{"id":400306,"date":"2006-04-17T22:00:00","date_gmt":"2006-04-17T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400306"},"modified":"2023-03-25T11:35:33","modified_gmt":"2023-03-25T10:35:33","slug":"futyuljuk-egyutt-a-dallamot-herr-adorno","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/futyuljuk-egyutt-a-dallamot-herr-adorno\/","title":{"rendered":"F\u00fcty\u00fclj\u00fck egy\u00fctt a dallamot, Herr Adorno?"},"content":{"rendered":"<p>&nbsp;<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<p>\r\n<style type=\"text\/css\">\r\n<!--\r\n.style2 {font-size: 18px}\r\n-->\r\n<\/style>\r\n<\/p>\r\n<h4 align=\"left\">Gregory Sholette<\/h4>\r\n<h1>\u00a0<\/h1>\r\n<p><span class=\"style2\">F\u00fcty\u00fclj\u00fck egy\u00fctt a dallamot, Herr Adorno?<\/span><a href=\"#_ftn1\" name=\"_ftnref1\">1<\/a><\/p>\r\n<p>(Pletyka, auton\u00f3mia \u00e9s kollektivizmus a v\u00e1llalkoz\u00f3i kult\u00fara kor\u00e1ban)<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<p>Legt\u00f6bb\u00fcnk j\u00f3l ismeri Steve Kurtz (Critical Art Ensemble) szerencs\u00e9tlen t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/p>\r\n<p>2004 m\u00e1jus 11-\u00e9n reggelre kelve Steve Kurtz \u00e9szreveszi, hogy feles\u00e9ge, Hope, \u00e9lettelen\u00fcl fekszik mellette. Azonnal h\u00edvja a ment\u0151ket. \u00c9rkez\u00e9skor a ment\u0151s\u00f6k felfedezik, hogy a h\u00e1zban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 laborat\u00f3riumi eszk\u00f6z\u00f6k tal\u00e1lhat\u00f3k, \u00fagy mint Petri cs\u00e9sz\u00e9k, k\u00e9mcs\u00f6vek \u00e9s DNS kiv\u00e1laszt\u00f3 berendez\u00e9s. A helyi rend\u0151rs\u00e9g idegesen \u00e9rtes\u00edti az FBI-t. Az Egyes\u00edtett Terrorellenes Er\u0151k hamarosan kisz\u00e1llnak Kurtz otthon\u00e1ba, majd egy, az 1971-es <em>Androm\u00e9da k\u00f6d <\/em>c\u00edm\u0171 techno-thrillerbe ill\u0151 jelenet keret\u00e9ben feh\u00e9r vegyv\u00e9delmi ruh\u00e1t visel\u0151 \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k z\u00e1rj\u00e1k le a k\u00f6rny\u00e9ket, lefoglalj\u00e1k Kurtz feles\u00e9g\u00e9nek holttest\u00e9t \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyagokat gy\u0171jtenek be tudom\u00e1nyos elemz\u00e9sre. Lefoglalj\u00e1k tov\u00e1bb\u00e1 Kurtz \u00fatlevel\u00e9t, \u00f3raterv\u00e9t, k\u00f6nyveit, kocsij\u00e1t, kompj\u00fatereit \u00e9s a macsk\u00e1j\u00e1t. M\u00e1snap a New York-i tisztiorvos hivatalos k\u00f6zlem\u00e9nyben jelenti be, hogy <strong>semmif\u00e9le<\/strong> vesz\u00e9lyes anyagot nem tal\u00e1ltak a h\u00e1zban, nem \u00e1ll fenn k\u00f6zvesz\u00e9ly. Hope sz\u00edvrohamban hunyt el. Ennek ellen\u00e9re a h\u00e1zat tov\u00e1bbi hat napon \u00e1t karant\u00e9n alatt tartj\u00e1k, maga Kurtz-\u00f6t pedig huszonk\u00e9t \u00f3r\u00e1ra fel\u00fcgyelet al\u00e1 helyezik.<\/p>\r\n<p>Feles\u00e9ge tragikus hal\u00e1lakor Kurtz \u00e9s a CAE \u00e9ppen befejezt\u00e9k a munk\u00e1t <em>Free Range Grain <\/em>c\u00edm\u0171 projektj\u00fck\u00f6n, amely tulajdonk\u00e9ppen egy h\u00e1zilag kivitelezett DNS-laborat\u00f3rium, amellyel kimutathat\u00f3 genetikailag m\u00f3dos\u00edtott g\u00e9nek, avagy transz-g\u00e9nek norm\u00e1lis esetben rejtett jelenl\u00e9te k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, \u00e1ruh\u00e1zban v\u00e1s\u00e1rolt \u00e9lelmiszerekben. A projektet \u00e9ppen install\u00e1lni akart\u00e1k a <strong><em>The Interventionists: Art in the Social Sphere <\/em><\/strong>c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a MASS MoC\u00c1-ban (Massachusetts Museum of Contemporary Art)2004 tavasz\u00e1n. B\u00e1r az FBI visszaadta Hope holttest\u00e9t a temet\u00e9sre, tov\u00e1bbra is z\u00e1r alatt tartott\u00e1k a m\u0171v\u00e9sz \u00fatlevel\u00e9t, k\u00f6nyveit \u00e9s kompj\u00fatereit. Ennek ellen\u00e9re, ezen a ponton az incidens legink\u00e1bb is \u00fagy t\u0171nt, mintha a k\u00f6zvetlen\u00fcl a 2001-es, az\u00f3ta is megoldatlan antrax lev\u00e9l-k\u00fcldem\u00e9nyek botr\u00e1ny\u00e1t k\u00f6vet\u0151en ideges hivatalnokok t\u00falreag\u00e1lt\u00e1k volna a korai hal\u00e1lt \u00e9s a laborat\u00f3riumi eszk\u00f6z\u00f6k v\u00e1ratlan jelenl\u00e9t\u00e9t. Ez volt az \u00e1ltal\u00e1nos felt\u00e9telez\u00e9s, m\u00edg a Mass MoCA ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00f3j\u00e1n FBI \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k el nem kezdtek id\u00e9z\u00e9seket \u00e1tny\u00fajtani t\u00f6bb CAE-tagnak illetve a vel\u00fck egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151knek. J\u00faniusra kilenc szem\u00e9ly kapott id\u00e9z\u00e9st, \u00e9s mik\u00f6zben sem az FBI, sem az \u00fcgy\u00e9sz nem tette nyilv\u00e1noss\u00e1 a r\u00e9szleteket a dokumentumok megfogalmaz\u00e1sa vil\u00e1gosan arra utalt, hogy Kurtz ellen nyomoz\u00e1s indult, az USA Btk 18. cikkely, 1. r\u00e9sz, 10. fejezet, 175. bekezd\u00e9s alapj\u00e1n: azaz biol\u00f3giai fegyverek birtokl\u00e1sa miatt. Ennek a cikkelynek a hat\u00e1ly\u00e1t j\u00f3csk\u00e1n megn\u00f6velte a 2001-es USA Patriot Act. Olyannyira, hogy t\u00f6bben \u00fagy v\u00e9lik, m\u00e9g azok az \u00e1rtalmatlan, kutat\u00e1si c\u00e9l\u00fa bakt\u00e9riumok is, amelyeket Kurtz beszerzett a CAE projektjeihez, vesz\u00e9lyes \u201ebiol\u00f3giai hat\u00f3anyagoknak\u201d bizonyulhatnak.<\/p>\r\n<p>A bioterrorral kapcsolatos v\u00e1dakat azut\u00e1n bizony\u00edt\u00e9k hi\u00e1ny\u00e1ban hamarosan elejtett\u00e9k, a korm\u00e1ny m\u00e9gis t\u00f6bbt\u00edzezer doll\u00e1rt k\u00f6lt arra, hogy Kurtz-\u00f6t \u00e9s Robert Farrelt csal\u00e1s v\u00e1dj\u00e1val v\u00e1d al\u00e1 helyezhess\u00e9k. Azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy a gyan\u00fas\u00edtottak csal\u00e1s \u00fatj\u00e1n szereztek mintegy 200 doll\u00e1r \u00e9rt\u00e9k\u0171 bakt\u00e9riummint\u00e1t egy laborat\u00f3riumt\u00f3l, amely k\u00f6z\u00e9piskolai \u00e9s egyetemi biol\u00f3gia kurzusoknak sz\u00e1ll\u00edt. J\u00f3llehet, a besz\u00e1ll\u00edt\u00f3 c\u00e9g soha nem tett feljelent\u00e9st, a lehets\u00e9ges \u00edt\u00e9let ak\u00e1r 20 \u00e9v b\u00f6rt\u00f6n is lehet. A rem\u00e9nyek, hogy esetleg ejtik az \u00fcgyet, mintegy k\u00e9t h\u00f3nappal ezel\u0151tt meghi\u00fasultak, \u00e9s ma m\u00e1r szinte biztosra vehet\u0151, hogy a b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u00e9 ker\u00fcl. Ek\u00f6zben Kurtz bar\u00e1tja \u00e9s felt\u00e9telezett b\u0171nt\u00e1rsa, Robert Farrel professzor r\u00e1kban haldoklik.