{"id":400347,"date":"2006-09-27T22:00:00","date_gmt":"2006-09-27T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400347"},"modified":"2006-09-27T22:00:00","modified_gmt":"2006-09-27T22:00:00","slug":"a-muvesz-a-helyen-van","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-muvesz-a-helyen-van\/","title":{"rendered":"A m\u0171v\u00e9sz a hely\u00e9n van"},"content":{"rendered":"<script language=\"JavaScript\" type=\"text\/JavaScript\">\r\n<!--\r\nfunction MM_openBrWindow(theURL,winName,features) { \/\/v2.0\r\n  window.open(theURL,winName,features);\r\n}\r\n\/\/-->\r\n<\/script>\r\n<div class=\"cikk\">\r\n\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n  <p>A ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;st k&eacute;tszer l&aacute;ttam: m&eacute;g\r\n    az elej&eacute;n, a megnyit&oacute; ut&aacute;n, amikor a m\u0171v&eacute;sz\r\n    rajzolni kezdett a m\u0171csarnoki ki&aacute;ll&iacute;t&oacute;t&eacute;r\r\n    falaira, &eacute;s a munka befejez&eacute;se ut&aacute;n. Az els\u0151 alkalommal\r\n    a munkafolyamat performat&iacute;v jellege fogott meg, m&aacute;sodszor pedig\r\n    a m\u0171v&eacute;sz &aacute;ltal berajzolt\/belakott t&eacute;r &eacute;lm&eacute;nye.\r\n  <\/p>\r\n  <p>A h&aacute;rom nagy terem falai, mint egy &oacute;ri&aacute;si k&ouml;nyv\r\n    lapjai veszik k&ouml;r&uuml;l a n&eacute;z\u0151t, a laza kompoz&iacute;ci&oacute;\r\n    ment&eacute;n sz&eacute;tsz&oacute;rt rajzok tartalmi vektorai t&ouml;bb ir&aacute;nyba\r\n    mutatnak. Gyors, hat&aacute;rozott vonallal h&uacute;zott, kritikai &aacute;ll&aacute;sfoglal&aacute;s&uacute;,\r\n    ir&oacute;ni&aacute;val &eacute;s humorral t\u0171zdelt gondolat-rajzok ezek\r\n    (e megjel&ouml;l&eacute;st a Perjovschi bibliogr&aacute;fi&aacute;ban gyakran\r\n    haszn&aacute;lt &#8222;karikat&uacute;ra-jellegn&eacute;l&#8221; jobban kedvelem)<a name=\"1anc\" href=\"#1sym\"><sup><b>1<\/b><\/sup><\/a>,\r\n    melyekkel megosztjuk a teret, s &iacute;gy, mintegy bel&uuml;lr\u0151l,\r\n    k&ouml;zvetlen&uuml;l szembes&uuml;l&uuml;nk a m\u0171v&eacute;sz &aacute;ltal\r\n    &eacute;rintett helyi &eacute;s nemzetk&ouml;zi relevanci&aacute;j&uacute;,\r\n    t&aacute;rsadalmi, politikai &eacute;s kultur&aacute;lis probl&eacute;m&aacute;kkal.<\/p>\r\n\r\n  <p>A sk&aacute;la &aacute;tfog&oacute;, jelen vannak az izraeli-libanoni konfliktus\r\n    &uacute;jabb mozzanatai (<a href=\"javascript:MM_openBrWindow('\/kritika\/perjovschi_1_1.html','perjo','width=800,height=600')\"><strong><font size=\"1\">&gt;&gt;<\/font><\/strong><\/a>),\r\n    az Egyes&uuml;lt &Aacute;llamok vil&aacute;gm&eacute;ret\u0171 expanzi&oacute;ja\r\n    (<a href=\"javascript:MM_openBrWindow('\/kritika\/perjovschi_2_1.html','perjo','width=800,height=600')\"><strong><font size=\"1\">&gt;&gt;<\/font><\/strong><\/a>), az