{"id":400286,"date":"2005-10-18T22:00:00","date_gmt":"2005-10-18T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400286"},"modified":"2005-10-18T22:00:00","modified_gmt":"2005-10-18T22:00:00","slug":"mind-the-gap","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/mind-the-gap\/","title":{"rendered":"Mind the Gap!"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

„Mind the gap!” – hallj\u00e1k a londoni metr\u00f3 utasai nap mint nap. Egy ismeretlen forr\u00e1sb\u00f3l ered\u0151, fel\u00fclr\u0151l j\u00f6v\u0151 hang figyelmezteti az embereket \u00fajra \u00e9s \u00fajra, hogy figyeljenek oda a hi\u00e1nyra.<\/p>\r\n

A mondat az adott kontextusban term\u00e9szetesen pr\u00f3zaibb jelent\u00e9ssel b\u00edr. Mire is sz\u00f3l\u00edtja fel az utasokat? Arra, hogy \u00fcgyeljenek arra a r\u00e9sre, melyet a metr\u00f3szerelv\u00e9nyek \u00e9s a peron pontatlan illeszked\u00e9se eredm\u00e9nyez. Hogy l\u00e9pj\u00e9k \u00e1t a hi\u00e1nyt. Ha nem ezt tenn\u00e9k, annak s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek. \u00cdgy azt\u00e1n saj\u00e1t, j\u00f3l megfontolt \u00e9rdek\u00fcnkbol \u00edgy is tesz\u00fcnk nap mint nap: automatikusan l\u00e9pj\u00fck \u00e1t a r\u00e9st – a hi\u00e1nyt -, biztos talajt keresve a l\u00e1bunk alatt.<\/p>\r\n

Tal\u00e1n m\u00e9gis vannak n\u00e9h\u00e1nyan, akik olykor elvonatkoztatnak az eleve adott \u00e9rtelmez\u00e9si kerett\u0151l, \u00e9s meghallj\u00e1k a felsz\u00f3l\u00edt\u00e1s metaforikus jelent\u00e9s\u00e9t. \u00c9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Azt, hogy figyelj\u00fcnk oda arra a hi\u00e1nyra (azokra a hi\u00e1nyokra), melyet \u00e9let\u00fcnk \u00e9s \u00e9n\u00fcnk mozaikdarabjainak pontatlan illeszked\u00e9sei eredm\u00e9nyeznek. Figyelj\u00fcnk r\u00e1juk oda, azaz ne hagyjuk \u0151ket figyelmen k\u00edv\u00fcl. Keress\u00fck \u0151ket. Hiszen csak saj\u00e1t, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hi\u00e1nyaink felismer\u00e9se \u00e1ltal v\u00e1lhatunk hi\u00e1nytalanokk\u00e1.<\/p>\r\n

\r\nA hi\u00e1ny keres\u00e9s\u00e9re invit\u00e1lt tizenh\u00e1rom m\u0171v\u00e9szt L\u00e1z\u00e1r Eszter, a Traf\u00f3 A hi\u00e1ny nyom\u00e1ban<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak kur\u00e1tora. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s koherenci\u00e1j\u00e1t biztos\u00edtja, hogy a keres\u00e9s minden alkot\u00e1sban explicit alkot\u00f3i m\u00f3dszerk\u00e9nt jelenik meg, azaz olyan m\u0171vekkel tal\u00e1lkozik a l\u00e1togat\u00f3, melyek a keres\u00e9st mag\u00e1t tematiz\u00e1lj\u00e1k – jobb\u00e1ra az alkot\u00f3i folyamatokon kereszt\u00fcl. Ez legt\u00f6bb esetben a saj\u00e1t identit\u00e1s keres\u00e9s\u00e9nek metaforiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t jelenti. Hogy mi az identit\u00e1s, vagy mi az \u00e9n? – ez az egyik legabszurdabb k\u00e9rd\u00e9s, melyet azonban m\u00e9gis folyamatosan feltesz\u00fcnk. Hogy milyen aspektusai lehets\u00e9gesek, milyen \u00f6sszetev\u0151i vannak \u00e9s milyen kapcsolatban \u00e1llnak egym\u00e1ssal a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9n-r\u00e9szek – ezen k\u00e9rd\u00e9sek megv\u00e1laszol\u00e1sa n\u00e9mileg produkt\u00edvabb munkahipot\u00e9zisnek hangzik. Az alkot\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge ezeknek pr\u00f3b\u00e1lt ut\u00e1naj\u00e1rni.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00f3k k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben – \u00edgy V\u00e1radi Zs\u00f3fia, Lendvai \u00c1d\u00e1m \u00e9s Szacsva y P\u00e1l – az identit\u00e1s egy kollekt\u00edv aspektus\u00e1t igyekeztek megragadni, a t\u00e1rsas identit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel foglalkoztak. A t\u00e1rsas identit\u00e1s fontoss\u00e1g\u00e1nak felismer\u00e9se \u00e9s felismertet\u00e9se k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos az olyan individualista t\u00e1rsadalmakban, melyekben mintha sokszor megfeledkezn\u00e9nk arr\u00f3l, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportok, melyekhez akarva-akaratlanul tartozunk \u00e9ppolyan fontos r\u00e9teg\u00e9t k\u00e9pezik \u00e9n\u00fcnknek, mint egy\u00e9b individu\u00e1lis jellemz\u0151ink vagy c\u00e9ljaink.<\/p>\r\n

