{"id":400395,"date":"2007-04-22T22:00:00","date_gmt":"2007-04-22T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400395"},"modified":"2022-04-08T13:26:14","modified_gmt":"2022-04-08T12:26:14","slug":"a-hirnev-akarasa-avagy-a-tomegmedia-10-parancsolata","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/a-hirnev-akarasa-avagy-a-tomegmedia-10-parancsolata\/","title":{"rendered":"A h\u00edrn\u00e9v akar\u00e1sa, avagy a t\u00f6megm\u00e9dia 10 parancsolata"},"content":{"rendered":"
\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n
„Az emberek, \u00fagy t\u00fbnik, nem tudnak elk\u00e9pzelni fontosabbat ann\u00e1l, minthogy olyan helyzetbe ker\u00fcljenek, amelyben legink\u00e1bb r\u00e1juk ir\u00e1nyul az \u00e1ltal\u00e1nos rokonszenv \u00e9s figyelem. \u00cdgy teh\u00e1t az \u00f5ket megillet\u00f5 hely – e nagyszer\u00fb t\u00e9ma, mely a feljebbval\u00f3k asszonyai k\u00f6z\u00f6tt kelt visz\u00e1lyt – az, melyre az emberek f\u00e9l \u00e9let\u00fck munk\u00e1j\u00e1val t\u00f6rekednek; \u00e9s amely minden nyugtalans\u00e1g \u00e9s buzgalom, rabl\u00e1s \u00e9s b\u00fbn f\u00f5 oka, mit a vil\u00e1g a kapzsis\u00e1gnak \u00e9s a becsv\u00e1gynak k\u00f6sz\u00f6nhet.” Adam Smith 1<\/b><\/sup><\/a><\/em><\/div>\r\n<\/blockquote>\r\n

 <\/p>\r\n

Mi\u00e9rt akarhat valaki k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk \u00e9ppen h\u00edres-neves lenni? Hogyan \u00e9rhetett \u00e9s \u00e9rhet c\u00e9lt a m\u00falt sz\u00e1zadban \u00e9s a sz\u00e1zadfordul\u00f3 k\u00f6r\u00fcl? A t\u00f6megm\u00e9di\u00e1val kac\u00e9rkod\u00f3k munk\u00e1j\u00e1t \u00e9s a kac\u00e9rkod\u00e1s st\u00e1dium\u00e1n m\u00e1r t\u00faljutott m\u00fbv\u00e9szek m\u00fbv\u00e9nek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t el\u00f5seg\u00edtend\u00f5, n\u00e9mi kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fbztem \u00e9s parancsolatokba szedtem n\u00e9h\u00e1ny filoz\u00f3fus, k\u00f6zgazd\u00e1sz \u00e9s m\u00fbv\u00e9sz megfontol\u00e1sait a t\u00e9m\u00e1ban. Szerencs\u00e9s esetben siker\u00fcl f\u00e9nyt vetni\u00fck a m\u00fbv\u00e9szeti szc\u00e9na jelenlegi mozg\u00e1ster\u00e9re is 2<\/b><\/sup><\/a>.<\/p>\r\n

Tehetn\u00e9 vagy sem, nyilv\u00e1n nem mindenki szeretne h\u00edres lenni, vagy ak\u00e1r csak nyilv\u00e1nos szerepet bet\u00f6lteni. Adam Smith fent id\u00e9zett m\u00fbv\u00e9ben a h\u00edrnevet a szabads\u00e1g, a f\u00e9lelemmentess\u00e9g \u00e9s a f\u00fcggetlens\u00e9g felad\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rtelmezi: \u201eEl vagy r\u00e1 sz\u00e1nva, hogy szabads\u00e1godat sohase cser\u00e9ld fel valamely udvar nagy\u00fari szolgas\u00e1g\u00e1val, hanem szabad, f\u00e9lelem n\u00e9lk\u00fcli \u00e9s f\u00fcggetlen \u00e9letet \u00e9lj? Van m\u00f3d arra, hogy nemes elhat\u00e1roz\u00e1sodhoz tarthasd magad; \u00e9s tal\u00e1n csakis egy m\u00f3dja van. Sohase l\u00e9pd \u00e1t a vonalat, amely m\u00f6g\u00fcl oly kevesen voltak k\u00e9pesek visszat\u00e9rni; ne hagyd, hogy a becsv\u00e1gy a b\u00fbvk\u00f6r\u00e9be vonjon; \u00e9s ne hasonl\u00edtsd magadat soha azokhoz a f\u00f6ldi nagys\u00e1gokhoz, akikre az emberis\u00e9g fele f\u00fcggeszti figyel\u00f5 szem\u00e9t.\u201d 3<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

Kort\u00e1rsunk, Michael Schumacher is hasonl\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott: \u201eA gyerekeim nem m\u00e9dia-szerepl\u00f5k, \u00e9s ezt nagyon fontosnak tartom. Mindeddig teljesen norm\u00e1lis \u00e9letet \u00e9ltek, \u00e9s ez \u00edgy lesz a j\u00f6v\u00f5ben is. Azt hiszem, lehet\u00f5s\u00e9get kell kapniuk arra, hogy szabadon \u00e9lj\u00e9k az \u00e9let\u00fcket, \u00e9s ne \u00e9rezz\u00e9k az \u00e9n h\u00edrnevem terh\u00e9t.\u201d 4<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

Adam Smith \u00e9s Michael Schumacher h\u00edres emberek. Kem\u00e9nyen \u00e9s j\u00f3l dolgoznak. Sok embert vonzanak, \u201eMert nehezen \/ k\u00f6lt\u00f6zik az, ki a forr\u00e1sok k\u00f6zel\u00e9ben \/ lakhat.\u201d 5<\/b><\/sup><\/a> Az eredm\u00e9nyeikkel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 h\u00edrnev\u00fcket (ahol \u201e[a] h\u00edrn\u00e9v b\u00e1rmely embernek vagy b\u00e1rmely embercsoportnak az elismer\u00e9se annyiban, amennyiben valamik\u00e9ppen becses az emberi nemnek\u201d 6<\/b><\/sup><\/a>) siker\u00fck m\u00e9rc\u00e9jek\u00e9nt kelletlen\u00fcl vagy kelletve v\u00e1llalj\u00e1k. S\u00f5t, alkalomadt\u00e1n (mint mondjuk Ter\u00e9z anya eset\u00e9ben) k\u00fcldet\u00e9s\u00fck \u00e9rdek\u00e9ben haszn\u00e1lj\u00e1k. Mindenesetre annak \u00e1r\u00e1t tudatosan hajland\u00f3ak megfizetni. Meghat\u00e1roz\u00e1sukat hagyjuk Pesso\u00e1ra vagy a p\u00e1p\u00e1ra 7<\/b><\/sup><\/a>, \u00e9s ha tehetj\u00fck, legal\u00e1bb mi hagyjuk \u00f5ket b\u00e9k\u00e9n.<\/p>\r\n

H\u00edrn\u00e9vhez azonban nem csak k\u00f6zvetetten, \u00e9rdemeinknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u00f5en juthatunk. K\u00f6zvetlen\u00fcl is szert tehet\u00fcnk r\u00e1, azaz akarhatjuk is magunknak, m\u00e9gpedig h\u00e1rom okb\u00f3l.<\/p>\r\n

