{"id":400403,"date":"2004-03-09T23:00:00","date_gmt":"2004-03-09T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400403"},"modified":"2004-03-09T23:00:00","modified_gmt":"2004-03-09T23:00:00","slug":"igazsagtalansag-a-szellemi-tulajdonjogban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/tema\/igazsagtalansag-a-szellemi-tulajdonjogban\/","title":{"rendered":"Igazs\u00e1gtalans\u00e1g a szellemi tulajdonjogban"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\t\t\r\n\t\t
\r\n\t\t\t\"img\"<\/a>\r\n\t\t<\/td>\r\n\t\t
<\/div>\r\n\r\n\t\t
left \u00b7 COPY \u00b7 right<\/a><\/div>\r\n\t\t
A szellemi tulajdon ellentmond\u00e1sai<\/div>\r\n\t\t<\/td>\r\n\t<\/tr>\r\n\t<\/table>\r\n<\/div>\r\n\r\n
\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n

A szellemi tulajdonjogok egyre er\u0151sebb \u00e9s kiterjedtebb v\u00e9delemben r\u00e9szes\u00fclnek. Az Internetre alapozott \u00fczleti v\u00e1llalkoz\u00e1sok j\u00f3 r\u00e9sze sz\u00e1m\u00e1ra az unalomig\r\nismer\u0151sek azok a szellemi jogtulajdonosokt\u00f3l \u00e9rkez\u0151 felsz\u00f3l\u00edt\u00f3 levelek, amelyek bizonyos v\u00e9dett m\u00e1rkan\u00e9vvel, szabadalommal vagy szerz\u0151i joggal kapcsolatos\r\n\u00e1ll\u00edt\u00f3lagos jogs\u00e9rt\u00e9s megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t k\u00f6vetelik. Az Amazon-f\u00e9le \u201e1-click\u201d [1]<\/sup><\/b><\/a> csup\u00e1n\r\negyetlen a k\u00f6z\u00fcl a t\u00f6bb ezer szabadalom k\u00f6z\u00fcl, amely internetes alapfunkci\u00f3kat \u00e9rint, olyanokat, mint pl. az adat\u00e1llom\u00e1nyok k\u00fcld\u00e9 se \u00e9s fogad\u00e1sa. A szellemi\r\ntulajdon valamikor mag\u00e1njogi k\u00e9rd\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott, manaps\u00e1g azonban b\u00f6rt\u00f6nbe is ker\u00fclhet, aki vissza\u00e9l m\u00e1s szellemi tulajdon\u00e1val. A szellemi tulajdonok\r\nbirtokosai r\u00e1ad\u00e1sul nem el\u00e9gszenek meg azzal, hogy monop\u00f3liumaik v\u00e9delm\u00e9re felsorakoztatj\u00e1k a b\u00fcntet\u0151t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6 nyv paragrafusait, m\u00e9g ki is oktatnak, mit\r\ntegy\u00fcnk, \u00e9s mit ne tegy\u00fcnk. Az Amerikai Hanglemezipari Egyes\u00fclet (Recording Industry Association of America) honlapja p\u00e9ld\u00e1ul k\u00f6zli a sz\u00fcl\u0151kkel, hogy a\r\nszexszel, a k\u00e1b\u00edt\u00f3szer- \u00e9s alkoholfogyaszt\u00e1ssal kapcsolatos felvil\u00e1gos\u00edt\u00e1son k\u00edv\u00fcl a zen\u00e9k digit\u00e1lis m\u00e1sol\u00e1s\u00e1nak erk\u00f6lcstelen volt\u00e1ra is figyelmeztetni\u00fck kellene\r\ngyermekeiket. <\/p>\r\n\r\n

Alig maradt a t\u00e1rsadalom \u00e9let\u00e9ben olyan mozzanat, amelyben ne mer\u00fclne fel valamilyen s\u00fallyal a szellemi tulajdon k\u00e9rd\u00e9se. A tudom\u00e1 nyos kutat\u00f3k azon\r\nveszik \u00e9szre magukat, hogy szinte \u00e9ppen annyi fejt\u00f6r\u00e9st okoz sz\u00e1mukra, vajon kinek a szellemi tulajdon\u00e1t is k\u00e9pezik az adott probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1ban\r\nhaszn\u00e1latos kutat\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6k, mint a megoldand\u00f3 probl\u00e9ma maga. Az iskolai tan\u00e1roknak, zen\u00e9szeknek, egyetemi oktat\u00f3knak \u00e9s programoz\u00f3knak szerz\u0151i jogi\r\nel\u0151\u00edr\u00e1sok dzsungel\u00e9n kell \u00e1tverekedni\u00fck magukat ahhoz, hogy k\u00e9pesek legyenek elv\u00e9 gezni munk\u00e1jukat. A szellemi tulajdon v\u00e9delm\u00e9re eddig mit sem ad\u00f3 kis- \u00e9s\r\nk\u00f6z\u00e9pv\u00e1llalatok egyre t\u00f6bb id\u0151t k\u00e9nyszer\u00fclnek ford\u00edtani a probl\u00e9ma k\u00f6r\u00fc lj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