V\u00e1radi Zs\u00f3fia egy kor\u00e1bbi munk\u00e1j\u00e1ban saj\u00e1t csal\u00e1dtagjair\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9nyk\u00e9pek olyan r\u00e9szleteit v\u00e1logatta \u00e9s v\u00e1gta ki, melyek hasonl\u00edtanak r\u00e1, majd ezekb\u0151l rakta ki saj\u00e1t arck\u00e9p\u00e9t – \u00fagy, hogy k\u00f6zben egyetlen saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3t sem haszn\u00e1lt fel. A k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 azonoss\u00e1g \u00e9s a (csal\u00e1di) k\u00f6t\u0151d\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja r\u00e9g\u00f3ta foglalkoztatja, ezt dolgozza fel a Traf\u00f3ban ki\u00e1ll\u00edtott Tal\u00e1lt csal\u00e1d<\/I>ban is. A f\u00e9nyk\u00e9pes csal\u00e1dfa szerepl\u0151i olyan ismer\u0151s\u00f6k vagy ismeretlenek, akiket a m\u0171v\u00e9sz-f\u0151szerepl\u0151 a hozz\u00e1 val\u00f3 fizikai hasonl\u00f3s\u00e1guk miatt v\u00e1lasztott fikt\u00edv csal\u00e1dj\u00e1ba. A k\u00fcls\u0151 jegyek azonban hamar bels\u0151 k\u00f6tel\u00e9kk\u00e9 alakulhatnak, \u00e9s a kor\u00e1bban egym\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s emberekb\u0151l val\u00f3di k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g form\u00e1l\u00f3dhat. Olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, melyet esetleges \u00e9s v\u00e9letlenszeru (fizikai jegyekre \u00e9p\u00fcl\u0151) kateg\u00f3ri\u00e1k – vastag szem\u00f6ld\u00f6k\u00f6kb\u0151l, v\u00e9kony sz\u00e1jakb\u00f3l, s\u00f6t\u00e9t hajakb\u00f3l – hoztak l\u00e9tre, de l\u00e9te m\u00e9gis kit\u00f6r\u00f6lhetetlenn\u00e9 v\u00e1lik tagjai (aktu\u00e1lis) identit\u00e1s\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\n