<\/p>\r\n<p>2004 j\u00fanius\u00e1ban a Washington Post besz\u00e1molt egy interj\u00far\u00f3l, amelyet FBI \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k k\u00e9sz\u00edtettek a buffal\u00f3i New York University M\u0171v\u00e9szeti Szak\u00e1nak tansz\u00e9kvezet\u0151j\u00e9vel<a href=\"#_ftn2\" name=\"_ftnref2\">2<\/a>. Ez az az egyetem, ahol Kurtz az elm\u00falt h\u00fasz \u00e9vben dolgozott. A cikk szerint a korm\u00e1nykaton\u00e1k, az akad\u00e9mia kiv\u00e9telezett helyzet\u0171 sz\u00f3viv\u0151j\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nt tal\u00e1lkoz\u00e1suk alkalm\u00e1val figyelmetlens\u00e9g\u00fckben h\u00e1rom olyan t\u00e9m\u00e1t is \u00e9rintettek, amelyek kitart\u00f3an felmer\u00fclnek, valah\u00e1nyszor a kollektivizmus a vitat\u00e9ma: beavatkoz\u00e1s, auton\u00f3mia \u00e9s a maga a kollekt\u00edv identit\u00e1s term\u00e9szete. De hadd legyek most \u00e9n a k\u00e9rdez\u0151biztos egy pillanatra, n\u00e9h\u00e1ny kotnyeles k\u00e9rd\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban \u00fajrafogalmazva ezt a h\u00e1rom t\u00e9m\u00e1t:<\/p>\r\n<ul>\r\n\t<li>mikor lesz a pletyk\u00e1b\u00f3l taktikai m\u00e9dium (<em>tactical media<\/em>)?<\/li>\r\n\t<li>mi\u00e9rt keresik az aktivist\u00e1k \u00e9s az \u00fczleti v\u00e1llalkoz\u00f3k egyar\u00e1nt az auton\u00f3m tereket?<\/li>\r\n\t<li>hogyan alak\u00edtotta \u00e1t a m\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151 r\u00e9teg a kollektivizmust a legfrissebb divatir\u00e1nyzat\u00e1v\u00e1?<\/li>\r\n<\/ul>\r\n<p>A ma esti el\u0151ad\u00e1somban szeretn\u00e9k k\u00e9rd\u00e9seket felvetni a kollektivizmussal kapcsolatban a v\u00e1llalkoz\u00f3i kult\u00fara kor\u00e1ban, valamint \u00e9ln\u00e9k n\u00e9h\u00e1ny ideiglenes v\u00e1lasszal is. A c\u00edme \u2013 rem\u00e9lem, meg fogj\u00e1k \u00e9rteni, mi\u00e9rt:<\/p>\r\n<p><em> F\u00fcty\u00fclj\u00fck egy\u00fctt a dallamot, Herr Adorno! <\/em><\/p>\r\n<p><em> &#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8212;&#8211;<\/em><\/p>\r\n<p>2004 m\u00e1jus 21-\u00e9n FBI \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k j\u00e1rtak a New York State University M\u0171v\u00e9szeti szak\u00e1nak vezet\u0151j\u00e9n\u00e9l. Steven Kurtz-r\u0151l k\u00e9rtek inform\u00e1ci\u00f3t \u2013 a szak egyik oktat\u00f3j\u00e1r\u00f3l \u00e9s a Critical Art Ensemble egyik alap\u00edt\u00f3 tagj\u00e1r\u00f3l. Az FBI a csoport m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l, k\u00f6nyveir\u0151l, \u00e9s azok p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1r\u00f3l, de a professzor mag\u00e1n\u00e9let\u00e9r\u0151l is k\u00e9rdezte a h\u00f6lgyet. Az \u00f6nk\u00e9ntes alap\u00fa besz\u00e9lget\u00e9s sor\u00e1n h\u00e1rom tov\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00fclt el:<\/p>\r\n<p>1. az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k azt akart\u00e1k megtudni az igazgat\u00f3n\u0151t\u0151l, vajon a CAE mi\u00e9rt nevezi mag\u00e1t kollekt\u00edv\u00e1nak, ahelyett, hogy a tagok nev\u00e9vel aposztrof\u00e1ln\u00e1 mag\u00e1t?<\/p>\r\n<p>2. arra is k\u00edv\u00e1ncsiak voltak, hogy Kurtz mi\u00e9rt a h\u00e1z\u00e1ban m\u0171k\u00f6dtetett laborat\u00f3riumot, ahelyett, hogy az egyetem egyik laborj\u00e1t haszn\u00e1lta volna.<\/p>\r\n<p>3. v\u00e9g\u00fcl, mintegy az Oprah-showb\u00f3l, vagy ak\u00e1r a M\u00f3nika-showb\u00f3l ismer\u0151s taktika r\u00e9szek\u00e9nt azt k\u00e9rdezt\u00e9k, hogy vajon az igazgat\u00f3n\u0151 meglep\u0151dne-e, ha kider\u00fclne, hogy a tansz\u00e9k egyik oktat\u00f3j\u00e1nak k\u00f6ze van a bioterrorizmushoz? (Olyasmi ez, mint hirtelen azt k\u00e9rdezni valakit\u0151l: Mit sz\u00f3ln\u00e1l hozz\u00e1, ha az \u0151sr\u00e9gi szomsz\u00e9dodr\u00f3l kider\u00fclne, hogy sorozatgyilkos?)<\/p>\r\n<p>Ut\u00f3bbi k\u00e9rd\u00e9sre v\u00e1laszolva az igazgat\u00f3 nem kapta be a csalit, \u00e9s egyszer\u0171en azt felelte: \u201eTeljesen meg vagyok gy\u0151z\u0151dve r\u00f3la, hogy Steve-nek nincs k\u00f6ze hozz\u00e1.\u201d (Washington Post June. 2004)<\/p>\r\n<p>Menj\u00fcnk v\u00e9gig kicsit r\u00e9szletesebben az interj\u00fa h\u00e1rom fenti pontj\u00e1n.<\/p>\r\n<p>Els\u0151 \u00e9szrev\u00e9tel: figyelj\u00fck meg, ahogy az FBI \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k a <strong><em>pletyka<\/em><\/strong> szubverz\u00edv erej\u00e9re t\u00e1maszkodtak, mikor dr\u00e1mai m\u00f3don mintegy elejtett\u00e9k a bioterrorizmus b\u0171ntett\u00e9re val\u00f3 utal\u00e1st, egy \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos semleges, inform\u00e1lis besz\u00e9lget\u00e9sen. A pletyka mindenek el\u0151tt a k\u00f6zbesz\u00e9d olyan fajt\u00e1ja, melynek t\u00e1rgya valakinek a mag\u00e1nszf\u00e9r\u00e1ja, amely gyakran sz\u00e1nd\u00e9kosan van elrejtve m\u00e1sok el\u0151l. \u00c1ltal\u00e1ban rosszhiszem\u0171s\u00e9get felt\u00e9telez \u2013 mint ez esetben is \u2013, de az is el\u0151fordul, hogy ker\u00fcl\u0151utas inform\u00e1ci\u00f3szerz\u00e9s\u00e9re vagy terjeszt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lj\u00e1k olyan szem\u00e9lyek, akik politikailag al\u00e1vetettek \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban n\u0151k \u2013, olyan inform\u00e1ci\u00f3kkal kapcsolatban, amelyek ny\u00edltan nem ker\u00fclhetn\u00e9nek terjeszt\u00e9sre. Intervencionista m\u0171v\u00e9szek, gyakran kollekt\u00edv\u00e1k, szint\u00e9n alkalmazz\u00e1k a pletyk\u00e1t, mint a politikai kritika vagy az \u201eidentit\u00e1skorrekci\u00f3\u201d taktikus form\u00e1j\u00e1t. Hogy az ir\u00f3ni\u00e1t fokozzam, erre varrjanak gombot: mikor az els\u0151 email eljutott hozz\u00e1m arr\u00f3l, hogy az FBI vallatja Kurtz-\u00f6t, r\u00f6gt\u00f6n gyanakodni kezdtem. A sztori annyira k\u00fcl\u00f6n\u00f6s volt, hogy ink\u00e1bb t\u0171nt a Yes Men vagy az RtMark egy \u00fajabb svindlij\u00e9nek. \u00c9s nem \u00e9n voltam az egyetlen, akinek ilyen gyanakv\u00f3 reakci\u00f3i voltak. Ez teh\u00e1t az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9sem, m\u00e1s szavakkal: vajon mire mutat az, ha valaki (\u00e9n), ak\u00e1r egyetlen pillanatra is azt sugallja, hogy hatalommal j\u00f3szerivel nem rendelkez\u0151 kultur\u00e1lis \u00e1gensek, mint a C.A.E, az RtMark, vagy a Yes Men hasonl\u00f3 taktik\u00e1val \u00e9lhetnek, mint egy olyan korm\u00e1ny\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g, amelynek \u00e9ves k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9se milli\u00e1rdokban m\u00e9rhet\u0151, \u00e9s csaknem glob\u00e1lis hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9ssel rendelkezik?<\/p>\r\n<p>M\u00e1sodik \u00e9szrev\u00e9tel: a kollektivizmus gyakran kapcsol\u00f3dik az auton\u00f3mia, az auton\u00f3m t\u00e9r \u00e9s az \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s k\u00e9rd\u00e9seihez. Az auton\u00f3mia kedves fogalma emellett az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k, a v\u00e1llalkoz\u00f3k \u00e9s a neoliber\u00e1lisok k\u00f6reinek is. Vegy\u00fck szem\u00fcgyre most az al\u00e1bbi komment\u00e1rt, amelyet a tansz\u00e9kvezet\u0151 asszony adott a Wired magazinnak<a href=\"#_ftn3\" name=\"_ftnref3\">3<\/a>, kev\u00e9ssel az FBI besz\u00e9lget\u00e9st k\u00f6vet\u0151en. Mikor az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k a Kurtz lak\u00e1s\u00e1ban \u00fczemeltetett laborat\u00f3riumr\u00f3l k\u00e9rdezt\u00e9k, l\u00e1that\u00f3lag mag\u00e1ra vette a k\u00e9rd\u00e9st:<\/p>\r\n<p>\u201e(az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k) nem t\u0171ntek \u00fagy, mint akik \u00e9rtik a dolgot.