EU-integr&aacute;ci&oacute; l&aacute;tv&aacute;nyos &eacute;s\r\n    elhallgatott probl&eacute;m&aacute;i (<a href=\"javascript:MM_openBrWindow('\/kritika\/perjovschi_3_1.html','perjo','width=800,height=600')\"><strong><font size=\"1\">&gt;&gt;<\/font><\/strong><\/a>) &eacute;pp&uacute;gy,\r\n    mint Budapest, az idei ny&aacute;r, a turizmus, a m\u0171v&eacute;szet &eacute;s\r\n    a neo-liber&aacute;lis gazdas&aacute;g t&eacute;rnyer&eacute;s&eacute;nek\r\n    keresztmetszet&eacute;ben (<a href=\"javascript:MM_openBrWindow('\/kritika\/perjovschi_4_1.html','perjo','width=800,height=600')\"><strong><font size=\"1\">&gt;&gt;<\/font><\/strong><\/a>), valamint a m\u0171csarnoki ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;sok\r\n    kontextualiz&aacute;ci&oacute;i (<a href=\"javascript:MM_openBrWindow('\/kritika\/perjovschi_5_1.html','perjo','width=800,height=600')\"><strong><font size=\"1\">&gt;&gt;<\/font><\/strong><\/a>). <\/p>\r\n  <p>A rajzok nem a passz&iacute;v (ak&aacute;r empatikus) azonosul&aacute;st\r\n    hivatottak kiv&aacute;ltani, hanem, mint a m\u0171v&eacute;sz szem&eacute;lyes,\r\n    de t&ouml;bbnyire k&ouml;z&ouml;s &eacute;rdekeket &eacute;rint\u0151 komment&aacute;rjai,\r\n    arra k&eacute;sztetnek, hogy elgondolkozzunk, &aacute;ll&aacute;st foglaljunk,\r\n    vitatkozzunk &ouml;nmagunkkal, egym&aacute;ssal vagy a m\u0171v&eacute;sszel,\r\n    amire a ny&iacute;lt alkot&aacute;si folyamat r&eacute;v&eacute;n re&aacute;lis\r\n    lehet\u0151s&eacute;g&uuml;nk ad&oacute;dik a ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;s\r\n    kezdet&eacute;n. Perjovschi moraliz&aacute;l, de &ouml;nmag&aacute;t sem k&iacute;m&eacute;li\r\n    &eacute;s e saj&aacute;tos, humoros-ironikus, &ouml;nreflex&iacute;v mozzanatnak\r\n    (<a href=\"javascript:MM_openBrWindow('\/kritika\/perjovschi_6_1.html','perjo','width=800,height=600')\"><strong><font size=\"1\">&gt;&gt;<\/font><\/strong><\/a>) k&ouml;sz&ouml;nhet\u0151en siker&uuml;l neki nemcsak a\r\n    mindennapok fesz&uuml;lts&eacute;geit t&uacute;l&eacute;lnie, hanem t&aacute;gabban\r\n    &eacute;rtelmezhet\u0151 konfliktusos helyzetekben is a &#8222;helyes&#8221;\r\n    poz&iacute;ci&oacute;t megtal&aacute;lnia.<\/p>\r\n\r\n  <p>M\u0171v&eacute;sz &eacute;s int&eacute;zm&eacute;ny viszonya sosem volt\r\n    fesz&uuml;lts&eacute;gmentes &eacute;s ma sem egyszer\u0171bb a helyzet,\r\n    b&aacute;r az ut&oacute;bbi &eacute;vek &#8222;alkalmazott (int&eacute;zm&eacute;ny)\r\n    kritik&aacute;j&aacute;nak&#8221; t&eacute;rnyer&eacute;se ink&aacute;bb a\r\n    status quo-t l&aacute;tszik meger\u0151s&iacute;teni. A gond nyilv&aacute;n\r\n    az &#8222;alkalmazotts&aacute;ggal&#8221; van, hiszen egy ilyen poz&iacute;ci&oacute;b&oacute;l\r\n    neh&eacute;z hitelesen b&iacute;r&aacute;lni, kritiz&aacute;lni a rendszert,\r\n    amelyhez maga a m\u0171v&eacute;sz