{"id":400349,"date":"2006-09-27T22:00:00","date_gmt":"2006-09-27T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400349"},"modified":"2022-06-14T08:29:36","modified_gmt":"2022-06-14T07:29:36","slug":"melytengeri-halak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/documenta12-folyoirat-projekt\/melytengeri-halak","title":{"rendered":"M\u00e9lytengeri halak"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n
\"img\"<\/a><\/td>\r\n\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
documenta12 foly\u00f3irat-projekt<\/a><\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n<\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/div>\r\n
\r\n

 <\/p>\r\n

\u201e\u2026people\u2019s imaginations are full of modernity\u2019s visions and forms
\r\n(\u2026) we are both outside and inside modernity\u201d
\r\nRoger M. Buergel: Leitmotifs, December 2005<\/i><\/p>\r\n
\r\n

A modernit\u00e1s form\u00e1i a m\u0171v\u00e9szetben: modernista form\u00e1k. A modernista form\u00e1k paradigm\u00e1ja a m\u0171v\u00e9szetben a modernizmus. Vajon lehet-e \u201eantikvit\u00e1s\u201d a modernit\u00e1s ott, ahol ink\u00e1bb bel\u00fcl, mint k\u00edv\u00fcl vagyunk a modernizmuson?<\/p>\r\n

A hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezd\u0151d\u0151 \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon m\u00e1r a rendszerv\u00e1ltoz\u00e1st megel\u0151z\u0151en kibontakozott \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u0151-rehabilit\u00e1l\u00f3 folyamat eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti k\u00e1nonk\u00e9pz\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba a modernizmus jelens\u00e9gei ker\u00fcltek. Ezzel megszakadt az a folytonoss\u00e1g, amelyben a mindenkori progresszi\u00f3 \u2013 a nemzetk\u00f6zi folyamatokra figyel\u0151, a korabeli kort\u00e1rs trendekkel l\u00e9p\u00e9st tartani igyekv\u0151 magyar m\u0171v\u00e9szet \u2013 a 19-20. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1t\u00f3l kezdve marginaliz\u00e1ltan, a hivatalos m\u0171v\u00e9szettel oppoz\u00edci\u00f3ban, a \u201em\u00e1sodik nyilv\u00e1noss\u00e1gban\u201d tal\u00e1lta mag\u00e1t.<\/p>\r\n

Az inga \u00e1tlend\u00fclt: a nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l m\u0171v\u00e9szeti k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1s vette kezdet\u00e9t, amelyben a modernizmus szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l meg- \u00e9s \u00fajra\u00edrt t\u00f6rt\u00e9netek ker\u00fcltek domin\u00e1ns helyzetbe, \u00e9s ez nemcsak a klasszikus modernizmust \u00e9rintette, hanem a hatvanas-hetvenes \u00e9vek \u00fajavantg\u00e1rdj\u00e1ra is kiterjedt.<\/p>\r\n

