{"id":400408,"date":"2004-03-09T23:00:00","date_gmt":"2004-03-09T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400408"},"modified":"2022-06-14T09:53:38","modified_gmt":"2022-06-14T08:53:38","slug":"az-anti-copyright-penzugyi-elonyei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/tema\/az-anti-copyright-penzugyi-elonyei\/","title":{"rendered":"Az anti-copyright p\u00e9nz\u00fcgyi el\u0151nyei"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n
\"img\"<\/a><\/td>\r\n\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
left \u00b7 COPY \u00b7 right<\/a><\/div>\r\n
A szellemi tulajdon ellentmond\u00e1sai<\/div>\r\n<\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/div>\r\n
\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
Speed and wealth go hand in hand.<\/i> – Paul Virilio<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

A kult\u00fara-termel\u0151k egyik \u00e1lland\u00f3 k\u00e9telye az anti-copyright mozgalmakkal kapcsolatban, hogy a tulajdonl\u00e1st biztos\u00edt\u00f3 jogi elj\u00e1r\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl mik\u00e9nt jutn\u00e1nak munk\u00e1juk ellen\u00e9rt\u00e9k\u00e9hez \u00e9s \u00edgy hogyan tarthatj\u00e1k meg munk\u00e1jukat. E probl\u00e9m\u00e1t nem \u00e9rintett\u00e9k a plagiz\u00e1l\u00e1s, az elektronikus t\u00fckr\u00f6z\u00e9s, \u00e9s az anti-copyright mozgalmak prominens k\u00e9pvisel\u0151i, akik, \u00fagy t\u0171nik, megel\u00e9gszenek az alapelvek ink\u00e1bb teoretikus, mintsem gyakorlati kezel\u00e9s\u00e9vel. A legr\u00e9gebbi (Lautr\u00e9amont-ig visszany\u00fal\u00f3) \u00e9s leggyakoribb (l\u00e1sd pl, Debord, Home, Benjamin, Gryson, Isou, Kraus, csak\u00fagy mint Karen Eliot, az \u00aeTMark, \u00e9s a Luther Blisset Project), az inform\u00e1ci\u00f3 privatiz\u00e1l\u00e1s\u00e1st ellenz\u0151 \u00e1ll\u00e1spontot az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s k\u00e9pviseli, hogy a kult\u00fara \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6veihez val\u00f3 szabad hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s \u00e9s felfedez\u00e9s is talajt veszt.<\/p>\r\n

Ha egyszer a kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9k (a k\u00e9pek vagy a nyelv) privatiz\u00e1l\u00f3dik, kultur\u00e1lis t\u0151k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s mint a t\u0151ke b\u00e1rmely m\u00e1s form\u00e1ja, a hierarchikus t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegzetts\u00e9get er\u0151s\u00edti. A kult\u00fara privatiz\u00e1ci\u00f3ja olyan folyamat, amely \u00e1ltal a jelent\u00e9s a status quot kiszolg\u00e1l\u00f3 ideol\u00f3giai k\u00f3drendszer keretein bel\u00fcl szil\u00e1rdul meg. R\u00e1ad\u00e1sul mindez a metafizikai \u00e9rtelemben vett teremt\u0151 hamis poz\u00edci\u00f3j\u00e1ba emeli a kult\u00fara-termel\u0151ket \u00e9s az alkot\u00f3kat valamif\u00e9le f\u00e9lre\u00e9rtett misztikus invidualizmus felh\u0151j\u00e9be burkolja. Az igazs\u00e1g pedig az, hogy \u0151k csup\u00e1n az \u00fajrakombin\u00e1l\u00e1s \u00e1ltal\u00e1nos kultur\u00e1lis gyakorlat\u00e1nak r\u00e9sztvev\u0151i, egy olyan folyamat\u00e9, amelyben az individualiz\u00e1lt g\u00e9niusz reflexi\u00f3jak\u00e9nt elgondolt reprezent\u00e1ci\u00f3nak csak annyiban van l\u00e9talapja, amennyiben cinikus h\u00faz\u00e1sk\u00e9nt alkalmazva jav\u00edtja a m\u0171vek eladhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Tov\u00e1bbmenve, a privatiz\u00e1lt kult\u00fara piaci kult\u00fara, \u00e9s mivel a kultur\u00e1lis ellen\u00e1ll\u00f3k nem hajland\u00f3ak a piacnak \u00fajdons\u00e1gokat sz\u00e1ll\u00edtani, ez\u00e9rt az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zad sor\u00e1n a piac sz\u00e1mos m\u00f3dszert dolgozott ki arra, hogy a m\u00e1r rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 reprezent\u00e1ci\u00f3b\u00f3l \u00faj jelent\u00e9st csiholjon ki.<\/p>\r\n