is szorosan k&ouml;t\u0151dik. <a name=\"2anc\" href=\"#2sym\"><sup><b>2<\/b><\/sup><\/a>\r\n  <\/p>\r\n  <p>Ugyanakkor, mint tudjuk, nincs, legal&aacute;bbis l&aacute;that&oacute; poz&iacute;ci&oacute;\r\n    nincs a rendszeren k&iacute;v&uuml;l. Minden eset egyedi elemz&eacute;st k&iacute;v&aacute;n,\r\n    nem mindegy, hogy milyen okokb&oacute;l kifoly&oacute;lag &eacute;s mik&eacute;ppen\r\n    m\u0171k&ouml;dik a m\u0171v&eacute;sz &aacute;ltal kialak&iacute;tott m\u0171alkot&aacute;s-mechanizmus,\r\n    melyek azok a h&aacute;tt&eacute;r-t&eacute;nyez\u0151k, amelyek ment&eacute;n\r\n    egyeztettetik a m\u0171v&eacute;sz poz&iacute;ci&oacute;ja a kritiz&aacute;lt\r\n    rendszeren bel&uuml;l. A bukaresti alkot&oacute;t gyakran h&iacute;vt&aacute;k\r\n    meg az ut&oacute;bbi &eacute;vekben k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z\u0151 eur&oacute;pai\r\n    &eacute;s tengerent&uacute;li m\u0171v&eacute;szeti int&eacute;zm&eacute;nyek,\r\n    hogy tereikben egy, a m\u0171csarnokihoz hasonl&oacute; alkot&aacute;st hozzon\r\n    l&eacute;tre. Ha csak a 2006-os &eacute;vet n&eacute;zz&uuml;k, a helysz&iacute;nek\r\n    k&ouml;z&ouml;tt tal&aacute;ljuk a limericki v&aacute;rosi gal&eacute;ri&aacute;t,\r\n    a londoni Tate Modern &#8222;Member&#8217;s Room&#8221;-j&aacute;t, a stockholmi\r\n    Moderna Museet csomagmeg\u0151rz\u0151it, a stuttgarti Kunstvereint, a\r\n    frankfurti Portikust, valamint a barcelonai La Caixa l&eacute;pcs\u0151h&aacute;z&aacute;t,\r\n    j&ouml;v\u0151re pedig t&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt kiemelend\u0151 a\r\n    New York-i MOMA megh&iacute;v&aacute;sa. Ennek a folyamatnak az el\u0151zm&eacute;nyeire\r\n    &eacute;s t&aacute;gabb kontextus&aacute;ra szeretn&eacute;k r&ouml;viden\r\n    kit&eacute;rni.<\/p>\r\n\r\n  <p>Dan Perjovschi el\u0151sz&ouml;r 1999-ben vet&iacute;tette ki vizu&aacute;lis\r\n    komment&aacute;rjait a t&eacute;rbe, nevezetesen a Velencei Bienn&aacute;le\r\n    Rom&aacute;n Pavilonj&aacute;nak a padl&oacute;j&aacute;ra. <a name=\"3anc\" href=\"#3sym\"><sup><b>3<\/b><\/sup><\/a>\r\n    Eredetileg kism&eacute;ret\u0171 jegyzett&ouml;mbjeit szerette volna ki&aacute;ll&iacute;tani,\r\n    melyekbe nap mint nap rajzolt, illetve gondolkodott, reag&aacute;lt az \u0151t\r\n    k&ouml;r&uuml;lvev\u0151 impulzusokra, esem&eacute;nyekre.<\/p>\r\n\r\n  <p>Ezek a jegyzett&ouml;mb&ouml;k, amelyeket m&eacute;ret&uuml;kb\u0151l ad&oacute;d&oacute;an\r\n    b&aacute;rhol el\u0151vehetett &eacute;s firk&aacute;lgathatott bel&eacute;j&uuml;k\r\n    &#8211; aktus ez, mely olykor &ouml;nter&aacute;piak&eacute;nt is funkcion&aacute;l\r\n    &#8211; a m\u0171v&eacute;sz sz&aacute;m&aacute;ra a maxim&aacute;lis szabads&aacute;got\r\n    jelentett&eacute;k. Az &ouml;tlet, hogy a jegyzett&ouml;mb&ouml;k szelekt&aacute;lt\r\n    