{"id":400333,"date":"2006-06-28T22:00:00","date_gmt":"2006-06-28T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400333"},"modified":"2022-04-10T10:00:16","modified_gmt":"2022-04-10T09:00:16","slug":"ha-soha-senkinek-nem-lett-volna-teveje","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/ha-soha-senkinek-nem-lett-volna-teveje\/","title":{"rendered":"Ha soha senkinek nem lett volna t\u00e9v\u00e9je"},"content":{"rendered":"
\r\n

 <\/p>\r\n

Ott van ellenp\u00e9ldak\u00e9nt mondjuk Lucio Fontana, akinek \u00e9let\u00fatja \u00e1t\u00edvelt a huszadik sz\u00e1zad k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti szempontb\u00f3l legv\u00e1ltozatosabb szakasz\u00e1n, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban m\u00e9gis igen neh\u00e9z volna e peri\u00f3dus kubizmust\u00f3l a Fluxusig tart\u00f3, szerte\u00e1gaz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti hat\u00e1s\u00e1t kimutatni. Egyetlen gesztusra \u00e9p\u00edtette \u00e9letm\u0171v\u00e9t, amely az id\u0151k\u00f6zben lezajlott gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1sok hat\u00e1s\u00e1val kapcsolatban nem informat\u00edv.<\/p>\r\n

Az ausztr\u00e1l sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Peter Callas<\/a> (1952) eddigi \u00e9letm\u0171ve viszont – amely majdhogynem teljes m\u00e9rt\u00e9kben egybeesik a vide\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti m\u0171fajj\u00e1 alakul\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel \u2013 szeml\u00e9letesen k\u00f6veti \u00e9s illusztr\u00e1lja azokat a t\u00f6rekv\u00e9seket, amelyek az elektronikus mozg\u00f3k\u00e9p emancip\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6veit alkotj\u00e1k. Az ut\u00f3bbi mintegy huszon\u00f6t \u00e9vet \u00e1tfog\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1ga teh\u00e1t m\u0171fajt\u00f6rt\u00e9neti tanuls\u00e1gokat hordoz. Azt mondhatn\u00e1nk, szeml\u00e9letes t\u00f6rt\u00e9nelemlecke, amely a nyolcvanas \u00e9vek t\u00fck\u00f6rparadigm\u00e1j\u00e1t\u00f3l az ezredv\u00e9g VJ-kult\u00far\u00e1j\u00e1ig \u00edvel\u0151 fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net csom\u00f3pontjait plasztikusan jelen\u00edti meg, felt\u00e1rva ugyanakkor a \u201evide\u00f3m\u0171v\u00e9szet\u201d fogalm\u00e1nak problematikus volt\u00e1t, k\u00f6zvetett m\u00f3don k\u00e9rdezve r\u00e1: mi is nevezhet\u0151 ma vide\u00f3nak, \u00e9rv\u00e9nyes-e auton\u00f3m kateg\u00f3riak\u00e9nt a vide\u00f3m\u0171v\u00e9szet?<\/p>\r\n

