{"id":400366,"date":"2006-12-05T23:00:00","date_gmt":"2006-12-05T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400366"},"modified":"2022-04-08T20:53:58","modified_gmt":"2022-04-08T19:53:58","slug":"ellentmondasok-kiallitasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/ellentmondasok-kiallitasa\/","title":{"rendered":"Ellentmond\u00e1sok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa"},"content":{"rendered":"

Az al\u00e1bbi sz\u00f6veg egy angol nyelv\u0171 el\u0151ad\u00e1s szerkesztett v\u00e1ltozata, amely a transit .hu \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett, Az ellen\u00e1ll\u00e1s eszt\u00e9tik\u00e1ja<\/em> c\u00edm\u0171 nemzetk\u00f6zi szimp\u00f3ziumon hangzott el a M\u0171csarnokban, 2006. szeptember 29-\u00e9n. El-Hassan R\u00f3za m\u0171csarnoki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 kur\u00e1tori koncepci\u00f3m megval\u00f3sulatlan r\u00e9szeit p\u00e9ldak\u00e9nt ismertetve a jelenlegi int\u00e9zm\u00e9nyi gyakorlat alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt a kur\u00e1tor munk\u00e1j\u00e1t els\u0151sorban nem a m\u0171t\u00e1rgy, hanem a befogad\u00f3-orient\u00e1lt gondolkod\u00e1sban jel\u00f6l\u00f6m meg. A kur\u00e1tor t\u00e1rsadalmi szerep\u00e9nek l\u00e9nyege nem a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r m\u0171v\u00e9szeti kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban val\u00f3 elm\u00e9leti \u00e9s technikai r\u00e9szv\u00e9telben, hanem az ismeretlen vagy al\u00e1rendelt n\u00e9z\u0151pontoknak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munkafolyamatba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 becsatorn\u00e1z\u00e1s\u00e1ban \u00e1ll. A t\u00e1rsadalmi szerep a kur\u00e1tori munka t\u00e1rsadalmi be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1nak sz\u00e1mbav\u00e9tele: a bemutat\u00e1s m\u00fazeumi t\u00e9rre ford\u00edt\u00e1sa, a l\u00e1togat\u00f3k szempontjainak szolg\u00e1lata.<\/p>\r\n

\u201eMarie Bouquet, t\u00f6bb neves ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rendez\u0151je az elm\u00falt \u00e9vtizedben, \u00fagy v\u00e9li, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magv\u00e1t a kultur\u00e1lis ford\u00edt\u00e1s alkotja<\/em>. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, megrendez\u00e9se k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00fazeumi szakemberek \u2013 muzeol\u00f3gus, fot\u00f3s, restaur\u00e1tor, bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sz stb. \u2013 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t felt\u00e9telezi, ami \u00f6nmag\u00e1ban is a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 feladatok \u00e9s felfog\u00e1sok ford\u00edt\u00e1s\u00e1val val\u00f3s\u00edthat\u00f3 meg. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s olyan, ugyanakkor gyakorlati \u00e9s elm\u00e9leti k\u00e9szs\u00e9geket ig\u00e9nyel, melyek r\u00e9v\u00e9n kreat\u00edv m\u00f3don v\u00e1lik lehets\u00e9gess\u00e9 kultur\u00e1lis ismeretek, koncepci\u00f3k \u00e1talak\u00edt\u00e1sa a k\u00fclvil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra is. Ez a folyamat a kultur\u00e1lis ford\u00edt\u00e1s, mert az alkot\u00f3k a befogad\u00f3kra, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre val\u00f3 tekintettel dolgoznak; m\u00e1s szavakkal: a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal l\u00e9trej\u00f6v\u0151 kultur\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3 a m\u00e1snak sz\u00f3l\u00f3 tolm\u00e1csol\u00e1sban j\u00f6n l\u00e9tre<\/em>. A k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s \u00e9s ford\u00edt\u00e1s \u2013 vonhatjuk le a k\u00f6vetkeztet\u00e9st \u2013 teh\u00e1t egym\u00e1st felt\u00e9telezik, illetve egym\u00e1sb\u00f3l k\u00f6vetkeznek.\u201d <\/em>(1)<\/a><\/p>\r\n

Jelent\u0151s hangs\u00falybeli elt\u00e9r\u00e9s van ak\u00f6z\u00f6tt, ahogyan az \u201einterpret\u00e1ci\u00f3\u201d fogalm\u00e1t a hermeneutika valamint a konstruktivista elm\u00e9let haszn\u00e1lja, illetve, ahogyan azt a m\u00fazeumi kontextus alkalmazza. A hermeneutika eset\u00e9ben az interpret\u00e1ci\u00f3 egy ment\u00e1lis folyamat, amelynek sor\u00e1n az individuum az \u00e9lm\u00e9nyb\u0151l jelent\u00e9st \u00e1ll\u00edt el\u0151; te<\/em> vagy az \u00e9rtelmez\u0151 \u00f6nmagad sz\u00e1m\u00e1ra<\/em>. Az interpret\u00e1ci\u00f3 r\u00e9sze a meg\u00e9rt\u00e9snek. A m\u00fazeumban az interpret\u00e1ci\u00f3t egy m\u00e1sik szem\u00e9ly \u2013 a kur\u00e1tor \u2013 v\u00e9gzi el helyett\u00fcnk. A tov\u00e1bbiakban El-Hassan R\u00f3za m\u0171csarnoki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kapcs\u00e1n (2)<\/a> a kur\u00e1tori munka egy saj\u00e1tos aspektus\u00e1val foglalkozom, amelyet a kur\u00e1tor t\u00e1rsadalmi szerep\u00e9nek nevezek.<\/p>\r\n

Az Artpoolban , amely az egykori ellenz\u00e9ki magyar \u00e9rtelmis\u00e9gi szubkult\u00fara ment\u00e1lis ter\u00e9t reprezent\u00e1lja, a konyh\u00e1ban, k\u00f6zvetlen\u00fcl a frizsider f\u00f6l\u00f6tt, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s\u00e1t olvashatjuk 1981-b\u0151l:<\/p>\r\n

A poszt-neoavantg\u00e1rd magatart\u00e1s jellemz\u0151i:<\/p>\r\n

1. Az ember illet\u00e9kess\u00e9g\u00e9t saj\u00e1t \u00e9lete, sorsa tekintet\u00e9ben tudom\u00e1sul kell vennie, ahhoz minden hat\u00e1ron t\u00fal ragaszkodnia kell.
\r\n2. Ami l\u00e9t\u00e9t \u00e9rinti, ak\u00e1r k\u00f6zvetve, ak\u00e1r k\u00f6zvetlen\u00fcl, arra illet\u00e9kess\u00e9ge kiterjed.
\r\n3. Ilyen m\u00f3don illet\u00e9kess\u00e9ge mindenre kiterjed.
\r\n4. Ami rossz, hib\u00e1s, k\u00ednz\u00f3, vesz\u00e9lyes \u00e9s \u00e9rtelmetlen, azt mer\u00e9szelnie kell \u00e9szrevenni, legyen az a legelfogadottabb, legmegv\u00e1ltoztathatatlanabbnak t\u0171n\u0151 \u00fcgy vagy dolog.
\r\n5. B\u00e1torkodnia kell, ak\u00e1r a legirre\u00e1lisabb, legmegval\u00f3s\u00edthatatlanabb alternat\u00edv\u00e1t javasolni.
\r\n6. Ezekr\u0151l a v\u00e1ltozatokr\u00f3l el kell tudni k\u00e9pzelnie, hogy megval\u00f3s\u00edthat\u00f3k.
\r\n7. A csek\u00e9ly val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel megval\u00f3s\u00edthat\u00f3, de nagy el\u0151ny\u00f6kkel kecsegtet\u0151 eshet\u0151s\u00e9geket ugyan\u00fagy sz\u00e1mba kell vennie, mint a nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel kereszt\u00fclvihet\u0151, de kis el\u0151nyt biztos\u00edt\u00f3 eshet\u0151s\u00e9geket.
\r\n8. Amit a maga korl\u00e1tozott eszk\u00f6zeivel megtehet, azt k\u00e9sedelem n\u00e9lk\u00fcl tegye meg.
\r\n9. A szervezked\u00e9s, int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s minden form\u00e1j\u00e1t\u00f3l tart\u00f3zkodjon. <\/em>(3)<\/a><\/p>\r\n

Annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a magyar kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1s<\/em>sal kapcsolatos \u00e1ltal\u00e1nos attit\u0171dj\u00e9t meg\u00e9rts\u00fck, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 utalni az egy\u00e9ni t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1s (angolul: agency) t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g\u00e9re, kifejezetten a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek vonatkoz\u00e1s\u00e1ban, magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeket vizsg\u00e1lva, akiknek legal\u00e1bb egy k\u00f6z\u00f6s von\u00e1suk van: a magyar politikai kult\u00fara kontextus\u00e1ba \u00e1gyazottak (azaz vagy \u00e1ltala meghat\u00e1rozottak, vagy tudat\u00e1ban vannak kontextusukkal). \u201eA szervezked\u00e9s, int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s minden form\u00e1j\u00e1t\u00f3l tart\u00f3zkodjon.\u201d Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s 1981-ben \u00edrt (4)<\/a> \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s\u00e1nak utols\u00f3 mondata rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3l illusztr\u00e1lja azt a szeml\u00e9letet, amelyet mindenre kiterjed\u0151 gyanakv\u00e1sk\u00e9nt jellemezhet\u00fcnk, ami a nyilv\u00e1noss\u00e1g szf\u00e9r\u00e1j\u00e1val kapcsolatos. Ha megvizsg\u00e1ljuk a m\u0171v\u00e9szetnek a magyar t\u00e1rsadalomban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9vel foglalkoz\u00f3, az elm\u00falt m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedben sz\u00fcletett kur\u00e1tori megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket, akkor a legels\u0151 t\u00e9ma, amely el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcl, az a \u201epolitikai m\u0171v\u00e9szet\u201d, a \u201em\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalmi szerepe\u201d vagy a \u201et\u00e1rsadalmilag relev\u00e1ns m\u0171v\u00e9szet\u201d diskurzusa. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint az \u00f6sszes ilyen ir\u00e1ny\u00fa kur\u00e1tori k\u00eds\u00e9rlet l\u00e9nyeg\u00e9ben egyetlenegy probl\u00e9m\u00e1val foglalkozik, ez pedig az egy\u00e9n t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1nak alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9se. Az egy\u00e9n t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1nak a felismer\u00e9se a kulcsa ezen projektek siker\u00e9nek \u2013 a zonban a felismer\u00e9s \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem elegend\u0151. Ahhoz, hogy ezt egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s koncepci\u00f3j\u00e1ban alkalmazza, a kur\u00e1tornak tiszt\u00e1ban kell lennie azzal, hogy ezek a t\u00e1rsadalmi folyamatok milyen m\u00f3don \u00f6ltenek form\u00e1t.<\/p>\r\n

A legels\u0151 public art ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kudarca (Polif\u00f3nia) (5)<\/a>; az olyan pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok, mint p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00e1rsadalmi nemet megjelen\u00edt\u0151 m\u0171v\u00e9szet felt\u00e1r\u00e1sa vagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa (6)<\/a>; vagy a Magyarorsz\u00e1gon dolgoz\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldi kur\u00e1torok reakci\u00f3ja \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul Cristoph Tannert \u00e9rtetlenked\u00e9se a politikai m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat hi\u00e1nya l\u00e1tt\u00e1n (7)<\/a> \u2013 v\u00e9lem\u00e9nyem szerint mind a fentebb eml\u00edtett kulcsk\u00e9rd\u00e9shez k\u00f6thet\u0151ek . Az erre vonatkoz\u00f3 felismer\u00e9s nyom\u00e1n javasoltam El-Hassan R\u00f3za munk\u00e1inak az orsz\u00e1g egyik vezet\u0151 m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9ben val\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. Nem faji, illet\u0151leg t\u00e1rsadalmi, nemi vonatkoz\u00e1saik \u2013 \u00e9s csak r\u00e9szben a cenz\u00fara k\u00e9rd\u00e9snek megjelen\u00e9se \u2013 miatt v\u00e9lem \u00fagy, hogy ezek a munk\u00e1k k\u00e9pesek az egy\u00e9n politikai \u00f6ntudatra \u00e9bred\u00e9s\u00e9t form\u00e1lni. Ink\u00e1bb az a folyamat<\/em> \u00e9rdekelt, amely a m\u0171v\u00e9sz intellektu\u00e1lis \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9b\u0151l ered. T\u00f6rekv\u00e9sem abb\u00f3l az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sb\u0151l fakad, hogy milyen m\u00f3don lehet bemutatni mag\u00e1t az egy\u00e9ni t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1st mint t\u00e9m\u00e1t<\/em>. El-Hassan R\u00f3za munk\u00e1i ide\u00e1lisnak t\u0171ntek erre a feladatra, minthogy a munk\u00e1k intellektu\u00e1lis fordulatot jelen\u00edtenek meg a tiszta, egzisztencialista gondolatis\u00e1gt\u00f3l a kontextus-alap\u00fa gondolatis\u00e1g ir\u00e1ny\u00e1ba, amely a kollektivit\u00e1s szf\u00e9r\u00e1j\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151, ahol az egy\u00e9n t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1sa megval\u00f3sul.<\/p>\r\n

Nem ismertetem r\u00e9szletesen a munk\u00e1kat, \u00e9s nem szolg\u00e1lok a m\u0171vek eszt\u00e9tikai olvasat\u00e1val sem a k\u00e9rd\u00e9ses fordulat illusztr\u00e1l\u00e1sak\u00e9nt, mivel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megval\u00f3sult form\u00e1ja megtartotta a javasolt elrendez\u00e9s narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t (8)<\/a> . Mindezek helyett arra a kur\u00e1tori k\u00e9rd\u00e9sre koncentr\u00e1lok, hogy ebben az esetben mik\u00e9pp m\u0171k\u00f6dik a k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s a m\u00fazeumi kontextusban. A saj\u00e1t koncepci\u00f3mr\u00f3l fogok besz\u00e9lni, \u00e9s legink\u00e1bb azokr\u00f3l a r\u00e9szekr\u0151l, amelyek nem val\u00f3sultak meg.<\/p>\r\n

\u00c9rdekes m\u00f3don valamennyi fentebb eml\u00edtett p\u00e9lda, amely Magyarorsz\u00e1gon a t\u00e1rsadalmilag relev\u00e1ns m\u0171v\u00e9szettel foglalkozott, a m\u0171v\u00e9szek attit\u0171dj\u00e9re vagy a m\u0171alkot\u00e1sokra \u00f6sszpontos\u00edtott, mik\u00f6zben a m\u00fazeumi kontextusban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9s politikai vonatkoz\u00e1sai \u2013 azaz a bemutat\u00e1s politikai vonatkoz\u00e1sai \u2013 nem ker\u00fcltek a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. Ez a hi\u00e1nyz\u00f3 n\u00e9z\u0151pont az, amelyet a kur\u00e1tor t\u00e1rsadalmi szerep\u00e9nek nevezek. E megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s eg\u00e9sz\u00e9ben v\u00e9ve olyasvalamit testes\u00edt meg, amit k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp nagyra \u00e9rt\u00e9kelek, a kur\u00e1tori munk\u00e1t a hatalomgyakorl\u00e1s egy lehets\u00e9ges m\u00f3djak\u00e9nt \u00e9rtelmezve. Mindennek semmi k\u00f6ze \u00faj, hierarchikus viszonyok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. A kommunik\u00e1ci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l, ezen bel\u00fcl is a diskurzus foucault-i koncepci\u00f3j\u00e1r\u00f3l, amely nem a besz\u00e9det vagy az \u00edr\u00e1st jel\u00f6li sz\u0171k \u00e9rtelemben v\u00e9ve. A diskurzus ezen felfog\u00e1sa olyan gyakorlatra utal, amely szisztematikusan alak\u00edtja a besz\u00e9d t\u00e1rgy\u00e1t. A kur\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9g, azaz a \u201ekur\u00e1tori gyakorlat\u201d szint\u00e9n r\u00e9sze ezen diszkurz\u00edv rendnek, amelyben a k\u00e9p \u00e9s a komment\u00e1r (az \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s a jelent\u00e9s) cser\u00e9je megt\u00f6rt\u00e9nik. A hatalom e felfog\u00e1sa, amelyet a kur\u00e1tori munka egyik aspektus\u00e1nak tekintek, az alanyi poz\u00edci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t hordozza a befogad\u00f3 oldal\u00e1n<\/em>. Erre a lehet\u0151s\u00e9gre, mint a m\u00fazeumi \u00e9rtelmez\u00e9s politikai vonatkoz\u00e1s\u00e1ra fogok utalni. Amint azt m\u00e1r \u00edr\u00e1som elej\u00e9n \u00e9rintettem, a m\u00fazeum kontextus\u00e1ban az \u00e9rtelmez\u00e9s a bemutat\u00e1ssal \u2013 mint m\u00fazeumtudom\u00e1nyi terminus technicussal \u2013 azonos.<\/p>\r\n

A \u201ehomo politicus\u201d \u2013 m\u00e1s sz\u00f3val a politikai szubjektum \u2013 az alanya az egy\u00e9n t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1nak, azaz a politikai szerepv\u00e1llal\u00e1snak. Azzal a pillanattal \u00edrhat\u00f3 le, mikor az egy\u00e9n alanyi poz\u00edci\u00f3ba ker\u00fcl, azaz saj\u00e1t nev\u00e9ben \u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben megsz\u00f3lal, cselekszik. Az egy\u00e9n politikai szerepv\u00e1llal\u00e1sa a hatalommal val\u00f3 felruh\u00e1z\u00e1s folyamat\u00e1nak (empowerment) eredm\u00e9nye. Ezen fogalmak m\u00fazeumi t\u00e9rre ford\u00edt\u00e1s\u00e1nak <\/em> eszk\u00f6ze a kritikai elm\u00e9letek, valamint a k\u00e9s\u0151 hatvanas \u00e9vek progressz\u00edv nevel\u00e9selm\u00e9leteinek az alkalmaz\u00e1sa. <\/em><\/p>\r\n