Szacsva y P\u00e1l m\u00e1sfel\u0151l k\u00f6zel\u00edt, de \u0151 is az identit\u00e1s t\u00e1rsas vet\u00fclet\u00e9t keresi. Kifejezetten a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tematik\u00e1ja ihlette Artiste trouv\u00e9<\/I> c\u00edm\u0171 projektj\u00e9t, melyet k\u00f6ztereken elhelyezett matric\u00e1kon is hirdet. Olyan (alkalmi) m\u0171v\u00e9szeket keres, akik egyfajta k\u00f6z\u00f6s egy\u00fctt gondolkod\u00e1s keret\u00e9ben hozn\u00e1k l\u00e9tre kollekt\u00edv alkot\u00e1saikat. Szacsva y projektje r\u00e1mutat, hogy a saj\u00e1t szellemi tulajdonhoz val\u00f3 g\u00f6rcs\u00f6s ragaszkod\u00e1s – a rosszul \u00e9rtelmezett individualizmus – sokszor \u00fatj\u00e1ban \u00e1llhat annak, hogy a m\u0171v\u00e9szek, tud\u00f3sok, kutat\u00f3k kimozduljanak saj\u00e1t gondolkod\u00e1suk orig\u00f3j\u00e1b\u00f3l \u00e9s val\u00f3ban \u00e9rt\u00e9kes alkot\u00e1sokat hozzanak l\u00e9tre, ahelyett, hogy csak saj\u00e1t szakmai \u00e9letrajzukat duzzasztan\u00e1k a v\u00e9gtelens\u00e9gig. A m\u0171h\u00f6z tartoz\u00f3 blog (www.artistetrouve.freeblog.hu<\/a>) t\u00e1tong\u00f3 \u00fcress\u00e9ge azonban arr\u00f3l tan\u00faskodik, hogy az \u00f6tlet \u00e9rdektelens\u00e9gbe fulladt, vagy legal\u00e1bbis Szacsva y nem lenne a legjobb PR-szakember: egyetlen reakci\u00f3 sem \u00e9rkezett a felh\u00edv\u00e1sra. Avagy a m\u0171v\u00e9sznek nem volt ideje felt\u00f6lteni \u0151ket a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nyitvatart\u00e1si ideje alatt. Lehetne persze ehely\u00fctt elm\u00e9let \u00e9s gyakorlat problematikus viszony\u00e1r\u00f3l elm\u00e9lkedni, arr\u00f3l, hogy az idea lenne-e maga a m\u0171alkot\u00e1s vagy egy materialist\u00e1bb m\u0171v\u00e9szetfelfog\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben sz\u00e1mon k\u00e9rni a v\u00e1lasztott forma – a blog – hat\u00e9kony haszn\u00e1lat\u00e1t a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kontextus\u00e1ban.<\/p>\r\n

Lendvai \u00c1d\u00e1m szint\u00e9n \u00faj k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek teremt\u00e9s\u00e9n f\u00e1radozik, s csak\u00fagy, mint V\u00e1radi Zs\u00f3fia, \u0151 is hasonl\u00f3s\u00e1gok ment\u00e9n szervezi ezeket. Ez\u00fattal azonban nem k\u00fcls\u0151 jegyekrol van sz\u00f3, hanem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9m\u00e1k ir\u00e1nti attit\u0171d\u00f6k hasonl\u00f3s\u00e1ga az, ami k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get teremt. Az on-line projekt, a www.mindenki.hu<\/a> az internet k\u00f6zeg\u00e9t haszn\u00e1lja, \u00edgy j\u00e1t\u00e9kba hozza a m\u00e1sok ut\u00e1ni anonim keresg\u00e9l\u00e9s, a megfigyel\u00e9s \u00e9s leskel\u0151d\u00e9s gesztusait, m\u00e9gsem ezekr\u0151l sz\u00f3l. A l\u00e1togat\u00f3nak a regisztr\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket kell megv\u00e1laszolnia, majd a rendszer azt a t\u00edz l\u00e1togat\u00f3t jelen\u00edti meg sz\u00e1m\u00e1ra, akikkel a legt\u00f6bb azonos v\u00e1laszt adta. Mire is j\u00f3 ez? Azonk\u00edv\u00fcl persze, hogy mindenki im\u00e1d olyan k\u00e9rd\u00e9sekre v\u00e1laszolni, mint hogy mit csin\u00e1lna a lott\u00f3 f\u0151nyerem\u00e9nnyel…<\/p>\r\n

