{"id":400354,"date":"2006-09-25T22:00:00","date_gmt":"2006-09-25T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400354"},"modified":"2022-06-14T08:52:42","modified_gmt":"2022-06-14T07:52:42","slug":"a-modernista-mu-es-a-modern-muvesz-mitosz-viszontagsagai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/documenta12-folyoirat-projekt\/a-modernista-mu-es-a-modern-muvesz-mitosz-viszontagsagai","title":{"rendered":"A modernista m\u0171 \u00e9s a modern m\u0171v\u00e9sz-m\u00edtosz viszontags\u00e1gai"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n
\"img\"<\/a><\/td>\r\n\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
documenta12 foly\u00f3irat-projekt<\/a><\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n<\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

Antikvit\u00e1sunk-e a modernit\u00e1s; \u00e9s ha igen, vajon abban az \u00e9rtelemben-e, ahogyan az antikvit\u00e1s volt az a k\u00f6z\u00e9pkor sz\u00e1m\u00e1ra, mely modern (V. sz. Szt. \u00c1goston) vall\u00e1s\u00e1nak nyelv\u00e9\u00fcl az antikok nyelv\u00e9t (latin) v\u00e1lasztotta, \u00faj vall\u00e1s\u00e1t katholikossz\u00e1, azaz egyetemess\u00e9 t\u00e9ve; mely korszak az antikvit\u00e1s k\u00f6veit haszn\u00e1lta \u2013 sz\u00f3 szerint is \u2013 \u00faj \u00e9p\u00fcleteinek emel\u00e9s\u00e9hez; amikor korinthiz\u00e1l\u00f3 oszlopf\u0151ket \u00e9pp\u00fagy faragtak, mint ahogy aranyveretekbe raktak \u00e9kk\u00f6veket, \u00e9s ahogy antik auktorokat m\u00e1soltak kolostoraikban. \u00dagy haszn\u00e1ln\u00e1nk a modernit\u00e1st mint a k\u00f6z\u00e9pkor \u2013 n\u00e9h\u00e1ny r\u00f6videbb peri\u00f3dust lesz\u00e1m\u00edtva \u2013 az antikvit\u00e1st, mely mintegy term\u00e9szetes m\u00f3don \u00e9p\u00fclt fel az antik vil\u00e1g romjain, reflekt\u00e1latlanul haszn\u00e1lva annak elemeit egy t\u00f6k\u00e9letesen m\u00e1s vil\u00e1g teremt\u00e9s\u00e9hez?<\/p>\r\n

Vagy ink\u00e1bb \u00fagy volna a modernit\u00e1s a mi antikvit\u00e1sunk, mint a renesz\u00e1nsznak \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadoknak a klasszikus \u00f3kor? Melyeknek \u2013 b\u00e1r v\u00e1ltoz\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9s felfog\u00e1sban, \u00e1m egyre halmoz\u00f3d\u00f3 r\u00e9g\u00e9szeti \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti jelleg\u0171 ismerettel \u2013 az antikvit\u00e1s k\u00f6vetend\u0151 mint\u00e1t jelentett, vagyis sz\u00e1nd\u00e9kosan, tudatosan \u00e9s elk\u00f6telezetten v\u00e1lasztott\u00e1k az antikvit\u00e1s m\u00e9goly v\u00e1ltoz\u00f3 eszm\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t zsin\u00f3rm\u00e9rt\u00e9knek; igaz, n\u00e9mik\u00e9pp elt\u00e1volodva att\u00f3l, hiszen ha hihet\u00fcnk Erwin Panofskynak, ez az antikiz\u00e1l\u00e1s \u00e9ppen bizonyos t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l (perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l) visszatekintve volt lehets\u00e9ges.<\/p>\r\n

Vagy \u00fagy tekint\u00fcnk a modernit\u00e1sra mint a modernek az antikvit\u00e1sra \u00e9s klasszicizmusokra? Mint elfeledhet\u0151, s\u0151t megtagadand\u00f3 m\u00faltra? Amelyben az nyomokban sem fordul el\u0151 (vagy a retorik\u00e1t k\u00f6vetkezetesen folytatva: s\u00f3val van felhintve, mint Karth\u00e1g\u00f3 f\u00f6ldje)? Esetleg \u00fagy, hogy a v\u00e9gleges szak\u00edt\u00e1sban \u00e9pp e szak\u00edt\u00e1s tematiz\u00e1l\u00f3dik? Vagy \u00fagy, ahogy olykor a modernek tett\u00e9k, amikor a m\u00faltat \u2013 a r\u00e9gi figyelmeztet\u0151 eml\u00e9kk\u00e9pek\u00e9nt \u2013 z\u00e1rv\u00e1nyk\u00e9nt foglalt\u00e1k jelen\u00fckbe?<\/p>\r\n

Vagy a modernit\u00e1s nem is lehet az antikvit\u00e1sunk, mivel egyszer\u0171en az a jelen\u00fcnk? Amennyiben a szabads\u00e1gban val\u00f3 hitet, a tudom\u00e1nyok \u00e9s technol\u00f3gi\u00e1k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t (moderniz\u00e1ci\u00f3t) \u00e9s t\u00f6bbnyire a demokratikus politikai berendezked\u00e9st tekintj\u00fck a modernit\u00e1s sarokk\u00f6veinek, akkor \u00fagy t\u0171nik, m\u00e9g nem hagytuk el teljesen a modern kort. Vagy tal\u00e1n csak \u00fajra megtal\u00e1ltuk \u00e9rt\u00e9keit?<\/p>\r\n

A szak\u00edt\u00e1sok ellen\u00e9re \u2013 m\u00e1r az eml\u00e9kek ok\u00e1n is \u2013 folytonos a kult\u00fara. M\u0171vek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9s elemz\u00e9s\u00e9vel amellett fogok \u00e9rvelni, hogy \u00e9pp a modern kor kritikai, \u00f6nreflekt\u00edv szellemis\u00e9g\u00e9nek tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9se, elevens\u00e9ge miatt a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet viszonya a modernizmushoz multivalens. (A t\u00e1rsadalmi modernit\u00e1s, j\u00f3llehet nem esik egybe a m\u0171v\u00e9szeti modernizmusokkal, melyeknek alapj\u00e1t k\u00e9pezi, de k\u00f6zels\u00e9g\u00fck \u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seik folyt\u00e1n e k\u00e9t megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett kateg\u00f3ria olykor bizonyos l\u00e1t\u00f3sz\u00f6gb\u0151l fed\u00e9sbe ker\u00fcl.)<\/p>\r\n

A modernizmushoz f\u0171z\u0151d\u0151 ambivalens kapcsolat bemutat\u00e1s\u00e1ra kiv\u00e1lasztott p\u00e9ld\u00e1im a magyarorsz\u00e1gi kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet jellegzetes k\u00e9pvisel\u0151i, ezen bel\u00fcl is olyan alkot\u00e1sok, amelyek e viszonyra explicite reflekt\u00e1lnak, ugyanakkor t\u00e9m\u00e1jukat, tartalmukat tekintve egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3ak.<\/p>\r\n

Gyenis Tibor: Ilonka n\u00e9ni a tiszta form\u00e1k kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1val \u00e1lmodott<\/a><\/i> c\u00edm\u0171 fot\u00f3ja [1]<\/b><\/a> egy falusi h\u00e1z oromzat\u00e1t fest\u0151 vid\u00e9ki asszonyt mutat, aki egy malevicsi kompoz\u00edci\u00f3t fest vid\u00e9ki h\u00e1z\u00e1ra. A c\u00edm megannyi kultur\u00e1lis asszoci\u00e1ci\u00f3t h\u00edv el\u0151 (az \u201e\u00e1lmodik\u201d a sz\u00fcrrealizmus, a \u201etiszta form\u00e1k\u201d pedig a modernizmus cs\u00facspontjak\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 absztrakt m\u0171v\u00e9szet gondolatk\u00f6r\u00e9t id\u00e9zi fel). A posztmodern \u00f3ta ismert sz\u00e1mtalan kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1si elj\u00e1r\u00e1ssal szemben Gyenis a kisaj\u00e1t\u00edtott k\u00e9pet szembes\u00edti a val\u00f3s\u00e1ggal \u2013 pontosabban a magyarorsz\u00e1gi val\u00f3s\u00e1g jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1j\u00e1val \u2013, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy a k\u00e9pet egy val\u00f3s\u00e1gos, de legal\u00e1bbis val\u00f3s\u00e1gosnak elk\u00e9pzelhet\u0151 szitu\u00e1ci\u00f3val egyes\u00edti.<\/p>\r\n