El\u00f5sz\u00f6r, akarhatjuk \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt a h\u00edress\u00e9g\u00e9rt, la c\u00e9l\u00e9brit\u00e9 pour la c\u00e9l\u00e9brit\u00e9, el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez m\u00e1s eszk\u00f6z\u00f6ket haszn\u00e1lva (\u201eKezdetben eszembe sem jutott, hogy sz\u00edn\u00e9szn\u00f5 legyek, vagy elsaj\u00e1t\u00edtsam a sz\u00edn\u00e9szmesters\u00e9g fog\u00e1sait. Egyszer\u00fben csak h\u00edres akartam lenni.\u201d 8<\/b><\/sup><\/a>).<\/p>\r\n

M\u00e1sodszor, akarhatjuk alkalmas eszk\u00f6zk\u00e9nt valami m\u00e1shoz. Mint a szex, az er\u00f5szak, a p\u00e9nz vagy az okoss\u00e1g \u2013 a h\u00edrn\u00e9v is az \u00e9let sok ter\u00fclet\u00e9re (\u00e9s persze egym\u00e1sba) t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 konvert\u00e1lhat\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos egyen\u00e9rt\u00e9kes. K\u00edv\u00e1natosabb, befoly\u00e1sosabb, gazdagabb, kreat\u00edvabb, ak\u00e1r m\u00fbv\u00e9szebb lesz t\u00f5le az ember.<\/p>\r\n

De nem kell mindig rosszra gondolni<\/a>: a h\u00edrn\u00e9v elvben k\u00e9pes lehet egy-egy honi egy\u00e9nt vagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get kiszak\u00edtani a szocializmusban ragadt kultur\u00e1lis politika, a szovjet t\u00edpus\u00fa \u00e1llami \u00e1gazati \u201eegyetemek\u201d, valamint a m\u00fbv\u00e9szek ugyancsak \u00f6r\u00f6k\u00f6lt koroszt\u00e1lyi-\u00e1gazati szakszervezeteinek, \u201e\u00e9lcsapatainak\u201d a k\u00f6z\u00f6s dagony\u00e1j\u00e1b\u00f3l. Persze k\u00e9pes lehet ennek \u00e9ppen az ellenkez\u00f5j\u00e9re is: hogy a k\u00edv\u00fcl rekedtet kvalifik\u00e1lja a mocs\u00e1rra, \u00e9s a bel\u00f5le h\u00fazott apr\u00f3, de otthonos hasznokra. \u00cdzl\u00e9s vagy komplexusok szerint.<\/p>\r\n

V\u00e9g\u00fcl pedig akarhatjuk a h\u00edrnevet egy speci\u00e1lis strat\u00e9giai poz\u00edci\u00f3, a nyilv\u00e1noss\u00e1g kulcsak\u00e9nt: egy olyan magaslatra vezet\u00f5 \u00fatk\u00e9nt, ahonnan m\u00e1r tetsz\u00e9s szerinti \u00fcr\u00fcggyel le-lecsaphatunk az addig gyan\u00fatlanul alant legel\u00e9sz\u00f5, sokkolt t\u00f6megre. A magaslatra fel\u00e9rve: \u201eEgyre h\u00edresebb kezdesz lenni, puszt\u00e1n att\u00f3l, hogy h\u00edres vagy [\u2026Ez a] Paris Hilton szindr\u00f3ma.\u201d 9<\/b><\/sup><\/a>.<\/p>\r\n

K\u00f6vetkez\u00f5 l\u00e9p\u00e9sben pedig elkezdhetj\u00fck haszn\u00e1lni a nyilv\u00e1noss\u00e1got: \u201eHogy a konceptu\u00e1lis m\u00fbv\u00e9szek mi\u00e9rt hajszolt\u00e1k olyan agressz\u00edven az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb m\u00fbv\u00e9szi utakat a 20. sz\u00e1zadban, az \u00f6sszetett k\u00e9rd\u00e9s. Vil\u00e1gosnak l\u00e1tszik azonban, hogy az \u00faj m\u00fbfajok robban\u00e1sszer\u00fb elszaporod\u00e1s\u00e1\u00e9rt az az ifj\u00fa zseni felel\u00f5s, aki [angol nyelv\u00fb m\u00fbv\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-tank\u00f6nyvekben val\u00f3 eml\u00edt\u00e9sek gyakoris\u00e1gelemz\u00e9se alapj\u00e1n] a sz\u00e1zad legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 m\u00fbv\u00e9sze lett.<\/p>\r\n

Amikor Picasso 1912-ben feltal\u00e1lta a koll\u00e1zst, nem egyszer\u00fben olyasmivel \u00e1llt el\u00f5, amit azt\u00e1n hamarosan Braque, Tatlin, Duchamp \u00e9s a t\u00f6bbi fiatal konceptu\u00e1lis m\u00fbv\u00e9sz fejlesztett tov\u00e1bb, hanem olyan \u00faj m\u00fbv\u00e9szi attit\u00fbd\u00f6t teremtett, amely inspir\u00e1l\u00f3an hatott [\u2026] az eg\u00e9sz sz\u00e1zad folyam\u00e1n [\u2026] \u00e9s sok konceptu\u00e1lis m\u00fbv\u00e9sz tanulta meg a leck\u00e9t, Picasso \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek a kulcs\u00e1t, nevezetesen azt, hogy a m\u00fbv\u00e9szeti vil\u00e1g r\u00e9misztget\u00e9se \u00e9s riogat\u00e1sa a legegyenesebb \u00fat lehet a sikerhez.\u201d 10<\/b><\/sup><\/a> Ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s a t\u00f6megek \u2013 a n\u00e9z\u00f5k \u00e9s a k\u00f6vet\u00f5k vagy rajong\u00f3k \u2013 manipul\u00e1l\u00e1s\u00e1t, ill. \u00e1ltal\u00e1nosabban: a j\u00f6v\u00f5 politikai meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t emeli m\u00fbv\u00e9szi szintre.<\/p>\r\n

De mindegy is, hogy mi\u00e9rt \u2013 ha a sz\u00e1zadfordul\u00f3 fiatal versenyz\u00f5jek\u00e9nt m\u00e1r d\u00f6nt\u00f6tt\u00fcnk afel\u00f5l, hogy valami\u00e9rt (vagy ak\u00e1r mindezek\u00e9rt) \u00e9ppen h\u00edrnevet akarunk magunknak, akkor hogyan szerezhetj\u00fck meg?<\/p>\r\n