Mindebben egyetlen konstans t\u00e9nyez\u0151 akad, \u00e9spedig a szellemi tulajdonjogokkal foglalkoz\u00f3 \u00fcgyv\u00e9dek kakof\u00f3ni\u00e1ja. Jajgatnak, ak\u00e1r valamely g\u00f6r\u00f6g dr\u00e1m\u00e1ban\r\na k\u00f3rus m\u00e9g t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb v\u00e9delmet k\u00f6vetelve a szellemi tulajdon sz\u00e1m\u00e1ra. Nem is ak\u00e1rmilyen dolog, ha ilyen v\u00e9delemben r\u00e9szes\u00fcl az ember, hiszen a szellemi\r\ntulajdon nem l\u00e1that\u00f3, k\u00e9zzel nem foghat\u00f3. Ak\u00e1rmennyi p\u00e9nzt is k\u00f6lt \u00fcgyv\u00e9dekre egy v\u00e1llalat, soha sem lehet teljes m\u00e9rt\u00e9kig nyugodt afel\u0151l, hogy mindent\r\nmegtett ezeknek a l\u00e1thatatlan vagyont\u00e1rgyaknak a v\u00e9delm\u00e9re. Itt van tov\u00e1bb\u00e1 az a kellemetlen t\u00e9ny, hogy olyan t\u0151k\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, amely a csere sor\u00e1n egyre\r\ngyarapodhat. Ugyanis, amikor az emberek \u00f6sszej\u00f6nnek \u00e9s kicser\u00e9lik \u00f6tleteiket, inform\u00e1ci\u00f3ikat, tud\u00e1sukat, ezek a dolgok gyarapodnak. El\u0151fordulnak ugyanakkor\r\nolyan \u00fczleti modellek is, amelyek az inform\u00e1ci\u00f3hoz val\u00f3 szabad hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s talaj\u00e1n j\u00f6nnek l\u00e9tre, p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt a n\u00f6vekv\u0151 Szabad Szoftver mozgalom vagy a\r\nbizonyos programok forr\u00e1sk\u00f3dj\u00e1hoz val\u00f3 szabad hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 szoftver-licenceket alkalmaz\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1sok. Ez viszont arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy a\r\nnem k\u00e9zzel foghat\u00f3 vagyont\u00e1rgyak kezelhet\u0151ek alternat\u00edv \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6lts\u00e9ges strat\u00e9gi\u00e1k ment\u00e9n is.<\/p>\r\n\r\n

Kell-e egy\u00e1ltal\u00e1n agg\u00f3dnunk a szellemi tulajdonjogi szab\u00e1lyok n\u00f6vekv\u0151 \u00e1radata miatt? A v\u00e1lasz att\u00f3l f\u00fcgg, kire vonatkozik a k\u00e9rd\u00e9sben a t\u00f6bbes sz\u00e1m els\u0151\r\nszem\u00e9ly. Egyes c\u00e9geknek van mit nyerni\u00fck a szellemi tulajdon n\u00f6vekv\u0151 v\u00e9delm\u00e9b\u0151l, mert nagys\u00e1guk folyt\u00e1n k\u00e9pesek finansz\u00ed rozni a szellemi tulajdonjogi\r\nrendszer\u00fck fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos kiad\u00e1sokat. Az IBM \u00e9vente mintegy 2000 szabadalmat jegyeztet be csak az amerikai piacon. Ennyi szabadalom k\u00f6lts\u00e9g\u00e9re\r\nazonban nem sok c\u00e9g k\u00e9pes el\u0151teremteni a fedezetet.<\/p>\r\n\r\n

