Mi\u00e9rt Iasi? <\/p>\r\n
A Periferic 7. Nemzetk\u00f6zi Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti Bienn\u00e1l\u00e9, Iasi, Rom\u00e1nia 1<\/a><\/p>\r\n A disztrib\u00faci\u00f3, a hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9g, az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s k\u00e9rd\u00e9seit feszegeti Jens Haaning d\u00e1n m\u0171v\u00e9sz provokat\u00edv hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sa a 7. Periferic Bienn\u00e1l\u00e9hoz Iasiban. A k\u00e9rd\u00e9s nem az, hogy val\u00f3ban c\u00e9lba \u00e9r-e az \u00e1ltala feladott Periferic Bienn\u00e1l\u00e9 katal\u00f3gus-k\u00f6teg a v\u00e9letlenszer\u0171en kiv\u00e1lasztott nyugat-afrikai c\u00edmre. E gesztus a t\u0151le elv\u00e1rt szerep t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s kiford\u00edt\u00e1sa: k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 \u201eszak\u00e9rt\u0151k\u00e9nt\u201d nem j\u00e1rul hozz\u00e1 a helysz\u00edn komment\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz, ink\u00e1bb t\u00fckr\u00f6t tart a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gnak azzal kapcsolatban, hogy az mit tekint centrumnak \u00e9s perif\u00e9ri\u00e1nak \u00e9s melyek a felt\u00e9telei annak, hogy bizonyos helysz\u00edneket \u00e9s jelens\u00e9geket egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e9szleljen. Att\u00f3l tartok, be kell l\u00e1tnunk, hogy ennek egyik f\u0151 mozgat\u00f3ereje a megfelel\u0151 t\u0151ke- \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti piac jelenl\u00e9te, vagyis a gazdas\u00e1gi \u00e9rdek. Jens Haaning ugyanakkor a rendez\u0151kkel sem udvariaskodik, r\u00e1vil\u00e1g\u00edtv\u00e1n arra, hogy mennyi ellentmond\u00e1st \u00e9s buktat\u00f3t rejt az a c\u00e9l, hogy ti. Iasi, integr\u00e1l\u00f3dv\u00e1n a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gba annak egyik \u00faj k\u00f6zpontja legyen. <\/p>\r\n Haaning javaslata a kontextus \u2013 mint az \u00e9rthet\u0151s\u00e9g felt\u00e9tele \u2013 szerep\u00e9t is tematiz\u00e1lja, amely nem v\u00e9letlen\u00fcl lett az idei Periferic bienn\u00e1l\u00e9 felvet\u00e9se Iasiban. A \u201eIasi a f\u00f3kuszban\u201d (Focussing Iasi) erny\u0151t\u00e9ma alatt h\u00e1rom kur\u00e1tori team h\u00e1rom ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze. <\/p>\r\n Florence Derieux a lausanne-i Mus\u00e9e Cantonal des Beaux Arts kur\u00e1tora saj\u00e1t szekci\u00f3j\u00e1nak a Tanul\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1i<\/em> (Strategies of Learning)2<\/a> c\u00edmet adta, utalva arra a folyamatra, melyet maga tapasztalt meg egy sz\u00e1m\u00e1ra ismeretlen m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zeget felt\u00e9rk\u00e9pezve. Vitathatatlanul er\u0151teljes Anrei Urjica N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 rom\u00e1n filmrendez\u0151 \u00e9s Harun Farocki n\u00e9met dokumentumfilmes \u00e9s producer 1992-ben k\u00e9sz\u00edtett filmje (Videograms of a Revolution), amelyet az 1989-es rom\u00e1niai forradalom hivatalos telev\u00edzi\u00f3s dokumentumaib\u00f3l, valamint mag\u00e1nemberek felv\u00e9teleib\u0151l v\u00e1gtak \u00f6ssze. A n\u00e9z\u0151t \u00fajra rabul ejti a t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanat jelenl\u00e9te a k\u00e9perny\u0151n, a sebes\u00fclt forradalm\u00e1rok \u00e9l\u0151 ad\u00e1sban a tv-st\u00fadi\u00f3ban, akiket a hatalom \u00e9s a Securitate, am\u00edg ki nem cs\u00faszott a kez\u00fckb\u0151l az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s, terrorist\u00e1knak titul\u00e1ltak. M\u00e9g