Gyenis m\u0171v\u00e9nek hangs\u00falya \u00e9ppens\u00e9ggel nem a modernista m\u0171v\u00e9szi szem\u00e9lyis\u00e9g lebont\u00e1s\u00e1ra ker\u00fcl (mint pl. Sherrie Levine \u00fajrafest\u00e9sei eset\u00e9ben), \u00e9s nem is csup\u00e1n a m\u0171v\u00e9szet de- \u00e9s rekonstrukci\u00f3j\u00e1ra (mint a szlov\u00e9niai IRWIN csoport egy\u00e9bk\u00e9nt nem kev\u00e9s\u00e9be ezoterikus munk\u00e1iban). Gyenis \u00fagy hat\u00e1stalan\u00edtja a modernista ikont, hogy annak egy p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t, meggyal\u00e1zott, prof\u00e1nn\u00e1, h\u00e9tk\u00f6znapiv\u00e1 tett permut\u00e1ci\u00f3j\u00e1t z\u00e1rv\u00e1nyk\u00e9nt illeszti k\u00e9p\u00e9be.<\/p>\r\n

Gyenis ironikus, de nem Malevicsen, m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 Ilonka n\u00e9nin ironiz\u00e1l; ink\u00e1bb a maga-teremtette helyzetb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 komikumot akn\u00e1zva ki nevetteti meg n\u00e9z\u0151it. A modern m\u0171v\u00e9szetnek az \u00e9letvil\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 teljes elidegenedetts\u00e9g\u00e9t p\u00e9ld\u00e1zza, abszurdit\u00e1sig fokozva a kontrasztot az ellent\u00e9tes vil\u00e1gok egym\u00e1shoz illeszt\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\r\n

Ilonka n\u00e9ninek m\u00e9g annyi k\u00f6ze sem lehet a szuprematista elemekhez, mint nyugati t\u00e1rsainak mondjuk a mondriani s\u00edkokhoz (hisz Magyarorsz\u00e1gon m\u00e9g nem fejl\u0151d\u00f6tt od\u00e1ig a kapitalizmus mint Nyugaton, ahol Mondian mot\u00edvumai T-shirt mint\u00e1k lettek). Malevics itt nem v\u00e1lt kommerci\u00e1liss\u00e1, tisztelete lassan, az ellen\u00e1ll\u00e1s serkent\u0151 nyom\u00e1sa alatt alakult ki \u2013 \u00e9s maradtak m\u0171vei m\u00e1ig szent ikonok. Malevics szuprematizmus-elm\u00e9let\u00e9ben nincs helye az alkalmaz\u00e1snak, v\u00e9lem\u00e9nye szerint a tiszta \u00e9rzet szuprem\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g\u00e9t hirdet\u0151 (absztrakt) m\u0171v\u00e9szet egyar\u00e1nt f\u00f6l\u00f6tte \u00e1ll az \u00e1br\u00e1zol\u00f3 \u00e9s az alkalmazott (szolg\u00e1l\u00f3) m\u0171v\u00e9szeteknek. Ilyen m\u00f3don Gyenis fot\u00f3ja mintegy megcs\u00fafol\u00e1sa lenne a malevicsi eszm\u00e9nynek, \u00e1m \u0151 ehelyett a malevicsi mot\u00edvumot narr\u00e1ci\u00f3ba helyezve, a cs\u00fafol\u00f3d\u00e1s erej\u00e9t j\u00e1t\u00e9kosba ford\u00edtja. Az aktualit\u00e1s\u00e1t vesztett modernista m\u0171v\u00e9szet-eszm\u00e9nnyel szembeni kritik\u00e1j\u00e1nak \u00e9rtelme nem csorbul, csak harciass\u00e1gt\u00f3l \u00e9s agresszi\u00f3t\u00f3l mentes\u00fclve humorban old\u00f3dik fel.<\/p>\r\n

Ek\u00f6zben Gyenis \u2013 akarva-akaratlan \u2013 felid\u00e9zi azt is, amikor Malevics \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyai 1920-ban a Nagy Okt\u00f3beri Szocialista Forradalom eml\u00e9k\u00e9re Vityebszket szuprematista elemekkel festett\u00e9k tele [2]<\/b><\/a>. Eisenstein szavait id\u00e9zve: a v\u00e1ros \u201efalain v\u00e9gigvonult Kazimir Malevics ecsetje\u201d [3]<\/b><\/a>. Ilyenform\u00e1n Gyenis sz\u00e1m\u00e1ra azzal anal\u00f3g m\u00f3don antikvit\u00e1s a moderns\u00e9g, ahogyan Picasso a maga sz\u00e1m\u00e1ra \u00fajra\u00e9rtelmezte Vel\u00e1zquez festm\u00e9ny\u00e9t. Picasso is reflekt\u00e1ltan haszn\u00e1lta a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egy klasszikus p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t, hogy egyszersmind att\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t is kijelentse. Mindek\u00f6zben persze \u0151 \u00e9ppen egy\u00e9ni st\u00edlus\u00e1nak konstru\u00e1l\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lta a k\u00f6zismert el\u0151k\u00e9pet. De ahogy Picasso, \u00fagy Gyenis is meg\u0151rzi \u00e9s lebontja, majd a maga sz\u00e1m\u00e1ra \u00fajraalkotja a m\u00falt egy m\u0171v\u00e9t. Csakhogy Gyenis nem egyszer\u0171en a t\u00e1vols\u00e1got jelenti ki, \u00e9s nem egy\u00e9ni k\u00e9zjegy\u00e9nek \u00e1t\u00fct\u0151 erej\u00e9t hangs\u00falyozza. \u00c1t\u00edr\u00e1s\u00e1val (j\u00f3llehet egy konkr\u00e9t k\u00e9pet haszn\u00e1l) nem egy adott m\u0171vet kezel kritikailag, hanem a modernista k\u00e9phaszn\u00e1lat idej\u00e9tm\u00falt \u00e9letidegens\u00e9g\u00e9t.<\/p>\r\n

Azzal p\u00e1rhuzamosan, ahogy a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyban [4]<\/b><\/a> \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben meg\u00e9l\u00e9nk\u00fclt az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a kor\u00e1bban marginaliz\u00e1lt szem\u00e9lyes dokumentumok (\u00e9letrajzok, napl\u00f3k, levelek) kutat\u00e1sa ir\u00e1nt, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek is kezdt\u00e9k ki\u00e1ll\u00edtani vizu\u00e1lis napl\u00f3ikat, melyeket eleve bemutat\u00e1sra sz\u00e1ntak. Sz\u00e9chy Be\u00e1ta \u00e9s Chilf M\u00e1ria R\u00f3m\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtett festett napl\u00f3i (1986-b\u00f3l illetve 1999-b\u0151l) ugyan szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyeket \u00e9s m\u0171v\u00e9szi munk\u00e1t dokument\u00e1lnak, egy\u00fattal a m\u0171v\u00e9ssz\u00e9 v\u00e1l\u00e1st \u00e9s a m\u0171v\u00e9sz-szerep meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t is szolg\u00e1lt\u00e1k, mely a m\u0171v\u00e9szi cselekv\u00e9s-mint\u00e1k internaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1val (fest\u00e9s, tanulm\u00e1nyok k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, h\u00edres m\u0171eml\u00e9kek megl\u00e1togat\u00e1sa) realiz\u00e1l\u00f3dik, s \u00e1ltaluk v\u00e1lik a fiatal m\u0171v\u00e9sz a t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra is elfogadott m\u0171v\u00e9sz-szem\u00e9lyis\u00e9gg\u00e9. [5]<\/b><\/a><\/p>\r\n