Az identit\u00e1s fogalma egy furcsa, paradox helyzetet is felt\u00e9telez: egyszerre szeretn\u00e9nk hasonl\u00edtani m\u00e1sokra (hiszen ez teremti meg a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez val\u00f3 tartoz\u00e1s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t), de egy\u00fattal k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zve mindenki m\u00e1st\u00f3l, egyedinek \u00e9s megism\u00e9telhetetlennek szeretn\u00e9nk \u00e9rezni magunkat) A projekt ennek a kett\u0151s ig\u00e9nynek a demonstr\u00e1l\u00e1sa, \u00e9s egyben kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se is. B\u00e1r hirtelen nem tudn\u00e1m megmondani az \u00f6sszes lehets\u00e9ges v\u00e1lasz kombin\u00e1ci\u00f3inak sz\u00e1m\u00e1t, m\u00e9gis azt felt\u00e9telezem, hogy nincs k\u00e9t l\u00e1togat\u00f3, aki minden k\u00e9rd\u00e9sre pontosan ugyanazokat a v\u00e1laszokat jel\u00f6ln\u00e9 meg. A hasonl\u00f3s\u00e1g m\u00e9rt\u00e9ke azonban meglehet\u0151sen nagy lehet… Statisztikai szempontb\u00f3l persze kifog\u00e1solhat\u00f3 a munka, hiszen az azonos v\u00e1laszok sz\u00e1ma mellett az is fontos, hogy melyek az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra relev\u00e1ns k\u00e9rd\u00e9sek – vagyis \u00e9rdemes lett volna s\u00falyozni. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul nem \u00e9rzem magamt\u00f3l nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151nek azt, aki hetente t\u00f6bbsz\u00f6r j\u00e1r moziba, mint \u00e9n, de akinek nem a Friendsbol (J\u00f3bar\u00e1tok) kellene a teljes sz\u00e9ria, hanem a Bar\u00e1tok k\u00f6ztb\u0151l, h\u00e1t…<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00f3k egy m\u00e1sik csoportja kifejezetten saj\u00e1t identit\u00e1s\u00e1b\u00f3l, illetve annak keres\u00e9s\u00e9b\u0151l indul ki, m\u00e9gis k\u00e9pes \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9ny\u0171 dolgokat k\u00e9rdezni \u00e9s \u00e1ll\u00edtani. Ilyen t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Ravasz Andr\u00e1s n\u00e9gy fot\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sorozata, a Transfer<\/I><\/a>. Ravasz kor\u00e1bbi munk\u00e1ihoz hasonl\u00f3an ism\u00e9t appropri\u00e1l, hiszen egy Afrik\u00e1ban v\u00edz ut\u00e1n kutat\u00f3(!) geol\u00f3gusnak, L\u00e1ng G\u00e1bornak a Maliban k\u00e9sz\u00edtett fot\u00f3it saj\u00e1t\u00edtja ki \u00e9s alak\u00edtja \u00e1t. A fot\u00f3k k\u00f6zponti mot\u00edvuma a keres\u00e9s: minden k\u00e9pen t\u00f6bb ember \u00e1ll k\u00f6r\u00fcl valamit<\/I>(vagy ink\u00e1bb Valamit), de hogy mi is ez val\u00f3j\u00e1ban, azt egyik esetben sem lehet pontosan tudni. Azt azonban \u00e9rezni, hogy olyan dolgok metamorf\u00f3zisa zajlik, melyek kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrnak a szerepl\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra: mindenki fesz\u00fclten figyel. Az egyik fot\u00f3n a valami<\/I> egy barlang s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g\u00e9b\u0151l ker\u00fcl ki a f\u00e9nyre. Egy m\u00e1sikon szivatty\u00fan \u00e1t jut egy tart\u00e1lyba. A harmadikon valamit<\/I> kicsomagolnak, de csak mag\u00e1t a folyamatot l\u00e1tjuk, az eredm\u00e9nyt nem. A negyediken pedig k\u00e9t ember – egyik\u00fck szerep\u00e9be a m\u0171v\u00e9sz „b\u00fajt bele”, saj\u00e1t f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9re cser\u00e9lve az eredeti arcot – f\u0151z, vagyis ez esetben is egyfajta \u00e1talakul\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk. Mi is ez az \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltoz\u00f3, \u00e1talakul\u00f3, \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u0151, titokzatos dolog, mely ut\u00e1n mindannyian folyamatosan kutakodunk, an\u00e9lk\u00fcl, hogy pontosan tudn\u00e1nk, hogy mi is az val\u00f3j\u00e1ban? A Transfer<\/I> az identit\u00e1s keres\u00e9s\u00e9nek, a keres\u00e9s folyamat\u00e1nak kifejezetten po\u00e9tikus megjelen\u00edt\u00e9se.<\/p>\r\n

