A m\u0171v\u00e9szeket soha sem hagyta hidegen a t\u00f6rt\u00e9nelem, att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, hogy melyik oldalon \u00e1lltak, \u00e9s mekkora szabads\u00e1ggal tudt\u00e1k magukat kifejezni egy-egy nagy horderej\u0171, \u00f6sszetett t\u00e9m\u00e1val kapcsolatban. Manaps\u00e1g, amikor annyi \u00e9rdektelen \u201em\u0171alkot\u00e1s\u201d sz\u00fcletik, hogy ha kihozn\u00e1nk \u0151ket \u00fajgazdag\u00e9g szalonjaib\u00f3l, Dun\u00e1t lehetne vel\u00fck rekeszteni, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00fcdv\u00f6s egy olyan v\u00e1logat\u00e1s l\u00e1ttamoz\u00e1sa, amelyben hat\u00e1rozott, felel\u0151ss\u00e9gteljes \u00e9s javar\u00e9szt hiteles t\u00e1rsadalmi-politikai \u00e1ll\u00e1spontok ker\u00fclnek nyilv\u00e1noss\u00e1gra a forradalom t\u00e9m\u00e1j\u00e1ban, a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet v\u00e1ltozatos, egyben radik\u00e1lis nyelv\u00e9n.<\/p>\r\n
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egy lehets\u00e9ges keleti-nyugati csoportk\u00e9p, amelyb\u0151l egyr\u00e9szt magas fok\u00fa kur\u00e1tori t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1g ismerhet\u0151 fel, m\u00e1sr\u00e9szt \u2013 a fent elmondottak \u00e9rtelm\u00e9ben \u2013 l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik a t\u00e9ma fogalmi viszonylagoss\u00e1ga. A ki\u00e1ll\u00edt\u00f3k \u2013 korukn\u00e1l fogva \u2013 nyilv\u00e1nval\u00f3an nem \u00e9lhett\u00e9k meg k\u00f6zelr\u0151l a m\u00falt \u201enagy\u201d forradalmi szitu\u00e1ci\u00f3it \u2013 a keletiek csup\u00e1n az elm\u00falt rendszerv\u00e1lt\u00e1st \u2013, \u00e1m a mindennapok szintj\u00e9n, saj\u00e1t \u00e9letter\u00fckben megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k kivenni r\u00e9sz\u00fcket az \u00fagynevezett szubjekt\u00edv forradalmi tev\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l, tudniillik a magatart\u00e1s \u00e9rt\u00e9kforradalm\u00e1b\u00f3l. \u00dagy a m\u0171v\u00e9szetiekb\u0151l, mint a m\u0171v\u00e9szet \u00e1ltal gerjesztett szoci\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi-politikai \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g kifinomult \u00e9rt\u00e9kei\u00e9b\u0151l. A harc sz\u00ednhely\u00e9t \u00e1thelyezt\u00e9k a m\u00e9diumok vil\u00e1g\u00e1ba, felismerve, hogy a korszer\u0171 forradalmak m\u00e1r r\u00e9gt\u0151l fogva javar\u00e9szt ott zajlanak, nem pedig az utc\u00e1n. A m\u00e9dium a hatalom, parafraze\u00e1lhatn\u00e1nk szabatosan Marshall McLuhant. Ennek a felismer\u00e9se pedig d\u00f6nt\u0151en meghat\u00e1rozza a glob\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1kra \u00e9rz\u00e9keny alkot\u00f3k tudat\u00e1t, magatart\u00e1s\u00e1t, aktivizmus\u00e1t.<\/p>\r\n