Nem kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rv\u00e9nyes ez Nagy Kriszta devi\u00e1nsnak t\u0171n\u0151 Napl\u00f3-k\u00e9pei<\/i><\/a> est\u00e9ben sem (a 90-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9r\u0151l), hiszen az extravag\u00e1ns szem\u00e9lyis\u00e9gjegyek (egy romantikus-modernista ide\u00e1l szerint) nemcsak, hogy megengedettek a m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra, de egyenesen k\u00edv\u00e1natosak is, \u00edgy Nagy Kriszta e t\u00e1rsadalmi elv\u00e1r\u00e1snak megfelel\u0151en konstru\u00e1lja saj\u00e1t m\u0171v\u00e9sz-egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t. [6]<\/b><\/a><\/p>\r\n

A narrat\u00edv k\u00e9pek (fot\u00f3k) \u00e9s sorozatok mind elterjedtebb\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u2013 e t\u00e9mak\u00f6rben \u2013 egyre ink\u00e1bb mag\u00e1ra a konstru\u00e1lts\u00e1gra tev\u0151d\u00f6tt a hangs\u00faly. Az @\u00ae\u00a9 \u00f3ri\u00e1splak\u00e1t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son 2004-ben Nagy Anna egy curriculum vitae<\/i> felirat\u00fa plak\u00e1ttal szerepelt. A k\u00e9p bal oldal\u00e1n lev\u0151 c\u00e9rnagubancot egy c\u00e9rnasz\u00e1l k\u00f6ti \u00f6ssze a jobb oldalon lev\u0151 szab\u00e1lyos, felrollnizott c\u00e9rnatekerccsel, sugallv\u00e1n a curriculum vitae rendszerezett, egyszersmind konstru\u00e1l\u00f3 mivolt\u00e1t. Eperjesi \u00c1gnes Csal\u00e1di Album\u00e1<\/a><\/i>t (2004) \u00e9vek \u00f3ta alkalmazott elj\u00e1r\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00edtette el; vagyis a mindenf\u00e9le \u00e1rucikk csomagol\u00f3anyag\u00e1n (mely voltak\u00e9ppen h\u00e1ztart\u00e1si hullad\u00e9k) lev\u0151, haszn\u00e1lati utas\u00edt\u00e1s gyan\u00e1nt szerepl\u0151 k\u00e9peket, piktogramokat haszn\u00e1lta saj\u00e1t mondand\u00f3ja k\u00f6zl\u00e9s\u00e9hez. Csal\u00e1di Album\u00e1<\/i>nak k\u00e9psorain a kommersz vizu\u00e1lis anyagot k\u00f6zhelyszer\u0171 mondatokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 feliratokkal ell\u00e1tva szem\u00e9lyes \u00e9lett\u00f6rt\u00e9nett\u00e9 \u2013 k\u00e9preg\u00e9nny\u00e9 \u2013 form\u00e1lta. A line\u00e1risan elrendezett k\u00e9pek az egyes sz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9lyben \u00edrott mondatok \u00e9s a keresztnevek szerepeltet\u00e9se miatt m\u00e1r-m\u00e1r egy egyedi \u00e9lett\u00f6rt\u00e9nett\u00e9 \u00e1llnak \u00f6ssze, de a csupa sablon alkotta elbesz\u00e9l\u00e9sb\u0151l kialak\u00edtott sablon-csal\u00e1d sablon-t\u00f6rt\u00e9nete m\u00e9gis ink\u00e1bb a szem\u00e9lyes \u00e9s a t\u00e1rsadalmi k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rvonal bizonytalans\u00e1g\u00e1ra h\u00edvja fel a figyelmet \u00e9s \u00f6ndefin\u00edci\u00f3nk t\u00e1rsadalmi kereteire vil\u00e1g\u00edt r\u00e1.<\/p>\r\n

Ugyancsak a modern szem\u00e9lyis\u00e9g-konstrukci\u00f3t \u00e9s a m\u0171v\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9g modern konstru\u00e1l\u00e1s\u00e1t kezdi ki Gerber P\u00e1l A m\u0171v\u00e9sz \u00fatja<\/i> c\u00edm\u0171 (2005), 5 perc 4 mp alatt lefut\u00f3, 52 kock\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3, k\u00e9peket \u00e9s azok sz\u00f6veges komment\u00e1rjait tartalmaz\u00f3 diasorozata is. A m\u0171 erej\u00e9t a felbukkan\u00f3 k\u00e9p-sz\u00f6veg p\u00e1rok v\u00e1ratlans\u00e1ga, elt\u00e9r\u0151 t\u00edpus\u00fa humora \u00e9s \u00f6sszetett strukt\u00far\u00e1ja adja.<\/p>\r\n

A nagyon k\u00f6nnyen em\u00e9szthet\u0151nek [7]<\/b><\/a> l\u00e1tsz\u00f3 m\u0171 val\u00f3j\u00e1ban meglehet\u0151sen \u00f6sszetett. Gerber az egyszer\u0171, \u00e1m t\u00f6bb sz\u00e1lba rendezett r\u00e9szekb\u0151l igen bonyolult sz\u00f6vetet hozott l\u00e9tre. \u00cdgy az nem csak v\u00e1ltozatos, humoros \u00e9s \u00e9lvezhet\u0151 lett, de azt is megmutatja, hogy mif\u00e9le egym\u00e1st er\u0151s\u00edt\u0151 elemekb\u0151l konstru\u00e1l\u00f3dik a m\u0171v\u00e9sz \u201emagasztos\u201d szem\u00e9lyis\u00e9ge \u00e9s heroikus teljes\u00edtm\u00e9nye.<\/p>\r\n

A k\u00e9pek \u00e9ppolyan k\u00f6znapiak (vagy csak forr\u00e1suk, st\u00edlusuk, esetleg t\u00edpusuk ismer\u0151ss\u00e9ge ok\u00e1n t\u0171nnek annak), mint amilyen szimpla a mondatokb\u00f3l, f\u00e9lmondatokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, az \u00e9letutat elbesz\u00e9l\u0151 sz\u00f6veg. A minden tekintetben (t\u00e9ma, m\u0171faj, kompoz\u00edci\u00f3, korszak stb.) sokf\u00e9le k\u00e9p m\u00e9lt\u00e1n kelti egyfajta \u201eteljess\u00e9g\u201c ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t, melyet meger\u0151s\u00edt, hogy a heterog\u00e9n sor darabjai a diavet\u00edt\u00e9s homogeniz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en probl\u00e9mamentesen illeszkednek egym\u00e1shoz.<\/p>\r\n

A k\u00e9pek ugyanakkor ismer\u0151s\u00f6knek is t\u0171nnek, j\u00f3r\u00e9szt az\u00e9rt, mert k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00fckb\u0151l ered\u0151en mindenki tal\u00e1l olyat, amilyet m\u00e1r l\u00e1tott, vagy m\u00e9g ink\u00e1bb az\u00e9rt, mert forr\u00e1suk (magazinok, filmek) vagy t\u00edpusuk (priv\u00e1t fot\u00f3, amat\u0151r k\u00e9p, festm\u00e9ny) ismer\u0151s. Jellemz\u0151 m\u00f3don a k\u00e9peket Gerber nagyr\u00e9szt a magas kult\u00fara peremvid\u00e9keir\u0151l szedi \u00f6ssze, a magas m\u0171v\u00e9szetb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k pedig nem a legismertebbek, nem szt\u00e1rm\u0171vek, s emiatt \u00fagy t\u0171nik \u2013 paradox m\u00f3don \u2013 ak\u00e1r saj\u00e1t k\u00f6rnyezet\u00fcnkb\u0151l is sz\u00e1rmazhatn\u00e1nak. A k\u00e9pek egyik fele tal\u00e1lt k\u00e9p [8]<\/b><\/a>, m\u00e1sik fel\u00e9t Gerber \u2013 a fot\u00f3m\u0171v\u00e9szet k\u00e1nonjait messze elvet\u0151 \u2013 f\u00e9nyk\u00e9pei [9]<\/b><\/a> alkotj\u00e1k, melyek k\u00f6z\u00f6tt csup\u00e1n egy \u00f6narck\u00e9p [10]<\/b><\/a> \u00e9s egy saj\u00e1t m\u0171 szerepel.<\/p>\r\n