N\u00e9zz\u00fck, hogyan gondolkodik err\u00f5l Benny, Julian Schnabel rendez\u00f5 (egyben \u201e\u00e1ll\u00f3k\u00e9pes\u201d k\u00e9pz\u00f5m\u00fbv\u00e9sz 11<\/b><\/sup><\/a>) Basquiat (1996) c\u00edm\u00fb filmj\u00e9ben:12<\/b><\/sup><\/a>
\r\n
\r\n\u201eBasquiat<\/em>: Szerinted mennyi id\u00f5 kell ahhoz, hogy valaki igaz\u00e1n h\u00edres legyen?
\r\nBenny<\/em>: H\u00edres zen\u00e9sz vagy h\u00edres fest\u00f5?
\r\nBasquiat<\/em>: Az mindegy. Egyszer\u00fben h\u00edres. Mikor eg\u00e9sz nap azt csin\u00e1lod, amit akarsz, \u00e9s nem kell t\u00f6r\u00f5dn\u00f6d m\u00e1ssal.
\r\nBenny<\/em>: H\u00e1\u00e1t\u2026 Mondjuk n\u00e9gy \u00e9v. Ahhoz meg, hogy gazdag is legy\u00e9l, hat. El\u00f5sz\u00f6r is j\u00f3 cuccokban kell j\u00e1rnod. Azt\u00e1n, mindig h\u00edres emberekkel kell l\u00f3gnod, a megfelel\u00f5 emberekkel, a megfelel\u00f5 n\u00f5kkel, a men\u00f5 partikon. A t\u00f6bbi id\u00f5ben meg dolgozni kem\u00e9nyen. Ugyanazt a dolgot csin\u00e1lni, ugyanabban a st\u00edlusban \u2013 \u00fajra \u00e9s \u00fajra, hogy az emberek megjegyezz\u00e9k, \u00e9s tudj\u00e1k mi az \u00e1bra. Azt\u00e1n, ha h\u00edres lett\u00e9l, ugyan\u00fagy kell mindent csin\u00e1lnod tov\u00e1bb, b\u00e1rmennyire unod is \u2013 hacsak nem akarod az embereket magadra harag\u00edtani, ami persze \u00fagyis elker\u00fclhetetlen.
\r\nBasquiat<\/em>: El\u00e9g szarul hangzik. Mindenestre nem nekem tal\u00e1lt\u00e1k ki.
\r\nBenny<\/em>: A h\u00edres emberek t\u00f6bbnyire ostob\u00e1k. Te t\u00fals\u00e1gosan okos vagy hozz\u00e1. Hal\u00e1lra unn\u00e1d magad.\u201d 13<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

\u00cdme egy m\u00e1sik recept:<\/p>\r\n

1. Dolgozz a n\u00e9z\u00f5knek!<\/strong>
\r\nSzempontunkb\u00f3l a 20. sz\u00e1zadot a kor\u00e1bbiakt\u00f3l a t\u00f6megm\u00e9dia k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg, a maga passz\u00edv olvas\u00f3ival, hallgat\u00f3ival \u00e9s n\u00e9z\u00f5ivel. \u201eAz egy\u00e9nek \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek viszonya a kultur\u00e1lis term\u00e9kekhez megv\u00e1ltozott: t\u00e1rsalkot\u00f3kb\u00f3l \u00e9s \u00fajrames\u00e9l\u00f5kb\u00f5l passz\u00edv fogyaszt\u00f3kk\u00e1 v\u00e1ltak. Azt az id\u00f5t, amikor az id\u00f5sebbek t\u00f6rt\u00e9neteket mondtak egym\u00e1snak, a gyerekek produk\u00e1lt\u00e1k magukat a feln\u00f5ttek el\u00f5tt, a t\u00e1rsas\u00e1g pedig egy\u00fctt \u00e9nekelt, most a r\u00e1di\u00f3, a lemezj\u00e1tsz\u00f3 vagy a t\u00e9v\u00e9 h\u00e1tt\u00e9rzen\u00e9je t\u00f6lti ki.\u201d14<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

Ha \u00fagy d\u00f6ntesz, hogy m\u00fbv\u00e9szk\u00e9nt lev\u00e1lasztod magad az ad\u00f3fizet\u00f5k eml\u00f5ir\u00f5l, tudnod kell, hogy ki a megb\u00edz\u00f3d. Ha k\u00f6zvetlen\u00fcl a h\u00edrn\u00e9vre hajtasz, referencia-megb\u00edz\u00f3d a t\u00e9v\u00e9n\u00e9z\u00f5 \u2013 de legal\u00e1bbis a t\u00f6megm\u00e9dia-k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. 15<\/b><\/sup><\/a> \u201eManaps\u00e1g valamennyire b\u00e1rki h\u00edres lehet (b\u00e1r ez csak talmi h\u00edrn\u00e9v, \u00e9s nem tart sok\u00e1ig), nemzed\u00e9kekkel ezel\u00f5tt viszont a piaci hat\u00e1sok lassan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek, az inform\u00e1ci\u00f3 mennyis\u00e9ge korl\u00e1tozott volt \u00e9s az is viszonylag lassan jutott el az emberekhez.\u201d 16<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

Ne agg\u00f3dj: a pop, elt\u00e9r\u00f5en a kult\u00farpolitikusok \u00e9s a m\u00fbv\u00e9szeti szakszervezetek szimbi\u00f3zis\u00e1t\u00f3l, a sz\u00e1zadfordul\u00f3 m\u00fbv\u00e9szeti f\u00f5\u00e1ram\u00e1ba tartozik:
\r\n\u201e\u2013 Mennyi popkult\u00far\u00e1t k\u00e9pes egy kort\u00e1rs int\u00e9zm\u00e9ny toler\u00e1lni?
\r\n\u2013 Ez a k\u00e9rd\u00e9s m\u00e1r maga is nosztalgikus. A popkult\u00fara minden kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyt bevett. Mindazok, akik tudatosan \u00bbsok popkult\u00far\u00e1t\u00ab akarnak \u00bbelfogadtatni\u00ab egy int\u00e9zm\u00e9nyben, popkult\u00fara-ellenes helyzetbe ker\u00fclnek a popkult\u00far\u00e1n bel\u00fcl. Vagyis az \u00e1r ellen \u00faszn\u00e1nak. A popkult\u00fara az eszt\u00e9tikai megfontol\u00e1sok alapja \u00e9s horizontja: csak akkor v\u00e1lik normat\u00edv kult\u00far\u00e1v\u00e1, amikor a toler\u00e1lhatatlans\u00e1got naivul nosztalgikus projektekkel kapcsolja \u00f6ssze. A popkult\u00fara az \u00bbitt \u00e9s most\u00ab, abban az \u00e9rtelemben, hogy popkult\u00far\u00e1b\u00f3l az int\u00e9zm\u00e9nyeknek semmi sem sok. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen N\u00e9metorsz\u00e1gban.\u201d 17<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