\u00cdr\u00e1som c\u00edme (Ellentmond\u00e1sok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa) parafr\u00e1zis: egy, a kritikai m\u00fazeumtudom\u00e1ny ter\u00fclet\u00e9n megjelent k\u00f6nyv c\u00edm\u00e9b\u0151l (9)<\/a> sz\u00fcletett. A kritikai m\u00fazeumtudom\u00e1ny Magyarorsz\u00e1gon alig ismert, ilyen jelleg\u0171 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sre a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt (bele\u00e9rtve a nem kort\u00e1rs t\u00e1rlatokat is) a N\u00e9prajzi M\u00fazeum egyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sait (10)<\/a> kiv\u00e9ve nincsen p\u00e9lda. A reprezent\u00e1ci\u00f3 (eset\u00fcnkben a m\u00fazeumi bemutat\u00e1s) politikai vonatkoz\u00e1sait vizsg\u00e1l\u00f3 gondolkod\u00e1sm\u00f3d p\u00e1rhuzamosan jelent meg az \u201e\u00faj m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\u201d (new art history) vagy \u201erevizionista m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\u201d (revisionist art history) nyugati diskurzus\u00e1val, melyek megfelel\u0151it hi\u00e1ba keresn\u00e9nk a magyar curriculumban. Hasonl\u00f3k\u00e9pp, eredeti kontextusuk sem tal\u00e1lhat\u00f3 meg a magyar t\u00e1rsadalomban. K\u00f6zismert t\u00e9ny, hogy ennek az \u00faj teoretikus fordulatnak az els\u0151 k\u00e9pvisel\u0151i \u00faj baloldali \u00e9rtelmis\u00e9gi k\u00f6r\u00f6kb\u0151l \u00e9rkeztek, f\u00fcggetlenek voltak az akad\u00e9miai f\u0151sodort\u00f3l, \u00e9s gyakran maguk is r\u00e9szt vettek a k\u00e9s\u0151 hatvanas \u00e9vek emberi jogi, di\u00e1kjogi \u00e9s egy\u00e9b polg\u00e1rjogi mozgalmaiban. Tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fck<\/em>term\u00e9szetes m\u00f3don \u00f6sszefon\u00f3dott mindennapi tapasztalataikkal,<\/em>ily m\u00f3don val\u00f3sulhatott meg elm\u00e9leti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck \u00e9s egy\u00e9ni politikai szerepv\u00e1llal\u00e1suk integr\u00e1ci\u00f3ja<\/em>.11<\/a> Ezt a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi aspektust legt\u00f6bbsz\u00f6r figyelmen k\u00edv\u00fcl hagytuk, mikor Magyarorsz\u00e1gon t\u00e1rsadalmilag relev\u00e1ns m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatr\u00f3l kezdt\u00fcnk el gondolkodni.<\/p>\r\n

\u00dagy v\u00e9lem \u2013 \u00e9s ez egyben kritikai megjegyz\u00e9s a megval\u00f3sult ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra vonatkoz\u00f3an \u2013 hogy a politikai szerepv\u00e1llal\u00e1s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek hi\u00e1ny\u00e1ban rendk\u00edv\u00fcl problematikus az \u201eR. a t\u00faln\u00e9pesed\u00e9sre gondol\/\u00e1lmodik\u201d munk\u00e1k k\u00f6zvet\u00edt\u00e9se. Ezen a ponton h\u00e1tt\u00e9rinform\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt saj\u00e1t vonatkoz\u00f3 tapasztalatomra utaln\u00e9k. A meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, hogy az \u201eR. a t\u00faln\u00e9pesed\u00e9sre gondol\/\u00e1lmodik\u201d magyar kontextusban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 k\u00f6zvet\u00edt\u00e9se nem lesz egyszer\u0171 feladat, nem a kur\u00e1tori, hanem a civil aktivista tapasztalatomb\u00f3l ered, melynek hi\u00e1ny\u00e1ban probl\u00e9ma\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gem m\u00e1sk\u00e9nt alakult volna. En\u00e9lk\u00fcl feltehet\u0151en sosem kezdtem volna el a szoci\u00e1lisan relev\u00e1ns m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatot \u00f6vez\u0151 figyelem kiegyens\u00falyozatlans\u00e1g\u00e1r\u00f3l gondolkodni \u2013 mely implicit m\u00f3don r\u00f3tta fel a m\u0171v\u00e9szeknek, hogy \u00e9rz\u00e9ketlenek a szoci\u00e1lisan relev\u00e1ns k\u00e9rd\u00e9sek tekintet\u00e9ben, \u00e9s t\u00f6bb nyitotts\u00e1got k\u00f6vetelt t\u0151l\u00fck ezen a ter\u00fcleten, vagy egyenesen azt szorgalmazta, hogy legyenek akt\u00edvabbak a szoci\u00e1lisan elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szet el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban, m\u00edg a kur\u00e1torokat vagy magukat az int\u00e9zm\u00e9nyeket illet\u0151en sosem k\u00e9rt hasonl\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9seket sz\u00e1mon. \u00c9n viszont \u00fagy v\u00e9lem, hogy ha van valami \u201eprobl\u00e9ma\u201d, azaz hi\u00e1ny, akkor azt egy m\u00e1sik dimenzi\u00f3b\u00f3l \u00e9rdemes megk\u00f6zel\u00edteni.<\/p>\r\n

A kur\u00e1tori munk\u00e1t \u2013 a m\u0171v\u00e9szek alkot\u00f3i \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez hasonl\u00f3 m\u00f3don \u2013 az interpret\u00e1ci\u00f3 vonatkoz\u00e1s\u00e1ban a sz\u00e9lesebb t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezethez viszony\u00edtva \u00e9rdemes vizsg\u00e1lnunk. A szoci\u00e1lisan relev\u00e1ns m\u0171v\u00e9szeti munk\u00e1k puszt\u00e1n deskript\u00edv jelleg\u0171 bemutat\u00e1sa nem k\u00e9pes k\u00f6zvet\u00edteni az egy\u00e9n politikai szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1nak, valamint hatalommal val\u00f3 felruh\u00e1z\u00e1s\u00e1nak t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, mivel nem sz\u00e1mol a l\u00e1togat\u00f3k testet \u00f6lt\u00f6tt szubjektivit\u00e1s\u00e1val, pontosabban ennek a befogad\u00e1sra vonatkoz\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeivel. Az intellektu\u00e1lis vagy szenzu\u00e1lis tartalmat line\u00e1ris m\u00f3don kommunik\u00e1lja, ily m\u00f3don nem k\u00e9pes olyan t\u00e9m\u00e1kat k\u00f6zvet\u00edteni, mint a \u201eszolidarit\u00e1s\u201d, az \u201eegyenl\u0151s\u00e9g\u201d, az \u201eanti-rasszizmus\u201d, az \u201eer\u0151szak\u201d; \u00e9s egyenesen alkalmatlan arra, hogy a \u201epolitikai szerepv\u00e1llal\u00e1s\u201d-sal kapcsolatos gondolatokat sikeresen k\u00f6zvet\u00edtse. Mi\u00e9rt? Sz\u00e1mos magyar\u00e1zata van ennek, azonban a legfontosabb, amelyre most szeretn\u00e9k kit\u00e9rni, az a mai magyar t\u00e1rsadalomnak a p\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edtett fogalmakkal \u00e9s ezek t\u00e1rsadalmi h\u00e1tter\u00e9vel (az egy\u00e9n politikai szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1val) kapcsolatos vaks\u00e1ga. A t\u00e9m\u00e1t \u00f6vez\u0151 tudatoss\u00e1g szintje t\u00e1rsadalmunk szinte valamennyi szegmens\u00e9ben<\/em> nagyon alacsony,<\/em> nem puszt\u00e1n a m\u0171v\u00e9szek, hanem a l\u00e1togat\u00f3k \u00e9s a kur\u00e1torok k\u00f6z\u00f6tt is (\u00e1ltal\u00e1ban ez az oka a k\u00e9rd\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 kur\u00e1tori megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek kudarc\u00e1nak). Amikor Erd\u00e9ly Mikl\u00f3st\u00f3l id\u00e9ztem, annak a kontextusnak a konzekvenci\u00e1ira utaltam, amelyben a \u201epolitikai szerepv\u00e1llal\u00e1s\u201d-r\u00f3l, a \u201eszolidarit\u00e1s\u201d-r\u00f3l vagy a \u201epolitikai szubjektum\u201d-r\u00f3l szoktunk besz\u00e9lgetni. Ebben a kontextusban a kur\u00e1tornak olyan munk\u00e1kat kell ki\u00e1ll\u00edtania, melyek valamilyen m\u00f3don az eml\u00edtett l\u00e1thatatlan tartalmakra utalnak. Ez az adotts\u00e1g, amely benn\u00fcnket, kur\u00e1torokat a m\u0171v\u00e9szekkel \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-l\u00e1togat\u00f3kkal egy\u00fctt meghat\u00e1roz: ez Magyarorsz\u00e1g politikai kult\u00far\u00e1ja.<\/p>\r\n

Milyen ismeret sz\u00fcks\u00e9ges az egy\u00e9n t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1val kapcsolatban ahhoz, hogy bemutassuk? Bevezet\u00e9sk\u00e9nt egy emblematikus festm\u00e9nyt mutatn\u00e9k: M\u00e9hes L\u00e1szl\u00f3 Langyosv\u00edz<\/a> c\u00edm\u0171 alkot\u00e1s\u00e1t 1970-b\u0151l.<\/p>\r\n