A k\u00e9peket narrat\u00edv sorozatt\u00e1 f\u0171z\u0151 sz\u00f6vegek elrendez\u00e9se k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9gre tesz szert, mivel a r\u00e9tegek k\u00f6z\u00f6tt tartalmilag-funkcion\u00e1lisan 6+1 diszkurz\u00edv szint [11]<\/b><\/a> k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 el. E k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 funkci\u00f3j\u00fa sz\u00f6vegr\u00e9szek ugyanis l\u00e1tsz\u00f3lag rendszertelen\u00fcl vannak elosztva, \u00edgy megjelen\u00e9s\u00fck keresztbesz\u00f6vi a line\u00e1ris fel\u00e9p\u00edt\u00e9st.<\/p>\r\n

Gerber \u00fagy fogalmazza \u00fajra a XIX. sz\u00e1zadban megalkotott sztereot\u00edp m\u0171v\u00e9sz-k\u00e9pet alkot\u00f3 sablonokat, hogy azok mintegy \u00f6nmagukat bonts\u00e1k le; mes\u00e9lj\u00e9k el azok az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 esem\u00e9nyeket jelezv\u00e9n a t\u00f6rt\u00e9net egyes \u00e1llom\u00e1sait (1. A M\u0170V\u00c9SZ MEG\u00c9RKEZIK<\/a>, 21. ELINDUL AZ \u00daTON<\/a>), vagy mutass\u00e1k be a m\u0171v\u00e9szi \u00fat neh\u00e9zs\u00e9geit (22. ER\u0150S HAT\u00c1SOK \u00c9RIK<\/a>), sz\u00e1moljanak be a m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l, alkot\u00e1si m\u00f3dj\u00e1r\u00f3l (4. MINDENT \u00c1TFOG\u00d3 FIGYELM\u00c9VEL LEHAJOL A MIKRO…<\/a> 5. \u00c9S FELN\u00c9Z A MAKRO JELENS\u00c9GEKIG<\/a>), vagy \u00edrj\u00e1k le a \u201ea m\u0171v\u00e9sz\u201c t\u00edpus\u00e1nak megalkot\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges tev\u00e9kenys\u00e9gform\u00e1kat (40. FELN\u00c9Z AZ \u00c9GRE<\/a> 41. EL\u0150VESZI SZERSZ\u00c1MAIT<\/a>).<\/p>\r\n

A t\u00edpuside\u00e1lhoz nem felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges \u2013 egyfajta egyedis\u00e9g sugalmaz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n esetlegesnek t\u0171n\u0151 \u2013 von\u00e1sok, melyek az elbesz\u00e9l\u00e9s hiteless\u00e9g\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1ln\u00e1k, \u00e9ppoly sztereotipikusak, mint az el\u0151bb eml\u00edtettek (31. \u00c9LVEZI A NAPF\u00c9NYT<\/a>, 33. T\u00c1RSAS\u00c1GBA J\u00c1R<\/a>). Gerber \u00e9pp\u00fagy alkalmazza ezeket, mint azokat a paneleket, amelyek az eg\u00e9sz m\u00edtosz heroikuss\u00e1g\u00e1t, nagyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t, egyetemess\u00e9g\u00e9t hivatottak jellemezni: (A m\u0171v\u00e9sz meg\u00e9rkezik) 2. A TELJESS\u00c9GBE<\/a> 3. EBBE AZ UNIVEZUMBA<\/a>.<\/p>\r\n

Gerber a XIX. sz\u00e1zadi nevel\u0151d\u00e9si reg\u00e9nyek toposzai k\u00f6z\u00e9 illesztett, \u00e1m ezekt\u0151l tartalmilag k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mondataival l\u00e1tsz\u00f3lag korszer\u0171s\u00edtett m\u0171v\u00e9sz-k\u00e9pet konstru\u00e1l (34. VAGY SZARIK A K\u00c1OSZ T\u00c1RSADALM\u00c1RA<\/a>). Ezzel azonban \u00e9pp\u00fagy kiforgatja a kort\u00e1rs, mint a XIX. sz\u00e1zadi diskurzusok retorikai fordulatait (p\u00e9ld\u00e1ul az identit\u00e1s, a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g t\u00e1rsadalma, a strat\u00e9gia \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyis\u00e9g k\u00e9rd\u00e9seit).<\/p>\r\n

A vet\u00edt\u00e9s line\u00e1ris olvasatot \u00edr el\u0151, \u00edgy a sz\u00f6veg ad narrat\u00edv \u00e9rtelmet a k\u00e9psornak (ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert bal oldalon van a balr\u00f3l jobbra halad\u00f3 \u00edr\u00e1s). Ugyanakkor, mivel a feliratok mindig k\u00e9pek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban jelennek meg, az \u201eeredeti\u201c narrat\u00edv \u00e9rtelem tartalmilag gazdagodik, konkretiz\u00e1l\u00f3dik, vagy \u00e9pp megbicsaklik.<\/p>\r\n

Az eredend\u0151en t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171 k\u00e9pek pedig egy\u00e9rtelm\u0171(bb) olvasatot nyernek. A k\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg egy\u00fcttesen hat, \u00e9s mivel az egyes p\u00e1rok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se is rendszerint m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s (olykor illusztrat\u00edv, \u00e1m gyakrabban ink\u00e1bb kompetit\u00edv, vagy szokv\u00e1nyosnak egy\u00e1ltal\u00e1n nem nevezhet\u0151 tartalmi kapcsolatuk ink\u00e1bb ellentmond\u00e1sban \u00e1ll egym\u00e1ssal), \u00e1lland\u00f3an kiz\u00f6kken\u00fcnk a ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sb\u00f3l.<\/p>\r\n

Ugyanazzal a lend\u00fclettel, amellyel Gerber, k\u00e9peihez sz\u00f6veget rendelve, fel\u00e9p\u00edt egy fikt\u00edv m\u0171v\u00e9szi \u00e9letutat, egyben le is bontja azt; \u00e9pp illeszt\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n teszi l\u00e1that\u00f3v\u00e1 a nevets\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt, megr\u00f6gz\u00fclt k\u00f6zhelyeket. Olykor a k\u00e9p-szekvenci\u00e1b\u00f3l ad\u00f3dik a humor [12]<\/b><\/a>, legink\u00e1bb azonban a m\u0171 eg\u00e9sz\u00e9nek szerkezet\u00e9b\u0151l k\u00f6vetkezik: az els\u0151 \u00e9s utols\u00f3 \u201ejelenetet\u201d, amelyben A M\u0170V\u00c9SZ MEG\u00c9RKEZIK<\/a>, illetve AHOL (az int\u00e9zm\u00e9nyben) NYITOTT SZEMMEL \u00c1LMODVA KI\u00c1LL\u00cdTJA \u00d6NMAG\u00c1T<\/a>, egy-egy szoborportr\u00e9 illusztr\u00e1lja. Ez az elrendez\u00e9s, a szobrok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9ge ellen\u00e9re is, szimbolikusan a visszat\u00e9r\u00e9st konnot\u00e1lja, amely lehetne ak\u00e1r mitikusan kozmikus vagy ban\u00e1lisan lehangol\u00f3 is, a k\u00fczdelem kisszer\u0171s\u00e9ge folyt\u00e1n (amivel a m\u0171v\u00e9sz expressis verbis az \u201eint\u00e9zm\u00e9nyig\u201c, mint legf\u0151bb c\u00e9lig jut el) m\u00e9gis ink\u00e1bb szomor\u00faan nevets\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lik [13]<\/b><\/a>.<\/p>\r\n