Jobban fut\u00f3 piacok szerepl\u00f5i a n\u00e9z\u00f5nek\/olvas\u00f3nak dolgoz\u00e1st adottk\u00e9nt, hat\u00e1rfelt\u00e9telk\u00e9nt, k\u00f6vetelm\u00e9nyk\u00e9nt kezelik, \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket mindannyiuk \u00e9rdek\u00e9ben ennek tudat\u00e1ban hangolj\u00e1k \u00f6ssze. \u201eA fiatal m\u00fbv\u00e9szek, az \u00faj gal\u00e9ri\u00e1k \u00e9s a r\u00e9gi m\u00fazeumok v\u00e1llvetve veszik ki r\u00e9sz\u00fcket ebb\u00f5l a fausti szerz\u00f5d\u00e9sb\u00f5l: tengernyi publicit\u00e1s, a kort\u00e1rs m\u00fbv\u00e9szet emelked\u00f5 \u00e1rai, \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra \u00f6z\u00f6nl\u00f5 t\u00f6megek cser\u00e9be az\u00e9rt, amit egy angol kritikus, William Feaver, \u00bbszalagc\u00edm-m\u00fbv\u00e9szetnek\u00ab nevez.\u201d 18<\/b><\/sup><\/a> A profizmusnak meg is van az eredm\u00e9nye: \u201eAz aukci\u00f3s eredm\u00e9nyek azt mutatj\u00e1k, hogy a fiatal angol m\u00fbv\u00e9szek j\u00f3val magasabb \u00e1rat \u00e9rnek el, mint amerikai vet\u00e9lyt\u00e1rsaik: [Damien] Hirst \u00e9s az angol fest\u00f5, Chris Ofili m\u00fbvei t\u00f6bb mint 1 milli\u00f3 doll\u00e1r\u00e9rt kelnek el, amivel egyetlen 40 \u00e9v alatti amerikai m\u00fbv\u00e9sz sem b\u00fcszk\u00e9lkedhet.\u201d 19<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

2. Nyomulj a mogulokra!<\/strong>
\r\n\u201eA technikai reprodukci\u00f3 [\u2026] korl\u00e1tot \u00e1ll\u00edt [\u2026] a sz\u00e9tsz\u00f3rt individuumok \u00e9s a kult\u00faratermel\u00e9sre val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g k\u00f6z\u00e9. Ehhez j\u00f6nnek m\u00e9g az el\u00f5\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gek, a produkci\u00f3 \u00e9rt\u00e9ke, \u00e9s a szt\u00e1rrendszer teremtette korl\u00e1tok, s mindez egy\u00fctt azt eredm\u00e9nyezi, hogy az egyedi m\u00fbalkot\u00e1s b\u00e1lv\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t felv\u00e1ltja egy \u00faj, de \u00e9pp ilyen magas korl\u00e1t, amely az embereket elv\u00e1lasztja a r\u00e9szv\u00e9telt\u00f5l a kult\u00fara l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban.\u201d 20<\/b><\/sup><\/a> Ez alapj\u00e1n azoknak, akik a t\u00f6megm\u00e9di\u00e1hoz (\u00e9s \u00edgy nagyr\u00e9szt a k\u00f6zvetlen h\u00edrn\u00e9vhez) val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st kontroll\u00e1lj\u00e1k, \u00e9pp\u00fagy fel kell keltened a figyelm\u00e9t, mint azoknak kellett, akik az ad\u00f3fizet\u00f5kt\u00f5l beszedett p\u00e9nzeket osztogatj\u00e1k. Mindez bizony \u00f6nrekl\u00e1mot \u00e9s nyomul\u00e1st jelent.<\/p>\r\n

3. Lepj meg, b\u00e9bi!<\/strong>
\r\nHa a rokons\u00e1g poz\u00edci\u00f3ja vagy h\u00edrneve nem biztos\u00edt k\u00f6zvetlen hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st a t\u00f6meghez, akkor valakiket, valahol meg kell nyerned magadnak. Azt a d\u00f6nt\u00e9st ugyanis, hogy valami \u00e9rdemes-e a figyelm\u00fcnkre, a t\u00f6megm\u00e9di\u00e1ban valaki m\u00e1s hozza meg helyett\u00fcnk. \u201e[A] sz\u00fbr\u00e9s \u00e9s a meghatalmaz\u00e1s funkci\u00f3ja az \u00fan. \u00bbmegb\u00edz\u00f3 \u00e9s \u00e1gense\u00ab probl\u00e9m\u00e1val terhelt. Amilyen m\u00e9rt\u00e9kben a szerkeszt\u00f5 [az \u00e1gens] \u00e9rt\u00e9krendszere elt\u00e9r a felhaszn\u00e1l\u00f3k [a megb\u00edz\u00f3k] \u00e9rt\u00e9krendszer\u00e9t\u00f5l, a szerkeszt\u00f5 saj\u00e1t preferenci\u00e1i \u00e9s tervei szempontj\u00e1b\u00f3l relev\u00e1ns inform\u00e1ci\u00f3k olyan m\u00e9rt\u00e9kben akad\u00e1lyozz\u00e1k a felhaszn\u00e1l\u00f3k auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. Mindezt oly m\u00f3don teszik, hogy az \u00e9letvezet\u00e9s\u00fcket megszab\u00f3 d\u00f6nt\u00e9sekkel kapcsolatban a szerkeszt\u00f5 azokat az inform\u00e1ci\u00f3kat er\u00f5lteti a felhaszn\u00e1l\u00f3kra, amelyek a saj\u00e1t preferenci\u00e1i szerint kiv\u00e1lasztott d\u00f6nt\u00e9s el\u00f5seg\u00edt\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l relev\u00e1nsak.<\/p>\r\n

Hasonl\u00f3 a helyzet a meghatalmaz\u00e1ssal is. Nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u00fb, hogy egy szerkeszt\u00f5 a legokosabb vagy a legt\u00e1j\u00e9kozottabb komment\u00e1torokat dolgoztassa, hitelesk\u00e9nt kezelheti azt is, akinek n\u00e9zetei vagy st\u00edlusa nagyobb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get vonz. Elegend\u00f5 bizonys\u00e1g erre a t\u00e9v\u00e9ben felbukkan\u00f3 h\u00edrolvas\u00f3k \u00e9s riporterek sz\u00e9les min\u00f5s\u00e9gi sk\u00e1l\u00e1ja.\u201d 21<\/b><\/sup><\/a>
\r\n
\r\nEz\u00e9rt van az, hogy ha a h\u00edrnevet direktben akarod, akkor er\u00f5s k\u00fcls\u00f5 vagy bels\u00f5<\/a> k\u00e9sztet\u00e9st \u00e9rzel a szop\u00e1sra.<\/p>\r\n