E munka rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3l megjelen\u00edti a K\u00e1d\u00e1r-rezsim politikai kult\u00far\u00e1j\u00e1t: a j\u00f3l\u00e9tet mindazoknak-politik\u00e1t, akik hajland\u00f3ak elfelejteni Magyarorsz\u00e1g \u00f6sszes kollekt\u00edv traum\u00e1j\u00e1t, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul azt, hogy az orsz\u00e1g elvesztette ter\u00fclet\u00e9nek k\u00e9tharmad\u00e1t (Trianon), hogy a rom\u00e1kkal egy\u00fctt a zsid\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3 nagyobb r\u00e9sz\u00e9t meg\u00f6lt\u00e9k (Holokauszt); v\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban azoknak, akik hajland\u00f3ak elfelejteni az 56-os forradalmat, amely a totalit\u00e1rius rezsimet v\u00e1ltoztat\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtette. Ily m\u00f3don v\u00e1lhatott Magyarorsz\u00e1g az egyik legvid\u00e1mabb barakk\u00e1 a keleti blokkban. A m\u00e1sodik illusztr\u00e1ci\u00f3<\/a> egy t\u00e1bl\u00e1zat, amely a \u201eKivel szereti legjobban elt\u00f6lteni szabadidej\u00e9t \u2013 csal\u00e1dj\u00e1val, egyed\u00fcl, vagy m\u00e1sokkal?\u201d, illetve a \u201eA csal\u00e1dj\u00e1n k\u00edv\u00fcl l\u00e9teznek-e egy\u00e9b \u00e9rt\u00e9kek is, melyek \u00e9rdek\u00e9ben k\u00e9szen \u00e1ll fel\u00e1ldozni \u00e9let\u00e9t?\u201d k\u00e9rd\u00e9sekre adott v\u00e1laszok kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeit mutatja 1994-b\u0151l. A harmadik illusztr\u00e1ci\u00f3<\/a> a politikai r\u00e9szv\u00e9tellel kapcsolatos kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeket mutatja bizonyos orsz\u00e1gokban, k\u00f6zt\u00fck Magyarorsz\u00e1gon. A t\u00e1bl\u00e1zatok K\u00f6r\u00f6s\u00e9nyi Andr\u00e1s Government and Politics in Hungary<\/em> (12)<\/a> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak. Az elt\u00e9r\u0151 id\u0151pontok ellen\u00e9re a t\u00e1bl\u00e1zatok rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3l illusztr\u00e1lj\u00e1k az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a neoavantg\u00e1rd k\u00f6r\u00f6k \u00e9s a M\u00e9hes L\u00e1szl\u00f3 k\u00e9pen megjelen\u00edtett \u00e1tlagemberek k\u00f6z\u00f6tt. A nyilv\u00e1noss\u00e1g szf\u00e9r\u00e1j\u00e1val kapcsolatos \u00e1ltal\u00e1nos szkepticizmus egyar\u00e1nt jellemzi mindk\u00e9t k\u00f6zeget. A jelenleg vizsg\u00e1lt kur\u00e1tori dilemm\u00e1t (hogy milyen m\u00f3don ragadjuk meg az egy\u00e9n politikai szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t mint ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si tematik\u00e1t) tekintve az is megfontoland\u00f3, hogy a kutat\u00e1si eredm\u00e9nyekre vonatkoz\u00f3 magyar\u00e1zat\u00e1ban \u2013 az id\u0151keretet kit\u00e1g\u00edtva \u2013 nem csup\u00e1n az elm\u00falt \u00e9vtizedeket elemzi K\u00f6r\u00f6s\u00e9nyi Andr\u00e1s, hanem a magyar v\u00e9rm\u00e9rs\u00e9klet t\u00f6rt\u00e9nelmi megform\u00e1lts\u00e1g\u00e1t vizsg\u00e1l\u00f3 Bib\u00f3 Istv\u00e1n \u00e9s Gomb\u00e1r Csaba \u00edr\u00e1saira utalva a tizenkilencedik \u00e9s huszadik sz\u00e1zad \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t is \u00e9rinti. K\u00f6r\u00f6s\u00e9nyi szerint: \u201eAz individualizmus \u00e9s atomiz\u00e1ci\u00f3 magas fok\u00e1t, a szolidarit\u00e1s gyenges\u00e9g\u00e9t, a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gt\u0151l val\u00f3 elidegened\u00e9st \u00e9s politikai cinizmust a szociol\u00f3gusok kimutatatt\u00e1k, ezen tulajdons\u00e1gokhoz t\u00e1rsul m\u00e9g a t\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zada felismert, feldolgozott \u00e9s k\u00f6zismertt\u00e9 v\u00e1lt jelens\u00e9gek k\u00f6re, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a magyar karakternek egy saj\u00e1toss\u00e1ga, a pesszimista mentalit\u00e1s.\u201d Amikor a szoci\u00e1lisan relev\u00e1ns m\u0171v\u00e9szetr\u0151l vagy a m\u00fazeumi bemutat\u00e1s politikai vonatkoz\u00e1sair\u00f3l gondolkodunk a kur\u00e1tori munka sor\u00e1n, sz\u00fcks\u00e9ges ezeket a szempontokat is figyelembe venni. Az eddig elmondottak ut\u00e1n most a kur\u00e1tori k\u00e9rd\u00e9sek egy pragmatikusabb ter\u00fclet\u00e9re t\u00e9rek \u00e1t, a \u201emi\u00e9rt\u201d, a \u201ehogyan\u201d, \u00e9s a \u201emit\u201d k\u00e9rd\u00e9seire. Kontextusunk szempontj\u00e1b\u00f3l mi\u00e9rt fontos az, hogy egy magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz \u2013 El-Hassan R\u00f3za \u2013 m\u0171v\u00e9szeti munk\u00e1j\u00e1ban megjelent a szem\u00e9lyes n\u00e9z\u0151pont, noha a \u201eszem\u00e9lyess\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u201d jelent\u0151s hagyom\u00e1nnyal rendelkezik a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gban? A szem\u00e9lyes hangot a feminista mozgalmak vezett\u00e9k be a nyilv\u00e1noss\u00e1g szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba, megtanultuk, hogy ennek politikai vonatkoz\u00e1sai vannak. A szem\u00e9lyes n\u00e9z\u0151pont m\u00e1sik fontos aspektusa, hogy inform\u00e1lis jellege \u00e9s k\u00f6zvetlen st\u00edlusa k\u00f6vetkezt\u00e9ben k\u00e9pes embereket megsz\u00f3l\u00edtani. M\u00e1r a nyolcvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a szem\u00e9lyes megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek renesz\u00e1nsz\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk. Maria Lind Manifesta 2\u2013re k\u00e9sz\u00edtett kur\u00e1tori koncepci\u00f3ja, vagy a F\u00e9minimasculin \u2013 le sexe de l’art<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a Pompidou K\u00f6zpontban 1995-ben a szem\u00e9lyes megragad\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k. Akad\u00e9miai k\u00f6r\u00f6kben sz\u00fcletett tudom\u00e1nyos \u00edr\u00e1sokban a szem\u00e9lyes hangv\u00e9tel trendszer\u0171 megjelen\u00e9se figyelhet\u0151 meg. (13)<\/a> Fontos megeml\u00edteni a trauma-narrat\u00edv\u00e1k k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hangjainak megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 autobiografikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Holokauszt memo\u00e1rok publik\u00e1l\u00e1s\u00e1t. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint az El-Hassan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st meghat\u00e1roz\u00f3 intellektu\u00e1lis fordulat csup\u00e1n abban az esetben \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151, ha a m\u00fazeumban \u201ediskurzust szeretn\u00e9nk gener\u00e1lni\u201d. Ez gyakran sz\u00e1m\u00edt k\u00f6zhelyes kijelent\u00e9snek a kur\u00e1tori gyakorlatban. Egyfel\u0151l az\u00e9rt, mert gyakran nincs vil\u00e1gosan kidolgozott kur\u00e1tori koncepci\u00f3, vagy az\u00e9rt, mert az elm\u00e9let t\u00e1vol esik a gyakorlatt\u00f3l. A l\u00e1togat\u00f3i r\u00e9szv\u00e9tel lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t kiz\u00e1r\u00f3 kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyekre jellemz\u0151 trend lehet egy m\u00e1sik magyar\u00e1zat, ti, hogy nincs kommunik\u00e1ci\u00f3 az int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s l\u00e1togat\u00f3ik k\u00f6z\u00f6tt. E felsorolt lehets\u00e9ges okokra vonatkoz\u00f3 szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1s seg\u00edtheti a kur\u00e1tor munk\u00e1j\u00e1t abban, hogy a l\u00e1togat\u00f3i r\u00e9szv\u00e9telt el\u0151seg\u00edtse, illetve, hogy a white cube hermetikus ter\u00e9be becsemp\u00e9ssze a politik\u00e1t. Hogyan?<\/p>\r\n