\u00c9pp a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 jelenet-p\u00e1r reprezent\u00e1lja a m\u0171v\u00e9sz gig\u00e1szi k\u00fczdelm\u00e9t \u00e9s \u00e1tmeneti buk\u00e1s\u00e1t: NAGY TERVEKET KOV\u00c1CSOL<\/a>, DE AZ ESEM\u00c9NYEK KERESZTEZIK ELK\u00c9PZEL\u00c9S\u00c9T<\/a>. Gerber kiemelt helyre, a szimmetriatengelyre helyezi ezeket a kijelent\u00e9seket, melyeket \u00fajabb (k\u00e9pi) k\u00f6zhelyekkel tet\u00e9z. A fordul\u00f3pont heroikuss\u00e1g\u00e1t t\u00falhangs\u00falyozv\u00e1n teszi azt nevets\u00e9gess\u00e9: az els\u0151 ugyanis egy sz\u00ednh\u00e1zi jelenetet mutat, melyen a fot\u00f3s egy heves emberi mozdulatot kapott el, de a m\u00e1sik sem kev\u00e9sb\u00e9 expressz\u00edv: a romos, \u00fcres t\u00e9ren karjait sz\u00e9tvetve \u00e1ll\u00f3 pongyol\u00e1s, feld\u00falt n\u0151 a m\u0171v\u00e9sz mag\u00e1n\u00e9let\u00e9re l\u00e1tszik utalni, meglehet\u0151sen groteszk \u00e9s sark\u00edtott m\u00f3don [14]<\/b><\/a>.<\/p>\r\n

A szarkasztikus megjegyz\u00e9sek v\u00e9g\u00fcl is a k\u00e9pekkel egy\u00fctt v\u00e1lnak ironikuss\u00e1 \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a 15. \u00e9s 16 di\u00e1n: 15. \u00c9LETSTRAT\u00c9GI\u00c1JA SZERINT VAGY HELYT\u00c1LL 16. VAGY MENEK\u00dcL A HULL\u00c1MOKON. J\u00f3llehet a vagy-vagy nem \u00fajkelet\u0171 (neh\u00e9z d\u00f6nt\u00e9sek mindig is k\u00eds\u00e9rt\u00e9k h\u0151s f\u00e9rfiainkat a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n), az \u00e9letstrat\u00e9gi\u00e1val oper\u00e1l\u00f3 retorika azonban \u00faj. S ahogy Gerber \u00e9lcel\u0151dik ezen \u2013 a Superman<\/i> filmkock\u00e1t, illetve az \u00f3ri\u00e1sb\u00e9k\u00e1val tal\u00e1lkoz\u00f3, tengeren h\u00e1ny\u00f3d\u00f3 Gulliver<\/i> figur\u00e1j\u00e1t \u00e1ll\u00edtva a fenti sz\u00f6vegekkel p\u00e1rba \u2013, \u00fagy d\u00f6nti romba a kierkegaard-i felvet\u00e9st, ak\u00e1rcsak az \u00f3korig, a v\u00e1lasz\u00fatn\u00e1l t\u00e9pel\u0151d\u0151 Herkulesig visszamen\u0151 konfliktusokat [15]<\/b><\/a>.<\/p>\r\n

Gerber konkr\u00e9tan is megk\u00e9rd\u0151jelezi a m\u0171v\u00e9sz-szerepet\/egy\u00e9nis\u00e9get. A M\u0171v\u00e9sz<\/i> a sz\u00f6veg szerint 27-szer jelenik meg, karaktere m\u00e9gsem azonos\u00edthat\u00f3 (23 esetben \u2013 l\u00e9v\u00e9n egyed\u00fcl a k\u00e9pen \u2013 ugyan tudhat\u00f3, hogy maga a m\u0171v\u00e9sz van jelen, de mindig m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s k\u00e9pviseli [16]<\/b><\/a>: a m\u0171v\u00e9sznek, a f\u0151h\u0151snek nincs arca [17]<\/b><\/a>). Ugyanakkor a legt\u00f6bb szerep karik\u00edrozott, r\u00e1ad\u00e1sul fizikai munk\u00e1sokat \u00e1ll\u00edt a m\u0171v\u00e9sz hely\u00e9re [18]<\/b><\/a>.<\/p>\r\n

Gerber a m\u0171v\u00e9szi munk\u00e1val is tr\u00e9f\u00e1t \u0171z, mintegy kicsiben modellezi, milyen az, amikor a m\u0171v\u00e9sz \u00d6SSZEK\u00d6T M\u00daLTAT \u00c9S J\u00d6VEND\u0150T (43), azaz k\u00e9t krumplit k\u00f6t \u00f6ssze, a bel\u00e9j\u00fck sz\u00fart gyufasz\u00e1lakra er\u0151s\u00edtett zsineggel. Saj\u00e1t mag\u00e1t sem k\u00edm\u00e9li: fiatalkori \u00f6narck\u00e9p\u00e9vel illusztr\u00e1lja a m\u0171v\u00e9sz igyekezet\u00e9t, hogy bejusson a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nybe [19]<\/b><\/a>. Nemcsak az \u00fan. fizikai \u00e9s szellemi munk\u00e1t mossa \u00f6ssze, de ironikusan a konkr\u00e9t \u00e9s tranzit\u00edv \u00e9rtelmeket is egym\u00e1sra kop\u00edrozza [20]<\/b><\/a>.<\/p>\r\n

A t\u00f6rt\u00e9nelemhez, a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez f\u0171z\u0151d\u0151 sokr\u00e9t\u0171 kapcsolatot reprezent\u00e1lja A m\u0171v\u00e9sz \u00fatja<\/i>. Gerber egyfel\u0151l nivell\u00e1l: Rembrand m\u0171veit\u0151l a saj\u00e1t jelenkori f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9ig mindent \u00f6sszehord, majd egyetlen elbesz\u00e9l\u00e9sben egys\u00e9ges\u00edt, ugyanakkor j\u00e1tszik is e k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151szakokkal. A magyarorsz\u00e1gi szocialista m\u00faltra is reflekt\u00e1l. P\u00e9ld\u00e1ul, amikor f\u0151h\u0151se D\u00cdJAT KAP, egy szab\u00e1szverseny-plakett szerepel a k\u00e9pes oldalon, a m\u0171v\u00e9szi folyamatot pedig munk\u00e1sokat oktat\u00f3 di\u00e1k k\u00e9pviselik.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9sz \u00fatja<\/i> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben Gerber P\u00e1l mintegy par\u00f3di\u00e1j\u00e1t adja a XIX. sz\u00e1zadban n\u00e9pszer\u0171, grafikai sorozatokban is feldolgozott fejl\u0151d\u00e9sreg\u00e9nynek (Bildungsroman illetve K\u00fcnstlerroman). Az egym\u00e1ssal t\u00e1rs\u00edtott toposzokkal Gerber \u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szi \u201ekibontakoz\u00e1s\u201d term\u00e9szetesnek v\u00e9lt k\u00e9pzet\u00e9t \u00e1ssa al\u00e1 meglehet\u0151sen sz\u00f3rakoztat\u00f3 m\u00f3don, megmutatv\u00e1n, hogyan konstru\u00e1l\u00f3dik \u201ea m\u0171v\u00e9szi \u00e9let\u00fat\u201d, s hogy a szem\u00e9lyes nagy m\u00edtoszt hogyan, mib\u0151l hozza l\u00e9tre \u2013 a m\u0171v\u00e9sszel egy\u00fctt \u2013 a t\u00e1rsadalmi k\u00f6zmegegyez\u00e9s. Gerber a szerz\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek \u201ekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1n\u201d kereszt\u00fcl \u00e1rnyaltan \u00e9rz\u00e9kelteti a modernizmushoz \u00e9s modernit\u00e1shoz val\u00f3 ambivalens kapcsolat\u00e1t.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szi \u00e9let\u00fat \u00fajrafogalmaz\u00e1sa teh\u00e1t az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9gre tett szert. Az eml\u00edtett munk\u00e1k ahhoz a sok sz\u00e1lon fut\u00f3 diskurzushoz sz\u00f3lnak hozz\u00e1, amely a m\u0171v\u00e9szi \u00e9s az egy\u00e9ni \u00e9let \u00e9s identit\u00e1s k\u00f6r\u00fcl folyik, s a \u201enagy narrat\u00edva\u201d v\u00e9g\u00e9vel mind szerte\u00e1gaz\u00f3bb\u00e1 \u00e9s kifinomultabb\u00e1 v\u00e1lt. A modernit\u00e1s egyetemes t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t a \u201enagy\u201d, \u201efontos\u201d politikai esem\u00e9nyek rajzolj\u00e1k ki, a szem\u00e9lyis\u00e9g olykor csak a t\u00e1rsadalmi sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g v\u00e9grehajt\u00f3ja, mik\u00f6zben az egyetemes m\u0171v\u00e9szet \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00e9t a \u201em\u0171v\u00e9sz-zsenik\u201d mesterm\u0171veib\u0151l emelt\u00e9k.<\/p>\r\n

