u00e9s k\u00f6zeliv\u00e9 \u00e9s specifikuss\u00e1 v\u00e1lik, mint mondjuk Warhol eset\u00e9ben, akire eddig \u00fagy tekintett\u00fcnk, mint aki az \u00e9szak-amerikai fogyaszt\u00f3i\r\nt\u00e1rsadalom egy saj\u00e1tos illusztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t adja. \u00c9s ez egy \u00e9rv\u00e9nyes megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s. Haszn\u00e1lhatjuk a m\u0171veit arra, hogy mondjuk Marilyn Monroe-t\r\nvalahogy elk\u00e9pzelj\u00fck \u00e9s a k\u00e9pre n\u00e9zve elk\u00e9pzelhetj\u00fck az \u0151 kapcsolat\u00e1t ehhez az ikonhoz. De haszn\u00e1lhatjuk Warholt arra is, hogy elk\u00e9pzelj\u00fck \u0151t,\r\nmint egy szlov\u00e1k emigr\u00e1nst az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban,  akit leig\u00e1z \u00e9s egyben le is ny\u0171g\u00f6z az a t\u00e1rsadalom, amelynek a r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Aki ezzel egy\r\nkritikus pillant\u00e1st csemp\u00e9sz a helyzetbe \u00e9s a munk\u00e1i r\u00e9v\u00e9n elk\u00e9pzelhetj\u00fck magunkat ebben a szitu\u00e1ci\u00f3ban.<br>\r\n<br>\r\nHa ezt a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st egy konkr\u00e9t munka kapcs\u00e1n elemezz\u00fck, akkor nem neh\u00e9z bel\u00e1tni, hogy a meg\u00e9rt\u00e9s h\u00e1rom szintj\u00e9vel van dolgunk:\r\nelk\u00e9pzelhetj\u00fck, hogy a munka mit is jelent egy t\u00e1rsadalmi \u00e9s kritikai kontextusban, haszn\u00e1lhatjuk a saj\u00e1t k\u00e9pzelet\u00fcnket a munka t\u00e1rgy\u00e1n\r\nspekul\u00e1lgatva, majd megpr\u00f3b\u00e1lhatjuk haszn\u00e1lni a k\u00e9pzelet\u00fcnket arra, hogy e kett\u0151t kapcsolatba hozzuk egym\u00e1ssal.<\/p>\r\n\r\n<p><b>M.E.:<\/b> <i>Gondolja, hogy k\u00f6nny\u0171 lesz terve v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1hoz partnereket tal\u00e1lni a m\u00fazeumon bel\u00fcl?<\/i><\/p>\r\n\r\n<p><b>C.E.:<\/b> Tudom mire gondol, \u00e9s ez n\u00e9ha engem is frusztr\u00e1l. Nyomaszt a temp\u00f3, a lass\u00fas\u00e1g. \u00c9s ez destrukt\u00edv lehet. De ebben a pillanatban\r\nnagyon szil\u00e1rd vagyok, \u00fagy \u00e9rzem, hogy ez minimum 8-10 \u00e9ves projekt miel\u0151tt el\u00e9rn\u00e9m, amerre tartok, miel\u0151tt elunn\u00e1m, vagy elv\u00e1gyn\u00e9k valahova\r\nm\u00e1shova. Elsz\u00e1nt vagyok, hogy ezt a tervemet v\u00e9ghezvigyem. Az\u00e9rt d\u00f6nt\u00f6ttem \u00fagy, hogy bel\u00e9pek egy int\u00e9zm\u00e9nybe, mert az int\u00e9zm\u00e9nyek l\u00e9t\u00e9nek\r\nval\u00f3j\u00e1ban az a gondolat az alapja, hogy a k\u00f6z hangj\u00e1t, a t\u00e1rsadalmi nyilv\u00e1noss\u00e1got k\u00e9pviselik.<\/p>\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n<p>Budapest, 2005, \u00e1prilis 2<\/p>\r\n\r\n<p>Az interj\u00fat k\u00e9sz\u00edtette Moln\u00e1r Edit<\/p>\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<hr noshade>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n\r\n<p><a name=\"1sym\" href=\"#1anc\"><b>1<\/b><\/a> KKKE (Kort\u00e1rs K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Kur\u00e1torok Egyes\u00fclete) 2005. \u00e9vi kutat\u00e1si projektje, amely a magyarorsz\u00e1gi\r\nk\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszer saj\u00e1ts\u00e1gainak felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul<\/p>\r\n\r\n<p><a name=\"2sym\" href=\"#2anc\"><b>2<\/b><\/a> <a href=\"http:\/\/www.vanabbemuseum.nl\/\" alt=\"\" title=\"\" target=\"_blank\">http:\/\/www.vanabbemuseum.nl\/<\/a><\/p>\r\n\r\n<p><a name=\"3sym\" href=\"#3anc\"><b>3<\/b><\/a> A Van Abbe M\u00fazeumban megrendezend\u0151 \u201eEindhoven-Istanbul\u201d c\u00edm\u0171 projekt, amely a bienn\u00e1l\u00e9val egyid\u0151ben lesz\r\nl\u00e1that\u00f3<\/p>\r\n\r\n<p><a name=\"4sym\" href=\"#4anc\"><b>4<\/b><\/a> Amateur, Konstmuseum and Konsthall, G\u00f6teborg, 2000. Kur\u00e1torok: Charles Esche (Sk\u00f3cia), Mark Kremer\r\n(Hollandia) and Adam Szymczyk (Lengyelorsz\u00e1g).<br> <a href=\"http:\/\/www.artmargins.com\/content\/review\/polit2.html\" alt=\"\" title=\"\" target=\"_blank\">http:\/\/www.artmargins.com\/content\/review\/polit2.html<\/a><\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>&nbsp; Charles Esche, az eindhoveni Van Abbemuseum igazgat\u00f3ja, az ez\u00e9vi Isztanbuli Bienn\u00e1l\u00e9 kur\u00e1tora a Ludwig M\u00fazeumban rendezett, P\u00e1ldi L\u00edvia kezdem\u00e9ny\u00e9z\u00e9sre megval\u00f3sult \u201eShifting Parameters \u2013 Remarks on the Institutional\u201d konferencia vend\u00e9gek\u00e9nt j\u00e1rt nemr\u00e9g Budapesten. Moln\u00e1r Edit ez alkalommal k\u00e9sz\u00edtett vele interj\u00fat.. &nbsp; Moln\u00e1r Edit: A tegnapi el\u0151ad\u00e1st k\u00f6vet\u0151en nem volt t\u00fal sok k\u00e9rd\u00e9s az elhangzottakkal kapcsolatban, [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630280,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-400282","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-interju"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400282","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400282"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400282\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630280"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400282"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400282"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400282"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}