A m\u00fazeumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat r\u00e9g\u00f3ta oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyk\u00e9nt fogjuk fel. Egyik \u00edr\u00e1s\u00e1ban Eliean Hooper-Greenhill egy tizenkilencedik sz\u00e1zad k\u00f6zepi besz\u00e1mol\u00f3t id\u00e9z a Victoria & Albert M\u00fazeumr\u00f3l: \u201eTal\u00e1n a m\u00fazeum testes\u00edti meg a feln\u0151ttek oktat\u00e1s\u00e1nak az egyetlen hat\u00e9kony m\u00f3dj\u00e1t, mivel a feln\u0151ttekt\u0151l nem v\u00e1rhat\u00f3 el, hogy a fiatalokhoz hasonl\u00f3an iskol\u00e1ba j\u00e1rjanak.\u201d (14)<\/a> V\u00e9lem\u00e9nyem szerint annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy diskurzust gener\u00e1ljunk \u2013 m\u00e1s sz\u00f3val, hogy a l\u00e1togat\u00f3kat r\u00e9szv\u00e9telre serkents\u00fck \u2013 sz\u00fcks\u00e9ges \u00fajragondolni a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si terek ismeretfejleszt\u0151 funkci\u00f3j\u00e1t. <\/em>A diszkurz\u00edv rend, amelyben a m\u0171v\u00e9szet l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lhat, t\u00f6rt\u00e9nelmi konstell\u00e1ci\u00f3k eredm\u00e9nye. Korunkra a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt form\u00e1ja sz\u00e1mos v\u00e1ltoz\u00e1son ment kereszt\u00fcl, a v\u00e1ltozatokat a konstruktivista m\u00fazeum vagy poszt-m\u00fazeum koncepci\u00f3ik\u00e9nt ismerj\u00fck. Ezen folyamatok mellett, illetve \u00e9ppen megel\u0151zve ezeket, \u00faj kur\u00e1tori elgondol\u00e1sok \u00e9s k\u00eds\u00e9rletek jelentek meg a m\u0171v\u00e9szeti munk\u00e1k el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 p\u00e1rhuzamos experiment\u00e1lis tendenci\u00e1kkal folytatott dial\u00f3gus r\u00e9szek\u00e9nt: az \u00fan. kontextus-m\u0171v\u00e9szet, szociokultur\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek, \u201em\u0171v\u00e9szet mint szerv\u00edz\u201d elgondol\u00e1s, a v\u00e1rosi t\u00e9rben megjelen\u0151 m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat. A m\u00fazeumokban vagy egy\u00e9b kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyekben dolgoz\u00f3 kur\u00e1torok sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s els\u0151rang\u00fa k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt. A k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s folyamat\u00e1ban a kur\u00e1tor szerep\u00e9vel foglalkoz\u00f3 koncepci\u00f3k egyike Maria Lind nev\u00e9hez kapcsol\u00f3dik (15)<\/a>. Lind szerint sok m\u00e1s feladat mellett a kur\u00e1tornak a b\u00e1ba szerep\u00e9t kell j\u00e1tszania a m\u0171v\u00e9szet sz\u00fclet\u00e9s\u00e9n\u00e9l, ami a m\u0171v\u00e9szett\u0151l, valamint a m\u0171v\u00e9szekt\u0151l val\u00f3 folyamatos tanul\u00e1sra ad alkalmat. A r\u00e9szv\u00e9tel el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3an egy m\u00e1sik koncepci\u00f3t mutat be Barbara Steiner (16)<\/a>, amelyet a k\u00e1non dekonstrukci\u00f3j\u00e1val foglalkoz\u00f3 kritikai elm\u00e9letek befoly\u00e1soltak. Ezen megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s a fentebb m\u00e1r eml\u00edtett kritikai m\u00fazeumtudom\u00e1ny n\u00e9z\u0151pontj\u00e1ba illeszkedik, melynek egyik k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1ja a m\u00fazeumi kommunik\u00e1ci\u00f3.<\/p>\r\n

A m\u00fazeumi kommunik\u00e1ci\u00f3 (17)<\/a> holisztikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, amely a m\u00fazeumot \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben megalkot\u00f3 karakterisztikumokat vizsg\u00e1lja: a m\u00fazeumok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek azon jellegzetess\u00e9geit, amelyek meghat\u00e1rozz\u00e1k a m\u00fazeum im\u00e1zs\u00e1t vagy a l\u00e1togat\u00e1s \u00e1ltal\u00e1nos benyom\u00e1s\u00e1t. Az \u00e1ltal\u00e1nos benyom\u00e1s \u00e9s az im\u00e1zs mag\u00e1ban foglalja a m\u00fazeum\u00e9p\u00fclet k\u00fcls\u0151-bels\u0151 jellegzetess\u00e9geit; a m\u00fazeumi dolgoz\u00f3k \u2013 az igazgat\u00f3t \u00e9s a st\u00e1b eg\u00e9sz\u00e9t egyar\u00e1nt tekintve \u2013 mentalit\u00e1s\u00e1t \u00e9s viselked\u00e9s\u00e9t; az int\u00e9zm\u00e9ny \u00e1ltal\u00e1nos atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1t, amely legels\u0151sorban a vezet\u00e9si st\u00edlus \u00e9s a st\u00e1b munkamor\u00e1lj\u00e1nak a k\u00f6vetkezm\u00e9nye; a m\u00fazeum-\u00e9lm\u00e9ny tekintet\u00e9ben a l\u00e1togat\u00f3 eligaz\u00edt\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtott figyelmet. Mindezek mellett a m\u00fazeumi kommunik\u00e1ci\u00f3 l\u00e9nyege az \u00fczenetek cser\u00e9j\u00e9nek legfontosabb csatorn\u00e1ja: a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. E paradigmav\u00e1lt\u00f3 m\u00fazeumtudom\u00e1nyi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s a kommunik\u00e1ci\u00f3 egyszer\u0171 modellje helyett \u2013 amely a kommunik\u00e1ci\u00f3t inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1tvitelk\u00e9nt \u00e9rtelmezve line\u00e1ris felfog\u00e1st k\u00e9pvisel \u2013 a kultur\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st alkalmazza. A kommunik\u00e1ci\u00f3 ezen felfog\u00e1sa szerint a jelent\u00e9stermel\u00e9s megoszlik a felad\u00f3 (a kur\u00e1tor) \u00e9s a vev\u0151 (a l\u00e1togat\u00f3) k\u00f6z\u00f6tt, azaz min\u00e9l nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben val\u00f3sul meg az inform\u00e1ci\u00f3- megoszt\u00e1s, ann\u00e1l nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel lesz hat\u00e9kony a kommunik\u00e1ci\u00f3.<\/p>\r\n

El\u00e9rkeztem a \u201emit\u201d k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez ti. ahhoz, hogy El-Hassan m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben a szem\u00e9lyes fordulat m\u00fazeumi legitimiz\u00e1ci\u00f3ja kapcs\u00e1n mit \u00e9rdemes \u00e1tgondolni? Egy munkacsoport fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t javasoltam a M\u0171csarnok sz\u00e1m\u00e1ra, amely a kultur\u00e1lis elm\u00e9letek, a m\u00fazeumi nevel\u00e9s, az emberi jogi nevel\u00e9s, illetve az \u00f6nk\u00e9ntes menedzsment ter\u00fclet\u00e9n dolgoz\u00f3 szakembereket gy\u0171jt\u00f6tt volna egybe. A munkacsoport feladata a M\u0171csarnok \u00f6nk\u00e9ntes rendszer\u00e9nek (18)<\/a> a fel\u00e9p\u00edtse lett volna, amely ezzel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal kezdte volna meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t (19)<\/a> . Az \u00f6nk\u00e9ntesek egyfel\u0151l a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s interpret\u00e1ci\u00f3s folyamat\u00e1ban vettek volna r\u00e9szt \u2013 a bemutat\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben (!) \u2013; t\u00e1rlatvezet\u00e9seket, valamint \u00fan. k\u00fcls\u0151s programokat (outreach project) szerveztek volna.<\/p>\r\n

A m\u00e1sik javaslat Sik Toma tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek k\u00f6z\u00f6s \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben Sik szem\u00e9ly\u00e9t \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t (20)<\/a> ismer\u0151 emberekkel \u00e9s aktivista szervezetekkel, valamint a m\u0171v\u00e9sszel, El-Hassan R\u00f3z\u00e1val val\u00f3 kooper\u00e1ci\u00f3 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t szorgalmazta. Tov\u00e1bb\u00e1 szerettem volna bevonni a munk\u00e1ba a Liget Gal\u00e9ri\u00e1t (V\u00e1rnagy Tibort), mivel a cenz\u00fara ut\u00e1n itt volt l\u00e1that\u00f3 El-Hassan R\u00f3za \u00e9s Sik Toma k\u00f6z\u00f6s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. A gal\u00e9ria megh\u00edv\u00e1s\u00e1val egy szakmai diskurzust terveztem az alternat\u00edv helyek koncepci\u00f3j\u00e1val kapcsolatosan, a fogalom eredeti, a hatvanas \u00e9vekre visszany\u00fal\u00f3 \u00e9rtelm\u00e9ben, amikor a nyugati t\u00e1rsadalmakban az alternat\u00edv helyek mozgalma forradalmi id\u0151szak\u00e1t \u00e9lte. Kur\u00e1tori elk\u00e9pzel\u00e9sem l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve a bemutat\u00e1s politik\u00e1j\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t problematiz\u00e1lta (milyen m\u00f3don mutassuk be Sik Toma kontextus\u00e1t a budapesti white cube hermetikus ter\u00e9ben?), \u00e9s egyben mag\u00e1ban foglalta a mind a mai napig modernista paradigm\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 befogad\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny statikus \u00e9s hierarchikus hatalmi viszonyainak anal\u00edzis\u00e9t.<\/p>\r\n