Tal\u00e1n ezek a strat\u00e9gi\u00e1k olyan iramban konkretiz\u00e1l\u00f3dnak, amilyenben az anti-copyright mozgalmak, b\u00e1r ezzel kapcsolatosan vannak j\u00f3val el\u0151bbre tart\u00f3 gondolatok is, mint amilyen az, hogy a privatiz\u00e1ci\u00f3ban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel a piacnak val\u00f3 kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1got jelent. E k\u00e9s\u0151 kapitalista sorsot elker\u00fclend\u0151, a m\u0171v\u00e9szeknek a bedolgoz\u00e1s szomor\u00fa sztereot\u00edpi\u00e1ja marad (melyet a t\u0151k\u00e9s gazdas\u00e1g annak \u00e9rdek\u00e9ben hozott l\u00e9tre, hogy ellehetetlen\u00edtse a szoci\u00e1lis identit\u00e1s \u00e9s a szolidarit\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t), vagy m\u00e1shol kell \u00e1ruba bocs\u00e1tania mag\u00e1t (azaz munk\u00e1ba \u00e1llni). B\u00e1rmerre fordul is a kultur\u00e1lis termel\u0151, val\u00f3s gyakorlati tan\u00e1csok helyett csup\u00e1n a tiszta ideol\u00f3gia vagy az absztrakt te\u00f3ria imperat\u00edvuszaival tal\u00e1lkozik.<\/p>\r\n

Mindazon\u00e1ltal az anticopyright kapcs\u00e1n gyakorlati \u00e9szrev\u00e9telek is tehet\u0151ek. Legel\u0151sz\u00f6r is – b\u00e1r gyakran ez k\u00eds\u00e9ri – a copyright nem az egy\u00e9ni hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9sr\u0151l \u00e9s haszn\u00e1latba v\u00e9telr\u0151l sz\u00f3l. L\u00e9t\u00e9nek alapja az, hogy egyr\u00e9szt megv\u00e9dje az egyik int\u00e9zm\u00e9nyt<\/i> a m\u00e1sik fenyeget\u00e9s\u00e9t\u0151l, m\u00e1sr\u00e9szt hogy egy term\u00e9k felett kiz\u00e1r\u00f3lagos kontrollt gyakorolhasson, mely \u00e1ltal a piaci k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt megszerezhet\u0151 legmagasabb profitra tehet szert. Az egy\u00e9nnek mindehhez semmi k\u00f6ze; ezek meglehet\u0151sen primer szempontok. A kapitalizmus b\u00e1rmely form\u00e1j\u00e1ban az egym\u00e1ssal verseng\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek mindent elk\u00f6vetnek a versenyt\u00e1rs ellehetetlen\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s saj\u00e1t boldogul\u00e1suk biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s ebbe a produktumok ellop\u00e1sa – \u00edgy a k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nemzetk\u00f6zi szinten m\u0171k\u00f6d\u0151 ipari k\u00e9mked\u00e9s, mint \u00fczleti t\u00e9ny – is bele\u00e9rtend\u0151. A luxusterm\u00e9kek a legkisebb, a digit\u00e1lisak a legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9rintettek: ez els\u0151 k\u00f6rben az \u00edr\u00f3knak, vide\u00f3- \u00e9s filmk\u00e9sz\u00edt\u0151knek, zen\u00e9szeknek \u00e9s net\/web-m\u0171v\u00e9szeknek t\u0171nhet rossz h\u00edrnek.<\/p>\r\n

