{"id":400421,"date":"2002-09-15T22:00:00","date_gmt":"2002-09-15T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400421"},"modified":"2022-06-13T22:20:09","modified_gmt":"2022-06-13T21:20:09","slug":"a-muveszettortenet-mint-torteneti-keptudomany","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kepi-fordulat\/a-muveszettortenet-mint-torteneti-keptudomany","title":{"rendered":"A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mint t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9ptudom\u00e1ny"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n
\"img\"<\/a><\/td>\r\n\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
K\u00e9pi fordulat<\/a><\/div>\r\n
Egy el\u0151ad\u00e1ssorozat marg\u00f3j\u00e1ra<\/div>\r\n<\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/div>\r\n
\r\n

 <\/p>\r\n

A berlini Humboldt Egyetem professzora el\u0151ad\u00e1s\u00e1t t\u00f6rt\u00e9neti visszatekint\u00e9ssel kezdte. Kiindul\u00f3pontjak\u00e9nt az 1900 k\u00f6r\u00fcli b\u00e9csi, m\u00fcncheni \u00e9s hamburgi szellemi m\u0171helyeket jel\u00f6lte meg, amelyekben megvetett\u00e9k a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mint k\u00e9ptudom\u00e1ny alapjait. A diszcipl\u00edna t\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka k\u00e9t egyszer\u0171 el\u0151feltev\u00e9sre \u00e9p\u00fclt: a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net ter\u00fclete t\u00falny\u00falik a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeten, illetve a nem-m\u0171v\u00e9szi k\u00e9peket ugyanazzal a komolys\u00e1ggal \u00e9s k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel tekinti t\u00e1rgy\u00e1nak, mint az \u00e9rt\u00e9kes m\u0171t\u00e1rgyakat. 1933-ig n\u00e9met nyelvter\u00fcleten a szakma nagy r\u00e9sze e k\u00e9t el\u0151feltev\u00e9s szellem\u00e9ben dolgozott. A tudom\u00e1ny ilyenfajta \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t akkoriban \u00e9s az\u00f3ta is k\u00e9t ir\u00e1nyb\u00f3l b\u00edr\u00e1lt\u00e1k: egyesek szerint a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net soha nem is volt t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9ptudom\u00e1ny, m\u00e1sok szerint pedig a t\u00e1rgyk\u00f6r b\u0151v\u00edt\u00e9se bel\u00fclr\u0151l erod\u00e1lja a szakm\u00e1t.<\/p>\r\n

Bredekamp vit\u00e1ba sz\u00e1ll Hans Beltinggel, aki szerint a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mint k\u00e9ptudom\u00e1ny hagyom\u00e1nya megszakadt. Bredekamp szerint Belting n\u00e9mi keser\u0171s\u00e9ggel \u00e1llap\u00edtja meg: az ikonol\u00f3gia alkalmas lett volna r\u00e1, hogy m\u00e9rvad\u00f3 k\u00e9ptudom\u00e1nny\u00e1 v\u00e1ljon, ha Panofsky – a XIX. sz\u00e1zad akad\u00e9mikus m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nete \u00e1ltal el\u0151k\u00e9sz\u00edtett ir\u00e1nyban – nem a renesz\u00e1nsz k\u00e9palleg\u00f3ri\u00e1k vizsg\u00e1lat\u00e1ra sz\u0171k\u00edtette volna le. Bredekamp b\u00edr\u00e1lata szerint Belting r\u00e9g\u00f3ta \u00e9s k\u00f6vetkezetesen a szakma kereteit t\u00e1g\u00edtja, mik\u00f6zben nem veszi \u00e9szre, hogy a keretek mindig is nyitottak voltak.<\/p>\r\n