A rehabilit\u00e1ci\u00f3ra k\u00e9ts\u00e9g k\u00edv\u00fcl sz\u00fcks\u00e9g volt: hi\u00e1nyzott ugyanis (vagy csak h\u00e9zagosan-t\u00f6red\u00e9kesen l\u00e9tezett) a jelens\u00e9geket egys\u00e9gbe rendez\u0151, a modernizmus mellett elk\u00f6telezett gener\u00e1ci\u00f3k szakmai konszenzus\u00e1n alapul\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti narrat\u00edva. Ez Magyarorsz\u00e1gon nem egyetlen nagy, \u00e1tfog\u00f3 elm\u00e9leti teljes\u00edtm\u00e9nyben \u00f6sszegz\u0151d\u00f6tt, hanem \u201ehajsz\u00e1lerek\u201d r\u00e9v\u00e9n a mindennapi praxis, a h\u00e9tk\u00f6znapi m\u0171v\u00e9szetr\u0151l-gondolkod\u00e1s szintj\u00e9ig hatolt: a progresszi\u00f3r\u00f3l, a k\u00e1nonk\u00e9pz\u00e9sben sz\u00f3ba ker\u00fcl\u0151 teljes\u00edtm\u00e9nyek (szem\u00e9lyek, m\u0171vek, trendek) k\u00f6r\u00e9r\u0151l a v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00f3 szakmai elitben kialakult hallgat\u00f3lagos egyet\u00e9rt\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban. Mindennek szem\u00e9lyi k\u00f6vetkezm\u00e9nyei is voltak: a hatalmi \u00e9s d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3 poz\u00edci\u00f3kba (tudom\u00e1nyos \u00e9s oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek, nagy \u00e1llami m\u00fazeumok \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyek, szakmai foly\u00f3iratok \u00e9l\u00e9re) a modernista paradigma hegem\u00f3ni\u00e1j\u00e1t form\u00e1l\u00f3 (vagy azt elfogadni hajlamos) szakemberek ker\u00fcltek (vagy meg\u0151rizt\u00e9k kor\u00e1bbi poz\u00edci\u00f3ikat).<\/p>\r\n

A modernizmus lok\u00e1lis paradigm\u00e1v\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak folyamata Magyarorsz\u00e1gon azonban megk\u00e9sett \u2013 de legal\u00e1bbis elh\u00faz\u00f3dott: csaknem tizen\u00f6t \u00e9vig tartott. Tov\u00e1bb\u00e1 \u2013 eg\u00e9szen saj\u00e1tos m\u00f3don \u2013 a magyar sz\u00ednt\u00e9ren az elfogadott, a szakmai nyilv\u00e1noss\u00e1gban a nyolcvanas \u00e9vekben posztmodernk\u00e9nt defini\u00e1lt jelens\u00e9gek (az \u00faj fest\u00e9szet magyar megfelel\u0151je, az \u201e\u00faj szenzibilit\u00e1s\u201d valamint a pszeudokonstruktvista \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s install\u00e1ci\u00f3m\u0171v\u00e9szet) is a modernista paradigm\u00e1n bel\u00fcl artikul\u00e1l\u00f3dtak. N\u00e9mi fiatalabb gener\u00e1ci\u00f3s \u201eder\u00e9khad\u201d k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben nagyr\u00e9szt ugyanazok a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s teoretikusok \u201el\u00e9ptek tov\u00e1bb\u201d gyakorlatban \u00e9s elm\u00e9letben, akik az \u00fajavantg\u00e1rd reprezent\u00e1nsainak \u00e9s elm\u00e9leti-kritikai narr\u00e1torainak sz\u00e1m\u00edtottak, de csoportjaik szervez\u0151d\u00e9se, mozgalmi \u00e9s \u201e\u00e9lcsapat\u201d jellege meg\u0151rizte exkluzivit\u00e1s\u00e1t \u2013 \u00e1m mindez m\u00e1r nem a kor\u00e1bbi ellenkultur\u00e1lis helyzetben, hanem \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00e9pviselet\u00e9ben \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\r\n