megr\u00e1z\u00f3bbak a priv\u00e1t felv\u00e9telek, melyeken emberek a dikt\u00e1tor h\u00e1zasp\u00e1r kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t n\u00e9zik. Videokamer\u00e1k r\u00f6gz\u00edtik, amint a telev\u00edzi\u00f3 v\u00e9gre a val\u00f3s politikai helyzetr\u0151l sz\u00e1mol be, akkor m\u00e9g nem sz\u00e1mba v\u00e9ve a folyamatos m\u00e9diajelenl\u00e9t k\u00e1ros hat\u00e1sait. Sean Snyder Berlinben \u00e9l\u0151 amerikai m\u0171v\u00e9sz a vizu\u00e1lis t\u00f6megkult\u00fara hat\u00e1sait vizsg\u00e1l\u00f3 2001-es projektje (Script for Dallas Southfork in Hermes Land, Slobozia, Romania), amely annak a ranchnak a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t dolgozza fel – dokumentumok, \u00fajs\u00e1gcikkek \u00e9s Larry Hagman (Jockey Ewing megtestes\u00edt\u0151je) sz\u00edn\u00e9sz rom\u00e1niai l\u00e1togat\u00e1s\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt film felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val -, amelyet egy rom\u00e1niai milliomos \u00e9p\u00edtetett mag\u00e1nak a southforki mint\u00e1j\u00e1ra. <\/p>\r\n Derieux ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban a helysz\u00ednre k\u00e9sz\u00fclt projektek egy r\u00e9sze a megismer\u00e9si folyamat eredm\u00e9nyek\u00e9nt jelenik meg, nem mindig elker\u00fclve, hogy egzotikumk\u00e9nt t\u00fcntess\u00e9k fel t\u00e1rgyukat. A holland Bik van der Pol<\/a> p\u00e1ros, tapasztalt felfedez\u0151k\u00e9nt specifikus tud\u00e1st kerestek, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny elt\u0171n\u0151ben l\u00e9v\u0151, jellemz\u0151en helyi szakm\u00e1t dokument\u00e1ltak egy vide\u00f3- \u00e9s fot\u00f3install\u00e1ci\u00f3ban, amelyek k\u00f6z\u00fcl az utcai eserny\u0151jav\u00edt\u00f3 a legmeglep\u0151bb. A marokk\u00f3i menek\u00fcltk\u00e9nt P\u00e1rizsban \u00e9l\u0151 Latifa Echakhch<\/a> install\u00e1ci\u00f3ja izgalmas formai megold\u00e1ssal \u00e9l, ami a konceptu\u00e1lis munk\u00e1k mellett igen \u00fcd\u00edt\u0151en hat. Az \u00e1ltala haszn\u00e1lt eg\u00e9sz teret lin\u00f3leum fedi, amelyben lin\u00f3metsz\u00e9ssel k\u00e9sz\u00fclt sz\u00f6vegek \u00e9s \u00e1br\u00e1k jelentek meg, a technika logik\u00e1ja szerint t\u00fck\u00f6r\u00edr\u00e1ssal. Az illusztr\u00e1ci\u00f3k rom\u00e1niai avantgarde lapokb\u00f3l sz\u00e1rmaznak, amelyekkel az\u00e9rt kezdett el foglalkozni a m\u0171v\u00e9sz, mert a helyi m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeum munkat\u00e1rsai szerint Rom\u00e1ni\u00e1ban nem volt avantgarde, a nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171v\u00e9 v\u00e1lt emigr\u00e1ns m\u0171v\u00e9szeket nem rom\u00e1noknak, hanem zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00e9rtelmis\u00e9gieknek tekintik. A munka megjelen\u00e9si form\u00e1ja konstrukt\u00edvan j\u00e1rul hozz\u00e1 a tartalomhoz, hiszen a ford\u00edtott illusztr\u00e1ci\u00f3k csak akkor v\u00e1lnak \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9, ha nyomat k\u00e9sz\u00fcl bel\u0151l\u00fck, amely munka nyilv\u00e1nval\u00f3an a helyi k\u00f6zegre v\u00e1r. A sv\u00e9d Mattias Oloffson a helyi Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeumban mutatott be egy performanszot, amelynek sz\u00f6veges r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l \u00e9rdekesebb volt vizu\u00e1lis megjelen\u00e9se: a m\u0171v\u00e9sz a gy\u0171jtem\u00e9ny hatalmas elef\u00e1ntcsontv\u00e1za mellett a 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben v\u00e1s\u00e1ri l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gk\u00e9nt mutogatott lapp \u00f3ri\u00e1sn\u0151, Stor Stina koszt\u00fcm\u00e9t mag\u00e1ra \u00f6ltve olvasott fel egy \u201evil\u00e1gjobb\u00edt\u00f3\u201d sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa sz\u00f6veget. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get ezzel szembes\u00edtette a \u201em\u00e1ss\u00e1gra\u201d tekint\u0151 poz\u00edci\u00f3j\u00e1val, amely az ismeretlent felmutat\u00e1ssal, gy\u0171jt\u00e9ssel k\u00edv\u00e1nja birtokolni, \u00e9s ami a modern vil\u00e1gk\u00e9p, \u00edgy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajok rendszerez\u00e9s\u00e9re \u00e9s bemutat\u00e1s\u00e1ra sz\u00fcletett term\u00e9szettudom\u00e1nyi m\u00fazeumok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek h\u00e1tter\u00e9ben is ott munk\u00e1lt. Oloffson a performansz helysz\u00edn\u00e9nek kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val \u00e9s Stor Stina koszt\u00fcm\u00e9nek mag\u00e1ra \u00f6lt\u00e9s\u00e9vel a m\u00fazeumot mint kultur\u00e1lis produktumot vil\u00e1g\u00edtotta meg. <\/p>\r\n Szint\u00e9n k\u00edv\u00fclr\u0151l, \u201enyugati szemmel\u201d tekintett a k\u00f6zegre Marius Babias3<\/a> rom\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, Berlinben \u00e9l\u0151 kur\u00e1tor \u00e9s Angelika Nollert, a Siemens Art Program kur\u00e1tor\u00e1nak egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben l\u00e9trej\u00f6v\u0151 T\u00e1rsadalmi folyamatok<\/em> (Social Processes) c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s4<\/a> . A szociol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 fogalom a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s helyzetle\u00edr\u00f3, dokument\u00e1l\u00f3 jelleg\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi, c\u00edmk\u00e9nt azonban t\u00fal \u00e1ltal\u00e1nosan hangzik. Boris Buden filoz\u00f3fus \u00e9s Hito Steyerl<\/a>\r\ndokumentarista filmes \u00e9s elm\u00e9leti \u00edr\u00f3, a Iasiba \u00e9rkez\u0151 utaz\u00f3nak els\u0151k\u00e9nt szembet\u0171n\u0151 eml\u00e9km\u0171r\u0151l, az 1977-ben, Rom\u00e1nia f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek 100 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra fel\u00e1ll\u00edtott, kez\u00e9ben lebeg\u0151 szalagot tart\u00f3 n\u0151alakr\u00f3l \u00edrtak essz\u00e9t a katal\u00f3gusban Egy eml\u00e9km\u0171 matematik\u00e1ja<\/em> c\u00edmmel. A v\u00e1zlatos \u00e9s t\u00f6red\u00e9kszer\u0171 \u00edr\u00e1s azt vizsg\u00e1lja, hogy milyen jelent\u00e9sv\u00e1ltoz\u00e1sokon megy kereszt\u00fcl egy politikai eml\u00e9km\u0171, ha elt\u0171nik a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte a t\u00f6rt\u00e9nelmi kontextus. A szerz\u0151k \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint egy matematikai m\u0171veletr\u0151l lehet sz\u00f3: \u201eV\u00e9gy egy nemzetet \u2013 amely maga is saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyeinek eredm\u00e9nye \u2013, adj hozz\u00e1 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 dolgokat, mint demokr\u00e1cia, piac, boldogs\u00e1g, n\u0151i munka, dics\u0151s\u00e9g, infl\u00e1ci\u00f3, egy m\u00e1sik nemzet stb. Az egyszer\u0171 hozz\u00e1ad\u00e1s az egyetlen mozg\u00e1s, ami egy t\u00f6rt\u00e9nelem n\u00e9lk\u00fcli t\u00e9rben t\u00f6rt\u00e9nhet. Ha nem hiszed, k\u00e9rdezd meg az al\u00e1bbi eml\u00e9km\u0171vet.