rajzait a padl&oacute;ra transzpon&aacute;lja egyben eszt&eacute;tikai, de\r\n    f\u0151leg praktikus okokb&oacute;l sz&uuml;letett: &iacute;gy Perjovschi\r\n    sikeresen f&uuml;ggetlen&iacute;thette mag&aacute;t a hazai, kelet-eur&oacute;pai\r\n    kontextus, p&eacute;nz&uuml;gyi &eacute;s adminisztr&aacute;ci&oacute;s helyzet\r\n    s&uacute;lyos hi&aacute;nyoss&aacute;gait&oacute;l. R&aacute;ad&aacute;sul\r\n    a padl&oacute;t beh&aacute;l&oacute;z&oacute;, majd a n&eacute;z\u0151k\r\n    l&eacute;pteinek nyom&aacute;n lassan elmos&oacute;d&oacute; rajzok egyfajta\r\n    ellen&aacute;ll&aacute;st tan&uacute;s&iacute;tottak a (ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;si)\r\n    rendszer hagyom&aacute;nyos &eacute;rt&eacute;kszeml&eacute;let&eacute;vel\r\n    &eacute;s reprezent&aacute;ci&oacute;s ig&eacute;nyeivel szemben. <\/p>\r\n\r\n  <p>E k&eacute;nyszersz&uuml;lte helyzetb\u0151l egyenes &uacute;t vezet a\r\n    mostani projektek munkam&oacute;dszer&eacute;hez: a m\u0171v&eacute;sz &#8222;in\r\n    situ&#8221; &eacute;s legt&ouml;bbsz&ouml;r, &#8222;in progress&#8221; dolgozik,\r\n    tudatosan v&aacute;llalja m\u0171vei efemerit&aacute;s&aacute;t. A ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;sok\r\n    v&eacute;g&eacute;vel a berajzolt falakat lefestik, hogy helyt adjanak a k&ouml;vetkez\u0151\r\n    ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;soknak. Ak&aacute;rcsak a napi-, hetilapokban\r\n    megjelent rajzai eset&eacute;ben, itt is t&ouml;rv&eacute;nyszer\u0171 a\r\n    muland&oacute;s&aacute;g; ahogyan a lapokban a mai nap h&iacute;reit felv&aacute;ltj&aacute;k\r\n    a holnapi h&iacute;rek, &uacute;gy Perjovschi intervenci&oacute;i az int&eacute;zm&eacute;nyek\r\n    terein bel&uuml;l eleve &iacute;gy nyernek &eacute;rtelmet. A m\u0171v&eacute;sz\r\n    &aacute;ll&aacute;st foglal, komment&aacute;l, v&eacute;lem&eacute;nyez, hangv&eacute;tele\r\n    azonban nem autoriter, nem t&ouml;rekszik kiz&aacute;r&oacute;lagoss&aacute;gra\r\n    &eacute;s &ouml;r&ouml;k&eacute;rv&eacute;ny\u0171s&eacute;gre sem.<\/p>\r\n\r\n  <p>A m\u0171v&eacute;sz sz&aacute;m&aacute;ra a rajzol&aacute;s els\u0151sorban\r\n    eszk&ouml;z, ahhoz hogy meg&eacute;rtse a vil&aacute;got &eacute;s reag&aacute;lhasson\r\n    arra, ami k&ouml;r&uuml;l&ouml;tte t&ouml;rt&eacute;nik. Rajzainak embl&eacute;maszer\u0171\r\n    t&ouml;m&ouml;rs&eacute;ge egy-egy komplex helyzetet &eacute;s az arra val&oacute;\r\n    reakci&oacute;t s\u0171r&iacute;ti mag&aacute;ba. Az eml&iacute;tett jegyzett&ouml;mb&ouml;k\r\n    felt&ouml;lt&eacute;se folyamatos, ezekb\u0151l v&aacute;ndorol &aacute;t\r\n    a falakra a t&eacute;rbeli intervenci&oacute;k rajzainak k&ouml;r&uuml;lbel&uuml;l\r\n    harminc-negyven sz&aacute;zal&eacute;ka. A t&ouml;bbi pedig a mindenkori konjunkt&uacute;ra\r\n    