{"id":400352,"date":"2006-09-25T22:00:00","date_gmt":"2006-09-25T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400352"},"modified":"2022-06-14T08:33:58","modified_gmt":"2022-06-14T07:33:58","slug":"erzeki-ellenallas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/documenta12-folyoirat-projekt\/erzeki-ellenallas","title":{"rendered":"\u00c9rz\u00e9ki ellen\u00e1ll\u00e1s"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n
\"img\"<\/a><\/td>\r\n\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
documenta12 foly\u00f3irat-projekt<\/a><\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n<\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

A Madonna del Buonconsiglio<\/i> 1467-ben jelent meg csod\u00e1s m\u00f3don a R\u00f3ma melletti Genazzano v\u00e1rosk\u00e1ban: a fellegekb\u0151l sz\u00e1llt al\u00e1, majd lebegni kezdett a templom befejezetlen fala el\u0151tt, \u00e9s azonnal zar\u00e1ndoklatok c\u00e9lpontja, vall\u00e1si \u00e1h\u00edtat t\u00e1rgya lett. Ugyanebben az id\u0151ben, az ottom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s tet\u0151pontj\u00e1n l\u00e1tt\u00e1k az \u00e9gbe emelkedni Alb\u00e1nia legnagyobb tisztelet \u00f6vezte ikonj\u00e1t, a Shkodrai Miasszonyunk<\/i>at, amelyet a k\u00e9t alb\u00e1n szemtan\u00fa ezut\u00e1n eg\u00e9szen R\u00f3m\u00e1ig k\u00f6vetett, ahol szem el\u0151l vesz\u00edtett\u00e9k. A szent legenda gener\u00e1ci\u00f3r\u00f3l gener\u00e1ci\u00f3ra hagyom\u00e1nyoz\u00f3dott, \u00e9s az emberek Alb\u00e1nia idegen megsz\u00e1ll\u00e1sa \u00e9s a legs\u00f6t\u00e9tebb vall\u00e1si \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s idej\u00e9n is a Madonn\u00e1ba vetett\u00e9k rem\u00e9ny\u00fcket, amint arr\u00f3l a \u2018J\u00f3tan\u00e1cs Madonn\u00e1ja, t\u00e9rj vissza hozz\u00e1nk\u2019 kezdet\u0171 zsolt\u00e1rt tan\u00faskodik.<\/p>\r\n

\r\n

\"\"<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

Ezt az egym\u00e1sba sz\u00f6v\u0151d\u0151, p\u00e1ros legend\u00e1t v\u00e1lasztotta t\u00e1rgy\u00e1ul az egyik legelb\u0171v\u00f6l\u0151bb kort\u00e1rs m\u0171, a shkodrai sz\u00fclet\u00e9s\u0171, ma Olaszorsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 Adrian Paci PilgrIMAGE<\/i> c\u00edm\u0171, 2005-\u00f6s filmje. A m\u0171v\u00e9sz filmre vette a Madonna-festm\u00e9nyt, olasz \u0151rz\u0151i \u00e1ltal gondosan v\u00e9dett k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban, akik mintha m\u00e9g ma is tartan\u00e1nak t\u0151le, hogy sz\u00e1rnyra kel, majd nyilv\u00e1nosan levet\u00edtette a felv\u00e9teleket Shkodr\u00e1ban, a Madonna h\u00edvei sz\u00e1m\u00e1ra. Paci ezt a tal\u00e1lkoz\u00e1st is r\u00f6gz\u00edtette, majd, t\u00f6k\u00e9letes k\u00f6rt le\u00edrv\u00e1n, a k\u00e1polna mag\u00e1ny\u00e1ban levet\u00edtette a dokumentumot a Madonn\u00e1nak. A Madonna r\u00e9sz\u00e9re t\u00f6rt\u00e9n\u0151 vet\u00edt\u00e9ssel a m\u0171v\u00e9sz elismeri a csoda lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, azzal pedig, ahogyan beavatkozik a festm\u00e9ny p\u00e1rhuzamos, de k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s, t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be, a maga erk\u00f6lcsi k\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9vel j\u00e1rul hozz\u00e1 az emberi boldogs\u00e1g eg\u00e9sz\u00e9hez.<\/p>\r\n