\u201d5<\/a><\/p>\r\n Nem maradnak t\u00e1vol a jelenlegi rom\u00e1niai helyzet bemutat\u00e1s\u00e1t\u00f3l Bukarest kultur\u00e1lis nagyk\u00f6vetei, Dan \u00e9s Lia Perjovschi. Dan Perjovschi<\/a>, akinek nemzetk\u00f6zi karrierje 1999-es Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n val\u00f3 szerepl\u00e9s\u00e9vel6<\/a> vett nagy lend\u00fcletet, f\u00e1radatlanul komment\u00e1lja a vil\u00e1gpolitika esem\u00e9nyeit7<\/a> \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek saj\u00e1toss\u00e1gait, amelyre folyamatosan k\u00e9rik fel a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek vil\u00e1gszerte. Lia Perjovschi<\/a> az 1990-as \u00e9vek k\u00f6zepe \u00f3ta, nemzetk\u00f6zi kapcsolatrendszer\u00fck r\u00e9v\u00e9n egyre b\u0151v\u00fcl\u0151 Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti Arch\u00edvum tapasztalataib\u00f3l kiindulva, egy a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai modernizmust rekonstru\u00e1lni k\u00edv\u00e1n\u00f3 id\u0151vonalat \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze. Emellett szem\u00e9lyes ment\u00e1lis t\u00e9rk\u00e9peit mutatja be, melyek egy-egy t\u00e9m\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 jegyzetek. Lia Perjovschi munk\u00e1j\u00e1hoz organikusan k\u00f6t\u0151dik a fiatal m\u0171v\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3, a temesv\u00e1ri H.arta m\u0171v\u00e9szcsoport<\/a> kutat\u00e1sa. Maria Crista, Anca Gyemant \u00e9s Rodica Tache helyi k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1sokkal szerveztek workshopot a m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1s elveir\u0151l \u00e9s a katal\u00f3gusba \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtottak egy a m\u0171v\u00e9szeti k\u00e9pz\u00e9s szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l meg\u00edrt fogalomt\u00e1rat, amelyben a mai m\u0171v\u00e9szet szempontj\u00e1b\u00f3l meghat\u00e1roz\u00f3 alapfogalmakat \u00edrnak le, kezdve a tud\u00e1s megszerz\u00e9s\u00e9nek m\u00f3djait\u00f3l, a m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1n kereszt\u00fcl, a feminizmuson \u00e1t az int\u00e9zm\u00e9nykritik\u00e1ig.8<\/a> Szint\u00e9n arch\u00edvumi munk\u00e1val j\u00e1rultak hozz\u00e1 a folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1sban l\u00e9v\u0151 rom\u00e1niai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let felm\u00e9r\u00e9shez a Bienn\u00e1l\u00e9t szervez\u0151 Vektor Gal\u00e9ria munkat\u00e1rsai. Matei Bejenaru \u00e9s Catalin Gheorghe ind\u00edtott\u00e1k el a Vector Art Data Bank m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s kutat\u00e1si projektet, azzal a c\u00e9llal, hogy olyan m\u0171v\u00e9szeti projekteket \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi form\u00e1kat gy\u0171jtsenek \u00f6ssze, amelyek hasonl\u00f3an \u00e1tmeneti t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis tapasztalatb\u00f3l sz\u00fclettek meg. Ez az arch\u00edvum \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 kutat\u00e1sokat tesz majd lehet\u0151v\u00e9, hossz\u00fat\u00e1von ennek alapj\u00e1n tervezik kifejleszteni a Region\u00e1lis M\u0171v\u00e9szeti Tapasztalat K\u00f6zpontj\u00e1t (Center for Regional Aristic Expertise). <\/p>\r\n A v\u00e1ros \u00e9let\u00e9nek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9ben Laura Horelli<\/a>, Berlinben \u00e9l\u0151 finn m\u0171v\u00e9sz m\u00e1s munk\u00e1ira is jellemz\u0151 intuit\u00edv kutat\u00e1st v\u00e9gzett. H\u00e1rom hetet t\u00f6lt\u00f6tt Iasi-ban \u00e9s besz\u00e9lget\u00e9sei sor\u00e1n r\u00e1bukkant a helyi kult\u00fara n\u00e9h\u00e1ny meghat\u00e1roz\u00f3 figur\u00e1j\u00e1ra. A nemzetk\u00f6zileg is ismert Ana Blandiana k\u00f6lt\u0151n\u0151 a m\u0171v\u00e9szeti