sz&uuml;l&ouml;tte, melybe beletartoznak a helysz&iacute;n adotts&aacute;gai,\r\n    a m\u0171v&eacute;sz helysz&iacute;ni szeml&eacute;j&eacute;nek eredm&eacute;nyei,\r\n    besz&eacute;lget&eacute;sei az emberekkel, adott esetekben a l&aacute;togat&oacute;k\r\n    komment&aacute;rjai, valamint a vil&aacute;gpolitika &eacute;ppen aktu&aacute;lisnak\r\n    tartott probl&eacute;m&aacute;i. <\/p>\r\n\r\n  <p>A m\u0171csarnokbeli ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;s egyben experimentum\r\n    is, ugyanis el\u0151sz&ouml;r t&ouml;rt&eacute;nt meg, hogy Perjovschi munkafolyamata\r\n    (bele&eacute;rtve a helysz&iacute;ni szeml&eacute;t is) gyakorlatilag a ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;s\r\n    megnyit&oacute;j&aacute;val vette kezdet&eacute;t. Tudatosan v&aacute;llalt\r\n    kock&aacute;zatr&oacute;l van sz&oacute;, melyben szerepet kap az &ouml;nmeg&uacute;jul&aacute;s\r\n    k&eacute;sztetts&eacute;ge, valamint a t&eacute;ny, hogy Perjovschi, mint\r\n    k&iacute;v&uuml;l&aacute;ll&oacute;, ugyanakkor a Budapesti k&ouml;zegben\r\n    otthonos m\u0171v&eacute;sz, relax&aacute;ltan tudott viszonyulni egy olyan\r\n    int&eacute;zm&eacute;nyhez, mely a helyi szc&eacute;na szerepl\u0151i sz&aacute;m&aacute;ra\r\n    gyakran fesz&uuml;lts&eacute;gekkel tel&iacute;tett bizony&iacute;t&aacute;si\r\n    k&eacute;nyszert jelent. Ugyancsak a k&iacute;s&eacute;rleti jellegb\u0151l\r\n    ad&oacute;d&oacute;an gazdagodik Perjovschi munk&aacute;ss&aacute;ga egy &uacute;jabb\r\n    mozzanattal, &eacute;spedig azzal, hogy a konjunktur&aacute;lis t&eacute;nyez\u0151t\r\n    &#8211; mely mindeddig rajz-intervenci&oacute;inak, install&aacute;ci&oacute;inak\r\n    tartalmi szintj&eacute;n volt jelen &#8211; ez&uacute;ttal struktur&aacute;lisan\r\n    &eacute;p&iacute;ti be a k&eacute;sz&uuml;l\u0151 m\u0171be. <\/p>\r\n\r\n  <p>Perjovschinak az int&eacute;zm&eacute;nyekhez, illetve mag&aacute;nak a t&aacute;rsadalmi-politikai\r\n    rendszerhez val&oacute; viszony&aacute;nak taglal&aacute;sakor figyelembe\r\n    kell venn&uuml;nk kritikai munk&aacute;ss&aacute;g&aacute;nak kiterjed&eacute;s&eacute;t\r\n    a m\u0171v&eacute;sz eg&eacute;sz tev&eacute;kenys&eacute;gi szf&eacute;r&aacute;j&aacute;ra.\r\n    A&#8217;90-es &eacute;vek elej&eacute;t\u0151l dolgozik a bukaresti &#8222;22&#8221;\r\n    t&aacute;rsadalmi-politikai hetilapnak, mint grafikus &eacute;s publicista,\r\n    sz&aacute;mos kritikai elemz&eacute;se jelent meg rom&aacute;niai &eacute;s\r\n    k&uuml;lf&ouml;ldi m\u0171v&eacute;szeti foly&oacute;iratokban. Feles&eacute;g&eacute;vel,\r\n    Li&aacute;val alap&iacute;tott&aacute;k 1990-ben &eacute;s m\u0171k&ouml;dtetik\r\n    m&aacute;ig a CAA-t (Contemporary Art Archive, majd Contemporary Art Analysis),\r\n    amely egyfajta hordozhat&oacute;, a kort&aacute;rs