A m\u0171 j\u00f3 es\u00e9llyel \u00e1ll ellen a bin\u00e1ris szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal \u2013 mint amilyen mondjuk az elk\u00f6telezett \u00e9s az auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet ellent\u00e9te \u2013 oper\u00e1l\u00f3, szok\u00e1sos interpret\u00e1ci\u00f3knak, amelyek a modernista m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let k\u00f6zvetlen \u00f6r\u00f6ks\u00e9gei. Ugyan\u00edgy \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t veszti a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s az egy\u00e9ni m\u0171v\u00e9sz modernista alapokon t\u00e9telezett \u00f6nreferencialit\u00e1sa, illetve a kollaborat\u00edv, t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezett, \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alapon \u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9sz ir\u00e1nti kort\u00e1rs \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt. Egyes kollaborat\u00edv projektek az egy\u00e9n karrierj\u00e9nek, eg\u00f3j\u00e1nak kataliz\u00e1torai lehetnek, ugyanakkor individu\u00e1lis m\u0171vek, mint az \u00e9ppen t\u00e1rgyalt is, nagyban jav\u00edthatj\u00e1k egyes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9t. A PilgrIMAGE<\/i> ugyanakkor rendelkezik a fenntarthat\u00f3 m\u0171v\u00e9szet min\u0151s\u00e9g\u00e9vel, amennyiben a m\u0171 azzal kelt jelent\u00e9keny m\u0171v\u00e9szi hat\u00e1st, ahogyan beleny\u00fal egy t\u00e1rgy k\u00f6r\u00fcli interakci\u00f3k \u00e9s jelent\u00e9sek h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ba, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyagok \u00e9s igazolatlan akci\u00f3k halmoz\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl, az \u00faj technol\u00f3gia hat\u00e9kony haszn\u00e1lat\u00e1val.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/p><\/div>\r\n

A magyar Veszely Be\u00e1ta a lehetetlent kutatja: \u2018A tapasztalat val\u00f3ban tapasztalat, valami, ami val\u00f3ban megt\u00f6rt\u00e9nik, amib\u0151l csak akkor sz\u00fclethet munka, mikor m\u00e1r a lehets\u00e9ges legv\u00e9gs\u0151 hat\u00e1r\u00e1n \u00e1llunk\u2026 A lehetetlen tapasztalata az a min\u0151s\u00e9g, amely a vall\u00e1st defini\u00e1lja, \u00e9s mag\u00e1nak az emberi tapasztalatnak is van egy alapvet\u0151en vall\u00e1si min\u0151s\u00e9ge.\u2019 A mitikus \u00e9s spiritu\u00e1lis vil\u00e1g ir\u00e1nti \u00fajj\u00e1\u00e9led\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s jelzi a szak\u00edt\u00e1st a modernit\u00e1s hangs\u00falyozottan vil\u00e1gi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9vel, ugyanakkor ez az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g fenntarthat\u00f3 jav\u00edt\u00e1s\u00e1nak alapvet\u0151 el\u0151felt\u00e9tele. Ezt az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st nem szabad \u00f6sszekeverni a posztmodern kv\u00e1zi-antropol\u00f3giai vonz\u00f3d\u00e1s\u00e1val a M\u00e1sik vall\u00e1si szok\u00e1sai ir\u00e1nt.<\/p>\r\n