A konzervat\u00edv m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net a m\u00falt sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet individualit\u00e1s\u00e1nak hal\u00e1l\u00e1t l\u00e1tta a fotogr\u00e1fi\u00e1ban, \u00e9s a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig mint m\u0171v\u00e9szi m\u00e9diumot kev\u00e9ss\u00e9 akcept\u00e1lta. Egy m\u00e1sik ir\u00e1nyzat azonban \u00e9ppen ennek ellen\u00e9ben hatott. Bredekamp el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban 1860-1930 k\u00f6z\u00f6tti p\u00e9ld\u00e1kkal k\u00edv\u00e1nta igazolni, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net m\u00f3dszereit \u00e9s ig\u00e9nyeit \u00e9ppen a fotogr\u00e1fia reflexi\u00f3ja r\u00e9v\u00e9n v\u00e1ltoztatta meg.
\r\n
\r\nEls\u0151k\u00e9nt Alfred Lichtwark vont be m\u0171v\u00e9szeten k\u00edv\u00fcli ter\u00fcleteket is gy\u0171jt\u0151k\u00f6r\u00e9be, amikor a XIX. sz\u00e1zad nyolcvanas \u00e9veit\u0151l fot\u00f3gy\u0171jtem\u00e9ny kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ba kezdett Hamburgban, amelynek amat\u0151rk\u00e9pek is r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezt\u00e9k. 1917-ben, abban az \u00e9vben, amikor Ludendorff t\u00e1bornok javaslat\u00e1ra megalakult az Ufa filmv\u00e1llalat \u00e9s a frontvonalakon t\u00f6bb sz\u00e1z mozit alak\u00edtottak ki, Aby Warburg a reform\u00e1ci\u00f3 k\u00e9ppropagand\u00e1j\u00e1t elemezve ragaszkodott hozz\u00e1, hogy k\u00e9pt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt tev\u00e9kenykedik. Az \u00e1ltala l\u00e9trehozott Mnemosyne k\u00e9patlasz p\u00e1rhuzam\u00e1t Bredekamp a berlini napilapok vil\u00e1g\u00e1ban fedezi fel, amelyben ebben az id\u0151ben a k\u00e9pek nagy fel\u00fcletet kezdtek elfoglalni a sz\u00f6veg rov\u00e1s\u00e1ra. A Berliner Illustrierte \u201ek\u00e9psal\u00e1t\u00e1inak” \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sakor nem annyira a jelent\u00e9s, sokkal ink\u00e1bb a form\u00e1lis aspektusok j\u00e1tszottak szerepet. Warburg ezeket a lapokat, margin\u00e1lis \u00e9s jelent\u00e9ktelen k\u00e9pelemeiket \u00e9ppolyan komolyan vette – \u00e9s tette k\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9nye r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 -, ak\u00e1r Raffaello fresk\u00f3it.<\/p>\r\n