Ezzel p\u00e1rhuzamosan a nemzetk\u00f6zi sz\u00ednt\u00e9ren egy \u00e9ppen ellenkez\u0151 ir\u00e1ny\u00fa mozg\u00e1s indult meg: a modernizmus \u00e9s az avantg\u00e1rd dekonstrukci\u00f3ja. Az \u00e9ppen csak ki\u00e9p\u00fclt \u00e9s megszil\u00e1rdult lok\u00e1lis modernista paradigma (\u00e9s az ezt szellemi mun\u00edci\u00f3k\u00e9nt alkalmaz\u00f3 d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyek) k\u00e9pvisel\u0151i \u00f6sszez\u00e1rtak a divatjelens\u00e9gnek, a hazai k\u00f6zegben talajtalannak min\u0151s\u00edtett \u00e9s egy\u00e9b v\u00e1ltozatos m\u00f3don diszkredit\u00e1lt \u00faj te\u00f3ri\u00e1k (\u00e9s konzekvenci\u00e1ik) el\u0151tt. A domin\u00e1ns angolsz\u00e1sz szellemi er\u0151teret \u00e1trendez\u0151 \u00faj kritikai te\u00f3ri\u00e1k \u00e9s az ezeket integr\u00e1l\u00f3 \u00faj m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a vizu\u00e1lis kult\u00fara, a k\u00e9pelm\u00e9let \u00e9s a feminista diskurzus mindm\u00e1ig csak sz\u00f3rv\u00e1nyosan, z\u00e1rv\u00e1ny-jelleggel van jelen a magyarorsz\u00e1gi sz\u00ednt\u00e9ren, ahol azonban a kilencvenes \u00e9vek k\u00f6zepe \u00f3ta \u2013 a m\u0171v\u00e9szek k\u00f6r\u00e9ben lezajlott szeml\u00e9let- \u00e9s gener\u00e1ci\u00f3v\u00e1lt\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u2013 kialakult a nemzetk\u00f6zi folyamatokkal diszkurz\u00edv viszonyban l\u00e9v\u0151 kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet.<\/p>\r\n

A modernizmus ut\u00e1ni elm\u00e9let \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti praxis csak nehezen tal\u00e1l egym\u00e1sra; a m\u0171v\u00e9szek nagy r\u00e9sze nem \u00e9rti, vagy \u2013 a modernista elm\u00e9leten szocializ\u00e1ltan \u2013 elutas\u00edtja munk\u00e1j\u00e1nak \u00faj kontextualiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. Ez a meg nem \u00e9rt\u00e9s, \u201ea praxis \u00e9s a te\u00f3ria sz\u00e9tcs\u00fasz\u00e1sa\u201d (Andr\u00e1s Edit) az egyik t\u00fcnete annak, hogy a magyar m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednt\u00e9r els\u0151sorban saj\u00e1t bels\u0151 probl\u00e9m\u00e1ira koncentr\u00e1l, k\u00fcl\u00f6n \u00faton j\u00e1r, a t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9g k\u00e9rd\u00e9seit felvet\u0151 aktu\u00e1lis nemzetk\u00f6zi diskurzus ir\u00e1nt \u00e9rz\u00e9ketlen, \u00e9s csak esetlegesen, v\u00e9letlenszer\u0171en teszi hozz\u00e1 a mag\u00e1\u00e9t a glob\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti besz\u00e9dhez.<\/p>\r\n

A magyar kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet rendk\u00edv\u00fcl gyenge, alig kimutathat\u00f3 nemzetk\u00f6zi reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban (a legfontosabb trendform\u00e1l\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, bienn\u00e1l\u00e9k kur\u00e1tori v\u00e1logat\u00e1saib\u00f3l hi\u00e1nyzik, kiz\u00e1r\u00f3lag ott van jelen, ahol \u201ealanyi jogon\u201d \u2013 mint a velencei bienn\u00e1l\u00e9 magyar pavilonj\u00e1ban \u2013 jut lehet\u0151s\u00e9ghez) az eml\u00edtett elm\u00e9leti \u00e9s d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3i neh\u00e9zs\u00e9geken t\u00fal szerepet j\u00e1tszik az erre specializ\u00e1lt \u00e9s koncentr\u00e1lt int\u00e9zm\u00e9nyi h\u00e1tt\u00e9rmunka \u00e9vtizedes elhanyagolts\u00e1ga is. (A kultur\u00e1lis korm\u00e1nyzat csak ebben az \u00e9vben reag\u00e1lt a helyzetre egy minim\u00e1lis b\u00fcdzs\u00e9vel t\u00e1mogatott, k\u00e9tszem\u00e9lyes menedzseriroda l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val, mely m\u00e1ris a t\u00e1mad\u00e1sok keresztt\u00fcz\u00e9be ker\u00fclt.)<\/p>\r\n