A \u201eszerz\u0151 hal\u00e1l\u00e1val\u201d kezd\u0151d\u0151en azonban ez a nagy ellentmond\u00e1s, ez a k\u00e9toldal\u00fa, csup\u00e1n nappalra \u00e9s \u00e9jszak\u00e1ra reduk\u00e1lt vil\u00e1g \u2013 k\u00edgy\u00f3nyelv\u0171s\u00e9g, ahogy Bruno Latour legut\u00f3bb is eml\u00edtette [21]<\/b><\/a> \u2013 mintha sz\u00e9tt\u00f6redezett \u00e9s soksz\u00edn\u0171bb\u00e9 v\u00e1lt volna. A t\u00f6bbf\u00e9le t\u00f6rt\u00e9nelmi elbesz\u00e9l\u00e9ssel egy\u00fctt a t\u00f6bbf\u00e9le identit\u00e1s is l\u00e9tjogosults\u00e1got kapott. A m\u0171v\u00e9sz t\u00f6bb\u00e9 nem a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek egyed\u00fcli let\u00e9tem\u00e9nyese, hanem differenci\u00e1ltabb, t\u00f6bbf\u00e9le identit\u00e1s motiv\u00e1lta szem\u00e9lyis\u00e9g, \u00e9s ez a t\u00f6bbf\u00e9le identit\u00e1s adja a sz\u00e9tt\u00f6redezett nagy narrat\u00edva hely\u00e9n \u00fajb\u00f3l \u00e9s \u00fajb\u00f3l keletkez\u0151 narrat\u00edvumok alapj\u00e1t.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

1<\/b><\/a> 1999, 50 x 60 cm, Ellend, egykori tsz-major, 1999. j\u00falius 20. 16 \u00f3ra. Szem\u00e9lyek: Ilonka n\u00e9ni (sz\u00fcl.: 1926) \u00e9s a nagyap\u00e1m. Felhaszn\u00e1lt k\u00e9p: Kazimit Malevics Tiszta form\u00e1k kompoz\u00edci\u00f3ja, 1926 k.) Gyenis Tibor munk\u00e1i \/ works 1995-2001. Szerk.: N\u00e1dori L\u00eddia, 2001, Baranyai Alkot\u00f3telepek Kht, 39.<\/p>\r\n

2<\/b><\/a> A sors ir\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak t\u0171n\u0151 epiz\u00f3d azonban k\u00e9t oldalr\u00f3l is megokolhat\u00f3. A hajt\u00f3er\u0151 kereshet\u0151 egyfel\u0151l valamif\u00e9le t\u00e1rsadalmi nyom\u00e1sban, amely a m\u0171v\u00e9szekt\u0151l aktivit\u00e1st v\u00e1r el, m\u00e1sfel\u0151l Malevics forradalmi avantg\u00e1rd expanzionizmus\u00e1ban. Nem mintha Malevics hajlott volna az \u201ealkalmaz\u00e1sra\u201c, sz\u00e1m\u00e1ra egy ilyen akci\u00f3 ink\u00e1bb a m\u0171v\u00e9szet mindent \u2013 \u00edgy a k\u00f6rnyezetet is \u2013 \u00e1that\u00f3 \u201eszellemi erej\u00e9t\u201c h\u00fazhatta al\u00e1.<\/p>\r\n

3<\/b><\/a> El\u0151szav\u00e1ban id\u00e9zi Stephan S. Wiese. In Kazimir Malevics: A t\u00e1rgyn\u00e9lk\u00fcli vil\u00e1g. Budapest, 1986, Corvina, IX.<\/p>\r\n

4<\/b><\/a> Gy\u00e1ni G\u00e1bor: Eml\u00e9kez\u00e9s \u00e9s oral history. BUKSZ, 1998. \u0150sz, 297-303. \u00dajrak\u00f6z\u00f6lve: Uo: Eml\u00e9kez\u00e9s, eml\u00e9kezet \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem elbesz\u00e9l\u00e9se<\/i>. Budapest, 2000, Napvil\u00e1g Kiad\u00f3, 128-144.<\/p>\r\n

5<\/b><\/a> Bicskei \u00c9va: Napl\u00f3, vizu\u00e1lis autobiogr\u00e1fia, K\u00fcnstlerroman. Szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s szem\u00e9lyess\u00e9g Sz\u00e9kely Bertalan \u201eIfj\u00fakori napl\u00f3j\u00e1ban\u201c c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban (Aetas<\/i>, 2002\/2-3. 84-111.) meggy\u0151z\u0151en kifejti, hogy a K\u00fcnstlerroman, az (\u00f6n)\u00e9letrajz \u00e9s a napl\u00f3 \u201eaz egy\u00e9nis\u00e9g identit\u00e1s\u00e1nak ki\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s t\u00e1rsadalmi reprezent\u00e1ci\u00f3ja\u201c (88.) \u2013 Sz\u00e9kely napl\u00f3bejegyz\u00e9sein kereszt\u00fcl \u2013 p\u00e9ld\u00e1kkal illusztr\u00e1lva a XIX. sz\u00e1zadi K\u00fcnstlerroman \u00e9s vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9sz\u00e9letrajzok n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t. Ezekben a XX. sz\u00e1zad sem sz\u0171k\u00f6lk\u00f6dik, el\u00e9g ha csak Hermann Hesse Narziss \u00e9s Goldmund<\/i> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9re gondolunk (Budapest, 1963, Eur\u00f3pa).<\/p>\r\n

6<\/b><\/a> A k\u00e9pletet bonyol\u00edtja, hogy n\u0151m\u0171v\u00e9szekr\u0151l van sz\u00f3. Egyr\u00e9szt Magyarorsz\u00e1gon \u0151k most k\u00fczdenek az\u00e9rt (a m\u0171v\u00e9szi szem\u00e9lyis\u00e9g megkonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1val), ami f\u00e9rfi koll\u00e9g\u00e1ik sz\u00e1m\u00e1ra a XIX. sz\u00e1zadra csaknem k\u00e9szen \u00e1llt, m\u00e1sr\u00e9szt m\u0171v\u00e9szi foglalkoz\u00e1suk elismertet\u00e9s\u00e9\u00e9rt, vagy \u00e9ppen, mint Nagy Kriszta, hogy nekik is j\u00e1r a devi\u00e1ns magatart\u00e1si mint\u00e1ba illeszked\u00e9s. Harmadr\u00e9szt: \u0151k k\u00f6nnyedebben, szabadabban fogalmaznak meg mag\u00e1n\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9seket, mert egyfel\u0151l \u0151ket mint m\u0171v\u00e9szeket nem k\u00f6ti g\u00fazsba az a felel\u0151ss\u00e9g, ami azoknak jut, akik komolyan vannak v\u00e9ve, m\u00e1sfel\u0151l, mivel a mag\u00e1n\u00e9let mindm\u00e1ig ink\u00e1bb a n\u0151k birodalma, l\u00e1tsz\u00f3lag t\u00edpusuknak megfelelve tudtak a f\u00e9rfiak sz\u00e1m\u00e1ra fenntartott nyilv\u00e1nos szf\u00e9r\u00e1ba hatolni. Negyedr\u00e9szt, ugyananazzal a lend\u00fclettel, amellyel a mag\u00e1n\u00fcgyet nyilv\u00e1noss\u00e1 teszik, kezdik ki a k\u00e1nont \u2013\u201eaz egyetemes\u201c, \u201ea k\u00f6z\u00fcgy\u201c k\u00e1nonj\u00e1t.<\/p>\r\n