A szerz\u0151i jogi szab\u00e1lyoz\u00e1s m\u00e9rs\u00e9kli \u00e9s lass\u00edtja a tolvajl\u00e1s folyamat\u00e1t, \u00e9s a term\u00e9kekhez val\u00f3 hozz\u00e1jut\u00e1s k\u00f6z\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t \u00f6sszezavarva, azt a szabad-rabl\u00e1sn\u00e1l csak egy kicsit jobbnak \u00e1ll\u00edtja be. Ha a tolvajl\u00e1s folyamata lass\u00edthat\u00f3, az a term\u00e9k \u00e9s a piac viszony\u00e1nak \u00e9sszer\u0171bb alak\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1t eredm\u00e9nyezi, de ez csak makro-szinten m\u0171k\u00f6dik \u00edgy. A piac perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l n\u00e9zve az egy\u00e9ni szinten zajl\u00f3 tolvajl\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en megmarad: a k\u00f6nyveket f\u00e9nym\u00e1solj\u00e1k, a m\u0171alkot\u00e1sokr\u00f3l f\u00e9nyk\u00e9pek k\u00e9sz\u00fclnek, a zenei anyagokb\u00f3l samplerek lesznek, a vide\u00f3kat \u00e1tm\u00e1solj\u00e1k – \u00e9s az eff\u00e9le m\u00e1solatok sz\u00e9pen k\u00e9zr\u0151l-k\u00e9zre v\u00e1ndorolnak.<\/p>\r\n

\u00c9s itt kezd\u0151dik a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s: a sz\u00e9les \u00e9rtelemben vett egy\u00e9ni kult\u00fara-termel\u0151k agg\u00f3dni kezdenek az \u00e1ltaluk l\u00e9trehozott alkot\u00e1s f\u00e9ktelen m\u00e1sol\u00e1sa sz\u00e1mukra anyagi k\u00e1rokat okoz. Ez a f\u00e9lelem teljess\u00e9ggel alaptalan. Hacsak a m\u0171v\u00e9sz nem v\u00e1lik int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9, nincs ok az aggodalomra. P\u00e9ldak\u00e9nt az egy\u00e9nb\u0151l int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 lett Elvis eml\u00edthet\u0151. Az \u201eElvis\u201d n\u00e9v nem egy val\u00f3s szem\u00e9lyre utal, hanem vide\u00f3kra, filmekre, hangfelv\u00e9telekre – egysz\u00f3val \u00e1rucikkekre. Elvis, az ember annyira irrelev\u00e1ns ebben a kontextusban, hogy \u00e9lnie sem kellett volna ahhoz, hogy az \u201eElvis\u201d term\u00e9k l\u00e9trej\u00f6jj\u00f6n. A b\u00e1rmely kultur\u00e1lis ter\u00fcleten l\u00e9tez\u0151 h\u00edress\u00e9gek nem szem\u00e9lyek t\u00f6bb\u00e9, hanem a saj\u00e1t gazdas\u00e1gi \u00e9rdekeiket v\u00e9delmez\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek – \u00e9s ez\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g\u00fck a copyright-ra. Azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik m\u00e9g mindig egy\u00e9ni termel\u0151, a copyright nem csak hogy felesleges, de leggyakrabban g\u00e1tolja a produktivit\u00e1st.<\/p>\r\n

