{"id":400330,"date":"2006-06-18T22:00:00","date_gmt":"2006-06-18T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400330"},"modified":"2022-04-08T14:33:32","modified_gmt":"2022-04-08T13:33:32","slug":"a-rugalmas-szemelyiseg-egy-uj-kulturkritika-fele","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/a-rugalmas-szemelyiseg-egy-uj-kulturkritika-fele\/","title":{"rendered":"A rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g"},"content":{"rendered":"
\r\n

Bevezet\u0151<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\u201eNincs cikibb, mint egy \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9let.\u201d<\/em><\/p>\r\n

Sz. L.<\/p>\r\n

A neoliberalista kapitalizmus sikerrel ford\u00edtotta feje tetej\u00e9r\u0151l a talp\u00e1ra a 68-as kritikai mozgalmak c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit \u2013 ahogy Guy Debord mondta volt: a bes\u00fag\u00f3kb\u00f3l forradalm\u00e1rokat, a forradalm\u00e1rokb\u00f3l bes\u00fag\u00f3kat csin\u00e1lt (csak egy k\u00f6zvetlen p\u00e9lda: a \u2019forradalom\u2019 kifejez\u00e9s ma az \u00fczleti cs\u00facsmenedzsment k\u00f6r\u00e9ben v\u00e1lik regisztr\u00e1lt v\u00e9djeggy\u00e9, m\u00edg a nagyv\u00e1rosi dzsentrifik\u00e1ci\u00f3 \u2013 h\u00e1la a nyelvnek, a \u2019dzsentri\u2019 kifejez\u00e9snek az\u00e9rt itt megvan a maga aur\u00e1ja \u2013 j\u00f3hiszem\u0171 aktivista m\u0171v\u00e9szek l\u00e1ba nyom\u00e1ban j\u00e1r). A Foucault-f\u00e9le \u201ekorm\u00e1ny-f\u0151\u201d (gouvernmentalit\u00e9<\/em>, b\u0151vebben l\u00e1sd a sz\u00f6vegben) egyre szofisztik\u00e1ltabban produk\u00e1lja az \u00f6ncenz\u00far\u00e1t, az inherens kritikai hajlam a kritika kritik\u00e1j\u00e1val rep\u00edt sosemvolt magass\u00e1gokba \u2013 a mi vez\u00e9r\u00fcnk imm\u00e1r val\u00f3ban bens\u0151nkb\u0151l vez\u00e9rel, ami kreat\u00edvabb, olcs\u00f3bb, hat\u00e9konyabb \u00e9s higi\u00e9nikusabb is minden k\u00fcls\u0151 k\u00e9nyszern\u00e9l.<\/p>\r\n

Az amerikai Brian Holmes egyik meggy\u0151z\u0151 ellenp\u00e9ld\u00e1ja a rosszhiszem\u0171 v\u00e9leked\u00e9snek, miszerint a politikai aktivizmus ifj\u00fakori saj\u00e1toss\u00e1g, j\u00f3l piacos\u00edthat\u00f3 divat, illetve frusztr\u00e1lt egy\u00e9nek ter\u00e1pi\u00e1s t\u00e1ncsz\u00ednh\u00e1za volna csup\u00e1n. P\u00e1rizsban \u00e9l, ott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 politikai \/ m\u0171v\u00e9szeti aktivista projektek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151je, mint a Ne pas plier<\/em> \u00e9s a Bureau d\u2019\u00e9tudes<\/em>. M\u0171v\u00e9szetelm\u00e9lettel, filoz\u00f3fi\u00e1val \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1ssal foglalkozik; a Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban vir\u00e1gkor\u00e1t \u00e9l\u0151 baloldali kritikai m\u0171v\u00e9szeti diskurzus kitermelte esem\u00e9nyek megbecs\u00fclt r\u00e9sztvev\u0151je. Az\u00e9rt is \u00fcd\u00edt\u0151 jelens\u00e9g a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet k\u00f6rnyezet\u00e9ben, mert kiv\u00e9telesen artikul\u00e1ltan k\u00e9pes besz\u00e9lni, r\u00e1ad\u00e1sul t\u00fcrelmesen \u00e9s sz\u00e9gyentelen\u00fcl alkalmazza az amerikai akad\u00e9miai k\u00f6zbesz\u00e9d \u00e9s zsurnalizmus didaxis\u00e1t: az elej\u00e9n elmondja, hogy mir\u0151l fog besz\u00e9lni, majd arr\u00f3l is besz\u00e9l, k\u00f6zben t\u00f6bb r\u00e9szleges summ\u00e1z\u00e1st is beiktat, v\u00e9g\u00fcl pedig levonja a konkl\u00fazi\u00f3t. Al\u00e1bbi hossz\u00fa, 2 002-es sz\u00f6vege nagyra t\u00f6r\u0151 pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s, hogy a t\u00f6meg\u00e9vel k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 buktat\u00f3kat nem elker\u00fclve a jelenkori kritikai kult\u00fara gy\u00f6kereit \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geit foglalja \u00f6ssze. A sz\u00f6veg informat\u00edv, kih\u00edv\u00f3, ugyanakkor gazdagon l\u00e1bjegyzetelt \u2013 ak\u00e1r sorvezet\u0151k\u00e9nt is haszn\u00e1lhat\u00f3 egy olyan, kritikailag alulmotiv\u00e1lt m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letben, mint a mienk.<\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n
\r\n

\u00a0<\/p>\r\n

A rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g<\/strong>
\r\nEgy \u00faj kult\u00farkritika fel\u00e9<\/em>\u00a0(1)<\/a><\/span><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Az ezredfordul\u00f3 esem\u00e9nyei, Seattle-t\u0151l New Yorkig, megmutatt\u00e1k, hogy a glob\u00e1lis kapitalizmus \u00e1tfog\u00f3 kritik\u00e1ja nemcsak lehets\u00e9ges, de halaszthatatlan is \u2013 miel\u0151tt m\u00e9g dr\u00e1mai m\u00f3don megemelkedne a vil\u00e1g er\u0151szakszintje. Az \u201eunortodox\u201d gazdas\u00e1gelm\u00e9let (2)<\/a> meg\u00fajhod\u00e1s\u00e1val megteremt\u0151dtek egy ilyen kritika alapjai. Most azonban n\u00e9zz\u00fcnk t\u00e1volabb, a kort\u00e1rsi kapitalista kult\u00fara kritik\u00e1ja fel\u00e9.<\/p>\r\n

A hat\u00e9kony kult\u00farkritik\u00e1nak meg kell mutatnia a legf\u0151bb hatalmi alakulatok \u00e9s a mindennapi \u00e9let t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 trivi\u00e1lis eszt\u00e9tik\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tti kapcsol\u00f3d\u00e1sokat. Fel kell fednie a t\u00e1rsadalmi viszonyok szisztematikuss\u00e1g\u00e1t \u00e9s minden \u00e9rintettel szemben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 jelleg\u00e9t, m\u00e9g akkor is, amikor azon egyedi diskurzusokra, k\u00e9pekre \u00e9s \u00e9rzelmi attit\u0171d\u00f6kre mutat r\u00e1, amelyek dolga elfedni az egyenl\u0151tlens\u00e9get \u00e9s a durva er\u0151szakot. Sz\u00e9t kell z\u00faznia a konszenzus egyens\u00faly\u00e1t azzal, hogy \u00e9ppen arra vil\u00e1g\u00edt r\u00e1, hogy pontosan mi a t\u00e1rsadalmi konszenzus t\u00e1rgya, arra, ahogyan a t\u00e1rsadalom toler\u00e1lja a toler\u00e1lhatatlant. Az ilyen kritika nehezen szerves\u00fcl a gyakorlattal, mivel k\u00e9t ellent\u00e9tes szinten kell m\u0171k\u00f6dnie: egyr\u00e9szt megfelel\u0151 m\u00e9lys\u00e9gben kell meg\u00e9rtenie a t\u00e1rsadalmi folyamatok komplexit\u00e1s\u00e1t ahhoz, hogy meggy\u0151zhesse a kutat\u00f3kat, akiknek specializ\u00e1lt tud\u00e1s\u00e1ra sz\u00fcks\u00e9ge van, ugyanakkor a k\u00f6vetkeztet\u00e9seit kell\u0151en felt\u0171n\u0151 m\u00f3don kell kifejez\u00e9sre juttatnia ahhoz, hogy befoly\u00e1ssal lehessen azokra, akiket le\u00edrni gondol \u2013 azokra, akiknek a viselked\u00e9s\u00e9n a status quo \u00e1talakul\u00e1sa f\u00fcgg.<\/p>\r\n

Ilyesfajta kritika l\u00e9tezett a k\u00f6zelm\u00faltban; intellektu\u00e1lis f\u00f3kusszal szolg\u00e1lt a hatvanas \u00e9s hetvenes \u00e9vek er\u0151teljes \u00e9s kiterjedt el\u00e9gedetlens\u00e9g\u00e9nek, seg\u00edtett az eg\u00e9sz rendszer \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. M\u00e1ra, \u00fagy t\u0171nik, nyoma veszett. Az eszt\u00e9tikai dimenzi\u00f3 t\u00f6bb\u00e9 nem t\u0171nik fel \u00fagy, mint ostromlott h\u00edd a pszich\u00e9 \u00e9s a t\u00e1rsadalom objekt\u00edv strukt\u00far\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt. Mintha elvesz\u00edtett\u00fck volna a tagad\u00e1s \u00edz\u00e9t, egy rendszerellenes kritika amb\u00edci\u00f3j\u00e1t. A hely\u00e9n nem tal\u00e1lni m\u00e1st, mint az angol-amerikai cultural studies v\u00e9gtelen vari\u00e1nsait \u2013 mely l\u00e9nyege szerint igenl\u0151 strat\u00e9gia, eszk\u00f6z, amely hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9ket termel, ahelyett, hogy \u00e9rt\u00e9ket vonna el. Ma a cultural studies t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel \u00e9rvelhet\u00fcnk a tagad\u00e1s meg\u00faj\u00edt\u00e1sa, az ideol\u00f3gia-kritika mellett.<\/p>\r\n

\u00d6tvenes \u00e9vek v\u00e9gi felt\u0171n\u00e9sekor a brit cultural studies megpr\u00f3b\u00e1lta a feje tetej\u00e9re \u00e1ll\u00edtani a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eszt\u00e9tikai hierarchi\u00e1kat, ahogy az irodalomkritika kifinomult nyelvezet\u00e9t munk\u00e1soszt\u00e1lyos gyakorlatokk\u00e1 \u00e9s form\u00e1kk\u00e1 alak\u00edtotta. Azzal, hogy popul\u00e1ris kifejez\u00e9si m\u00f3dokkal \u201eszennyezte be\u201d \u00e9s egyben form\u00e1lta \u00e1t az elit kult\u00far\u00e1t, pozit\u00edv alternat\u00edv\u00e1kat igyekezett k\u00edn\u00e1lni a t\u00f6megm\u00e9dia \u00e1ltal kivet\u00edtett dominancia \u00faj fajt\u00e1ira. Ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s nagym\u00e9rt\u00e9kben kit\u00e1g\u00edtotta a bevett kutat\u00e1si t\u00e1rgyak \u00e9s akad\u00e9miai st\u00edlusok k\u00f6r\u00e9t, s ezzel val\u00f3s\u00e1gosan hozz\u00e1j\u00e1rult a n\u00e9pnevel\u00e9s ide\u00e1lj\u00e1hoz. (3)<\/a> S\u0151t, a cultural studies val\u00f3di iskol\u00e1t <\/em>teremtett a szellemi baloldalon, \u00e9s egyfajta strat\u00e9giai sz\u00e1nd\u00e9kot alak\u00edtott ki. Mindazon\u00e1ltal, kulcsfontoss\u00e1g\u00fa elm\u00e9leti eszk\u00f6ze a differenci\u00e1lt befogad\u00e1s, vagy \u2018egyeztetett olvasat\u2019 fogalma volt \u2013 azaz a befogad\u00f3 \u00e1ltal az \u00fczenethez hozz\u00e1adott szem\u00e9lyes hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e9. Ezt a fogalmat eredetileg arra haszn\u00e1lt\u00e1k, hogy egy olyan modell szerint t\u00e1rj\u00e1k fel a domin\u00e1ns \u00fczenetek munk\u00e1s-olvasatait, amely m\u00e9g az oszt\u00e1lytudat alapj\u00e1n \u00e1llt. (4)<\/a> Mikor azonban az \u00e9rtelmez\u00e9s hangs\u00falya a nyolcvanas \u00e9vekben elszakadt az oszt\u00e1lydinamik\u00e1t\u00f3l, a cultural studies azon egyedi csavarint\u00e1sok v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9v\u00e9 lett , melyeket b\u00e1rmely egy\u00e9n vagy csoport hozz\u00e1adhatott a globaliz\u00e1lt m\u00e9dia-\u00f6sszterm\u00e9khez. Ily m\u00f3don pedig legitim\u00e1lt egy \u00faj, transznacion\u00e1lis fogyaszt\u00f3i ideol\u00f3gi\u00e1t. (5)<\/a> Ez a t\u00f6k\u00e9letes, kisaj\u00e1t\u00edtott, egy\u00e9n\u00edtett, etniciz\u00e1lt, bels\u0151v\u00e9 lett elidegened\u00e9s diskurzusa.<\/p>\r\n

Hogyan lehet ma a kult\u00farkritika \u00fajra hat\u00e9kony? Egy ide\u00e1lt\u00edpus megkonstru\u00e1l\u00e1sa mellet fogok \u00e9rvelni, amely k\u00e9pes felfedni a t\u00e1rsadalmi hatalom keresztez\u0151d\u00e9seit a bels\u0151 erk\u00f6lcsi diszpoz\u00edci\u00f3kkal \u00e9s erotikus k\u00e9sztet\u00e9sekkel. (6)<\/a> Ezt az ide\u00e1lt\u00edpust rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g<\/em>nek nevezem. A \u201erugalmas\u201d kifejez\u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl utal a jelenlegi gazdas\u00e1gi rendszerre, annak alkalmi munkaszerz\u0151d\u00e9seire, naprak\u00e9sz termel\u00e9si alakulat\u00e1ra, informat\u00edv term\u00e9keire \u00e9s a p\u00e9nz\u00fcgyi szf\u00e9r\u00e1ban k\u00f6r\u00f6z\u0151 virtu\u00e1lis valut\u00e1t\u00f3l val\u00f3 abszol\u00fat f\u00fcgg\u00e9s\u00e9re. Ugyanakkor utal sz\u00e1mos nagyon is pozit\u00edv k\u00e9pre, mint a spontaneit\u00e1s, a kreativit\u00e1s, az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, a mobilit\u00e1s, az egyenrang\u00fas\u00e1gra \u00e9p\u00fcl\u0151 viszonyok, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g \u00e9rt\u00e9ke, a k\u00f6zvetlen tapasztalatra val\u00f3 nyitotts\u00e1g. Aki k\u00f6zel \u00e9rzi mag\u00e1t a hatvanas-hetvenes \u00e9vek ellenkult\u00far\u00e1j\u00e1hoz, nyugodtan elmondhatja, hogy ezek bizony a mi<\/em> kre\u00e1ci\u00f3ink, amelyek azonban egy \u00faj hegem\u00f3nia torz t\u00fckr\u00e9nek a fogs\u00e1g\u00e1ba estek. Jelent\u0151s t\u00f6rt\u00e9nelmi er\u0151fesz\u00edt\u00e9st k\u00f6vetelt mindannyiunkt\u00f3l, hogy a kort\u00e1rsi t\u00e1rsadalom eg\u00e9szs\u00e9gtelens\u00e9ge toler\u00e1lhat\u00f3 legyen.<\/p>\r\n

A tov\u00e1bbiakban tekints\u00fcnk vissza a k\u00f6zelm\u00falt t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9re, hogy megl\u00e1ssuk, hogyan artikul\u00e1l\u00f3dott a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vekben egy hat\u00e9kony kult\u00farkritika, el\u0151bb szellemi, majd t\u00e1rsadalmi s\u00edkon. De azt is l\u00e1tni fogjuk, hogy a jelenlegi uralmi strukt\u00far\u00e1k r\u00e9szben \u00e9ppen abb\u00f3l k\u00f6vetkeznek, hogy ez a kiboml\u00f3 kritika k\u00e9ptelennek bizonyult elker\u00fclni, hogy a kort\u00e1rs kapitalizmus mag\u00e1ba olvassza.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

A tekint\u00e9ly ellen<\/p>\r\n

A h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 id\u0151szak paradigmatikus kult\u00farkritikai p\u00e9ld\u00e1ja az Institut f\u00fcr Sozialforschung \u2013 a m\u00e1sk\u00e9ppen Frankfurti Iskolak\u00e9nt ismert auton\u00f3m tudom\u00e1nyos szervezet. Az iskola munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t a freudo-marxizmus formul\u00e1j\u00e1val foglalhatjuk \u00f6ssze a legegyszer\u0171bben. De mit is jelent ez? Ha \u00fajra megn\u00e9zz\u00fck a sz\u00f6vegeket, azt tal\u00e1ljuk, hogy az int\u00e9zet m\u00e1r 1936-ban a tekint\u00e9ly pszicho-szociol\u00f3giai strukt\u00far\u00e1i k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00edtette fel uralom-elemz\u00e9s\u00e9t. A Studien \u00fcber Autorit\u00e4t und Familie<\/em> c\u00e9lja az volt, hogy orvosolja \u201ea hagyom\u00e1nyos marxizmus k\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t, hogy magyar\u00e1zattal szolg\u00e1ljon a jelens\u00e9gre, hogy a proletari\u00e1tus vajon mi\u00e9rt viselkedik olyan kelletlen\u00fcl, mikor t\u00f6rt\u00e9nelmi szerep\u00e9nek bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9r\u0151l volna sz\u00f3\u201d (\u2026). Ez a \u201ekelletlens\u00e9g\u201d \u2013 azaz a munk\u00e1soszt\u00e1ly lelkes fasiz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa \u2013 csak \u00fagy \u00e9rthet\u0151 meg, ha felt\u00e1rjuk, milyen m\u00f3don jelentkeznek a t\u00e1rsadalmi er\u0151k a pszich\u00e9ben. A csal\u00e1d feletti apai tekint\u00e9ly hanyatl\u00e1sa, \u00e9s a t\u00e1rsadalmi int\u00e9zm\u00e9nyek n\u00f6vekv\u0151 szerepe a gyermek szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban olyan folyamatk\u00e9nt ker\u00fcltek bemutat\u00e1sra, mint amely k\u00e9z a k\u00e9zben halad a liber\u00e1lis, patrimoni\u00e1lis kapitalizmus felsz\u00e1mol\u00f3d\u00e1s\u00e1val, amelynek \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban a tizenkilencedik sz\u00e1zadi burzso\u00e1 tulajdonos m\u00e9g k\u00f6zvetlen\u00fcl ellen\u0151rizte az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt csal\u00e1di t\u0151k\u00e9t. A huszadik sz\u00e1zadi monopolkapitalizmusban a hatalom a mag\u00e1nszem\u00e9lyekt\u0151l szervezett, szem\u00e9lytelen test\u00fcletekhez v\u00e1ndorolt. A tekint\u00e9lynek val\u00f3 mazochisztikus al\u00e1rendel\u0151d\u00e9s Erich Fromm \u00e1ltal le\u00edrt pszich\u00e9s \u00e1llapota elv\u00e1laszthatatlan volt az \u00faj ipari kartellek mechanikus rendj\u00e9t\u0151l, illetve azon k\u00e9pess\u00e9g\u00fckt\u0151l, hogy az egy\u00e9neket integr\u00e1lj\u00e1k a t\u00f6megtermel\u00e9si rendszer komplex technol\u00f3giai \u00e9s szervez\u00e9si l\u00e1ncolataiba. Az \u201einstrument\u00e1lis \u00e9sz\u201d kulcsfogalma cs\u00edr\u00e1j\u00e1ban m\u00e1r itt megjelent. Ahogy Marcuse \u00edrja 1941-ben:<\/p>\r\n