A sz\u00e1mos vide\u00f3t haszn\u00e1l\u00f3 kort\u00e1rs alkot\u00f3 k\u00f6z\u00fcl kev\u00e9s eset\u00e9ben tarthat\u00f3 fenn b\u00e1rmely egys\u00e9ges\u00edt\u0151 besorol\u00e1s, mivel napjainkban az eszk\u00f6zhaszn\u00e1lat gy\u00f6keresen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hagyom\u00e1nyainak felv\u00e1llal\u00e1s\u00e1val tal\u00e1lkozhatunk. Leegyszer\u0171s\u00edten\u00e9 kategoriz\u00e1l\u00e1sunkat, ha a m\u00e9diumot mag\u00e1t nevezn\u00e9nk meg egys\u00e9ges\u00edt\u0151 szempontk\u00e9nt, \u00e1m tekintettel annak komplex jelleg\u00e9re ez sem tarthat\u00f3, hiszen ideol\u00f3giai \u00e9rtelemben gy\u00f6keres k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van p\u00e9ld\u00e1ul a klasszikusnak nevezhet\u0151 vide\u00f3kamer\u00e1t, egy harmadik gener\u00e1ci\u00f3s mobiltelefont, tal\u00e1lt \u00e9s elt\u00e9r\u00edtett m\u00e9diak\u00e9peket vagy 3D anim\u00e1ci\u00f3s programot haszn\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt, a tartalommegjelen\u00edt\u00e9s sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dozatair\u00f3l nem is besz\u00e9lve. Ez ut\u00f3bbiak a m\u00fazeumi black boxt\u00f3l a media hackig, a k\u00f6zt\u00e9ri kivet\u00edt\u0151kt\u0151l a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi t\u00e9v\u00e9csatorn\u00e1kig, a megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 \u00e9s otthon \u00e9lvezhet\u0151 DVD-kt\u0151l a Web2-es f\u00e1jcser\u00e9l\u0151 honlapokig olyan v\u00e1ltozatos k\u00e9pet mutatnak, amely n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zni l\u00e1tszik b\u00e1rmely \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3 elemet, hacsak nem az elektronikus mozg\u00f3k\u00e9pet tekintj\u00fck annak.<\/p>\r\n

Peter Callas eset\u00e9ben viszont a megnevez\u00e9s helyt\u00e1ll\u00f3, \u0151 val\u00f3ban vide\u00f3m\u0171v\u00e9sz.<\/p>\r\n

T\u00f6bb mint negyedsz\u00e1zada, 1980-ban \u00edrt essz\u00e9j\u00e9ben e kateg\u00f3ri\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen fogalmazza meg: \u201e…olyan alkot\u00f3k, akik a film- \u00e9s telev\u00edzi\u00f3ipart\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl dolgoznak, emiatt a vide\u00f3szalagot eredeti \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlan m\u00f3don nem vil\u00e1gra ny\u00edl\u00f3 ablakk\u00e9nt, hanem \u00f6nmag\u00e1ban val\u00f3 m\u00e9diumk\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k. Mindenesetre a vide\u00f3m\u0171v\u00e9szet k\u00e9ptelen arra \u2013 \u00e9s nem is kellene t\u00f6rekednie r\u00e1 \u2013, hogy a vide\u00f3szalagot oly m\u00f3don tekintse m\u00e9diumnak, mik\u00e9nt a fest\u0151k a v\u00e1sznat \u00e9s a fest\u00e9ket. A vide\u00f3monitor haszn\u00e1latt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl kultur\u00e1lisan terhelt.\u201d 1<\/b><\/sup><\/a> Id\u00e9zett \u00edr\u00e1s\u00e1ban nemcsak a vide\u00f3m\u0171v\u00e9szet kultur\u00e1lis emancip\u00e1ci\u00f3j\u00e1t fogalmazza meg, hanem konkl\u00fazi\u00f3k\u00e9nt a vide\u00f3t olyan v\u00e1ltozatos m\u00e9diumk\u00e9nt defini\u00e1lja, amelynek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi ter\u00e9ben (public space) az alkot\u00f3k sokkal otthonosabban mozognak, mint egy a nappaliban sug\u00e1rz\u00f3 t\u00e9v\u00e9 kultur\u00e1lis ter\u00e9ben.<\/p>\r\n

Ez az otthonoss\u00e1g Callas sz\u00e1m\u00e1ra a m\u00e9dium ny\u00fajtotta szabads\u00e1g teljes kiakn\u00e1z\u00e1sa \u00e1ltal val\u00f3sul meg, ami nemcsak az ut\u00f3munka sor\u00e1n felk\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 technikai manipul\u00e1ci\u00f3k sz\u00e9les t\u00e1rh\u00e1z\u00e1nak v\u00e9rb\u0151 alkalmaz\u00e1s\u00e1t jelenti, hanem a klasszikus kamera-m\u0171v\u00e9sz performanszt\u00f3l a politikai t\u00f6ltet\u0171 m\u00e9diak\u00e9peken kereszt\u00fcl a rajzolt-anim\u00e1lt \u00e9s szintetikus-modellezett elektronikus k\u00e9pek kever\u00e9s\u00e9nek konvenci\u00f3mentes szabads\u00e1g\u00e1t is, amelynek sor\u00e1n egy-egy k\u00e9pkocka a nagym\u00e9ret\u0171 digit\u00e1lis nyomat form\u00e1tum\u00e1t is elb\u00edrja<\/a>. (Ez ut\u00f3bbiakb\u00f3l n\u00e9h\u00e1ny a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi.)<\/p>\r\n