Amennyiben a szellemi tulajdon v\u00e9delm\u00e9t egyfajta fegyverkez\u00e9si versenyk\u00e9nt t\u00e9telezz\u00fck, azt l\u00e1thatjuk, hogy a c\u00e9geknek nagyon alaposan meg kell\r\nfontolniuk, besz\u00e1llnak-e ebbe a versenybe. A szellemi tulajdon ter\u00fclet\u00e9n foly\u00f3 fegyverkez\u00e9si verseny expanz\u00edv, hiszen a v\u00e9delem \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb szintekre val\u00f3\r\nkiterjeszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00f6r\u00f6k\u00f6sen fizetni kell az \u00fcgyv\u00e9deket. Neh\u00e9z megszerezni az els\u0151bbs\u00e9get ebben a versenyben, \u00e9s m\u00e9g nehezebb megtartani. Egyetlen gy\u0151ztese\r\nlehet, m\u00e9gpedig az, aki a legm\u00e9lyebbre tud ny\u00falni a zseb\u00e9be. Alapvet\u0151 paradoxon el\u00e9 \u00e1ll\u00edt az is, ha v\u00e1llalatunk innov\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t meg akarjuk \u0151rizni. Az\r\ninnov\u00e1ci\u00f3 az egym\u00e1ssal kommunik\u00e1l\u00f3 emberekre \u00e9p\u00fcl – \u00edgy teh\u00e1t, min\u00e9l ink\u00e1bb igyeksz\u00fcnk ilyen szellemi tulajdon szerinti elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u0151kbe z\u00e1rni kreat\u00edv\r\nmunkat\u00e1rsainkat, ann\u00e1l ink\u00e1bb vesz\u00e9lyeztetj\u00fck az \u00faj\u00edt\u00e1si folyamatot.<\/p>\r\n\r\n

Nem minden c\u00e9gnek hoz hasznot a szellemi tulajdonjogok glob\u00e1lis szab\u00e1lyrendszere, amelyet a Vil\u00e1gkereskedelmi Szervezeten (WTO) vagy a Szellemi\r\nTulajdonjogok Vil\u00e1gszervezet\u00e9n (WIPO) \u00e9s m\u00e1s hasonl\u00f3 nemzetk\u00f6zi szervezeteken kereszt\u00fcl juttatnak \u00e9rv\u00e9nyre. S\u0151t, nagyon kev\u00e9s profit\u00e1lhat bel\u0151le. \u00c9pp\u00edgy\r\nkev\u00e9s orsz\u00e1g is, hiszen legt\u00f6bbj\u00fck nett\u00f3 szellemi tulajdon import\u0151r. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gok gyeng\u00edtik saj\u00e1t \u00fczleti t\u00e1rgyal\u00e1si alapjukat azzal, hogy\r\nelfogadj\u00e1k a szellemi tulajdonjogok egyre magasabb szint\u0171 szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t. A fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban a szabadalmak t\u00f6bbs\u00e9ge k\u00fclf\u00f6ldiek – f\u0151leg amerikai \u00e9s eur\u00f3pai\r\nszabadalom-tulajdonosok – kez\u00e9ben van. A szabadalmak v\u00e9delm\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9se az USA-nak \u00e9s kisebb m\u00e9rt\u00e9kben Eur\u00f3p\u00e1nak kedvez, m\u00e1r ami a bev\u00e9teleket illeti.\r\nR\u00e1ad\u00e1sul nem is csak a szabadalmakr\u00f3l van sz\u00f3. A tank\u00f6nyvekkel, foly\u00f3iratokkal \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes programokkal kapcsolatos fokozott szerz\u0151i jogi v\u00e9delem\r\nhat\u00e1s\u00e1ra megn\u00f6vekednek a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gok k\u00f6zoktat\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gei. A szellemi tulajdonjog alapvet\u0151en kezd valamif\u00e9le j\u00e1t\u00e9kra hasonl\u00edtani, amelyben a gazdagok\r\nfelfedezt\u00e9k maguknak a szeg\u00e9nyek kifoszt\u00e1s\u00e1nak \u00fajabb lehets\u00e9ges m\u00f3dozatait.<\/p>\r\n\r\n