Amint a n\u00e9z\u00f5kn\u00e9l tartasz, m\u00e1r r\u00e1juk koncentr\u00e1lhatsz. Itt haszn\u00e1lhatod k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gukat \u00e9s a meglepet\u00e9sek ir\u00e1nti folyamatos ig\u00e9ny\u00fcket. \u201eA [\u2026] k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g [\u2026] a l\u00e1t\u00e1sr\u00f3l \u00e9s nem a l\u00e1tott meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9r\u00f5l gondoskodik, azaz ahelyett, hogy a l\u00e1totthoz viszonyul\u00f3 l\u00e9tre tenne szert, csak n\u00e9z. Csak ez\u00e9rt keresi az \u00fajat, hogy ett\u00f5l \u00faj\u00f3lag tovasz\u00f6kkenjen az \u00fajhoz. E l\u00e1t\u00e1snak nem az a gondja [nem arra ford\u00edt gondot], hogy megragadjon \u00e9s tud\u00f3n az igazs\u00e1gban legyen, hanem lehet\u00f5s\u00e9get keres arra, hogy \u00e1tengedje mag\u00e1t a vil\u00e1gnak. Ez\u00e9rt a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1got a legk\u00f6zelebbin\u00e9l val\u00f3 saj\u00e1tos nem-id\u00f5z\u00e9s jellemzi. Ez\u00e9rt nem a szeml\u00e9l\u00f5 id\u00f5z\u00e9s \u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9t keresi, hanem a nyugtalans\u00e1got \u00e9s izgalmat, amelyet a mindig \u00faj, valamint az \u00fatj\u00e1ba ker\u00fcl\u00f5 v\u00e1ltakoz\u00e1sa v\u00e1lt ki. A k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g nem-id\u00f5z\u00e9s\u00e9ben a sz\u00f3rakoz\u00e1s \u00e1lland\u00f3 lehet\u00f5s\u00e9g\u00e9r\u00f5l gondoskodik. A k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gnak semmi k\u00f6ze a l\u00e9tez\u00f5re r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00f3 szeml\u00e9l\u00e9shez, [\u2026] sz\u00e1m\u00e1ra nem az a fontosa, hogy a csod\u00e1lkoz\u00e1s r\u00e9v\u00e9n a nem-\u00e9rt\u00e9sbe jusson, hanem gondoskodik egy tud\u00e1sr\u00f3l, de puszt\u00e1n az\u00e9rt, hogy tudottk\u00e9nt b\u00edrja.\u201d 22<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

V\u00e9g\u00fcl pedig, ha k\u00e9pes vagy r\u00e1, lepd meg a szakm\u00e1t is. Ahogy tetszik.<\/p>\r\n

4. Sokkolj!<\/strong>
\r\nEngedd, hogy t\u00e9m\u00e1dat a n\u00e9z\u00f5, azaz a m\u00e9diat\u00f6meg hat\u00e1rozza meg! Egyr\u00e9szt a tetsz\u00e9s\u00e9vel, m\u00e1sr\u00e9szt a felh\u00e1borod\u00e1s\u00e1val. Egy \u00e1rtatlanabb, t\u00f6megm\u00e9dia-mentes korban 23<\/b><\/sup><\/a>: \u201ePet\u00f5fi is kezdett mag\u00e1nak \u00faj divatokat. Egyszer Csokonai pr\u00e9mes ment\u00e9j\u00e9t vev\u00e9 fel, s visel\u00e9 vil\u00e1g b\u00e1mulat\u00e1ra; m\u00e1sszor esz\u00e9be jutott vir\u00e1gos atlaszb\u00f3l varratni, atill\u00e1t, hozz\u00e1 mondvacsin\u00e1lt hallatlan form\u00e1j\u00fa, p\u00f6rge, de m\u00e9gsem p\u00f6rge kalapot tenni fel, \u00fagy hogy P\u00e1lffy egyszer azt mond\u00e1 r\u00f3la: \u00bbMikor ez a S\u00e1ndor el\u00e9nk j\u00f6n, mindig van rajta valami, hogy az ember vele \u00e1lmodik.\u00ab\u201d 24<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

Egy kev\u00e9sb\u00e9 \u00e1rtatlan korban: \u201eA m\u00falt sz\u00e1zadban [\u2026] nem egyszer el\u00f5fordult, hogy egy-egy jelent\u00f5s m\u00fb sokkolta a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get, a n\u00e9z\u00f5k gyakran \u00edzl\u00e9stelennek \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesnek b\u00e9lyegezt\u00e9k, vagy egyszer\u00fben tr\u00e9f\u00e1nak tekintett\u00e9k azokat. Sok esetben e m\u00fbv\u00e9szek hallgat\u00e1sa vagy a vicc lehet\u00f5s\u00e9g\u00e9nek komolykod\u00f3 kiz\u00e1r\u00e1sa robbantott ki vit\u00e1kat arr\u00f3l, hogy komolyan kell-e venni ezeket az alkot\u00e1sokat. A t\u00e9m\u00e1val foglalkoz\u00f3 m\u00fbv\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e9s kritikusok gyakran jutottak arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy tudatos m\u00fbv\u00e9szi strat\u00e9gi\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3.<\/p>\r\n

Eszerint a m\u00fbv\u00e9szek azt a taktik\u00e1t alkalmazz\u00e1k, hogy ha egy radik\u00e1lis m\u00fb kezdetben felh\u00e1borod\u00e1st \u00e9s vit\u00e1kat kelt, akkor vagy nem kelnek a v\u00e9delm\u00e9re, vagy pedig nyilv\u00e1nval\u00f3an ironikus kijelent\u00e9sekkel teszik ezt. E strat\u00e9gia eredm\u00e9nye az alapvet\u00f5 k\u00e9t\u00e9rtelm\u00fbs\u00e9g, \u00e9s siker\u00e9nek m\u00e9rt\u00e9ke a k\u00e9rd\u00e9ses m\u00fb jelent\u00f5s\u00e9g\u00e9r\u00f5l vitatkoz\u00f3 csod\u00e1l\u00f3k \u00e9s becsm\u00e9rl\u00f5k a sz\u00e1ma. [\u2026] Duchamp \u00e9s k\u00f6vet\u00f5i sokszor a fiatals\u00e1guk, tettetett naivit\u00e1suk \u00e9s a trad\u00edci\u00f3t illet\u00f5 tudatlans\u00e1guk aduit j\u00e1tszott\u00e1k ki, hogy min\u00e9l pimaszabbnak, arrog\u00e1nsabbnak \u00e9s botr\u00e1nyosabbnak l\u00e1ssa \u00f5ket a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g.\u201d 25<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

A t\u00f6meget viszonylag egyszer\u00fb kiel\u00e9g\u00edteni. M\u00e9g az is lehet, hogy k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n nem a puncir\u00f3l sz\u00f3l az \u00e9lete. De ha m\u00e1r el\u00e9 nyomj\u00e1k sz\u00ednesben-szagosban, akkor t\u00f6meg\u00e9ben nem kapcsol el r\u00f3la. 26<\/b><\/sup><\/a>
\r\n\u00c9s ez el\u00e9g is egynek.<\/p>\r\n

5. L\u00e9gy csavardi!<\/strong>
\r\nMutasd fel, hogy milyen \u00f6sszetett \u00e9s jelent\u00f5s\u00e9gteljes vagy! V\u00e1lj ki a n\u00e9z\u00f5k-k\u00f6vet\u00f5k t\u00f6meg\u00e9b\u00f5l! Alkoss! Mutass teret nekik: \u00faj\u00edts! A m\u00falt sz\u00e1zadi m\u00fbv\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete az innov\u00e1torok t\u00f6rt\u00e9nete. \u201eA [20.] sz\u00e1zad 15 legh\u00edresebb m\u00fbv\u00e9sze k\u00f6z\u00fcl kilenc olyan konceptu\u00e1lis \u00faj\u00edt\u00f3, aki \u00e9let\u00e9nek korai szakasz\u00e1ban, h\u00faszas \u00e9s harmincas \u00e9veiben alkotta meg f\u00f5 m\u00fbveit, hat pedig olyan k\u00eds\u00e9rletez\u00f5 \u00faj\u00edt\u00f3, aki negyven-\u00f6tven fel\u00e9 j\u00e1rt, Mondrian pedig m\u00e1r hetven\u00e9ves is elm\u00falt, amikor el\u00f5rukkolt legismertebb m\u00fbveivel. Ellent\u00e9tben sz\u00e1mos humanista v\u00e9leked\u00e9s\u00e9vel, a tank\u00f6nyvek [sz\u00f6vegeinek mennyis\u00e9gi elemz\u00e9sei] azt mutatj\u00e1k, hogy a m\u00fbv\u00e9szetben, ak\u00e1rcsak a t\u00f6bbi szellemi foglalkoz\u00e1s eset\u00e9ben, az innov\u00e1ci\u00f3 a legf\u00f5bb \u00e9rt\u00e9km\u00e9r\u00f5.\u201d 27<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