\u201d \u2013 mondta a Wired-nek. \u201eA tudom\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t hozt\u00e1k fel, ahol a tud\u00f3sok korm\u00e1nyt\u00e1mogat\u00e1ssal dolgoznak a laborat\u00f3riumaikban. Egy m\u0171v\u00e9szeti szakon ilyesmi ritk\u00e1n esik meg. <strong>A dolgokat j\u00f3val ink\u00e1bb v\u00e1llalkoz\u00f3i szellemben csin\u00e1ljuk.<\/strong>\u201d<\/p>\r\n<p>Ezen a ponton az auton\u00f3mia k\u00e9t konkurens v\u00e1ltozat\u00e1val \u00e1llunk szemben. Az egyik auton\u00f3mia ny\u00edltan kritikus a kapitalista piaccal szemben, valamint l\u00e1tja olyan \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00f3 terek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, ahol a munka kooperat\u00edv form\u00e1i <strong>felv\u00e1ltj\u00e1k <\/strong>a sokak kevesek \u00e1ltali kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s\u00e1t. \u00c9s van a m\u00e1sik auton\u00f3mia, amely nem kev\u00e9sb\u00e9 ut\u00f3pikus. Az a hit mozgatja, hogy az \u00f6nell\u00e1t\u00e1s \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g alapja a radik\u00e1lisan akad\u00e1lymentes\u00edtett szabadpiaci gazdas\u00e1g. Hogyan v\u00e1lasszuk el egym\u00e1st\u00f3l ezt a k\u00e9t l\u00e1tsz\u00f3lag ellent\u00e9tes m\u00f3dozatot? Egy\u00e1ltal\u00e1n lehets\u00e9ges ez?<\/p>\r\n<p>Harmadik \u00e9szrev\u00e9tel: ez egyenesen elvezet minket a kollektivizmusk\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez. Nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hogy az FBI \u00edgy meger\u0151lteti mag\u00e1t, hogy a C.A.E. csoport-identit\u00e1s\u00e1ra koncentr\u00e1ljon? Szinte azt \u00e9rezni, mintha arra c\u00e9lozn\u00e1nak, hogy maga a kollektivizmus is k\u00f6zellens\u00e9g, mivel t\u00f6rt\u00e9netileg kapcsol\u00f3dik a kommunist\u00e1khoz \u00e9s a radik\u00e1lisokhoz. Vagy lett volna m\u00e9g egy kis pletykaszer\u0171 utal\u00e1s arra is, hogy a csoportos anonimit\u00e1snak k\u00f6ze volna a terrorista sejtekhez \u00e9s az Al Qaid\u00e1hoz?<\/p>\r\n<p>Utols\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnk val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a legink\u00e1bb zavarbaejt\u0151. Hogyan \u00e9s kinek a sz\u00e1m\u00e1ra jelent fenyeget\u00e9st, amikor m\u0171v\u00e9szek, \u00e9rtelmis\u00e9giek, egyetemist\u00e1k, alkalmazottak \u00e9s\/vagy sz\u00ednesek \u00fagy d\u00f6ntenek, hogy egy\u00e9ni identit\u00e1sukat feloldj\u00e1k a csoport-identit\u00e1s egy\u00e9n-feletti form\u00e1j\u00e1ban? Vagy tal\u00e1n ink\u00e1bb az a k\u00e9rd\u00e9s: Mikor jelent ez vesz\u00e9lyt? Mert az FBI interj\u00fanak ezt a r\u00e9sz\u00e9t az a t\u00e9ny teszi igaz\u00e1n leny\u0171g\u00f6z\u0151v\u00e9, s\u0151t, bizarr\u00e1, hogy mindek\u00f6zben a napi \u00e9let\u00fcnket t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt a t\u00f6meges kollektivit\u00e1s hat\u00e1rozza meg. Vegy\u00fck csak figyelembe a v\u00e1llalati branding spekt\u00e1kulumot, amely k\u00f6rbeveszi \u00e9s \u00e1tsz\u00f6vi a tapasztalatainkat. Ehhez a neoliber\u00e1lis ny\u00e1j-szellemhez n\u00e9ha csatlakozik, \u00e9s n\u00e9ha versenybe is sz\u00e1ll vele a kollekt\u00edv tapasztalatnak egy m\u00e1sik t\u00edpusa: a nacionalizmus <em>f\u00e9tise<\/em>, amelyet a hidegh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban az \u00fagynevezett normaliz\u00e1ci\u00f3 er\u0151s\u00edtett, \u00fajabban pedig, az US\u00c1-ban, a Bush-vezet\u00e9s reakci\u00f3ja a szeptember 11-i t\u00e1mad\u00e1sra. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kollektivizmus-form\u00e1k konkur\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ir\u00f3ni\u00e1ja nagyon is szembet\u0171n\u0151, ugyanakkor logik\u00e1ja egy\u00e1ltal\u00e1n nem egy\u00e9rtelm\u0171. Hogyan tehetn\u00e9nk vil\u00e1gosabb\u00e1 ezeket a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9geket?<\/p>\r\n<p>Mi van akkor, ha a kollektivizmus, a pletyka gyakorlata, az auton\u00f3mia \u00e1lma m\u00e9gsem az aktu\u00e1lis t\u00e1rsadalmi norm\u00e1k aberr\u00e1ci\u00f3i, hanem \u00e9ppen hogy belesz\u00f6v\u0151dnek annak partit\u00far\u00e1j\u00e1ba? Ez megmagyar\u00e1zn\u00e1, hogy mi\u00e9rt sz\u00f3lhatnak ezek a form\u00e1k ak\u00e1r valahogy hamisan is egy\u00fctt: r\u00e1nk ijesztenek, mint egy v\u00e1ratlan elhajl\u00e1s egy j\u00f3l ismert dallamt\u00f3l, vagy ford\u00edtva, olyannyira harmoniz\u00e1lnak, hogy odafigyel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, mechanikusan, reflexszer\u0171en egy\u00fctt f\u00fcty\u00fcl\u00fcnk vele? Hadd vigyem m\u00e9g tov\u00e1bb a metafor\u00e1t. Lehets\u00e9ges volna, hogy a m\u0171v\u00e9szek egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u00f3don maguk\u00e9v\u00e1 tett\u00e9k a k\u00e9pess\u00e9get, hogy a v\u00e1laszt\u00f3vonal mindk\u00e9t oldal\u00e1n m\u0171k\u00f6djenek \u2013 hasonl\u00f3an a kvantum-mez\u0151 r\u00e9szecsk\u00e9inek k\u00eds\u00e9rteties mozg\u00e1s\u00e1hoz? Vagy pontosabb volna \u00fagy fogalmazni, hogy a jelen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a m\u0171v\u00e9szek szak\u00e9rt\u0151iv\u00e9 lettek annak a fajta kett\u0151s k\u00f6nyvel\u00e9snek, amelyet az Enron tett h\u00edrhedtt\u00e9? (Ez megmagyar\u00e1zn\u00e1, hogy a 90-es \u00e9vek m\u00e1sik felfedez\u00e9se, a rel\u00e1ci\u00f3s eszt\u00e9tika, mi\u00e9rt lehetett annyira n\u00e9pszer\u0171: lehet\u0151v\u00e9 tette a mainstream m\u0171piacnak, hogy visszanyerjen mag\u00e1nak bizonyos <em>inform\u00e1lis <\/em>kreat\u00edv gyakorlatokat, avagy azt, amit s\u00f6t\u00e9t anyagnak fogok nevezni, egy kicsivel k\u00e9s\u0151bb.)<\/p>\r\n<p>Most h\u00e1traarcot kell csin\u00e1lnunk, de val\u00f3j\u00e1ban ebb\u0151l lehet k\u00e9s\u0151bb az egyed\u00fcli el\u0151re vezet\u0151 \u00fat.<\/p>\r\n<p>A m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let v\u00e1llalkoz\u00f3i szellem\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en h\u0151n szeretett, radik\u00e1lis ellen\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9szcsoportunk \u00faj form\u00e1t \u00f6lt: \u0151 lesz a legfrissebb kultur\u00e1lis term\u00e9k. Remek dolog azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik kikapcsol\u00f3d\u00e1sra v\u00e1gynak, ugyanakkor l\u00e1tni sem b\u00edrj\u00e1k a h\u00faz\u00f3s szellemi \u00e1rc\u00e9dul\u00e1t, amely hagyom\u00e1nyosan a kollektivizmus fogalm\u00e1hoz j\u00e1r. M\u00e1s sz\u00f3val, az \u00faj m\u0171v\u00e9szcsoportokban nyomuk sincs azoknak a kellemetlen politikai mell\u00e9khat\u00e1soknak, amelyek tipikus m\u00f3don a poszthatvannyolcas m\u0171v\u00e9szettel kapcsol\u00f3dnak \u00f6ssze, sem pedig a huszadik sz\u00e1zad eleji politikai aktivizmusnak.