{"id":400358,"date":"2006-09-24T22:00:00","date_gmt":"2006-09-24T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400358"},"modified":"2022-06-14T08:50:15","modified_gmt":"2022-06-14T07:50:15","slug":"a-periferia-varosi-terei-avagy-budapest-szeleinek-ujrafelfedezese","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/documenta12-folyoirat-projekt\/a-periferia-varosi-terei-avagy-budapest-szeleinek-ujrafelfedezese","title":{"rendered":"A perif\u00e9ria v\u00e1rosi terei, avagy Budapest sz\u00e9leinek \u00fajrafelfedez\u00e9se"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n
\"img\"<\/a><\/td>\r\n\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
documenta12 foly\u00f3irat-projekt<\/a><\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n<\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/div>\r\n
\r\n

 <\/p>\r\n

\u201e\u2026A poszturb\u00e1nus \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gben a sz\u00e9lek teljesen megsz\u00e1llt\u00e1k a k\u00f6z\u00e9ppontot,
\r\n\u00e9s sz\u00e9tsz\u00f3rt\u00e1k annak f\u00f3kusz\u00e1t.\u201d
\r\nAnthony Vidler<\/i><\/p>\r\n
\r\n

2006 okt\u00f3ber\u00e9ben a budapesti Nagyk\u00f6r\u00fat n\u00e9h\u00e1ny kirakata l\u00e1tv\u00e1nyos v\u00e1ltoz\u00e1son megy kereszt\u00fcl. Az \u00e9vek \u00f3ta \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 \u00fczlethelyis\u00e9gek, amelyek a kiskereskedelem \u00e1tstruktur\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak k\u00f6ny\u00f6rtelen urbanisztikai k\u00f6vetkezm\u00e9nyeir\u0151l tan\u00faskodnak, a n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9tig tart\u00f3 K\u00f6r\u00fat Fesztiv\u00e1l keret\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u0171v\u00e9szeti projekteknek biztos\u00edtanak helyet. [1]<\/b><\/a> 2006 m\u00e1rcius\u00e1ban egy \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 pesti belv\u00e1rosi textil\u00fczletben v\u00e9gz\u0151s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti egyetemist\u00e1k r\u00f6vid, k\u00e9tnapos, de ann\u00e1l l\u00e1togatottabb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st szerveztek. [2]<\/b><\/a> J\u00faliusban az Urban Potentials \u2013 Rejtett v\u00e1rosi tartal\u00e9kok elnevez\u00e9s\u0171 projekt keret\u00e9ben egy szint\u00e9n belv\u00e1rosi, a helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzat \u00e1ltal megp\u00e1ly\u00e1ztatott \u00fczletben M\u00e9cs Mikl\u00f3s berendezte \u201eSztetoszk\u00f3p kirakat\u00e1t.\u201c [3]<\/b><\/a> A 2005-\u00f6s Budapesti \u0150szi Fesztiv\u00e1l inform\u00e1ci\u00f3s pontja az egykori belv\u00e1rosi \u00e1ram\u00e1talak\u00edt\u00f3 csarnokban, az AKKU nev\u0171 ideiglenes kultur\u00e1lis helysz\u00ednen kapott helyet. A 2004-es Fesztiv\u00e1l k\u00f6zpontja pedig t\u00f6rt\u00e9netesen egy versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t vesztett, \u00e9vek \u00f3ta z\u00e1rva tart\u00f3 moziban, az \u00c1triumban rendezkedett be. Mindek\u00f6zben h\u00f3napr\u00f3l h\u00f3napra ny\u00edlnak \u00e9s z\u00e1rnak be \u00faj sz\u00f3rakoz\u00f3helyek, gal\u00e9ri\u00e1k \u00e9s alkot\u00f3m\u0171helyek elhagyott \u00e9p\u00fcletek helys\u00e9geiben.<\/p>\r\n

Az eredetileg m\u00e1s c\u00e9lra rendelt helyis\u00e9gek ilyen m\u00f3don val\u00f3 \u00fajrafelhaszn\u00e1l\u00e1sa nem egyenl\u0151 a helysz\u0171k\u00e9ben l\u00e9v\u0151 kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na puszta terjeszked\u00e9si k\u00eds\u00e9rlet\u00e9vel vagy a v\u00e1rosregener\u00e1ci\u00f3hoz val\u00f3 \u00f6ntudatos hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1val; a kirakatok \u00e9s \u00fczletek, csarnokok \u00e9s el\u0151terek m\u0171v\u00e9szeti helysz\u00ednn\u00e9 val\u00f3 alak\u00edt\u00e1sa \u00e9rtelemszer\u0171en a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel val\u00f3 intenz\u00edvebb kommunik\u00e1ci\u00f3t is szolg\u00e1lja. De e helyv\u00e1laszt\u00e1sok m\u00e1s okokhoz, illetve gondolatokhoz is kapcsol\u00f3dnak: a v\u00e1rosi jelenl\u00e9t \u00e9s a recikl\u00e1l\u00e1s elv\u00e9hez. A kirakatok \u00e9s \u00fczlethelyis\u00e9gek nem puszt\u00e1n rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3, j\u00f3 l\u00e1that\u00f3s\u00e1ggal rendelkez\u0151 terek, hanem eredetileg m\u00e1s funkci\u00f3j\u00fa, mell\u0151z\u00f6tt, meg\u00fcresedett, elfelejtett helyek. Az a speci\u00e1lis st\u00e1tusz, jelent\u00e9sbeli t\u00f6bblet, amellyel e terek kihaszn\u00e1latlans\u00e1guk majd funkci\u00f3v\u00e1lt\u00e1suk sor\u00e1n felruh\u00e1z\u00f3dtak, szorosan \u00f6sszef\u00fcgg egy eg\u00e9sz gener\u00e1ci\u00f3t foglalkoztat\u00f3 v\u00e1rosi problematik\u00e1val: a perif\u00e9rikus terek jelens\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\r\n

Az eml\u00edtett fesztiv\u00e1lok, amennyiben a kihaszn\u00e1latlans\u00e1g helyeinek jelent\u00e9ssel val\u00f3 megt\u00f6lt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a kultur\u00e1lis v\u00e9rkering\u00e9sbe val\u00f3 bevon\u00e1s\u00e1ban tal\u00e1lt\u00e1k meg t\u00e9rbeli relevanci\u00e1jukat, b\u00e1r hasonl\u00edtanak a korai 1990-es \u00e9vek alternat\u00edv t\u00e9rfoglal\u00e1saira, m\u00e9gis, struktur\u00e1lis \u00e9rtelemben meglehet\u0151sen elt\u00e9rnek azokt\u00f3l. A f\u0151v\u00e1rosi vagy ker\u00fcleti \u00f6nkorm\u00e1nyzati p\u00e1ly\u00e1zatokon kereszt\u00fcl megval\u00f3sul\u00f3, hosszas egyeztet\u00e9sek sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151 akci\u00f3k teljesen m\u00e1s viszonyt \u00e1polnak ezekkel a helyekkel \u00e9s a spontaneit\u00e1s hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00e9pzet\u00e9vel, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00dajlak-csoport rendszerv\u00e1lt\u00e1s-kori programjai.<\/p>\r\n

Az \u00dajlak-csoport, amely el\u0151sz\u00f6r a Hung\u00e1ria-f\u00fcrd\u0151t, majd az \u00f3budai \u00dajlak-mozit foglalta el ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai \u00e9s nyitott m\u0171helymunk\u00e1ja sz\u00e1m\u00e1ra, kor\u00e1bban Budapesten aligha elk\u00e9pzelhet\u0151, radik\u00e1lis l\u00e9p\u00e9seket hajtott v\u00e9gre. A csoport t\u00f6rekv\u00e9se a piacon \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hatalmi strukt\u00far\u00e1kon k\u00edv\u00fcli m\u0171v\u00e9szi poz\u00edci\u00f3 megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ra a lepusztult v\u00e1rosi enterti\u0151r\u00f6k \u00fcres, form\u00e1lhat\u00f3 tereiben jutott \u00e9rv\u00e9nyre, \u00e9s akkor sem vesz\u00edtett kataliz\u00e1l\u00f3 erej\u00e9b\u0151l, amikor leg\u00e1lis utakon szerezte meg T\u0171zolt\u00f3 utcai helys\u00e9gcsoportj\u00e1t 1991-ben.<\/p>\r\n

B\u00e1r a csoport els\u0151sorban \u00fagy viszonyult az \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletekhez, mint a k\u00edn\u00e1latb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 lehet\u0151s\u00e9gek tereihez, e terek \u2013 ellent\u00e9tben a white cube elv\u00e9n alapul\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyi ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terekkel – szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3dtak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, a strukt\u00far\u00e1n k\u00edv\u00fcli f\u00fcggetlens\u00e9g \u00e9s a szabad t\u00e9ralak\u00edt\u00e1s k\u00e9pzeteivel \u00e9s gyakorlataival. \u00c9vekkel az \u00dajlak-csoport felboml\u00e1sa ut\u00e1n, az 1990-es \u00e9vtized v\u00e9g\u00e9re az elhagyatott \u00e9p\u00fcletekbe helyezett kultur\u00e1lis \u00e9s alternat\u00edv funkci\u00f3k saj\u00e1tos st\u00edlust hoztak l\u00e9tre, kocsm\u00e1kkal, protokoll-l\u00e1togat\u00e1sokkal \u00e9s divatbemutat\u00f3kkal; tov\u00e1bbra is fenntartva az \u00fatt\u00f6r\u0151 t\u00e9rfoglal\u00e1s k\u00e9pzet\u00e9t, de tov\u00e1bb tolva a sz\u00e9lek fel\u00e9 int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s \u00e9s spontaneit\u00e1s hat\u00e1rait.<\/p>\r\n

Mik\u00f6zben hasonl\u00f3, meg\u00fcresedett, \u00e1tmeneti terek m\u00e1ig l\u00e9teznek Budapesten, \u00e9s folyamatos felh\u00edv\u00e1st int\u00e9znek a haszn\u00e1latbev\u00e9telre, a f\u00fcggetlen, de a t\u00e1rsadalmi relevancia ig\u00e9ny\u00e9vel fell\u00e9p\u0151 m\u0171v\u00e9szi poz\u00edci\u00f3 k\u00e9rd\u00e9se tal\u00e1n problematikusabb, mint valaha. Ebben az \u00e9rtelemben az elhagyatott, t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6rforg\u00e1son k\u00edv\u00fcl es\u0151 terekhez val\u00f3 viszony nem csak a kort\u00e1rs kultur\u00e1lis figyelem dinamizmusair\u00f3l \u00e1rulkodik, de \u00e1talakul\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl megrajzolhat\u00f3ak a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9si folyamatai is.<\/p>\r\n