\u00c9rezhet\u0151, micsoda k\u00e9pmutat\u00e1ssal \u00e1llunk szemben, amikor \u00e9ppens\u00e9ggel az USA vagy Eur\u00f3pa hat\u00e1rozza meg a szellemi tulajdon v\u00e9delm\u00e9re kital\u00e1lt j\u00e1t\u00e9k\r\nszab\u00e1lyait. Olyan orsz\u00e1gokr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk ugyanis, amelyek a tizenkilencedik sz\u00e1zadban \u00e9s a huszadik sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben \u00e9rt\u00e9k el gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s\u00fcket,\r\n\u00e9spedig olyan strat\u00e9gi\u00e1val, amely a technol\u00f3gia m\u00e1sol\u00e1s\u00e1n alapult. A fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gok saj\u00e1t fejleszt\u00e9si programj\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz viszont ugyanezt a\r\nszuverenit\u00e1st nem adj\u00e1k meg. Hiszen nem m\u00e1s a szellemi tulajdon l\u00e9nyege, mint hogy megakad\u00e1lyozza az ut\u00e1nz\u00e1st, s elej\u00e9t vegye a konkurencia l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek.\r\nAz USA \u00e9s Eur\u00f3pa b\u00e1rmennyire is hangoztatja az emberi jogok fontoss\u00e1g\u00e1t, l\u00e1that\u00f3an semmibe veszi a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban \u00e9l\u0151 szeg\u00e9nyek jog\u00e1t az eg\u00e9szs\u00e9ges\r\n\u00e9lethez. Mi m\u00e1s oka lenne annak, hogy oly keveset tett az USA \u00e9s Eur\u00f3pa a WTO-ban a szabadalmi jogszab\u00e1lyok reformj\u00e1\u00e9rt, amelynek r\u00e9v\u00e9n a szeg\u00e9nyek\r\nk\u00f6nnyebben hozz\u00e1juthattak volna olyan betegs\u00e9gek ellenszer\u00e9nek szabadalmaihoz, mint p\u00e9ld\u00e1ul a HIV\/AIDS? A 2002 december\u00e9ben a WTO-ban el\u0151terjesztett\r\nmeg\u00e1llapod\u00e1s-tervezet val\u00f3j\u00e1ban m\u00e9g ink\u00e1bb meger\u0151s\u00edti az amerikai \u00e9s eur\u00f3pai multinacion\u00e1lis gy\u00f3gyszergy\u00e1rt\u00f3 v\u00e1llalatokat. Az USA \u00e9s Eur\u00f3pa zengzetes\r\nretorik\u00e1val \u00e1ll ki a fejleszt\u00e9s mellett, de egy f\u00fcst alatt a legv\u00e9rmesebb \u00fczleti t\u00e1rgyal\u00f3partnereit k\u00fcldi ki a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokba, hogy a szellemi tulajdon v\u00e9delm\u00e9t\r\negyre feljebb \u00e9s feljebb sr\u00f3fol\u00f3 bilater\u00e1lis egyezm\u00e9nyek r\u00e9v\u00e9n tov\u00e1bbi kereskedelmi vesztes\u00e9geket k\u00e9nyszer\u00edtsen r\u00e1juk. A fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gok k\u00f6telesek a nyugati\r\ntulajdont k\u00e9pez\u0151 szellemi vagyont\u00e1rgyak v\u00e9delm\u00e9re, ugyanakkor a v\u00e9dett amerikai \u00e9s eur\u00f3pai mez\u0151gazdas\u00e1gi piacokkal is szembes\u00fclni\u00fck kell. \u00dagy t\u0171nik,\r\nNyugaton m\u00e1r feled\u00e9sbe mer\u00fclt, milyen k\u00e9ts\u00e9gbeejt\u0151 gazdas\u00e1gi helyzethez vezetett az eur\u00f3pai orsz\u00e1gokban a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt uralkod\u00f3, rabl\u00f3-r\u00f6mihez\r\nhasonl\u00edthat\u00f3 kereskedelmi politika.<\/p>\r\n\r\n

A globaliz\u00e1lt szellemi tulajdonjogi szab\u00e1lyoz\u00e1sok egyik val\u00f3s\u00e1gos vesz\u00e9lye az, hogy v\u00e9geredm\u00e9 nyben els\u00f6p\u00f6rheti a vil\u00e1gkereskedelmi rendszert. A\r\nkereskedelem \u00e1ruk \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1sok mozg\u00e1s\u00e1t jelenti orsz\u00e1ghat\u00e1rokon \u00e1t. A szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos t\u00f6rv\u00e9nyeknek az importra, a jog\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9sre\r\n\u00e9s a jogbitorl\u00e1si doktr\u00edn\u00e1kra egyszerre vonatkoz\u00f3 bonyolult szab\u00e1lyrendszere \u00e1ltal viszont lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a szellemi tulajdon birtokosainak, hogy le\u00e1ll\u00edts\u00e1k az\r\n\u00e1ruk mozg\u00e1s\u00e1t. Eur\u00f3pa, p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt, azt kutatja \u00e9ppen nagy igyekezettel, mik\u00e9nt lehet a kit\u00fcntetett szellemi tulajdon fogalm\u00e1t kiterjeszteni f\u00f6ldrajzi el\u0151jellel\r\nolyan term\u00e9kekre, mint a \u201efeta\u201d, a \u201ebratwurst\u201d vagy a \u201ebrut\u201d. A bonyolult szellemi tulajdonjogi t\u00f6rv\u00e9nyek \u00f6rve alatt\r\nnagyr\u00e9szt ez az \u00fajfajta protekcionizmus \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl, s a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gok ezzel lesznek k\u00e9nytelenek szembes\u00fclni.<\/p>\r\n\r\n