\u201eA t\u00e9nyek, amelyek az ember gondolatait \u00e9s tetteit vez\u00e9rlik\u2026 a g\u00e9pi folyamat t\u00e9nyei, mely maga \u00fagy jelenik meg, mint az \u00e9sszer\u0171s\u00e9g \u00e9s c\u00e9lszer\u0171s\u00e9g megtestes\u00fcl\u00e9se\u2026 A mechaniz\u00e1lt t\u00f6megtermel\u00e9s bet\u00f6lti az \u00fcres tereket, ahol az individualit\u00e1s t\u00e9telezhette mag\u00e1t.\u201d (1988:143, 158)<\/p>\r\n

Az Int\u00e9zet korai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban a tekint\u00e9lyelv\u0171 fegyelem pszicho-szociol\u00f3giai elemz\u00e9se \u00f6sszekapcsol\u00f3dott az instrument\u00e1lis \u00e9sz filoz\u00f3fiai fogalm\u00e1val. Azonban hat\u00e9kony rendszerellenes kritik\u00e1juk nem krist\u00e1lyosodhatott volna ki a k\u00f6zponti tervgazdas\u00e1g elemz\u00e9sei n\u00e9lk\u00fcl, amelyek azt az 1930-as \u00e9vek gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g\u00e1ra adott t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai v\u00e1laszk\u00e9nt \u00e9rtelmezt\u00e9k. Friedrich Pollock \u00e9s Otto Kirchheimer az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt \u00edrt\u00e1k le a harmincas \u00e9vek \u00faj \u201e\u00e1llamkapitalizmus\u00e1t\u201d. (7)<\/a> T\u00fall\u00e9pv\u00e9n a monopol-kapitalizmus hagyom\u00e1nyos marxista \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1n, amely az 1929-es v\u00e1ls\u00e1ggal bele\u00fctk\u00f6z\u00f6tt saj\u00e1t dialektikus ellentmond\u00e1s\u00e1ba, Pollock \u00e9s Kirchheimer hat\u00e1rozott elmozdul\u00e1st \u00edrtak le a liber\u00e1lis rendszert\u0151l, ahol a termel\u00e9st \u00e9s az eloszt\u00e1st m\u00e9g egy\u00e9ni \u00e1gensek szerz\u0151d\u00e9ses piaci viszonyai vez\u00e9relt\u00e9k. Az \u00faj rendszer nem m\u00e1s, mint a menedzseri kapitalizmus, ahol a termel\u00e9s \u00e9s az eloszt\u00e1s viszony\u00e1t a k\u00f6zpontilag tervez\u0151 \u00e1llam kalkul\u00e1lja. Az elmozdul\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t nemcsak a n\u00e1ci fennhat\u00f3s\u00e1g\u00fa n\u00e9met ipari kartellek, de a szovjet \u00f6t\u00e9ves tervek \u00e9s az amerikai New Deal is mutatta, megel\u0151legezv\u00e9n a Keynes-i j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llamot. Az elemz\u00e9s k\u00f6zpontj\u00e1ban \u00fajra csak az autorit\u00e1s fogalm\u00e1t tal\u00e1ljuk. \u201eAz \u00e1llamkapitalizmusban \u2013 \u00edrja Pollock \u2013 az emberek mint ir\u00e1ny\u00edt\u00f3k \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtottak ker\u00fclnek kapcsolatba egym\u00e1ssal\u201d. (1988: 78) Vagy, Kirchheimer szavaival: \u201eA fasizmus azon a szinten lesz jellemz\u0151, ahol az egy\u00e9n m\u00e1r t\u00f6k\u00e9letesen elvesz\u00edtette f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, \u00e9s az \u00e1llam az ir\u00e1ny\u00edt\u00f3i csoportokat ismeri el egyed\u00fcli leg\u00e1lis felekk\u00e9nt a politikai kompromisszumra.\u201d (1988: 70)<\/p>\r\n

A gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g megold\u00e1sa, azaz a tot\u00e1lis h\u00e1bor\u00fa k\u00f6zponti tervgazdas\u00e1ga, konkr\u00e9t m\u00f3don megmutatta, hogy Pollock mi\u00e9rt is nevezte \u201el\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fanak\u201d annak kutat\u00e1s\u00e1t, hogy \u201eaz \u00e1llamkapitalizmus vajon demokratikus ellen\u0151rz\u00e9s al\u00e1 vonhat\u00f3-e\u201d. (1988) Ezt a vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1st maga az Int\u00e9zet v\u00e1llalta fel amerikai sz\u00e1m\u0171zet\u00e9se idej\u00e9n, mikor igyekezett n\u00e1cizmus-elemz\u00e9s\u00e9t a hidegh\u00e1bor\u00fas amerikai k\u00f6rnyezetre alkalmazni. Ma legink\u00e1bb a kult\u00faripar elm\u00e9let\u00e9re \u00e9s kritik\u00e1j\u00e1ra eml\u00e9ksz\u00fcnk (lsd. az azonos c\u00edm\u0171 essz\u00e9t), a maga idej\u00e9n azonban j\u00f3val fontosabb volt egy szociol\u00f3giai kutat\u00e1s, melyet A tekint\u00e9lyelv\u0171 szem\u00e9lyis\u00e9g<\/em> c\u00edmmel publik\u00e1ltak 1950-ben. A k\u00f6nyv, amelyet egy n\u00e9gytag\u00fa kutat\u00f3csoport \u2013 k\u00f6zt\u00fck Adorno \u2013 \u00edrt Horkheimer ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt, k\u00eds\u00e9rlet volt arra, hogy a szociol\u00f3gia statisztikai m\u00f3dszereit alkalmazz\u00e1k a fasisztoid karakterstrukt\u00fara tapasztalati beazonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A k\u00e9rd\u0151\u00edv m\u00f3dszer\u00e9nek alkalmaz\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl igyekezett bizony\u00edtani egy \u201e\u00faj antropol\u00f3giai t\u00edpus\u201d megjelen\u00e9s\u00e9t, amelynek legf\u0151bb karakterjegyei a merev konvencionalizmus, a tekint\u00e9lynek val\u00f3 beh\u00f3dol\u00e1s, az ellenszeg\u00fcl\u00e9s mindennem\u0171 szubjektivit\u00e1snak, hajlam a sztereot\u00edpi\u00e1ra, a hatalom \u00e9s a kem\u00e9nys\u00e9g el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9se, destruktivit\u00e1s \u00e9s cinizmus, a tudattalan \u00e9rzelmi impulzusok kivet\u00edt\u00e9se, illetve az elt\u00falzott \u00e9rintetts\u00e9g a szexu\u00e1lis botr\u00e1nyokkal kapcsolatban. A kor\u00e1bbi tekint\u00e9ly-t\u00e1rgy\u00fa tanulm\u00e1nyokkal egybecsengve ezek a von\u00e1sok egy olyan csal\u00e1d-strukt\u00fara viszonylat\u00e1ban jelentek meg, amelynek f\u0151 von\u00e1sa m\u00e1r nem a patriarch\u00e1lis er\u0151, hanem a gyenges\u00e9g, ami arra vezet, hogy a sz\u00fcl\u0151k sz\u00ednlelik a gyermekeikkel szembeni f\u00f6l\u00e9nyt, amely val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r \u00e1tsz\u00e1llt a t\u00e1rsadalmi int\u00e9zm\u00e9nyekre.<\/p>\r\n

A tekint\u00e9lyelv\u0171 szem\u00e9lyis\u00e9g<\/em> a cs\u00facspontja egy ide\u00e1lt\u00edpus akaratlagosan programozott, interdiszciplin\u00e1ris konstrukci\u00f3j\u00e1nak. Az ide\u00e1l-t\u00edpus l\u00e9nyeg\u00e9ben a t\u00e1rsadalmi \u00e9n pol\u00e9mikus k\u00e9pe, amely a kritika k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1inak mutathat utat, illetve struktur\u00e1lhatja azokat. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kritikai \u00e1ll\u00e1spontok egybefog\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9ge az ide\u00e1lt\u00edpus kulcseleme, amelynek fontoss\u00e1ga messze t\u00falmutat a k\u00e9rd\u0151\u00edv-tanulm\u00e1nyban alkalmazott statisztikai m\u00f3dszerek\u00e9n. Adorno retorikai \u00e9s eszt\u00e9tikai strat\u00e9gi\u00e1i p\u00e9ld\u00e1ul csak a tekint\u00e9lyelv\u0171 szem\u00e9lyis\u00e9g d\u00fasan struktur\u00e1lt k\u00e9p\u00e9vel szemben bevetve ker\u00fclnek erej\u00fck telj\u00e9be. Vegy\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul az al\u00e1bbi, az 1961-es Commitment<\/em> c\u00edm\u0171 essz\u00e9b\u0151l val\u00f3 id\u00e9zetet: \u201eA radik\u00e1lis jobboldal magazinjai \u00e9s napilapjai folyton-folyv\u00e1st felkavarj\u00e1k a megbotr\u00e1nkoz\u00e1s hull\u00e1mait mindennel szemben, ami term\u00e9szetellenes, t\u00fal intellektu\u00e1lis, morbid \u00e9s dekadens: j\u00f3l ismerik az olvas\u00f3ikat. A szoci\u00e1lpszichol\u00f3gi\u00e1nak a tekint\u00e9lyelv\u0171 szem\u00e9lyis\u00e9ggel kapcsolatos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai \u0151ket igazolj\u00e1k. E t\u00edpus alapjellemvon\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 tartozik a konformizmus, a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny \u00e9s a t\u00e1rsadalom megk\u00f6vesedett homlokzata ir\u00e1nti tiszteletet, valamint az ellen\u00e1ll\u00e1st minden olyan hat\u00e1ssal szemben, amely megzavarja a rendj\u00e9t, illetve olyan tudattalan bels\u0151 elemeket id\u00e9z meg, amelyek l\u00e9t\u00e9t nem lehet beismerni. Ez a mindenfajta idegennel vagy elidegen\u00edt\u0151vel szembeni ellens\u00e9gess\u00e9g sokkal jobban megf\u00e9r b\u00e1rmif\u00e9le irodalmi realizmussal, deklar\u00e1lja az mag\u00e1t ak\u00e1r kritikusnak vagy szocialist\u00e1nak, mint olyan m\u0171vekkel, amelyek nem esk\u00fcsznek fel semmif\u00e9le politikai szlogenre, de amelyeknek m\u00e1r a megjelen\u00e9se is elegend\u0151, hogy sz\u00e9tz\u00fazza a tekint\u00e9lyelv\u0171 szem\u00e9lyis\u00e9get vez\u00e9rl\u0151 merev koordin\u00e1ta rendszert\u2026\u201d (Adorno 1988: 303)<\/p>\r\n

Adorno azt igyekszik megmutatni, hogy a brechti vagy sartre-i politikai elk\u00f6telezetts\u00e9g hogyan simulhat fokozatosan bele a tekint\u00e9lyelv\u0171 \u00e1llam rendj\u00e9nek vak \u00f6lel\u00e9s\u00e9be. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt Beckett vagy Sch\u00f6nberg t\u00f6redezett, rejt\u00e9lyes form\u00e1i t\u00f6bb politikai jelent\u0151s\u00e9get hordozhatnak, mint b\u00e1rmif\u00e9le kollekt\u00edv t\u00fcntet\u00e9si felh\u00edv\u00e1s valamely \u00fcgy mellett. Egyszerre ir\u00e1nyulv\u00e1n a megel\u00e9gedett individualizmus gyenge bels\u0151 harm\u00f3ni\u00e1ja \u00e9s egy kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 rendszer j\u00f3val er\u0151teljesebb totaliz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1sai ellen, az eszt\u00e9tikai forma Adorno v\u00edzi\u00f3j\u00e1ban egyfajta tiltakoz\u00f3er\u0151v\u00e9 lesz az\u00e1ltal, hogy elutas\u00edtja a val\u00f3di ellentmond\u00e1sok hamis felold\u00e1s\u00e1t. Amint egyik sz\u00f3noki lend\u00fclet\u0171 mondat\u00e1ban \u00edrja: \u201eNem az a m\u0171v\u00e9szet tiszte, hogy alternat\u00edv\u00e1kat mutasson fel, hanem hogy puszt\u00e1n a form\u00e1j\u00e1val ellene szeg\u00fclj\u00f6n a vil\u00e1g menet\u00e9nek, ahol \u00e1lland\u00f3an pisztolyt tartanak az ember fej\u00e9hez.\u201d (Adorno 1988: 304)<\/p>\r\n

Nem az a dolgunk, hogy valamif\u00e9le perleked\u00e9st ind\u00edtsunk azon, hogy vajon Adorno hogyan is \u00e9rtette pontosan az ellentmond\u00e1sos form\u00e1knak ezt az ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1t. J\u00f3val \u00e9rdekesebb azt megl\u00e1tni, hogy egy \u00f6sszehangolt kritika hogyan vezetheti a t\u00e1rsadalmat a val\u00f3di ellen\u00e1ll\u00e1shoz. A legfontosabb figura ebben a tekintetben Herbert Marcuse, akinek 1964-es Az egydimenzi\u00f3s ember<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve nemzetk\u00f6zi bestseller lett, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Franciaorsz\u00e1gban. A di\u00e1kok 68 m\u00e1jus\u00e1nak megmozdul\u00e1saiban \u201eMarx, Mao, Marcuse\u201d felirat\u00fa t\u00e1bl\u00e1kat hordoztak. De ez csak azt mutatja, hogy Marcuse, a maga k\u00f6zvetlen\u00fcl forradalmi hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1val, egyfajta jelk\u00e9pp\u00e9 v\u00e1lt, melyben \u00f6sszefutott a tekint\u00e9lyelv\u0171 \u00e1llam, az ipari fegyelem \u00e9s a t\u00f6megm\u00e9dia kritik\u00e1ja. Franciaorsz\u00e1gban Sartre m\u00e1r \u00edrt a \u201esorozatgy\u00e1rt\u00e1s\u00fa ember\u201d-r\u0151l, Cornelius Castoriadis pedig kidolgozta a b\u00fcrokratikus produktivizmus kritik\u00e1j\u00e1t. Amerik\u00e1ban az \u00fczleti \u00edr\u00f3 William Whyte m\u00e1r 1956-ban figyelmeztetett a \u201eszervezeti ember\u201d megjelen\u00e9s\u00e9vel j\u00e1r\u00f3 vesz\u00e9lyekre, m\u00edg 1961-ben egy lek\u00f6sz\u00f6n\u0151 eln\u00f6k, Dwight D. Eisenhower sz\u00f3lt az \u201ekatonai-ipari komplexum\u201d technol\u00f3giai fenyeget\u00e9s\u00e9r\u0151l. A kritika a telev\u00edzi\u00f3t nevezte meg a kapitalizmus legf\u0151bb propaganda-eszk\u00f6zek\u00e9nt, kezdve az amerikai Vance Packard 1957-es The Hidden Persuaders<\/em> (Rejtett r\u00e1besz\u00e9l\u0151k) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel, majd imm\u00e1r j\u00f3val radik\u00e1lisabban Barthes Mitol\u00f3gi\u00e1k-<\/em>j\u00e1val, \u00e9s mindenek el\u0151tt Debord m\u0171v\u00e9vel, A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalm\u00e1<\/em>-val. Ivan Illich \u00e9s Paul Goodman az iskolarendszert t\u00e1madj\u00e1k, mint a t\u00e1rsadalmi idom\u00edt\u00e1s k\u00f6zponti erej\u00e9t, R.D. Laing \u00e9s Felix Guattari kidolgozza az anti-pszichi\u00e1tria, <\/em>Henri Lefebvre az anti-urbanizmus<\/em> programj\u00e1t, mely ut\u00f3bbit a szitu\u00e1cionist\u00e1k fejlesztettek tov\u00e1bb a d\u00e9rive<\/em>, vagy \u201esodr\u00f3d\u00e1s\u201d gyakorlat\u00e1val. Essay on Liberation<\/em> c\u00edm\u0171, k\u00f6zvetlen\u00fcl 68 ut\u00e1n \u00edrott sz\u00f6veg\u00e9ben Marcuse egyenesen egyfajta t\u00f6meges sz\u00fcrrealizmus hirtelen megjelen\u00e9s\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt \u2013 amely, \u00fagy v\u00e9lte, \u00f6sszekapcsol\u00f3dhat a rasszosodott amerikai lumpenproletari\u00e1tus l\u00e1zad\u00e1s\u00e1val, illetve egy sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 felkel\u00e9ssel a Harmadik Vil\u00e1gban.<\/p>\r\n

Nem gondolom, hogy mindez a felforgat\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g k\u00f6zvetlen\u00fcl k\u00f6t\u0151dne a Frankfurti Iskola munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1hoz. De annyi bizonyos, hogy a hatvanas \u00e9vek v\u00e9gi, hetvenes \u00e9vek eleji \u201eNagy Elutas\u00edt\u00e1s\u201d nyilv\u00e1nval\u00f3an a katonai-ipari komplexum, az \u00e1ltala kitermelt parancsolgat\u00e1s \u00e9s munkahelyi fegyelem, illetve az ezeket a realit\u00e1sokat j\u00f3t\u00e9konyan eltakar\u00f3, h\u00edzelked\u0151 kultur\u00e1lis ipar ellen, \u00e9s els\u0151sorban a \u201etekint\u00e9lyelv\u0171 szem\u00e9lyis\u00e9g\u201d egzisztenci\u00e1lis \u00e9s pszicho-szoci\u00e1lis kond\u00edci\u00f3ja ellen ir\u00e1nyult. Ebben egyet\u00e9rteni l\u00e1tszik a jobboldali szociol\u00f3gus, Samuel Huntington is, mikor a hatvanas \u00e9vek l\u00e1zad\u00e1sait \u00fagy \u00edrta le, mint \u201e\u00e1ltal\u00e1nos kih\u00edv\u00e1st a tekint\u00e9ly, a nyilv\u00e1nos- \u00e9s mag\u00e1nszf\u00e9ra ellen\u201d (Crozier et al. 1975: 74). Persze, ez csak annak igazol\u00e1sa, ami am\u00fagy is nyilv\u00e1nval\u00f3. A hetvenes \u00e9vek Amerik\u00e1j\u00e1ban l\u00e9pten-nyomon az ellenkult\u00fara szlogenj\u00e9be lehetett \u00fctk\u00f6zni: \u201eQuestion Authority!\u201d.<\/p>\r\n

Az eddigiekben igyekeztem megvil\u00e1g\u00edtani egy olyan hat\u00e9kony rendszerellenes mozgalom intellektu\u00e1lis h\u00e1tter\u00e9t, amely egyszerre ir\u00e1nyul a kapitalista produktivizmus kultur\u00e1lis, illetve a szubjektumra kifejtett hat\u00e1sai ellen. Mindezt hat\u00e9konyan foglalja \u00f6ssze az egyik h\u00edres francia graffiti: On ne peut pas tomber amoureux d\u2019une courbe de croissance<\/em> (Nem lehet beleszeretni egy n\u00f6veked\u00e9si g\u00f6rb\u00e9be). Ez a 68 m\u00e1jusi falfelirat minden erotik\u00e1j\u00e1val a rendszerellenes kritika eddig \u00e1ltalam nem eml\u00edtett, pozit\u00edv tartalm\u00e1ra is utal: neves\u00fcl az egyenl\u0151s\u00e9g \u00e9s a t\u00e1rsadalmi egys\u00e9g, az oszt\u00e1lymegosztotts\u00e1g elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9nek v\u00e1gy\u00e1ra. Az 1968-as radik\u00e1lis di\u00e1ks\u00e1g alapvet\u0151 k\u00f6vetel\u00e9sei az \u00f6nir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9s a k\u00f6zvetlen demokr\u00e1cia megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa voltak, s egyben ez volt baloldali ideol\u00f3gi\u00e1juk messze a legveszedelmesebb von\u00e1sa. (8)<\/a> J\u00fcrgen Habermas \u00edrta 1973-ban: \u201eA polg\u00e1rok val\u00f3di r\u00e9szv\u00e9tele a politikai akaratform\u00e1l\u00e1s folyamataiban, azaz a l\u00e9nyegi demokr\u00e1cia, tudatos\u00edthatja az adminisztrat\u00edv eszk\u00f6z\u00f6kkel t\u00e1rsadalmas\u00edtott termel\u00e9s \u00e9s az \u00e9rt\u00e9kt\u00f6bblet \u00e1lland\u00f3 priv\u00e1t kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa \u00e9s haszn\u00e1lata k\u00f6zti ellentmond\u00e1st.\u201d (1975: 36) M\u00e1s sz\u00f3val, a fokoz\u00f3d\u00f3 demokratikus r\u00e9szv\u00e9tel gyorsan megmutatn\u00e1 az embereknek a val\u00f3di \u00e9rdekeiket. Huntington \u00fajra csak egyet\u00e9rteni l\u00e1tszik, mikor a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l \u00fagy \u00edrja le a fejlett t\u00e1rsadalmak \u201ev\u00e1ls\u00e1g\u00e1t\u201d, mint a \u201edemokr\u00e1cia t\u00fals\u00e1g\u00e1t\u201d (Crozier et al. 1975: 113).<\/p>\r\n