ellen\u00e1ll\u00e1s fontos figur\u00e1ja volt, a 60-as \u00e9vekben sz\u00f3t emelt az ellen\u0151rz\u00f6tt gyermekprogramok ellen. A filmben elhangzik, hogy 1993-ban Blandina f\u00e9rj\u00e9vel, Romulus Rusannal l\u00e9trehozta az Ellen\u00e1ll\u00e1s \u00e9s a Kommunizmus \u00e1ldozatainak eml\u00e9km\u0171v\u00e9t egy egykori b\u00f6rt\u00f6nben Sighetben, amelyet az Eur\u00f3pai Tan\u00e1cs Eur\u00f3pa egyik f\u0151 eml\u00e9km\u0171v\u00e9nek nevezett ki. Horelli filmj\u00e9ben az interj\u00fakb\u00f3l \u00e9s narr\u00e1ci\u00f3b\u00f3l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 fragment\u00e1ris sz\u00f6veganyagot a v\u00e1ros \u00e9let\u00e9t dokument\u00e1l\u00f3 lass\u00fa k\u00e9psorok k\u00eds\u00e9rik. V\u00e9letlenszer\u0171 k\u00f6lt\u0151is\u00e9g\u00fckkel ide kapcsol\u00f3dnak az amerikai John Miller<\/a> k\u00e9pei, aki t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9ve d\u00e9li 12 \u00e9s d\u00e9lut\u00e1n 2 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00edt felv\u00e9teleket a mindennapi \u00e9letr\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1rosokban. Itt most berlini, Iaisi-i \u00e9s amerikai v\u00e1rosok pillanatfelv\u00e9teleit lehetett l\u00e1tni kism\u00e9ret\u0171, eleg\u00e1nsan keretezett form\u00e1ban. A globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az \u00fajkapitalizmus hat\u00e1s\u00e1t \u00e9s vizu\u00e1lis nyelvezet\u00e9t vizsg\u00e1lja Luchezear Boyadijev<\/a> k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1tmeneti \u00e1llapotot meg\u00e9l\u0151 v\u00e1rosokban, Sz\u00f3fi\u00e1ban, Isztanbulban, Iasiban. Horelli, Miller \u00e9s Boyadijev k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sei \u00e9rdekesek egy projekten bel\u00fcl, ugyanakkor vizu\u00e1lisan id\u0151nk\u00e9nt ki is oltj\u00e1k egym\u00e1st. <\/p>\r\n Irene \u00e9s Christine Hohenb\u00fcchler<\/a>, megalkotva a \u201et\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s\/ egy\u00fcttes szerz\u0151s\u00e9g\u201d (multiple authorship) fogalm\u00e1t, a 90-es \u00e9vekben kreat\u00edv vizu\u00e1lis foglalkoz\u00e1sok form\u00e1j\u00e1ban els\u0151sorban h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 t\u00e1rsadalmi csoportokkal m\u0171k\u00f6dtek egy\u00fctt. A k\u00f6z\u00f6s rajzol\u00e1st Iasiban is mint non-verb\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6zt haszn\u00e1lt\u00e1k. Egy workshop<\/a> keret\u00e9ben egy helyi \u00e1ltal\u00e1nos iskola tanul\u00f3ival a gyerekek saj\u00e1t portr\u00e9ikat k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el, amelyek a testv\u00e9rp\u00e1rnak a gyerekekr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt rajzaival egy\u00fctt ker\u00fcltek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sba egy bej\u00e1rhat\u00f3 faszerkezeten install\u00e1lva. <\/p>\r\n Jellemz\u0151 t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1kr\u00f3l sz\u00f3lt a megnyit\u00f3 est\u00e9j\u00e9n bemutatott Nicoleta Esinencu mold\u00e1viai szerz\u0151 sz\u00ednh\u00e1z-performansza (Taptarap), amelyet a mold\u00e1v sz\u00f6veget nem \u00e9rt\u0151 n\u00e9z\u0151 a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gbe vegy\u00fcl\u0151 d\u00fch\u00f6s sz\u00edn\u00e9szek er\u0151teljes dr\u00e1mais\u00e1g\u00fa sz\u00f6vegel\u0151ad\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rz\u00e9kelhetett. A h\u00e1rom tartalmi r\u00e9szre tagoz\u00f3d\u00f3 darabban (melynek sz\u00f6veg\u00e9t a katal\u00f3gusban lehet olvasni) a hi\u00e1nyz\u00f3 erk\u00f6lcsis\u00e9g, a fejl\u0151d\u00e9st g\u00e1tl\u00f3 vall\u00e1si fanatizmus, valamint a szexu\u00e1lis kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g ker\u00fcltek sz\u00f3ba. <\/p>\r\n A rom\u00e1niai helyzetet bel\u00fclr\u0151l ismer\u0151 n\u00e9z\u0151pontot Tordai S. Attila kolozsv\u00e1ri kur\u00e1tor \u00e9s az IDEA magazin szerkeszt\u0151je Mi\u00e9rt a gyerekek?