7<\/b><\/a> Azaz, hogy a m\u0171v\u00e9sz egy k\u00fcl\u00f6nleges, ihletett ember, aki \u00e9lete sor\u00e1n f\u00e1rads\u00e1gos munk\u00e1val alkot.<\/p>\r\n

8<\/b><\/a> Antikv\u00e1riumban v\u00e1s\u00e1rolt(2), munk\u00e1sokat oktat\u00f3 dia az \u00f6tvenes \u00e9vekb\u0151l (42, 51), fekete-feh\u00e9r fot\u00f3 (4, 11, 28, 36), K. Savely D. Gulliver utaz\u00e1sihoz k\u00e9sz\u00edtett k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3ja (14, 16), a Kult\u00fara vil\u00e1ga<\/i> c. k\u00f6nyv Rodin Gondolkod\u00f3j\u00e1val d\u00edsz\u00edtett c\u00edmlapja 1963-b\u00f3l (48), k\u00e9peslap (19, 45), film still (7, 15, 22, 44), sz\u00ednh\u00e1zi jelenet (25, 26), illusztr\u00e1ci\u00f3 magazinb\u00f3l (35) pl. a Lak\u00e1skult\u00far\u00e1<\/i>b\u00f3l, (20), sajt\u00f3fot\u00f3 (27), m\u0171alkot\u00e1sok reprodukci\u00f3i (6, 12, 17, 18, 31).<\/p>\r\n

9<\/b><\/a> T\u00e1jk\u00e9p (10: a P\u00f3 torkolatvid\u00e9ke, 30: Alpok), v\u00e1rosi r\u00e9szlet (3, 9, 24, 37) emberek (13: M\u00fcnchenben, 34: P\u00e1rizsban) park (21: Bonn, 23: Glasgow, 29. Berlin) \u00e9gbolt (5, 42, 49), Gerber csal\u00e1dja, bar\u00e1tai, koll\u00e9g\u00e1i (8, 33, 38, 39), t\u00e1rgyak (41: szersz\u00e1m-k\u00e9szlet, 32: Szab\u00e1szverseny d\u00edja az \u00f6tvenes \u00e9vekb\u0151l), ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si enteri\u0151r (46, 47: 2003, Velencei Bienn\u00e1l\u00e9)<\/p>\r\n

10<\/b><\/a> (50) 1977-b\u0151l, amit bevonul\u00e1s el\u0151tt k\u00e9sz\u00edtett. Gerber P\u00e1l sz\u00f3beli k\u00f6zl\u00e9se.<\/p>\r\n

11<\/b><\/a> I. Az \u00e9let\u00fat: 1. A M\u0170V\u00c9SZ MEG\u00c9RKEZIK<\/a>, 21. ELINDUL AZ \u00daTON<\/a>, 26. NAGY TERVEKET KOV\u00c1CSOL<\/a>, 29. KI\u00c9R AZ ALAG\u00daTB\u00d3L, 32. D\u00cdJAT KAP<\/a>, 42. EGY VIL\u00c1GOT AKAR \u00c9P\u00cdTENI<\/a> 43. \u00d6SSZEK\u00d6T M\u00daLTAT \u00c9S J\u00d6VEND\u0150T.
\r\nII. A m\u0171v\u00e9szi \u00e9let\u00fat neh\u00e9zs\u00e9gei: 6. ALKALMANK\u00c9NT MEGK\u00cdNOZZ\u00c1K A H\u00c9TK\u00d6ZNAPOK<\/a>, 22. … ER\u0150S HAT\u00c1SOK \u00c9RIK<\/a> 27. DE AZ ESEM\u00c9NYEK KERESZTEZIK ELK\u00c9PZEL\u00c9S\u00c9T<\/a>, 50. … NAGY ER\u0150FESZ\u00cdT\u00c9SEK K\u00d6ZEPETTE<\/a>.
\r\nIII. A m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1ja: 4. MINDENT \u00c1TFOG\u00d3 FIGYELM\u00c9VEL LEHAJOL A MIKRO… 5. \u00c9S FELN\u00c9Z A MAKRO JELENS\u00c9GEKIG 12. SZIMB\u00d3LUMOKBAN KEZD GONDOLKODNI<\/a>, 46. FEL…<\/a> 47. S AL\u00c1 J\u00c1RK\u00c1L<\/a> 48. A KULT\u00daRA VIL\u00c1G\u00c1BAN<\/a> 49. LEVEG\u0150T K\u00cdV\u00c1N EBBE A T\u00c9RBE<\/a>.
\r\nIV. A \u201em\u0171v\u00e9sz\u201c tipikus von\u00e1sai, (kv\u00e1zi \u00f6sszetett, romantikus \u00e9s realista) jellem\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3 cselekv\u00e9sformul\u00e1k: 18. \u00daJRA GYEREK SZERETNE LENNI<\/a> 19. \u00c9S ELHAJ\u00d3ZNI<\/a> 20. A SIVATAGB\u00d3L<\/a>, 39. MEG\u00c1LL, MINT AKI GONDOLKODIK<\/a>, 40. FELN\u00c9Z AZ \u00c9GRE<\/a> 41. EL\u0150VESZI SZERSZ\u00c1MAIT<\/a>.
\r\nV. \u00dan. egyedi von\u00e1sok: 7. OLYKOR INGER\u00dcLT LESZ 8. DE MEG\u0150RZI HUMOR\u00c9RZ\u00c9K\u00c9T, 23. MEGIJED, HOGY ELT\u00c9VEDT<\/a>, 31. \u00c9LVEZI A NAPF\u00c9NYT<\/a>, 33. T\u00c1RSAS\u00c1GBA J\u00c1R<\/a> , 38. EGYSZER\u0170 T\u00d6RT\u00c9NETEKBE BONYOL\u00d3DIK.
\r\nVI. A t\u00f6rt\u00e9net elhelyez\u00e9se a m\u0171v\u00e9szi \u00e9let egyetemess\u00e9g\u00e9nek, nagyszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l: (A m\u0171v\u00e9sz meg\u00e9rkezik) 2. A TELJESS\u00c9GBE<\/a> 3. EBBE AZ UNIVEZUMBA<\/a>.
\r\nVII. XX. sz\u00e1zadi szerereot\u00edpi\u00e1k: 15. \u00c9LETSTRAT\u00c9GI\u00c1JA SZERINT VAGY HELYT\u00c1LL 16. VAGY MENEK\u00dcL A HULL\u00c1MOKON, 34. VAGY SZARIK A K\u00c1OSZ T\u00c1RSADALM\u00c1RA, 37. MIK\u00d6ZBEN KERESI A M\u00c1SIKAT \u00c9S \u00d6NMAG\u00c1T, (…HOGY…) 51. <\/a>BECIPELJE MAG\u00c1T AZ INT\u00c9ZM\u00c9NYBE<\/a> 52. <\/a>AHOL NYITOTT SZEMMEL \u00c1LMODVA KI\u00c1LL\u00cdTJA \u00d6NMAG\u00c1T<\/a>. Term\u00e9szetesen vannak olyan r\u00e9szek, amelyek t\u00f6bbf\u00e9le szintet is k\u00e9pviselnek (51, 52.) \u00e9s el\u0151fordulnak olyanok, amelyek (mint sz\u00f6vegek) \u00f6n\u00e1ll\u00f3an kev\u00e9ss\u00e9 \u00e1llj\u00e1k meg a hely\u00fcket, az el\u0151z\u0151vel \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151vel alkotnak szintaktikai egys\u00e9get (18-20, 46-48), \u00e1m mindez csak Gerber munk\u00e1j\u00e1nak \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9t h\u00fazza al\u00e1. <\/a><\/p>\r\n