Tal\u00e1n valaki m\u00e9g eml\u00e9kszik, hogy a h\u00edrhedt H\u00e1romoldali Bizotts\u00e1gi besz\u00e1mol\u00f3 (1975), amelyben Huntington a fenti megjegyz\u00e9st tette, legf\u0151bb gondja \u00e9ppen a hatvanas \u00e9vek t\u00e1rsadalmi mozgalmaib\u00f3l \u00e9bred\u0151 fejlett t\u00e1rsadalmak n\u00f6vekv\u0151 \u201ekorm\u00e1nyozhatalans\u00e1ga\u201d volt. Az is esz\u00fcnkbe juthat, hogy a korm\u00e1nyozhatatlans\u00e1g szelleme volt \u00e9ppen az a csap\u00e1s, amellyel szemben Margaret Thatcher Angli\u00e1ban sikeresen v\u00e9grehajtotta a maga \u201ekonzervat\u00edv forradalm\u00e1t\u201d. (9)<\/a> M\u00e1s sz\u00f3val, amit Huntington a hatvanas \u00e9vek \u201edemokratikus nyugtalans\u00e1g\u00e1nak\u201d nevez, volt a h\u00e1tt\u00e9r, amelyb\u0151l a jelenlegi neoliber\u00e1lis hegem\u00f3nia kiemelkedett. A k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t, amit itt fel szeretn\u00e9k tenni, \u00edgy hangzik: hogyan sz\u00edvt\u00e1k fel a posztindusztri\u00e1lis t\u00e1rsadalmak a \u201edemokr\u00e1cia t\u00fals\u00e1g\u00e1t\u201d, amely a tekint\u00e9ly-ellenes felkel\u00e9sekben szabadult fel? Vagyis, v\u00e9g\u00fcl milyen m\u00f3don tett\u00e9k a hatvanas \u00e9vek elfogadhat\u00f3v\u00e1 a kilencvenes \u00e9veket?<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Oszd meg \u00e9s tedd a magad\u00e9v\u00e1! (10)<\/a><\/p>\r\n

\u201eA koopt\u00e1ci\u00f3 komoly t\u00f6rt\u00e9nete, amely a nagyv\u00e1llalati szellemet a maga hely\u00e9n kezeln\u00e9, nem mint valami g\u00fanyrajzot, m\u00e9g nincsen meg\u00edrva\u201d, mondja az amerikai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s kult\u00farkritikus, Thomas Frank (1997:8), aki The Conquest of Cool<\/em> c\u00edm\u0171, a hirdet\u00e9si-\u00e9s divatipar t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t t\u00e1rgyal\u00f3 m\u0171v\u00e9ben megk\u00eds\u00e9rli \u00f6sszefoglalni azokat az egyedi strat\u00e9gi\u00e1kat, amelyek r\u00e9v\u00e9n az, ami a hatvanas \u00e9vekben \u2018hip\u2019 volt, a kilencvenes \u00e9vekre m\u00e1r egyeduralkod\u00f3 lett, \u00e1talak\u00edtv\u00e1n a konformizmus nevets\u00e9gess\u00e9 t\u00e9tel\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u0151 kultur\u00e1lis ipart egy m\u00e9g er\u0151teljesebb \u00e1gazatt\u00e1, amelynek alapja az \u201eautenticit\u00e1s, az individualit\u00e1s, a m\u00e1ss\u00e1g \u00e9s a l\u00e1zad\u00e1s\u201d t\u00falteng\u0151 k\u00edn\u00e1lata. P\u00e9ld\u00e1k t\u00f6meg\u00e9n kereszt\u00fcl mutatja meg, hogy a hatvanas \u00e9vek lemorzsol\u00f3dott k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli fiataljainak v\u00e1gyai hogyan v\u00e1ltak hirtelen piaci \u00e1ruv\u00e1. Elker\u00fclv\u00e9n valamif\u00e9le szimpla manipul\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9let csapd\u00e1j\u00e1t, Frank azzal a k\u00f6vetkeztet\u00e9ssel z\u00e1rja gondolatait, hogy a dologban r\u00e9szt vett hirdet\u00e9si szakembereknek \u00e9s divattervez\u0151knek elemi \u00e9rdeke volt a rendszer \u00e1talak\u00edt\u00e1sa. Az eredm\u00e9ny annak az ideol\u00f3gi\u00e1nak a v\u00e1ltoz\u00e1sa volt, \u201camellyel az \u00fczleti \u00e9let magyar\u00e1zta a nemzet \u00e9lete feletti uralm\u00e1t\u201d \u2013 olyan v\u00e1ltoz\u00e1s, amelyet \u2013 b\u00e1r csak \u00e9rint\u0151legesen \u2013 a szerz\u0151 David Harvey \u201erugalmas felhalmoz\u00e1si\u201d elm\u00e9let\u00e9hez (1997: 229) (11)<\/a> k\u00f6t. A stilisztikai koopt\u00e1ci\u00f3 kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1n t\u00fal m\u00e9g meg kell magyar\u00e1znunk az \u00faj gazdas\u00e1gi rend egy\u00e9ni mozgat\u00f3rug\u00f3inak, ideol\u00f3giai \u00f6nigazol\u00e1sainak \u00e9s komplex t\u00e1rsadalmi- technikai funkci\u00f3inak keresztkapcsolatait.<\/p>\r\n

Kiindul\u00f3pontnak v\u00e1laszthatjuk Piore \u00e9s Sabel gazdas\u00e1gelemz\u0151k n\u00e9h\u00e1ny szuggeszt\u00edv megjegyz\u00e9s\u00e9t, a The Second Industrial Divide<\/em> (A m\u00e1sodik ipari v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3<\/i>, 1984) c\u00edm\u0171 munk\u00e1b\u00f3l. Ebben a szerz\u0151k egyfajta szab\u00e1lyoz\u00e1si v\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l<\/em> besz\u00e9lnek, melynek \u201el\u00e9nyegi von\u00e1sa a felismer\u00e9s, hogy a megl\u00e9v\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek m\u00e1r nem tudj\u00e1k biztos\u00edtani a funkcion\u00e1lis megfelel\u00e9st a javak termel\u00e9se \u00e9s fogyaszt\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt\u201d (1984:4). Az ipari t\u00e1rsadalmak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben k\u00e9t ilyen v\u00e1ls\u00e1got \u00edrnak le, melyeket ehely\u00fctt m\u00e1r vizsg\u00e1ltunk a Frankfurti Iskola \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben: \u201ea nagy ipari test\u00fcletek megjelen\u00e9se a tizenkilencedik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, illetve a Keynes-i j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam megjelen\u00e9se a harmincas \u00e9vekben\u201d (1984: 5). Korunkban k\u00f6rvonalaz\u00f3dott egy harmadik v\u00e1ls\u00e1g: a hetvenes \u00e9vek elh\u00faz\u00f3d\u00f3 recesszi\u00f3ja, kics\u00facsosodv\u00e1n az 1973-as \u00e9s 1979-es olajsokkban, amelyet az eg\u00e9sz \u00e9vtizeden \u00e1th\u00faz\u00f3d\u00f3 munkav\u00e1llal\u00f3i nyugtalans\u00e1g k\u00eds\u00e9rt. Ez a v\u00e1ls\u00e1g okozta a fordista t\u00f6megtermel\u00e9si m\u00f3d \u00e9s a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam int\u00e9zm\u00e9nyi \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t, megteremtv\u00e9n ezzel a felt\u00e9teleket egy ipari v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3<\/em>hoz, amelyet a szerz\u0151k a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9re helyeznek \u201eAzokat a r\u00f6vid pillanatokat, amikor az ipari fejl\u0151d\u00e9s nyomvonala maga v\u00e1lik k\u00e9rd\u00e9sess\u00e9, ipari v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3knak nevezz\u00fck. Ilyen pillanatokban l\u00e1tsz\u00f3lag a lehet\u0151 legelt\u00e9r\u0151bb term\u00e9szet\u0171 t\u00e1rsadalmi konfliktusok hat\u00e1rozz\u00e1k meg a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s tov\u00e1bbi ir\u00e1ny\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekre. J\u00f3llehet az ipari szakemberek, munk\u00e1sok, politikusok \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9giek esetleg csak hom\u00e1lyosan vannak tudat\u00e1ban annak, hogy technol\u00f3giai v\u00e1laszt\u00e1sokkal \u00e1llnak el\u0151tt\u00fck, tetteikkel \u00e9s d\u00f6nt\u00e9seikkel m\u00e9gis meghat\u00e1rozz\u00e1k a j\u00f6v\u0151 gazdas\u00e1gi int\u00e9zm\u00e9nyeit. Az ipari v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3k adj\u00e1k teh\u00e1t a h\u00e1tteret vagy a keretet a r\u00e1juk k\u00f6vetkez\u0151 regul\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1gokhoz.\u201d (Sabel 1984:5)<\/p>\r\n

A szerz\u0151k, \u00e9szak-olaszorsz\u00e1gi megfigyel\u00e9sekre hivatkozva, egy \u201erugalmas specializ\u00e1ci\u00f3\u201d-nak keresztelt termel\u00e9si rendszer megjelen\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00e1molnak be, amelyet \u00fagy jellemeznek, mint \u201ea folyamatos innov\u00e1ci\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1ja: alkalmazkod\u00e1s a szakadatlan v\u00e1ltoz\u00e1shoz, nem pedig folytonos er\u0151fesz\u00edt\u00e9s annak k\u00e9zbentart\u00e1s\u00e1ra\u201d (1984: 16). Az \u00faj strat\u00e9gia elfordul a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vek k\u00f6zpontos\u00edtott gazdas\u00e1gtervez\u00e9s\u00e9t\u0151l; kis, f\u00fcggetlen termel\u0151egys\u00e9gekkel halad el\u0151re, amelyek j\u00f3l k\u00e9pzett munkaer\u0151t \u00e9s t\u00f6bb felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00fa eszk\u00f6zk\u00e9szletet alkalmaznak, illetve viszonylagosan spont\u00e1n egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre t\u00f6rekszenek a t\u00f6bbi hasonl\u00f3 teammel, hogy alacsony k\u00f6lts\u00e9gszinten \u00e9s naprak\u00e9szen alkalmazkodhassanak a gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 piaci kereslethez. Ezek a v\u00e1llalkoz\u00e1sok, \u00fagy t\u0171nt, visszat\u00e9rtek a tizenkilencedik sz\u00e1zadot jellemz\u0151, iparosok k\u00f6z\u00f6tti szoci\u00e1lis viszonyokhoz, miel\u0151tt m\u00e9g az els\u0151 ipari v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3 elvezetett volna az ipari g\u00e9pparkok bevezet\u00e9s\u00e9hez \u00e9s a t\u00f6megtermel\u00e9si rendszerhez. (12)<\/a> A val\u00f3s\u00e1g azonban, \u00c9szak-Olaszorsz\u00e1gban \u00e9s azon t\u00fal is, j\u00f3val \u00f6sszetettebbnek bizonyult ann\u00e1l, amit a szerz\u0151k 1984-ben el\u0151re l\u00e1thattak; Piore \u00e9s Sabel nem j\u00f3solhatt\u00e1k meg, hogy mif\u00e9le szubjekt\u00edv \u00e9s szervezeti fontoss\u00e1gra tesz majd szert egyetlen \u00e1ruk\u00e9szlet, t\u00e1vol b\u00e1rmit\u0151l, ami a tizenkilencedik sz\u00e1zadhoz volna k\u00f6thet\u0151: a szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pr\u0151l \u00e9s a t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6kr\u0151l van sz\u00f3. (13)<\/a> Mindazon\u00e1ltal az \u00e1ltaluk le\u00edrt viszony az int\u00e9zm\u00e9nyi szab\u00e1lyoz\u00e1s v\u00e1ls\u00e1ga \u00e9s az ipari v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt, seg\u00edthet meg\u00e9rteni a kulcsfontoss\u00e1g\u00fa szerepet, amelyet a t\u00e1rsadalmi konfliktus \u2013 \u00e9s az azt koncentr\u00e1lni seg\u00edt\u0151 kult\u00farkritika \u2013 j\u00e1tszott mai vil\u00e1gunk szervezeti form\u00e1inak \u00e9s technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n

Mif\u00e9le konfliktusok tett\u00e9k teh\u00e1t a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnik\u00e1t \u00e9s a t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9st a hetvenes \u00e9vek recesszi\u00f3ja ut\u00e1n elindult gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s \u00faj hull\u00e1m\u00e1nak k\u00f6zponti term\u00e9k\u00e9v\u00e9? Hogyan befoly\u00e1solt\u00e1k ezek a konfliktusok a munkav\u00e1llal\u00f3kat, a menedzsmentet \u00e9s a fogyaszt\u00e1si m\u00f3dokat? Mely t\u00e1rsadalmi csoportok integr\u00e1l\u00f3dtak a rugalmas kapitalizmus \u00faj hegem\u00f3ni\u00e1j\u00e1ba \u00e9s hogyan? Melyek lettek elutas\u00edtva vagy er\u0151szakosan kiz\u00e1rva, \u00e9s hogyan tett\u00e9k elfogadhat\u00f3v\u00e1 ezt az er\u0151szakot?<\/p>\r\n

Fenti k\u00e9rd\u00e9sekre mindezid\u00e1ig a legszuggeszt\u00edvebb v\u00e1laszokat Luc Boltanski \u00e9s Eve Chiapello Le nouvelle esprit du capitalism <\/em>(Az \u00faj kapitalista szellem) c\u00edm\u0171, 1999-ben megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben tal\u00e1ljuk. (14)<\/a> T\u00e9tel\u00fck szerint a kapitalizmus minden korszaka vagy \u201eszelleme\u201d azzal kell, hogy igazolja a maga irracion\u00e1lis k\u00e9sztet\u00e9s\u00e9t a felhalmoz\u00e1sra, hogy legal\u00e1bb r\u00e9szben integr\u00e1lja vagy \u201e\u00fajra hasznos\u00edtja\u201d (recuperate) az el\u0151z\u0151 korszak kritik\u00e1j\u00e1t, hogy a rendszer \u00edgy \u00fajra toler\u00e1lhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljon \u2013 ha m\u00e1snak nem is, de ir\u00e1ny\u00edt\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra. K\u00e9t nagy, kapitalizmus elleni kih\u00edv\u00e1s\u00e1t hat\u00e1roznak meg: a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s kritik\u00e1j\u00e1t, amit \u201et\u00e1rsadalomkritik\u00e1nak\u201d neveznek, s amely hagyom\u00e1nyosan a munk\u00e1smozgalomhoz k\u00f6t\u0151dik, illetve az elidegened\u00e9s kritik\u00e1j\u00e1t, amit \u201em\u0171v\u00e9szi kritik\u00e1nak\u201d neveznek. Ut\u00f3bbi, mint mondj\u00e1k, hagyom\u00e1nyosan kisebb hat\u00f3k\u00f6r\u0171, irodalmi \u00fcgy volt; azonban a fontoss\u00e1ga sokat n\u0151tt, miut\u00e1n a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam egyetemei megemelt\u00e9k a k\u00f6zm\u0171velts\u00e9g szintj\u00e9t. Boltanski \u00e9s Chiapello a 68-as zavarg\u00e1sokt\u00f3l indulva \u2013 mikor is a critique sociale<\/em> sz\u00f6vets\u00e9gre l\u00e9pett a critique artiste<\/em>-tel \u2013 k\u00f6vetik a nagyobb francia t\u00e1rsadalmi csoportok sors\u00e1t. Megmutatj\u00e1k, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3k legszervezettebb frakci\u00f3ja el\u0151zm\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcli gazdas\u00e1gi el\u0151ny\u00f6kh\u00f6z jutott, m\u00e9g ha ezt k\u00f6vet\u0151en fokozatosan \u00fajraszervezt\u00e9k is a termel\u00e9st, illetve kihelyezt\u00e9k azt a szakszervezeti ellen\u0151rz\u00e9s \u00e9s \u00e1llami szab\u00e1lyoz\u00e1s hat\u00e1lya al\u00f3l. Ugyanakkor azt is megmutatj\u00e1k, ahogyan a fiatal, felt\u00f6rekv\u0151 menedzseri oszt\u00e1ly, ak\u00e1r m\u00e9g az egyetemeken, vagy a v\u00e1llalkoz\u00f3i rangl\u00e9tra als\u00f3bb fokain, a legfontosabb t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 lett a tekint\u00e9lyelv\u0171s\u00e9g \u00e9s a b\u00fcrokratikus szem\u00e9lytelens\u00e9g m\u0171v\u00e9szi kritik\u00e1j\u00e1ban. Boltanski \u00e9s Chiapello k\u00f6nyv\u00e9nek er\u0151ss\u00e9ge, hogy vil\u00e1goss\u00e1 teszi, hogyan tudott a network szervezeti alakzata m\u00e1gikus v\u00e1lasszal szolg\u00e1lni az \u00f6tvenes-hatvanas \u00e9vek rendszerellenes kult\u00farkritik\u00e1j\u00e1ra \u2013 m\u00e1gikus v\u00e1lasszal, legal\u00e1bbis a felt\u00f6rekv\u0151 menedzseri oszt\u00e1ly sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n

Miben \u00e1ll h\u00e1l\u00f3zati szervez\u00e9s \u00e9s termel\u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e9s eszt\u00e9tikai vonzereje? Els\u0151sorban is gyeng\u00fclt a merev, tekint\u00e9lyelv\u0171 hierarchia nyom\u00e1sa az\u00e1ltal, hogy kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u0151d\u00f6tt a fordista v\u00e1llalkoz\u00e1s komplex k\u00f6z\u00e9pvezet\u0151i rangl\u00e9tr\u00e1ja, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlta h\u00e1l\u00f3zat tagjai k\u00f6z\u00f6tt az egy\u00e9ni kapcsolatokra \u00e9p\u00fcl\u0151 rugalmas rendszer kialakul\u00e1s\u00e1ra . M\u00e1sodszor, a h\u00e1l\u00f3zat b\u00e1tor\u00edthatja a spont\u00e1n kommunik\u00e1ci\u00f3t, a kreativit\u00e1st \u00e9s a rel\u00e1ci\u00f3s fluidit\u00e1st mint a termel\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a motiv\u00e1ci\u00f3 eszk\u00f6zeit, s ezzel megsz\u0171nik a szem\u00e9lytelen, racionaliz\u00e1lt folyamatok elidegen\u00edt\u0151 hat\u00e1sa. Harmadszor, lehets\u00e9gess\u00e9, s\u0151t, k\u00f6vetelm\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lhat a kiterjesztett mobilit\u00e1s, amennyiben a munkaeszk\u00f6z\u00f6k miniat\u00fcriz\u00e1l\u00f3dnak, s\u0151t, tiszt\u00e1n ment\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lnak, s \u00edgy a munkav\u00e9gz\u00e9s a telekommunik\u00e1ci\u00f3s csatorn\u00e1kon kereszt\u00fcl is lehets\u00e9ges lesz. Negyedszer, cs\u00f6kken a term\u00e9k-sztenderdiz\u00e1ci\u00f3 \u2013 a t\u00f6megtermel\u00e9si m\u00f3d individu\u00e1lis elidegened\u00e9s\u00e9nek legl\u00e1that\u00f3bb jegye \u2013 s\u00falya, azzal, hogy olyan kism\u00e9ret\u0171, s\u0151t, mikro-termel\u00e9si h\u00e1l\u00f3zatok j\u00f6nnek l\u00e9tre, amelyek kissz\u00e9ri\u00e1s fogyaszt\u00e1si cikkeket gy\u00e1rtanak, vagy szem\u00e9lyre szabott szolg\u00e1ltat\u00e1sokat v\u00e9geznek. (15)<\/a> \u00d6t\u00f6dsz\u00f6r, v\u00e1gyat lehet kelteni, \u00e9s \u00faj, gyorsan el\u00e9v\u00fcl\u0151, k\u00f6zvetlen\u00fcl a kultur\u00e1lis t\u00e9rre \u00e9p\u00edt\u0151 term\u00e9keket alkotni (l\u00e1sd els\u0151sorban a multimedi\u00e1lis term\u00e9keket), \u00edgy egyszerre el\u00e9g\u00edtve ki az alkalmazotti \u00e9s a fogyaszt\u00f3i jelent\u00e9s-keresletet, illetve r\u00e9szben megoldva a fordista gy\u00e1rakban el\u0151\u00e1ll\u00edtott tart\u00f3s fogyaszt\u00f3i cikkek ir\u00e1nti cs\u00f6kken\u0151 kereslet probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n