Ez az egyre akutabb \u00e1llapot visszahat a m\u0171v\u00e9szeti produkci\u00f3ra is; egyre t\u00f6bb energi\u00e1t em\u00e9szt fel a \u201et\u00fal\u00e9l\u00e9s\u201d \u00e9s a belharcokban val\u00f3 helyt\u00e1ll\u00e1s, \u00e9s egyre n\u00e9pszer\u0171bbek azok a strat\u00e9gi\u00e1k, melyek m\u00e1r nem sz\u00e1molnak a nemzetk\u00f6zi diskurzussal, vagy egyenesen elutas\u00edtj\u00e1k annak relevanci\u00e1j\u00e1t. Megteremt\u0151d\u00f6tt (pontosabban \u00fajrateremt\u0151d\u00f6tt) a dacos ellen\u00e1ll\u00e1s \u00e9thosza, ahogy Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u00edrta: \u201ea maradis\u00e1g heroizmusa\u201d, mely az orsz\u00e1g \u201eszellemi hat\u00e1rhelyzet\u00e9b\u0151l\u201d k\u00f6vetkezik.<\/p>\r\n

\u201eA m\u00e9lytengeri halaknak nincs szem\u00fck\u201d \u2013 tartja egy mond\u00e1s; a jelenkori magyar m\u0171v\u00e9szet egyre m\u00e9lyebben mer\u00fcl al\u00e1 a helyi probl\u00e9m\u00e1kba, \u00e9s fokozatosan elveszti \u201el\u00e1t\u00e1s\u00e1t\u201d, t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, \u00e9s val\u00f3ban olyan produkci\u00f3 domin\u00e1lja, mely nem illeszthet\u0151 a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet nemzetk\u00f6zi diskurzus\u00e1ba. Ahogy V\u00e1rnagy Tibor koll\u00e9g\u00e1m, a budapesti Liget Gal\u00e9ria vezet\u0151je mondta: a nemzetk\u00f6zi sz\u00ednt\u00e9ren felmer\u00fcl\u0151, idor\u0151l-id\u0151re v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekre a magyar kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u2013 alig mozdul\u00f3, a tekint\u00e9lyeket \u00e9s el\u0151jogaikat konzerv\u00e1l\u00f3 strukt\u00far\u00e1ja miatt \u2013 m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl ugyanazokat a v\u00e1laszokat visszhangozta.<\/p>\r\n

Elm\u00falt az a r\u00f6vid \u201ekegyelmi\u201d id\u0151szak, amikor \u2013 a kilencvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n \u2013 a hazai neokonceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet \u00f6sszhangban volt a nemzetk\u00f6zi folyamatokkal. Az eml\u00edtett h\u00e1tt\u00e9rmunka hi\u00e1nya k\u00f6vetkezt\u00e9ben ennek (n\u00e9h\u00e1ny egy\u00e9ni kiv\u00e9telt\u0151l eltekintve, mint a velencei magyar pavilonban szerepelt El-Hassan R\u00f3za, Bencz\u00far Emese, Lakner Antal, Cs\u00f6rg\u0151 Attila, \u00e9s a Berlinbe telep\u00fclt N\u00e9meth Hajnal nemzetk\u00f6zi szerepl\u00e9sei) semmif\u00e9le hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa eredm\u00e9nye nem lehetett.<\/p>\r\n