6. De legal\u00e1bbis l\u00e9gy 2\u00e9rtelm\u00fb!<\/strong>
\r\nSemmik\u00e9pp se l\u00e9gy didaktikus! Az \u00e1thall\u00e1s, a k\u00e9t\u00e9rtelm\u00fbs\u00e9g mint forma a szocializmus \u00f3ta n\u00e1lunk is j\u00f3l olvashat\u00f3: el\u00e9g, ha csak a tartalmon v\u00e1ltoztatsz. Most ez a fasz mag\u00e1nyosan \u00e1ll, vagy id\u00e9z\u00f5jelek k\u00f6z\u00f6tt? Ez itt a pina \u00e1ll\u00edt\u00e1sa vagy tagad\u00e1sa? K\u00e9ts\u00e9gbeesett basz\u00e1s? \u00c9lvezett meger\u00f5szakolts\u00e1g? Szarm\u00fbv\u00e9szet?
\r\n\u201eA vita minden [\u2026] esetben a m\u00fbv\u00e9sz k\u00e9sztet\u00e9sei \u00e9s \u00f5szintes\u00e9ge k\u00f6r\u00fcl forgott. A m\u00fbv\u00e9sz, mint tr\u00e9famester 20. sz\u00e1zadi tal\u00e1lm\u00e1ny. [\u2026A]hogy a futurist\u00e1k felfedezt\u00e9k, hogy a m\u00fbv\u00e9szeti ki\u00e1ltv\u00e1ny, mellyel konceptu\u00e1lis m\u00fbalkot\u00e1saiknak komplex szellemi h\u00e1tteret teremtettek, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g figyelm\u00e9nek felkelt\u00e9s\u00e9re is alkalmas, a m\u00falt sz\u00e1zad innovat\u00edv m\u00fbv\u00e9sz-tr\u00e9famesterei arra j\u00f6ttek r\u00e1, hogy a k\u00e9t\u00e9rtelm\u00fbs\u00e9g, \u00e9s az ebb\u00f5l ad\u00f3d\u00f3 vita m\u00fbveik jelent\u00e9startalma \u00e9s \u00f5szintes\u00e9ge<\/a> k\u00f6r\u00fcl az, ami m\u00fbv\u00e9szet\u00fcket vonz\u00f3v\u00e1 teszi sz\u00e1mos kritikus \u00e9s gy\u00fbjt\u00f5 sz\u00e1m\u00e1ra.\u201d 28<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

Az\u00e9rt alkot\u00e1sod k\u00e9t\u00e9rtelm\u00fbs\u00e9g\u00e9t\u00f5l m\u00e9g nem kell, hogy magasan hordd az orrodat: \u201eK\u00e9t\u00e9rtelm\u00fben a jelenval\u00f3l\u00e9t [az ember] mindig \u00bbjelen\u00ab van, vagyis az egym\u00e1ssall\u00e9tnek abban a nyilv\u00e1nos felt\u00e1rults\u00e1g\u00e1ban, ahol a leghangosabb a fecseg\u00e9s \u00e9s a leglelem\u00e9nyesebb k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g tart \u00bb\u00fczemben\u00ab mindent, ott, ahol mindennaposan minden, de alapj\u00e1ban v\u00e9ve semmi sem t\u00f6rt\u00e9nik. Ez a k\u00e9t\u00e9rtelm\u00fbs\u00e9g mindig a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g kez\u00e9re j\u00e1tssza azt, amit keres, \u00e9s a fecseg\u00e9snek azt a l\u00e1tszatot k\u00f6lcs\u00f6nzi, mintha minden benne d\u00f5lne el.\u201d 29<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

H\u00edrn\u00e9v szempontj\u00e1b\u00f3l viszont majdhogynem mindegy, hogy jelent\u00f5s\u00e9gteljes vagy k\u00e9t\u00e9rtelm\u00fb leszel. \u201eA komplexit\u00e1s \u00e9s a k\u00e9t\u00e9rtelm\u00fbs\u00e9g tette lehet\u00f5v\u00e9 p\u00e9ld\u00e1ul, hogy a m\u00fbv\u00e9szt a maga m\u00f3dj\u00e1n mindenki (vagy legal\u00e1bbis az emberek nagy r\u00e9sze) a teljess\u00e9g let\u00e9tem\u00e9nyesek\u00e9nt csod\u00e1lja. A m\u00fbvek komplexit\u00e1sa is \u00e9s k\u00e9t\u00e9rtelm\u00fbs\u00e9ge is lehet\u00f5v\u00e9 teszi a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f5bb \u00e9rtelmez\u00e9seket, \u00e9s azt, hogy ki-ki a maga r\u00f6geszm\u00e9it vet\u00edtse bel\u00e9j\u00fck. [\u2026] Ha pedig a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f5bb \u00e9rtelmez\u00e9sek k\u00f6t\u00f5dhetnek hozz\u00e1juk, akkor k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00fck is sz\u00e9lesk\u00f6r\u00fbbb lesz ann\u00e1l, mintha jelent\u00e9s\u00fck egyszer\u00fben \u00e9s vil\u00e1gosan k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3 lenne.\u201d 30<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

7. V\u00e1lts!<\/strong>
\r\n\u201eCsakis a 20. sz\u00e1zadban \u2013 amely megn\u00f6vekedett \u00e9rt\u00e9ket tulajdon\u00edtott a m\u00fbv\u00e9szet \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak \u2013 v\u00e1lt lehet\u00f5v\u00e9, hogy egy fest\u00f5 gyakran \u00e9s v\u00e1ratlanul lecser\u00e9lje a st\u00edlus\u00e1t, \u00e9s ne kelljen att\u00f3l f\u00e9lnie, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g elp\u00e1rtol t\u00f5le emiatt.\u201d 31<\/b><\/sup><\/a> Az\u00f3ta \u2013 nincs mit tenni \u2013 neked is v\u00e1ltanod kell! Ha a Basquiat-film fent id\u00e9zett tanuls\u00e1gait is hasznos\u00edtani akarod, de \u00fagy, hogy a h\u00edress\u00e9ged alatt nem akarsz unatkozni, akkor v\u00e1lts \u00fagy, hogy az\u00e9rt teljesen ne zavard \u00f6ssze a n\u00e9z\u00f5ket! Sz\u00e9p megold\u00e1s, ha eleve innov\u00e1tor-fenegyerek leszel. \u201eFigyelembe kell venn\u00fcnk a m\u00fbv\u00e9szi alkot\u00e1s folyamatoss\u00e1g\u00e1t, az \u00e1lland\u00f3s\u00e1got, amely ebb\u00f5l fakad, \u00e9s mindenekel\u00f5tt a sz\u00e9lesk\u00f6r\u00fb munk\u00e1ss\u00e1got, amely egyes esetekben \u00e9vek munk\u00e1ja is lehet. M\u00e1s szavakkal, nem lett volna elegend\u00f5, ha Picasso megfesti az Avignoni kisasszonyokat, a kubizmus kulcsfestm\u00e9ny\u00e9t, ha ut\u00e1na visszat\u00e9rt volna k\u00e9k \u00e9s r\u00f3zsasz\u00edn korszaka k\u00e9peihez. Az, hogy st\u00edlusbeli elveit tov\u00e1bbfejlessze, \u00e9ppen olyan fontos volt, mint alapvet\u00f5 felfedez\u00e9se.\u201d 32<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