Veszely Be\u00e1ta eszk\u00f6ze a lehetetlennel val\u00f3 k\u00f6zleked\u00e9sre a lovas\u00edj\u00e1szat, ez az \u0151si m\u0171v\u00e9szet, melyen kereszt\u00fcl egy, a modern vil\u00e1g \u00e1ltal elfeledett, \u0151si tud\u00e1ssal l\u00e9phet\u00fcnk kapcsolatba. A lovas\u00edj\u00e1szat \u00e9letforma, \u00e1ll\u00edtja a m\u0171v\u00e9sz, aki az \u00e1llathoz, a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezethez, \u00e9s k\u00f6zvetve az eur\u00e1zsiai sztyepp\u00e9k nom\u00e1d kult\u00far\u00e1j\u00e1nak hagyom\u00e1nyaihoz val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9se r\u00e9v\u00e9n nyil\u00e1t egy elfeledett \u00e9letmin\u0151s\u00e9gre ir\u00e1ny\u00edtja. A lovas\u00edj\u00e1sz mitikus figur\u00e1ja megjelenik a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00fajs\u00e1gkiv\u00e1g\u00e1sokra rajzolt, id\u0151tlen szuperh\u0151s figur\u00e1jak\u00e9nt is, aki mintha egyfajta v\u00e9delem \u00e9s ir\u00e1nymutat\u00e1s forr\u00e1sa volna bizonytalan korunkban, valahol a kort\u00e1rsi \u00e9let t\u00f6red\u00e9kes igazs\u00e1gain t\u00fal \u00e1llva \u0151rt.<\/p>\r\n

A szigor\u00fa megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet (melynek elk\u00e9pzelhet\u0151 legmagasabb rend\u0171 funkci\u00f3ja, hogy nincs funkci\u00f3ja), illetve instrument\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tt (mely ut\u00f3bbi azzal v\u00e1dolhat\u00f3, hogy a politikai \u00fczenet kedv\u00e9\u00e9rt fel\u00e1ldozta a m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1got), a modernizmus k\u00f6vetlen \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge, \u00e9s mindm\u00e1ig t\u00e1pl\u00e1lja a m\u0171v\u00e9szi elk\u00f6telezetts\u00e9g term\u00e9szet\u00e9vel kapcsolatos, sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en elterjedt felt\u00e9telez\u00e9seket. Mindazon\u00e1ltal a m\u0171v\u00e9szi auton\u00f3mia \u00fajabb elm\u00e9leti hivatkoz\u00e1sai r\u00e1mutatnak egy bizonyos fok\u00fa \u00f6sszetart\u00e1sra olyan, kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt, amelyeket azel\u0151tt bin\u00e1ris ellent\u00e9tp\u00e1roknak tartottak. Christoph Menke azzal \u00e9rvel, hogy a modernit\u00e1s m\u0171v\u00e9szete az auton\u00f3mia mellett szuverenit\u00e1sra is szert tesz, melynek r\u00e9v\u00e9n kih\u00edv\u00e1st int\u00e9zhet a racionalit\u00e1ssal szemben [1]<\/b><\/a>.<\/p>\r\n

Azt sugallhatn\u00e1nk teh\u00e1t, hogy a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1ja garant\u00e1lja st\u00e1tus\u00e1t, mint elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt, szuver\u00e9n szf\u00e9r\u00e1\u00e9t, az ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151, t\u00e1rsadalmi szab\u00e1lyokt\u00f3l \u00e9s konvenci\u00f3kt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcggetlens\u00e9get. Ez az auton\u00f3mi\u00e1ja adja a m\u0171v\u00e9szet \u2013 \u00e9s a m\u0171v\u00e9szek, mint t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151k \u2013 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t a szabads\u00e1gra, \u00e9s arra, hogy alternat\u00edv\u00e1t k\u00edn\u00e1lhassanak a domin\u00e1ns ideol\u00f3giai paradigm\u00e1kra. A m\u0171v\u00e9szet fenntarthat\u00f3s\u00e1ga teh\u00e1t, abban az esetben, ha a fenntarthat\u00f3s\u00e1g formai krit\u00e9riumai megval\u00f3sulnak, nem l\u00e1t ellentmond\u00e1st auton\u00f3mia \u00e9s elk\u00f6telezetts\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt, mivel \u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1ja teremti meg az ellen\u00e1ll\u00e1s ter\u00e9t [2]<\/b><\/a>.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/p><\/div>\r\n