Fenti el\u0151ny\u00f6ket \u00f6sszefoglaland\u00f3 azt mondhatjuk, hogy a h\u00e1l\u00f3zati szervez\u0151d\u00e9s visszahelyezi a fogyaszt\u00f3t \u2013 azaz a professzion\u00e1lis fogyaszt\u00f3t (prosumer) \u2013 \u00f6nmaga tulajdon\u00e1ba<\/em>, m\u00edg a hagyom\u00e1nyos c\u00e9gek igyekeztek megv\u00e1s\u00e1rolni az \u00e9nj\u00fcket, mint munkaer\u0151\u00e1rut. Imm\u00e1r nem k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 fegyelemr\u0151l, hanem egy \u00faj t\u00edpus\u00fa, bels\u0151v\u00e9 tett elhivatotts\u00e1gr\u00f3l van sz\u00f3; minden egyes projekt egy-egy h\u00edv\u00f3 sz\u00f3 a kreat\u00edv \u00f6nkiteljes\u00edt\u00e9sre, \u00e9s mostant\u00f3l ez form\u00e1lja \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtja az alkalmazottak viselked\u00e9s\u00e9t. Kezd elt\u0171nni az \u00e9les hat\u00e1rvonal termel\u00e9s \u00e9s fogyaszt\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s elt\u0171nni l\u00e1tszik az elidegened\u00e9s is, amint az egy\u00e9nek arra t\u00f6rekszenek, hogy keverj\u00e9k egym\u00e1ssal a munk\u00e1t \u00e9s a sz\u00f3rakoz\u00e1st. (16)<\/a> M\u00e9g maguk a c\u00e9gek is kezdik kvalitat\u00edv m\u00f3don kezelni a munk\u00e1t, mint a kreat\u00edv aktivit\u00e1s \u00e9s az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s szf\u00e9r\u00e1j\u00e1t. A \u201ekapcsolati ember\u201d \u2013 azaz, az \u00e9n sz\u00f3haszn\u00e1latomban, a networker \u2013 kiszabadult a k\u00f6zvetlen ellen\u0151rz\u00e9s \u00e9s a b\u00e9n\u00edt\u00f3 elidegened\u00e9s al\u00f3l, hogy a saj\u00e1t megel\u00e9ged\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek menedzsere legyen \u2013 mindaddig persze, am\u00edg ez a tev\u00e9kenys\u00e9g egy bizonyos ponton \u00e1tfordul \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 gazdas\u00e1gi cser\u00e9v\u00e9, ami a h\u00e1l\u00f3zatban val\u00f3 megmarad\u00e1s elengedhetetlen felt\u00e9tele.<\/p>\r\n

\u00c9rthet\u0151, hogy a Thomas Frank \u00e1ltal jellemzett fiatal rekl\u00e1mszakembereknek \u00e9s divattervez\u0151knek elemi szem\u00e9lyes \u00e9rdek\u00fck f\u0171z\u0151d\u00f6tt a hierarchia fellaz\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. De a networker \u00f6r\u00f6mteli \u00f6nbirtokl\u00e1s\u00e1nak \u00e9s \u00f6nir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1nak van egy ideol\u00f3giai el\u0151nye is: azzal, hogy v\u00e1laszt ad 68 m\u00e1jus\u00e1nak k\u00f6vetel\u00e9seire, ez lesz a t\u00f6k\u00e9letes legitim\u00e1ci\u00f3s \u00e9rv amellett, hogy a kapitalista oszt\u00e1ly folytassa a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam neh\u00e9zkes, b\u00fcrokratikus, elidegen\u00edt\u0151, haszon-elsz\u00edv\u00f3 strukt\u00far\u00e1inak \u2013 egyben teh\u00e1t a munk\u00e1soszt\u00e1ly t\u00e1rsadalomkritik\u00e1n kereszt\u00fcl el\u00e9rt legfontosabb t\u00f6rt\u00e9nelmi eredm\u00e9nyeinek \u2013 lebont\u00e1s\u00e1t. Az elidegened\u00e9s eszt\u00e9tikai kritik\u00e1j\u00e1nak koopt\u00e1l\u00e1s\u00e1val a h\u00e1l\u00f3zati v\u00e1llalkoz\u00e1s kult\u00far\u00e1ja k\u00e9pes volt a munk\u00e1smozgalom fokozatos kiszor\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a szoci\u00e1lis programok lebont\u00e1s\u00e1ra. \u00cdgy \u2013 a Raymond Williams \u00e1ltal \u201eszelekt\u00edv trad\u00edci\u00f3\u201d-nak (1989) (17)<\/a> nevezett folyamat eredm\u00e9nyek\u00e9ppen \u2013 megjelent egy szelekt\u00edv, tendenci\u00f3zus m\u0171v\u00e9szeti kritika, egyik legfontosabb k\u00f6t\u0151elemek\u00e9nt annak az \u00faj hegem\u00f3ni\u00e1nak, amelyet a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n Reagan \u00e9s Thatcher tal\u00e1lt fel, majd a kilencvenes \u00e9vekben Clinton \u00e9s az ut\u00e1nozhatatlan Tony Blair t\u00f6k\u00e9letes\u00edtett.<\/p>\r\n

Hogy \u00f6sszeszedje mag\u00e1t a hatvanas-hetvenes \u00e9vek megtorpan\u00e1sa ut\u00e1n, a kapitalizmusnak dupl\u00e1n rugalmass\u00e1 kellett v\u00e1lnia \u2013 bevezette az alkalmi munkaszerz\u0151d\u00e9seket \u00e9s a \u201edelokaliz\u00e1lt\u201d gy\u00e1rt\u00f3helyeket, hogy kib\u00fajhasson a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam szab\u00e1lyoz\u00e1sa al\u00f3l, \u00e9s arra haszn\u00e1lta fel ezt a t\u00f6redezett termel\u0151i appar\u00e1tust, hogy fogyaszt\u00f3i m\u00e9zesmadzagokat \u00e9s lelkes\u00edt\u0151 karriereket kre\u00e1ljona potenci\u00e1lisan forradalm\u00e1r menedzserek \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9giek lojalit\u00e1s\u00e1 visszanyerend\u0151. Ez a kett\u0151s mozg\u00e1s nyitott utat a David Harvey \u00e1ltal \u201erugalmas felhalmoz\u00e1s\u201d-k\u00e9nt megnevezett rendszer felemelked\u00e9se el\u0151tt. Harvey evvel a fogalommal nemcsak az \u00faj munkafolyamatok strukt\u00far\u00e1j\u00e1t \u00e9s fegyelmi rendj\u00e9t \u00edrja le, de egyben a szem\u00e9lyre szabott, gyorsan elavul\u00f3 term\u00e9kek form\u00e1j\u00e1t \u00e9s \u00e9lettartam\u00e1t, valamint az \u00faj, ill\u00e9konyabb fogyaszt\u00e1si m\u00f3dokat is, amelyeket a rendszer promot\u00e1l (1990: 141-148). A kort\u00e1rsi kult\u00farkritika sz\u00fcks\u00e9gleteinek megfelel\u0151en az \u00e1talakul\u00e1s l\u00e9nyegi elemek\u00e9nt kell felismern\u00fcnk a szerepet, amelyet a vil\u00e1gszerte high-tech sweatshopokban el\u0151\u00e1ll\u00edtott kompj\u00faterek \u00e9s a kapcsol\u00f3d\u00f3 t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6k j\u00e1tszottak a folyamatban. A kompj\u00fater technikai \u00e9rtelemben nem t\u00f6bb, mint egy sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9p, amely a lehet\u0151 legmerevebb rendez\u0151elvek alapj\u00e1n m\u0171k\u00f6dik, t\u00e1rsadalmi haszn\u00e1lata m\u00e9gis egyfajta k\u00e9p- \u00e9s nyelvg\u00e9pezett\u00e9 tette: produkt\u00edv eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9, kommunik\u00e1ci\u00f3s vektor\u00e1v\u00e1 \u00e9s elengedhetetlen vev\u0151k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k\u00e9v\u00e9 az anyagtalan javaknak \u00e9s a szemiotikus, s\u0151t \u00e9rzelmi szolg\u00e1ltat\u00e1soknak, melyek ma a gazdas\u00e1g vezet\u0151 szektor\u00e1t adj\u00e1k. (18)<\/a><\/p>\r\n

A kompj\u00fater \u00e9s kiszolg\u00e1l\u00f3 eszk\u00f6zei egyszerre ipari \u00e9s kultur\u00e1lis szersz\u00e1mok \u2013 egyfajta kompromisszumot jelentenek ellen\u0151rz\u00e9s \u00e9s kreativit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, amely id\u0151leges megold\u00e1st k\u00edn\u00e1lt a m\u0171v\u00e9szi kritika \u00e1ltal gerjesztett kultur\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1gra. A mozg\u00e1si szabads\u00e1g, amely a nomadizmus \u00e9s a k\u00f3borl\u00e1si v\u00e1gy alakzataiban idealiz\u00e1lhat\u00f3, e kompromisszum egyik k\u00f6zponti eleme. A laptop szabadd\u00e1 teszi az utat a szellemi munk\u00e1s vagy a nom\u00e1d menedzser el\u0151tt, hogy a mobilit\u00e1s mind fizikai, mind k\u00e9pzeletbeli form\u00e1it meg\u00e9lje, mik\u00f6zben az ellen\u0151rz\u00e9s hordozhat\u00f3 eszk\u00f6zek\u00e9nt is szolg\u00e1l az alkalmi munkav\u00e1llal\u00f3 \u00e9s a t\u00f6redezett gy\u00e1rt\u00e1si folyamat felett. Sikeresen miniat\u00fcriz\u00e1lja a hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st a megmaradt b\u00fcrokratikus funkci\u00f3khoz, m\u00edg egyben priv\u00e1t csatorn\u00e1t is nyit a virtu\u00e1lis vagy \u201efikt\u00edv\u201d t\u0151ke vil\u00e1g\u00e1ba, a p\u00e9nz\u00fcgyi piacokra, ahol az \u00e9rt\u00e9kt\u00f6bblet mintegy var\u00e1zs\u00fct\u00e9sre k\u00e9pz\u0151dik, a k\u00f6rnyezeti roml\u00e1s felhalmoz\u00f3d\u00f3 jelei ellen\u00e9re. Ily m\u00f3don a h\u00e1l\u00f3zat szervez\u00e9si paradigm\u00e1ja olyan auton\u00f3mi\u00e1t ny\u00fajt, amely egy \u00fajfajta produkt\u00edv fegyelem fel\u00e9 mutathat, ahol a t\u00e1rsadalmi kapcsolatok t\u00e1vir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa \u2013 \u00e1lland\u00f3an nyitottan a kett\u0151s \u00e9rtelmez\u00e9sre \u2013 kulcsfontoss\u00e1g\u00fa t\u00e9nyez\u0151. Ha felismerj\u00fck a h\u00e1l\u00f3zati kompj\u00fater m\u00e9lys\u00e9ges ambivalenci\u00e1j\u00e1t \u2013 azaz a m\u00f3dot, ahogyan kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s kreat\u00edv lehet\u0151s\u00e9gei megalapozt\u00e1k az ideol\u00f3gi\u00e1t, amely elfedi t\u00e1vir\u00e1ny\u00edt\u00f3i funkci\u00f3it \u2013, akkor felismert\u00fck az egyeduralkod\u00f3 kompromisszum l\u00e9nyeg\u00e9t \u00e9s t\u00f6r\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t is, amelynek alapj\u00e1ra a globaliz\u00e1l\u00f3 t\u0151ke rugalmas felhalmoz\u00e1si rendj\u00e9t \u00e9p\u00edtett\u00e9k.<\/p>\r\n

A gy\u00e1rt\u00e1s f\u00f6ldrajzi sz\u00e9tsz\u00f3rts\u00e1ga \u00e9s glob\u00e1lis koordin\u00e1ci\u00f3ja, a naprak\u00e9sz termel\u00e9s \u00e9s kont\u00e9neres sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si rendszer, a fogyaszt\u00f3i ciklusok \u00e1ltal\u00e1nos felgyorsul\u00e1sa, illetve a t\u00falhalmozott t\u0151ke besz\u00e1guld\u00e1sa a vill\u00e1msebess\u00e9g\u0171 p\u00e9nz\u00fcgyi szf\u00e9r\u00e1ba, melynek mozg\u00e1sait egyszerre t\u00fckr\u00f6zi \u00e9s gerjeszti a glob\u00e1lis m\u00e9dia hasonl\u00f3an gyors fejl\u0151d\u00e9se: l\u00e9nyegi von\u00e1sai ezek a hetvenes \u00e9vek v\u00e9ge \u00f3ta alakul\u00f3 rugalmas felhalmoz\u00e1si rendszernek. David Harvey, p\u00e9ldaszer\u0171 marxista m\u00f3don, a t\u0151k\u00e9nek ezt transznacion\u00e1lis \u00fajra-bevet\u00e9s\u00e9t reakci\u00f3k\u00e9nt l\u00e1ttatja a munk\u00e1smozgalmi harcokra, amelyek egyre ink\u00e1bb korl\u00e1tozt\u00e1k a forr\u00e1sok \u00e9s a munkaer\u0151 kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s\u00e1t a nemzetileg szab\u00e1lyozott gazdas\u00e1gi t\u00e9rben. Piore \u00e9s Sabel \u00e9rvel\u00e9se igen hasonl\u00f3 ehhez, mikor azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy az ipari v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3 idej\u00e9n \u201eegym\u00e1st\u00f3l l\u00e1tsz\u00f3lag teljesen f\u00fcggetlen t\u00e1rsadalmi konfliktusok hat\u00e1rozz\u00e1k meg a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1t\u201d. M\u00e9g ha nem is siker\u00fclt megragadniuk az \u00e1ltaluk le\u00edrt ide\u00e1lt\u00edpus teljes k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g\u00e9t, m\u00e9gis els\u0151sorban Boltanski \u00e9s Chiapello analitikus megoszt\u00e1sa \u2013 a hatvanas \u00e9vek mozgalmainak m\u0171v\u00e9szi \u00e9s a t\u00e1rsadalmi kritik\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt \u2013 seg\u00edt hozz\u00e1, hogy meg\u00e9rts\u00fck, hogyan kezdtek kikrist\u00e1lyosodni a rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g specifikus eszt\u00e9tikai hajlamai \u00e9s szervezeti strukt\u00far\u00e1i a nyolcvanas \u00e9vekt\u0151l kezd\u0151d\u0151en, \u00edgy t\u00e9v\u00e9n teljess\u00e9 a folyamatot, melyben a kapitalizmus fel\u00e9p\u00fclt a hatvanas \u00e9vek demokratikus forrong\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u2013 s egyben mag\u00e1ba \u00e9p\u00edtette azt.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\u00daj uralom alatt<\/p>\r\n

Az\u00e9rt nem akarok elszakadni a t\u00e1rsadalmi form\u00e1t\u00f3l<\/em>, amelyet a hetvenes \u00e9vek recesszi\u00f3j\u00e1t k\u00f6vet\u0151 t\u0151ke\u00e1tcsoportos\u00edt\u00e1s sor\u00e1n a kompj\u00faterek \u00e9s a t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9s vettek fel, mert ezek a technol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1saik<\/em>, k\u00f6zponti szerepet j\u00e1tszottak a mai glob\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3s gazdas\u00e1g kialakul\u00e1s\u00e1ban. E gazdas\u00e1g legfejlettebb \u00e1llapot\u00e1t jellemezve Manuel Castells \u00edrja, hogy \u201eaz \u00faj inform\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3giai ipar\u00e1gak term\u00e9kei inform\u00e1ci\u00f3 feldolgoz\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k, vagy maga az inform\u00e1ci\u00f3-feldolgoz\u00e1s\u201d (1996: 67). Ezzel jelzi az utat, amelyen a kultur\u00e1lis kifejez\u00e9s, multim\u00e9di\u00e1v\u00e1 \u00fajrak\u00f3dolva \u00e9s feldolgozva, bel\u00e9phet a digit\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3 hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9k-k\u00e9pz\u0151 hurk\u00e1ba. Val\u00f3j\u00e1ban \u00fagy \u00e9rti, hogy be kell<\/em> l\u00e9pnie: \u201eMinden m\u00e1s \u00fczenet visszabomlik individu\u00e1lis k\u00e9pzel\u0151d\u00e9ss\u00e9 vagy egyre er\u0151sebben marginaliz\u00e1lt, csak a szem\u00e9lyek k\u00f6zvetlen kapcsolat\u00e1ban \u00e9l\u0151 szubkult\u00far\u00e1v\u00e1\u201d (1996: 374). Azonban Castells hajlamos a bel\u00e9p\u00e9s felt\u00e9teleit alapvet\u0151en technikaik\u00e9nt elgondolni, an\u00e9lk\u00fcl, hogy figyelembe venn\u00e9 az elvet, amely szerint a t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9s kultur\u00e1lis viszonyok mint\u00e1zata meghat\u00e1rozhatja mag\u00e1t a technol\u00f3gi\u00e1t. A szubjekt\u00edv \u00e9s a kollekt\u00edv hat\u00f3er\u0151 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t tiszt\u00e1n a h\u00e1l\u00f3zat els\u0151dleges v\u00e1laszt\u00e1sa vagy elutas\u00edt\u00e1sa alapj\u00e1n fogja fel, mely d\u00f6nt\u00e9st ezek ut\u00e1n az uralkod\u00f3 rendszeren bel\u00fcli vagy az azon k\u00edv\u00fcli l\u00e9t t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 j\u00e1rhat\u00f3 \u00fatja k\u00f6veti. Maga a h\u00e1l\u00f3zat n\u00e1la nem forma, hanem elrendeltet\u00e9s. A rendszer megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9ge fel sem mer\u00fcl.<\/p>\r\n

A kritikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s ezzel szemben \u00fagy l\u00e1ttathatja a kompj\u00fatereket \u00e9s t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6ket, mint specifikus, j\u00f3l hajl\u00edthat\u00f3 konfigur\u00e1ci\u00f3kat, azon a t\u00e1gabb kereten bel\u00fcl, amelyet Michel Foucault-val \u201eguverna-mentalit\u00e1snak\u201d nevezhet\u00fcnk. Foucault \u00fagy jellemzi ezt (azaz a \u2019governmentality\u201d-t (19)<\/a>), mint \u201eolyan gyakorlatok teljes k\u00e9szlet\u00e9t, amelyek arra szolg\u00e1lnak, hogy kialak\u00edts\u00e1k, defini\u00e1lj\u00e1k, szervezz\u00e9k \u00e9s instrumentaliz\u00e1lj\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 strat\u00e9gi\u00e1kat, melyekkel az egy\u00e9nek szabadon \u00e9lhetnek egym\u00e1s fel\u00e9\u201d (1994: 728). (20)<\/a> Itt a k\u00e9nyszer szintj\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1sa a k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s, t\u00fal azon, amit Foucault szabads\u00e1gk\u00e9nt fog fel \u2013 az egy\u00e9nek k\u00f6zti hatalmi viszonyok ny\u00edlt terep\u00e9n, ahol mindenki azon igyekszik, hogy \u201evezesse a m\u00e1sik \u00e9letvezet\u00e9s\u00e9t\u201d, olyan strat\u00e9gi\u00e1kkal, amelyek mindig a vissz\u00e1jukra ford\u00edthat\u00f3k \u2013, de m\u00e9g az uralom szintje alatt, ahol a hatalmi viszonyok teljess\u00e9ggel megmerevednek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a fizikai k\u00e9nyszer eset\u00e9ben. A korm\u00e1nyz\u00e1si technol\u00f3gi\u00e1k csakis az uralom ilyen szintje alatt l\u00e9teznek: ezek a kollekt\u00edv ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s szubtilisebb form\u00e1i, amelyek \u00e9ppen megfelelnek a demokratikus t\u00e1rsadalmak korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1nak, mely t\u00e1rsadalmakban az egy\u00e9nek l\u00e9nyegi szabads\u00e1gjogokkal rendelkeznek \u00e9s hajlanak elutas\u00edtani az autorit\u00e1s ny\u00edlt t\u00e9telez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\r\n