Az 1990-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l kezdve a v\u00e1ros \u00e9s a v\u00e1rosi t\u00e9r problematik\u00e1ja megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett jelent\u0151s\u00e9get nyert mind a kort\u00e1rs kult\u00far\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 reflexi\u00f3kban, mind a m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1sban. A v\u00e1ros mint t\u00e9ma el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9t egyszerre t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151 magyar\u00e1zza: az ezredv\u00e9gi gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi folyamatok nyom\u00e1n egyre t\u00f6bb politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi hatalom koncentr\u00e1l\u00f3dik a nagyv\u00e1rosokban, \u00edgy e v\u00e1rosok \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb szimbolikus k\u00e9szletek hordoz\u00f3iv\u00e1 v\u00e1lnak. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen a v\u00e1rosok lesznek a terepei a leg\u00e9lesebb t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1knak is: a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi csoportok szoros egym\u00e1s mellett \u00e9l\u00e9se eleddig ismeretlen kontrasztokat \u00e9s t\u00f6r\u00e9svonalakat hoz l\u00e9tre, ami \u00e9rtelemszer\u0171en mag\u00e1hoz vonzza a diskurzusokat gyakran meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s lek\u00f6tetlen energi\u00e1it.<\/p>\r\n

M\u00e1sr\u00e9szt a v\u00e1rosok mint kultur\u00e1lis mili\u0151k fogalmaz\u00f3dnak meg a kort\u00e1rs gondolkod\u00e1sban: az identifik\u00e1ci\u00f3 legfontosabb mez\u0151ik\u00e9nt h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtj\u00e1k a modern \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9si kereteket hagyom\u00e1nyosan ny\u00fajt\u00f3 nemzet\u00e1llamokat. A nemzetk\u00f6zi gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok kialakul\u00e1sa \u00e9s megszil\u00e1rdul\u00e1sa k\u00f6zepette kev\u00e9ss\u00e9 sem paradox m\u00f3don \u00faj er\u0151re kapnak a lokalit\u00e1sok \u00e9s egyre fontosabb\u00e1 v\u00e1lik egy-egy helysz\u00edn megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 von\u00e1sainak \u00f6ntudata.<\/p>\r\n

A v\u00e1rosok v\u00e9g\u00fcl mint kimer\u00edthetetlen inspir\u00e1ci\u00f3s forr\u00e1sok jelennek meg a kort\u00e1rs k\u00e9pzeletben. A meg\u00fajul\u00f3 v\u00e1ltozatoss\u00e1ggal rendelkez\u0151 \u00e9s folytonosan \u00e1talakul\u00f3 v\u00e1rosi t\u00e9r v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa meg\u00e9rkez\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get, bej\u00e1ratot, megk\u00f6zel\u00edt\u00e9si m\u00f3dot biztos\u00edt. M\u00e9gis, a hatalmi poz\u00edci\u00f3kban gener\u00e1lt narrat\u00edv\u00e1k, amelyek els\u0151sorban a v\u00e1ros-reprezent\u00e1ci\u00f3k bizonyos j\u00f3l meghat\u00e1rozott \u00fczenetekben val\u00f3 csatorn\u00e1z\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszenek, hagyom\u00e1nyosan hajlanak arra, hogy az ikonikusra, az ismer\u0151sre, az \u00e1tl\u00e1that\u00f3ra \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3ra helyezz\u00e9k a hangs\u00falyt. A v\u00e1ros k\u00e9p\u00e9nek ilyen m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9n\u0151 banaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1val kapcsolatban azonban sz\u00e1mos probl\u00e9ma mer\u00fcl fel. A homogeniz\u00e1lt, meghat\u00e1rozott c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra k\u00edv\u00e1natosnak mutatott v\u00e1rosok bet\u00f6ltik a l\u00e1t\u00f3mez\u0151t \u00e9s nem biztos\u00edtanak teret a standardiz\u00e1lt k\u00e9pb\u0151l kil\u00f3g\u00f3, perif\u00e9rikus helyzeteknek.<\/p>\r\n

A kritikai gondolkod\u00e1s, amikor a v\u00e1ros probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val ker\u00fcl szembe, \u00e9ppen e banaliz\u00e1l\u00f3 \u00e9s homogeniz\u00e1l\u00f3 k\u00e9pek dekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1n dolgozik. A mag\u00e1t kritikaik\u00e9nt, k\u00eds\u00e9rletik\u00e9nt vagy alternat\u00edvk\u00e9nt defini\u00e1l\u00f3 kort\u00e1rs film, fotogr\u00e1fia \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet, de hasonl\u00f3k\u00e9ppen a design \u00e9s a divat f\u00f3kusza is gyakran mell\u00e9kutakat v\u00e1laszt a v\u00e1ros megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9ben: a mainstream tapasztalatokat megker\u00fclve f\u00e9lrees\u0151, nehezen megk\u00f6zel\u00edthet\u0151, titkos, k\u00eds\u00e9rteties vagy elfelejtett helyeket, helyzeteket, szem\u00e9lyis\u00e9geket keres. Ez az id\u0151beli, t\u00e9rbeli \u00e9s t\u00e1rsadalmi perif\u00e9ri\u00e1kat megc\u00e9lz\u00f3 kutat\u00f3i \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g \u00f6nmaga azonban kor\u00e1ntsem margin\u00e1lis; legal\u00e1bbis jelent\u0151s\u00e9ge t\u00falgy\u0171r\u0171zik \u00f6nmaga marginalit\u00e1s\u00e1n. A perif\u00e9ri\u00e1kat p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 tekintet nem egyszer\u0171en a m\u0171kedvel\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9snek a szorosan vett kultur\u00e1lis szf\u00e9r\u00e1n bel\u00fcl marad\u00f3 \u00e1rtalmatlan kifejez\u0151d\u00e9se. Hat\u00e1sa enn\u00e9l sokkal messzebbre ny\u00falik: a perif\u00e9ria terei \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei ir\u00e1nti saj\u00e1tos v\u00e1gy megjelenik a h\u00e9tk\u00f6znapokban \u00e9s mik\u00f6zben gy\u00f6keret ver a mainstream k\u00e9pzeletvil\u00e1gban, potenci\u00e1llal rendelkez\u0151 kultur\u00e1lis jelens\u00e9gk\u00e9nt bukkan fel mind a gazdas\u00e1gi, mind a politikai szf\u00e9r\u00e1kban. Ez a kibov\u00fcl\u0151 figyelem viszont \u00e9rtelemszer\u0171en mag\u00e1nak a perif\u00e9ri\u00e1nak a tulajdons\u00e1gait is megv\u00e1ltoztatja. A k\u00f6vetkez\u0151ekben err\u0151l a jelens\u00e9gr\u0151l lesz b\u0151vebben sz\u00f3: honnan sz\u00e1rmazik ez a fokozott \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a romok \u00e9s elhagyott \u00e9p\u00fcletek, t\u0171zfalak \u00e9s fogh\u00edjtelkek, elfelejtett \u00e9s \u00e1tmeneti terek ir\u00e1nt, \u00e9s mit t\u00f6rt\u00e9nik ezekkel a margin\u00e1lis terekkel a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba ker\u00fclve?<\/p>\r\n

Poszt-szocialista \u00e9s poszt-indusztri\u00e1lis terek<\/b><\/p>\r\n

Az 1990-es \u00e9vekben \u00faj identit\u00e1s\u00e1t keres\u0151 Budapest saj\u00e1tos poz\u00edci\u00f3ba ker\u00fclt: mik\u00f6zben a hivatalos narrat\u00edv\u00e1k a v\u00e1ros id\u0151beli referenci\u00e1it a sz\u00e1zadforul\u00f3 liber\u00e1lis metropolisz\u00e1ban tal\u00e1lt\u00e1k meg, Budapestet egy\u00fattal mint dinamikusan fejl\u0151d\u0151, j\u00f6v\u0151orient\u00e1lt v\u00e1rost rajzolt\u00e1k meg. Ez a narrat\u00edva term\u00e9szetesen er\u0151s leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9se annak az \u00e1talakul\u00e1snak, amin a poszt-szocialista Budapest kereszt\u00fclment. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n vill\u00e1mgyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 v\u00e1rosokban, \u00edgy Budapesten is, a visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 \u00e1llami tervez\u00e9s \u00e1ltal h\u00e1trahagyott, kommercializ\u00e1l\u00f3d\u00f3 terekben szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl ker\u00fcltek egym\u00e1s mell\u00e9 t\u00f6k\u00e9letesen elt\u00e9r\u0151 funkci\u00f3k \u00e9s haszn\u00e1lati m\u00f3dok, saj\u00e1tos frontvonalakat fel h\u00fazva az eml\u00e9kez\u00e9s \u00e9s a progresszi\u00f3, az informalit\u00e1s \u00e9s az ellen\u0151rz\u00e9s, a titok \u00e9s az \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1g terei k\u00f6z\u00f6tt. E hat\u00e1rvonalak ambivalens jelleg\u00e9t t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k \u00e9s r\u00f6gz\u00edtik a kiegyenl\u00edtetlen infrastrukt\u00fara-fejleszt\u00e9s \u00e9s az er\u0151ltetett menet\u0171 v\u00e1rosrehabilit\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal felt\u00e1rt \u00e9s \u00fajratermelt \u00e1tmeneti v\u00e1rosi t\u00e1j k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jellegzetes helysz\u00ednei \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyai, eset\u00fcnkben a fogh\u00edjtelkek \u00e9s t\u0171zfalak, elhaszn\u00e1l\u00f3dott alulj\u00e1r\u00f3k \u00e9s lerobbant alagutak, elhagyott \u00e9p\u00fcletek \u00e9s haszn\u00e1laton k\u00edv\u00fcli \u00fczemek.<\/p>\r\n

Szinte term\u00e9szetszer\u0171, hogy a t\u00e1rsadalmi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get \u00f6nmag\u00e1ban frissen \u00fajrafelfedez\u0151 ezredfordul\u00f3s m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1s ezekben a paradigmatikus elemekben \u00e9s helysz\u00ednekben tal\u00e1lja meg alternat\u00edv Budapest-k\u00e9p\u00e9t illetve \u201ea v\u00e1rosr\u00f3l\u201c alkotott v\u00edzi\u00f3j\u00e1t. A v\u00e1ros \u00fajrafelfedez\u00e9s\u00e9nek v\u00e1gya ugyanakkor szint\u00e9n ezen t\u00e1rsadalmi peremjelens\u00e9geket id\u0151beli \u00e9s t\u00e9rbeli marginalit\u00e1sokkal \u00f6tv\u00f6z\u0151 helyzetek fel\u00e9 hajtja az egyszerre vizu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyt, nosztalgi\u00e1t \u00e9s kalandot keres\u0151 m\u0171v\u00e9szeket, kultur\u00e1lis munk\u00e1sokat \u00e9s gondolkod\u00f3kat. A v\u00e1rosrehabilit\u00e1ci\u00f3 optimizmus\u00e1t saj\u00e1tos m\u00f3don kiszolg\u00e1l\u00f3 romok legal\u00e1bb annyira tan\u00faskodnak a poszt-szocialista \u00e1talakul\u00e1s dinamik\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s szoci\u00e1lis t\u00e9nyez\u0151ir\u0151l, mint a v\u00e1ros sz\u00e1mtalan pontj\u00e1n \u00e1gaskod\u00f3 daruk.<\/p>\r\n