V\u00e9gletesen reduk\u00e1lt \u00e9s koncentr\u00e1lt formai megold\u00e1sai ellen\u00e9re Tomo Savic Gecan, horv\u00e1t sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amszterdami m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1ss\u00e1ga sz\u00e1mos k\u00e9rd\u00e9st vet fel, az auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet kritikai potenci\u00e1lj\u00e1t\u00f3l a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet kort\u00e1rs \u00fajra-hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ig. M\u0171vei, j\u00f3llehet hat\u00e1rozottan auton\u00f3mak, \u00e1ltal\u00e1ban alig t\u00f6bbek, mint a gal\u00e9ria fal\u00e1ra \u00edrott egyetlen mondat, m\u00e9gis k\u00edv\u00fclre, a t\u00e1rsadalom ir\u00e1ny\u00e1ba mutatnak, a benn\u00fck felvetett, sz\u0171kszav\u00fa filoz\u00f3fiai dilemm\u00e1kkal b\u00e1tor\u00edtva a kritikai gondolkod\u00e1st.<\/p>\r\n

A 2005-\u00f6s Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 horv\u00e1t pavilonja sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett munk\u00e1ja a k\u00f6vetkez\u0151 mondatb\u00f3l \u00e1llt: \u2019Az 51. Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 idej\u00e9n a W139 Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti K\u00f6zpont, Amszterdam, Hollandia, l\u00e1togat\u00f3inak mozg\u00e1sa a Sporidiklub Reval-Sport, Tallin, \u00c9sztorsz\u00e1g, \u00fasz\u00f3medenc\u00e9j\u00e9nek v\u00edzh\u0151fok\u00e1t 1\u00b0 C -kal emelte.\u2019 Tagadhatatlan az elcs\u00e9pelt konceptu\u00e1lis gyakorlatokra val\u00f3 utal\u00e1s, a m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1i m\u00e9gis kib\u00fajnak a sz\u00f6vegalap\u00fa \u00f6nreferencialit\u00e1s csapd\u00e1j\u00e1b\u00f3l az\u00e1ltal, hogy mindig valamely konkr\u00e9t, a val\u00f3 vil\u00e1gban megjelen\u0151 hat\u00e1sra utalnak. Gecan eset\u00e9ben nyilv\u00e1nval\u00f3an egy individu\u00e1lis m\u0171v\u00e9sszel van dolgunk, felvet\u00e9sei azonban kort\u00e1rsiak \u00e9s \u00f6nzetlenek, mivel munk\u00e1i jelent\u00e9s\u00e9t a v\u00e1laszok, \u00e9s az azokkal val\u00f3 interakci\u00f3k adj\u00e1k, illetve a hagyom\u00e1nyos bin\u00e1ris ellent\u00e9tek meghalad\u00e1sa, mint amilyen a gal\u00e9ria-alap\u00fa m\u0171v\u00e9szet \u00e9s public art megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se is.<\/p>\r\n