Bredekamp szerint a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net a fot\u00f3 r\u00e9v\u00e9n alakult k\u00e9ptudom\u00e1nny\u00e1 – a fot\u00f3 pedig e folyamat sor\u00e1n nem csup\u00e1n annak t\u00e1rgya, de egyre ink\u00e1bb eszk\u00f6ze is lett. Alfred Woltmann 1864-ben m\u00e1r v\u00e9delm\u00e9be vette a fot\u00f3t, amely produkt\u00edv befoly\u00e1ssal lehet a r\u00e9zmetsz\u00e9sre \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netre is. A berlini tansz\u00e9k vezet\u0151je, Hermann Grimm szerint pedig a reprodukci\u00f3 megismer\u00e9si \u00e9rt\u00e9ke nagyobb lehet, mint az eredeti\u00e9: a fot\u00f3album, a m\u0171v\u00e9sz \u00f6sszes m\u0171v\u00e9nek reprodukci\u00f3j\u00e1val fontosabb, mint egy-egy nagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Grimm volt az is, aki a diavet\u00edt\u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1t els\u0151rend\u0171nek tekintette a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben \u00e9s annak oktat\u00e1s\u00e1ban; a diapozit\u00edvok szerep\u00e9t a mikroszk\u00f3p\u00e9hoz hasonl\u00edtotta. Amikor 1901-ben Heinrich W\u00f6lfflin elfoglalta Grimm tansz\u00e9kvezet\u0151i hely\u00e9t Berlinben, a k\u00f6nyvt\u00e1rban csup\u00e1n 1300 k\u00f6nyvet, ezzel szemben 15000, eredeti m\u0171r\u0151l k\u00e9sz\u00fclt di\u00e1t tal\u00e1lt.
\r\n
\r\nAz eml\u00edtett vezet\u0151 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek mindannyian \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy a fot\u00f3, illetve a dia – szem el\u0151tt tartva azok eszk\u00f6z jelleg\u00e9t – az eredeti m\u0171vek autencitit\u00e1s\u00e1t nem k\u00e1ros\u00edtja. Az \u00faj m\u00e9diumokat – Benjamin kritik\u00e1j\u00e1t megel\u0151legezve – beillesztett\u00e9k egy, a k\u00f6z\u00e9pkorig visszany\u00fal\u00f3 m\u00e9diaelm\u00e9letbe, amely a reprodukci\u00f3ban nem az eredeti gy\u00f6ng\u00edt\u00e9s\u00e9t, hanem \u00e9ppen meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t l\u00e1tja.
\r\nAz els\u0151 fot\u00f3kkal illusztr\u00e1lt (Bredekamp javaslata szerint ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben meg kellene sz\u00fcntetni az illusztr\u00e1ci\u00f3 fogalm\u00e1t, amely a k\u00e9pek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 jelent\u00e9startalm\u00e1nak hi\u00e1ny\u00e1t felt\u00e9telezi) k\u00f6nyv William Henry Fox Talbot 1844-ben megjelent The pencil of nature c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja volt. Fox Talbot k\u00e9s\u0151bb sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt n\u00e9zete szerint \u201ea k\u00e9p \u00f6nmag\u00e1t k\u00e9sz\u00edti”. E tulajdons\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n a fot\u00f3 a term\u00e9szettudom\u00e1nyban a tudom\u00e1nyos objektivit\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 \u00e9s szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 v\u00e1lhatott.<\/p>\r\n

Ebb\u0151l kiindulva a XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a biol\u00f3gia \u00e9s a kriminol\u00f3gia is teljes bizalommal fordult a fot\u00f3 mint a val\u00f3s\u00e1g lek\u00e9pez\u00e9se fel\u00e9. A h\u00edres bakteriol\u00f3gus, Robert Koch eredm\u00e9nyei publik\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n abszol\u00fat objektivit\u00e1st tulajdon\u00edtott a f\u00e9nyk\u00e9pnek. Kifejlesztett egy bakt\u00e9riumok f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s\u00e9re alkalmas mikrokamer\u00e1t, amellyel Fox Talbot pencil of nature-j\u00e9t k\u00edv\u00e1nta ut\u00e1nozni. Koch sz\u00e1m\u00e1ra a legrosszabb fot\u00f3 is meggy\u0151z\u0151bb volt, mint a leg\u00e9rt\u00e9kesebb rajz, mivel n\u00e9zete szerint a bakt\u00e9riumok a kamera \u00e1ltal \u00f6nmagukat rajzolj\u00e1k. A nyolcvanas \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt publik\u00e1ci\u00f3iban a l\u00e9pfene k\u00f3rokoz\u00f3j\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt mikroszkopikus fot\u00f3 fontosabb szerepet j\u00e1tszik, mint maga a bakt\u00e9rium: a k\u00e9p nem illusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt, hanem bizony\u00edt\u00e9kk\u00e9nt jelenik meg. A fot\u00f3lemez Koch sz\u00e1m\u00e1ra az objektivit\u00e1s netov\u00e1bbja, amely sokkal pontosabban adja vissza a val\u00f3s\u00e1got, mint a retina: \u201eA f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny lemez egy szem, melyet nem vak\u00edt el a vil\u00e1goss\u00e1g.”
\r\n
\r\nBredekamp ezzel szemben az \u00e1ltala eml\u00edtett p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl is hangs\u00falyozta minden fotografikus megjelen\u00edt\u00e9s konstru\u00e1lt jelleg\u00e9t. A val\u00f3s\u00e1g visszaad\u00e1sa, a mikrofot\u00f3 realit\u00e1sa t\u00f6bb alapvet\u0151 korl\u00e1toz\u00e1son nyugszik: a f\u00f3kusz \u00e9s a kiv\u00e1g\u00e1s be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa mellett Kochnak a felv\u00e9tel elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se el\u0151tt sz\u00e1mos v\u00e1ltoztat\u00e1st, beavatkoz\u00e1st kellett v\u00e9grehajtania a beteg szerven, hogy fotograf\u00e1lhat\u00f3 legyen – izol\u00e1lnia, sz\u00edneznie kellett, megfelel\u0151 zselatinnal kieg\u00e9sz\u00edteni, stb. Ezek ut\u00e1n a vil\u00e1g\u00edt\u00e1s \u00e9s a nagy\u00edt\u00f3berendez\u00e9s be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt sor. Ez a komplex felt\u00e9telrendszer biztos\u00edtotta, hogy a k\u00e9pen az jelenjen meg, aminek Koch sz\u00e1nd\u00e9ka szerint l\u00e1tszania kellett.<\/p>\r\n