Saj\u00e1t identit\u00e1s\u00e1nak kutat\u00e1s\u00e1b\u00f3l indul ki Andreas Fogarasi is, akit r\u00e9g\u00f3ta \u00e9rdekel a branding fogalma, vagyis az, hogy hogyan v\u00e1lhat egy n\u00e9v m\u00e1rkajelz\u00e9ss\u00e9. Ez\u00fattal saj\u00e1t nev\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 postai c\u00edmz\u00e9seken tal\u00e1lhat\u00f3 el\u00edr\u00e1sait gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze egy A\/4-es lapon<\/a>. Vajon mennyire tartozik egy n\u00e9v az identit\u00e1sunkhoz? Amikor valaki megk\u00e9rdezi, hogy kik vagyunk, nem nev\u00fcnk-e az els\u0151 dolog, amivel defini\u00e1ljuk magunkat? De mi t\u00f6rt\u00e9nik akkor, amikor nev\u00fcnk bet\u0171i \u00f6sszekeverednek \u00e9s felcser\u00e9l\u0151dnek? M\u00e9g mindig ugyanarra a szem\u00e9lyre vonatkozik a m\u00e1rkan\u00e9v, vagy felbomlik jel \u00e9s jel\u00f6lt kapcsolata? Vajon mennyire rugalmas az identit\u00e1sunk? A kifejezetten minimalista forma – egy A\/4-es g\u00e9pelt lap – Fogarasi k\u00e9rlelhetetlen prec\u00edzs\u00e9ggel behat\u00e1rolt k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151 legadekv\u00e1tabb megnyilv\u00e1nul\u00e1sa.<\/p>\r\n

Az identit\u00e1s k\u00e9pl\u00e9kenys\u00e9ge tematiz\u00e1l\u00f3dik a szlov\u00e9n Miha Knific videomunk\u00e1j\u00e1ban is. A foszerepl\u0151 egy bar\u00e1tja sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00e9n megnyit egy fot\u00f3t, mely valahogy egyre ismer\u0151sebb \u00e9s ismer\u0151sebb lesz neki. Nem tudja, ki k\u00fcldhette. Tal\u00e1n \u0151 maga? A sosem l\u00e1tott k\u00e9pek ismer\u0151ss\u00e9ge, a felad\u00f3 kil\u00e9t\u00e9nek titokzatoss\u00e1ga a kollekt\u00edv tudattalan, a k\u00f6z\u00f6s emberi tud\u00e1s legm\u00e9lyebb r\u00e9tegeit id\u00e9zi meg, mik\u00f6zben az identit\u00e1s keres\u00e9s\u00e9nek \u00fajabb lehets\u00e9ges szempontjai villannak fel.<\/p>\r\n

M\u00edg Knific a titokzatos fot\u00f3 felad\u00f3ja – \u00e9s \u00edgy saj\u00e1t maga – ut\u00e1n kutat, addig L\u00e1szl\u00f3 Gergely \u00e9s R\u00e1kosi P\u00e9ter X. urat k\u00f6vetik nyomon. X. \u00far mindannyiunk sz\u00e1m\u00e1ra ismer\u0151s, hiszen a legt\u00f6bb megnyit\u00f3n felbukkan. De mintha kevesen tudn\u00e1k, hogy ki is \u0151 val\u00f3j\u00e1ban. A m\u0171v\u00e9szek r\u00e9g\u00f3ta k\u00e9sz\u00edtik f\u00e9nyk\u00e9peiket X. \u00farr\u00f3l, \u00e9s t\u00f6bb arch\u00edvumban bukkantak tov\u00e1bbiakra. Furcsa sorozat form\u00e1l\u00f3dik X. \u00far kult\u00far-k\u00f6r\u00fatjaib\u00f3l, de olyan mozaikdarabok ezek, melyek sehogyan sem \u00e1llnak \u00f6ssze egy eg\u00e9ssz\u00e9, az alkot\u00e1s – \u00e9s az identit\u00e1s keres\u00e9se – egyismeretlenes egyenlet marad.<\/p>\r\n