Felk\u00e9sz\u00fcletlen\u00fcl \u00e9ri a mai magyar m\u0171v\u00e9szetet a modernizmus k\u00f6r\u00fcl kialakult legfrissebb diskurzus is. \u201eA modernit\u00e1s az antikvit\u00e1sunk?\u201d k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9s a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek v\u00edgj\u00e1t\u00e9k\u00e1t el\u0151legezi meg. A modernizmus \u201e\u00fajrafelfedez\u00e9se\u201d \u2013 a folyamat szerves r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi a magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa szt\u00e1rokat (Vasarely, Sch\u00f6ffer) felvonultat\u00f3, idehaza \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl maradt op art- \u00e9s kinetizmus-retr\u00f3 is \u2013 ugyanis a hazai helyzetben az akademiz\u00e1lt modernista (ex-avantg\u00e1rd) paradigma mellett \u201ekitart\u00f3k\u201d sz\u00e1m\u00e1ra \u00f6nigazol\u00e1sk\u00e9nt, \u201ea b\u00fcszke h\u0171s\u00e9g\u201d (Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s) jogos jutalmak\u00e9nt hat. Azt gondolj\u00e1k, hogy minden kritika \u00e9rv\u00e9nytelenn\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kiindul\u00f3pontot v\u00e1laszt\u00f3 \u2013 s l\u00e1m: r\u00f6vid \u00e9let\u0171nek bizonyult \u2013 dekonstrukci\u00f3-elm\u00e9letek is \u201emegbuktak\u201d. Azt gondolj\u00e1k, most \u00fajra belel\u00e9phetnek ugyanabba a foly\u00f3ba.<\/p>\r\n

K\u00f6zben elsikkad a l\u00e9nyeg: a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet ma \u00e9ppens\u00e9ggel a dekonstru\u00e1lt, az ill\u00fazi\u00f3tlanul, a maga t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g\u00e9ben t\u00e1rsadalmi produkci\u00f3k\u00e9nt tekintett, ha \u00fagy tetszik: deheroiz\u00e1lt modernizmust emelte vissza a diskurzusba. \u00c9ppen az \u00edgy elvesztett \u201e\u00e1rtatlans\u00e1g\u201d ad es\u00e9lyt arra, hogy vil\u00e1gosan l\u00e1tni lehessen azokat az elemeket, melyek a mai helyzetben is eleven er\u0151nek bizonyulhatnak, szellemi energiaforr\u00e1sk\u00e9nt \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti strat\u00e9giak\u00e9nt j\u00f6hetnek sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba. A modernit\u00e1s antikvit\u00e1s\u00e1t \u00faj \u00e9letre kelt\u0151 \u201ekort\u00e1rs renesz\u00e1nsz\u201d ugyanakkor jellegzetesen mai probl\u00e9m\u00e1kkal n\u00e9z szembe: a sz\u00f3rakoztat\u00f3iparr\u00e1 lett m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednt\u00e9ren eluralkod\u00f3 (m\u00e9dia)idiotizmussal \u00e9s szt\u00e1rjaival; a fetisiz\u00e1lt piaccal \u00e9s az idealiz\u00e1lt m\u0171gy\u0171jt\u00e9s m\u00edtosz\u00e1val; a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g(t\u00f6megek) r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9t gener\u00e1l\u00f3, \u201el\u00e1togat\u00f3bar\u00e1t\u201d technik\u00e1kra \u00e9p\u00edtett szolg\u00e1ltat\u00e1sok profit\u00e9hs\u00e9g\u00e9vel \u00e9s a \u201ek\u00f6z\u00e9rthet\u0151s\u00e9gre\u201d hivatkoz\u00f3 ideol\u00f3gi\u00e1k populizmus\u00e1val.<\/p>\r\n

Ami a modernizmus \u00e9s az \u00faj avantg\u00e1rd mun\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l ma \u201ebe\u00e9les\u00edthet\u0151nek\u201d l\u00e1tszik, az az egykori mozgalmak dinamik\u00e1ja \u00e9s szubverz\u00edv t\u00f6ltete; az integrit\u00e1s\u00e1t \u0151rz\u0151, k\u00f6rnyezet\u00e9hez kritikusan viszonyul\u00f3 (m\u0171v\u00e9sz)szem\u00e9lyis\u00e9g, valamint a t\u00e1rsadalmi (szoci\u00e1lis) program \u00e9s a t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9gtudat. Ami pedig \u201evisszahozhatatlannak\u201d t\u0171nik: a transzcendens m\u0171v\u00e9szego, az originalit\u00e1s, az auton\u00f3m m\u0171 \u00e9s az elvont (kontextualiz\u00e1latlan) kvalit\u00e1s fogalma, a formalista kritika \u00e9s m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let, valamint az egyetlen \u201eigaz\u201d narrat\u00edva ill\u00fazi\u00f3ja.<\/p>\r\n