Vegy\u00fcnk p\u00e9ld\u00e1ul egy \u00edr\u00f3t, akinek a k\u00f6nyve \u00f6t vagy t\u00edzezer p\u00e9ld\u00e1nyban kel el. Egyetlen nagy kiad\u00f3 sem foglalkozik ezzel, t\u00fal kev\u00e9s profitot hoz ahhoz, hogy \u00e9rdemes lenne ellopni \u00e9s \u00edgy jogi szab\u00e1lyoz\u00e1sokba \u00fctk\u00f6zni. Lesznek persze, aki lef\u00e9nym\u00e1solj\u00e1k a k\u00f6nyvet \u00e9s tov\u00e1bbadj\u00e1k a k\u00f3pi\u00e1kat. Ki tudja, tal\u00e1n valaki a neten is ingyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 teszi, egy k\u00fclf\u00f6ldi kis kiad\u00f3 m\u00e9g le is ford\u00edttatja \u00e9s publik\u00e1lja. A CAE \u00e1ll\u00e1spontja szerint mindezek hossz\u00fa t\u00e1von csak j\u00f3t tesznek, \u00e9s szerz\u0151i jogi mentess\u00e9ggel b\u00e1tor\u00edtani is kell az ilyen kezdem\u00e9nyez\u00e9seket. Min\u00e9l t\u00f6bben tudnak ugyanis a k\u00f6nyvr\u0151l, ann\u00e1l t\u00f6bben szeretn\u00e9k majd megv\u00e1s\u00e1rolni \u00e9s nagyon val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy nyom\u00e1ban megb\u00edz\u00e1sok, el\u0151ad\u00e1sok \u00e9s egy\u00e9b anyagi t\u00e1mogat\u00e1st hoz\u00f3 lehet\u0151s\u00e9gek sz\u00fcletnek majd. A sz\u00f6veg szabad \u00e1tad\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 j\u00f6vedelemkies\u00e9s m\u00e1shol t\u00e9r\u00fcl meg. Min\u00e9l gyorsabban terjed ugyanis az inform\u00e1ci\u00f3, ann\u00e1l hat\u00e9konyabb azokban a k\u00f6zegekben, melyekben relevanci\u00e1ja van \u00e9s az egy\u00e9nek szintj\u00e9n ann\u00e1l t\u00f6bb anyagi javat hoz. A digit\u00e1lis korban a sebess\u00e9g \u00e9s a sokszoros\u00edt\u00e1s befektet\u00e9s is. E folyamat szerz\u0151i jogi korl\u00e1toz\u00e1sokkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 lass\u00edt\u00e1sa a produktivit\u00e1s ellen hat – mind az egy\u00e9ni befektet\u00e9s, mind a tart\u00f3s kultur\u00e1lis termel\u00e9s vonatkoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

(ford. Er\u0151ss Nikolett)<\/i><\/p>\r\n

Mindennek megfelel\u0151en a Critical Art Ensemble \u00edr\u00e1sai let\u00f6lthet\u0151ek a http:\/\/www.critical-art.net\/<\/a> oldalr\u00f3l.
\r\n(a ford.)<\/p>\r\n

A sz\u00f6veg a CAE \u201eDigital Resistence\u201d c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1nya utols\u00f3 fejezetek\u00e9nt jelent meg.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00a0 left \u00b7 COPY \u00b7 right A szellemi tulajdon ellentmond\u00e1sai \u00a0 \u00a0 Speed and wealth go hand in hand. – Paul Virilio   A kult\u00fara-termel\u0151k egyik \u00e1lland\u00f3 k\u00e9telye az anti-copyright mozgalmakkal kapcsolatban, hogy a tulajdonl\u00e1st biztos\u00edt\u00f3 jogi elj\u00e1r\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl mik\u00e9nt jutn\u00e1nak munk\u00e1juk ellen\u00e9rt\u00e9k\u00e9hez \u00e9s \u00edgy hogyan tarthatj\u00e1k meg munk\u00e1jukat. E probl\u00e9m\u00e1t nem \u00e9rintett\u00e9k a plagiz\u00e1l\u00e1s, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630401,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400408","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400408","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400408"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400408\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023853,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400408\/revisions\/2023853"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630401"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400408"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400408"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400408"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}