A romossal, az elhagyatottal, az elfelejtettel szemben kialak\u00edtott viszony k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e1zisair\u00f3l tan\u00faskodnak az 1990-es \u00e9s 2000-es \u00e9vek egym\u00e1st\u00f3l olyannyira k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 Budapest-filmjei, mint a Roncsfilm, az I love you Budapest, a Fekete Kefe, a Dealer \u00e9s a Kontroll, vagy az ipari vil\u00e1g maradv\u00e1nyait \u00fajra\u00e9rtelmez\u0151 fot\u00f3sorozatok: Hajd\u00fa J\u00f3zsef Ipari t\u00e1ja, Benk\u0151 Imre Ac\u00e9lv\u00e1rosa vagy Urb\u00e1n Tam\u00e1s Fotogr\u00e1fi\u00e1i. Ezek a k\u00e9pek \u00e9s k\u00e9psorok nem maradnak a m\u0171v\u00e9szeti reprezent\u00e1ci\u00f3 szf\u00e9r\u00e1j\u00e1n bel\u00fcl: megker\u00fclhetetlen hat\u00e1ssal vannak kort\u00e1rs v\u00e1rosi k\u00e9pzelet\u00fcnkre \u00e9s paradox m\u00f3don a jelen paradigmatikus helysz\u00edneiv\u00e9 teszik a m\u00falt integr\u00e1latlan maradv\u00e1nyait; k\u00f6zvetett m\u00f3don romkocsm\u00e1k, sz\u00f3rakoz\u00f3helyek \u00e9s kultur\u00e1lis helysz\u00ednek eg\u00e9sz gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1t h\u00edvj\u00e1k \u00e9letre. A rom eszt\u00e9tik\u00e1ja m\u00e9g a nemzeti reprezent\u00e1ci\u00f3 kontextus\u00e1ban is szerepet kap: a 2006-os Velencei \u00c9p\u00edt\u00e9szeti Bienn\u00e1l\u00e9 magyar pavilonj\u00e1nak kur\u00e1tori p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1ra beadott egyik (sikertelen) p\u00e1ly\u00e1zat, Belecz P\u00e9ter Parti Nagy Lajos \u00edr\u00f3 \u00e1ltal t\u00e1mogatott terve a t\u0171zfalat v\u00e1lasztotta kiindul\u00e1si alapul, mint a jelenkori Budapest illetve Magyarorsz\u00e1g \u00e9p\u00edt\u00e9szeti val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak k\u00f6zponti elem\u00e9t. [4]<\/b><\/a><\/p>\r\n

Ugyanez elmondhat\u00f3 a volt szocialista orsz\u00e1gok sz\u00e1mtalan helysz\u00edn\u00e9r\u0151l: Lipcse fogyatkoz\u00f3 v\u00e1rosnegyedei \u00e9s befalazott ablakai, a cseh iparvid\u00e9kek v\u00e1rosai, Kladno vagy Usti nad Labem omladoz\u00f3 utc\u00e1i, a lengyel \u00faj v\u00e1rosok, Nowa Huta gy\u00e1rkomplexuma egyszerre v\u00e1ltanak ki f\u00e9lelmet \u00e9s rajong\u00e1st, depresszi\u00f3t \u00e9s nosztalgi\u00e1t: a t\u00e1rsadalmi perif\u00e9ri\u00e1r\u00f3l a kultur\u00e1lis figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba v\u00e1ndorolnak.<\/p>\r\n

M\u00e9gis, egy t\u00e1gabb perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l szeml\u00e9lve term\u00e9szetesen kider\u00fcl, hogy a rejtett, f\u00e9lrees\u0151, perif\u00e9rikus terek \u00e9s helyzetek ir\u00e1nti fokozott kultur\u00e1lis \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s nem kiz\u00e1r\u00f3lag a poszt-szocialista v\u00e1rosokban alakult ki. A modern romoknak \u00e9s elhagyatott helyeknek az elm\u00falt \u00e9vtizedekben tulajdon\u00edtott saj\u00e1tos \u00e9rt\u00e9k nem egyszer\u0171en a szocialista ut\u00f3pi\u00e1ra, illetve annak kudarcot vallott tot\u00e1lis t\u00e9rkoncepci\u00f3j\u00e1ra adott kompenzat\u00f3rikus v\u00e1lasz.<\/p>\r\n

Ellenkez\u0151leg, ez az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g egy t\u00e1gabb vizu\u00e1lis \u00e9s diszkurz\u00edv mez\u0151ben, hagyom\u00e1nyban helyezkedik el, amely \u2013 szorosan \u00f6sszefon\u00f3dva a t\u00e9r \u00e9s a t\u00e9ren kereszt\u00fcl a t\u00e1rsadalom \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1g\u00e1ra, racionalit\u00e1s\u00e1ra \u00e9s tervezhet\u0151s\u00e9g\u00e9re vonatkoz\u00f3 modern ig\u00e9nnyel \u2013 egyid\u0151s a modernit\u00e1ssal \u00e9s annak alapvet\u0151 alkot\u00f3eleme.<\/p>\r\n

Eml\u00e9kezet \u00e9s \u00e9lm\u00e9ny – az \u201e\u00e9p\u00edt\u00e9szeti k\u00eds\u00e9rteties\u201c<\/b><\/p>\r\n

A romokkal, elhaszn\u00e1l\u00f3dott \u00e9s haszn\u00e1laton k\u00edv\u00fcli \u00e9p\u00edt\u00e9szeti strukt\u00far\u00e1kkal szemben a kort\u00e1rs kult\u00far\u00e1ban ki\u00e9p\u00fclt \u00f6sszetett viszonyrendszerben term\u00e9szetesen jelen van a saj\u00e1t m\u00falt, a saj\u00e1t azonoss\u00e1g keres\u00e9s\u00e9nek, az \u00e9n folytonoss\u00e1g\u00e1nak mot\u00edvuma. A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ipari m\u00fazeumok, helyt\u00f6rt\u00e9neti int\u00e9zetek, \u00f6r\u00f6ks\u00e9gv\u00e9delmi er\u0151k \u00e9s dokument\u00e1ci\u00f3s v\u00e1llalkoz\u00e1sok mind egy bizonyos \u00e9rtelemben megfogalmazott autenticit\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9nek megfelel\u0151en dolgoznak \u00e9s gondolkoznak. M\u00e9gis, mik\u00f6zben ezek az \u00f6r\u00f6ks\u00e9ges\u00edt\u0151 mechanizmusok a meg\u0151rz\u00e9st \u00e9s a m\u00falt \u201etorz\u00edt\u00e1smentes\u201c reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t c\u00e9lozz\u00e1k meg, az olyan \u201ekem\u00e9ny\u201c tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 kutat\u00e1sok, mint az iparr\u00e9g\u00e9szet is olyan \u2013 kev\u00e9ss\u00e9 racion\u00e1lis \u2013 \u00e9rzelmi motiv\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoznak, mint a leny\u0171g\u00f6z\u00f6tts\u00e9g, a csod\u00e1lat vagy a gy\u00e1sz:
\r\n
\r\n\u201e(Az ipari \u00f6r\u00f6ks\u00e9g fogalm\u00e1nak) l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben fontos szerepet j\u00e1tszott, hogy az 1970-es \u00e9vekt\u0151l v\u00e9gbemen\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok nyom\u00e1n megrend\u00fclt a j\u00f6v\u0151be vetett bizalom, s a bizonytalans\u00e1gt\u00f3l menek\u00fclve az emberek sz\u00edvesen tekintettek vissza a m\u00faltba. A k\u00f6zelm\u00falt visszavonhatatlan lez\u00e1rul\u00e1sa f\u00f6l\u00f6tt \u00e9rzett \u201egy\u00e1sz\u201d pedig \u00e9rt\u00e9kess\u00e9 tette a m\u00e9g fellelhet\u0151 ipari \u00f6r\u00f6ks\u00e9get \u00e9s felkeltette tudatos meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek s\u00fcrget\u0151 ig\u00e9ny\u00e9t (\u2026). (A hagyom\u00e1nyos ipar\u00e1gak) \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek vonzerej\u00e9t m\u00e9g az is n\u00f6velte, hogy az \u00fajonnan alkalmazott, az \u00e1tlagember \u00e1ltal m\u00e1r felfoghatatlan technol\u00f3gi\u00e1k elidegen\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00e1nak ellens\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt a r\u00e9gi mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s.\u201c<\/i> [5]<\/b><\/a><\/p>\r\n

Azt az \u00e9rzelmi strukt\u00far\u00e1t, amely az ipari \u00f6r\u00f6ks\u00e9ggel szemben kialakul\u00f3 viszonyokban j\u00f6n l\u00e9tre, \u00e9s amely sz\u00e1mos tekintetben \u00f6sszekapcsol\u00f3dik az elhagyatott, f\u00e9lrees\u0151, perif\u00e9rikus terekhez val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9sekkel, az elm\u00fal\u00e1s \u00e9rzete, a romok, \u00f6reg \u00e9p\u00fcletek \u00e9s g\u00e9pek szimbolikus fogyaszt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 v\u00e1gy \u00e9s az egykor urb\u00e1nus terek mesters\u00e9ges vagy term\u00e9szetes ruraliz\u00e1ci\u00f3ja, t\u00e1jj\u00e1 alak\u00edt\u00e1sa hat\u00e1rozza meg [6]<\/b><\/a>. Ezek a viszonyok sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en id\u0151beli \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e1tt\u00e9telek, k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, t\u00e1vols\u00e1gok beiktat\u00e1s\u00e1val r\u00f6gz\u00fclnek, amelyek az egykor vagy m\u00e1shol a munka vagy a szeg\u00e9nys\u00e9g szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba tartoz\u00f3 jelens\u00e9geket a kaland \u00e9s az eszt\u00e9tika szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba utalj\u00e1k. Ez az a folyamat, amelyben az autenticit\u00e1s fogalm\u00e1t fikci\u00f3v\u00e1 old\u00f3 eml\u00e9kez\u00e9si gyakorlatok az ipart, a termel\u00e9st \u00e9s a munk\u00e1t, a modernit\u00e1s megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett jelentos\u00e9g\u0171 ut\u00f3pi\u00e1it saj\u00e1tos v\u00e1gyak, \u00e9rzelmi viszonyul\u00e1sok f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9v\u00e9 teszik.<\/p>\r\n