\u00c1m t\u00e9ved, aki azt hiszi, hogy a magyar sz\u00ednt\u00e9ren ezek k\u00f6r\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9sek k\u00f6r\u00fcl zajlik a diskurzus. Nem, a vit\u00e1k (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az \u00e1ltalam szerkesztett M\u0171\u00e9rt\u0151 c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat has\u00e1bjain) az ut\u00f3bbi \u00e9vekben egy eg\u00e9szen saj\u00e1tos helyi trend, az \u00e1br\u00e1zol\u00f3 (figurat\u00edv) fest\u00e9szet probl\u00e9m\u00e1ja k\u00f6r\u00fcl forogtak. Term\u00e9szetesen egy lok\u00e1lis sz\u00ednt\u00e9ren k\u00edv\u00e1natos a helyi trendek anal\u00edzise \u2013 de az m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 \u00fcdv\u00f6zlend\u0151, ha ezek k\u00f6tnek le minden er\u0151t, ha a glob\u00e1lis diskurzus hely\u00e9be l\u00e9pnek.<\/p>\r\n

Az im\u00e9nt \u201esaj\u00e1tos, helyi trendet\u201d \u00edrtam, mert a magyar jelens\u00e9gnek csak annyi k\u00f6ze van a nemzetk\u00f6zi sz\u00ednt\u00e9ren tapasztalhat\u00f3 fest\u00e9szeti boomhoz (p\u00e9ld\u00e1ul a volt NDK-s m\u0171v\u00e9szek sikereihez, a lipcsei iskola pikt\u00far\u00e1j\u00e1hoz, Martin Kippenberger \u00fajrafelfedez\u00e9s\u00e9hez, a Saatchi Gal\u00e9ria ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-sorozat\u00e1hoz \u2013 a sor folytathat\u00f3), hogy \u2013 ellent\u00e9tben az eml\u00edtett op art- \u00e9s kinetizmus-retr\u00f3val \u2013 ennek a h\u00edre eljutott az orsz\u00e1gba. A vil\u00e1gtrend kulcsfigur\u00e1i (\u00e9s a m\u00f6g\u00f6tt\u00fck er\u0151s h\u00e1torsz\u00e1gk\u00e9nt felsorakoz\u00f3 t\u00f6bbiek) narrat\u00edv-figur\u00e1lis fest\u00e9szete a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a k\u00e9p mediatiz\u00e1lt viszony\u00e1b\u00f3l kiindulva a szem\u00e9lyes \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net vagy a t\u00e1rsadalmi-politikai er\u0151k konstru\u00e1lta t\u00f6rt\u00e9nelem, az egy\u00e9ni \u00e9s kollekt\u00edv tudattalanb\u00f3l el\u0151t\u00f6r\u0151 eml\u00e9kek \u00e9s k\u00e9pzetek, a transzparenss\u00e9 lett identit\u00e1sok vonatkoz\u00e1srendszer\u00e9ben helyezkedik el.<\/p>\r\n

A helyi trend kezdetben a neokonceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt bontakozott ki, \u00e9s a stil\u00e1risan sokf\u00e9le \u201e\u00f6r\u00f6mfest\u00e9s\u201d felszabadults\u00e1g\u00e1t gyakran fojtogat\u00f3-sz\u00fcrre\u00e1lis atmoszf\u00e9rateremt\u00e9ssel, vagy frivol, \u00f6nironikus felhangokkal \u00f6tv\u00f6zte, s ezzel meg\u0151rizte (val\u00f3j\u00e1ban a konceptualizmust tov\u00e1bb\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151) reflekt\u00edv karakter\u00e9t. \u00cdgy a tradicion\u00e1lis m\u00e9dium eszk\u00f6z\u00e9t alkalmazva is a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet kontextus\u00e1ban maradt. A magyarorsz\u00e1gi \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fest\u00e9szeti praxisban ez a medi\u00e1lis (m\u00e9diatudatos) attit\u0171d v\u00e1ltozatlanul fellelhet\u0151.<\/p>\r\n