Vil\u00e1gos, hogy a Huntington, Thatcher \u00e9s m\u00e1s \u00faj-konzervat\u00edvok \u00e1ltal a hetvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n felpanaszolt \u201ekorm\u00e1nyozhatatlans\u00e1gi\u201d v\u00e1ls\u00e1g csakis \u00faj korm\u00e1nyzati technol\u00f3gi\u00e1k bevezet\u00e9s\u00e9vel \u201eold\u00f3dhatott meg\u201d, melyek a t\u00e1rsadalmi viszonyok \u00faj mint\u00e1zat\u00e1t rajzolt\u00e1k ki; \u00e9s igencsak itt az ideje megn\u00e9zni, hogyan is m\u0171k\u00f6dnek ezek a rel\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gi\u00e1k.<\/p>\r\n

Hogy egyszer\u0171en a hardware-rel kezdj\u00fck: vegy\u00fck \u00e9szre a fel\u00fcgyeleti technik\u00e1k \u00e9szveszt\u0151 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a digit\u00e1lis t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9s megjelen\u00e9se \u00f3ta. B\u00e1rmely k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u2013 hat\u00e1rokon, p\u00e9nzfelvev\u0151 automat\u00e1kn\u00e1l, metr\u00f3bej\u00e1ratokn\u00e1l, k\u00f3rh\u00e1zi recepci\u00f3n, hitelfolyamodv\u00e1nyokn\u00e1l, kereskedelmi websiteokon \u2013 k\u00f6zhelysz\u00e1mba megy, hogy az ember szem\u00e9lyes azonos\u00edt\u00f3it (s\u0151t, testr\u00e9szeit: ujj-vagy k\u00e9zlenyomat\u00e1t, retinamint\u00e1zat\u00e1t, DNS-\u00e9t) \u00f6sszevetik egy t\u00e1voli adatb\u00e1zis adataival, hogy \u00edgy enged\u00e9lyezz\u00e9k, vagy tilts\u00e1k meg az \u00e1thalad\u00e1st. Ez k\u00f6zvetlen, n\u00e9ha tekint\u00e9lyelv\u0171 ellen\u0151rz\u00e9snek t\u0171nik. Azonban, ahogy David Lyon megjegyzi, \u201ea fel\u00fcgyelet minden kiterjeszt\u00e9se olyan indokokkal t\u00f6rt\u00e9nik, amelyeket, ak\u00e1r tetszik, ak\u00e1r nem, elfogadnak azok, akiknek szem\u00e9lyes adatait a rendszer kezeli\u201d (2001: 44). A legmeggy\u0151z\u0151bb logika a biztons\u00e1g n\u00f6vel\u00e9se (rabl\u00e1s vagy t\u00e1mad\u00e1s eset\u00e9re), illetve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 biztos\u00edt\u00f3t\u00e1rsas\u00e1gok kock\u00e1zatkezel\u00e9se, ahol a szerz\u0151d\u00e9sk\u00f6t\u00e9s felt\u00e9tele szem\u00e9lyes inform\u00e1ci\u00f3k \u00e1tad\u00e1sa. Ezek \u00e9s tov\u00e1bbi \u00e9rvek r\u00e9v\u00e9n a fel\u00fcgyelet imperat\u00edvuszai bels\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak, \u00e9s az emberek lelkesen adj\u00e1k meg adataikat t\u00e1voli megfigyel\u0151iknek. Azonban a fel\u00fcgyeleti elj\u00e1r\u00e1sokkal val\u00f3 \u00f6nk\u00e9ntes egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s e p\u00e9ld\u00e1i csak az ellen\u0151rz\u00e9s j\u00e9ghegy\u00e9nek cs\u00facs\u00e1t alkotj\u00e1k. Az \u00f6n-ellen\u0151rz\u00e9s hatalmasabb \u00e9s politikailag b\u00e9n\u00edt\u00f3bb form\u00e1i jelennek meg az egy\u00e9n \u00e9s a munkaer\u0151piac kapcsolat\u00e1ban \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen olyankor, mikor a k\u00e9rd\u00e9ses munka kultur\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3-feldolgoz\u00e1ssal j\u00e1r.<\/p>\r\n

A b\u00e9rmunka, v\u00e9gezz\u00e9k azt helyben vagy t\u00e1volr\u00f3l, telematikusan \u00f6sszekapcsolt helysz\u00edneken, nyilv\u00e1nval\u00f3an megfigyel\u00e9s t\u00e1rgya lehet, a szab\u00e1lyszer\u0171s\u00e9g biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben ( lsd. t\u00e9rfigyel\u0151 kamer\u00e1k, telefonh\u00edv\u00e1s ellen\u0151rz\u00e9s, le\u00fct\u00e9ssz\u00e1ml\u00e1l\u00f3k, r\u00e1di\u00f3 jelad\u00f3k, stb.). A szabad\u00fasz\u00f3 munkav\u00e1llal\u00f3t ugyanakkor egyszer\u0171en el lehet utas\u00edtani, amennyiben b\u00e1rmif\u00e9le szab\u00e1lytalans\u00e1g mer\u00fcl fel, ak\u00e1r az \u00e1ltala el\u0151\u00e1ll\u00edtott term\u00e9kben, ak\u00e1r a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si felt\u00e9telekben. A bels\u0151v\u00e9 tett \u00f6nellen\u0151rz\u00e9s teh\u00e1t a szabad\u00fasz\u00f3 l\u00e9tsz\u00fcks\u00e9glete lesz. Ez al\u00f3l a kultur\u00e1lis munk\u00e1sok sem kiv\u00e9telek, amennyiben \u0151k saj\u00e1t bels\u0151 l\u00e9ny\u00fcket k\u00edn\u00e1lj\u00e1k elad\u00e1sra: a m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9s legmagasabb szintjeinek kiv\u00e9tel\u00e9vel az \u00f6ncenz\u00fara szubtilis form\u00e1i a meghat\u00e1roz\u00f3k, legal\u00e1bbis az els\u0151dleges piacokkal val\u00f3 kapcsolatban (Corsani et al. 1996: 71-78). (21)<\/a> De m\u00e9lyebb \u00e9s alattomosabb kihat\u00e1sai vannak annak, mikor a valaha \u00e9ppen az \u00e1lland\u00f3s\u00e1guk miatt \u00e9rt\u00e9kelt kultur\u00e1lis, m\u0171v\u00e9szi vagy etikai ide\u00e1lokat is beillesztik a kapitalista \u00e9rt\u00e9kk\u00e9pz\u00e9s \u00e9s avul\u00e1s gyorsan hull\u00e1mz\u00f3 ciklusaiba. A kultur\u00e1lis gazdas\u00e1g adatfeldolgoz\u00f3inak k\u00f6r\u00e9ben \u2013 ide \u00e9rtve a medi\u00e1lis el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s, a design \u00e9s a performansz szem\u00e9lyes kateg\u00f3ri\u00e1inak miri\u00e1djait, valamint kiterjesztve a szolg\u00e1ltat\u00e1sok, a tan\u00e1csad\u00e1s, a ter\u00e1pia, a nevel\u00e9s, stb. k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1ira \u2013 a politikaellenes cinizmus elterjedtebb, mint az \u00f6ncenz\u00fara. Hallgassuk Paolo Virn\u00f3t: \u201eA kort\u00e1rsi cinizmus alapja a t\u00e9ny, hogy a f\u00e9rfiak \u00e9s a n\u0151k nem \u201et\u00e9nyek\u201d, hanem szab\u00e1lyok megtapasztal\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl tanulnak\u2026 A szab\u00e1lyok megtanul\u00e1sa mindazon\u00e1ltal azt is t\u00e9telezi, hogy felismerj\u00fck azok megalapozatlans\u00e1g\u00e1t \u00e9s egyezm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t. T\u00f6bb\u00e9 nem egyetlen, el\u0151re meghat\u00e1rozott \u201ej\u00e1t\u00e9k\u201d meggy\u0151z\u0151d\u00e9ses r\u00e9sztvev\u0151i vagyunk. Sz\u00e1mos, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u201ej\u00e1t\u00e9kkal\u201d \u00e1llunk szemben, melyek mindegyike megfosztatott minden nyilv\u00e1nval\u00f3s\u00e1gt\u00f3l \u00e9s komolys\u00e1gt\u00f3l, csakis a k\u00f6zvetlen \u00f6n\u00e1ll\u00edt\u00e1s helysz\u00ednei \u2013 \u00e9s ez az \u00f6n\u00e1ll\u00edt\u00e1s csak ann\u00e1l brut\u00e1lisabb \u00e9s arrog\u00e1nsabb, ann\u00e1l cinikusabb, min\u00e9l ink\u00e1bb\u2013 ill\u00fazi\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl, \u00e1m t\u00f6k\u00e9letes, azonnali ragaszkod\u00e1ssal \u2013, \u00e9ppen azokat a szab\u00e1lyokat alkalmazzuk, amelyeknek egyezm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1t pontosan \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck.\u201d (1996: 17-18)<\/p>\r\n

1979-ben Jean-Francois Lyotard a nyelvj\u00e1t\u00e9kokat mint a tud\u00e1shoz kompj\u00fateres hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st k\u00edn\u00e1l\u00f3 kapitalista t\u00e1rsadalmak egyik \u00faj \u00e9rt\u00e9k-termel\u0151 ar\u00e9n\u00e1j\u00e1t hat\u00e1rozta meg, ahol m\u00e1r nem az els\u0151dleges kutat\u00e1s, hanem egy \u00f6nk\u00e9nyesen meghat\u00e1rozott szemantikai mez\u0151ben zajl\u00f3 transzform\u00e1ci\u00f3s \u201emozg\u00e1sok\u201d sz\u00e1m\u00edtanak (1979: 13-14, 31-33). A gazdas\u00e1g e nyelvi fordulat\u00e1val Mallarm\u00e9 h\u00edres \u201ekockadob\u00e1s\u00e1nak\u201d v\u00e1ratlan szemiotikai \u00e1talakul\u00e1sai egyfajta kompetit\u00edv t\u00e1rsadalmi szerencsej\u00e1t\u00e9kk\u00e1 lettek, mint a bels\u0151 keresked\u00e9s s\u00fajtotta r\u00e9szv\u00e9nypiacokon, ahol a \u201eszerencse\u201d puszt\u00e1n annak nem tud\u00e1sa, hogy pontosan ki is manipul\u00e1lja a szab\u00e1lyokat. A cinizmus itt egyszerre oka \u00e9s el\u0151felt\u00e9tele a j\u00e1t\u00e9kosok hat\u00e1rtalan opportunizmus\u00e1nak. Ahogy Virno megjegyzi: \u201eAz opportunista egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 lehet\u0151s\u00e9gek folyam\u00e1t l\u00e1tja maga el\u0151tt, igyekszik annyit nyitva tartani, amennyit lehets\u00e9ges, mindig a legk\u00f6zelebbit ragadja meg, \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlanul lav\u00edroz egyikt\u0151l a m\u00e1sikig.\u201d Majd \u00edgy folytatja: \u201eA kompj\u00fater p\u00e9ld\u00e1ul nem egy egy\u00e9rtelm\u0171 c\u00e9l el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6ze, mint ink\u00e1bb \u00edg\u00e9ret a munka t\u00f6bb egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151, \u201aopportunista\u2019 kidolgoz\u00e1s\u00e1ra. Az opportunizmust elengedhetetlen k\u00e9pess\u00e9gk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelik ott, ahol a konkr\u00e9t munkafolyamatot \u00e1tsz\u00f6vi a diff\u00faz \u201akommunikat\u00edv tett\u2019\u2026 a kompj\u00fateriz\u00e1lt fecseg\u00e9s \u201aaz alkalom embereit\u2019 k\u00edv\u00e1nja meg, akik k\u00e9szek \u00e9s hajland\u00f3k minden es\u00e9lyt megragadni.\u201d (1996: 17) (22)<\/a><\/p>\r\n

A val\u00f3di opportunista persze mindig j\u00f3v\u00e1hagyja az \u00faj nyelvj\u00e1t\u00e9kok \u00e1ltal k\u00edn\u00e1lt friss el\u0151ny\u00f6ket, legyen az illet\u0151 j\u00e1t\u00e9k ak\u00e1r politikai term\u00e9szet\u0171. A politika pedig belebukik a rugalmass\u00e1gba, illetve a piaci viszonyokat jellemz\u0151 gyors hozamid\u0151be. Ez az \u00e9rtelme Virno ironikus hivatkoz\u00e1s\u00e1nak Habermas \u201ekommunikat\u00edv tett\u201d elm\u00e9let\u00e9re. A demokratikus legitim\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1got elemezve Habermas megfigyelte, hogy a konszenzus felt\u00e9tele a demokratikus t\u00e1rsadalmakban v\u00e9g\u00fcl is az, hogy minden \u00e1llampolg\u00e1r higgye el mag\u00e1r\u00f3l, hogy k\u00e9ts\u00e9g eset\u00e9n meggy\u0151zhet\u0151 valamely r\u00e9szletes \u00e9rvel\u00e9ssel: \u201eCsak mikor a tettek motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t m\u00e1r nem igazol\u00e1st ig\u00e9nyl\u0151 norm\u00e1k m\u0171k\u00f6dtetik, \u00e9s ha az egyes szem\u00e9lyis\u00e9g-rendszerek m\u00e1r nem k\u00f6vetelik meg, hogy identit\u00e1st ny\u00fajt\u00f3 interpret\u00e1ci\u00f3s rendszerekben tal\u00e1lj\u00e1k meg az egys\u00e9g\u00fcket, v\u00e1lhat rutinn\u00e1 a d\u00f6nt\u00e9sek \u00e9rvel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli elfogad\u00e1sa, azaz ezen t\u00fal b\u00e1rmely k\u00edv\u00e1nt fokon el\u0151\u00e1llhat az abszol\u00fat konformit\u00e1sra val\u00f3 k\u00e9szs\u00e9g\u201d. (1975: 44)<\/p>\r\n

Ami 1973-ban Habermas sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g t\u00e1rsadalmi fikci\u00f3 volt, az Virno sz\u00e1m\u00e1ra a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n realit\u00e1ss\u00e1 lett: megjelentek azok a szem\u00e9lyis\u00e9g-rendszerek, amelyeknek semmif\u00e9le v\u00e1gyuk nincs szubjekt\u00edv igazs\u00e1gra, semmif\u00e9le sz\u00fcks\u00e9g\u00fck biztons\u00e1gos kollekt\u00edv interpret\u00e1ci\u00f3s folyamatokra. \u00c9s ami m\u00e9g rosszabb, ennek realit\u00e1s\u00e1t azon felh\u00edv\u00e1s eltorz\u00edt\u00e1s\u00e1val konstru\u00e1lt\u00e1k meg, amelyet a radik\u00e1lis olasz baloldal a munkav\u00e1llal\u00f3 auton\u00f3m st\u00e1tusz\u00e1nak megteremt\u00e9s\u00e9re tett.<\/p>\r\n

A l\u00e9nyeg vil\u00e1gos: mikor az anyagtalan munk\u00e1st, a \u201eprosumert\u201d vagy \u201enetworkert\u201d mint rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9get<\/em> hat\u00e1rozz\u00e1k meg, tulajdonk\u00e9ppen az elidegened\u00e9s \u00faj form\u00e1j\u00e1t \u00edrj\u00e1k le \u2013 nem a hatvanas \u00e9veket felbolygat\u00f3 \u00e9letenergi\u00e1t\u00f3l \u00e9s szabads\u00e1gv\u00e1gyt\u00f3l val\u00f3 elidegened\u00e9s\u00e9t, hanem a politikai t\u00e1rsadalomt\u00f3l val\u00f3 elidegened\u00e9s\u00e9t, amely demokratikus form\u00e1j\u00e1ban nem hasznosul\u00f3 \u00fczlet, \u00e9s nem recikl\u00e1lhat\u00f3 v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl a k\u00e9pek \u00e9s \u00e9rzelmek termel\u00e9s\u00e9be. A rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g strukt\u00far\u00e1ja a t\u00e1rsadalmi ellen\u0151rz\u00e9s \u00faj form\u00e1ja, amelyben a kult\u00fara nagyon l\u00e9nyeges szerepet j\u00e1tszik. Ez ugyanis a tekint\u00e9lyelv\u0171s\u00e9g \u00e9s a szabv\u00e1nyos\u00edt\u00e1s elleni m\u0171v\u00e9szi l\u00e1zad\u00e1s torzk\u00e9pe: egy sor olyan gyakorlat \u00e9s technika, amelyek r\u00e9v\u00e9n \u201ekonstitu\u00e1lhat\u00f3k, defini\u00e1lhat\u00f3k, megszervezhet\u0151k \u00e9s instrumentaliz\u00e1lhat\u00f3k\u201d a hatvanas \u00e9vek nyugati t\u00e1rsadalmaiban felszabadult forradalmi energi\u00e1k, amelyek egy ideig k\u00e9pesnek t\u0171ntek a t\u00e1rsadalmi viszonyok \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n

A rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g\u2013 azaz a kort\u00e1rs kapitalizmus \u00e1ltal form\u00e1lt \u00e9s vez\u00e9relt szubjektivit\u00e1s fogalma \u00e9lesebben \u00e9s m\u00e9lyebben jelenhet meg el\u0151tt\u00fcnk, ha kitekint\u00fcnk Franciaorsz\u00e1gb\u00f3l, t\u00fal a felt\u00f6rekv\u0151 menedzseri oszt\u00e1lyon, a proto-forradalmi t\u00e1rsadalmi er\u0151k egy m\u00e1sik csoportj\u00e1nak sors\u00e1ra, neves\u00fcl az elrasszos\u00edtott amerikai lumpenproletari\u00e1tus\u00e9ra, amelyb\u0151l a hatvanas \u00e9vekben kin\u0151ttek a fekete, chicano \u00e9s amerikai indi\u00e1n mozgalmak, majd az azokat k\u00f6vet\u0151 sz\u00e1mtalan identit\u00e1s-csoport emancip\u00e1ci\u00f3s er\u0151i. Itt, az egyik olyan ponton teh\u00e1t, ahol val\u00f3di fenyeget\u00e9s t\u00e1madt a kapitalizmus ellen, az integr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a kiz\u00e1r\u00e1s dialektik\u00e1ja m\u00e9g l\u00e1tv\u00e1nyosabb \u00e9s m\u00e9g durv\u00e1bb. Egyr\u00e9szt t\u00e1mogatni kezdik a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 identit\u00e1s-form\u00e1ci\u00f3k mint a kult\u00fara-\u00e1ru stilisztikai forr\u00e1sai kialakul\u00e1s\u00e1t, aminek hat\u00e1s\u00e1ra a felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek egyre t\u00e1volabb ker\u00fclnek a t\u00e1rsadalmi antagonizmust\u00f3l. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul a friss cultural studies sz\u00f3rakoztat\u00f3 m\u00e9di\u00e1ra koncentr\u00e1l\u00f3, a val\u00f3s ellent\u00e9teket elmos\u00f3 diskurzusai \u00fcgyesen terelt\u00e9k el a figyelmet att\u00f3l a komoly konfliktust\u00f3l, amely a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n kezdett l\u00e1bra kapni az amerikai egyetemeken, mikor elindult egy mozgalom a kisebbs\u00e9gi emancip\u00e1ci\u00f3s narrat\u00edva egyes darabjainak, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00c9n, Rigoberta Mench\u00fa<\/em> beemel\u00e9s\u00e9\u00e9rt az \u00fagynevezett \u201eirodalmi k\u00e1nonba\u201d. A kereskedelmi cs\u00facsm\u00e9dia \u2013 telev\u00edzi\u00f3, mozi, popzene \u2013 m\u00e9rhetetlen forr\u00e1sai seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a region\u00e1lis kult\u00far\u00e1kb\u00f3l \u00e9s szubkult\u00far\u00e1kb\u00f3l mint\u00e1kat vesznek, term\u00e9kform\u00e1ban \u00fajra k\u00f3dolj\u00e1k \u00e9s a hasonl\u00edthatatlanul t\u00e1gasabb \u00e9s er\u0151sebb profitk\u00e9pz\u0151 er\u0151vel b\u00edr\u00f3 vil\u00e1gpiacon kereszt\u00fcl t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k vissza eredeti alkot\u00f3ikhoz. (23)<\/a> A befogad\u00e1sban jelentkez\u0151 helyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekre azut\u00e1n \u00fagy ugranak r\u00e1, mint a glob\u00e1lis term\u00e9kek nyitott, egyetemes term\u00e9szet\u00e9nek bizony\u00edt\u00e9kaira. A nagyv\u00e1llalati \u00e9s korm\u00e1nyzati hierarchi\u00e1k is megny\u00edlnak sz\u00e1mos nem feh\u00e9r el\u0151tt, amennyiben azok hajland\u00f3k a menedzsment j\u00e1t\u00e9k\u00e1t j\u00e1tszani.<\/p>\r\n