Vannak tudom\u00e1ny\u00e1gak, amelyek egyre jobban hisznek a fotografikus k\u00e9pek objektivit\u00e1s\u00e1ban, \u00e9s a vizu\u00e1lis megjelen\u00edt\u00e9s tekintet\u00e9ben hatalmas eszt\u00e9tikai nyom\u00e1s alatt \u00e1llnak. Napjainkban pedig \u00e9ppen a technika t\u00f6k\u00e9letesed\u00e9se r\u00e9v\u00e9n felejti el a n\u00e9z\u0151, hogy a term\u00e9szettudom\u00e1nyos k\u00e9pek ugyanolyan \u00e9rtelmez\u00e9sre szorulnak \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe \u00e1ll\u00edtand\u00f3k, mint a klasszikus m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net t\u00e1rgyai. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net seg\u00edtheti a term\u00e9szettudom\u00e1nyokat a formaelemz\u00e9sben, a sz\u00fcks\u00e9ges t\u00e1vols\u00e1g kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n

Bredekamp szerint tov\u00e1bbra is sz\u00fcks\u00e9ges, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net elhat\u00e1rol\u00f3djon a visual studies kutat\u00e1si ter\u00fcleteit\u0151l. A neurobiol\u00f3gia, az informatika \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net egyszer\u0171 add\u00edci\u00f3ja r\u00e9v\u00e9n azonban nem j\u00f6het l\u00e9tre az \u00faj k\u00e9ptudom\u00e1ny, ehhez a diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\r\n

http:\/\/netzspannung.org\/media-library\/<\/a><\/p>\r\n

Az \u00f6sszefoglal\u00f3t M\u00e9lyi J\u00f3zsef k\u00e9sz\u00edtette.<\/b><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00a0 K\u00e9pi fordulat Egy el\u0151ad\u00e1ssorozat marg\u00f3j\u00e1ra   A berlini Humboldt Egyetem professzora el\u0151ad\u00e1s\u00e1t t\u00f6rt\u00e9neti visszatekint\u00e9ssel kezdte. Kiindul\u00f3pontjak\u00e9nt az 1900 k\u00f6r\u00fcli b\u00e9csi, m\u00fcncheni \u00e9s hamburgi szellemi m\u0171helyeket jel\u00f6lte meg, amelyekben megvetett\u00e9k a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mint k\u00e9ptudom\u00e1ny alapjait. A diszcipl\u00edna t\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka k\u00e9t egyszer\u0171 el\u0151feltev\u00e9sre \u00e9p\u00fclt: a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net ter\u00fclete t\u00falny\u00falik a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeten, illetve a nem-m\u0171v\u00e9szi k\u00e9peket ugyanazzal a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630414,"parent":400225,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400421","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400421","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400421"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400421\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023765,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400421\/revisions\/2023765"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400225"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630414"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400421"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400421"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400421"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}