m\u0171v&eacute;szetet\r\n    dokument&aacute;l&oacute; m&uacute;zeum, olyan &#8222;int&eacute;zm&eacute;ny&#8221;,\r\n    amelynek c&eacute;ljai k&ouml;z&ouml;tt szerepel a m\u0171v&eacute;szeti\r\n    szc&eacute;n&aacute;n bel&uuml;li f&uuml;ggetlen poz&iacute;ci&oacute;k &eacute;s\r\n    kezdem&eacute;nyez&eacute;sek t&aacute;mogat&aacute;sa, valamint a k&ouml;zvet&iacute;t&eacute;s\r\n    helyi &eacute;s nemzetk&ouml;zi kontextusok k&ouml;z&ouml;tt. <\/p>\r\n\r\n  <p>A Perjovschi m\u0171v&eacute;szh&aacute;zasp&aacute;r elk&ouml;telezett\r\n    kritikusa a bukaresti Kort&aacute;rs M\u0171v&eacute;szeti M&uacute;zeumnak,\r\n    kezdve az int&eacute;zm&eacute;ny fel&eacute;p&iacute;t&eacute;s&eacute;t\u0151l,\r\n    elhelyezked&eacute;s&eacute;t\u0151l a mostani Parlament &#8211; a Ceausescu\r\n    &aacute;ltal, t&ouml;rt&eacute;nelemrombol&aacute;s &eacute;s emberi &aacute;ldozatok\r\n    &aacute;r&aacute;n &eacute;p&iacute;tett, volt Casa Poporului &#8211; &eacute;p&uuml;let&eacute;ben,\r\n    eg&eacute;szen az int&eacute;zm&eacute;nyt m\u0171k&ouml;dtet\u0151 mechanizmusokig.\r\n    <a name=\"4anc\" href=\"#4sym\"><sup><b>4<\/b><\/sup><\/a> Azt a t&eacute;nyt, hogy\r\n    Perjovschi sz&aacute;m&aacute;ra mennyire &aacute;tfed&eacute;sbe ker&uuml;l\r\n    a mindennapi &eacute;s a m\u0171v&eacute;szi l&eacute;t, mi sem bizony&iacute;tja\r\n    jobban, mint a &#8222;Rom&aacute;nia&#8221; sz&oacute; saj&aacute;t v&aacute;ll&aacute;ra\r\n    val&oacute; tetov&aacute;ltat&aacute;sa 1993-ban, a temesv&aacute;ri &#8222;Zone&#8221;\r\n    nemzetk&ouml;zi performance fesztiv&aacute;l keret&eacute;ben, majd annak\r\n    lev&eacute;tele 2003-ban, a kasseli Kunsthalle Fridericianumban rendezett,\r\n    &#8222;In the Gorges of the Balkan&#8221; c&iacute;m\u0171 ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;s\r\n    ideje alatt. E t&iacute;z &eacute;v alatt a m\u0171v&eacute;sz nyilv&aacute;nosan\r\n    azonosult az &uacute;n. &#8222;&aacute;tmeneti korszak&#8221; Rom&aacute;nia-k&eacute;pzet&eacute;vel,\r\n    majd megv&aacute;lt t\u0151le egy olyan ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;s keretei\r\n    k&ouml;z&ouml;tt, mely a Balk&aacute;nt t&eacute;rk&eacute;pezte fel. <a name=\"5anc\" href=\"#5sym\"><sup><b>5<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n\r\n  <p>K&eacute;ts&eacute;gtelen, hogy Perjovschi sz&aacute;m&aacute;ra a kritika\r\n    gyakorl&aacute;sa &eacute;letm&oacute;dot jelent. Besz&eacute;lhet&uuml;nk\r\n    ennek &#8222;l&aacute;gy&#8221; &eacute;s &#8222;kem&eacute;ny&#8221; v&aacute;ltozatair&oacute;l.