A hasad\u00e1s akkor k\u00f6vetkezett be, amikor \u2013 nagyj\u00e1b\u00f3l az ezredfordul\u00f3n \u2013 a sz\u00ednt\u00e9r egyes szerepl\u0151in\u00e9l a \u201efest\u00e9s\u201d a m\u00e9dium poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l visszaker\u00fclt a m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak k\u00f6z\u00e9, \u00e9s (a r\u00e9gi hierarchia szellem\u00e9ben) ism\u00e9t \u201efest\u00e9szet\u201d-k\u00e9nt hat\u00e1rozta meg mag\u00e1t. K\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt \u2013 a fenti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9telre k\u00e9ptelen kereskedelmi gal\u00e9ri\u00e1k marketingje \u00e9s a gy\u0171jt\u0151k mintak\u00f6vet\u00e9se \u00e1ltal is helyzetbe hozott \u2013 \u201efest\u00e9szet\u201d m\u00e1r az elektronikus-digit\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1s, a \u201em\u00e9diam\u0171v\u00e9szet\u201d (amelynek k\u00eds\u00e9rleti-avantg\u00e1rd jelleg\u00e9t a magyar fels\u0151oktat\u00e1sban modernista mesterek \u0151rzik) kih\u00edv\u00e1saira, \u00e9s az ezzel (t\u00e9vesen) azonos\u00edtott nemzetk\u00f6zi kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u201edikt\u00e1tumaira\u201d adott elutas\u00edt\u00f3 v\u00e1laszk\u00e9nt t\u00e9telez\u0151d\u00f6tt. Mindehhez \u00fajabban \u201ea fest\u00e9szet hagyom\u00e1ny\u00e1ra\u201d hivatkoz\u00f3 \u00fajkonzervat\u00edv ideol\u00f3gia t\u00e1rsul, melynek \u00f6sszetev\u0151i az \u201e\u00f6r\u00f6k \u00e9rt\u00e9kek\u201d \u00e9s a m\u0171term\u00e9be z\u00e1rk\u00f3z\u00f3, szakmai tud\u00e1s\u00e1t a trad\u00edci\u00f3 elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1val t\u00f6k\u00e9lyre fejleszt\u0151 mester m\u00edtosza, valamint a tekint\u00e9lytisztelet.<\/p>\r\n

Az \u00edgy v\u00e9gtelen, a \u201edivatokra\u201d fittyet h\u00e1ny\u00f3 folyamatk\u00e9nt, v\u00e9gs\u0151 soron egyfajta immanenciak\u00e9nt felfogott fest\u00e9szeti programban alkot\u00e1s-l\u00e9lektani szempontb\u00f3l az al\u00e1zat (a \u201er\u00e9giekhez\u201d val\u00f3 viszonyban) \u00e9s a kev\u00e9lys\u00e9g (a \u201ek\u00f6z\u00f6s \u00faton\u201d j\u00e1r\u00e1s \u00f6ntudat\u00e1ban) ambivalenci\u00e1ja nyilv\u00e1nul meg. Ha elfogadjuk, hogy \u201ea fest\u00e9szet hagyom\u00e1ny\u00e1t mindig a m\u00falt fest\u00e9szet\u00e9b\u0151l re\u00e1nk maradt, m\u00e9g megoldatlan probl\u00e9m\u00e1k jelentik\u201d (Kar\u00e1tson G\u00e1bor), akkor s\u00falyos k\u00e9ts\u00e9geink t\u00e1madhatnak a tekintetben, hogy vajon mik\u00e9pp keletkezhet b\u00e1rmif\u00e9le \u201ehozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9k\u201d abban a trad\u00edci\u00f3ra hivatkoz\u00f3 \u00fajkonzervat\u00edv pikt\u00far\u00e1ban, amelyik a mesterek m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben puszt\u00e1n az \u201e\u00f6r\u00f6k \u00e9rt\u00e9kek\u201d (az elvont kvalit\u00e1s) megtestes\u00fcl\u00e9s\u00e9t l\u00e1tja, \u00e9s nem veszi tekintetbe az adott korszakok paradigm\u00e1j\u00e1t alak\u00edt\u00f3, majd meghalad\u00f3 \u00faj, relev\u00e1ns probl\u00e9mafelvet\u00e9seket.<\/p>\r\n