Hasonl\u00f3 a t\u00e9ma az \u00e9szt Marko M\u00e4etamm „soha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151”, \u00f6nmag\u00e1ba \u00e1lland\u00f3an visszat\u00e9r\u0151 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben is. A m\u0171v\u00e9sz szerepj\u00e1t\u00e9kainak egyike ez a „sz\u00f6veg-film”, a Dream<\/I>, mely narr\u00e1tor-f\u0151szerepl\u0151je olyan v\u00e1lasz\u00fat el\u00e9 \u00e9r, melyn\u00e9l egyik \u00fat sem jelenthet j\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1st. B\u00e1rmely megold\u00e1s mellett is d\u00f6nts\u00f6n, ugyanaz a fojtogat\u00f3 \u00e9rz\u00e9s a v\u00e9geredm\u00e9ny. A Dream<\/I> olyan – rendk\u00edv\u00fcl brut\u00e1lis – pszichodramatikus keretbe \u00e1gyazott t\u00f6rt\u00e9net, melyben az identit\u00e1s egy ki\u00fattalan labirintus, az emberi d\u00f6nt\u00e9s szabads\u00e1ga pedig k\u00e1rtyav\u00e1rk\u00e9nt \u00f6sszeoml\u00f3 ill\u00fazi\u00f3.<\/p>\r\n

Kokesch \u00c1d\u00e1m vide\u00f3j\u00e1n<\/a> a keres\u00e9s szint\u00e9n nem j\u00e1r eredm\u00e9nnyel, amennyiben a harci ruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, paintballoz\u00f3 szerepl\u0151k nem igaz\u00e1n tal\u00e1lj\u00e1k sem egym\u00e1st, sem a c\u00e9lpontokat. Mintha \u00f6ssze-vissza l\u00f6v\u00f6ld\u00f6zn\u00e9nek, mik\u00f6zben egyszerre v\u00e1lnak \u00fcld\u00f6z\u0151kk\u00e9 (keres\u0151kk\u00e9) \u00e9s \u00fcld\u00f6z\u00f6ttekk\u00e9.<\/p>\r\n

Ricarda Denzer vide\u00f3j\u00e1nak (Reading in Absence – T\u00fcr 14<\/I><\/a>), a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legszebben f\u00e9nyk\u00e9pezett \u00e9s leg\u00e9rz\u00e9kenyebb munk\u00e1j\u00e1nak narr\u00e1torai is a hi\u00e1ny nyom\u00e1ba erednek, amikor egy m\u00e1r gyakorlatilag \u00fcres lak\u00e1sban<\/a> h\u00e1trahagyott nyomok alapj\u00e1n pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k \u00f6sszerakni a kor\u00e1bban ott lak\u00f3k \u00e9let\u00e9t. Minden narr\u00e1tor saj\u00e1t identit\u00e1sa, gondolkod\u00e1sa \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netei nyom\u00e1n p\u00f3tolja ki a hi\u00e1nyt, olyan – teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 – \u00e9lett\u00f6rt\u00e9neteket kre\u00e1lva, melyek ink\u00e1bb saj\u00e1t magukr\u00f3l \u00e1rulkodnak, semmint az ismeretlen lak\u00f3kr\u00f3l. A val\u00f3s\u00e1g – \u00e9s az identit\u00e1s – nem objekt\u00edv entit\u00e1s, mindig \u00e9s mindenhol szubjekt\u00edv d\u00f6nt\u00e9sek eredm\u00e9nye, hogy mit \u00e9szlel\u00fcnk \u00e9s \u00e9rtelmez\u00fcnk val\u00f3s\u00e1gk\u00e9nt.<\/p>\r\n