Az \u00f6r\u00f6ks\u00e9gesed\u00e9s deklar\u00e1ltan int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edt\u0151 folyamat\u00e1val \u00f6sszekapcsol\u00f3dva, azt n\u00e9mileg megalapozva zajlik le a perif\u00e9rikus terek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti, filmes \u00e9s fotogr\u00e1fiai felt\u00e1r\u00e1sa, illetve \u201erehabilit\u00e1ci\u00f3ja\u201c, amelyet term\u00e9szetszeruen k\u00f6vet az \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s a kaland \u00fajonnan felfedezett geogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi c\u00e9lok \u00e9rdek\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hasznos\u00edt\u00e1sa, bekebelez\u00e9se. A haszn\u00e1laton k\u00edv\u00fcli, elhagyatott, f\u00e9lrees\u0151 helyek, mint ut\u00f3pia- illetve diszt\u00f3pia-z\u00e1rv\u00e1nyok, nem csak a v\u00e1rosi terek megismer\u00e9s\u00e9nek kontextus\u00e1ban rakt\u00e1roznak egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 tapasztalati lehet\u0151s\u00e9geket, de olyan egzotikus potenci\u00e1llal is rendelkeznek, amely, mik\u00f6zben motorj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik a turizmusnak \u00e9s az ingatlanspekul\u00e1ci\u00f3nak, k\u00f6nnyen elt\u00e9r\u00edti a t\u00e1rsadalmi k\u00fcldet\u00e9st maguk\u00e9nak tud\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s kultur\u00e1lis projekteket is.<\/p>\r\n

\u00dagy t\u0171nik teh\u00e1t, hogy nem csak filmek, m\u0171v\u00e9szeti projektek, \u00e9s alternat\u00edv v\u00e1ros-t\u00far\u00e1k, de m\u00e1s poz\u00edci\u00f3kat \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1kat v\u00e1lasztva nagyszab\u00e1s\u00fa politikai vagy ingatlankereskedelmi kamp\u00e1nyok is belehelyezkednek ugyanabba az eszt\u00e9tik\u00e1ba, amely val\u00f3j\u00e1ban a poszt-indusztri\u00e1lis t\u00e1rsadalmaknak a v\u00e1roshoz \u00e9s a t\u00e9rhez val\u00f3 megv\u00e1ltozott viszony\u00e1ban gy\u00f6kerezik, \u00e9s a metropolisz-m\u00edtoszok saj\u00e1tos reinkarn\u00e1ci\u00f3s form\u00e1jak\u00e9nt jelenik meg. Az a folyamat, amelyben a v\u00e1rosi t\u00e9rben sz\u00e9tsz\u00f3rt ipari \u00e9p\u00fcletek \u00e9s romok, t\u0171zfalak \u00e9s fogh\u00edjtelkek, alagutak \u00e9s sik\u00e1torok a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba ker\u00fclnek, szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3dik azzal a margin\u00e1lis terek ir\u00e1nt kibontakoz\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos vonzalommal, amelyet tal\u00e1n \u201erozsda-eszt\u00e9tikak\u00e9nt\u201d tal\u00e1l\u00f3 le\u00edrni. Az elhagyatott, az elfelejtett, a haszn\u00e1laton k\u00edv\u00fcli ma nem puszt\u00e1n mint a strukt\u00far\u00e1n k\u00edv\u00fcli lehet\u0151s\u00e9gek terei, hanem mint a nosztalgia, a m\u00e1ss\u00e1g helyei jelennek meg gondolkod\u00e1sunkban. A tereket a haszn\u00e1lat, a recikl\u00e1l\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l szeml\u00e9l\u0151 pragmatikus tekintetet id\u0151vel \u00e1thatj\u00e1k a rozsda-eszt\u00e9tika megfontol\u00e1sai, \u00e9s e terek haszn\u00e1lati \u00e9rt\u00e9k\u00e9t meger\u0151s\u00edti vagy ellehetetlen\u00edti szimbolikus \u00e9rt\u00e9k\u00fck.<\/p>\r\n

Az elhagyott \u00e9p\u00fcletek vagy romok, hasonl\u00f3k\u00e9ppen a fogh\u00edjtelkekhez, a sik\u00e1torokhoz vagy az alagutakhoz, egyszerre oldj\u00e1k el az eml\u00e9kezet fonalait \u00e9s lobbantj\u00e1k l\u00e1ngra a k\u00e9pzeletet. Marjetica Potrc, amikor a kort\u00e1rs v\u00e1ros k\u00f6ztereit \u00edrja le, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edt az \u00fcres tereknek: \u201eA kort\u00e1rs v\u00e1rosokhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 \u00e9rzetek m\u00e1sf\u00e9le eltol\u00f3d\u00e1s\u00e1t is j\u00f3solom, ez\u00fattal az \u00fcres terekre vonatkoz\u00f3an. Az \u00fcres t\u00e9r \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00f3ban van a f\u00f6ld\u00f6n, hely\u00e9t \u00e1tveszi a gyorsan fejl\u0151d\u0151 metropolisz, amely viszont a maga \u00fajabb \u00fcres tereit termeli ki, a v\u00e1rosi fogh\u00edjak form\u00e1j\u00e1ban. (…) B\u00e1r bizony\u00e1ra mindenki kellemetlennek \u00e9rezn\u00e9, hogy saj\u00e1t eb\u00e9dl\u0151j\u00e9b\u0151l egy elhagyatott h\u00e1zra ny\u00edljon kil\u00e1t\u00e1sa, ez m\u00e9gis kellemes \u00e9lm\u00e9nynek bizonyult a lebomb\u00e1zott Szarajev\u00f3t j\u00e1r\u00f3 turist\u00e1knak. \u00c9lvezt\u00e9k filmezni \u00e9s fot\u00f3zni a katasztr\u00f3f\u00e1t, amely term\u00e9szetesen nem az \u00f6v\u00e9k volt\u201d<\/i> [7]<\/b><\/a>. Az elhagyott \u00e9p\u00fcletekkel, romokkal, t\u0171zfalakkal val\u00f3 viszony is a t\u00e1vols\u00e1g hasonl\u00f3 technik\u00e1j\u00e1n alapul: percepci\u00f3nkban elt\u00e1vol\u00edtva a pragmatikus funkci\u00f3t\u00f3l, eszt\u00e9tikai t\u00e1rggy\u00e1 avatjuk az \u00fcres \u00e9p\u00fcleteket \u00e9s t\u0171zfalakat; eml\u00e9keket fektet\u00fcnk bel\u00e9j\u00fck, f\u00e9lelmeket vagy rem\u00e9nyeket f\u0171z\u00fcnk hozz\u00e1juk.<\/p>\r\n

Ezt a helyzetet, az ismer\u0151s, kontroll\u00e1lt, \u00e1tl\u00e1that\u00f3 t\u00e9r s\u00f6t\u00e9t, megvil\u00e1g\u00edtatlan szegletei ir\u00e1nti retteg\u00e9ssel vegyes vonzalmat tematiz\u00e1lj\u00e1k azok a kort\u00e1rs, pszichol\u00f3giai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa t\u00e9relm\u00e9letek, amelyek ism\u00e9t felfedezik az urbanisztikai diskurzusok \u00e9s v\u00e1rosi folyamatok egyik mozgat\u00f3rug\u00f3j\u00e1t, a v\u00e1gyat. A kommodifik\u00e1ci\u00f3t az \u00e9let legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb jelens\u00e9geire kiterjeszt\u0151 fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalomban ugyanis a divat, a fogyaszt\u00e1s v\u00e1gya legal\u00e1bb ugyanannyira ir\u00e1nyul terekre, mint t\u00e1rgyakra.<\/p>\r\n

Ezt a v\u00e1gyat Anthony Vidler The Architectural Uncanny<\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben a modernit\u00e1s elfojtott tudattalanjak\u00e9nt mutatja be: \u201cAz a kort\u00e1rs \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, amely a rejt\u00e9lyest elhagyott vagy omladoz\u00f3 bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontok k\u00f6r\u00fcl\u00f6tti \u00fcres parkol\u00f3kban, a szimul\u00e1lt t\u00e9r szemf\u00e9nyveszt\u00e9s\u00e9ben tal\u00e1lja meg, teh\u00e1t a poszt-indusztri\u00e1lis kult\u00fara elhaszn\u00e1l\u00f3dott perif\u00e9ri\u00e1in \u00e9s felsz\u00edni jelens\u00e9geiben, ez az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g egy hossz\u00fa, de l\u00e9nyegileg modern v\u00e1rosi trad\u00edci\u00f3ban gy\u00f6kerezik, \u00e9s abb\u00f3l mer\u00edti k\u00f6zhelyeit.\u201d<\/i> [8]<\/b><\/a> Vidler gondolatmenet\u00e9ben kimutatja, hogy a teret racion\u00e1lisan \u00e1tl\u00e1that\u00f3v\u00e1 \u00e9s rendszerezett\u00e9 form\u00e1lni k\u00edv\u00e1n\u00f3 modern t\u00f6rekv\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt mindv\u00e9gig jelen van egy elfojtott v\u00e1gy, amely a kiismerhetetlenre, a rendszerbe foglalhatatlanra, a hom\u00e1lyosra \u00e9s nehezen l\u00e1that\u00f3ra ir\u00e1nyul. Ez a v\u00e1gy tal\u00e1lja meg t\u00e1rgyait az elhagyott h\u00e1zakban, az \u00fcres gy\u00e1r\u00e9p\u00fcletekben, a fogh\u00edjtelkekben vagy a t\u0171zfalakban. A perif\u00e9ria terei egy m\u00e1sik rend lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t villantj\u00e1k fel; a v\u00e1ros k\u00f6zep\u00e9n felbukkan\u00f3 \u201eidegen jelenl\u00e9t inv\u00e1zi\u00f3ja\u201d \u00faj l\u00e1tv\u00e1nyokat k\u00edn\u00e1l: ismeretlenn\u00e9 \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlann\u00e1 v\u00e1ltoztatja a megszokottan ismer\u0151st.<\/p>\r\n

A k\u00fcl\u00f6n\u00f6s helyeknek a mindennapi helysz\u00ednekkel, a margin\u00e1lis helyzeteknek a turisztikai klis\u00e9kkel, a perif\u00e9ri\u00e1nak a k\u00f6z\u00e9pponttal alkotott kapcsolat\u00e1ban rejl\u0151 fesz\u00fclts\u00e9g r\u00e9szben az el\u0151bbiek viszonylagos meghat\u00e1rozatlans\u00e1g\u00e1b\u00f3l, szimbolikus k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9b\u0151l, interpretat\u00edv t\u00e1vols\u00e1g\u00e1b\u00f3l ad\u00f3dik. Ez a viszony azonban nem marad v\u00e1ltozatlan: a modern t\u00e1rsadalom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aspektusaiba vetett hit megrend\u00fcl\u00e9s\u00e9vel az elnyomott \u201eperif\u00e9ria kiszabadul f\u00f6ldrajzi elhelyezked\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e9s elfoglalja a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6zpontj\u00e1t, term\u00e9szetes k\u00f6rnyezet\u00e9t, technol\u00f3giai k\u00e9pzelet\u00e9t \u00e9s a posztmodernit\u00e1s t\u00e1rsadalmi ut\u00f3pi\u00e1it.\u201c [9]<\/b><\/a><\/p>\r\n