<\/em> (Why Children?) c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa k\u00e9pviselte.9<\/a><\/p>\r\n A k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt megfogalmazott c\u00edm \u00e9rtelmez\u00e9sem szerint arra k\u00edv\u00e1n utalni, hogy egy \u00e1ltal\u00e1nos t\u00e1rsadalmi \u00e1llapot le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz a rom\u00e1niai gyerekek helyzete szolg\u00e1lhat kiindul\u00e1si pontk\u00e9nt. Meghat\u00e1roz\u00f3 teoretikus h\u00e1tt\u00e9r teremt\u0151d\u00f6tt a kur\u00e1tor \u00e1ltal felvetett t\u00e9m\u00e1hoz az IDEA szellemi k\u00f6zeg\u00e9ben. A katal\u00f3gusban (\u00e9s a foly\u00f3irat mell\u00e9kletek\u00e9nt) kolozsv\u00e1ri t\u00e1rsadalomtud\u00f3sokt\u00f3l, kritikusokt\u00f3l \u00e9s \u00edr\u00f3kt\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 sz\u00f6vegek az elhagy\u00e1s (abandonment) <\/em>fogalm\u00e1t, mint az egy\u00e9nre \u00e9s a t\u00e1rsadalomra egyar\u00e1nt jellemz\u0151 jelens\u00e9get vezett\u00e9k be \u00e9s j\u00e1rt\u00e1k k\u00f6r\u00fcl k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aspektusokb\u00f3l. A megnyit\u00f3 napjaiban a katal\u00f3gusba \u00edr\u00f3 teoretikusok r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel megrendezett k\u00e9t nyilv\u00e1nos besz\u00e9lget\u00e9s is seg\u00edtette az elm\u00e9let k\u00f6rvonalaz\u00e1s\u00e1t. <\/p>\r\n Tordai j\u00f3r\u00e9szt \u00faj munk\u00e1k megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00e9rte fel a megh\u00edvott m\u0171v\u00e9szeket, szorosan egy\u00fctt dolgozva vel\u00fck. T\u00f6bb projekt konkr\u00e9t egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sbe vonta be a helyi fiatalokat, mintegy az elhagyatotts\u00e1ggal szembe helyezve a tanul\u00e1s \u00e9s a tapasztal\u00e1s \u00faj form\u00e1it. <\/p>\r\n A Big Hope<\/a> a Commonopoly, egy alternat\u00edv gazdas\u00e1gi modellekre \u00e9p\u00edt\u0151, a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyen j\u00e1tszhat\u00f3 t\u00e1rsasj\u00e1t\u00e9k helyi v\u00e1ltozat\u00e1t k\u00e9sz\u00edtette el. A helyi fiatalok (14-16 \u00e9vesek) saj\u00e1t szab\u00e1lyokat szabtak a j\u00e1t\u00e9khoz, ezzel gazdag\u00edtva a m\u0171vet eredetileg megalapoz\u00f3 ut\u00f3pisztikus gazdas\u00e1gi elk\u00e9pzel\u00e9seket. Az asztalon e szab\u00e1lyrendszereket lehetett olvasni, a j\u00e1t\u00e9kasztal k\u00f6zep\u00e9be install\u00e1lt monitoron pedig k\u00f6vetni lehetett a fiatalok sok nevet\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 j\u00e1t\u00e9k\u00e1t. Szint\u00e9n helyi gyerekkel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre \u00e9s \u00faj j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyokra \u00e9p\u00fcl fel a P\u00e1rizsban \u00e9l\u0151 Mircea Cantor \u00e1ltal a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ideje alatt rendezett Ping Pang Pong bajnoks\u00e1g, amit egy k\u00e9t h\u00e1l\u00f3val ell\u00e1tott ping-pong asztaln\u00e1l lehet j\u00e1tszani. A kolozsv\u00e1ri Ciprian Muresan<\/a> Eugen Ionescu Rinoc\u00e9rosz<\/em> c\u00edm\u0171 darabj\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett egy r\u00f6vid\u00edtett verzi\u00f3t, amelyet, az abszurd dial\u00f3gusokat csak f\u00e9lig \u00e9rtve, de magukat a