Ez elengedhetetlen felt\u00e9tele a transznacion\u00e1lis korm\u00e1nyzat legitimit\u00e1s\u00e1nak. Azonban amint egy identit\u00e1s-form\u00e1ci\u00f3 problematikuss\u00e1 v\u00e1lik \u00e9s fenyegetni kezdi a v\u00e1rosi, region\u00e1lis vagy geopolitikai egyens\u00falyt \u2013 gondolok itt els\u0151dlegesen az arab vil\u00e1gra, de a Balk\u00e1nra is \u2013, akkor a kultur\u00e1lis retus (\u201ecultural touch\u201d \u2013 Boris Buden) m\u00e1r eg\u00e9szen m\u00e1s m\u00f3don oper\u00e1l, \u00e9s az etnikai identit\u00e1st nem mint kereskedelmi aranyat, hanem mint a regressz\u00edv, \u201et\u00f6rzsi\u201d tekint\u00e9lyelv\u0171s\u00e9g jel\u00f6l\u0151j\u00e9t fogalmazza meg, amelyet jogosan lehet elnyomni. Az Empire <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv ehely\u00fctt alapvet\u0151 tanuls\u00e1ggal szolg\u00e1l: hogy t.i. a helyi konfliktusok gerjeszt\u00e9se majd kezel\u00e9se, \u00e9s nem <\/em>az elker\u00fcl\u00e9s\u00fck alkotja a transznacion\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1s sarokk\u00f6v\u00e9t (Hardt-Negri 2000: 198-201). 24<\/a> Val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r mag\u00e1t az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat is ilyen m\u00f3don vez\u00e9rlik, egyfajta alacsony intenzit\u00e1s\u00fa, \u00f6r\u00f6k\u00f6s polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fas \u00e1llapotban. A kezelhet\u0151, fegyverzetig\u00e9nyes nemzetis\u00e9gi konfliktusok kiv\u00e1l\u00f3 j\u00f6vedelemforr\u00e1st jelentenek a kapitalista birodalom sz\u00e1m\u00e1ra, a terrorizmus val\u00f3s\u00e1ga pedig kiv\u00e1l\u00f3 alkalmat a fel\u00fcgyeleti funkci\u00f3k hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra \u2013 a polg\u00e1rok nagy h\u00e1nyad\u00e1nak teljes egyet\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\r\n

Ut\u00f3bbi megjegyz\u00e9seinkkel egy\u00e9rtelm\u0171en l\u00e9pt\u00e9ket v\u00e1ltottunk: a pszicho-szociol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9r\u0151l \u00e1tl\u00e9pt\u00fcnk a geopolitik\u00e1\u00e9ra. Azonban, ide\u00e1lt\u00edpusunk megfelel\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben sosem feledkezhet\u00fcnk meg a kijegecesedett politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi keretr\u0151l, amelyben a rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g kibomlik. Piore \u00e9s Sabel kimutatj\u00e1k, hogy az \u00e1ltaluk \u201erugalmas szakosod\u00e1snak\u201d nevezett folyamat csak az egyik oldal\u00e1t alkotta a hetvenes \u00e9vek szab\u00e1lyoz\u00e1si v\u00e1ls\u00e1g\u00e1ra \u00e9s recesszi\u00f3j\u00e1ra adott v\u00e1lasznak. A m\u00e1sik strat\u00e9gia glob\u00e1lis: \u201eC\u00e9lja kiterjeszteni a t\u00f6megtermel\u00e9si modellt. Olyan m\u00f3don teszi ezt, hogy a fejlett orsz\u00e1gok termel\u00e9si infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1t \u00e9s piacait a leggyorsabban fejl\u0151d\u0151 harmadik vil\u00e1gbeli orsz\u00e1gok\u00e9val kapcsolja \u00f6ssze. Ez a v\u00e1laszl\u00e9p\u00e9s annyit tesz, hogy imm\u00e1r a nagyv\u00e1llalatot (mint friss multinacion\u00e1lis entit\u00e1st) haszn\u00e1lja a piacstabiliz\u00e1ci\u00f3ra, egy olyan vil\u00e1gban, ahol az \u00e1llamok k\u00f6z\u00f6tti kooper\u00e1ci\u00f3s form\u00e1k erre m\u00e1r nem alkalmasak\u201d (1984: 16-17). (25)<\/a><\/p>\r\n

A p\u00e9nzpiacok \u00e1ltal vez\u00e9relt \u00e9s a G-7 \u00e1llamok katonai ereje \u00e9s jogrendje \u00e1ltal t\u00e1mogatott transznacion\u00e1lis nagyv\u00e1llalat v\u00e9geredm\u00e9nyben \u00e1tvette a vil\u00e1g gazdas\u00e1gi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t a r\u00e9gi gyarmati-imperialista strukt\u00far\u00e1kt\u00f3l. Nem a Piore \u00e9s Sabel \u00e1ltal lehets\u00e9gesnek gondolt \u201emultinacion\u00e1lis Keynes-izmust\u201d hozta \u00edgy l\u00e9tre \u2013 egy olyan rendszert, amelynek r\u00e9sz\u00e9t alkott\u00e1k volna a fogyaszt\u00f3i ig\u00e9nyek kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9s\u00e9t vil\u00e1gszinten biztos\u00edt\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00f3 mechanizmusok \u2013, hanem ehelyett a maxim\u00e1lis hozamra sz\u00e1m\u00edtott rabl\u00f3befektet\u00e9s rendszer\u00e9t, ahol a makrogazdas\u00e1gi szab\u00e1lyoz\u00e1s egyed\u00fcli funkci\u00f3ja, hogy a minim\u00e1lis infl\u00e1ci\u00f3t, a v\u00e1mmentes kereskedelmet \u00e9s az olcs\u00f3 munkaer\u0151t biztos\u00edtsa. A \u201ekatonai-ipari komplexumot\u201d\u201d, amelyet a tekint\u00e9lyelv\u0171 szem\u00e9lyis\u00e9g kor\u00e1ban m\u00e9g a hatalom legf\u0151bb forr\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k, m\u00e1ra t\u00faln\u0151tte a \u201eWall Street-P\u00e9nz\u00fcgyi komplexum\u201d \u2013 \u201eegy C. Wright Mills-f\u00e9le hatalmi elit, hasonl\u00f3 gondolkod\u00e1s\u00fa nagy elm\u00e9k int\u00e9zm\u00e9nyk\u00f6zi network tev\u00e9kenys\u00e9ge \u2013 a legfontosabb \u00e9rintett int\u00e9zm\u00e9nyek pedig a Wall Street, a P\u00e9nz\u00fcgyminiszt\u00e9rium, a Bel\u00fcgyminiszt\u00e9rium, az IMF \u00e9s a Vil\u00e1gbank\u201d. (Bhawati 1998)<\/p>\r\n

Vajon mif\u00e9le munkaer\u0151-strukt\u00far\u00e1t termel ki a hatalmi elit ilyen transznacion\u00e1lis networkje? 2001 j\u00fanius 13-\u00e1n azt olvashattuk az \u00fajs\u00e1gokban, hogy a kompj\u00fater elad\u00e1sok hirtelen visszaes\u00e9se miatt a Compaq glob\u00e1lis foglalkoztatottainak 10%-\u00e1t, a Hewlet Packard 5%-\u00e1t volt k\u00e9nytelen elbocs\u00e1tani \u2013 ez 7000, illetve 4500 munkahelyet jelentett. Ebben a helyzetben a nagy mobilit\u00e1s\u00fa Dell t\u00e1rsas\u00e1g azonnal helyzeti el\u0151nyt kov\u00e1csolt az \u00e1ltala alkalmazott flexibilis munkaer\u0151b\u0151l: \u201eA robotok egyszer\u0171en nem el\u00e9g rugalmasak, amikor minden kompj\u00fater egyedi\u201d, magyar\u00e1zza a Dell Europe eln\u00f6ke. (26)<\/a> A csak rendel\u00e9sre val\u00f3 termel\u00e9si strukt\u00far\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a Dell azonnal k\u00e9pes az alkatr\u00e9szek \u00e1rcs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t tov\u00e1bb\u00edtani a fogyaszt\u00f3khoz, mivel nincsenek elfekv\u0151 \u00e1rui; ugyanakkor nincs k\u00f6telezve, hogy t\u00e9tlen munk\u00e1sokat fizessen nyolc \u00f3r\u00e1ban, amikor \u00e9ppen nincsen munka, s \u00edgy m\u00e1ris elragadta a piacvezet\u0151 poz\u00edci\u00f3t a Compaqt\u00f3l, \u00e9s m\u00e9g t\u00f6bbre v\u00e1gyik. \u201eOlyan lesz az eg\u00e9sz, mint valami Bosznia\u201d, mondja moh\u00f3n az egyik cs\u00facsmenedzser, \u201eIlyen piaci r\u00e9szesed\u00e9shez jutni egyszer lehet az \u00e9letben\u201d.<\/p>\r\n

Ez a fajta k\u00f6ny\u00f6rtelen \u00e9lvezet, h\u00e1tter\u00e9ben a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1ssal \u00e9s a kiz\u00e1r\u00e1ssal, teljess\u00e9ggel tipikuss\u00e1 lett \u2013 j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zv\u00e1n az opportunizmust \u00e9s cinizmust, amelyet a rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g toler\u00e1l (Dejours 1998). (27)<\/a> De val\u00f3ban ezt v\u00e1rtuk volna a hatvanas \u00e9vek tekint\u00e9ly-kritik\u00e1j\u00e1t\u00f3l?<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Konkl\u00fazi\u00f3k<\/p>\r\n

A Yes Men<\/a> n\u00e9ven ismert csoport egyik provokat\u0151re, a WTO k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek p\u00f3z\u00e1ban, a k\u00f6zelm\u00faltban elfogadott egy felk\u00e9r\u00e9st egy el\u0151ad\u00e1sra a Finnorsz\u00e1gi Tamper\u00e9ben megrendezett \u201eA j\u00f6v\u0151 textilipara\u201d c\u00edm\u0171 konferenci\u00e1ra. Egyszerre t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s futurisztikus n\u00e9z\u0151pontot t\u00e9ve mag\u00e1\u00e9v\u00e1, Hank Hardy Unruh kifejtette, hogy az amerikai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa n\u00e9ven ismert igen kellemetlen esem\u00e9nynek tulajdonk\u00e9ppen be sem kellett volna k\u00f6vetkeznie: a piaci t\u00f6rv\u00e9nyek tettek volna r\u00f3la, hogy a d\u00e9li gyapotrabszolg\u00e1kat v\u00e9g\u00fcl felszabad\u00edts\u00e1k. Rabszolg\u00e1kat etetni, ruh\u00e1zni, laktatni \u00e9s fel\u00fcgyelni egy olyan orsz\u00e1gban, mint Finnorsz\u00e1g, ma abszurd m\u00f3don k\u00f6lts\u00e9ges volna, \u00e9rvelt tov\u00e1bb az el\u0151ad\u00f3, \u00f6sszevetve mondjuk a gaboni munkab\u00e9rekkel, ahol az \u00e9lelem, a ruh\u00e1zat \u00e9s a lakhat\u00e1s k\u00f6lts\u00e9gei minim\u00e1lisak, r\u00e1ad\u00e1sul a fel\u00fcgyelet k\u00f6lts\u00e9geit is ki lehet iktatni, l\u00e9v\u00e9n a munk\u00e1sok szabadok. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy m\u00e1r t\u00f6rt\u00e9ntek pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok a t\u00e1voli munkaer\u0151 haszn\u00e1lat\u00e1ra olyan orsz\u00e1gokban, mint India: ekkor a Power Point bemutat\u00f3 k\u00e9perny\u0151j\u00e9n a brit uralom ellen t\u00fcntet\u0151k k\u00e9pei peregtek. Ha teh\u00e1t a WTO-nak siker\u00fcl megakad\u00e1lyozni, hogy egy Gandhi-szer\u0171 l\u00e1zad\u00e1si szitu\u00e1ci\u00f3, a k\u00e9zi fon\u00e1s\u00fa pamut, vagy a helyi \u00f6nell\u00e1t\u00e1s gondolata m\u00e9g egyszer l\u00e1bra kapjon, akkor meg is van a megold\u00e1s a textilipar probl\u00e9m\u00e1ira.<\/p>\r\n

Az el\u0151ad\u00e1s e pontj\u00e1n a sz\u00ednpadra l\u00e9pett egy asszisztens, \u00e9s ler\u00e1ntotta Mr. Unruh \u00e1tlagos \u00fczleti \u00f6lt\u00f6z\u00e9k\u00e9t, s \u00edgy el\u0151t\u0171nt annak testhez tapad\u00f3, csillog\u00f3 aranysz\u00edn\u0171 kezesl\u00e1basa, melyb\u0151l sebesen kin\u0151tt, majd \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9letre kelt egy m\u00e9teres, felf\u00fajhat\u00f3 fallosz. A Power Point egy tr\u00f3pusi tengerparton ugr\u00e1ndoz\u00f3, hasonl\u00f3an \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt alak anim\u00e1ci\u00f3j\u00e1t mutatja: Unruh magyar\u00e1zata szerint a Vezet\u0151i Szabadid\u0151ruha \u00fagy ker\u00fclt kialak\u00edt\u00e1sra, hogy be\u00e9p\u00edtett csipeken kereszt\u00fcl kellemes inform\u00e1ci\u00f3t juttat el visel\u0151j\u00e9hez, amennyiben a dolgok j\u00f3l mennek a t\u00e1voli gy\u00e1rban. A kit\u00fcremked\u00e9s cs\u00facs\u00e1n azonban tal\u00e1lhat\u00f3 egy be\u00e9p\u00edtett monitor egy t\u00e1vir\u00e1ny\u00edt\u00f3val, mellyel a menedzser beavatkozhat, amint kellemetlen hibajel \u00e9rkezik a t\u00e1voli gy\u00e1rt\u00f3egys\u00e9gb\u0151l: \u201eEz az Alkalmazott-megjelen\u00edt\u0151 Egys\u00e9g, egy instant alkalmaz\u00e1s\u00fa be\u00e9p\u00edtett eszk\u00f6z, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a menedzser k\u00f6zvetlen\u00fcl l\u00e1ssa az alkalmazottait, \u00e9s relev\u00e1ns adatokat kapjon r\u00f3luk\u201d \u2013 magyar\u00e1zta Unruh (28)<\/a>, mik\u00f6zben hallgat\u00f3s\u00e1ga tapsolt \u00e9s f\u00fcty\u00fclt.<\/p>\r\n

A Yes Men \u2013 a \u201eB\u00f3logat\u00f3 J\u00e1nosok\u201d, korunk konszenzusk\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek archetipikus figur\u00e1i \u2013 ezzel az abszurd par\u00f3di\u00e1val \u00fagy t\u0171nik, minden finom r\u00e9szlet\u00e9t megragadt\u00e1k a modern ellen\u0151rz\u00e9si \u00e9s fogyaszt\u00e1si rezsimeknek. El lehetne vajon k\u00e9pzelni jobban a st\u00edlus-tudatos, technikailag naprak\u00e9sz, nom\u00e1d \u00e9s hedonista menedzsert, aki k\u00f6zvetlen\u00fcl kapcsol\u00f3dik az inform\u00e1ci\u00f3s csatorn\u00e1khoz, k\u00e9pes \u00e9s k\u00f6teles minden rezd\u00fcl\u00e9sre reag\u00e1lni, ugyanakkor \u00e9lvezi az \u00e9let\u00e9t \u2013 pazar hasznot h\u00fazv\u00e1n a r\u00e9szv\u00e9nyeib\u0151l, folyv\u00e1st a leveg\u0151ben hivat\u00e1s \u00e9s vak\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt, a v\u00e9gtelen \u00f6r\u00f6m \u00e9s a techno-kontroll lehet\u0151s\u00e9geivel a keze \u00fcgy\u00e9ben? Toler\u00e1ns etik\u00e1j\u00e1nak megfelel\u0151en a nagyv\u00e1llalati hallgat\u00f3s\u00e1g im\u00e1dta a textilipart, a technol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s a viccet is, m\u00edg csak a m\u00e1snapi sajt\u00f3 nevets\u00e9gess\u00e9 nem tette az eg\u00e9sz konferenci\u00e1t. Egy\u00e1ltal\u00e1n megrezd\u00fclt az arcuk, mikor a Power Point bemutat\u00f3 a t\u00e1voli munk\u00e1sok \u2013 tizen\u00f6t \u00e9ves \u00e1zsiai n\u0151k a gy\u00e1rpadl\u00f3n, esztergapadokn\u00e1l guggol\u00f3 gyerekek \u2013 k\u00e9peit mutatta?<\/p>\r\n

***<\/p>\r\n

A rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g k\u00e9pviseli a \u201egouvernementalit\u00e1s\u201d kort\u00e1rsi form\u00e1j\u00e1t, azaz a \u201el\u00e1gy\u201d k\u00e9nyszer bels\u0151v\u00e9 v\u00e1lt \u00e9s \u00e1tkulturaliz\u00e1lt mint\u00e1j\u00e1t, amely ugyanakkor k\u00f6nnyed\u00e9n megf\u00e9r a munkahelyi viszonyok kem\u00e9ny val\u00f3s\u00e1g\u00e1val, a b\u00fcrokratikus \u00e9s rend\u0151ri gyakorlatokkal, a hat\u00e1rrendszerekkel \u00e9s a katonai beavatkoz\u00e1sokkal. Most, hogy ennek a mentalit\u00e1snak \u2013 val\u00f3j\u00e1ban kult\u00far-ideol\u00f3gi\u00e1nak (29)<\/a> \u2013 a tipikus karakterjegyei vil\u00e1gosan l\u00e1tszanak, itt volna az id\u0151, hogy beavatkozzunk, mint \u00e9rtelmis\u00e9giek \u00e9s mint polg\u00e1rok. A k\u00e9nyszermint\u00e1k tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, amivel hozz\u00e1j\u00e1rulunk az ide\u00e1lt\u00edpus sz\u00e1nd\u00e9kosan elt\u00falzott alakzat\u00e1nak kibont\u00e1s\u00e1hoz, az egyik \u00fatja annak, ahogyan az akad\u00e9miai tud\u00e1s-termel\u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rulhat a fokoz\u00f3d\u00f3 demokratikus ellen\u00e1ll\u00e1shoz. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u201eanyagtalan\u201d vagy \u201eeszt\u00e9tikai\u201d termel\u00e9s st\u00e1tusza javulhat a radik\u00e1lis negat\u00edv kritika meg\u00fajhod\u00e1s\u00e1val. Azok, akik csod\u00e1lj\u00e1k a Frankfurti Iskola, vagy hogy k\u00f6zelebbi p\u00e9ld\u00e1t mondjuk, Michel Foucault munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, nehezen \u00e1llhatnak ellen a kih\u00edv\u00e1snak, hogy elemz\u00e9seiket a mai helyzetre alkalmazz\u00e1k \u2013 ma, mikor az uralom \u00faj rendszere \u00e9s st\u00edlusa krist\u00e1lytiszt\u00e1n k\u00f6rvonalaz\u00f3dott.<\/p>\r\n