A pszichologiz\u00e1l\u00f3 t\u00e9relm\u00e9letek l\u00e9nyeg\u00e9ben a modernit\u00e1s dialektikus term\u00e9szet\u00e9re vonatkoz\u00f3an tesznek \u00faj \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, els\u0151sorban a t\u00e9r szervez\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l. A racion\u00e1lis, \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1gra t\u00f6rekv\u0151 t\u00e1rsadalom- \u00e9s t\u00e9rtervez\u00e9s r\u00e9seiben mindig megjelennek az ellen\u00e1ll\u00f3, kompenz\u00e1l\u00f3 v\u00e1gyak \u00e9s gondolatok: a modernit\u00e1s racionalit\u00e1s-ig\u00e9nye ebben az \u00e9rtelemben sz\u00e9tv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszefon\u00f3dik \u00f6nmaga irracion\u00e1lis tagad\u00e1s\u00e1val: a k\u00eds\u00e9rteties a modernizmus elnyomott \u201epatologikus val\u00f3s\u00e1gak\u00e9nt\u201c \u00e9rtelmez\u0151dik [10]<\/b><\/a>. A tervez\u00e9s ut\u00f3pi\u00e1ja al\u00f3l val\u00f3 felszabadul\u00e1s kiz\u00e1r\u00f3lag a spontaneit\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t magukban hord\u00f3 margin\u00e1lis, elfelejtett terekben lehets\u00e9ges.<\/p>\r\n

Id\u0151beli, t\u00e9rbeli \u00e9s t\u00e1rsadalmi perif\u00e9ri\u00e1k<\/b><\/p>\r\n

Az \u201e\u00e9p\u00edt\u00e9szeti k\u00eds\u00e9rteties\u201c mint a modernit\u00e1s tudattalanj\u00e1nak fogalma szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a rom k\u00e9pzet\u00e9vel: Andreas Huyssen a romot \u201ea modernit\u00e1s titkos klasszicizmus\u00e1nak\u201c nevezi, amely a t\u00f6red\u00e9ket, a koll\u00e1zst, az aforizm\u00e1t r\u00e9szes\u00edtve el\u0151nyben tudatosan-tudattalanul Winckelmann, Goethe \u00e9s a Nemzetk\u00f6zi St\u00edlus totalit\u00e1s-ig\u00e9ny\u00e9vel helyezkedik szembe [11]<\/b><\/a>. A rom egy\u00fattal \u2013 a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 katasztr\u00f3fa-k\u00e9pzetekkel egy\u00fctt \u2013 mag\u00e1ban hordozza a \u201emodernit\u00e1s \u00f6nkritik\u00e1j\u00e1t\u201c, \u201es\u00f6t\u00e9t oldal\u00e1nak\u201c tudat\u00e1t, az id\u0151beli \u00e9s t\u00e9rbeli k\u00e9telyeknek azon rendszer\u00e9t, amely v\u00e9gs\u0151 soron nem m\u00e1s, mint a modernit\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t v\u00e9gigk\u00eds\u00e9r\u0151 f\u00e9lelem, hogy a term\u00e9szet \u00e1tveszi az uralmat a kult\u00fara f\u00f6l\u00f6tt [12]<\/b><\/a>. A rom eml\u00e9keztet arra, hogy \u201ea halad\u00e1s eszm\u00e9je \u00e1lland\u00f3an a katasztr\u00f3fa \u00e1llapot\u00e1ban van\u201c<\/i>, \u00e9s amikor \u201eaz \u00faj fogyaszt\u00e1si cikkek, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti strukt\u00far\u00e1k \u00e9s a halad\u00e1s \u00f6nhitt kifejez\u00e9sei omladozni kezdenek, csak ekkor leplez\u0151dik le \u00edg\u00e9reteik sek\u00e9lyess\u00e9ge \u00e9s gyenges\u00e9ge.\u201c<\/i> [13]<\/b><\/a> A romos, az elhagyatott, a ki\u00fcr\u00fclt, a perif\u00e9rikus ir\u00e1nti titkos v\u00e1gy teh\u00e1t v\u00e9gigk\u00eds\u00e9ri a modernit\u00e1st, de csak azokban a pillanatokban k\u00e9pes a felsz\u00ednre bukkanni, t\u00f6megjelens\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lni, amikor a felvil\u00e1gosod\u00e1s alapvet\u0151 szervez\u0151elvei leleplezik \u00f6nn\u00f6n kudarcukat, \u00e9s amikor a modern strukt\u00far\u00e1k alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 meggy\u0151z\u0151d\u00e9sek \u00e9s v\u00e1gyak meginognak, elvesztik vonzerej\u00fcket.<\/p>\r\n

Az elhagyott \u00e9p\u00fcletek, omladoz\u00f3 t\u0171zfalak, haszn\u00e1laton t\u00fali \u00fczemcsarnokok mint romok ir\u00e1nt megmutatkoz\u00f3 jelenkori v\u00e1gy egyik forr\u00e1sa a sterilit\u00e1st\u00f3l \u00e9s a t\u00e1rgyak \u00f6r\u00f6k jelenidejus\u00e9g\u00e9tol val\u00f3 f\u00e9lelem: \u201eA dolgok es\u00e9lye arra, hogy \u00f6regedjenek \u00e9s romm\u00e1 v\u00e1ljanak, elt\u0171nt a turb\u00f3-kapitalizmus kor\u00e1ban.\u201c [14]<\/b><\/a> A v\u00e1rosi perif\u00e9ri\u00e1k tapasztalat\u00e1ban \u00e9ppen ez\u00e9rt kiemelked\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa az id\u0151 dimenzi\u00f3ja: \u201eA v\u00e1rosban \u00e1t\u00e9lt leger\u0151sebb \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9ppen az elt\u0171n\u00e9s hat\u00e1r\u00e1n \u00e1ll\u00f3 t\u00e1rgyakhoz kapcsol\u00f3dnak.\u201c [15]<\/b><\/a><\/p>\r\n

A marginalit\u00e1s id\u0151beli \u00e9lm\u00e9nye szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a t\u00e9rbeli perif\u00e9ri\u00e1k megtapasztal\u00e1s\u00e1val. Az elhagyatott terek bizonyos \u00e9rtelemben felfoghat\u00f3ak dokumentumk\u00e9nt: \u201ea v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kudarcot vallott k\u00eds\u00e9rletei felfedezhet\u0151ek elhanyagolt tereiben (\u2026) az 1970-es \u00e9s 80-as \u00e9vek gazdas\u00e1gi recesszi\u00f3i \u00e1ltal l\u00e9trehozott v\u00e1rosi senkif\u00f6ldj\u00e9k nem egyszer\u0171en az \u00fcress\u00e9gr\u0151l, a t\u00f6rt\u00e9nelem hi\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, az esem\u00e9nyek hi\u00e1ny\u00e1r\u00f3l \u00e1rulkodnak; ezeket a tereket ma k\u00eds\u00e9rtetek l\u00e1togatj\u00e1k, akik arr\u00f3l besz\u00e9lnek, hogy milyen lett volna, ha megmaradtak volna az emberek, \u00e9s \u00e1ll\u00e1saik.\u201c [16]<\/b><\/a><\/i><\/p>\r\n

M\u00e9gis, a kort\u00e1rs k\u00e9pzeletben e perif\u00e9rikus terek legal\u00e1bb annyira az \u00e9lm\u00e9ny, mint az eml\u00e9kezet tereik\u00e9nt kapnak szerepet. A marginalit\u00e1s ter\u00e9be bel\u00e9pve a v\u00e1rosi felfedez\u0151 nem csak a saj\u00e1t ter\u00e9n, de idej\u00e9n is k\u00edv\u00fcl ker\u00fcl. A hagyom\u00e1nyosan szubverz\u00edv jelleg\u0171, a mindenkori hatalom ban\u00e1lis \u00e9s struktur\u00e1lt v\u00e1ros-koncepci\u00f3j\u00e1t az urbanit\u00e1s ir\u00f3ni\u00e1j\u00e1val, t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g\u00e9vel semleges\u00edt\u0151 v\u00e1rosi felfedez\u00e9s, fl\u00e2neurie vagy d\u00e9rive, b\u00e1r m\u00e1ra saj\u00e1tos m\u0171fajj\u00e1 v\u00e1lt, s\u0151t int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt [17]<\/b><\/a>, motorja tov\u00e1bbra is a titok, a rejt\u00e9ly, a kaland; mint ilyen, az \u00e9let \u00e9s a v\u00e1ros tapasztalat\u00e1nak koherenci\u00e1ja, folytonoss\u00e1ga ellen hat, a v\u00e9letlen \u00e9s a kisz\u00e1m\u00edthatatlan ir\u00e1ny\u00e1ban. A titok a domin\u00e1ns v\u00e1rosi narrat\u00edv\u00e1kat \u00e9s a h\u00e9tk\u00f6znapi figyelmet megker\u00fclve mindig az \u201eelrontatlan\u201c k\u00e9pzet\u00e9t hordozza: \u201eA 20. sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 a titok olyannyira a v\u00e1gy t\u00e1rgya, mint soha kor\u00e1bban. Ez a titkos helyekre ir\u00e1nyul\u00f3 v\u00e1gy a t\u00e9rk\u00e9pen k\u00edv\u00fclre ker\u00fcl\u00e9s \u00e1lland\u00f3 fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik (\u2026) Az utaz\u00f3 a rejtett, titkos helyeket keresi, amelyek kib\u00fajnak az ellen\u0151rz\u00e9s \u00e9s a k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s al\u00f3l, ahol az autentikus \u00e9s a var\u00e1zslatos m\u00e9g mindig vir\u00e1gzik.\u201c<\/i> [18]<\/b><\/a> Tulajdonk\u00e9ppen ez a t\u00e9tje a kaland elveszt\u00e9s\u00e9t\u0151l retteg\u0151 szituacionist\u00e1k \u00e1ltal konceptualiz\u00e1lt pszichogeogr\u00e1fi\u00e1nak is.<\/p>\r\n

A kontroll\u00e1lt \u00e9s a kaotikus t\u00e9r k\u00f6z\u00f6tti konfliktus term\u00e9szetesen nem csak a nyugati modernit\u00e1sban jelenik meg kulcsfontoss\u00e1g\u00fa probl\u00e9mak\u00e9nt. Junichiro Tanizaki \u201eAz \u00e1rny\u00e9k d\u00edcs\u00e9rete\u201c c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben, amelyben az \u00e1rny\u00e9k jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t mutatja be a jap\u00e1n kult\u00far\u00e1ban, egy hossz\u00fa szakaszt szentel a bels\u0151 terek vil\u00e1g\u00edt\u00e1sa k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek [19]<\/b><\/a>. A hagyom\u00e1nyos jap\u00e1n szob\u00e1ban \u00fagy kell elhelyezni a l\u00e1mp\u00e1t, hogy az ne vil\u00e1g\u00edtson meg mindent: hagyja megvil\u00e1g\u00edtatlanul a plafonhoz tartoz\u00f3 sarkokat. Ez a \u201ebels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szeti\u201c m\u00f3dszere annak, hogy a rejt\u00e9lyes, a l\u00e1thatatlan, a kisz\u00e1m\u00edthatatlan megmaradhasson a h\u00e1zon bel\u00fcl is: ne legyen minden al\u00e1vetve a racionaliz\u00e1l\u00f3 \u00e9s ellen\u0151rz\u0151 f\u00e9nynek. Az \u00e1rny\u00e9k jap\u00e1n mot\u00edvum\u00e1nak nyugati megfelel\u0151je a k\u00eds\u00e9rtetj\u00e1rta h\u00e1z fant\u00e1zi\u00e1ja, amely szint\u00e9n a felvil\u00e1gosod\u00e1s tot\u00e1lis t\u00e9rszervez\u00e9se ellen hat. A r\u00e9sek, zavarok bennefelejt\u00e9se a tervekben nem blaszf\u00e9mia, s\u0151t, v\u00e1rosi l\u00e9pt\u00e9kekben is megjelenik: a \u201ehomeopatikus d\u00f3zisokban adagolt vandalizmus\u201c, a \u201ebiztos\u00edt\u00e9k-z\u00f3n\u00e1k\u201c mind az \u00e1tmeneti ellazul\u00e1st, kienged\u00e9st szolg\u00e1lj\u00e1k [20]<\/b><\/a>.<\/p>\r\n