\r\n    A rajzokat, mint a m\u0171v&eacute;sz szem&eacute;lyis&eacute;g&eacute;hez\r\n    legk&ouml;zelebb &aacute;ll&oacute; &eacute;s gondolatait legk&ouml;zvetlenebb&uuml;l\r\n    kifejez\u0151 m\u0171fajt az el\u0151bbi kateg&oacute;ri&aacute;ba soroln&aacute;m,\r\n    m&iacute;g tev&eacute;kenys&eacute;g&eacute;nek t&ouml;bbi r&eacute;sz&eacute;t\r\n    ink&aacute;bb az ut&oacute;bbiban l&aacute;tom. A rajzok nemcsak egy attit\u0171d&ouml;t\r\n    k&ouml;zvet&iacute;tenek, hanem &eacute;lvezz&uuml;k is \u0151ket, &ouml;r&uuml;l&uuml;nk\r\n    egy-egy vizu&aacute;lis-kognit&iacute;v telital&aacute;latnak, Perjovschi\r\n    szavaival &eacute;lve, &#8222;nevet&uuml;nk, majd gondolkodunk afelett, amit\r\n    kapunk&#8221;. <\/p>\r\n  <p>Min&eacute;l jobban beleolvad a t&aacute;rsadalmi t&eacute;rbe, eszt&eacute;tikailag\r\n    ann&aacute;l ink&aacute;bb minimalista Perjovschi akci&oacute;inak &eacute;s\r\n    projektjeinek vizu&aacute;lis nyelvezete. Ha egy kicsit k&eacute;pletesen\r\n    fogjuk fel a dolgokat, akkor mondhatjuk, hogy a falrajzoknak van egy &#8222;kem&eacute;ny&#8221;\r\n    vet&uuml;lete is. A berajzolt falakat ugyan lefestik, de a rajzok ott maradnak,\r\n    kritikai &eacute;s experiment&aacute;lis r&eacute;tegk&eacute;nt &eacute;p&uuml;lnek\r\n    be az int&eacute;zm&eacute;ny t&eacute;rszerkezet&eacute;be. <\/p>\r\n\r\n  <p>Boncolgathatn&aacute;m m&eacute;g tov&aacute;bb Perjovschi poz&iacute;ci&oacute;j&aacute;t\r\n    a m\u0171v&eacute;szet, int&eacute;zm&eacute;nyrendszer &eacute;s t&aacute;rsadalmi\r\n    t&eacute;r viszonyrendszer&eacute;ben, de &uacute;gy v&eacute;lem, eljutottunk\r\n    addig a pontig, melyt\u0151l m&aacute;r vil&aacute;gos, hogy n&eacute;zeteinkt\u0151l\r\n    f&uuml;ggetlen&uuml;l, a m\u0171v&eacute;sz teszi a dolg&aacute;t, mint aki\r\n    m&aacute;r megtal&aacute;lta hely&eacute;t, illetve tudja, hogyan ne t&eacute;vedjen\r\n    el a rendszer &uacute;tveszt\u0151iben.<\/p>\r\n\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<hr noshade>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n  <p><a name=\"1sym\" href=\"#1anc\"><b>1<\/b><\/a> L&aacute;sd az egyik legfrissebb\r\n    Perjovschi interj&uacute;t, Kritikus vagyok &#8211; klinikai eset, 2006-08-11.\r\n    Besz&eacute;lget&eacute;s Dan Perjovschi grafikussal, a 22 c&iacute;m\u0171\r\n    hetilap szerkeszt\u0151j&eacute;vel &eacute;s illusztr&aacute;tor&aacute;val.\r\n    Kr&oacute;nika online: <a href=\"http:\/\/www.kronika.ro\/nd.php?name=Sh&#038;what=4846\" target=\"_blank\">www.kronika.ro\/nd.php?name=Sh&amp;what=4846<\/a><\/p>\r\n  <p align=\"left\"><a name=\"2sym\" href=\"#2anc\"><b>2<\/b><\/a> Nemcsak a m\u0171v&eacute;sz,\r\n    de e sorok &iacute;r&oacute;ja is, mint a M\u0171csarnok alkalmazott kur&aacute;tora,\r\n    valamint a cikkben eml&iacute;tett Rom&aacute;n Pavilon kur&aacute;tora az\r\n    1999-es Velencei Bienn&aacute;l&eacute;n. Ebb\u0151l kifoly&oacute;lag a\r\n    ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;shoz val&oacute; pozit&iacute;v hozz&aacute;&aacute;ll&aacute;som\r\n    gondolom, &eacute;rthet\u0151. Ugyanakkor, a m\u0171v&eacute;sz &eacute;s\r\n    (int&eacute;zm&eacute;ny-) rendszer viszony&aacute;nak t&aacute;rgyal&aacute;s&aacute;val\r\n    saj&aacute;t elfogult- \/ elfogulatlans&aacute;gomat is igyekeztem tesztelni.