A f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek v\u00edgj\u00e1t\u00e9ka vagy ink\u00e1bb tragikom\u00e9di\u00e1ja \u2013 a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak, m\u0171k\u00f6d\u00e9si elveinek \u00e9s a nemzetk\u00f6zi fest\u00e9szeti boom jelens\u00e9g\u00e9nek \u201eterm\u00e9ketlen f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel\u201d \u2013 teh\u00e1t folytat\u00f3dik: az \u00fajkonzervat\u00edv ideol\u00f3gi\u00e1val megt\u00e1mogatott figurat\u00edv fest\u00e9szeti tradicionalizmus epiz\u00f3dj\u00e1val.<\/p>\r\n

Id\u00e9n tavasszal Budapesten, a F\u0151v\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1rban ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendeztek egy n\u00e9hai t\u00fcd\u0151gy\u00f3gy\u00e1sz f\u0151orvos, Levendel L\u00e1szl\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l. Levendel doktor betegei \u00e9s bar\u00e1tai a magyar avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szk\u00f6r\u00e9b\u0151l ker\u00fcltek ki; kollekci\u00f3j\u00e1ba a harmincas-hatvanas \u00e9vek progresszi\u00f3j\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151, a K\u00e1d\u00e1r-rendszerben a korabeli magyar kult\u00farpolitika \u201etiltott\u201d vagy \u201et\u0171rt\u201d kateg\u00f3ri\u00e1iba tartoz\u00f3 modernista m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1i ker\u00fcltek. A magyarorsz\u00e1gi helyzet t\u00fckr\u00e9ben nagyon is \u00e9rthet\u0151, ha a t\u00e1rlatr\u00f3l kritik\u00e1t \u00edr\u00f3 Kov\u00e1ts Albert fest\u0151m\u0171v\u00e9sz arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy az eff\u00e9le szellemis\u00e9get k\u00e9pvisel\u0151 m\u0171veket \u201e\u2026egy bizonyos id\u0151 ut\u00e1n \u00fajra l\u00e1tni: a modern magyar m\u0171v\u00e9szet klasszikus h\u00e1torsz\u00e1g\u00e1hoz, stabil \u00e9rt\u00e9keihez val\u00f3 visszacsatol\u00e1s, a mindenkori aktualit\u00e1s megnyugtat\u00f3 \u00e9rz\u00e9se\u201d.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00a0 documenta12 foly\u00f3irat-projekt \u00a0   \u201e\u2026people\u2019s imaginations are full of modernity\u2019s visions and forms (\u2026) we are both outside and inside modernity\u201d Roger M. Buergel: Leitmotifs, December 2005 A modernit\u00e1s form\u00e1i a m\u0171v\u00e9szetben: modernista form\u00e1k. A modernista form\u00e1k paradigm\u00e1ja a m\u0171v\u00e9szetben a modernizmus. Vajon lehet-e \u201eantikvit\u00e1s\u201d a modernit\u00e1s ott, ahol ink\u00e1bb bel\u00fcl, mint k\u00edv\u00fcl vagyunk […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630345,"parent":400392,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400349","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400349","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400349"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400349\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023797,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400349\/revisions\/2023797"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400392"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630345"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400349"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400349"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400349"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}