Gecan m\u0171v\u00e9szi gyakorlat\u00e1nak tov\u00e1bbi jellemz\u0151je a fenntarthat\u00f3s\u00e1g k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek val\u00f3 form\u00e1lis megfelel\u00e9s. A Magas Modernizmus a m\u0171t\u00e1rgy formai tulajdons\u00e1gaival volt elfoglalva, de \u2013 n\u00e9mileg meglep\u0151 m\u00f3don \u2013 ugyanez elmondhat\u00f3 a m\u0171v\u00e9szet fenntarthat\u00f3s\u00e1g\u00e1val kapcsolatban is. V\u00e9g\u00fcl is nem tartalmi k\u00e9rd\u00e9s, hogy a m\u0171nek van-e relev\u00e1ns politikai vagy gazdas\u00e1gi \u00fczenete, ink\u00e1bb a formai megjelen\u00e9s dolga [3]<\/b><\/a>. A formai fenntarthat\u00f3s\u00e1g felt\u00e9telezi a tudatoss\u00e1got a megalkotott m\u0171 k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sa tekintet\u00e9ben, az anyagok vagy forr\u00e1sok felel\u0151s haszn\u00e1lat\u00e1t, illetve egyfajta nem kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st. Az anyagtalan\u00edt\u00e1s \u00e9s a recikl\u00e1l\u00e1s k\u00e9t lehets\u00e9ges \u00fatja annak, hogy fenntarthat\u00f3 forma j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre. M\u00edg az anyagtalan\u00edt\u00e1s a m\u0171 \u00e1ru-jelleg\u00e9re k\u00e9rdez r\u00e1, illetve felveti m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9szleteink \u2018n\u00f6veked\u00e9si hat\u00e1r\u00e1nak\u2019 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, a recikl\u00e1l\u00e1s kulcsmozzanata a fenntarthat\u00f3 m\u0171v\u00e9szetben az, hogy ink\u00e1bb alkalmazz\u00e1k elvekre, mintsem anyagokra. R\u00f6viden, ha a modernizmus sz\u00e1m\u00e1ra a forma eszt\u00e9tikai k\u00e9rd\u00e9s volt, a fenntarthat\u00f3s\u00e1gra t\u00f6rekv\u0151 m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra erk\u00f6lcsi k\u00e9rd\u00e9s lesz.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/p><\/div>\r\n

A tartalom tekintet\u00e9ben a fenntarthat\u00f3s\u00e1g gondolata s\u00fcrget\u0151 \u00e9s egyetemes probl\u00e9mak\u00e9nt terjedt el, amely t\u00f6bb\u00e9 nem \u00f6njel\u00f6lt k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151 m\u0171v\u00e9szek fens\u00e9gter\u00fclete. Stories are Propaganda<\/i> (Minden t\u00f6rt\u00e9net propaganda, 2005) c\u00edm\u0171 munk\u00e1jukban Rirkrit Tiravanija \u00e9s Philippe Parreno a globaliz\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1sait firtatj\u00e1k, k\u00f6z\u00f6s k\u00ednai \u00fatjuk sor\u00e1n, ahol filmj\u00fcket forgatt\u00e1k. A film szimbolikus s\u0171r\u00edtm\u00e9nye a k\u00e9p, melyen egy b\u0171v\u00e9sz egy nyuszit r\u00e1nt el\u0151 a kalapj\u00e1b\u00f3l, mik\u00f6zben egy fiatal fi\u00fa hangja el\u00e9gikusan sz\u00f3l a ma bizonytalan kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba foszl\u00f3 m\u00falthoz. A m\u0171v\u00e9szek megid\u00e9zik a \u2018r\u00e9gi sz\u00e9p napokat\u2019, miel\u0151tt m\u00e9g \u2018a kapuccs\u00edn\u00f3, a szusi \u00e9s a rukkola globaliz\u00e1l\u00f3dtak volna\u2026 Miel\u0151tt a kalandb\u00f3l sport, a term\u00e9szetb\u0151l helysz\u00edn lett volna. Miel\u0151tt betiltott\u00e1k volna a mobiloz\u00e1st a vonatokon. Miel\u0151tt a google-oz\u00e1sb\u00f3l az emberi viselked\u00e9s egyik aspektusa lett volna\u2026 Miel\u0151tt \u00fagy kezdt\u00fcnk volna tekinteni a vil\u00e1gra, mint alapanyag-k\u00e9szletre.\u2019 M\u00e9gis, a globaliz\u00e1ci\u00f3nak a k\u00f6rnyezetre \u00e9s az \u00e9letmin\u0151s\u00e9gre gyakorolt, el\u0151re nem l\u00e1that\u00f3 hat\u00e1sait illet\u0151, els\u0151 pillant\u00e1sra er\u0151s kritika ellen\u00e9re, valami k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g \u00edze marad a sz\u00e1nkban, amint a c\u00edm k\u00edn\u00e1lta kiskapu fel\u00fcl\u00edrja ezt a kritik\u00e1t. Ha a narrat\u00edv\u00e1juk egyfajta modern t\u00fcnd\u00e9rmesek\u00e9nt \u00e1ll\u00edtja mag\u00e1t, megmarad a fogyaszt\u00f3i m\u0171v\u00e9szet-j\u00e1t\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra oly kedves hom\u00e1lyoss\u00e1g, a t\u00e1rsadalomkritika pedig m\u00e1ris \u00e1tker\u00fcl a sz\u00f3rakoztat\u00e1s \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti spekt\u00e1kulum \u00e1rtalmatlan csatorn\u00e1ira.<\/p>\r\n