Ugyanakkor egy\u00e9rtelm\u0171, hogy egy uralmi rendszer m\u00e9goly pontos \u00e9s tudom\u00e1nyosan megalapozott le\u00edr\u00e1sa sem elegend\u0151 el\u0171zni azt. A Foucault-i korm\u00e1nyz\u00e1si technol\u00f3gi\u00e1k \u00faj modellje pedig, a maga \u00f6sszes finoms\u00e1g\u00e1val, k\u00f6nnyed\u00e9n k\u00edn\u00e1lja mag\u00e1t a v\u00e9gtelen introspekci\u00f3ra, amit jobb volna elker\u00fcln\u00fcnk. Az id\u0151szer\u0171 kritikai elm\u00e9letnek sz\u00e1mot kell vetnie a lehet\u0151s\u00e9ggel, hogy elutas\u00edt egy olyan, magasan artikul\u00e1lt \u00e9s hat\u00e9kony ideol\u00f3gi\u00e1t, amely mag\u00e1ba integr\u00e1lt \u00e9s semleges\u00edtett sz\u00e1mos, valaha alternat\u00edvk\u00e9nt jelentkez\u0151 javaslatot. De az is fontos, hogy elker\u00fclj\u00fck a csapd\u00e1t, amelybe, \u00fagy t\u0171nik, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Frankfurti Iskola s\u00e9t\u00e1lt bele: egy olyan totaliz\u00e1l\u00f3 kritika patthelyzet\u00e9t, amely nem hagy m\u00e1s kiutat, hacsak nem valamely sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen szofisztik\u00e1lt, kontemplat\u00edv, v\u00e9g\u00fcl teh\u00e1t elitista eszt\u00e9tik\u00e1n kereszt\u00fcl. A kritik\u00e1nak ma teljess\u00e9ggel nyilv\u00e1nos gyakorlatnak kell lennie, mely el van k\u00f6telezve a kommunikat\u00edv tettnek, val\u00f3j\u00e1ban teh\u00e1t a kommunikat\u00edv aktivizmusnak: egy olyan ellenz\u00e9ki kult\u00fara megteremt\u00e9s\u00e9nek, mely form\u00e1j\u00e1ban az elker\u00fclhetetlen bedar\u00e1l\u00e1si k\u00eds\u00e9rleteknek val\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1sra van kialak\u00edtva (30)<\/a>. A rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g alakzat\u00e1t nyilv\u00e1nosan nevets\u00e9gess\u00e9 lehet tenni, az azt t\u00e1mogat\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyeket lehet t\u00e1madni politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi t\u00e9ren, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 von\u00e1sait fel lehet mutatni a kultur\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9sben. A le\u00edr\u00e1s\u00e1t \u00e9s az uralma alternat\u00edv\u00e1inak keres\u00e9s\u00e9t nemcsak mint egy \u00fajabb egyetemi ipar\u00e1gat \u2013 azaz az anyagtalan produktivizmus egy \u00fajabb lehets\u00e9ges helysz\u00edn\u00e9t \u2013 lehet felfogni, hanem mint es\u00e9lyt a szellemi szolidarit\u00e1s \u00faj form\u00e1inak l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra, egy jobb t\u00e1rsadalom kollekt\u00edv projektj\u00e9re. Ha a t\u00e1rsadalmi \u00e1talakul\u00e1s perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1val gyakoroljuk, a negat\u00edv kritika maga is er\u0151teljes szubjektiv\u00e1l\u00f3 er\u0151 lehet, \u00fat, hogy egy k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rekv\u00e9s ig\u00e9nyei alapj\u00e1n alak\u00edtsuk ki a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnket (31)<\/a>.<\/p>\r\n

A rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g nem elrendeltet\u00e9s. \u00c9s a belenyugv\u00e1s ideol\u00f3gi\u00e1i ellen\u00e9re, vagy az ellen\u0151rz\u00e9s t\u00e1rsadalmaiban uralkod\u00f3 korm\u00e1nyzati strukt\u00far\u00e1k kem\u00e9ny val\u00f3s\u00e1ga ellen\u00e9re semmi sem akad\u00e1lyozza meg az egyetemek egyedi, a t\u00e1rsadalmi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151vel csak k\u00f6zvetett kapcsolatot tart\u00f3 id\u0151belis\u00e9g\u00e9ben kidolgozott kritikai ismeretek kifinomult form\u00e1it abban, hogy k\u00f6zvetlen\u00fcl kapcsol\u00f3djanak az utc\u00e1kon megjelen\u0151 ellen\u00e1ll\u00e1s \u00faj, hasonl\u00f3an komplex \u00e9s kifinomult form\u00e1ihoz. Ebben a folyamatban a \u201em\u0171v\u00e9szi kritika\u201d \u00fajra csatlakozhat a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s elutas\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. \u00c9ppen ezt a keresztez\u0151d\u00e9st figyelhetj\u00fck meg a neoliber\u00e1lis globaliz\u00e1ci\u00f3t ellenz\u0151 mozgalmak sz\u00e9les spektrum\u00e1n bel\u00fcl (32)<\/a>. Egy ellenz\u00e9ki \u201eiskola\u201d most egy j\u00f3val sz\u00e9lesebb mez\u0151re terjedhet ki. A kommunik\u00e1ci\u00f3s infrastrukt\u00fara r\u00e9szben kihelyez\u0151d\u00f6tt a szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pekbe, \u00e9s jelent\u0151s szellemi t\u0151ke \u00e1ramlott a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam iskol\u00e1ib\u00f3l \u00e9s egyetemeir\u0151l az anyagtalan munk\u00e1sok test\u00e9be \u00e9s szellem\u00e9be: ezt a t\u0151k\u00e9t mindenki mag\u00e1\u00e9v\u00e1 teheti, aki egyszer\u0171en hajland\u00f3 haszn\u00e1lni, ami m\u00e1r a mi\u00e9nk, \u00e9s v\u00e1llalni az \u00f6nir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9s a demokratikus ellen\u00e1ll\u00e1s kock\u00e1zat\u00e1t. A radik\u00e1lis demokratikus mozgalmak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t fel lehet t\u00e1rni \u00e9s el lehet m\u00e9ly\u00edteni, mik\u00f6zben a jelenlegi mozgalom c\u00e9ljai \u00e9s folyamatai vil\u00e1goss\u00e1, \u00e9s ny\u00edlt vita t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 lesznek.<\/p>\r\n

Nagyra t\u00f6r\u0151 program. De az alternat\u00edva nem m\u00e1s, mint tov\u00e1bb j\u00e1tszani valaki m\u00e1snak a j\u00e1t\u00e9k\u00e1t \u2013 mindig a leveg\u0151ben, hivat\u00e1s \u00e9s vak\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt, a legfrissebb inform\u00e1ci\u00f3ra szegezett szemmel, ujjakkal a t\u00e1vir\u00e1ny\u00edt\u00f3n. P\u00f6rgetni a cinkelt kock\u00e1t, \u00fajra meg \u00fajra.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

\r\n

1<\/a> In: Economising Culture<\/i>, szerk: Geoff Cox, Joasia Krysa and Anya Lewin, New York, Autonomedia, 2005. \u00dajrak\u00f6zl\u00e9s a szerz\u0151 sz\u00edves enged\u00e9ly\u00e9vel.<\/p>\r\n

2<\/a> A T\u00e1rsadalmi Vil\u00e1gf\u00f3rum (World Social Forum<\/em>), melyet els\u0151 \u00edzben Porto Alegr\u00e9ben rendeztek meg 2001-ben, szimboliz\u00e1lja az elfordul\u00e1st a neoklasszikus, vagy befektet\u0151i n\u00e9z\u0151pont\u00fa (supply-side) gazdas\u00e1gelm\u00e9lett\u0151l. Tov\u00e1bbi er\u0151teljes szimb\u00f3lum-\u00e9rt\u00e9kkel b\u00edrnak Joseph Stiglitz k\u00f6zgazd\u00e1sz nyilv\u00e1nos v\u00e1djai egykori munkaad\u00f3ival, a Vil\u00e1gbankkal, illetve m\u00e9g jellemz\u0151bben a Nemzetk\u00f6zi Valutaalappal (IMF), a neoklasszikus doktr\u00edna legfontosabb nemzetk\u00f6zi szerv\u00e9vel szemben<\/p>\r\n

3<\/a> A cultural studies r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u2013 mint kezdetben n\u00e9pnevel\u00e9si mozgalom, majd k\u00e9s\u0151bbiekben a saj\u00e1t gy\u00f6kereinek \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geinek egyre elm\u00e9letibb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 kutat\u00e1sa \u2013 l\u00e1sd Williams (1989) The Future of Cultural Studies<\/em> ill. The Uses of Cultural Theory<\/em> c. munk\u00e1iban.<\/p>\r\n

4<\/a> L\u00e1sd: Hall & Jefferson \u00e9s m\u00e1sok (1993) Resistance through Rituals<\/em> c. k\u00f6nyv\u00e9t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00f6tet \u201eelm\u00e9leti \u00e1ttekint\u00e9s\u201d-\u00e9t (9-74. o.)<\/p>\r\n

5<\/a> A fordulat egy\u00e9rtelm\u0171, ha a cultural studies-nek az amerikai akad\u00e9miai piacra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 t\u00f6meges exportj\u00e1t tekintj\u00fck, melynek els\u0151 l\u00e9p\u00e9se Grossberg \u00e9s m\u00e1sok (1992) antol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak beemel\u00e9se volt.<\/p>\r\n

6<\/a> Az idelt\u00edpus m\u00f3dszertani eszk\u00f6z\u00e9t Max Weber fejlesztette ki Protest\u00e1ns etika \u00e9s a kapitalizmus szelleme <\/em>c. m\u0171v\u00e9ben; mint l\u00e1tni fogjuk, a Frankfurti Iskola mint vita-alakzatot vette \u00e1t az \u00f6tvenes \u00e9vekben.<\/p>\r\n

7<\/a> A \u201e\u00e1llamkapitalizmus\u201d kifejez\u00e9s jellemz\u0151en a szt\u00e1lini Szovjetuni\u00f3 bukott kommunizmus\u00e1nak megjel\u00f6l\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1lt, mint pl. Cliff-n\u00e9l (1974); mindazon\u00e1ltal a tov\u00e1bbfejlesztett fogalmat a Frankfurti Iskola, kisebb v\u00e1ltoztat\u00e1sokkal, a Nagy Gazdas\u00e1gi Vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1got k\u00f6vet\u0151 valamennyi k\u00f6zpontilag tervezett gazdas\u00e1gi alakulatra alkalmazta.<\/p>\r\n

8<\/a> A p\u00e1rizsi veszettek<\/em> szavaival: \u201cMelyek a tan\u00e1cshatalom l\u00e9nyegi jellemvon\u00e1sai? Minden k\u00fcls\u0151dleges hatalom elt\u00f6rl\u00e9se \u2013 K\u00f6zvetlen \u00e9s tot\u00e1lis demokr\u00e1cia \u2013 D\u00f6nt\u00e9s \u00e9s v\u00e9grehajt\u00e1s gyakorlati egyes\u00edt\u00e9se \u2013 K\u00fcld\u00f6ttek, akik b\u00e1rmely pillanatban visszah\u00edvhat\u00f3k azok \u00e1ltal, akik meghatalmazt\u00e1k \u0151ket \u2013 A hierarchia \u00e9s a f\u00fcggetlen szakosodv\u00e1nyok elt\u00f6rl\u00e9se \u2013 A szabadd\u00e1 tett \u00e9let valamennyi felt\u00e9tel\u00e9nek tudatos kezel\u00e9se \u00e9s \u00e1talak\u00edt\u00e1sa \u2013 Folytonos kreat\u00edv, t\u00f6meges r\u00e9szv\u00e9tel \u2013 Nemzetk\u00f6zi kiterjed\u00e9s \u00e9s koordin\u00e1ci\u00f3. Ezek a jelenlegi k\u00f6vetelm\u00e9nyek. Ezt jelenti az \u00f6nir\u00e1ny\u00edt\u00e1s. (Egy 1968. m\u00e1jus 30-i ki\u00e1ltv\u00e1nyb\u00f3l , al\u00e1\u00edr\u00e1s: VESZETTEK \u00c9S SZITU\u00c1CIONIST\u00c1K NEMZETK\u00d6ZI BIZOTTS\u00c1GA, TAN\u00c1CS A FOGLAL\u00c1SOK MEGTART\u00c1S\u00c1\u00c9RT<\/p>\r\n

9<\/a> A \u201ekonzervat\u00edv forradalom\u201d le\u00edr\u00e1s\u00e1t l\u00e1sd: Dixon-n\u00e1l (1998)<\/p>\r\n

10<\/a> A szitu\u00e1cionista \u00edz\u0171 \u201erecuperation\u201d kifejez\u00e9s ford\u00edt\u00e1s\u00e1val mindig gond van. A kifejez\u00e9s eredeti kontextus\u00e1ban azt a mozg\u00e1st \u00edrja le, amellyel a domin\u00e1ns rendszer mag\u00e1ba \u00e9p\u00edti, \u201e\u00fajra-hasznos\u00edtja\u201d az eredetileg ellene ir\u00e1nyul\u00f3 tetteket, \u00fczeneteket \u2013 kritik\u00e1t. (a ford.<\/em>)<\/p>\r\n

11<\/a> Harvey (1990: 25, 233)<\/p>\r\n

12<\/a> Az \u00c9szak-Olaszorsz\u00e1gi ipari \u00faj\u00edt\u00e1sok inspir\u00e1lta kutat\u00e1st \u00e1tsz\u00f6vik \u201ekulturalista\u201d vagy \u201eint\u00e9zm\u00e9nyi\u201d elm\u00e9letek, melyek szerint a gazdas\u00e1gi szervezeti form\u00e1k az \u00e1tfog\u00f3 t\u00e1rsadalmi strukt\u00far\u00e1kb\u00f3l n\u0151n\u00e9nek ki, gyakran a premodern hagyom\u00e1nyra val\u00f3 hivatkoz\u00e1sokkal. Ezek a hivatkoz\u00e1sok misztifik\u00e1ci\u00f3k. Ahogy Toni Negri \u00edrja: \u201eNem a valaha volt munkat\u00edpusok eml\u00e9ke vezeti a massz\u00edv taylorista ipar kizsigerelt munk\u00e1sait, eleinte a kett\u0151s foglalkoztatotts\u00e1ghoz, majd a fekete munkaer\u0151piacra, majd a decentraliz\u00e1lt munk\u00e1hoz \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00e1s elind\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, hanem a munkavezet\u0151 dikt\u00e1lta munkaritmus elleni harc, illetve a szakszervezet elleni harc\u2026 Csak akkor tudjuk meg\u00e9rteni a decentraliz\u00e1lt munka n\u00e9mely kezdeti jellemvon\u00e1s\u00e1t, ha a \u2019munka elutas\u00edt\u00e1s\u00e1t\u2019 fogjuk fel motiv\u00e1ci\u00f3s alapk\u00e9nt a gy\u00e1rak elhagy\u00e1s\u00e1ra.\u201d (Lazzarato, 1993:46)<\/p>\r\n

13<\/a> Piore \u00e9s Sabel term\u00e9szetesen j\u00f3l l\u00e1tt\u00e1k a programozhat\u00f3 gy\u00e1rt\u00f3eszk\u00f6z\u00f6k szerep\u00e9t a rugalmas termel\u00e9sben (1984: 26-20). \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban megjegyzik, hogy \u201ea kompj\u00fater vonzereje \u2013 ahogy azt etnogr\u00e1fiai tanulm\u00e1nyok dokument\u00e1lj\u00e1k \u2013 abban \u00e1ll, hogy a felhaszn\u00e1l\u00f3 megfeleltetheti a saj\u00e1t c\u00e9ljainak \u00e9s a saj\u00e1t gondolkod\u00e1si szok\u00e1sainak\u201d (1984:261), azonban nem l\u00e1tj\u00e1k el\u0151re, hogy ennek mekkora hat\u00e1sa lehet, azaz, hogy az \u00faj-gazdas\u00e1g milyen m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9p\u00fcl majd erre a vonzer\u0151re.<\/p>\r\n

14<\/a> A tov\u00e1bbiakhoz l\u00e1sd: (1999:208-85). A szerz\u0151k a Weberi m\u00f3dszertan seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel javasolj\u00e1k a kapitalista v\u00e1llalkoz\u00f3, a \u201ekapcsolati ember\u201d \u00faj t\u00edpus-ide\u00e1lj\u00e1t. Ezt a t\u00edpus-ide\u00e1lt nem k\u00f6tik szisztematikusan egy \u00faj szoci\u00e1lpolitikai rendhez \u00e9s termel\u00e9si-fogyaszt\u00e1si m\u00f3dhoz, \u00e9s nem is ragadj\u00e1k meg teljes m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9get, amelyre a flexibilis t\u00edpust hatvannyolcas gy\u00f6kerei determin\u00e1lj\u00e1k; azonban t\u00f6k\u00e9letes le\u00edr\u00e1s\u00e1t adj\u00e1k az ideol\u00f3gi\u00e1nak, amely az\u00e9rt j\u00f6tt l\u00e9tre, hogy semleges\u00edtse ezt a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9get.<\/p>\r\n

15<\/a> Andrea Branzi olasz diz\u00e1jner, az \u00c9szak-Olaszorsz\u00e1gi \u00e1talakul\u00e1s egyik vezet\u0151je \u00e9s le\u00edr\u00f3ja, megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti a \u201ehomog\u00e9n metropoliszt\u201d, ahol a t\u00f6megtermel\u00e9si ipari diz\u00e1jn a meghat\u00e1roz\u00f3, illetve a \u201ehibrid metropoliszt\u201d, \u201eamely a klasszikus modernit\u00e1s \u00e9s a racionalizmus v\u00e1ls\u00e1g\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett, \u00e9s amely felt\u00e1rja a piaci r\u00e9seket, felfedezi a robot vez\u00e9rl\u00e9s\u0171 gy\u00e1rt\u00f3sorokat, az egy\u00e9n\u00edtett term\u00e9ksorokat, \u00e9s az etnikai \u00e9s kultur\u00e1lis kisebbs\u00e9geket\u201d. (The Poetics of Balance: Interview with Andrea Branzi<\/em>, in: F. Burkhardt \u00e9s C. Morozzi, Andrea Branzi (nem dat\u00e1lva: 45) Paris, Editions Dis-Voir.<\/p>\r\n

16<\/a>L\u2019individu incertain <\/em>(A bizonytalan egy\u00e9n) c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban Alain Ehrenberg szociol\u00f3gus \u00fagy \u00edrja le a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni fogyaszt\u00e1si m\u00f3dot, mint amit \u201ea (t\u00e9v\u00e9)k\u00e9perny\u0151re b\u00e1mul\u00f3 passz\u00edv n\u00e9z\u0151, \u00e9s az elidegened\u00e9s modellje \u00e1ltal meghat\u00e1rozott kritika dominanci\u00e1ja jellemez\u201d. Ezut\u00e1n korunk kompj\u00fater-termin\u00e1lj\u00e1nak pozit\u00edv konnot\u00e1ci\u00f3it egy olyan kommunik\u00e1ci\u00f3s modellhez k\u00f6ti, \u201emely az aktivit\u00e1s \u00e9s a viszony, valamint az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s mint uralkod\u00f3 fogyaszt\u00f3i sztereot\u00edpia tematik\u00e1ja alapj\u00e1n szervezett egy\u00e9nek k\u00f6z\u00f6tti cser\u00e9t mozd\u00edtja el\u0151.\u201d (1999: 240) \u00c9rdekes megfigyelni, hogy a kritika elt\u0171nt a m\u00e1sodik modellb\u0151l.<\/p>\r\n

17<\/a> A \u201eszelekt\u00edv hagyom\u00e1ny\u201d kifejez\u00e9st Raymond William When was modernism? <\/em>(Mikor volt a modernizmus? \u2013 1989) c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9b\u0151l emeltem ki; ez \u00e9s az ezt k\u00f6vet\u0151 sz\u00f6veg tartalmazza William v\u00e9lhet\u0151leg legm\u00e9lyebb gondolatait a kapitalista elidegened\u00e9s szerep\u00e9r\u0151l az eszt\u00e9tikai form\u00e1k t\u00f6rt\u00e9neti fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\r\n