<\/p>\r\n<p>Forcefield, Dearraindrop, Paper Rad, Gelatin, Royal Art Lodge, hobbypopMUSEUM: a nevek huncutul villognak a kort\u00e1rsm\u0171v\u00e9szeti \u00e9let am\u00fagy meglehet\u0151sen fak\u00f3 vet\u00edt\u0151v\u00e1szn\u00e1n, felid\u00e9zve a techno-zene \u00fct\u0151d\u00f6tt vid\u00e1ms\u00e1g\u00e1t \u00e9s nosztalgi\u00e1j\u00e1t egy l\u00e1tszat hatvanas \u00e9vek \u2013 az LSD, a szabad szerelem \u00e9s a vak\u00edt\u00f3 sz\u00ednek vil\u00e1ga \u2013 ir\u00e1nt, melyben nyoma sincs a polg\u00e1ri jogi mozgalomnak, a feminist\u00e1knak vagy az SDS-nek (Students for a Democratic Society \u2013 h\u00e1bor\u00faellenes szervezet a hatvanas \u00e9vekben az US\u00c1-ban) . A m\u0171v\u00e9szcsoport zs\u00edr egy dolog! Legal\u00e1bbis ezt harangozz\u00e1k a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let \u00e9rt\u00e9ktermel\u00e9s\u00e9nek or\u00e1kulumai, amint a g\u00e9pezet \u00e9ppen felp\u00f6r\u00f6g, hogy kiel\u00e9g\u00edtse a m\u00e9g csak spekulat\u00edvan l\u00e9tez\u0151 keresletet.<\/p>\r\n<p>De vajon mi\u00e9rt ez a hirtelen igyekezet, hogy \u00e1tpofozzuk ezt a h\u0151z\u00f6ng\u0151, politiz\u00e1l\u00f3 csoportos m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatot? Hogy \u00fajra csomagoljuk, mint valami \u201et\u00f6rzsi\u201d, \u201ekicsattan\u00f3\u201d, illetve \u201enemt\u00f6r\u0151d\u00f6m\u201d dolgot?<\/p>\r\n<p>Az Artforum 2004 m\u00e1rciusi sz\u00e1m\u00e1ban a kritikus Alison M. Gingeras megadja a v\u00e1laszt a hobbypopMUSEUM nev\u0171 csoportr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1ban. Egyszer\u0171en arr\u00f3l t\u00e1j\u00e9koztat minket, hogy ez az \u00faj-kollektivit\u00e1s val\u00f3ban \u201enemt\u00f6r\u0151d\u00f6m\u201d. Elveti a \u201ekollekt\u00edv m\u0171v\u00e9szetcsin\u00e1l\u00e1ssal t\u00e1rs\u00edtott t\u00e1rsadalmi-politikai agend\u00e1t, \u00e9s fiatalosan figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja a t\u00f6rt\u00e9neti h\u0171s\u00e9get\u201d. \u00c9s Gingerasnak mindez a legnagyobb rendben is van, mivel ez a pimasz k\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9g bizony \u201eaz id\u0151k t\u00fckre\u201d.<\/p>\r\n<p>Mif\u00e9le id\u0151k\u00e9, k\u00e9rdezem \u00e9n? Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9ppen sutba dobta a nemzetk\u00f6zi t\u00f6rv\u00e9nyeket \u00e9s a lehet\u0151 leg\u00e1tl\u00e1tsz\u00f3bb indokokkal megsz\u00e1llt egy m\u00e1sik nemzetet, a glob\u00e1lkapitalizmus az \u00e9let minden sark\u00e1ba besziv\u00e1rgott, ide\u00e9rtve a m\u0171v\u00e9szetet, nevel\u00e9st \u00e9s a szabadid\u0151t, mindek\u00f6zben pedig a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let megy a maga \u00fatj\u00e1n \u2013 az \u00fczlet az \u00fczlet, ugye. Ezek\u00e9 az id\u0151k\u00e9?<\/p>\r\n<p>Gingeras egyvalamit vil\u00e1goss\u00e1 tesz: a radik\u00e1lis politiz\u00e1l\u00e1s a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas \u00e9s korai kilencvenes \u00e9vek m\u0171v\u00e9szkollekt\u00edv\u00e1i sz\u00e1m\u00e1ra volt k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s. Neh\u00e9z teh\u00e1t nem megl\u00e1tnunk, hogy a gal\u00e9ri\u00e1k szponzor\u00e1lta csoportocsk\u00e1k friss term\u00e9se a v\u00e1llalkoz\u00f3i kult\u00fara egyedi term\u00e9ke, amely kult\u00fara \u2013 amint azt Chin-tao Wu t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz mondja \u2013 nem m\u00e1sra, mint mindannak a szinte teljes privatiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra fut ki, ami valaha kiesett a kapitalizmus keze \u00fcgy\u00e9b\u0151l, vagy egyenesen ellen\u00e1llt neki, bele\u00e9rtve az avantg\u00e1rdot \u00e9s a radik\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetet is. Ez\u00e9rt azt\u00e1n, ha az egalitari\u00e1nus egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s szembemegy az individualista kapzsis\u00e1ggal, akkor a v\u00e1llalkoz\u00f3i kult\u00fara <strong>nem <\/strong>k\u00edv\u00e1nja majd ezt a tendenci\u00e1t ny\u00edltan elnyomni. Ehelyett meg fogja tal\u00e1lni az \u00fatj\u00e1t, hogy \u00fagy brandolja \u00e9s csomagolja a hasonl\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1st, hogy eladhassa nek\u00fcnk. \u00cdgy ezek a sablonos \u00faj m\u0171v\u00e9szcsoportok nemcsak friss term\u00e9knek t\u0171nnek, hanem, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a kur\u00e1torok, m\u0171t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, m\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151k, kritikusok, s\u0151t, sajn\u00e1latos m\u00f3don a m\u0171v\u00e9szek egy r\u00e9sze \u00e1ltal\u00e1nos t\u00f6rt\u00e9nelmi amn\u00e9zi\u00e1j\u00e1nak, sokak szem\u00e9ben m\u00e9g valahogy radik\u00e1lisnak is l\u00e1tszanak. Nem meglep\u0151, hogy az ilyen \u00faj, nemt\u00f6r\u0151d\u00f6m kollektivit\u00e1s a divat \u00e9s a szem\u00e9lyis\u00e9g-branding k\u00f6r\u00fcl szervez\u0151dik. Amint arr\u00f3l Gingeras biztos\u00edt minket, a hobbypopMUSEUM tagjait val\u00f3j\u00e1ban semmi m\u00e1s nem k\u00f6ti egym\u00e1shoz, mint \u201eaz \u00fcres arckifejez\u00e9s\u00fck \u00e9s a casual ruh\u00e1zat megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban megnyilv\u00e1nul\u00f3 kifinomult \u00edzl\u00e9s\u201d. Valamint, hogy \u201eaz identit\u00e1sukat egyfajta strat\u00e9giai frivolit\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtj\u00e1k\u201d.<\/p>\r\n<p>De \u00e1lljon meg a menet! Mindegy, politikailag mennyire k\u00f6vetkezetlennek bizonyul ez az \u00faj, piacorient\u00e1lt kollektivizmus \u2013 \u00e9s minden jel arra mutat, hogy egyszer\u0171en egy oldalajt\u00f3t tal\u00e1lt a kommersz m\u0171v\u00e9szet fel\u00e9 \u2013, mindenesetre olyan k\u00fcl\u00f6nleges jelens\u00e9ge a mai kornak, amely annak a valaminek a l\u00e1thatatlan gravit\u00e1ci\u00f3s erej\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi, amit \u00e9n <strong><em>kreat\u00edv s\u00f6t\u00e9t anyagnak<\/em><\/strong> nevezek<strong><em>. <\/em><\/strong><\/p>\r\n<p>A kozmol\u00f3gia \u00fagy \u00edrja le a s\u00f6t\u00e9t anyagot \u00e9s a s\u00f6t\u00e9t energi\u00e1t, mint sz\u00e9lesen elfekv\u0151, l\u00e1thatatlan entit\u00e1sokat, amelyek l\u00e9t\u00e9t az \u0150srobban\u00e1s-elm\u00e9let el\u0151legezte meg. Mindezid\u00e1ig a s\u00f6t\u00e9t anyagot mind\u00f6ssze k\u00f6zvetett m\u00f3don siker\u00fclt \u00e9rz\u00e9kelni, l\u00e1that\u00f3 csillag\u00e1szati objektumok, csillagok \u00e9s galaxisok mozg\u00e1s\u00e1nak megfigyel\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl. L\u00e1thatatlans\u00e1ga \u00e9s ismeretlen \u00f6sszet\u00e9tele ellen\u00e9re azonban az univerzum nagy r\u00e9sz\u00e9t, esetleg kilencven sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t a s\u00f6t\u00e9t anyag teszi ki. Ezt a jelens\u00e9get n\u00e9ha a \u201ehi\u00e1nyz\u00f3 t\u00f6meg probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak\u201d nevezik. Mint csillagk\u00f6zi unokatestv\u00e9re eset\u00e9ben, a mai posztindusztri\u00e1lis t\u00e1rsadalom m\u0171v\u00e9szeti aktivit\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tti \u0171rt is a kreat\u00edv s\u00f6t\u00e9t anyag t\u00f6lti ki. De persze az ilyen s\u00f6t\u00e9t anyag l\u00e1thatatlan azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik a kultur\u00e1lis menedzsmentre \u00e9s tolm\u00e1csaira \u2013 a kritikusokra, m\u0171t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szekre, gy\u0171jt\u0151kre, kur\u00e1torokra \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151kre \u2013 hallgatnak.