A szellemi tulajdon manaps\u00e1g tapasztalhat\u00f3 globaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa egy j\u00f3l ismert koloniz\u00e1ci\u00f3s jelens\u00e9g velej\u00e1r\u00f3ja. A verseny alapj\u00e1ul a szakismeretek \u00e9s a tud\u00e1s\r\nfejleszt\u00e9se szolg\u00e1l. A tud\u00e1s megszerz\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a szakismeretek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1val az \u00fajonnan \u00e9rkezettek felbor\u00edtj\u00e1k a kialakult szerepeket \u00e9s rangsorokat. Az indiai\r\ngy\u00f3gyszeripar sikere alapvet\u0151en azokra n\u00e9zve jelent fenyeget\u0151 vesz\u00e9lyt, akik a gy\u00f3gyszertermel\u00e9s nemzetk\u00f6zi hierarchi\u00e1j\u00e1nak a cs\u00facs\u00e1n helyezkednek el, ezek\r\npedig az USA, Eur\u00f3pa \u00e9s Jap\u00e1n. A szellemi tulajdonjog mor\u00e1lis retorik\u00e1ja m\u00f6g\u00f6tt az alulfejletts\u00e9gre predesztin\u00e1l\u00f3 h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kok h\u00faz\u00f3dnak meg.\r\nTulajdonk\u00e9ppen a falkavez\u00e9rek szakismeret\u00e9nek \u00e9s tud\u00e1s\u00e1nak v\u00e9delm\u00e9r\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\r\n\r\n

Peter Drahos az Ausztr\u00e1l Nemzeti Egyetem (Australian National University) professzora. A szellemi tulajdon t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben legut\u00f3bb megjelent k\u00f6nyve a\r\nJohn Braithwaite-tel k\u00f6z\u00f6sen \u00edrott "Information Feudalism: Who Owns The Knowledge Economy?\u201d [Inform\u00e1ci\u00f3s feudalizmus – Ki\u00e9 a tud\u00e1sgazdas\u00e1g?]\r\n(London: Earthsan, 2002 \u00e9s New York: New Press, 2003).<\/i><\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

(ford: Szekeres Andrea)<\/i><\/p>\r\n\r\n\r\n

forr\u00e1s:
\r\nhttp:\/\/world-information.org\/wio\/wsis\/texts<\/a><\/b><\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

1<\/a><\/b> \u201eV\u00e1s\u00e1rolj egy kattint\u00e1ssal!\u201d – az\r\nAmazon \u00e1ltal 1997-ben szabadalmaztott on-line v\u00e1s\u00e1rl\u00e1si met\u00f3dus.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

left \u00b7 COPY \u00b7 right A szellemi tulajdon ellentmond\u00e1sai   A szellemi tulajdonjogok egyre er\u0151sebb \u00e9s kiterjedtebb v\u00e9delemben r\u00e9szes\u00fclnek. Az Internetre alapozott \u00fczleti v\u00e1llalkoz\u00e1sok j\u00f3 r\u00e9sze sz\u00e1m\u00e1ra az unalomig ismer\u0151sek azok a szellemi jogtulajdonosokt\u00f3l \u00e9rkez\u0151 felsz\u00f3l\u00edt\u00f3 levelek, amelyek bizonyos v\u00e9dett m\u00e1rkan\u00e9vvel, szabadalommal vagy szerz\u0151i joggal kapcsolatos \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos jogs\u00e9rt\u00e9s megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t k\u00f6vetelik. Az Amazon-f\u00e9le \u201e1-click\u201d [1] csup\u00e1n […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630397,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400403","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400403","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400403"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400403\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630397"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400403"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400403"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400403"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}