A J\u00f6v\u0151 H\u00e1za Pixel Gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1nak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa teh\u00e1t a vide\u00f3 m\u0171fajt\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik fejl\u0151d\u00e9si vonal\u00e1t is bemutatja egyetlen alkot\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1n kereszt\u00fcl. Ez azonban nem teljesen egyezik azzal az eur\u00f3pai vide\u00f3t\u00f6rt\u00e9nettel, amely a land art-\u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet-konceptualizmus-fluxus \u00edvhez k\u00f6ti a m\u0171faj t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, b\u00e1r a l\u00e1that\u00f3 vide\u00f3k pl. Nam June Paik k\u00e9pise\u00e9g\u00e9vel formai rokons\u00e1got mutatnak. Ausztr\u00e1lia ugyanis innen messze, Jap\u00e1nhoz p\u00e9ld\u00e1ul viszont ann\u00e1l k\u00f6zelebb van, ahol a k\u00e9perny\u0151 alap\u00fa elektronika m\u00e1s kultur\u00e1lis jelent\u00e9st hordoz, mint mondjuk egy \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl COCOM-list\u00e1s posztszocialista orsz\u00e1gban. A plazmak\u00e9perny\u0151k\u00f6n l\u00e1that\u00f3 – \u00e1m eredetileg nem erre a form\u00e1tumra k\u00e9sz\u00edtett – darabok befogad\u00e1s\u00e1t igencsak megnehez\u00edti az install\u00e1l\u00e1s ig\u00e9nytelens\u00e9ge. Nemcsak a klasszikus 4:3-as k\u00e9par\u00e1ny \u00e1tszab\u00e1sa, hanem a hangs\u00e1vok \u00e9lvezhetetlens\u00e9ge miatt is, amelyek zavar\u00f3an egybeolvadnak \u00e9s elnyomja \u0151ket a h\u00e1z hangosbemond\u00f3j\u00e1nak hars\u00e1ny hangereje.<\/p>\r\n

Az anim\u00e1ci\u00f3iban gyakorta megjelen\u0151 manga-id\u00e9zetek<\/a> nemcsak Jap\u00e1nhoz f\u0171z\u0151d\u0151 szoros viszony\u00e1val magyar\u00e1zhat\u00f3k 2<\/b><\/sup><\/a>, hanem az \u00e1zsiai szigetorsz\u00e1g mi\u00e9nkt\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9diaszeml\u00e9let\u00e9nek felimer\u00e9s\u00e9b\u0151l is, amely – a vide\u00f3t az ausztr\u00e1l kultur\u00e1lis identit\u00e1s kifejez\u00e9se legalkalmasabb m\u0171faj\u00e1nak tekint\u0151 – Callas m\u00e9diaszeml\u00e9let\u00e9re nagy hat\u00e1st gyakorolt. Mint \u00edrja: \u201eNyugaton a technol\u00f3gi\u00e1t a Teljes Kontroll Birodalm\u00e1nak s\u00f6t\u00e9t \u00e9s betolakod\u00f3 er\u0151ivel azonos\u00edtj\u00e1k. A Nyugat r\u00f6geszm\u00e9je egy hi\u00e1nyos egyenlet, amely a m\u00e9dia m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek elm\u00e9let\u00e9t \u00edrn\u00e1 le, \u00e1m a m\u00e9dia tulajdonl\u00e1s\u00e1nak \u00e9s ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9nek \u00f6sszeegyezhetetlen t\u00e9nyez\u0151it tartalmazza. Mi a t\u00e9v\u00e9k\u00e9perny\u0151t gyanakv\u00e1ssal, hipnotiz\u00e1lt hitetlens\u00e9ggel szeml\u00e9lj\u00fck, graffitivel v\u00e1laszolunk az \u00f3ri\u00e1splak\u00e1tokra att\u00f3l a hitt\u0151l vez\u00e9relve, hogy ez a strat\u00e9gia k\u00e9pes helyre\u00e1ll\u00edtani egyenlet\u00fcnket, amely a m\u0171sorsz\u00f3r\u00e1st megv\u00e1laszolja. Jap\u00e1nban a m\u0171sorsz\u00f3r\u00e1st \u201eaj\u00e1nd\u00e9kk\u00e9nt\u201d fogadj\u00e1k be.\u201d3<\/b><\/sup><\/a> Ezek alapj\u00e1n \u00e9rthet\u0151, hogy mik\u00e9nt egyeztethet\u0151 \u00f6ssze sz\u00e1m\u00e1ra a vide\u00f3k\u00e9p kv\u00e1zi fest\u0151i szeml\u00e9lete<\/a> a megjelen\u00edtett – f\u0151k\u00e9nt kolonializmuskritikai – politikai tartalmakkal<\/a>.<\/p>\r\n