A modernizmusnak a kort\u00e1rs fenntarthat\u00f3 m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra tartogatott hagyat\u00e9k\u00e1ra visszat\u00e9rve hasznos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st tehet\u00fcnk a klasszikus avantg\u00e1rd \u00e9s a modernista magas m\u0171v\u00e9szet sz\u00e9ttart\u00f3 vonalai k\u00f6z\u00f6tt [4]<\/b><\/a>. A modernista magas m\u0171v\u00e9szet a st\u00edlus formai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re helyezte a hangs\u00falyt, greenbergi v\u00e1ltozat\u00e1ban pedig vizu\u00e1lis mez\u0151 progressz\u00edv megtiszt\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s a szigor\u00fa m\u0171fajhat\u00e1rok megtart\u00e1s\u00e1t vonta maga ut\u00e1n. A modernizmus avantg\u00e1rd von\u00e1sai j\u00f3val vonz\u00f3bbak a kort\u00e1rs fenntarthat\u00f3 m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra, l\u00e9nyeg\u00e9ben az ut\u00f3pikus elem miatt, mely egyszerre \u0151rzi \u00e9s kelti a t\u00e1rsadalom radik\u00e1lis \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak v\u00e1gy\u00e1t. A hetvenes \u00e9vek konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szete, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen annak kelet-eur\u00f3pai, piacmentes megtestes\u00fcl\u00e9se, tov\u00e1bbadta az avantg\u00e1rd lend\u00fcletet a kort\u00e1rsi id\u0151szaknak, ugyanakkor pedig korszakv\u00e1lt\u00e1st jelentett, a modernizmus magas m\u0171v\u00e9szet, stilisztikai \u00faj\u00edt\u00e1s \u00e9s dichot\u00f3mi\u00e1s gondolkod\u00e1s ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se ut\u00e1n.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/p><\/div>\r\n

A brit k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz, Heath Bunting a lehet\u0151s\u00e9gek azon t\u00e1rh\u00e1z\u00e1t kutatja, amely a kreat\u00edv huszonegyedik sz\u00e1zadi v\u00e1roslak\u00f3k el\u0151tt ny\u00edlik meg. A munk\u00e1i \u00e1ltal sugallt modell radik\u00e1lis elt\u00e9r\u00e9seket mutat a nagyv\u00e1rosi flaneur-h\u00f6z, a modernista m\u0171v\u00e9szet \u00e9s irodalom im\u00e1dott alakj\u00e1hoz k\u00e9pest. A ma m\u0171v\u00e9sze nem k\u00f3sz\u00e1l a v\u00e1rosban, hogy \u00e9rz\u00e9ki serkent\u0151kre \u00e9s lebeg\u0151 benyom\u00e1sokra tegyen szert, hanem g\u00f6rdeszk\u00e1ra sz\u00e1ll, hogy a fenntarthat\u00f3 l\u00e9tez\u00e9s \u00f6sszetev\u0151it kutassa fel. Food for Free<\/i> (\u00c9tel ingyen<\/a>, 2005) c\u00edm\u0171 projektj\u00e9ben a Bristol k\u00f6rzet\u00e9ben term\u00e9szetesen ad\u00f3d\u00f3 \u00e9lelmiszerforr\u00e1sokat t\u00e9rk\u00e9pezi fel. Az ehet\u0151 n\u00f6v\u00e9nyekr\u0151l \u00e9s organizmusokr\u00f3l, elhelyezked\u00e9s\u00fckr\u0151l \u00e9s \u00e9r\u00e9si id\u0151szakaikr\u00f3l r\u00e9szletes inform\u00e1ci\u00f3 olvashat\u00f3 egy on-line t\u00e9rk\u00e9pen, amelyr\u0151l \u2013 fontos \u00e9szrevenn\u00fcnk \u2013 hi\u00e1nyoznak az utcanevek, mintha a m\u0171v\u00e9sz ezzel is a v\u00e1ros term\u00e9szeti \u00f6kol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak prim\u00e1tus\u00e1t hangs\u00falyozn\u00e1 a modern kult\u00fara burkolata alatt [5]<\/b><\/a>.<\/p>\r\n