A budapesti sz\u00e9lek<\/b><\/p>\r\n

A Budapestre ir\u00e1nyul\u00f3 felfedez\u0151 tekintet a sz\u00e9leket keresi, de gyakran a sz\u00e9lekrol is indul. A m\u0171v\u00e9szeti kontextusban l\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u201ealternat\u00edv v\u00e1rost\u00far\u00e1kat\u201c gyakran rezidencia-programokon kereszt\u00fcl vagy fesztiv\u00e1lok alkalm\u00e1val ideiglenesen Budapesten tart\u00f3zkod\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldi m\u0171v\u00e9szek kompon\u00e1lj\u00e1k meg, friss szemmel t\u00e9rk\u00e9pezve fel k\u00f6znapi \u00e9szlel\u00e9s\u00fcnk perif\u00e9ri\u00e1it. A grenoble-i Ici-m\u0119me csoport 2005 \u0151sz\u00e9n Budapest ismert, h\u00e9tk\u00f6znapi hangjainak recikl\u00e1l\u00e1s\u00e1nak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e1llalkozott megszokott geogr\u00e1fi\u00e1nk \u00fajra\u00edr\u00e1s\u00e1ra. Pontosan megkompon\u00e1lt audio-t\u00far\u00e1ik sor\u00e1n a r\u00e9sztvev\u0151k l\u00e1t\u00e1s\u00e1t v\u00e9gtelen\u00fcl egyszer\u0171en kiiktatva (a szemeket bek\u00f6tve) v\u00e1rosi \u00e9szlel\u00e9s\u00fcnk egyik perif\u00e9rikus m\u00f3dj\u00e1t, a hall\u00e1st emelt\u00e9k az \u00e9lm\u00e9ny k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. A l\u00e1tv\u00e1ny h\u00edj\u00e1n \u00e9jszakaiv\u00e1 v\u00e1ltozott v\u00e1rosban a j\u00f3l ismert helyek ismeretlen dimenzi\u00f3ikat t\u00e1rt\u00e1k fel, mik\u00f6zben a hangok, illetve a saj\u00e1t \u00e9s m\u00e1s testek felfokozott \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl a s\u00e9t\u00e1l\u00f3ban egy folyamatoss\u00e1g\u00e1t vesztett, fragment\u00e1lt t\u00e9r \u00e9rzete bontakozott ki.<\/p>\r\n

Az elhagyatott \u00e9p\u00fcletek, perif\u00e9rikus terek rendszerint olyan ter\u00fcleteken tal\u00e1lhat\u00f3ak, amelyek t\u00e1rsadalmilag is meglehet\u0151sen instabilak. A mag\u00e1t kritikusk\u00e9nt pozicion\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1s a perif\u00e9rikus terek t\u00e1rsadalmi relevanci\u00e1j\u00e1t gyakran k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 margin\u00e1lis, \u201eM\u00e1sikk\u00e9nt\u201c megb\u00e9lyegzett csoportokban tal\u00e1lja meg. A M\u00e1sikhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 t\u00e9r, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le diszkurz\u00edv technik\u00e1k r\u00e9v\u00e9n l\u00e9trehozott fizikai \u00e9s szimbolikus hely legink\u00e1bb a \u201eM\u00e1shol\u201c sz\u00f3val \u00edrhat\u00f3 le, amely az otthonos, ismert \u201eitt-tel\u201c ellent\u00e9tp\u00e1rban helyezkedik el a v\u00e1rosi tereket oszt\u00e1lyoz\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9gi tudatban. A \u201eM\u00e1shollal\u201c szemben t\u00e1pl\u00e1lt viszony t\u00f6bbr\u00e9t\u0171: \u201eIdegenked\u00e9s \u00e9s csod\u00e1lat, ezek az ikerp\u00f3lusai annak a folyamatnak, amelyben az \u201aAlacsony\u2018 elutas\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1t megc\u00e9lz\u00f3 politikai akarat megj\u00f3solhatatlan kimenetel\u0171 konfliktusba ker\u00fcl a \u201aM\u00e1sik\u2018 ir\u00e1nti csod\u00e1lattal. (…) Ez\u00e9rt van az, hogy ami t\u00e1rsadalmilag periferikus helyzet\u0171, az szimbolikusan gyakran k\u00f6z\u00e9pponti helyet foglal el.\u201c<\/i> [21]<\/b><\/a> A M\u00e1sik ir\u00e1nti rajong\u00e1s ugyanakkor a m\u00e1sik lokaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1t, a r\u00f3la alkotott k\u00e9pnek megfelel\u0151 megdermeszt\u00e9s\u00e9t, egzotikus elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t, margin\u00e1lis t\u00e1rsadalmi helyzet\u00e9nek r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9t is erem\u00e9nyezheti. Erre a vesz\u00e9lyre h\u00edvja fel a figyelmet a dokumentumfilm \u00e9s fotogr\u00e1fia gyakori kritik\u00e1ja: mik\u00f6zben r\u00f6gz\u00edti \u00e9s \u00fajratermeli megfigyel\u0151 \u00e9s megfigyelt pozicion\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9t, egy\u00fattal akaratlanul t\u00e1mogatja a n\u00e9z\u0151 fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g-\u00e9rzet\u00e9t \u00e9s szoci\u00e1lis paranoi\u00e1j\u00e1t is.<\/p>\r\n

\u00c9ppen ezt az egzotizmust leleplezend\u0151 \u00e9s dekonstru\u00e1land\u00f3 kompon\u00e1lta meg 2004 \u0151sz\u00e9n igen reflekt\u00e1lt konceptu\u00e1lis v\u00e1rost\u00far\u00e1j\u00e1t a berlini \u00e9s new york-i illet\u0151s\u00e9g\u0171 E-xplo csoport, hogy buszutak sor\u00e1n fedj\u00e9k fel a budapestiek sz\u00e1m\u00e1ra \u201ea v\u00e1ros ismeretlen oldal\u00e1t, Budapest kultur\u00e1lis \u00e9s szoci\u00e1lis r\u00e9tegz\u0151d\u00e9seit.\u201c [22]<\/b><\/a> A busz\u00fat egym\u00e1st t\u00e1mad\u00f3 k\u00e9pei \u00e9s narr\u00e1ci\u00f3i seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel l\u00e9nyeg\u00e9ben a v\u00e1ros egyes helyeinek tematiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t hozta l\u00e9tre \u00e9s bontotta is le egy\u00fattal. A nagyv\u00e1rosi M\u00e1sikat \u00e9s M\u00e1sholt keres\u0151 tekintet egzotikus, gyarmatos\u00edt\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek kritik\u00e1ja bizonyos \u00e9rtelemben a bebiztos\u00edtott, paternalista poz\u00edci\u00f3b\u00f3l besz\u00e9l\u0151 \u00e9rtelmis\u00e9gi rossz lelkiismeret\u00e9nek ambivalens megfogalmaz\u00e1sa. A perif\u00e9ri\u00e1k naiv felfedez\u00e9se ugyanis a titok dialektik\u00e1j\u00e1hoz hasonl\u00f3 hat\u00e1smechanizmust ind\u00edt el: felfedez, \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel, \u00e9szrevetet, majd domesztik\u00e1l, dzsentrifik\u00e1l \u00e9s megsemmis\u00edt. A sz\u00e9ls\u0151 ter\u00fcletek \u201erehabilit\u00e1ci\u00f3ja\u201c megsz\u00fcnteti azok perif\u00e9rikus jelleg\u00e9t: a hat\u00e1rok folyamatos t\u00e1volabbra tol\u00e1s\u00e1val integr\u00e1lja azokat.<\/p>\r\n

Az egzotizmus meghat\u00e1roz\u00f3 ereje, t\u00e1rsadalmi marginalit\u00e1s k\u00edv\u00fclr\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 lokaliz\u00e1ci\u00f3ja ellen hat\u00f3 gesztusokk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151ek a Big Hope (Dominic Hislop \u00e9s Erhardt Mikl\u00f3s) projektjei is. Az 1997-98-ban k\u00e9sz\u00edtett Saj\u00e1t szemmel \/ Inside out<\/i> sor\u00e1n Hislop \u00e9s Erhardt egyszer haszn\u00e1latos f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9peket adtak budapesti hajl\u00e9ktalanoknak, hogy meg\u00f6r\u00f6k\u00edts\u00e9k \u00e9s komment\u00e1lj\u00e1k saj\u00e1t tekintet\u00fck t\u00e1rgyait, a helyeket, amelyeket haszn\u00e1lnak, a t\u00e1rgyakat, amelyekhez k\u00f6t\u0151dnek. Egy hasonl\u00f3k\u00e9ppen margin\u00e1lis perspekt\u00edva jut \u00e9rv\u00e9nyre a Big Hope 2002-es Torin\u00f3i Bienn\u00e1l\u00e9ra k\u00e9sz\u00fclt Re:route<\/i> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban is. A m\u0171v\u00e9szek Torin\u00f3ban \u00e9l\u0151 bev\u00e1ndorl\u00f3kat k\u00e9rtek fel a v\u00e1rosr\u00f3l alkotott ment\u00e1lis t\u00e9rk\u00e9peik megrajzol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a sz\u00e1mukra fontos helyek lef\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s\u00e9re. A saj\u00e1tos, margin\u00e1lis perspekt\u00edv\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt t\u00e9rk\u00e9pek sikeresen c\u00e1folj\u00e1k meg a v\u00e1rosi t\u00e9r \u00e9szlel\u00e9s\u00e9nek univerzalit\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00edgy k\u00f6zvetetten a racionalista tervez\u00e9s legitimit\u00e1s\u00e1t hirdet\u0151 koncepci\u00f3kat.<\/p>\r\n

Rejtett v\u00e1rosi tartal\u00e9kok \u00e9s kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sok<\/b><\/p>\r\n