A forradalom nem kerti party<\/em> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ezt t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is al\u00e1t\u00e1masztja. Egyben kiemeli, hogy a forradalom el\u0151bb mindig lehets\u00e9ges eszmek\u00e9nt, majd sz\u00e1nd\u00e9kk\u00e9nt jelenik meg, \u00e1tsz\u0151ve sz\u00e1m\u00edtgat\u00e1sokkal, spekul\u00e1ci\u00f3kkal, \u00e9s az \u00fagynevezett n\u00e9pakarat gyakran csak assziszt\u00e1l\u00f3 statiszt\u00e1k t\u00f6megprodukci\u00f3ja, legitimit\u00e1st biztos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 az \u00faj hatalom sz\u00e1m\u00e1ra. A forradalmak egym\u00e1sra \u00e9p\u00fclnek, ugyan\u00fagy, mint a hatalomgyakorl\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelmi modelljei: az egyik rendszer kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1ga gener\u00e1lja a m\u00e1sikat, valami f\u00e9le dialektikus logika alapj\u00e1n. Enn\u00e9l fogva \u201eforradalmi helyzet\u201d mindig l\u00e9tezik a felgyorsult vil\u00e1gban.<\/p>\r\n A problematik\u00e1t Igor Grubi\u0107 A forradalom \u00f6r\u00f6ks\u00e9g<\/em> c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3ja veti fel legk\u00f6zvetlenebb\u00fcl, amelyben a csal\u00e1di sz\u00e1lakon mozgatott eml\u00e9kezet \u00e9p\u00edti fel a t\u00f6rt\u00e9nelmi egym\u00e1sra k\u00f6vetkez\u00e9s folyamat\u00e1t. Az ex-jugoszl\u00e1v sz\u00ednt\u00e9ren \u201eedz\u0151d\u00f6tt\u201d Grubi\u0107 a totalitarista ikonogr\u00e1fi\u00e1b\u00f3l mer\u00edtkez\u0151 nyelvi modellt viszi tov\u00e1bb, amelyet kor\u00e1bbr\u00f3l Mladen Stilinovi\u0107 \u00e9s Ra\u0161a Todosijevi\u0107 \u2013 vagy nemzetk\u00f6zi vonatkoz\u00e1sban Komar \u00e9s Melamid \u2013 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1b\u00f3l ismer\u00fcnk legink\u00e1bb, \u00e9s amelyet a giccses politikai jelk\u00e9pek direkt, kend\u0151zetlen haszn\u00e1lata jellemez.<\/p>\r\n A d\u00e9lszl\u00e1v \u201esz\u00f3kimond\u00f3\u201d mentalit\u00e1s n\u00e9mileg l\u00e1gyabb, n\u0151iesebb v\u00e1ltozata nyilv\u00e1nul meg Sanja Ivekovi\u0107 Alak \u00e9s k\u00f6rnyezet<\/em> c\u00edm\u0171 digit\u00e1lis fot\u00f3sorozat\u00e1ban, amelyben a k\u00e9pi tipol\u00f3gia meghat\u00e1rozott p\u00e1rhuzamait \u00e1ll\u00edtja egym\u00e1s mell\u00e9: jeles\u00fcl a Face<\/em> magazin maszk\u00edrozott harcosokat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 divatfot\u00f3it, \u00e9s val\u00f3di, \u00e1lc\u00e1zott gerill\u00e1k\u00e9t, feladva ezzel a leck\u00e9t a tudom\u00e1nyos komparatisztik\u00e1nak.<\/p>\r\n Ide k\u00f6t\u0151dik tov\u00e1bb\u00e1 Adrian Paci Nem performansz volt<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja is, term\u00e9szetesen nem csak balk\u00e1ni eredete folyt\u00e1n, hanem a poszt-szocialista k\u00f6rnyezet dokument\u00e1ris eszk\u00f6z\u00f6kkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megid\u00e9z\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben is. Paci civilek \u00e9s alb\u00e1n katon\u00e1k k\u00f6z\u00f6s csoportk\u00e9p\u00e9t p\u00e1rhuzamos\u00edtja egy korabeli olasz \u00fajs\u00e1gfot\u00f3val, amelyen EU-tag\u00e1llamokba \u00e9rkezett \u00e9s tart\u00f3zkod\u00e1si enged\u00e9ly\u00e9rt folyamod\u00f3 emberek v\u00e9gel\u00e1thatatlan sora l\u00e1that\u00f3. A k\u00e9t felv\u00e9tel dokumentarista t\u00f6bblet\u00e9rt\u00e9k\u00e9t az adja, hogy mindkett\u0151n megjelenik a szerz\u0151 alakja, \u00e9let\u00e9nek \u2013 \u00e9s az alb\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelemnek \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151szakaib\u00f3l. A forradalmi rem\u00e9ny \u00e9s hit atmoszf\u00e9r\u00e1ja egy olyan t\u00f6megjelenetbe torkollik, amelyben az emberi egzisztencia fenntart\u00e1s\u00e1\u00e9rt v\u00edvott m\u00e1r-m\u00e1r hiperrealista k\u00fczdelem \u201egy\u0151zedelmeskedik\u201d a n\u00e9hai idealizmus ikonogr\u00e1fi\u00e1ja felett. Nem m\u0171v\u00e9szi performansz, \u201ecsak\u201d az \u00e9let performansza, mondhatn\u00e1nk. \u00c9s vajon nem ez a legnagyobb k\u00f6telez\u0151 el\u0151ad\u00e1s mindny\u00e1junk sz\u00e1m\u00e1ra?