Gyakorlat\u00e1nak auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t a m\u0171v\u00e9sz v\u00e9gletes szabads\u00e1ga adja \u2013 a szabads\u00e1g, hogy f\u00e1kat, ker\u00edt\u00e9seket \u00e9s m\u00e1s v\u00e1rosi szerkezeteket m\u00e1sszon meg, hogy \u00e1th\u00e1gjon szab\u00e1lyokat \u00e9s konvenci\u00f3kat, melyeket hib\u00e1snak gondol. Bunting v\u00e9di is ezt az auton\u00f3mi\u00e1t a k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00e9rkez\u0151 befoly\u00e1ssal, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let int\u00e9zm\u00e9nyi strukt\u00far\u00e1ival szemben, melyek az \u00e1ltaluk k\u00f6vetett t\u00e1mogat\u00e1si program-strat\u00e9gia r\u00e9v\u00e9n befoly\u00e1solj\u00e1k a m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1j\u00e1t, az \u00f6tletekt\u0151l a megval\u00f3sul\u00e1sig. Web-oldala sz\u00e1mos projektet sorol fel, melyeket \u2018senki, senki, senki\u2019 nem t\u00e1mogatott, \u00e9s a gal\u00e9ria vagy a \u2018nyilv\u00e1nos t\u00e9r\u2019 menedzsmentj\u00e9t\u0151l val\u00f3 teljes f\u00fcggetlens\u00e9g jellemzi \u0151ket. A kor\u00e1bban a szabads\u00e1g virtu\u00e1lis terek\u00e9nt aposztrof\u00e1lt internet Heath Bunting sz\u00e1m\u00e1ra a nyilv\u00e1nos t\u00e9r azonos t\u00e1rsadalmi kontrollnak al\u00e1vetett kiterjeszt\u00e9se lett, \u00e9s ez k\u00e9sztette arra a jelent\u0151s l\u00e9p\u00e9sre, hogy a net.art ter\u00fclet\u00e9r\u0151l a val\u00f3 \u00e9let terep\u00e9re tegye \u00e1t sz\u00e9khely\u00e9t. V\u00e9lhet\u0151en haszontalan volna a kenuz\u00e1st, a barlangi kitelep\u00edt\u00e9si gyakorlatokat vagy a foly\u00f3kon val\u00f3 \u00e1tkel\u00e9st a magas m\u0171v\u00e9szet versus alacsony m\u0171v\u00e9szet szempontrendszere szerint \u00e1tgondolni; ink\u00e1bb az avantg\u00e1rd nyomai azok, amelyek rejt\u00e9lyes, elvitathatatlan min\u0151s\u00e9get adnak munk\u00e1j\u00e1nak.<\/p>\r\n