A szem\u00e9lyes-t\u00e1rsadalmi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei j\u00f3form\u00e1n minden m\u0171v\u00e9ben felbukkannak, \u00e1m jellemz\u0151 r\u00e1 is az a korai vide\u00f3m\u0171v\u00e9szetben gyakori idealista \u00e1ll\u00e1spont, amely a mozg\u00f3k\u00e9p t\u00e1rsadalmi-politikai t\u00f6ltet\u00e9t els\u0151sorban az alkot\u00f3i folyamathoz, a k\u00e9phez \u00e9s annak manipul\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 viszony, nem pedig a mozg\u00f3k\u00e9p t\u00e1rsadalmi funkci\u00f3j\u00e1nak szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l \u00e9rtelmezi. 4<\/b><\/sup><\/a> Vide\u00f3inak politikai tartalma sokkal ink\u00e1bb ikonikus utal\u00e1sok sz\u00f6ved\u00e9ke, mintsem a m\u00e9dium funkci\u00f3inak tematiz\u00e1l\u00e1sa \u00e1ltal teljesedik ki. Ilyen \u00e9rtelemben a vide\u00f3t\u00f6rt\u00e9net eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00f3 \u00e1g\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik, ahhoz a nyolcvanas \u00e9vekbeli felfedez\u0151 peri\u00f3dushoz, amikor a m\u0171fajjal k\u00eds\u00e9reletez\u0151 alkot\u00f3k szign\u00f3jukban az \u201eA videotape by…\u201d fordulattal defini\u00e1lt\u00e1k 5<\/b><\/sup><\/a>, k\u00f6zelebbr\u0151l mit is tekintenek a vide\u00f3 eset\u00e9ben m\u0171nek: egy \u00fajkelet\u0171, a mass-m\u00e9di\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlenedett, mindenki \u00e1ltal birtokolhat\u00f3 t\u00e1rgyat: egy szalagot. Ez a t\u00e1rgyias\u00edtott metafora jelen\u00edtette meg a nyolcvanas \u00e9vek sor\u00e1n a t\u00f6megkommunki\u00e1ci\u00f3 alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt t\u00e9telezett publikus teret. \u00c9rthet\u0151, hiszen ki gondolhatott volna akkor \u00e9rdemben a k\u00e1bel- \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi t\u00e9v\u00e9ad\u00f3kra, a vide\u00f3telefonra, internetre, teh\u00e1t mindazokra a mozg\u00f3k\u00e9p-disztrib\u00faci\u00f3s csatorn\u00e1kra, amelyek id\u0151k\u00f6zben mindennapjaink r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak.<\/p>\r\n