<\/p>\r\n<p>A S\u00f6t\u00e9t Anyagba tartoznak az olyan inform\u00e1lis gyakorlatok, mint a bark\u00e1csol\u00e1s, a r\u00f6gt\u00f6nz\u00f6tt eml\u00e9km\u0171vek, az internetes m\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ri\u00e1k, az amat\u0151r fot\u00f3k \u00e9s amat\u0151r porn\u00f3, a vas\u00e1rnapi fest\u0151k, a mag\u00e1nkiad\u00e1s\u00fa lapok \u00e9s fan-zinek. A s\u00f6t\u00e9t anyag behatol a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1kba, a bolhapiacokra, a k\u00f6zterekre, v\u00e1llalati website-okra, az utc\u00e1kra, lak\u00f3telepekre \u00e9s a helyi politikai g\u00e9pezetekbe, olyan m\u00f3don, hogy az nem hordoz semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rtelmet vagy haszn\u00e1lati \u00e9rt\u00e9ket a m\u0171v\u00e9szeti diskurzus vagy a mag\u00e1n\u00e9rdek sz\u00e1m\u00e1ra. Pedig, csak\u00fagy, ahogyan a fizikai univerzum is a s\u00f6t\u00e9t anyagt\u00f3l \u00e9s energi\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg, a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let is az \u00e1rny\u00e9k-kreativit\u00e1sa f\u00fcggv\u00e9nye. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ugyanannyira sz\u00fcks\u00e9ge van erre az \u00e1rny\u00e9k-tev\u00e9kenys\u00e9gre, mint ahogyan egyes fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gok is titokban a s\u00f6t\u00e9t vagy inform\u00e1lis gazdas\u00e1gukt\u00f3l f\u00fcggenek.<\/p>\r\n<p>Err\u0151l a kreat\u00edv s\u00f6t\u00e9t anyagr\u00f3l elmondhat\u00f3, hogy bele-belekapaszkodik a mainstream kultur\u00e1lis diskurzusba, alkalmasint pedig \u00fagy ny\u00fajtja azt, mint valami meleg karamellmassz\u00e1t. A form\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let pedig v\u00e9g\u00fcl \u00fagy reag\u00e1l erre a nyom\u00e1sra, hogy befog egyet s m\u00e1st ebb\u0151l az inform\u00e1lis, s\u00f6t\u00e9t anyagszer\u0171 produktivit\u00e1sb\u00f3l. Mindazon\u00e1ltal ez mindig szelekt\u00edv asszimil\u00e1ci\u00f3t jelent, \u00e9s mindig a politikailag legk\u00e9t\u00e9rtelm\u0171bb p\u00e9ld\u00e1nyokat prefer\u00e1lja, szemben a ny\u00edltan intervencionist\u00e1kkal.<\/p>\r\n<p>Mindez elmondhat\u00f3 a kollektivizmusr\u00f3l is, mivel az ilyen csoportos aktivit\u00e1s nagyr\u00e9szt a s\u00f6t\u00e9t anyag ter\u00fclet\u00e9n marad. Az egyszerre amorf figurativit\u00e1s\u00fa \u00e9s pragmatikusan n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen kollektivizmus az int\u00e9zm\u00e9nyileg t\u00e1mogatott termel\u00e9si form\u00e1kkal val\u00f3 \u00f6sszevet\u00e9sben eg\u00e9szen a k\u00f6zelm\u00faltig meglehet\u0151sen nyomor\u00fas\u00e1gosnak t\u0171nt.. M\u00e9gis, n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlens\u00e9ge sz\u00e1mos szinten m\u0171k\u00f6dik, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt vizu\u00e1lisan, mint a lehet\u0151s\u00e9gek egy horizontja, amely egyben reprezent\u00e1ci\u00f3s hat\u00e1r is. A k\u00fcsz\u00f6b egyik oldal\u00e1n a konvencion\u00e1lis kultur\u00e1lis narrat\u00edv\u00e1kat legels\u0151sorban is az individualit\u00e1s k\u00f6r\u00fcl konstru\u00e1lj\u00e1k. A k\u00fcsz\u00f6b m\u00e1sik oldal\u00e1n pedig ezeket a narrat\u00edv\u00e1kat az \u00f6sszeoml\u00e1s vesz\u00e9lye fenyegeti. Ilyen \u00e9rtelemben a huszadik sz\u00e1zad eleji m\u0171v\u00e9szkollekt\u00edv\u00e1k felh\u00edv\u00e1sa az individualit\u00e1s kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9re kifejezett\u00e9 tette a vesz\u00e9lyt, amely ezen a reprezent\u00e1ci\u00f3s horizonton t\u00fal v\u00e1rakozik. Ezzel ugyanakkor egy bizonyos form\u00e1ba fagyasztotta a kollektivizmus k\u00e9p\u00e9t, amelyb\u0151l az az\u00f3ta sem tudott teljesen felolvadni. (Els\u0151sorban Boris Groys \u00edr\u00e1saira gondolok itt, aki a kollektivizmust kitart\u00f3an a szovjet avantg\u00e1rdhoz \u00e9s a bolsevik \u00f6nk\u00e9nyuralomhoz k\u00f6ti.)<\/p>\r\n<p>Ez\u00e9rt egyik vagy m\u00e1sik form\u00e1j\u00e1ban a kollektivizmus l\u00e1thatatlanul \u00e9s kibogozhatatlanul \u00e1talak\u00edtja a mindennapok vil\u00e1g\u00e1t. A k\u00e1rty\u00e1s p\u00e9nzfelv\u00e9telekt\u0151l az \u00fagynevezett k\u00f6zterek fel\u00fcgyeleti rendszereiig, ott rejt\u0151zik t\u00fcnd\u00f6k\u00f6lve minden\u00fctt az ir\u00e1ny\u00edtott kollektivit\u00e1s. Az \u201e\u00e9n\u201d sz\u00f3 minden kiejt\u00e9se elfedi az \u00f6nk\u00e9ntelen \u201eodatartoz\u00e1st\u201d, minden gesztus egy-egy statisztikai adat a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3er\u0151dr\u0151l, k\u00e9pzetts\u00e9gedr\u0151l \u00e9s a v\u00e1gyaid piaci potenci\u00e1lj\u00e1r\u00f3l. Val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r r\u00e9gen kollektiviz\u00e1lva vagyunk. Az egyed\u00fcli k\u00e9rd\u00e9s: \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl kell-e elfogadnunk a kollektivizmust, vagy akt\u00edvan keresn\u00fcnk kell a kommun\u00e1lis l\u00e9t m\u00e1s form\u00e1it? \u00c9s ez nem puszt\u00e1n egy strat\u00e9gia a t\u00f6bbivel szemben, hanem a meg\u00e9lt tapasztalat minden szintj\u00e9n megjelen\u0151 alapvet\u0151 probl\u00e9ma a Giles Deleuze \u00e1ltal pontosan <em>az ellen\u0151rz\u00e9s t\u00e1rsadalm\u00e1-<\/em>nak nevezett keretben.<\/p>\r\n<p>A hatvanas, hetvenes \u00e9s nyolcvanas \u00e9vek politikailag motiv\u00e1lt m\u0171v\u00e9szkollekt\u00edv\u00e1i seg\u00edtettek felfesz\u00edteni a m\u0171v\u00e9szeti diskurzus kapuit. Kollekt\u00edven lecsaptak a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tulajdonneveire, st\u00edlus\u00faj\u00edt\u00e1saira \u00e9s form\u00e1lis tipol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra, \u00e9s er\u0151fesz\u00edt\u00e9seiknek, valamint n\u00e9h\u00e1ny individu\u00e1lis m\u0171v\u00e9sz \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz er\u0151fesz\u00edt\u00e9seink h\u00e1la, a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let vonakodva beismerte, hogy a kult\u00fara t\u00e9nylegesen a t\u00e1rsadalmi tapasztalatra \u00e9p\u00fcl. (\u00c9s soha nem is t\u00e9rt teljesen mag\u00e1hoz ebb\u0151l a beismer\u00e9sb\u0151l. Eml\u00e9kszem, l\u00e1ttam olyan sz\u00ednmez\u0151-fest\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, ahol a m\u0171v\u00e9sz vagy a m\u0171keresked\u0151 k\u00f6teless\u00e9g\u00e9nek \u00e9rezte, hogy a munk\u00e1t t\u00e1rsadalompolitikai n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l t\u00e1rgyalja).