V\u00e9g\u00fcl, a m\u0171t\u00e1rgyak \u00f6r\u00f6melv alap\u00fa \u00e9rtelmez\u00e9se \u00e9s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se \u00e1ltal\u00e1ban messze elker\u00fcli a t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezett kritikai m\u0171v\u00e9szet iskol\u00e1j\u00e1t. Egyr\u00e9szr\u0151l a h\u00edrhedt \u2018tetszik\u2019 t\u00edpus\u00fa megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3an nem rendelkezik megfelel\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kkel, hogy \u00e9rt\u00e9kelhessen olyan kort\u00e1rs m\u0171alkot\u00e1sokat, amelyek sz\u00e1m\u00e1ra az eszt\u00e9tikai kateg\u00f3ri\u00e1k nem b\u00edrnak els\u0151dleges fontoss\u00e1ggal, m\u00e1sr\u00e9szt viszont a m\u00e1sik v\u00e9glet is tudatosan ignor\u00e1lja az eszt\u00e9tikai dimenzi\u00f3t, mintha nem akarn\u00e1 megzavarni a t\u00e1rsadalmi elk\u00f6telezetts\u00e9g v\u00e9res komolys\u00e1g\u00e1t. A fent t\u00e1rgyalt m\u0171vek al\u00e1\u00e1ss\u00e1k ezeket a kateg\u00f3ri\u00e1kat, \u00e9s alternat\u00edv\u00e1\u00e9rt ki\u00e1ltanak, nehogy arra k\u00e9nyszer\u00fclj\u00fcnk \u2013 ahogy Martin Seel mondja \u2013, hogy \u201cki kelljen \u0171zn\u00fcnk az \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g b\u0171n\u00e9t a m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let templom\u00e1b\u00f3l\u201d [6]<\/b><\/a>.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

1<\/b><\/a> Christoph Menke, The Sovereignty of Art: Aesthetic Negativity in Adorno and Derrida<\/i> (MIT: Cambridge, Mass., 1998), 254.<\/p>\r\n

2<\/b><\/a> A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti \u2018ellen\u00e1ll\u00e1s\u2019-sal kapcsolatban l\u00e1sd: Gerald Raunig, Art and Revolution, Art Activism in the Long 20th Century<\/i> (EIPCP: Vienna, 2005).<\/p>\r\n

3<\/b><\/a> L\u00e1sd Maja and Reuben Fowkes, \u2018A fenntarthat\u00f3s\u00e1g princ\u00edpiumai a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben,\u2019 Praesens<\/i>: 2006\/1, pp.5-11<\/p>\r\n

4<\/b><\/a> L\u00e1sd, Peter B\u00fcrger, Theory of the Avant-Garde<\/i> (University of Minnesota Press: Minnesota, 1985).<\/p>\r\n

5<\/b><\/a> L\u00e1sd m\u00e9g, Maja \u00e9s Reuben Fowkes, \u2018The Art of Making Do with Enough,\u2019 in The New Art<\/i> (Rachmaninoff\u2019s: London, 2006).<\/p>\r\n

6<\/b><\/a> Martin Seel, Aesthetics of Appearing (Cultural Memory in the Present)<\/i> (Stanford University Press: Stanford, 2004), xi.<\/p>\r\nwww.translocal.org<\/a><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00a0 documenta12 foly\u00f3irat-projekt \u00a0 A Madonna del Buonconsiglio 1467-ben jelent meg csod\u00e1s m\u00f3don a R\u00f3ma melletti Genazzano v\u00e1rosk\u00e1ban: a fellegekb\u0151l sz\u00e1llt al\u00e1, majd lebegni kezdett a templom befejezetlen fala el\u0151tt, \u00e9s azonnal zar\u00e1ndoklatok c\u00e9lpontja, vall\u00e1si \u00e1h\u00edtat t\u00e1rgya lett. Ugyanebben az id\u0151ben, az ottom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s tet\u0151pontj\u00e1n l\u00e1tt\u00e1k az \u00e9gbe emelkedni Alb\u00e1nia legnagyobb tisztelet \u00f6vezte ikonj\u00e1t, a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630348,"parent":400392,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400352","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400352","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400352"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400352\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023803,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400352\/revisions\/2023803"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400392"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630348"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400352"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400352"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400352"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}