8. Rombolj tekint\u00e9lyt! Leplezz le!<\/strong>
\r\nA szakm\u00e1t. A t\u00f6meget. A t\u00f6bbs\u00e9get. A kisebbs\u00e9get. A hatalmasokat. Mindenkit. Mindent. Benne magadat \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9gedet. Az \u00f6nleleplez\u00e9s eredend\u00f5en k\u00e9t\u00e9rtelm\u00fb: ha \u00fcgyes vagy, el\u00e9g, ha magaddal j\u00e1tszol.<\/p>\r\n

9. Boh\u00f3ckodj!<\/strong>
\r\nPakold ki az \u00e9letedet! Ne csak mutogasd: val\u00f3ban vegy\u00e9l r\u00e9szt, \u00e9ld bele magad a m\u00e9di\u00e1ba! A t\u00f6megnek nem csak a m\u00fbvet kell beadnod, hanem a m\u00fbv\u00e9szt is. \u00c9s csak k\u00f6nnyed\u00e9n! Egy m\u00fbk\u00f6d\u00f5k\u00e9pes minta: \u201eSzerepemet, mint m\u00fbv\u00e9szeti boh\u00f3c\u00e9t, elj\u00e1tszottam.\u201d 33<\/b><\/sup><\/a> \u201eA m\u00fbv\u00e9sz mint tr\u00e9famester megjelen\u00e9se a sz\u00ednen lehetetlenn\u00e9 tette, hogy a m\u00fbalkot\u00e1st elv\u00e1lassz\u00e1k a m\u00fbv\u00e9sz szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t\u00f5l. A m\u00fbv\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek Duchamp el\u00f5tt is tanulm\u00e1nyozt\u00e1k a m\u00fbv\u00e9sz elgondol\u00e1sait \u00e9s m\u00fbv\u00e9szi attit\u00fbdj\u00e9t az\u00e9rt, hogy jobban megvil\u00e1g\u00edthass\u00e1k a m\u00fbvek jelent\u00e9s\u00e9t, de sokan voltak olyanok is, akik ezt feleslegesnek tal\u00e1lt\u00e1k, azon az alapon, hogy a m\u00fb jelent\u00f5s\u00e9g\u00e9nek egyed\u00fcli forr\u00e1sa maga a m\u00fb. Ez ut\u00f3bbi \u00e1ll\u00e1spontot azonban Duchamp \u00f3ta h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtotta a tr\u00e9famester-m\u00fbv\u00e9szek fell\u00e9p\u00e9se. Duchamp, Beuys, Warhol \u00e9s t\u00e1rsaik eset\u00e9ben a m\u00fbveket sohasem tekinthetj\u00fck \u00f6nmagukban, an\u00e9lk\u00fcl, hogy ne gondolkozn\u00e1nk el r\u00e1 vonatkoz\u00f3 eszm\u00e9iken is \u2013 azon, hogy milyen m\u00fbv\u00e9szi \u00e9rt\u00e9kkel b\u00edr egy boltban v\u00e1s\u00e1rolt k\u00e9sz t\u00e1rgy vagy egy k\u00e9pes magazinb\u00f3l vett fot\u00f3r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt szitanyomat \u2013 \u00e9s ne m\u00e9rlegeln\u00e9nk hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sukat \u2013 vajon a Forr\u00e1s<\/em> vagy a Zs\u00edrsz\u00e9k<\/em> komolyan veend\u00f5 alkot\u00e1snak k\u00e9sz\u00fclt? Ebben az \u00e9rtelemben a tr\u00e9famester alakj\u00e1hoz k\u00f6thet\u00f5 az a fajta konceptu\u00e1lis m\u00fbv\u00e9szet, amelyik j\u00f3val szem\u00e9lyesebb a m\u00fbv\u00e9szet m\u00e1s form\u00e1inak t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9n\u00e9l.\u201d 34<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

10. Ha ciki is, tedd \u00f6r\u00f6mmel!<\/strong>
\r\nSzeresd a t\u00f6megm\u00e9di\u00e1t \u00e9s sz\u00ednvonal\u00e1t, a szakm\u00e1t \u00e9s ig\u00e9nyeit, de legf\u00f5k\u00e9ppen magadat \u00e9s term\u00e9keidet. Ez seg\u00edt elfogadnod saj\u00e1t \u00e9letedet. Miel\u00f5tt nagyon belekeveredsz, legal\u00e1bb magad el\u00f5tt tiszt\u00e1zd, \u201eworum geht es\u201d, azaz val\u00f3j\u00e1ban mire is megy ki a j\u00e1t\u00e9k. Mindehhez nem \u00e1rt tal\u00e1lnod\/kital\u00e1lnod egy alkalmas \u2013 ak\u00e1r cinikus \u2013 ideol\u00f3gi\u00e1t. Mi ellen \u00e9s mi\u00e9rt kell az a t\u00f6meges h\u00edrn\u00e9v? B\u00e1r m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s terepen, de ugye val\u00f3j\u00e1ban mindenki ezt \u00e9s mindenki \u00edgy csin\u00e1lja?<\/p>\r\n

***<\/p>\r\n

Ath\u00e9n\u00e9 \u00e9s a Leviat\u00e1n sz\u00ednfalak m\u00f6g\u00f6tti menetein\u00e9l, azaz a m\u00fbv\u00e9sz-szakszervezetek \u00e9s a mindenkori kult\u00farpolitika folytonosan \u00fajratermelt \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1n\u00e1l nincs k\u00ednosabb. E perverz, sz\u00e1munkra m\u00e9gis oly otthonos viszony megt\u00f6r\u00e9s\u00e9nek minden k\u00eds\u00e9rlete becs\u00fclend\u00f5. A h\u00edrn\u00e9v \u2013 b\u00e1rmilyen okb\u00f3l vagy c\u00e9lb\u00f3l val\u00f3 \u2013 akar\u00e1s\u00e1t a sz\u00e1zadfordul\u00f3 t\u00f6megm\u00e9di\u00e1j\u00e1ban \u00e9n egy ilyen k\u00eds\u00e9rletk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelem. De, mint nyilv\u00e1n l\u00e1that\u00f3, ahhoz is gyomor kell.
\r\nJobb \u00f6tlet? \u2026Valaki?<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Az id\u00e9zeteket Beck Andr\u00e1s ford\u00edt\u00e1sainak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val adjuk k\u00f6zre.<\/em><\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