A perif\u00e9rikus t\u00e9r, id\u0151 \u00e9s t\u00e1rsadalmi helyzet ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s egyszerre tartalmaz eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00f3-elt\u00e1vol\u00edt\u00f3 \u00e9s kritikai-reflekt\u00edv elemeket. Mindemellett a felfedez\u00e9st motiv\u00e1l\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kok k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9tezik olyan is, amely els\u0151sorban nem a perif\u00e9rikus meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re vagy \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul, hanem annak \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra, alkalmaz\u00e1s\u00e1ra, elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az elfelejtett \u00e9s ki\u00fcr\u00fclt terek \u00e9s helyzetek egy\u00fattal k\u00fcl\u00f6nleges lehet\u0151s\u00e9gek hordoz\u00f3i is. Ezeket m\u00e9rik fel \u00e9s haszn\u00e1lj\u00e1k a m\u00e1r eml\u00edtett kirakat-projektek vagy a 2006-os Urban Potentials, amelynek keret\u00e9ben nem csak az \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 belv\u00e1rosi kirakat, de egy k\u00f6zponti fekv\u00e9s\u0171 t\u00e9r (V\u00e1rosh\u00e1za t\u00e9r), a Duna-part \u00e9s egy t\u0171zfal rejtett tartal\u00e9kai is aktiviz\u00e1l\u00f3dtak a maguk saj\u00e1tos m\u00f3dj\u00e1n: gyakran a (v\u00e9lt) lehet\u0151s\u00e9gekre val\u00f3 puszta figyelemfelkelt\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban. [23]<\/b><\/a> De ugyanez a k\u00e9sztet\u00e9s, a terek megt\u00f6lt\u00e9s\u00e9nek, \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek, felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9nye mozgatja az elhagyatott \u00e9p\u00fcletekben l\u00e9trehozott vagy meg\u00e1lmodott gal\u00e9ri\u00e1kat, sz\u00f3rakoz\u00f3helyeket, kics\u00edr\u00e1z\u00f3 vagy elhal\u00f3 kultur\u00e1lis k\u00f6zpontokat, instant foglalt h\u00e1zakat [24]<\/b><\/a>.<\/p>\r\n

A margin\u00e1lis terek szimbolikus \u00fajraelsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa ebben az \u00e9rtelemben egy meglehet\u0151sen elt\u00e9r\u0151 perspekt\u00edv\u00e1kat f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6ket alkalmaz\u00f3 gener\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9s: filmes, fot\u00f3s \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti, alkot\u00f3i \u00e9s szervez\u0151i, valamint elker\u00fclhetetlennek t\u0171n\u0151 gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai tev\u00e9kenys\u00e9gek eredm\u00e9nye.<\/p>\r\n

A perif\u00e9ri\u00e1k gyors kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t a magyar kultur\u00e1lis \u00e9s gazdas\u00e1gi felt\u00e9telek saj\u00e1tos ritmuseltol\u00f3d\u00e1sa teszi lehet\u0151v\u00e9. A vil\u00e1g v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9be a rendszerv\u00e1lt\u00e1ssal egy csap\u00e1sra bekapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9s mag\u00e1t megrend\u00fclten a poszt-indusztri\u00e1lis kl\u00edm\u00e1ban tal\u00e1l\u00f3 Magyarorsz\u00e1g m\u00e9g az alkalmazkod\u00e1s gazdas\u00e1gi \u00f6sv\u00e9nyeit keresg\u00e9lte, amikor m\u00e1r r\u00e9gesr\u00e9g elsaj\u00e1t\u00edtotta azokat a kultur\u00e1lis mint\u00e1kat, amelyeket a fejlett nyugati orsz\u00e1gok az \u00e9vtizedekkel kor\u00e1bban kezd\u0151d\u0151 gazdas\u00e1gi \u00e1tstruktur\u00e1l\u00f3d\u00e1sra adott t\u00e1rsadalmi v\u00e1laszokban kidolgoztak. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ez a ritmusk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az oka annak, hogy sz\u00e1mos kultur\u00e1lis kezdem\u00e9nyez\u00e9s, b\u00e1r kipr\u00f3b\u00e1lt \u00e9s sikeresnek bizonyult nyugati p\u00e9ld\u00e1kat \u00e9s m\u00f3dszereket pr\u00f3b\u00e1lt meghonos\u00edtani Magyarorsz\u00e1gon, az elt\u00e9r\u0151 t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai k\u00f6rnyezet, a demokratikus \u00e1tmenet k\u00f6zepette felgyorsult privatiz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zeg\u00e9ben saj\u00e1tos, mut\u00e1ns megold\u00e1sokat hozott l\u00e9tre.<\/p>\r\n

A haszn\u00e1lat ut\u00e1ni, de fel\u00faj\u00edt\u00e1s el\u0151tti terek gyors elveszt\u00e9se vagy kommercializ\u00e1ci\u00f3ja \u00e9ppen e felgyorsult, \u00f6sszes\u0171r\u00edtett \u00e1tmenet eredm\u00e9nye, amelynek nyom\u00e1n a v\u00e1ros alternat\u00edv felfedez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s rejtett potenci\u00e1l-megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak projektje befejezetlen maradt \u00e9s marad: elveszett \u00e9s folyamatosan v\u00e9sz el a felfedez\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00e9g miel\u0151tt elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1si v\u00e1gyaik kiel\u00e9g\u00fcltek volna. A v\u00e1ros margin\u00e1lis tereire koncentr\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st olyannyira gyorsan k\u00f6veti a gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai, hogy a rozsda-z\u00f3n\u00e1kkal, elhagyott ingatlanokkal, belv\u00e1rosi slum-\u00f6vezetekkel egy\u00fctt a perif\u00e9ri\u00e1kra ir\u00e1nyul\u00f3 v\u00e1rosi k\u00e9pzeletvil\u00e1g is vill\u00e1mgyorsan domesztik\u00e1l\u00f3dik, vagyis dzsentrifik\u00e1l\u00f3dik. P\u00e1rhuzamosan azzal, ahogyan a haszn\u00e1laton k\u00edv\u00fcli gy\u00e1r\u00e9p\u00fcletekben, m\u00e9g miel\u0151tt a r\u00e1juk ir\u00e1nyul\u00f3 v\u00e1s\u00e1rl\u00f3i ig\u00e9ny felbukkant volna, a vad tereket megszel\u00edd\u00edt\u0151 loftlak\u00e1sok \u00e9s irod\u00e1k jelennek meg, a 2003-as Rotterdami \u00c9p\u00edt\u00e9szeti Bienn\u00e1l\u00e9n k\u00fcl\u00f6nd\u00edjat nyert Mobility c\u00edm\u0171 r\u00f6vidfilm [25]<\/b><\/a> alulj\u00e1r\u00f3kat, rosszul megvil\u00e1g\u00edtott utc\u00e1kat, folyos\u00f3kat, metr\u00f3lej\u00e1r\u00f3t, omladoz\u00f3 b\u00e9rh\u00e1zakat \u00e9s elhagyott kapualjakat videoklipp-szer\u0171en \u00f6sszekapcsol\u00f3 k\u00e9pei 2005-ben m\u00e1r a 2010-es Eur\u00f3pai Kultur\u00e1lis F\u0151v\u00e1ros c\u00edmet megc\u00e9lz\u00f3 budapesti p\u00e1ly\u00e1zat optimista kamp\u00e1ny\u00e1ban t\u0171nnek fel. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, a romkocsm\u00e1k – ki\u00fcresedett lak\u00f3h\u00e1zakban l\u00e9tes\u00fclt sz\u00f3rakoz\u00f3helyek – eredetileg alternat\u00edv gesztusa ma a v\u00e1rosrehabilit\u00e1ci\u00f3 piaci szerepl\u0151inek szofisztik\u00e1lt eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik [26]<\/b><\/a>.<\/p>\r\n

A v\u00e1rosi \u00f6kol\u00f3gi\u00e1nak nem puszt\u00e1n fizikai \u00f6sszetev\u0151i vannak. Az elhagyott \u00e9p\u00fcletek, ki\u00fcr\u00fclt \u00fczemcsarnokok, elfelejtett alulj\u00e1r\u00f3k, t\u0171zfalak \u00e9s fogh\u00edjtelkek l\u00e1tsz\u00f3lag k\u00edv\u00fcl esve a tervez\u00e9sen \u00e9s az ellen\u0151rz\u00e9sen, mint defin\u00edci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli terek jelennek meg, \u00e9s ebben az \u00e9rtelemben m\u00e9g kiel\u00e9g\u00edtetlen v\u00e1gyak, megval\u00f3sulatlan, de megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 tervek fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9t hordozz\u00e1k [27]<\/b><\/a>. A perif\u00e9ria terei legitim ok n\u00e9lk\u00fcl l\u00e9tez\u0151 \u00e1tmeneti z\u00f3n\u00e1k, h\u00e9zagok a racionaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 v\u00e1rosban. Megakad\u00e1lyozva a v\u00e1ros korl\u00e1tlan \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1g\u00e1ra, olvashat\u00f3s\u00e1g\u00e1ra vonatkoz\u00f3, \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9r\u0151 urbanisztikai ig\u00e9ny teljes\u00fcl\u00e9s\u00e9t, megfelel\u0151 teret hagynak a felfedez\u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00e9nek. Fenntartj\u00e1k a titok, a v\u00e9letlen, a kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g jelenl\u00e9t\u00e9t a v\u00e1rosban.<\/p>\r\n

Mik\u00f6zben a perif\u00e9ri\u00e1k ir\u00e1nt kibontakoz\u00f3 kort\u00e1rs \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g egyre ink\u00e1bb az \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s az \u00e9rdekess\u00e9g \u00e9rt\u00e9keivel v\u00e1ltja fel az \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1gra vonatkoz\u00f3 ig\u00e9nyt, a rejt\u00e9lyest, a k\u00eds\u00e9rtetiest, a romost elt\u00fcntet\u0151, domesztik\u00e1l\u00f3 \u201erehabilit\u00e1ci\u00f3\u201c mindeme lehet\u0151s\u00e9gek ellen hat: elt\u00f6r\u00f6lve a racion\u00e1lis tervez\u00e9s r\u00e9seiben megkapaszkod\u00f3 spontaneit\u00e1st, beteljes\u00edti a t\u00e9r ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9nek modern ut\u00f3pi\u00e1j\u00e1t. Ez a vesz\u00e9ly \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is felveti a k\u00e9rd\u00e9st, amely szorosan \u00f6sszefon\u00f3dik a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9ssel kapcsolatos szorong\u00e1s\u00e1val: hogyan lehet \u00fagy \u00fajradefini\u00e1lni a perif\u00e9ria helyeit, hogy ne fosszuk meg \u0151ket teljesen a bel\u00e9j\u00fck k\u00f3dolt bizonytalans\u00e1gt\u00f3l \u00e9s rem\u00e9nyt\u0151l? [28]<\/b><\/a> Hogyan lehet tervezni a spontaneit\u00e1st?<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/p>\r\n