<\/p>\r\n A nyugati forradalom-\u00e9rtelmez\u00e9s n\u00e9mileg hipotetikusabb. Ha magunk\u00e9v\u00e1 tessz\u00fck a videoinstall\u00e1ci\u00f3t prezent\u00e1l\u00f3 Michael Blum egyik t\u00e9tel\u00e9t, mi szerint \u201ea kapitalizmus nem bukhat el\u201d, akkor azt is hajland\u00f3ak vagyunk elfogadni, hogy nincs is mi\u00e9rt harcolni, nincs is sz\u00fcks\u00e9g forradalomra, mert mindegyik pozit\u00edvnak v\u00e9lt ut\u00f3pia totalitarizmusba f\u00fal, csak \u00fagy sz\u00e9pen, mag\u00e1t\u00f3l. Alkot\u00e1s\u00e1b\u00f3l (A h\u00e1rom buk\u00e1s<\/em>, 2006) a j\u00f3l\u00e9ti t\u00e1rsadalom \u00f6nc\u00e9l\u00fas\u00e1g\u00e1nak t\u00e1vlatn\u00e9lk\u00fclis\u00e9gbe vezet\u0151 alapvon\u00e1sa v\u00e1lik uralkod\u00f3v\u00e1, felr\u00e9mlik az \u00f6nmag\u00e1t bel\u00fclr\u0151l zab\u00e1l\u00f3 t\u00e1rsadalom entr\u00f3pikus l\u00e1tom\u00e1sa, vagyis az \u00f6reged\u0151 \u00d3- \u00e9s \u00dajkontinens, a glob\u00e1lis kapitalizmussal \u00e1tfont vil\u00e1geg\u00e9sz gy\u00e1szos j\u00f6v\u0151k\u00e9pe. Pedig ha elbukott a kommunizmus, a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia \u00e9s a kapitalizmus is, akkor csakis valamilyen ut\u00f3pi\u00e1nak kell j\u00f6nnie, mert \u201eami megval\u00f3sulatlan, jobb mint a l\u00e9tez\u0151, s\u0151t, ak\u00e1r mint a lehets\u00e9ges\u201d.<\/p>\r\n Sz\u00e1momra a legink\u00e1bb meg\u00e9rint\u0151 \u00e9s bele\u00e9rz\u00e9st induk\u00e1l\u00f3 munka Nick Crowe A Glen-foly\u00f3 partj\u00e1n<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja, amelyben egy kisfi\u00fa h\u00e1bor\u00fas jeleneteket inszceni\u00e1l playstation videoj\u00e1t\u00e9kon, mik\u00f6zben anyja \u00edr forradalmi ballad\u00e1t d\u00fadol a k\u00f6vetkez\u0151 szavakkal: \u201eEml\u00e9kszem ma is, hogy le\u00e1nyz\u00f3koromban \/ Ott mas\u00edroztatok minden\u00fctt e honban \/ \u00cdrorsz\u00e1g\u00e9rt halni k\u00e9sz voltatok nyomban \/ \u00cdr testv\u00e9rek, ti h\u0151s, b\u00e1tor fiak!\u201d. Ha belegondolunk, hogy az \u00edr szabads\u00e1g\u00e9rt folytatott k\u00fczdelem mikor kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s hol tart ma, akkor nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy ez a m\u0171 a forradalom mindenkori id\u0151szer\u0171s\u00e9g\u00e9t vet\u00edti mag\u00e1b\u00f3l egy h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9lethelyzet \u00e9s a k\u00f6lt\u00e9szet megragad\u00f3 egybefon\u00f3d\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n. Ink\u00e1bb szomor\u00fa mement\u00f3ja e m\u0171 a forradalomnak, mint sem hitet kelt\u0151 himnusza.<\/p>\r\n![\"\"](\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/gardenparty\/grubic_02.jpg\")
<\/a>
\r\n<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n<\/a>
\r\n <\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n