Felteszem, hogy erre utalhat Gr\u00f3f Ferenc Koloni\u00e1l<\/I><\/a>ja is – csak (legy\u00fcnk j\u00f3indulat\u00faak) n\u00e9mileg enigmatikusabb form\u00e1ban. Gr\u00f3f (r\u00e9szben) \u00e1ldokumentarista m\u00f3dszerrel t\u00e1rja fel az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia „sikeres” gyarmatos\u00edt\u00e1s\u00e1t, melyrol ut\u00f3bb m\u00e9gis az der\u00fcl ki, hogy teljess\u00e9ggel \u00e9rtelmetlen: a megszerzett Ferenc J\u00f3zsef F\u00f6ld ugyanis haszn\u00e1lhatatlan birtokosai sz\u00e1m\u00e1ra. A Gr\u00f3f \u00e1ltal felhalmozott „dokumentumok” azonban m\u00e1r csak mennyis\u00e9g\u00fckn\u00e9l fogva is teljesen befogadhatatlanok, hacsak a l\u00e1togat\u00f3 nem lev\u00e9lt\u00e1ri kutat\u00e1sokon edz\u0151d\u00f6tt elm\u00e9vel l\u00e1t neki az olvas\u00e1snak. B\u00e1r sejthet\u0151, hogy komoly munka \u00e9s kutat\u00e1s \u00e1ll az alkot\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt, az valahogy m\u00e9gis megreked a jajde-\u00e9rdekes, na menj\u00fcnk tov\u00e1bb szinten. Az optimista verzi\u00f3 pedig az, hogy l\u00e1togat\u00f3 a kutat\u00e1s folyamatos \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t, k\u00f6vethetetlen el\u00e1gaz\u00e1sait \u00e9s relativit\u00e1s\u00e1t tapasztalhatja meg. <\/p>\r\n

A val\u00f3s\u00e1g mind Denzer, mind Gr\u00f3f Ferenc munk\u00e1j\u00e1ban az egy\u00e9n szubjekt\u00edv rendez\u0151elveinek f\u00fcggv\u00e9nye, s mintha erre reflekt\u00e1lna Keserue Zsolt is, aki k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 m\u0171sorkoncepci\u00f3j\u00fa TV-csatorna 24 \u00f3r\u00e1s anyag\u00e1b\u00f3l emel ki \u00e9s v\u00e1g \u00f6ssze bizonyos r\u00e9szleteket. Az egyikb\u0151l csak a k\u00e9rd\u00e9seket – minden k\u00e9rd\u00e9st, mely ebben a 24 \u00f3r\u00e1ban elhangzott – a m\u00e1sikb\u00f3l pedig szappanoper\u00e1k p\u00e1rbesz\u00e9d n\u00e9lk\u00fcli jeleneteit. A szubjekt\u00edv sz\u0171r\u0151n \u00e1trost\u00e1lt videoanyag a befogad\u00f3ban ambivalens \u00e9rz\u00e9seket kelt: egyszerre \u00e9rez zavart a r\u00e1z\u00fadul\u00f3 k\u00e9rd\u00e9shalmazt\u00f3l \u00e9s hi\u00e1nyt a p\u00e1rbesz\u00e9d-n\u00e9lk\u00fclis\u00e9gt\u0151l, mik\u00f6zben \u00fagy t\u0171nik, \u00e9ppen a hi\u00e1ny ennyire er\u0151s, ak\u00e1r fiziol\u00f3giai v\u00e1laszokkal (pl. sz\u00edvdobog\u00e1s) k\u00eds\u00e9rt felismer\u00e9se a legprodukt\u00edvabb \u00e9rz\u00e9s, mellyel a l\u00e1togat\u00f3 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l t\u00e1vozhat.<\/p>\r\n

Aki keres, tal\u00e1l – tartja a k\u00f6zmond\u00e1s, a k\u00e9rd\u00e9s csak az, hogy mit tal\u00e1l. Nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy \u00e9ppen azt, amit keresett, legal\u00e1bbis a jelen kontextusban nem. Az eredm\u00e9nyn\u00e9l azonban fontosabb a keres\u00e9s, mondhatni a keres\u00e9s maga az, amit a l\u00e1togat\u00f3 megtal\u00e1lhat ezen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son.<\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  „Mind the gap!” – hallj\u00e1k a londoni metr\u00f3 utasai nap mint nap. Egy ismeretlen forr\u00e1sb\u00f3l ered\u0151, fel\u00fclr\u0151l j\u00f6v\u0151 hang figyelmezteti az embereket \u00fajra \u00e9s \u00fajra, hogy figyeljenek oda a hi\u00e1nyra. A mondat az adott kontextusban term\u00e9szetesen pr\u00f3zaibb jelent\u00e9ssel b\u00edr. Mire is sz\u00f3l\u00edtja fel az utasokat? Arra, hogy \u00fcgyeljenek arra a r\u00e9sre, melyet a metr\u00f3szerelv\u00e9nyek […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630284,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400286","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400286","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400286"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400286\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630284"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400286"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400286"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400286"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}