szerepekbe \u00edgy is bele\u00e9lve 10-12 \u00e9ves gyerekek olvasnak fel. Ionescu darabja 1959-ben \u00edr\u00f3dott \u00e9s a rasszizmusr\u00f3l, mint konformizmusra \u00e9s el\u0151\u00edt\u00e9letre \u00e9p\u00fcl\u0151 probl\u00e9m\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l: a f\u0151h\u0151s\u00f6n k\u00edv\u00fcl mindenki rinoc\u00e9rossz\u00e1 v\u00e1ltozik, de \u0151 m\u00e9g \u00edgy sem t\u00e1volodik el megr\u00f6gz\u00f6tt n\u00e9zeteit\u0151l. A sz\u00f6veg ilyen form\u00e1ban val\u00f3 haszn\u00e1lata a fiatal gener\u00e1ci\u00f3 j\u00e1t\u00e9kos nevel\u00e9s\u00e9nek is tekinthet\u0151. <\/p>\r\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 munk\u00e1k a t\u00e1rsadalom \u00e1ltal meghat\u00e1rozott egy\u00e9ni sorsokra is reflekt\u00e1lnak. Sz\u00f6veg \u00e9s k\u00e9p egy\u00fcttes hat\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel a n\u00e9met Elke Marh\u00f6fer diavet\u00edt\u00e9sb\u0151l \u00e9s hanganyagb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 install\u00e1ci\u00f3ja. A j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9ren unatkoz\u00f3 bev\u00e1ndorl\u00f3 tin\u00e9dzserek \u00e9s a P\u00e1rizsban utc\u00e1ra vonul\u00f3 fiatalok k\u00e9pei v\u00e1ltj\u00e1k egym\u00e1st, mialatt egy franci\u00e1ul, n\u00e9met\u00fcl \u00e9s angolul kevered\u0151 t\u00f6red\u00e9kes dial\u00f3gust hallunk. A gyerekek \u00e9s feln\u0151ttek sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l elhangz\u00f3 p\u00e1rbesz\u00e9db\u0151l \u2013 melynek alapja Margerite Duras Ernesto<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek szerepl\u0151je \u2013 megtudhatjuk, hogy az egyik bev\u00e1ndorl\u00f3 csal\u00e1d gyereke az\u00e9rt nem akar iskol\u00e1ba j\u00e1rni, mert az a sz\u00fcleit\u0151l \u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00e1t\u00f3l val\u00f3 elszakad\u00e1st jelenten\u00e9, mivel sz\u00fclei nem r\u00e9szesei az \u00faj kult\u00far\u00e1nak. Hajnalka Bessenyei pszichol\u00f3gus \u00e9s Nita Mocanu k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz k\u00f6z\u00f6s filmje, a Mami, any\u00e1kkal \u00e9s szakemberekkel k\u00e9sz\u00edtett interj\u00fakon kereszt\u00fcl az any\u00e1k t\u00e1rsadalmi helyzet\u00e9t mutatja be a m\u00e9g mindig nagyon paternalista m\u00f3don m\u0171k\u00f6d\u0151 Rom\u00e1ni\u00e1ban. <\/p>\r\n Val\u00f3s\u00e1g \u00e9s fant\u00e1zia hat\u00e1r\u00e1n sz\u00fcletett meg Ioana Nemes Balthazar<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja amely egy hatalmas alv\u00f3 j\u00e1t\u00e9kny\u00fal \u00e9s gyermek gazd\u00e1ja, Emil, a meg\u00e9rt\u00e9s lehetetlens\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 szomor\u00fa t\u00f6rt\u00e9nete. Ezt a parabol\u00e1t a modern ember \u00e9lm\u00e9ny-modellj\u00e9nek is tekinthetj\u00fck, \u201eaki nem m\u00e1s, mint saj\u00e1t k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeinek sz\u00fcl\u0151 n\u00e9lk\u00fcli gyermeke\u201d (Adrian T. Sirbu). <\/p>\r\n A k\u00f6z\u00f6s tanul\u00e1s, egym\u00e1s tapasztalatainak meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s a meg\u00e9rt\u00e9sre \u00e9p\u00fcl\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek v\u00e1gya mindh\u00e1rom ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban munk\u00e1l amellett, hogy egyszersmint a Periferic Bienn\u00e1l\u00e9 j\u00f6v\u0151j\u00e9nek is tekinthet\u0151, rem\u00e9lhet\u0151leg egyre t\u00f6bb, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00e9rkez\u0151 l\u00e1togat\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel. <\/p>\r\n