Roman Krznaricnak van egy \u00edr\u00e1sa Emp\u00e1tia \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet<\/em> c\u00edmmel Nicolas Bourriaud kapcsolati eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak te\u00f3ri\u00e1j\u00e1r\u00f3l (21)<\/a>. Krznaric a hatalom-elm\u00e9let kiiktat\u00e1s\u00e1t tartja probl\u00e9m\u00e1snak Bourriaud koncepci\u00f3j\u00e1ban: \u201eHatalmi viszonyok uralnak minden besz\u00e9lget\u00e9st. Gyakran azok kezdem\u00e9nyezik az interakci\u00f3t \u2013 meghat\u00e1rozva ezzel a vit\u00e1k \u00e9s gondolatok nyelv\u00e9t \u00e9s mozg\u00e1ster\u00e9t \u2013 akik hatalmi poz\u00edci\u00f3ban vannak.\u201d Krznaric defin\u00edci\u00f3ja szerint a sz\u00e9ps\u00e9g az az alapvet\u0151 ig\u00e9ny, melynek sosem vagyunk birtok\u00e1ban \u2013 korunk hi\u00e1nya az emp\u00e1tia, mely a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti rendszer elitista vil\u00e1g\u00e1ra k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jellemz\u0151. Mindezek ellen\u00e9re l\u00e9teznek rem\u00e9nyteli jelens\u00e9gek a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra: \u201eH\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let\u00fcnkben vannak p\u00e9ld\u00e1k az emp\u00e1ti\u00e1ra \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s meg\u00e9rt\u00e9sre, melyeket gyakran mi magunk sem vesz\u00fcnk \u00e9szre \u00e9s a m\u00e9dia sem figyel fel r\u00e1juk, m\u00e9gis megval\u00f3sult ut\u00f3pi\u00e1t jelentenek. Kialakulnak iskolai bar\u00e1ts\u00e1gok \u00e9s ismerets\u00e9gek elt\u00e9r\u0151 faj\u00fa, vall\u00e1s\u00fa \u00e9s m\u00e1s kultur\u00e1lis hat\u00e1rok ment\u00e9n; l\u00e9tezik k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s, mely megannyi munkav\u00e1llal\u00f3kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 csoportosul\u00e1st, \u0151stermel\u0151i piacokat, \u00e9s \u00f6nk\u00e9ntes szervezeteket jellemez; vannak \u00e1pol\u00f3k, akik gondoskod\u00e1st \u00e9s rem\u00e9nyt ny\u00fajtanak a baleseti oszt\u00e1lyokon; bank\u00e1rok, akik a v\u00e1rosk\u00f6zpontban elt\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vtized ut\u00e1n \u00fagy d\u00f6ntenek, hogy gyerekpszichol\u00f3gusok vagy szoci\u00e1lis munk\u00e1sok lesznek.\u201d Sik Toma \u00e9s El-Hassan R\u00f3za tal\u00e1lkoz\u00e1sa e \u201erem\u00e9nyteli jelens\u00e9gek\u201d egyik p\u00e9ld\u00e1ja. Ebben az esetben, \u00e9rtelmez\u00e9sem szerint a kur\u00e1tor t\u00e1rsadalmi szerepe az, hogy bemutassa e tal\u00e1lkoz\u00e1st, l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tegye a t\u00f6rt\u00e9netet alak\u00edt\u00f3 hatalmi viszonyok \u00f6sszetett \u00e9s ellentmond\u00e1sos jelleg\u00e9t; valamint a m\u00fazeumi bemutat\u00e1s hagyom\u00e1nyos eszt\u00e9tikai megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ba bevezesse azt a bizonyos hi\u00e1nyt, \u201esz\u00e9ps\u00e9get\u201d, egy \u00fajabb ellentmond\u00e1st: az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett emp\u00e1ti\u00e1t.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

1<\/a> In: Fej\u0151s Zolt\u00e1n: t\u00e1rgyford\u00edt\u00e1sok. N\u00e9prajzi m\u00fazeumi tanulm\u00e1nyok.<\/em> Gondolat Kiad\u00f3. Budapest, 2003. 153. p. [kiemel\u00e9s S.E.]<\/p>\r\n

2<\/a> R. a t\u00faln\u00e9pesed\u00e9sr\u0151l gondolkodik\/\u00e1lmodik. M\u0171csarnok, Budapest, 2006, j\u00falius 27 \u2013 okt\u00f3ber 1. Koncepci\u00f3: El-Hassan R\u00f3za, Hock Bea.<\/p>\r\n

3<\/a> Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s: Optimista el\u0151ad\u00e1s. In Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s: M\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00e1sok<\/em>. (V\u00e1logatott m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti tanulm\u00e1nyok I.) szerk. Petern\u00e1k Mikl\u00f3s. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Kiad\u00f3. Budapest. 1991. 133. p.<\/p>\r\n

4<\/a> Ibid.<\/p>\r\n

5<\/a> v\u00f6. Bencsik Barnab\u00e1s projektr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak r\u00e9szlete: \u201eA nyolcvanas \u00e9vekben szocializ\u00e1l\u00f3dott m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6zt\u00e9r, illetve a k\u00f6zt\u00e9ri m\u0171v\u00e9szet \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n az, hogy a k\u00f6zt\u00e9rben b\u00e1rmi is t\u00f6rt\u00e9nhet, egyenl\u0151 volt a k\u00f6zt\u00e9ri szobr\u00e1szattal. Ez a kih\u00edv\u00e1s [az 1993-ban megrendezett POLIF\u00d3NIA ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tori koncepci\u00f3ja] meglehet\u0151sen v\u00e1ratlanul \u00e9rte a m\u0171v\u00e9szeket, eltekintve n\u00e9h\u00e1nyukt\u00f3l, akiknek a munkam\u00f3dszere egy\u00e9bk\u00e9nt is nyitottabb volt. Nagy \u00e1ltal\u00e1ban sajnos az volt a tapasztalat, hogy a m\u0171v\u00e9szek nem tudtak \u00e9lni ezzel a lehet\u0151s\u00e9ggel. A mi feltev\u00e9seink arr\u00f3l, hogy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl milyen m\u0171vek fognak is itt megsz\u00fcletni – figyelembe v\u00e9ve a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le nyugat-eur\u00f3pai p\u00e9ld\u00e1kat-, tulajdonk\u00e9ppen nem igazol\u00f3dtak.\u201d Illetve El-Hassan R\u00f3za komment\u00e1rja: \u201eA POLIF\u00d3NI\u00c1t k\u00f6vet\u0151 szimp\u00f3ziumon kritika \u00e9rte Sz\u00e1nt\u00f3 Andr\u00e1s Amerik\u00e1ban \u00e9l\u0151, magyar szociol\u00f3gus r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a magyar m\u0171v\u00e9szeket, hogy nem voltunk el\u00e9gg\u00e9 politikailag elk\u00f6telezettek. (\u2026) El\u00e9gg\u00e9 furcsa v\u00e1d az, ami minket \u00e9rt.\u201d In \u201e\u00c9n semmi m\u00e1st nem akartam, mint a magabiztoss\u00e1got a v\u00e1rosi nyilv\u00e1nos t\u00e9rrel kapcsolatban egy kicsit megingatni.\u201d Nyilv\u00e1nos t\u00e9r \u00e9s reprezent\u00e1ci\u00f3. A Moszkva t\u00e9r c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 szemin\u00e1rium. Ludwig M\u00fazeum Budapest \u2013 Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, 2002, november 23-24. Moszkva t\u00e9r (Gravit\u00e1ci\u00f3)<\/em> Ludwig M\u00fazeum Budapest \u2013 Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Illetve a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tor\u00e1nak, M\u00e9sz\u00f6ly Susynak az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se: \u201eA panelek tagjai v\u00e9g\u00fcl elvetett\u00e9k a manifeszt\u00e1ci\u00f3 konceptu\u00e1lis \u00e9s filoz\u00f3fiai alapj\u00e1t. A kur\u00e1tort azzal v\u00e1dolt\u00e1k meg, hogy <<amerikaniz\u00e1lja a magyar val\u00f3s\u00e1got>> (\u2026.) \u00c9rdekes volt mindezzel szembe\u00e1ll\u00edtani a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 magyar r\u00e9sztvev\u0151k, valamint a nem magyar megh\u00edvottak v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, akik t\u00e1rsadalmilag vagy politikailag csak igen kis m\u00e9rt\u00e9kben voltak \u00e9rintettek. S\u00fck\u00f6sd Mikl\u00f3s, aki jelenleg a Harvard University szociol\u00f3gusa, \u00fagy \u00f6sszegezte a POLIF\u00d3NI\u00c1t, hogy az a magyar m\u0171v\u00e9szek politik\u00e1hoz val\u00f3 viszonyul\u00e1s\u00e1nak pr\u00f3b\u00e1ja volt: <<egy csendet dokument\u00e1lt ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, azt, hogy a magyar t\u00e1rsadalom \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a kelet eur\u00f3pai t\u00e1rsadalmak csendesek.>> S\u00fck\u00f6sd a hallgat\u00e1st azzal indokolta, hogy Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s az eg\u00e9sz r\u00e9gi\u00f3ban m\u00e9g nem alakultak ki azok az \u00faj t\u00e1rsadalmi mozgalmak, amelyek el\u0151seg\u00edtett\u00e9k a politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi tudatoss\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. A POLIF\u00d3NI\u00c1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 vit\u00e1k a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-sorozat ut\u00e1n m\u00e9g sok\u00e1ig folytat\u00f3dtak.\u201d In. POLIF\u00d3NIA. A t\u00e1rsadalmi kontextus mint m\u00e9dium a kort\u00e1rs magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben<\/em>. 1993. november 1 \u2013 30. Hely-specifikus m\u0171vek \u00e9s install\u00e1ci\u00f3k. Soros Alap\u00edtv\u00e1ny Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti K\u00f6zpont \u00e9ves ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa 1993. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus, 13.p.<\/p>\r\n