<\/p>\r\n  <p><a name=\"3sym\" href=\"#3anc\"><b>3<\/b><\/a> 1996-ban Perjovschi m&aacute;r k&eacute;sz&iacute;tett\r\n    folyamat-m\u0171vet a New York-i Franklin Furnace falaira (&#8222;Anthroprogramming&#8221;),\r\n    melyet a n&eacute;z\u0151k maguk t&ouml;r&ouml;lhettek le. Ebben a m\u0171ben\r\n    &#8211; mely a cenz&uacute;ra &eacute;s &ouml;ncenz&uacute;ra kapcsolat&aacute;t\r\n    tematiz&aacute;lta &#8211; azonban m&eacute;g nincsenek jelen a mostani komment&aacute;r-rajzok.\r\n    B\u0151vebb inform&aacute;ci&oacute; v&eacute;gett l&aacute;sd Michael Wilson,\r\n    Graphic Equilizer, Artforum, May 2006, <a href=\"http:\/\/www.perjovschi.ro\/pages\/review2.html\" target=\"_blank\">http:\/\/www.perjovschi.ro\/pages\/review2.html<\/a><\/p>\r\n  <p><a name=\"4sym\" href=\"#4anc\"><b>4<\/b><\/a> L. Lia Perjovschi, Dan Perjovschi:\r\n    Detective Draft, 2005, <a href=\"http:\/\/www.perjovschi.ro\/pages\/projects.html\" target=\"_blank\">http:\/\/www.perjovschi.ro\/pages\/projects.html<\/a><\/p>\r\n  <p><a name=\"5sym\" href=\"#5anc\"><b>5<\/b><\/a> L. Kristine Stiles, &#8222;Remembrance,\r\n    Resistance, Reconstruction, the Social Value of Lia &amp; Dan Perjovschi&#8217;s\r\n    Art&#8221;, <a href=\"http:\/\/www.perjovschi.ro\/pages\/art6.html\" target=\"_blank\">http:\/\/www.perjovschi.ro\/pages\/art6.html<\/a><\/p>\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>&nbsp; A ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;st k&eacute;tszer l&aacute;ttam: m&eacute;g az elej&eacute;n, a megnyit&oacute; ut&aacute;n, amikor a m\u0171v&eacute;sz rajzolni kezdett a m\u0171csarnoki ki&aacute;ll&iacute;t&oacute;t&eacute;r falaira, &eacute;s a munka befejez&eacute;se ut&aacute;n. Az els\u0151 alkalommal a munkafolyamat performat&iacute;v jellege fogott meg, m&aacute;sodszor pedig a m\u0171v&eacute;sz &aacute;ltal berajzolt\/belakott t&eacute;r &eacute;lm&eacute;nye. A h&aacute;rom nagy terem falai, mint egy &oacute;ri&aacute;si k&ouml;nyv lapjai veszik k&ouml;r&uuml;l a [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630343,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400347","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400347","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400347"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400347\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630343"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400347"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400347"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400347"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}