A h\u00fasz, monitoron fut\u00f3 m\u0171 majd mindegyik\u00e9re jellemz\u0151 a manipul\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6k, anal\u00f3g illetve digit\u00e1lis kever\u0151k ny\u00fajtotta lehet\u0151s\u00e9gek gazdag kiakn\u00e1z\u00e1sa. Egy nagyon tudatos \u201emixertombol\u00e1s\u201d, amely sor\u00e1n a megjelen\u0151 fel\u00fclet komplex vizu\u00e1lis sz\u00f6vett\u00e9 form\u00e1l\u00f3dik, eklektikus \u00e9s j\u00e1t\u00e9kos m\u00f3don kombin\u00e1lva olyan vide\u00f3tartalmakat, amelyek kisebb szabads\u00e1gig\u00e9ny\u0171 nyugati m\u0171v\u00e9szek eset\u00e9ben megmaradtak \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171fajoknak. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul a performanszdokument\u00e1ci\u00f3<\/a> k\u00f6nnyed\u00e9n keveredik<\/a> a m\u00e9di\u00e1b\u00f3l \u00e1tvett \u00e9s elektronikusan megmunk\u00e1lt k\u00e9pek \u00f6z\u00f6n\u00e9vel, a mang\u00e1k, k\u00f6z\u00e9pkori k\u00f3dexek<\/a> elemei szintetikus 3D mot\u00edvumokkal<\/a>, a zajokkal roncsolt U-matic kock\u00e1k korai ASCI-k\u00e9pis\u00e9ggel<\/a>. Mont\u00e1zstechnik\u00e1j\u00e1nak dinamizmusa, a k\u00e9pszervez\u00e9s k\u00f6nnyeds\u00e9ge \u00e9s sokr\u00e9t\u0171s\u00e9ge nem v\u00e9letlen\u00fcl juttatja esz\u00fcnkbe napjaink VJ-kult\u00far\u00e1j\u00e1t, hiszen m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek tal\u00e1n legfontosabb jellemz\u0151je a mixerekhez, effektekhez \u00e9s a szintetikus mozg\u00f3k\u00e9phez k\u00f6t\u0151d\u0151 tal\u00e1l\u00e9kony \u00e9s fenntart\u00e1smentes viszonya, amely a kompozit k\u00e9pr\u00e9tegek egyidej\u0171s\u00e9g\u00e9nek architekt\u00far\u00e1j\u00e1ban a f\u00e9ny-id\u0151-k\u00e9p egys\u00e9ges fel\u00fclet\u00e9t sz\u00e1mtalan r\u00e9tegre bontja.<\/p>\r\n

Hogy ennek az alapfokon megmunk\u00e1lt r\u00e9tegzetts\u00e9gnek hogyan siker\u00fcl m\u00e9gis t\u00falmutatnia \u00f6nmag\u00e1n, azt Callas szavai t\u00fckr\u00f6zik legh\u00edvebben: \u201eOlyan k\u00e9pek \u00e9s cselekv\u00e9sek finom \u00e9s intuit\u00edv r\u00f6gz\u00edt\u00e9se foglalkoztat, amelyek konkr\u00e9tak, \u00e9s \u00fajraszerkesztve \u0151ket egy gondolatokkal \u00e9s \u00e9rz\u00e9sekkel tel\u00edtett emp\u00e1ti\u00e1t val\u00f3s\u00edtanak meg, amely viszont t\u0171n\u00e9keny. Ak\u00e1r t\u00e1rsadalmi, ak\u00e1r politikai t\u00e9m\u00e1t dolgozok fel, ez csak az \u00fajraszerkeszt\u00e9s f\u00e1zis\u00e1ban val\u00f3sul meg. Minden eddigi munk\u00e1m szem\u00e9lyes v\u00e1gyakb\u00f3l indult, \u201e\u00f6narck\u00e9pk\u00e9nt\u201d, ha \u00fagy tetszik, de miut\u00e1n \u00e9let\u00fcnkben a szem\u00e9lyes politikaiv\u00e1 v\u00e1lik, az ilyen jelleg\u0171 m\u0171vekben a politikai t\u00e9m\u00e1k mindig is \u00f6nmagukra tal\u00e1lnak. A vide\u00f3hoz szem\u00e9lyes ind\u00edttat\u00e1sb\u00f3l k\u00f6zel\u00edteni minden esetben politikai tett. Ha senkinek soha nem lett volna t\u00e9v\u00e9k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ke, ez nem \u00edgy volna.\u201d<\/p>\r\n