12<\/b><\/a> P\u00e9ld\u00e1ul Rembrandt festm\u00e9ny\u00e9t (a lel\u00e1ncolt Androm\u00e9da<\/i> \u2013 6) egy filmb\u0151l vett, b\u00fatort rugdos\u00f3 f\u00e9rfi (7) k\u00e9pe \u201evezeti be\u201c, \u00e9s egy felh\u0151s \u00e9g fot\u00f3ja (5) k\u00f6veti.<\/p>\r\n

13<\/b><\/a> Ha nem is k\u00f6zismerten vagy nyilv\u00e1nval\u00f3an, az els\u0151 k\u00e9p Gerber fot\u00f3ja a Kerepesi temet\u0151 egyik s\u00edrszobr\u00e1r\u00f3l (a m\u0171v\u00e9sz k\u00f6zl\u00e9se), az utols\u00f3 pedig VII. Henrik halotti maszkj\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett gipsz. \u00cdgy a hal\u00e1l fogja k\u00f6zre persze k\u00f6zhelyszer\u0171en, de m\u00e9g ink\u00e1bb ironikusan a m\u0171v\u00e9sz \u00fatj\u00e1t.<\/p>\r\n

14<\/b><\/a> A k\u00e9p azonban a lebomb\u00e1zott Groznijt mutatja, \u00edgy az eredetileg r\u00e9m\u00fcletes k\u00e9p m\u00e1s kontextusba ker\u00fclve groteszk jelenett\u00e9 v\u00e1lhatott (ahogy sok m\u00e1s esetben is a k\u00e9p „eredeti” jelent\u00e9se elt\u0171nt, a k\u00e9p ak\u00e1r ellent\u00e9tes \u00e9rtelm\u0171v\u00e9 is v\u00e1lt).<\/p>\r\n

15<\/b><\/a> A 34. felirat pedig (VAGY SZARIK A K\u00c1OSZ T\u00c1RSADALM\u00c1RA) all\u00fazi\u00f3ja volna a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g t\u00e1rsadalm\u00e1nak \u2013 melyb\u0151l (de b\u00e1rmelyikb\u0151l is) ki van z\u00e1rva, m\u00e9g ha saj\u00e1t v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3an is, a sz\u00f6veg k\u00e9pi p\u00e1rj\u00e1n megjelen\u0151, padon fekv\u0151 hajl\u00e9ktalan. A 3. k\u00e9pen az UNIVERZUMot \u2013 ahova a m\u0171v\u00e9sz meg\u00e9rkezett \u2013 egy \u00fct\u00f6tt-kopott, elhagyatott j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9ri forg\u00f3 k\u00e9pviseli, mely a maga sz\u00e1nalmas, esend\u0151 kin\u00e9zet\u00e9vel szinte b\u00e1rhol lehetne (Gerber Finnorsz\u00e1gban f\u00e9nyk\u00e9pezte). A g\u00f6mb forma, s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte keringeni hivatott \u00fcl\u0151k\u00e9k (bolyg\u00f3k) \u2013 mint reprezent\u00e1nsok \u2013 egy v\u00e9letlen\u00fcl idepottyant kis vil\u00e1geg\u00e9sz k\u00e9pzet\u00e9t keltik.<\/p>\r\n

16<\/b><\/a> Hol egy s\u00edrszobor (1), hol egy \u00e9p\u00edt\u0151ipari munk\u00e1s (42, 51), hol sz\u00edn\u00e9sz (7, 15, 25, 26), egyszer egy n\u0151 (45), m\u00e1sszor egy m\u00e1sik m\u0171v\u00e9sz (4, 39 osztr\u00e1k m\u0171v\u00e9sz a XIX. sz\u00e1zadb\u00f3l \u00e9s Kicsiny Bal\u00e1zs).<\/p>\r\n

17<\/b><\/a> K\u00e9tszer szerepel ugyan maga Gerber is, de ugyan\u00fagy anonim marad, mint a t\u00f6bbi (az 50. mellett a 8-on, ott kisfi\u00e1val \u00e9s Kungl Gy\u00f6rgy csal\u00e1dj\u00e1val).<\/p>\r\n

18<\/b><\/a> Persze emancip\u00e1lhatn\u00e1 is a k\u00e9tf\u00e9le munk\u00e1t, de ez\u00fattal nem ez a c\u00e9lja (Gerber term\u00e9szetesen most sem arisztokratikus), ink\u00e1bb csak azt hozza felsz\u00ednre, milyen t\u00e1vol is \u00e1ll a m\u0171v\u00e9sz er\u0151fesz\u00edt\u00e9se az \u00e9vsz\u00e1zadok alatt besulykolt fellengz\u0151s ide\u00e1kt\u00f3l, amikor egy lap\u00e1tol\u00f3 munk\u00e1ssal az EGY VIL\u00c1GOT AKAR \u00c9P\u00cdTENI (42) \u00e9s a t\u00e9gl\u00e1t hurcol\u00f3val a BECIPELJE MAG\u00c1T AZ INT\u00c9ZM\u00c9NYBE (51) sz\u00f6veget t\u00e1rs\u00edtja (Mindkett\u0151 a S\u00f3s-f\u00e9le bizom\u00e1nyiban tal\u00e1lt a munk\u00e1soktat\u00f3 diasorozatb\u00f3l).<\/p>\r\n

19<\/b><\/a> HOGY NAGY ER\u0150FESZ\u00cdT\u00c9SEK K\u00d6ZEPETTE (50)<\/p>\r\n

20<\/b><\/a> Teszi ezt akkor is, amikor kritik\u00e1t gyakorol a modulokb\u00f3l val\u00f3 \u00e9p\u00edtkez\u00e9sre: a SIVATAGot (20) egy 70-es \u00e9vek-beli lak\u00f3szoba magazin-fot\u00f3ja illusztr\u00e1lja \u2013 ahonnan a m\u0171v\u00e9sz elv\u00e1gy\u00f3dik (18,19, 20: \u00daJRA GYEREK SZERETNE LENNI \u00c9S ELHAJ\u00d3ZNI A SIVATAGB\u00d3L). Ugyanilyen humoros a k\u00f6zhelyek halmoz\u00e1sa is: az elhaj\u00f3z\u00e1st egy k\u00e9peslapon megjelen\u0151 haj\u00f3, a mened\u00e9ket egy mened\u00e9kh\u00e1z jelk\u00e9pezi.<\/p>\r\n

21<\/b><\/a> Christian SW. G. Katti: Mediating Political \u201eThings\u201c, and the Forked Tungue of Modern Culture: A Conversation with Bruno Latour. Art Journal<\/i>, Spring 2006, Vol. 65. No I. 95-115.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00a0 documenta12 foly\u00f3irat-projekt \u00a0 Antikvit\u00e1sunk-e a modernit\u00e1s; \u00e9s ha igen, vajon abban az \u00e9rtelemben-e, ahogyan az antikvit\u00e1s volt az a k\u00f6z\u00e9pkor sz\u00e1m\u00e1ra, mely modern (V. sz. Szt. \u00c1goston) vall\u00e1s\u00e1nak nyelv\u00e9\u00fcl az antikok nyelv\u00e9t (latin) v\u00e1lasztotta, \u00faj vall\u00e1s\u00e1t katholikossz\u00e1, azaz egyetemess\u00e9 t\u00e9ve; mely korszak az antikvit\u00e1s k\u00f6veit haszn\u00e1lta \u2013 sz\u00f3 szerint is \u2013 \u00faj \u00e9p\u00fcleteinek emel\u00e9s\u00e9hez; […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630350,"parent":400392,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400354","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400354","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400354"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400354\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023813,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400354\/revisions\/2023813"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400392"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630350"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400354"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400354"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400354"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}