Belecz P\u00e9ter: T\u0171zfalak. L\u00e1sd epiteszforum.hu<\/a>
\r\nBaker, Phil: Secret City. Psychogeography and the End of London. In: Joe Kerr&Andrew Gibson (szerk): London from Punk to Blair<\/em>. London, 2003. Itt: 30.o.
\r\nCsatl\u00f3s Judit: Bevezet\u00e9s a Lumen Gal\u00e9ria katal\u00f3gus\u00e1hoz. Budapest, 2005.
\r\nHetherington, Kevin: Memories of capitalism: cities, phantasmagoria and arcades. In: Journal of urban and Regional Research<\/em> 2005\/1. Itt: 191.o.
\r\nHuyssen, Andreas: Nostalgia for Ruins. In: grey room<\/em> 23, Spring 2006. MIT, Cambridge
\r\nNadel, Sara&Carles Puig: Planning on the Periphery<\/em>. Barcelona, 2002. Itt: 14.o.
\r\nN\u00e9meth Gy\u00f6rgyi: Ipari \u00f6r\u00f6ks\u00e9g \u00e9s v\u00e1rosk\u00e9p. In: Regio<\/em> 2005\/3. Itt: 32. o.
\r\nPile, Steve: The problem of London or how to explore the moods of the city. In: Neil Leach (szerk.): The Hieroglyphics of Space<\/em>. London&New York, 2001. Itt: 205.o.
\r\nPotrc, Marjetica: Public Space in Contemporary City. In: Florian Matzner (ed.): Public Art, Kunst in \u00f6ffentlichen Raum<\/em>. M\u00fcnchen, 2001.
\r\nStallybrass, Peter&Allon White: The Politics and Poetics of Transgression. Ithaca, 1986. Itt: 5.o. Robert Strachan&Sara Cohen: Music Cultures. In: Philipp Oswalt (szerk.): Shrinking Cities<\/em>. Ostfildern-Ruit, 2005.
\r\nTanizaki, Junichiro: L\u2019\u00e9loge de l\u2019ombre<\/em>. Paris, 1986.
\r\nTonnelat, St\u00e9phane: Interstices urbains. Les mobilit\u00e9s des terrain d\u00e9laiss\u00e9s de l\u2019am\u00e9nagement. In: Chimeres<\/em> 52\/2004.
\r\nVidler, Anthony: Posturbanism. In: The Architectural Uncanny<\/em>. Cambridge-London, MIT Press, 1992. 177-186. Itt: 184.o.
\r\nVidler, Anthony: Fantasy, the Uncanny and Surrealist Theories of Architecture. In. Papers of Surrrealism<\/em>, 2003\/1.
\r\nWest, Bob: The making of the English working past. In: Rober Mumley (szerk.): The Museum Time-Machine<\/em>. London&New York, 1988. Itt: 39.o.
\r\nZinganel, Michael: Vandalism as a Productive Force. In: Philipp Oswalt (szerk.): Shrinking Cities<\/em>. Ostfildern-Ruit, 2005.<\/p>\r\n

Filmek<\/p>\r\n

Fliegauf Benedek: Dealer<\/a>, 2005.
\r\nGuly\u00e1s Tibor \u00e9s Irimi\u00e1s Bal\u00e1zs: Mobility, 2003
\r\nIncze \u00c1gnes: I love you Budapest, 2001.
\r\nAntal Nimr\u00f3d: Kontroll<\/a>, 2003.
\r\nSzomjas Gy\u00f6rgy: Roncsfilm, 1992.
\r\nVranik Roland: Fekete kefe<\/a>, 2005.<\/p>\r\n

Internetes oldalak<\/p>\r\n

E-Xplo: \/index.php?l=hu&t=kritika&tf=exploration.html<\/a>
\r\nIci-m\u0119me: www.icimeme.org<\/a>
\r\nBig Hope: www.bighope.hu<\/a>
\r\nK\u00f6r\u00fat fesztiv\u00e1l: www.korutfesztival.hu<\/a>
\r\nUrban Potentials: www.up-budapest.hu<\/a><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

1<\/b><\/a> L\u00e1sd: www.korutfesztival.hu<\/a><\/p>\r\n

2<\/b><\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edme \u201eKunsthaus FMR no1\u201c, szervez\u0151je Vass Nicolas Esteban volt.<\/p>\r\n

3<\/b><\/a> L\u00e1sd: www.up-budapest.hu<\/a><\/p>\r\n

4<\/b><\/a> Belecz P\u00e9ter: T\u0171zfalak. L\u00e1sd: http:\/\/epiteszforum.hu\/?q=node\/1511<\/a>
\r\nA Velencei \u00c9p\u00edt\u00e9szeti Bienn\u00e1l\u00e9 magyar pavilonj\u00e1nak p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1ra be\u00e9rkezett munka a fogh\u00edjk\u00e9nt felfogott pavilon falaira vet\u00edtett t\u0171zfalak k\u00f6z\u00e9 l\u00e1ncon l\u00f3g\u00f3 z\u00faz\u00f3goly\u00f3t gondolt el, mint jellemz\u0151 kort\u00e1rs \u00e9p\u00edt\u00e9szi eszk\u00f6zt<\/p>\r\n

5<\/b><\/a> N\u00e9meth Gy\u00f6rgyi: Ipari \u00f6r\u00f6ks\u00e9g \u00e9s v\u00e1rosk\u00e9p. In: Regio 2005\/3. Itt: 32. o.<\/p>\r\n

6<\/b><\/a> Bob West: The making of the English working past. In: Rober Mumley (szerk.): The Museum Time-Machine. London&New York, 1988. Itt: 39.o.<\/p>\r\n

7<\/b><\/a> Marjetica Potrc: Public Space in Contemporary City. In: Florian Matzner (ed.): Public Art, Kunst in \u00f6ffentlichen Raum. M\u00fcnchen, 2001.<\/p>\r\n

8<\/b><\/a> Anthony Vidler: Posturbanism. In: The Architectural Uncanny<\/i>. Cambridge-London, MIT Press, 1992. 177-186. Itt: 184.o.<\/p>\r\n

9<\/b><\/a> Sara Nadel&Carles Puig: Planning on the Periphery. Barcelona, 2002. Itt: 14.o.<\/p>\r\n

10<\/b><\/a> Anthony Vidler: Fantasy, the Uncanny and Surrealist Theories of Architecture. In. Papers of Surrrealism, 2003\/1.<\/p>\r\n

11<\/b><\/a> Andreas Huyssen: Nostalgia for Ruins. In: grey room 23, Spring 2006. MIT, Cambridge<\/p>\r\n

12<\/b><\/a> Andreas Huyssen: u.o.<\/p>\r\n

13<\/b><\/a> Kevin Hetherington: Memories of capitalism: cities, phantasmagoria and arcades. In: Journal of urban and Regional Research 2005\/1. Itt: 191.o.<\/p>\r\n

14<\/b><\/a> Andreas Huyssen: i.m. Itt: 10.o.<\/p>\r\n

15<\/b><\/a> Steve Pile: The problem of London or how to explore the moods of the city. In: Neil Leach (szerk.): The Hieroglyphics of Space. London&New York, 2001. Itt: 205.o.<\/p>\r\n

16<\/b><\/a> Steve Pile: u.o. Itt: 207.o.<\/p>\r\n

17<\/b><\/a> l\u00e1sd a t\u00f6bb sz\u00e1z kifejezetten \u201eurban exploration\u201c t\u00e9m\u00e1j\u00fa honlapot az interneten<\/p>\r\n

18<\/b><\/a> Phil Baker: Secret City. Psychogeography and the End of London. In: Joe Kerr&Andrew Gibson (szerk): London from Punk to Blair. London, 2003. Itt: 30.o.<\/p>\r\n

19<\/b><\/a> Junichiro Tanizaki: L\u2019\u00e9loge de l\u2019ombre. Paris, 1986.<\/p>\r\n

20<\/b><\/a> Michael Zinganel: Vandalism as a Productive Force. In: Philipp Oswalt (szerk.): Shrinking Cities. Ostfildern-Ruit, 2005.<\/p>\r\n

21<\/b><\/a> Peter Stallybrass&Allon White: The Politics and Poetics of Transgression. Ithaca, 1986. Itt: 5.o.<\/p>\r\n

22<\/b><\/a> l\u00e1sd: \/index.php?l=hu&t=kritika&tf=exploration.html<\/a><\/p>\r\n

23<\/b><\/a> L\u00e1sd: www.up-budapest.hu<\/a><\/p>\r\n

24<\/b><\/a> l\u00e1sd: Csatl\u00f3s Judit: Bevezet\u00e9s a Lumen Gal\u00e9ria katal\u00f3gus\u00e1hoz. Budapest, 2005.<\/p>\r\n

25<\/b><\/a> Irimi\u00e1s Bal\u00e1zs \u00e9s Guly\u00e1s Tibor: Mobility. Budapest, 2003.<\/p>\r\n

26<\/b><\/a> Budapest legnagyobb v\u00e1rosrekonstrukci\u00f3s projektj\u00e9ben a beruh\u00e1z\u00f3 a led\u00f3zerolt v\u00e1rosr\u00e9sz k\u00f6zep\u00e9n \u00e1llva hagyott, el\u00e1rvult \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttesbe sz\u00f3rakoz\u00f3helyeket h\u00edvott meg, hogy t\u00f6lts\u00e9k meg jelent\u00e9ssel \u00e9s l\u00e1togat\u00f3kkal a k\u00f6rny\u00e9ket, el\u0151seg\u00edtve ezzel a leend\u0151 v\u00e1rosnegyed ismerts\u00e9g\u00e9t \u00e9s a lak\u00e1sok eladhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t.<\/p>\r\n

27<\/b><\/a> Robert Strachan&Sara Cohen: Music Cultures. In: Philipp Oswalt (szerk.): Shrinking Cities. Ostfildern-Ruit, 2005.<\/p>\r\n

28<\/b><\/a> St\u00e9phane Tonnelat: Interstices urbains. Les mobilit\u00e9s des terrain d\u00e9laiss\u00e9s de l\u2019am\u00e9nagement. In: Chimeres 52\/2004.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00a0 documenta12 foly\u00f3irat-projekt \u00a0   \u201e\u2026A poszturb\u00e1nus \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gben a sz\u00e9lek teljesen megsz\u00e1llt\u00e1k a k\u00f6z\u00e9ppontot, \u00e9s sz\u00e9tsz\u00f3rt\u00e1k annak f\u00f3kusz\u00e1t.\u201d Anthony Vidler 2006 okt\u00f3ber\u00e9ben a budapesti Nagyk\u00f6r\u00fat n\u00e9h\u00e1ny kirakata l\u00e1tv\u00e1nyos v\u00e1ltoz\u00e1son megy kereszt\u00fcl. Az \u00e9vek \u00f3ta \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 \u00fczlethelyis\u00e9gek, amelyek a kiskereskedelem \u00e1tstruktur\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak k\u00f6ny\u00f6rtelen urbanisztikai k\u00f6vetkezm\u00e9nyeir\u0151l tan\u00faskodnak, a n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9tig tart\u00f3 K\u00f6r\u00fat Fesztiv\u00e1l keret\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u0171v\u00e9szeti projekteknek […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630354,"parent":400392,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400358","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400358","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400358"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400358\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023809,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400358\/revisions\/2023809"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400392"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630354"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400358"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400358"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400358"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}