18<\/a> Immaterial Labour<\/em> (Anyagtalan munka) c\u00edm\u0171 sz\u00f6veg\u00e9ben Maurizio Lazzarato bevezeti az eszt\u00e9tikai termel\u00e9s fogalm\u00e1t: \u201eHa megk\u00eds\u00e9relj\u00fck megragadni a t\u00e1rsadalmi kommunik\u00e1ci\u00f3 kialakul\u00e1sa, illetve a \u2018gazdas\u00e1ginak\u2019 val\u00f3 al\u00e1rendel\u0151d\u00e9se folyamat\u00e1nak l\u00e9nyeg\u00e9t, hasznosabbnak t\u0171nik a termel\u00e9s \u2018materi\u00e1lis\u2019 modellje helyett az \u2018eszt\u00e9tikai\u2019 modell alkalmaz\u00e1sa, amely felt\u00e9telez szerz\u0151t, reprodukci\u00f3t \u00e9s befogad\u00e1st\u2026 A \u2018szerz\u0151\u2019 el kell vesz\u00edtse individu\u00e1lis dimenzi\u00f3it \u00e9s \u00e1t kell v\u00e1ltoznia iparilag szervezett termel\u00e9si folyamatt\u00e1 (munkamegoszt\u00e1ssal, befektet\u00e9ssel, megrendel\u00e9ssel \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb), a \u2018reprodukci\u00f3b\u00f3l\u2019 a profitk\u00e9pz\u00e9s imperat\u00edvuszainak megfelel\u0151en szervezet t\u00f6meges reprodukci\u00f3 lesz, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g (\u2018befogad\u00e1s\u2019) pedig hajlik arra, hogy fogyaszt\u00f3\/kommunik\u00e1torr\u00e1 v\u00e1ljon.\u201d (Lazzarato 1996: 144). A szerz\u0151i szerep ilyen ipari szervez\u0151d\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9v\u0151 kulcseszk\u00f6z a kompj\u00fater, mely az \u00e1lland\u00f3 visszajelz\u00e9s viszony\u00e1t biztos\u00edtja a kommunik\u00e1l\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel.<\/p>\r\n

19 <\/a> Magyarra fordthatatlan kifejezs: a francia eredetiben (s angol megfeleljben) a gouvernement (kormny) ill. a mentalit (mentalits) fogalmai keverednek, megjelentvn az elvet, mely szerint a jelenlegi kormnyzsi md alapja, hogy a rendszer a vezrlsi, ellenrzsi funkcikat kihelyezte az egynhez, annak bels funkciiv tette. A La gouvernementalit cm Foucault-elads magyar fordtja, Kicsk Lrnt a nehzkes Kormny-fvel gondolkodni fordulattal lt (in: Michel Foucault, Nyelv a vgtelenhez, Latin Betk, Debrecen, 1999: 287 (a ford.)<\/p>\r\n

20<\/a> L\u00e1sd m\u00e9g Maurizio Lazzarato kiv\u00e1l\u00f3 cikk\u00e9t Du biopouvoir \u00e1 la biopolitique<\/em> (A biopolitik\u00e1t\u00f3l a biohatalomig) c\u00edmmel, in Multitudes I. <\/em>(45-57).<\/p>\r\n

21<\/a> Az (\u00f6n)cenz\u00fara m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l a kort\u00e1rs kultur\u00e1lis termel\u00e9sben l\u00e1sd Corsani \u00e9s m\u00e1sok (1996: 71-8).<\/p>\r\n

22<\/a> V.\u00f6. Sennet elemz\u00e9s\u00e9vel egy 1991-es USA korm\u00e1nyzati besz\u00e1mol\u00f3r\u00f3l, melynek t\u00e9m\u00e1ja a rugalmas gazdas\u00e1gban sz\u00fcks\u00e9ges emberi k\u00e9szs\u00e9gek volt: \u201ea rugalmas munka-form\u00e1kban a j\u00e1t\u00e9kosok alkotj\u00e1k a szab\u00e1lyokat, amint egyre el\u0151r\u00e9bb haladnak\u2026 a m\u00faltbeli sikerek nem vezetnek megt\u00e9r\u00fcl\u00e9shez a jelenben; minden egyes hivatali \u2019j\u00e1t\u00e9kban\u2019 el\u00f6lr\u0151l kell kezdeni\u201d (Sennet 1998: 110).<\/p>\r\n

23<\/a> A cultural studies olyan kutat\u00e1si munk\u00e1i, mint Dick Hebdige Subculture, the Meaning of Style <\/em>c\u00edm\u0171 klasszikusa vajon k\u00f6zvetlen\u00fcl instrumentaliz\u00e1lhat\u00f3 volna a piaci szakemberek \u00e1ltal? Ilyen sugallatokat tal\u00e1lhatunk Thomas Frank \u00e9s Matt Weiland Commodify Your Dissent<\/em> (\u00c1rus\u00edtsd ki az ellenv\u00e9lem\u00e9nyed) c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban, ahol Frank \u00e9s Dave Mulcahey \u00edgy mutatj\u00e1k be fikci\u00f3s \u201ev\u00e9teli aj\u00e1nlatukat\u201d rem\u00e9nybeli befektet\u0151iknek: \u201eA Consolidate Deviance Inc. (Konszolid\u00e1ld a devianci\u00e1t \u2013 ConDev) bizonyosan az orsz\u00e1g piacvezet\u0151je, ha ugyan nem az egyetlen val\u00f3di piaci er\u0151, a devi\u00e1ns szubkultur\u00e1lis gyakorlatok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a vonatkoz\u00f3 szaktan\u00e1csad\u00e1sban, tart\u00f3s b\u00e9rletekben \u00e9s merchandise-ban. Rendk\u00edv\u00fcl sikeres \u201eSubCults TM\u201d l\u00e1nc\u00e1val, sz\u00e9les r\u00e9tegekhez el\u00e9r\u0151 ifj\u00fas\u00e1gi kult\u00fara-kamp\u00e1nyaival, melyek gyors stilisztikai megt\u00e9r\u00fcl\u00e9ssel \u00e9s er\u0151teljes m\u00e9dia-k\u00f6zi kieg\u00e9sz\u00edt\u0151kkel oper\u00e1lnak, a ConDev eljuttatta a fogyaszt\u00f3khoz a t\u00e1rsadalom perem\u00e9re szorultak b\u00e1j\u00e1t.\u201d (1997: 73-7)<\/p>\r\n

24<\/a> \u201eA Birodalom h\u00e1rmas imperat\u00edvusza: \u00e9p\u00edtsd be, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztesd el, menedzseld.\u201d<\/p>\r\n

25<\/a> V.\u00f6. a \u201eMultinacion\u00e1lis Keynes-izmust\u201d t\u00e1rgyal\u00f3 szakasszal. (1984: 252-7).<\/p>\r\n

26<\/a> Une crise sans precedent ebranle l\u2019informatique mondial,<\/em> Le Monde, j\u00fanius 13. (2001: 18).<\/p>\r\n

27<\/a> E tolerancia v\u00e9gs\u0151 oka, \u00fagy t\u0171nik, a f\u00e9lelem. Christophe Dejours munkapszichol\u00f3gus az \u201eeredend\u0151 rossz\u201d kort\u00e1rsi vezet\u0151 r\u00e9teg k\u00f6r\u00e9ben tapasztalhat\u00f3 \u201ebanaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u201d kutatja. T\u00fal a perverz vagy paranoid szadizmus cs\u00facsvezet\u0151i r\u00e9tegben s\u0171r\u0171s\u00f6d\u0151 esetein a szerz\u0151 elk\u00fcl\u00f6n\u00edti az imperat\u00edvuszt, hogy a b\u00e1tors\u00e1got \u00e9s az \u00e9letreval\u00f3s\u00e1got haszn\u00e1lj\u00e1k els\u0151dleges erk\u00f6lcsi felment\u00e9s\u00e9k\u00e9nt a \u2018piszkos munka\u2019 (elbocs\u00e1t\u00e1sok, a termel\u00e9kenys\u00e9g szigor\u00fa fokoz\u00e1sa stb.) elv\u00e9gz\u00e9sekor: \u201eA kollekt\u00edv v\u00e9delmi strat\u00e9gia r\u00e9sze, hogy tagadj\u00e1k a szenved\u00e9st, amit a \u2018piszkos munka\u2019 okoz\u2026 A Gazdas\u00e1gi \u00e9sszer\u0171s\u00e9g ideol\u00f3gi\u00e1ja\u2026 \u2013 t\u00fal az \u00e9letreval\u00f3s\u00e1g felmutat\u00e1s\u00e1n \u2013 abban \u00e1ll, hogy a cinizmust \u00fagy t\u00fcntetik fel, mint jellembeli er\u0151t, hat\u00e1rozotts\u00e1got, illetve er\u0151s kollekt\u00edv felel\u0151ss\u00e9gtudatot\u2026 mindenesetre az egy\u00e9n feletti \u00e9rdekek ir\u00e1nti felel\u0151ss\u00e9g \u00e9rzet\u00e9t.\u201d (1998: 109-11) A v\u00e9delmi mechanizmusok h\u00e1tter\u00e9ben Dejours egyr\u00e9szt a szem\u00e9lyes felel\u0151ss\u00e9gtudat f\u00e9lelm\u00e9t, illetve az att\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelmet tal\u00e1lja, hogy a menedzser maga is \u00e1ldozatt\u00e1 v\u00e1lhat. (1998: 89-118).<\/p>\r\n

28<\/a> A Yes Men t\u00f6rt\u00e9nete az RtMark website-j\u00e1n tal\u00e1ljuk, Corporate Consulting for the 21 st Century <\/em>c\u00edmmel (www.rtmark.com)<\/p>\r\n

29<\/a> A gondolat, hogy a kort\u00e1rs transznacion\u00e1lis kapitalizmus egyfajta \u201ekult\u00far-ideol\u00f3gi\u00e1val\u201d legitim\u00e1lja mag\u00e1t, illetve teszi mag\u00e1t k\u00edv\u00e1natoss\u00e1, Sklair dolgozta ki (The Transnational Capitalist Class<\/em>, 2001).<\/p>\r\n

30<\/a> Innen ered a paradox, ugyanakkor l\u00e9nyegi elutas\u00edt\u00e1s, hogy az ellenz\u00e9ki politikai gyakorlatokat \u00fagy fogjuk fel, mint p\u00e1rtalak\u00edt\u00e1st, val\u00f3j\u00e1ban teh\u00e1t egy egys\u00e9ges t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1ly kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t, az \u00e1llamhatalom megragad\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. E paradoxon egyik legjobb megfogalmaz\u00e1s\u00e1t adj\u00e1k Miguel Benasayag \u00e9s Diego Sztulwark Du contre-pouvoir<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00fckben. Nem v\u00e9letlen, hogy a k\u00f6nyv foglalkozik a tud\u00e1s-termel\u00e9s m\u00f3djainak \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1val is: \u201eA k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g nem annyira abban \u00e1ll, hogy r\u00e9sz\u00e9t alkotjuk-e valamely \u00e1llami strukt\u00far\u00e1nak, egyetemnek, vagy sem, mint ink\u00e1bb abban, hogy kapcsolatban \u00e1llunk-e olyan alternat\u00edv dinamik\u00e1kkal, amelyek egy\u00fcttesen \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151, dolgozz\u00e1k \u00e1t \u00e9s terjesztik a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ismeret-form\u00e1kat. Ennek pedig a \u2018kisebbs\u00e9gi\u2019 (azaz nem egyeduralkod\u00f3) ellen-hatalom helysz\u00ednein kell t\u00f6rt\u00e9nnie, amelyeknek fokozatosan kell \u00e1talakulniuk egy sz\u00ednes ellen-hatalmi t\u00f6mbb\u00e9.\u201d (2000: 113)<\/p>\r\n

31<\/a> A szabad \u00e9s f\u00fcggetlen alanyok k\u00f6z\u00f6tti, etikai alapokra helyezett, \u00faj t\u00edpus\u00fa verseng\u00e9s a t\u00e1rsadalmi \u00f6sszetart\u00e1s j\u00f3val \u00edg\u00e9retesebb j\u00f6v\u0151j\u00e9t rajzolja ki, mint a hagyom\u00e1nyos tekint\u00e9ly b\u00e1rmif\u00e9le restaur\u00e1ci\u00f3ja. Richard Sennet nem rejti v\u00e9ka al\u00e1 nosztalgi\u00e1j\u00e1t az ut\u00f3bbi ir\u00e1nt, The Corrosion of Character<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban (1998: 115-6); mindazon\u00e1ltal, figyelemre m\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don megjegyzi, hogy \u201ea k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g folyamat-alap\u00fa n\u00e9zet\u00e9ben\u2026 amint az a \u2018konzult\u00e1ci\u00f3s demokr\u00e1cia\u2019 jelenlegi politikai elm\u00e9leteib\u0151l kider\u00fcl\u2026 az egyet nem \u00e9rt\u00e9s kifejez\u00e9sre jut\u00e1sa er\u0151sebben k\u00f6ti egym\u00e1shoz az embereket, mint a \u2018korrekt\u2019 elvek puszta hangoztat\u00e1sa\u201d (1998: 143-4).<\/p>\r\n

32<\/a> Susan George Fixing or Nixing the WTO<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa (2000) j\u00f3 r\u00e1l\u00e1t\u00e1st ny\u00fajt abban a tekintetben, hogy \u00e9rtelmis\u00e9giek, aktivist\u00e1k, munk\u00e1sok \u00e9s m\u0171v\u00e9szek milyen m\u00f3don tudnak egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tiltakoz\u00f3 akci\u00f3kban.<\/p>\r\n

\r\n

Hivatkoz\u00e1sok:<\/p>\r\n

T.W. Adorno et. al., The Authoritarian Personality<\/em>; New York: Harper, 1950<\/p>\r\n

T.W. Adorno, „Commitment” [1988 (1962)], in: The Essential Frankfurt School Reader; <\/em>New York: Continuum<\/p>\r\n

Miguel Benassayag – Diego Sztulwark, Du contre pouvoir<\/em>; Paris: La Decouverte, 2000<\/p>\r\n

Jagdish Bhagwati, „The Capital Myth”, Foreign Affairs<\/em> May\/June 1998;<\/p>\r\n

Luc Boltanski – Eve Chiapello, Le Nouvel esprit du capitalisme, <\/em>Paris: Gallimard, 1999<\/p>\r\n

„The Poetics of Balance: Interview with Andrea Branzi,” in: F. Burkhardt and C. Morozzi, Andrea Branzi, <\/em>Paris: Editions Dis-Voir, \u00e9.n.<\/p>\r\n

Manuel Castells, The Rise of the Network Society, <\/em>London: Blackwell, 1996<\/p>\r\n

Tony Cliff, State Capitalism in Russia, <\/em>London: Pluto Press, 1974<\/p>\r\n

Andrea Corsani, Maurizio Lazzarato, Antonio Negri, Le Bassin du travail immateriel (BTI) dans le m\u00e9tropole parisien, <\/em>Paris: L’Harmattan, 1996<\/p>\r\n

Michel Crozier, Samuel Huntington, Joji Watanabi, The Crisis of Democracy<\/em> (Trilateral Commission, 1975<\/p>\r\n

Christophe Dejours, Souffrance en France<\/em>, Paris: Seuil, 1998<\/p>\r\n

Keith Dixon, Les \u00e9vang\u00e9listes du march\u00e9, <\/em>Paris: Raisons d’agir, 1998<\/p>\r\n

Alain Ehrenberg, L’individu incertain<\/em>, Paris: Hachette, 1999<\/p>\r\n

Michel Foucault, „L’\u00e9thique du souci de soi comme pratique de la libert\u00e9,” interview with H. Becker, R. Forner-Betancourt, A. Gomez-Mueller, in Dits et \u00e9crits, <\/em>Paris: Gallimard, 1994<\/p>\r\n

Thomas Frank, The Conquest of Cool, <\/em>Chicago: The University of Chicago Press, 1997<\/p>\r\n

Thomas Frank and Matt Weiland (szerk.), Commodify Your Dissent, <\/em>New York: Norton, 1997<\/p>\r\n

Susan George, „Fixing or nixing the WTO,” in: Le Monde diplomatique<\/em>, January 2000<\/p>\r\n

Lawrence Grossberg et. al. (szerk.), Cultural Studies, <\/em>New York: Routledge, 1992<\/p>\r\n

J\u00fcrgen Habermas, Legitimation Crisis, <\/em>Boston: Beacon Press, 1975; n\u00e9met kiad\u00e1s: 1973<\/p>\r\n

Stuart Hall – Tony Jefferson, et. al., Resistance through Rituals, <\/em>London: Routledge 1993; els\u0151 kiad\u00e1s: 1975<\/p>\r\n

Michael Hardt – Antonio Negri, Empire, <\/em>Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 2000<\/p>\r\n

David Harvey, The Condition of Postmodernity, <\/em>Oxford: Blackwell, 1990<\/p>\r\n

Martin Jay, The Dialectical Imagination, <\/em>Berkeley: University of California Press, 1996; els\u0151 kiad\u00e1s: 1973<\/p>\r\n

Otto Kirchheimer, „Changes in the Structure of Political Compromise”, 1941; in: The Essential Frankfurt School Reader<\/em>, op.cit<\/p>\r\n

Maurizio Lazzarato, Yann-Moulier Boutang, Giancarlo Santilli: Des entreprises pas comme les autres\u00a0: Benetton en Italie, le Sentier a Paris, <\/em>Paris, Publisud, 1993<\/p>\r\n

Maurizio Lazzarato \u201cImmaterial Labour.\u201d In Hardt, Michael & Virno, Paolo (szerk.) Radical Thought in Italy: A Potential Politics<\/em>. Minneapolis: University of Minnesota Press<\/p>\r\n

David Lyon, Surveillance Society, <\/em>Buckingham: Open University Press, 2001<\/p>\r\n

Jean-Francois Lyotard, La condition postmoderne: Rapport sur le savoir, <\/em>Paris: Minuit, 1979<\/p>\r\n

Herbert Marcuse, „Some Social Implications of Modern Technology,” in: A. Arato and E. Gebhardt, eds., The Essential Frankfurt School Reader, <\/em>op.cit.<\/p>\r\n

Michael J. Piore – Charles F. Sabel, The Second Industrial Divide, <\/em>New York: Basic Books, 1984<\/p>\r\n

Friedrich Pollock, „State Capitalism: Its Possibilities and Limitations” (1941), in The Essential Frankfurt School Reader<\/em>, op. cit.<\/p>\r\n

Richard Sennet, The Corrosion of Character: The Personal Consequences of Work in the New Capitalism<\/em> (New York: Norton, 1998<\/p>\r\n

Leslie Sklair, The Transnational Capitalist Class, <\/em>London: Blackwell, 2001<\/p>\r\n

Paolo Virno, „The Ambivalence of Disenchantment,” in: Radical Thought in Italy<\/em>, op. cit.<\/p>\r\n

Raymond Williams, The Politics of Modernism, <\/em>London: Verso, 1989<\/p>\r\n<\/div>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Bevezet\u0151   \u201eNincs cikibb, mint egy \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9let.\u201d Sz. L. A neoliberalista kapitalizmus sikerrel ford\u00edtotta feje tetej\u00e9r\u0151l a talp\u00e1ra a 68-as kritikai mozgalmak c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit \u2013 ahogy Guy Debord mondta volt: a bes\u00fag\u00f3kb\u00f3l forradalm\u00e1rokat, a forradalm\u00e1rokb\u00f3l bes\u00fag\u00f3kat csin\u00e1lt (csak egy k\u00f6zvetlen p\u00e9lda: a \u2019forradalom\u2019 kifejez\u00e9s ma az \u00fczleti cs\u00facsmenedzsment k\u00f6r\u00e9ben v\u00e1lik regisztr\u00e1lt v\u00e9djeggy\u00e9, m\u00edg a nagyv\u00e1rosi dzsentrifik\u00e1ci\u00f3 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630326,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-400330","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400330","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400330"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400330\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2021920,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400330\/revisions\/2021920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630326"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400330"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400330"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400330"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}