Hegyi D\u00f3ra <\/p>\r\n K\u00e9pek: Vector Association, Big Hope (Commonopoly) <\/p>\r\n <\/p>\r\n 1<\/a> Az els\u0151 Periferic Bienn\u00e1l\u00e9t Matei Bejenaru 1997-ben performansz fesztiv\u00e1lk\u00e9nt szervezte meg, ebb\u0151l n\u0151tte ki mag\u00e1t a nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, amelynek els\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi kur\u00e1tora 2003-ban a sv\u00e9d Anders Kreuger volt. Ma Bejenaru a bienn\u00e1l\u00e9 igazgat\u00f3ja, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szervez\u00e9s\u00e9t pedig az \u00e1ltala vezetett Vektor Gal\u00e9ria bonyol\u00edtja. ld.: www.periferic.org<\/a>. <\/p>\r\n Iasi (\u00c9szak-Kelet Rom\u00e1nia), egykor Mold\u00e1via f\u0151v\u00e1rosa, ma is hat\u00e1rozott kultur\u00e1lis \u00f6ntudattal rendelkezik. R\u00e9gi \u00e9p\u00fcletei, vill\u00e1i tan\u00faskodnak a v\u00e1ros 19.sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n fel\u00e9p\u00fclt polg\u00e1ri m\u00faltj\u00e1r\u00f3l. A ma 400.000 f\u0151s v\u00e1rosban ny\u00edlt meg Rom\u00e1nia els\u0151 egyeteme, ma h\u00e9t egyetem m\u0171k\u00f6dik itt. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat t\u00e1mogatt\u00e1k a nagy kultur\u00e1lis int\u00e9zetek (Goethe Int\u00e9zet, British Council, Francia Int\u00e9zet), melyek jelen vannak a v\u00e1rosban \u00e9s k\u00f6zvetlen kultur\u00e1lis kapcsolatot jelentenek a vil\u00e1ghoz, a nyelvtanul\u00e1s itt evidens. Szinte mindenki besz\u00e9l angolul, a pinc\u00e9rekt\u0151l a gyerekekig. <\/p>\r\n 2<\/a> Helysz\u00ednek: Kultur\u00e1lis Palota \u00e9s Galeria Cupola. R\u00e9sztvev\u0151k: Sandy Amerio, Bik van der Pol, Valentin Carron, Latifa Echakkhch, Jens Haaning, Pierre Joseph, Mattias Olofsson, Sean Snyder, Simon Starling, Andrei Ujica-Harun Farocki. Katal\u00f3gus: Periferic 7- International Biennial of Contemporary Art. Focussing Iasi. Strategies of Learning. Ed. Florence Derieux. Editura Polirom, Bucharest \/ jrp Ringier, Zurich, 2006. <\/p>\r\n 3<\/a> Babias \u00fajonnan t\u00f6bb \u201e\u00faj Eur\u00f3pa\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban vett r\u00e9szt, ld. The New Europe.Culture of Mixing and Politics of Representation, <\/em> 2005 janu\u00e1r 20 \u2013 \u00e1prilis 24, Generali Foundation, B\u00e9cs (t\u00e1rskur\u00e1tor: Dan Perjovschi), \u00e9s a jelenleg zajl\u00f3 Check-in Europe – Reflecting Identities in Contemporary Art<\/em> (Beral Madra, Marketta Sepp\u00e4l\u00e4, Veronica Wiman, Erno Vroonen kur\u00e1torokkal), European Patentoffice, M\u00fcnchen 2006 m\u00e1jus 18 \u2013 j\u00falius 13. Az Identity Fusion<\/em> szekci\u00f3ja kur\u00e1tora Marius Babias. <\/p>\r\n 4<\/a> Helysz\u00edn: T\u00f6r\u00f6kf\u00fcrd\u0151, Iasi, r\u00e9szvev\u0151k: Luchezar Boyadijev, Boris Buden, Nicoleta Esinencu, Andrea Faciu, H.arta, Christine \u00e9s Irene Hohenb\u00fcchler, Laura Horelli, John Miller, Dan Perjovschi, Lia Perjovschi, Hito Steyrl. Katal\u00f3gus: Periferic 7- International Biennial of Contemporary Art. Focussing Iasi. Social Processes<\/em>; ed. Marius Babias, Angelika Nollert. Editura Polirom, Bucharest \/ Revolver, Frankfurt am Main, 2006 <\/p>\r\n 5<\/a> ld. 3.jegyzet p. 39. <\/p>\r\n 6<\/a> Kur\u00e1tor: Angel Judit, Dan Perjovschi mellett a SubReal csoport szerepelt a pavilonban. <\/p>\r\n 7<\/a> Perjovschi az 1989-t\u00f3l megjelen\u0151 22<\/em> c\u00edm\u0171 bukaresti kultur\u00e1lis-politikai hetilap vizu\u00e1lis komment\u00e1torak\u00e9nt alak\u00edtotta ki f\u00e9lreismserhetetlen st\u00edlus\u00e1t. <\/p>\r\n
\r\n\r\n
\r\n
\r\n
\r\n