Video ergo cogito, videtis ergo estis.<\/em><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

1<\/b><\/a> http:\/\/www.anu.edu.au\/ITA\/CSA\/callas\/redu\/CAN_+VAST.HTML<\/a><\/p>\r\n

2<\/b><\/a> A Sydneyben sz\u00fcletett m\u0171v\u00e9sz az ausztr\u00e1l televizi\u00f3iparban kezdte p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, m\u0171v\u00e9szeti tanulm\u00e1nyai v\u00e9gezt\u00e9vel mind\u00f6ssze 29 \u00e9vesen egyetemi el\u0151ad\u00f3k\u00e9nt v\u00e1llalt munk\u00e1t, el\u0151bb Ausztr\u00e1lia k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1rosaiban, majd a k\u00f6lni M\u00e9diam\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n. Sz\u00e1mos nemzetk\u00f6zi \u00f6szt\u00f6nd\u00edja seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel bej\u00e1rta a vil\u00e1got Indi\u00e1t\u00f3l Jap\u00e1nig, Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l Amerik\u00e1ig, ek\u00f6zben t\u00f6bb d\u00edjjal honor\u00e1lt nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9st is begy\u0171jtve, egyebek k\u00f6z\u00f6tt a bonni Videonal\u00e9n, a linzi Ars Electronic\u00e1n \u00e9s a toki\u00f3i Electrovisions `87-n. M\u0171vei sz\u00e1mos jelent\u0151s k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyben fellelhet\u0151k (pl. MOMA New York, ICA London, NBK Berlin). Intenz\u00edv alkot\u00f3i munk\u00e1ja mellett kur\u00e1tork\u00e9nt \u00e9s el\u0151ad\u00f3k\u00e9nt is jelent\u0151s tev\u00e9kenys\u00e9get fejt ki Ausztr\u00e1li\u00e1ban, Indi\u00e1ban, D\u00e9l-Amerik\u00e1ban \u00e9s Kelet-\u00c1zsi\u00e1ban. http:\/\/www.anu.edu.au\/ITA\/CSA\/callas\/redu\/CAN_+CV_CURATORIAL.HTML<\/a><\/p>\r\n

3<\/b><\/a> http:\/\/www.anu.edu.au\/ITA\/CSA\/callas\/redu\/CAN_+TECH_AS_TERR_TEXT.HTML<\/a><\/p>\r\n

4<\/b><\/a> http:\/\/www.anu.edu.au\/ITA\/CSA\/callas\/redu\/CAN_+SCAN.HTML<\/a><\/p>\r\n

5<\/b><\/a> a \u201evideotape\u201d angolul egyar\u00e1nt jelenti a vide\u00f3szalagot mint m\u00e9diumot \u00e9s a vide\u00f3kazett\u00e1t mint t\u00e1rgyat.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Ott van ellenp\u00e9ldak\u00e9nt mondjuk Lucio Fontana, akinek \u00e9let\u00fatja \u00e1t\u00edvelt a huszadik sz\u00e1zad k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti szempontb\u00f3l legv\u00e1ltozatosabb szakasz\u00e1n, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban m\u00e9gis igen neh\u00e9z volna e peri\u00f3dus kubizmust\u00f3l a Fluxusig tart\u00f3, szerte\u00e1gaz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti hat\u00e1s\u00e1t kimutatni. Egyetlen gesztusra \u00e9p\u00edtette \u00e9letm\u0171v\u00e9t, amely az id\u0151k\u00f6zben lezajlott gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1sok hat\u00e1s\u00e1val kapcsolatban nem informat\u00edv. Az ausztr\u00e1l sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Peter Callas (1952) eddigi \u00e9letm\u0171ve viszont […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630329,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400333","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400333","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400333"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400333\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022002,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400333\/revisions\/2022002"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630329"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400333"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400333"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400333"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}