6<\/a> N\u0151nem H\u00edmnem Bart\u00f3k 32 Gal\u00e9ria, 1996, V\u00edzpr\u00f3ba ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sorozat, \u00d3budai T\u00e1rsask\u00f6r Gal\u00e9ria \u00e9s \u00d3budai Pincegal\u00e9ria, 1995, stb.<\/p>\r\n

7<\/a> Out of Time, 2001, M\u0171csarnok.<\/p>\r\n

8<\/a> R. THINKING\/DREAMING ABOUT OVERPOPULATION. et. al. B \u00e1rd Johanna, El -Hassan R \u00f3za, S\u00fcvecz Emese. 2005, november, makett k\u00f6nyv, 12 egyedi p\u00e9ld\u00e1ny. Illetve Hock Bea Min\u00e9l ink\u00e1bb v\u00e1ltozik, an\u00e1l ink\u00e1bb \u00f6nmaga<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n megjelent M\u0171csarnok kiadv\u00e1nyban.<\/p>\r\n

9<\/a> Alan Wallach: Exhibiting contradiction. Essays on the Art Museum in the United States<\/em>. University of Massachusets Press, Amherst, 1998. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Wallach k\u00f6nyv\u00e9re utal \u00c9bli G\u00e1bor Antropologiz\u00e1lt m\u00fazeum<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben. \u00cdr\u00e1s\u00e1b\u00f3l azonban \u00e9pp az ellentmond\u00e1s megragad\u00e1s\u00e1nak technik\u00e1ja (a bemutat\u00e1s politik\u00e1j\u00e1nak strat\u00e9gi\u00e1ja) \u00e9s tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti kontextusa nem rajzol\u00f3dik ki vil\u00e1gosan (a Wallach \u00e1ltal eml\u00edtett p\u00e9ld\u00e1kban a m\u00fazeumi t\u00e9rben bemutatott ellentmond\u00e1s a kultur\u00e1lis aktivizmus egy form\u00e1jak\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik. V\u00f6. a 11-es jegyzetben id\u00e9zett r\u00e9sz konfront\u00e1ci\u00f3s politik\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 passzus\u00e1val). \u00c9bli G\u00e1bor: \u00c9rt\u00e9k \u2013e az ellentmond\u00e1s? Ismeret \u00e9s megismer\u00e9s a m\u00fazeumban. In. \u00c9bli G\u00e1bor: Az antropologiz\u00e1lt m\u00fazeum. K\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyek \u00e1talakul\u00e1sa az ezredfordul\u00f3n. V\u00e1logatott \u00edr\u00e1sok. <\/em>Typotex kiad\u00f3, Budapest, 2005. 28 – 46 p.<\/p>\r\n

10<\/a> pl.: Kital\u00e1lt hagyom\u00e1ny. Az arat\u00f3\u00fcnnepekt\u0151l az \u00faj keny\u00e9r \u00fcnnep\u00e9ig. N\u00e9prajzi M\u00fazeum, 2003.<\/p>\r\n

11<\/a> \u201eA <<revizionista>> vagy <<\u00faj m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net>> az 1960-as \u00e9vek kr\u00edzis\u00e9ben sz\u00fcletett meg. Fiatalabb kutat\u00f3k \u2013 sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck r\u00e9szt vettek a polg\u00e1rjogi, a h\u00e1bor\u00faellenes \u00e9s n\u0151i emancip\u00e1ci\u00f3s mozgalmakban \u2013 sz\u00e1mon k\u00e9rt\u00e9k a tudom\u00e1ny m\u0171\u00e9rt\u00e9ssel \u00e9s m\u0171v\u00e9szi <<inspir\u00e1ci\u00f3val>> kapcsolatos probl\u00e9m\u00e1kra vonatkoz\u00f3 sz\u0171kl\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9t. Azon a ter\u00fcleten, ahol a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mag\u00e1t mint a civiliz\u00e1ci\u00f3s norm\u00e1k sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3j\u00e1t \u00fcnnepelte az <<\u00faj m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net>> nyersnek \u00e9s provokat\u00edvnak t\u0171nt. Konfront\u00e1ci\u00f3s politik\u00e1nak k\u00f6telezve el mag\u00e1t, r\u00f6gz\u00fclt el\u0151\u00edt\u00e9leteket \u00e9s r\u00e9szrehajl\u00e1sokat hordoz\u00f3 t\u00e9m\u00e1kat vetett fel, kimutatta a szexizmus \u00e9s az elitizmus elterjedts\u00e9g\u00e9t. Felh\u00edvta a figyelmet a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti gyakorlatot meghat\u00e1roz\u00f3 elm\u00e9letekre \u00e9s a diszcipl\u00edna intellektu\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u2013 azokra a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s filoz\u00f3fiai probl\u00e9m\u00e1kra koncentr\u00e1lva amelyek a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net sz\u00e1m\u00e1ra a sz\u00e1zad \u00e9vtizedei alatt megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 helyet biztos\u00edtottak a b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyokban. (\u2026) A k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s \u00e9s a kutat\u00e1s a vizsg\u00e1lat \u00faj dimenzi\u00f3it nyitotta meg \u00e9s \u00faj elm\u00e9leti perspekt\u00edv\u00e1kat ny\u00fajtott. Korunkban a revizionizmus \u00e1ltal\u00e1ban domin\u00e1lja az akad\u00e9miai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net oktat\u00e1st. Vezet\u0151 gradu\u00e1lis programok vet\u00e9lkednek marxist\u00e1k, feminist\u00e1k, \u00e9s szemiotikusok alkalmaz\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Az elm\u00e9let a curriculum meghat\u00e1roz\u00f3 r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt m\u00e9g a konzervativizmus olyan er\u0151d\u00edtm\u00e9nyeiben is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Columbia \u00e9s a New York University. A College Art Association \u00e9ves tal\u00e1lkoz\u00f3in rendszeresen rendeznek konferenci\u00e1kat olyan t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l, mint p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00e1rsadalmi nemek konstrukci\u00f3ja, a reprezent\u00e1ci\u00f3 politik\u00e1ja, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalom t\u00f6rt\u00e9nete.\u201d In. Alan Wallach: Exhibiting contradiction. Essays on the Art Museum in the United States<\/em>. University of Massachusets Press, Amherst, 1998. 118-119 p.<\/p>\r\n

Az October<\/em> foly\u00f3irat t\u00e1rsadalmi be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1r\u00f3l: \u201eAz October <\/em>k\u00f6rt nem forradalom n\u00e9lk\u00fcli forradalm\u00e1rok alkott\u00e1k, ahogy a Greenwich Village boh\u00e9mjait Floyd Dell lefestette a sz\u00e1zad kor\u00e1bbi r\u00e9sz\u00e9ben, hanem radik\u00e1lis retorik\u00e1t alkalmaz\u00f3 polg\u00e1ri liber\u00e1lisok. Azonban az October<\/em> szerz\u0151g\u00e1rd\u00e1ja \u00e1t is \u00e9lte a megr\u00e1z\u00f3 erej\u0171 vietn\u00e1mi h\u00e1bor\u00fas t\u0171ntet\u00e9seket, az 1968-as di\u00e1kl\u00e1zad\u00e1sokat, a Watergate botr\u00e1nyt \u00e9s e traum\u00e1knak teljes m\u00e9rt\u00e9kben a hat\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen gyanakv\u00f3ak, ha \u00e9pp nem ellens\u00e9gesek voltak az \u00f6sszes fenn\u00e1ll\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nnyel \u00e9s az \u00e1ltaluk k\u00e9pviselt k\u00e1nonnal, hiteless\u00e9ggel, \u00e9s reprezent\u00e1ci\u00f3val szemben.\u201d In. Irving Sandler: Art of the Postmodern Era. From the Late 1960s to the Early 1990s.<\/em> Icon editions. Westview Press. Boulder, Colorado. 1998. p. 336.<\/p>\r\n

12<\/a> K\u00f6r\u00f6s\u00e9nyi Andr\u00e1s: Government and Politics in Hungary. <\/em> Central European University Press, Osiris, Budapest, 1998.<\/p>\r\n