<\/p>\r\n<p>1968 \u00e9s 1980 k\u00f6z\u00f6tt a m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai szerep\u00e9t kutat\u00f3 vit\u00e1k olyan intenzit\u00e1st \u00e9rtek el az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, amilyenre a h\u00faszas-harmincas \u00e9vek \u00f3ta nem volt p\u00e9lda. Tucatj\u00e1val alakultak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szeti szervezetek, k\u00f6zt\u00fck az Art Workers Coalition, Artists Meeting for Social Change, Black Emergency Coalition, Art &amp; Language, Red Herring, The Los Angeles Women\u2019s Building, Heresies Magazine Collective, Guerrilla Art Action Group, Alliance for Cultural Democracy, Paper Tiger, S.P.A.R.C. (Social and Public Art Resource Center), Carnival Knowledge, Border Arts Workshop, General Idea, PAD\/D (Political Art Documentation and Distribution), \u00e9s a Group Material. A csoportoknak nem volt egys\u00e9ges politikai vagy eszt\u00e9tikai programja. Mindazon\u00e1ltal k\u00e9t dologban egyet\u00e9rtettek: el\u0151sz\u00f6r is hittek abban, hogy a m\u0171v\u00e9szet mint kommunik\u00e1ci\u00f3 egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u00f3don k\u00e9pes felt\u00e1rni a hatalom \u00e9s az elnyom\u00e1s rejtett strukt\u00far\u00e1it. N\u00e9ha az ilyen t\u00edpus\u00fa intervenci\u00f3 konkr\u00e9t eredm\u00e9nyeket is elk\u00f6nyvelhetett<a href=\"#_ftn4\" name=\"_ftnref4\">4<\/a>. P\u00e9ld\u00e1ul az Art Workers Coalition kitart\u00f3 k\u00f6zt\u00e9ri demonstr\u00e1ci\u00f3i a Modern M\u0171v\u00e9szete M\u00fazeuma ellen a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n arra b\u00edrta a MoM\u00c1-t \u00e9s m\u00e1s New York-i m\u00fazeumokat, hogy a h\u00e9t egyik napj\u00e1t ingyeness\u00e9 tegy\u00e9k a l\u00e1togat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s ez a rendszer a mai napig m\u0171k\u00f6dik.<\/p>\r\n<p>De ezek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportok konverg\u00e1ltak egym\u00e1ssal egy m\u00e1sik \u00faton is. Ilyen vagy olyan m\u00e9rt\u00e9kben mindegyiket befoly\u00e1solta az \u00daj Baloldal kult\u00farpolitik\u00e1ja: ez\u00e9 a di\u00e1kokb\u00f3l, h\u00e1bor\u00faellenes aktivist\u00e1kb\u00f3l, feminist\u00e1kb\u00f3l, progressz\u00edv szakszervezetekb\u0151l \u00e9s kisebbs\u00e9gi aktivist\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3, meg nem hat\u00e1rozhat\u00f3 t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u00e9s\u00e9, amely a benne zajl\u00f3, v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 vit\u00e1k \u00e9s a bels\u0151 t\u00f6redezetts\u00e9g ellen\u00e9re m\u00e9g 1979-ben is k\u00e9pesnek mutatkozott arra, hogy hiteles ellenz\u00e9ki er\u0151t k\u00e9pezzen. Val\u00f3j\u00e1ban egy fikci\u00f3r\u00f3l volt sz\u00f3, de olyan fikci\u00f3r\u00f3l, amely egyre meggy\u0151z\u0151bb\u00e9 v\u00e1lt, amint a politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi cs\u0151d\u00f6k a vil\u00e1gszint\u0171 kapitalista rendszerben egyfajta k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n\u00e1ll\u00f3 szakad\u00e1s l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t alak\u00edtott\u00e1k ki.<\/p>\r\n<p>Az 1979-es \u00e9v \u2013 a friss d\u00e9lkelet-\u00e1zsiai USA katonai veres\u00e9ggel \u00e9s a Watergate botr\u00e1nnyal a h\u00e1tt\u00e9rben \u2013 volt az, mikor a v\u00e1ls\u00e1g kirobban\u00e1sa val\u00f3di lehet\u0151s\u00e9gnek t\u0171nt.<\/p>\r\n<p>1979 nyar\u00e1ra k\u00e9t USA-t\u00e1mogatta rezsimre \u2013 az egyik Nicaragu\u00e1ban, a m\u00e1sik Ir\u00e1nban \u2013 is veres\u00e9get m\u00e9rt a n\u00e9pi felkel\u00e9s, \u00e9s egy k\u00f6vetkez\u0151 felkel\u00e9s volt k\u00e9sz\u00fcl\u0151ben egy m\u00e1sik USA-kliens \u00e1llamban, El Salvadorban. Az is 1979-ben t\u00f6rt\u00e9nt, hogy csaknem ki\u00e9gett a Three Mile Island-i atomer\u0151m\u0171 egyik reaktora. Novemberben a teher\u00e1ni USA nagyk\u00f6vets\u00e9get megsz\u00e1llta egy csoport iszl\u00e1m di\u00e1k, akik t\u00faszul ejtett\u00e9k a szem\u00e9lyzetet. Epolitikai neh\u00e9zs\u00e9gek mellett az amerikai gazdas\u00e1g emelked\u0151 infl\u00e1ci\u00f3val k\u00fczd\u00f6tt, \u00e9s \u00e9ppen egy m\u00e1sodik v\u00e1ls\u00e1gszakaszba l\u00e9pett, amit v\u00e9lhet\u0151en az arab olajembarg\u00f3 is gyors\u00edtott \u2013 ut\u00f3bbir\u00f3l ma tudni lehet, hogy a nixoni Feh\u00e9r H\u00e1z rendezte meg. Mindazon\u00e1ltal az \u00e9n k\u00f6reimbe tartoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szek \u00e9s politikai aktivist\u00e1k azt \u00e9rezt\u00e9k, hogy a k\u00e9s\u0151kapitalista v\u00e1ls\u00e1g mintha balra toln\u00e1 a nemzeti hatalmi egyens\u00falyt. Mint kider\u00fclt, enn\u00e9l nagyobb t\u00e9ved\u00e9sbe nem is lehetett volna esni. Ma m\u00e1r tudjuk, hogy a hetvenes \u00e9vek politikai \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t kihaszn\u00e1lva \u00e9ppen a sz\u00e9ls\u0151jobb katapult\u00e1lta mag\u00e1t a vezet\u0151i sz\u00e9kekbe. Val\u00f3j\u00e1ban persze a j\u00f3l finansz\u00edrozott konzervat\u00edv er\u0151k m\u00e1r akkor poz\u00edcion\u00e1lt\u00e1k magukat a haldokl\u00f3 j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam \u00f6r\u00f6k\u00f6seik\u00e9nt, mikor Barry Goldwater elbukott a v\u00e1laszt\u00e1sokon, a hatvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n.<\/p>\r\n<p>A c\u00e9l az volt, hogy egy slankabb, rugalmasabb \u00e9s termel\u00e9kenyebb munkaer\u0151t \u00e1ll\u00edtsanak el\u0151, azzal, hogy megvonj\u00e1k a szoci\u00e1lis h\u00e1l\u00f3t, \u00e9s megb\u00e9n\u00edtj\u00e1k az am\u00fagy is meggyeng\u00fclt szakszervezeti mozgalmat. A bont\u00e1si folyamat csak akkor v\u00e1lt egy\u00e9rtelm\u0171en l\u00e1that\u00f3v\u00e1, mikor Ronald Reagan 1981-ben megt\u00f6rte a L\u00e9gisz\u00e1ll\u00edt\u00f3k Szakszervezet\u00e9t. Annyi bizonyos, hogy az amerikai baloldal 1988-ra teljesen felem\u00e9sztette mag\u00e1t, \u00e1tadv\u00e1n a politikai k\u00fczd\u0151teret a neoliber\u00e1lis er\u0151knek \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00f3i kult\u00far\u00e1nak. Az sem v\u00e9letlen\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nt, hogy a MoMA 1988-ban retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezett az aktivista m\u0171v\u00e9szetnek, Committed to Print (kb. \u201eNyomtatni minden\u00e1ron\u201d) c\u00edmmel. Ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a PAD\/D (Political Art Documentation\/Distribution) munk\u00e1it, csak\u00fagy, mint sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9szkollekt\u00edv\u00e1t, amelyek az \u00daj Baloldal k\u00f6p\u00f6nyeg\u00e9b\u0151l b\u00fajtak el\u0151. Mondanunk sem kell, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s hatty\u00fadal volt az ilyen t\u00edpus\u00fa m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus nagy r\u00e9sze sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n<p>Mihelyt a t\u00e1rsadalmi kontextus m\u0171v\u00e9szete elismer\u00e9st nyert mint m\u0171t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9ny (h\u00e1t a MoMA is ki\u00e1ll\u00edtotta, nem?), \u00e9s mihelyt a m\u00fazeumok \u00e9s gal\u00e9ri\u00e1k a fenti t\u00e9nyt jelzend\u0151 tal\u00e1ltak maguknak n\u00e9h\u00e1ny \u00edzletes politikus m\u0171v\u00e9szt, az a sz\u00e1mtalan m\u0171v\u00e9szkollekt\u00edva, amely ezt a paradigma-elmozdul\u00e1st gerjesztette, dicstelen\u00fcl mer\u00fclt el, r\u00e9szben vagy teljesen, a normat\u00edv m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net hull\u00e1mai k\u00f6z\u00f6tt. Tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck nyoma visszat\u00e9rt az \u00e1rny\u00e9kba, ahol \u00fajra egyes\u00fclt a s\u00f6t\u00e9t arch\u00edvummal, melyet csordultig t\u00f6ltenek a n\u00e9vtelen t\u00f6rt\u00e9netek, a kollektivista alkot\u00e1s \u00e9s a kreativit\u00e1s el nem ismert \u00fatjainak tov\u00e1bbi p\u00e9ld\u00e1i. Ugyanakkor ennek a rejtett arch\u00edvumnak a gravit\u00e1ci\u00f3ja tette, hogy a kollektivizmust ma m\u00e1r nem lehet megker\u00fclni a m\u0171v\u00e9szeti establishment kereskedelmi h\u00e1l\u00f3zataiban sem.<\/p>\r\n<p><strong>\u00a0<\/strong><\/p>\r\n<p><strong> KONKL\u00daZI\u00d3 <\/strong><\/p>\r\n<p>Ez\u00e9rt jobban tessz\u00fck, ha nem \u00edt\u00e9lj\u00fck el a <em>hobbypopMUSEUMot <\/em>vagy a <em>LIGHT kollektivizmus<\/em>tov\u00e1bbi p\u00e9ld\u00e1it, hanem ink\u00e1bb hasznot h\u00fazunk \u00fagynevezett <em>strat\u00e9giai frivolit\u00e1sukb\u00f3l<\/em>, azzal, hogy r\u00e1mutatunk: ha lehets\u00e9ges a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let p\u00e9nz\u00fcgyi erej\u00e9t \u00e9s preszt\u00edzs\u00e9t mozg\u00f3s\u00edtani az\u00e9rt, hogy hiteles\u00edtse a kollekt\u00edv gyakorlat ilyen v\u00e9rszeg\u00e9ny form\u00e1j\u00e1t, akkor mi\u00e9rt nem pr\u00f3b\u00e1lunk meg ezen a r\u00e9sen \u00e1t bejuttatni tov\u00e1bbi, kih\u00edv\u00f3bb \u00e9s t\u00e1rsadalmilag progressz\u00edvebb kollaborat\u00edv form\u00e1kat is? \u00c9s akkor m\u00e1r mi\u00e9rt \u00e1lln\u00e1nk meg a m\u00fazeumn\u00e1l? Mi van a munkahelyekkel, az iskol\u00e1kkal, a k\u00f6zterekkel, vagy a katonas\u00e1ggal?<\/p>\r\n<p>De m\u00e9g mindig nem v\u00e1laszoltunk a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy vajon mi olyasmi van a szervezett csoportos tev\u00e9kenys\u00e9gben, ami annyira megr\u00e9m\u00edti a mainstream int\u00e9zm\u00e9nyeket? Ha nem maga a kollektivizmus, akkor biztosan az a t\u00e9ny, hogy mikor az emberek a k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1t v\u00e1lasztj\u00e1k, akkor n\u00e9ha fel\u00e9bred benn\u00fck a v\u00e1gy a t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai auton\u00f3mi\u00e1ra. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, mikor a Yes Men a t\u00falz\u00f3 identit\u00e1s-korrekci\u00f3 taktik\u00e1it haszn\u00e1lja, az k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl egyfajta pletyka, de olyan pletyka, amely felmutatja George Bush norm\u00e1lis esetben priv\u00e1t, teh\u00e1t rejtett l\u00e9ny\u00e9t, vagy a WTO gondosan titkolt, csak a saj\u00e1t \u00e9rdekeit n\u00e9z\u0151 politik\u00e1j\u00e1t. Mikor pedig a Critical Art Ensemble a m\u0171kedvel\u0151 tud\u00f3st j\u00e1tssza, k\u00eds\u00e9rletezve a Monsanto g\u00e9npiszk\u00e1lt vet\u0151magjaival, akkor nem semmibe veszi a nagyv\u00e1llalati hatalmat, ink\u00e1bb \u00faj ir\u00e1nyba tereli.<\/p>\r\n<p>Az az \u00edg\u00e9retes ezekben a csoportokban \u00e9s taktikus akci\u00f3ikban, hogy n\u00e9ha sikerrel er\u0151ltetik ki a mainstream int\u00e9zm\u00e9nyekb\u0151l a v\u00e1laszt. Ez az FBI-ra is \u00e9rv\u00e9nyes. Az azonban kij\u00f3zan\u00edt\u00f3, hogy a V\u00e1llalkoz\u00f3i Kult\u00fara kor\u00e1ban m\u00e1r nem az ellentmond\u00e1s\u00e9s a tagad\u00e1s adnak lend\u00fcletet a radik\u00e1lis politiz\u00e1l\u00e1snak. Olyan, mintha a t\u00f6rt\u00e9nelem kiford\u00edtott keszty\u0171 volna, amint az egykor oly elterjedt c\u00e9lt, hogy a t\u00e1rsadalmat az egyenl\u0151s\u00e9gre, testv\u00e9ris\u00e9gre \u00e9s a j\u00f3zan \u00e9szre alapozzuk, ma ink\u00e1bb a v\u00e1llalkoz\u00e1s, a verseny \u00e9s a fogyaszt\u00e1s imperat\u00edvuszai jellemezn\u00e9k. Kivont\u00e1k bel\u0151le az ut\u00f3pista impulzust. A szocializmus lett az a szellem, Jacques Derrida szav\u00e1val, amely bej\u00e1rja a glob\u00e1lis kapitalizmus teljess\u00e9g\u00e9t. Kell-e teh\u00e1t csod\u00e1lkoznunk azon, hogy az intervencionist\u00e1k m\u00e1r nem annyira az \u00e1llamnak akarnak keszty\u0171t dobni, hanem ink\u00e1bb gondolnak a nagyv\u00e1llalati hatalom kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1val? Hogy a pletyka diadalt arat a p\u00e1rtir\u00e1nyvonal felett? Hogy a kollektivizmust n\u00e9ha d\u00e9moniz\u00e1lj\u00e1k, m\u00e1skor meg karjaiba vonja a mainstream kult\u00fara?<\/p>\r\n<p>A t\u00e9tek teh\u00e1t megk\u00edv\u00e1nnak n\u00e9mi \u00f6nmagunkon v\u00e9grehajtand\u00f3 g\u00e9npiszk\u00e1l\u00e1st. Meg kell k\u00f6veteln\u00fcnk, hogy intervencionista, auton\u00f3m laborat\u00f3riumaink \u00e1ll\u00edtsanak el\u0151 egy olyan kollekt\u00edv vari\u00e1nst, amely k\u00e9pes lesz v\u00e9dtelenn\u00e9 tenni a v\u00e1llalkoz\u00f3i kult\u00far\u00e1t a saj\u00e1t ivad\u00e9ka el\u0151tt. Ennek a kollektivit\u00e1snak oszt\u00f3d\u00f3nak \u00e9s radik\u00e1lisan demokratikusnak kell lennie, de ugyanolyan j\u00e1t\u00e9kosnak \u00e9s f\u00fcrg\u00e9nek is, mint az \u00fan. nemt\u00f6r\u0151d\u00f6m kollektivit\u00e1s, amely \u00fagy tetszik az Artforumnak. Mert a mi kollektivizmusunk jobb h\u00edj\u00e1n a neoliber\u00e1lis kapitalizmusnak ebben a leg\u00f6mb\u00f6ly\u00edtett ter\u00e9ben kell, hogy t\u00fal\u00e9ljen, ugyanakkor meg kell \u0151riznie a genetikai rugalmass\u00e1g\u00e1t, hogy azonnal alkalmazkodhasson az esetleg radik\u00e1lisan v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez. Melyik lenne h\u00e1t ez a rejtett g\u00e9n? A libanoni \u00edr\u00f3, Rasha Salti v\u00e1ltig \u00e1ll\u00edtja, hogy a kollektivizmus minden esetben mag\u00e1ban rejt egyfajta felh\u00edv\u00f3 er\u0151t, amelyet esetleg tomp\u00edthat a piac, de teljesen soha nem hat\u00e1stalan\u00edthatja. A kollektivizmus, Salti szavaival:<\/p>\r\n<p>\u201efelt\u00e1masztja \u00e9s \u00fajra konfigur\u00e1lja a kapcsolat, a csere, az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9s a szolidarit\u00e1s fogalmait, \u00e9s a kultur\u00e1lis gyakorlat demokratiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak, a szunnyad\u00f3 ellen\u00e9rz\u00e9sek keresztez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s felsz\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9t\u201d<\/p>\r\n<p>Sz\u00edtsd fel a szunnyad\u00f3 ellen\u00e9rz\u00e9seket. Ez az a dallam, amit kerestem!