1<\/b><\/a> Adam Smith: The Theory of Moral Sentiments. 3. kiad\u00e1s, London, 1767, 98. p.,
\r\nlink<\/a><\/p>\r\n

2<\/b><\/a> K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Sug\u00e1r J\u00e1nos, Timk\u00f3 B\u00edbor \u00e9s V\u00e1radi Bal\u00e1zs seg\u00edts\u00e9g\u00e9t.<\/p>\r\n

3<\/b><\/a> Smith 1767, 97\u201398. pp.<\/p>\r\n

4<\/b><\/a> http:\/\/observer.guardian.co.uk\/osm\/story\/0,,904995,00.html<\/a><\/p>\r\n

5<\/b><\/a> Martin Heidegger id\u00e9zi Friedrich H\u00f6lderlint, Tandori Dezs\u00f5 ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban. In: Martin Heidegger: A m\u00fbalkot\u00e1s eredete. Budapest, Eur\u00f3pa, 1988, 119. p.<\/p>\r\n

6<\/b><\/a> Fernando Pessoa: H\u00edrn\u00e9v \u00e9s l\u00e1ngelme \u2013 Herosztratosz.<\/a><\/p>\r\n

7<\/b><\/a> \u201eDivinus Perfectionis Magister\u201d<\/a><\/p>\r\n

8<\/b><\/a> http:\/\/en.wikiquote.org\/wiki\/Katherine_Hepburn<\/a><\/p>\r\n

9<\/b><\/a> Kenneth Chang id\u00e9zi Terence Tao-t. Journeys to the Distant Fields of Prime, New York Times, 2007. m\u00e1rcius 13.<\/p>\r\n

10<\/b><\/a> David W. Galenson: A Conceptual World: Why the Art of the Twentieth Century is So Different From the Art of All Earlier Centuries. NBER, 2006b, 23. p., http:\/\/papers.nber.org\/papers\/w12499<\/a><\/p>\r\n

11<\/b><\/a> http:\/\/www.broadartfoundation.org\/collection\/schnabel.html<\/a><\/p>\r\n

12<\/b><\/a> http:\/\/www.imdb.com\/title\/tt0115632<\/a><\/p>\r\n

13<\/b><\/a> http:\/\/corky.net\/scripts\/basquiat.html<\/a><\/p>\r\n

14<\/b><\/a> Yochai Benkler: The Wealth of Networks \u2013 How Social Production Transforms Markets and Freedom, New Haven, Yale, 2006, 296. p. http:\/\/www.benkler.org\/wealth_of_networks\/index.php\/Main_Page<\/a><\/p>\r\n

15<\/b><\/a> v\u00f6.: http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/15_minutes_of_fame<\/a><\/p>\r\n

16<\/b><\/a> http:\/\/www.complete-review.com\/reviews\/cowent\/whatpfame.htm<\/a><\/p>\r\n

17<\/b><\/a> Ulf Poschardt, \u00edr\u00f3 \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, Berlin, 2006. j\u00fanius 2. http:\/\/www.eukunsthalle.com\/13.html?&L=1<\/a><\/p>\r\n

18<\/b><\/a> Alan Riding: Spurred by Long Lines and Headlines, London Museums and Galleries Shock Anew. New York Times, 2000. szeptember 25., Section E, 1. p.<\/p>\r\n

19<\/b><\/a> http:\/\/papers.nber.org\/papers\/w11715<\/a><\/p>\r\n

20<\/b><\/a> Benkler 2006, 296. p.<\/p>\r\n

21<\/b><\/a> Benkler 2006, 170\u2013171. pp.<\/p>\r\n

22<\/b><\/a> Martin Heidegger : L\u00e9t \u00e9s id\u00f5. Budapest, Gondolat, (1927) 1989, 322. p.<\/p>\r\n

23<\/b><\/a> v\u00f6.: Paul Starr: The Creation of the Media: Political Origins of Modern Communications. New York, Basic Books, 2004.<\/p>\r\n

24<\/b><\/a> J\u00f3kai M\u00f3r: Az \u00e9n kort\u00e1rsaim. 1872, http:\/\/mek.oszk.hu\/00700\/00793\/html\/jokai16.htm<\/a><\/p>\r\n

25<\/b><\/a> David Galenson: You Cannot be Serious: The Conceptual Innovator as Trickster. NBER, 2006c, 31-33. pp. http:\/\/papers.nber.org\/papers\/w12599<\/a><\/p>\r\n

26<\/b><\/a> v\u00f6.: Benkler 2006, 204\u2013211. pp.<\/p>\r\n

27<\/b><\/a> http:\/\/papers.nber.org\/papers\/w11899<\/a><\/p>\r\n

28<\/b><\/a> Galenson 2006c, 32\u201333. pp.<\/p>\r\n

29<\/b><\/a> Heidegger (1927) 1989, 324\u2013325. pp.<\/p>\r\n

30<\/b><\/a> http:\/\/www.complete-review.com\/reviews\/cowent\/whatpfame.htm<\/a><\/p>\r\n

31<\/b><\/a> David W. Galenson: The Most Important Works of Art of the Twentieth Century. NBER, 2006a, 21. p. http:\/\/papers.nber.org\/papers\/w12058<\/a><\/p>\r\n

32<\/b><\/a> Willi Bongard: Parafa \u00e9s mahag\u00f3ni \u2013 A 20. sz\u00e1zad vizu\u00e1lis m\u00fbv\u00e9szet\u00e9nek min\u00f5s\u00e9gi krit\u00e9riumai. Aktu\u00e1lis Lev\u00e9l 10., 1984. http:\/\/www.artpool.hu\/Al\/al10\/Bongard.html<\/a><\/p>\r\n

33<\/b><\/a> Pierre Cabanne: Dialogues With Marcel Duchamp. Da Capo, (1971) 1987, 89. p.<\/p>\r\n

34<\/b><\/a> Galenson 2006c, 34. p.<\/p>\r\n

 <\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  „Az emberek, \u00fagy t\u00fbnik, nem tudnak elk\u00e9pzelni fontosabbat ann\u00e1l, minthogy olyan helyzetbe ker\u00fcljenek, amelyben legink\u00e1bb r\u00e1juk ir\u00e1nyul az \u00e1ltal\u00e1nos rokonszenv \u00e9s figyelem. \u00cdgy teh\u00e1t az \u00f5ket megillet\u00f5 hely – e nagyszer\u00fb t\u00e9ma, mely a feljebbval\u00f3k asszonyai k\u00f6z\u00f6tt kelt visz\u00e1lyt – az, melyre az emberek f\u00e9l \u00e9let\u00fck munk\u00e1j\u00e1val t\u00f6rekednek; \u00e9s amely minden nyugtalans\u00e1g \u00e9s buzgalom, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630389,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400395","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400395","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400395"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400395\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2021878,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400395\/revisions\/2021878"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630389"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400395"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400395"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400395"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}