13<\/a> Nancy. K. Miller: Getting Personal: Feminist Occasions and Other Autobiographical Acts.<\/em> New York. Routledge. 1991.<\/p>\r\n

14<\/a> Eliean Hooper-Greenhill: The Museum and Gallery Education<\/em>. Leicester and London. Leicester University Press. 1991. 18.p.<\/p>\r\n

15<\/a> Maria Lind: Learning from Art and Artists<\/em>. In: Gavin Wade (ed.): Curating in the 21st Century.<\/em> New Art Gallery Walsall & University of Wolverhampton. 2000. p. 90.<\/p>\r\n

16<\/a> Barbara Steiner t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben az NDK id\u0151szak ellenz\u00e9ki m\u0171v\u00e9szet\u00e9t bemutat\u00f3, alapvet\u0151en lok\u00e1lis gy\u0171jtem\u00e9nyt vett \u00e1t Lipcs\u00e9ben. A steineri koncepci\u00f3 a gy\u0171jtem\u00e9ny fejleszt\u00e9s\u00e9t nem a felsz\u00e1mol\u00e1sban (\u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s) \u00e9s \u00faj gy\u0171jtem\u00e9ny \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben, hanem a r\u00e9gi gy\u0171jtem\u00e9ny dekonstrukci\u00f3j\u00e1val val\u00f3s\u00edtotta meg. Olyan m\u0171vekre ir\u00e1ny\u00edtotta a figyelmet, melyek a kolonialista tekintet sz\u00e1m\u00e1ra esetleg anakronisztikusnak t\u0171nnek, azonban a helyi m\u0171v\u00e9szeti hagyom\u00e1ny szempontj\u00e1b\u00f3l kulcsm\u0171vek voltak. Steiner ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-narrat\u00edv\u00e1ja a mainstream elv\u00e1r\u00e1sokkal szemben a helyi kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyt \u00e9s \u00f6sszetett jelent\u00e9sr\u00e9tegeit tette l\u00e1that\u00f3v\u00e1. Barbara Steiner a tranzit.hu m\u0171v\u00e9szeti szabadiskol\u00e1j\u00e1ban tartott h\u00e1rom napos szemin\u00e1riumot nemr\u00e9g Budapesten.<\/p>\r\n

17<\/a> Eliean Hooper-Greenhill (ed.): Museum, Media, Message.<\/em> London. Routledge. 1995.<\/p>\r\n

18<\/a> \u201e Mit is takar a sz\u00f3, \u00f6nk\u00e9ntes? Latinul voluntarius, ami hajland\u00f3t jelent.\u00a0 Az \u00f6nk\u00e9ntes fogalm\u00e1t t\u00f6bben t\u00f6bbsz\u00f6r meghat\u00e1rozt\u00e1k m\u00e1r, a f\u0151 jellemz\u0151i azonban nem v\u00e1ltoznak.\u00a0 \u00d6nk\u00e9ntes az, aki:<\/p>\r\n

–\u00a0\u00a0 szabad akarat\u00e1b\u00f3l,<\/p>\r\n

–\u00a0\u00a0\u00a0 tudatosan,<\/p>\r\n

–\u00a0\u00a0\u00a0 m\u00e1sok jav\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9get,<\/p>\r\n

–\u00a0\u00a0\u00a0 anyagi ellenszolg\u00e1ltat\u00e1s, fizets\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9gez.<\/p>\r\n

A fizets\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl nem felt\u00e9tlen\u00fcl jelenti azt, hogy munk\u00e1juk m\u00e1s m\u00f3don nem kompenz\u00e1l\u00f3dik. Az \u00f6nk\u00e9ntes munka nagyban seg\u00edti az \u00e1llampolg\u00e1rok bekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1t a k\u00f6z\u00e9letbe, \u00e9s e munk\u00e1n kereszt\u00fcl hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak a saj\u00e1t \u00e9let\u00fckben, illetve a t\u00e1rsadalmi \u00e9letben bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz.\u00a0 Az \u00f6nk\u00e9ntess\u00e9g azt a term\u00e9szetes ig\u00e9ny\u00fcnket el\u00e9g\u00edti ki, hogy olyan csoporthoz tartozzunk, melynek a c\u00e9ljait \u00e9s \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t teljesen el tudjuk<\/em>fogadni, \u00e9s azonosulni tudunk vele.<\/em>\u00a0 Az embereket t\u00f6bbf\u00e9le indok vezetheti \u00f6nk\u00e9ntes munka v\u00e9gz\u00e9s\u00e9re.\u00a0 Sokszor az az \u00f6nk\u00e9ntess\u00e9g motiv\u00e1ci\u00f3ja, hogy hasznosnak \u00e9rezz\u00fck magunkat, vagy hogy \u00faj kapcsolatokat tal\u00e1ljunk. El\u0151fordul az is, hogy az embereknek a fizetett munk\u00e1juk nem adja meg azt az el\u00e9gedetts\u00e9get, amire v\u00e1gynak, s ezt az \u00f6nk\u00e9ntes munk\u00e1ban tal\u00e1lj\u00e1k\u00a0 meg. Az \u00f6nk\u00e9ntes munka a t\u00e1rsadalomban fell\u00e9p\u0151 sz\u00fcks\u00e9gletek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s szoci\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re is szolg\u00e1l.\u00a0 M\u00e9rt\u00e9ke a t\u00e1rsadalom eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek mutat\u00f3ja is.\u00a0 Min\u00e9l magasabb az \u00f6nk\u00e9ntesek sz\u00e1ma, ann\u00e1l szorosabb t\u00e1rsadalmi kapcsolatokkal, \u00e1llampolg\u00e1ri felel\u0151ss\u00e9g\u00e9rzettel \u00e9s szolidarit\u00e1ssal rendelkeznek.<\/em>\u201d (Kiemel\u00e9s S.E.) In: Angyal M\u00e1ria: Hogyan m\u0171k\u00f6dj\u00fcnk egy\u00fctt \u00f6nk\u00e9ntesekkel? www.niok.hu<\/a><\/p>\r\n

19<\/a> A csoport megh\u00edvott szak\u00e9rt\u0151i voltak: a kultur\u00e1lis elm\u00e9letek ter\u00fclet\u00e9r\u0151l (a m\u00fazeumi ford\u00edt\u00e1s elm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben): Frazon Zs\u00f3fia, etnogr\u00e1fus, N\u00e9prajzi M\u00fazeum; a feln\u0151ttoktat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9r\u0151l: T\u00f3th Gy\u00f6rgyi, feln\u0151tt oktat\u00e1si szak\u00e9rt\u0151, NANE Egyes\u00fclet, szakter\u00fclete a nem form\u00e1lis oktat\u00e1s, az emberi jogi nevel\u00e9s; a m\u00fazeumi nevel\u00e9s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben: Juh\u00e1sz Litza, m\u00fazeumi nevel\u00e9si szakember, Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, a Sz\u00e9pm\u0171hely egyik alap\u00edt\u00f3ja, szakter\u00fclete a m\u00fazeumi kommunik\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9lete \u00e9s gyakorlata; valamint az \u00f6nk\u00e9ntes menedzsment ter\u00fclet\u00e9r\u0151l: Hajd\u00fa-Kis Diana feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9si szak\u00e9rt\u0151, tr\u00e9ner \u00e9s Varga Zsuzsanna, az \u00d6nk\u00e9ntes K\u00f6zpont Alap\u00edtv\u00e1ny k\u00e9pz\u00e9si \u00e9s h\u00e1l\u00f3zati programvezet\u00f5je.<\/p>\r\n

20<\/a> Sik Tom\u00e1r\u00f3l ld. : Csapody Tam\u00e1s: \u00d3bud\u00e1t\u00f3l a K\u00f3nya-sz\u00e9ki tany\u00e1ig – Sik Toma hal\u00e1l\u00e1ra. Indymedia Magyarorsz\u00e1g, 2004. j\u00falius 22.
\r\nhttp:\/\/hungary.indymedia.org\/cikk.shtml?x=17603<\/a><\/p>\r\n

21<\/a> Roman Krznaric: Emapthy and Contemporary Art<\/em>, 2004
\r\nhttp:\/\/www.romankrznaric.com\/Publications\/Publications.htm#2<\/a><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az al\u00e1bbi sz\u00f6veg egy angol nyelv\u0171 el\u0151ad\u00e1s szerkesztett v\u00e1ltozata, amely a transit .hu \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett, Az ellen\u00e1ll\u00e1s eszt\u00e9tik\u00e1ja c\u00edm\u0171 nemzetk\u00f6zi szimp\u00f3ziumon hangzott el a M\u0171csarnokban, 2006. szeptember 29-\u00e9n. El-Hassan R\u00f3za m\u0171csarnoki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 kur\u00e1tori koncepci\u00f3m megval\u00f3sulatlan r\u00e9szeit p\u00e9ldak\u00e9nt ismertetve a jelenlegi int\u00e9zm\u00e9nyi gyakorlat alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt a kur\u00e1tor munk\u00e1j\u00e1t els\u0151sorban nem a m\u0171t\u00e1rgy, hanem a befogad\u00f3-orient\u00e1lt gondolkod\u00e1sban […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630362,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400366","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400366","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400366"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400366\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2021933,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400366\/revisions\/2021933"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630362"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400366"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400366"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400366"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}