<\/p>\r\n<p align=\"right\">2006. m\u00e1rcius 16.<\/p>\r\n<p align=\"right\">Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n<hr \/>\r\n<p align=\"left\"><a href=\"#_ftnref1\" name=\"_ftn1\">1<\/a> Megjegyz\u00e9s az essz\u00e9 c\u00edm\u00e9hez: Theodore Adorno kritik\u00e1ban r\u00e9szes\u00edti a k\u00f6nny\u0171zen\u00e9t, mivel az megsz\u00e1llja a tudatalattinkat \u00e9s az egyedis\u00e9g olyan fals \u00e9rz\u00e9s\u00e9vel t\u00f6lt el minket, amely gyakran a romantikus szerelem kifejez\u00e9seihez k\u00f6t\u0151dik. \u00cdgy azut\u00e1n, mikor reflexszer\u0171en f\u00fcty\u00fcl\u00fcnk egy n\u00e9pszer\u0171 dallamot, val\u00f3j\u00e1ban csak azon k\u00e9r\u0151dz\u00fcnk, amit a tudat-ipar sz\u00e1ll\u00edtott sz\u00e1munkra, \u00e9s nem valami val\u00f3di \u00e9rzelmet vagy v\u00e1gyat fejez\u00fcnk ki. \u00c9n azt szeretn\u00e9m sugallni itt, hogy vannak m\u00e1s \u201edallamok\u201d is, amelyeknek nincsen k\u00f6z\u00fck a t\u00f6megm\u00e9di\u00e1hoz, \u00e9s amelyeket meg\u00e9rn\u00e9 felvenni a reperto\u00e1runkba \u2013 lehet\u0151leg tudatosan, de ak\u00e1r \u00f6ntudatlanul is, ha sz\u00fcks\u00e9ges. Ez a m\u00e1sik dal itt a szolidarit\u00e1sr\u00f3l \u00e9s az ellen\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l.<\/p>\r\n<p>Tov\u00e1bbi megjegyz\u00e9sem, hogy jelen sz\u00f6veg sz\u00e1mos kor\u00e1bban publik\u00e1lt \u00edr\u00e1somra t\u00e1maszkodik, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt egy 200 4. j\u00fanius 12-\u00e9n kelt levelemre az Artforum kiad\u00f3j\u00e1hoz, <em>Calling Collectives<\/em> c\u00edmmel. A kreat\u00edv s\u00f6t\u00e9t anyag elv\u00e9vel kapcsolatban l\u00e1sd m\u00e9g:<\/p>\r\n<p><a href=\"http:\/\/www.journalofaestheticsandprotest.org\/3\/sholette.htm\">http:\/\/www.journalofaestheticsandprotest.org\/3\/sholette.htm<\/a><\/p>\r\n<p>Az FBI \u00e9s a Critical Art Ensemble \u00fcgy\u00e9vel kapcsolatban: <a href=\"http:\/\/www.caedefensefund.org\/\"> http:\/\/www.caedefensefund.org\/<\/a>,<\/p>\r\n<p>illetve Disciplining the Avant-Garde: The United States Vs. Critical Art Ensemble c\u00edm\u0171 essz\u00e9met: <a href=\"http:\/\/neme.org\/main\/318\/disciplining-the-avant-garde\"> http:\/\/neme.org\/main\/318\/disciplining-the-avant-garde<\/a><\/p>\r\n<p><a href=\"#_ftnref2\" name=\"_ftn2\">2<\/a> The FBI;s Art Attack: Offbeat Materials at Professor\u2019s Home Set Off Bioterror Alarm by Lynne Duke, Washington Post Staff Writer: Wed., June 2, 2004, page CO1 <a href=\"http:\/\/www.washingtonpost.com\/wp-dyn\/articles\/A8278-2004Jun1.html\">http:\/\/www.washingtonpost.com\/wp-dyn\/articles\/A8278-2004Jun1.html<\/a><\/p>\r\n<p><a href=\"#_ftnref3\" name=\"_ftn3\">3<\/a> Twisted Tale of Art, Death, DNA Mark Baard: Wired, June 4, 2004<\/p>\r\n<p><a href=\"http:\/\/www.wired.com\/news\/medtech\/0,1286,63637,00.html\">http:\/\/www.wired.com\/news\/medtech\/0,1286,63637,00.html<\/a><\/p>\r\n<p><a href=\"#_ftnref4\" name=\"_ftn4\">4<\/a> A Group Material 1983-as metr\u00f3-intervenci\u00f3ja, a <em>Szubkult\u00fara<\/em>, arra b\u00e1tor\u00edtotta az utasokat, hogy a szok\u00e1sos arany\u00e9rken\u0151cs-hirdet\u00e9sek helyett a munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekr\u0151l \u00e9s a fokoz\u00f3d\u00f3 k\u00f6z\u00e9p-amerikai USA katonai jelenl\u00e9tr\u0151l gondolkodjanak. A Grand Fury \u00e9s az Act Up a nyolcvanas \u00e9vek k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n \u00fajraalkott\u00e1k az aktivista ikonogr\u00e1fi\u00e1t, mikor kifinomult m\u00e9dia-strat\u00e9gi\u00e1k alkalmaz\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl vil\u00e1gos\u00edtott\u00e1k fel a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get az AIDS-v\u00e1ls\u00e1g m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 politikai h\u00e1tt\u00e9rr\u0151l. A kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n a REPOhistory ideiglenes utcat\u00e1bl\u00e1kat helyezett ki a v\u00e1rosokban, amelyek helyspecifikus ablakot nyitottak a j\u00e1r\u00f3kel\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra a domin\u00e1ns kult\u00fara \u00e1ltal f\u00e9lrereprezent\u00e1lt vagy figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti esem\u00e9nyekre \u00e9s emberekre, k\u00f6zt\u00fck munk\u00e1sokra, n\u0151kre, gyerekekre \u00e9s kisebbs\u00e9gekre. A Guerilla Girls pedig, akik a Paper Tigerrel egy\u00fctt az egyed\u00fcli csoportok a fent eml\u00edtettek k\u00f6z\u00fcl, akik a mai napig akt\u00edvak, 1985 \u00f3ta alkalmaznak utcai plak\u00e1t-kamp\u00e1nyokat, hogy felh\u00edvj\u00e1k a figyelmet a n\u0151k \u00e9s az etnikai kisebbs\u00e9gek alacsony sz\u00e1mbeli ar\u00e1ny\u00e1ra a mainstream kultur\u00e1lis fels\u0151oszt\u00e1lyban.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>&nbsp; &nbsp; &nbsp; Gregory Sholette \u00a0 F\u00fcty\u00fclj\u00fck egy\u00fctt a dallamot, Herr Adorno?1 (Pletyka, auton\u00f3mia \u00e9s kollektivizmus a v\u00e1llalkoz\u00f3i kult\u00fara kor\u00e1ban) &nbsp; Legt\u00f6bb\u00fcnk j\u00f3l ismeri Steve Kurtz (Critical Art Ensemble) szerencs\u00e9tlen t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. 2004 m\u00e1jus 11-\u00e9n reggelre kelve Steve Kurtz \u00e9szreveszi, hogy feles\u00e9ge, Hope, \u00e9lettelen\u00fcl fekszik mellette. Azonnal h\u00edvja a ment\u0151ket. \u00c9rkez\u00e9skor a ment\u0151s\u00f6k felfedezik, hogy a [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630303,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400306","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400306","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400306"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400306\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2027833,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400306\/revisions\/2027833"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630303"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400306"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400306"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400306"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}