{"id":400422,"date":"2002-09-15T22:00:00","date_gmt":"2002-09-15T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400422"},"modified":"2022-06-13T22:07:54","modified_gmt":"2022-06-13T21:07:54","slug":"a-keptol-az-erzekelesig","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kepi-fordulat\/a-keptol-az-erzekelesig","title":{"rendered":"A k\u00e9pt\u0151l az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sig"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n
\"img\"<\/a><\/td>\r\n\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
K\u00e9pi fordulat<\/a><\/div>\r\n
Egy el\u0151ad\u00e1ssorozat marg\u00f3j\u00e1ra<\/div>\r\n<\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/div>\r\n
\r\n

 <\/p>\r\n

Az ember sz\u00e1m\u00e1ra a tapint\u00e1s ut\u00e1n a l\u00e1t\u00e1s a legmeggy\u0151z\u0151bb \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si forma, mivel azonban \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcnk agyunk term\u00e9ke, az evol\u00faci\u00f3 \u00e1ltal megszabott, viszonylagoss\u00e1gra \u00e9p\u00fcl\u0151 szab\u00e1lyrendszert k\u00f6nny\u0171 f\u00e9lrevezetni.<\/p>\r\n

Amennyiben az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s egyes form\u00e1it Berkeley \u00e9s Condillac nyom\u00e1n, a renesz\u00e1nsz paragone vit\u00e1j\u00e1t fel\u00e9lesztve, a val\u00f3s\u00e1g min\u00e9l meggy\u0151z\u0151bb megjelen\u00edt\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l egym\u00e1ssal versenyeztetj\u00fck, Singer szerint a kor\u00e1ntsem v\u00e1ratlan tapint\u00e1s, l\u00e1t\u00e1s, hall\u00e1s sorrend alak\u00edthat\u00f3 ki. A val\u00f3s\u00e1gh\u0171s\u00e9g oszt\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak gondolatj\u00e1t\u00e9k\u00e1n t\u00fal konkr\u00e9tabb k\u00e9rd\u00e9s, hogy ennek a meggy\u0151z\u0151er\u0151-sk\u00e1l\u00e1nak van-e neurobiol\u00f3giai megfelel\u0151je? Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s az \u00e9rz\u00e9keknek megfelel\u0151 ter\u00fcletek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se az agyk\u00e9regben; ez a szerkezet felel\u0151s a kognit\u00edv strukt\u00far\u00e1k\u00e9rt. Az agyk\u00e9reg egyes ter\u00fcleteinek bels\u0151 strukt\u00far\u00e1ja csaknem azonos, att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, hogy l\u00e1t\u00e1ssal, hall\u00e1ssal vagy tapint\u00e1ssal kapcsolatos ingereket dolgoz fel, ezen bel\u00fcl a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteken zajl\u00f3 munkafolyamatok is csaknem identikusak. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek teh\u00e1t nem az algoritmusban, hanem a be\u00e9rkez\u0151 inform\u00e1ci\u00f3ban lelhet\u0151k fel. Az agykutat\u00f3k anat\u00f3miai, funkcion\u00e1lis alapon jelenleg t\u00f6bb mint sz\u00e1z ter\u00fcletet tudnak megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni – a legt\u00f6bb a l\u00e1t\u00e1shoz kapcsol\u00f3dik.
\r\n
\r\nA l\u00e1t\u00f3k\u00e9reg (a l\u00e1t\u00f3rendszer r\u00e9sze, az agyk\u00e9reg vizu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3kat feldolgoz\u00f3 ter\u00fclete) anat\u00f3miai \u00e9s funkcion\u00e1lis szempontb\u00f3l k\u00e9t r\u00e9szre oszthat\u00f3: ventr\u00e1lis \u00e9s dorz\u00e1lis rendszerre. Az el\u0151bbihez tartozik a t\u00e1rgyak felismer\u00e9se, az ut\u00f3bbihoz t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a t\u00e1rgyak t\u00e9rbeli mozg\u00e1s\u00e1nak dek\u00f3dol\u00e1sa, a form\u00e1k meghat\u00e1roz\u00e1sa. Ha a ventr\u00e1lis rendszerben hiba l\u00e9p fel, akkor a t\u00e1rgyat nem tudjuk azonos\u00edtani, megnevezni, ha a dorz\u00e1lisban, akkor – t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt – nem tudjuk megfogni. A l\u00e1t\u00f3k\u00e9reg jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9nek fel\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s szervez\u0151d\u00e9se a kutat\u00e1sok szerint a c\u00e9lzott fog\u00f3mozdulat el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul. K\u00eds\u00e9rletek igazolt\u00e1k, hogy a l\u00e1t\u00e1s aktusa egyben m\u00e1r a fog\u00e1s potenci\u00e1lis aktus\u00e1t is megel\u0151legezi, (a n\u00e9met greifen – begreifen \u00e9s a magyar fog – fogalom sz\u00f3p\u00e1r erre utal) – ak\u00e1r \u00e9ppen m\u00e1sok mozdulata nyom\u00e1n.
\r\n
\r\nAz agy aktivit\u00e1s\u00e1nak m\u00e9r\u00e9se sor\u00e1n m\u00e9gis meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3 a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az elk\u00e9pzelt \u00e9s a val\u00f3ban l\u00e1tott t\u00e1rgy k\u00f6z\u00f6tt, b\u00e1r a k\u00e9t m\u00e9rt \u00e9rt\u00e9k norm\u00e1lis esetben alig t\u00e9r el egym\u00e1st\u00f3l, a hallucin\u00e1ci\u00f3n\u00e1l pedig teljesen megegyezhet.
\r\n
\r\nAgykutat\u00f3k a hallucin\u00e1ci\u00f3 jelens\u00e9g\u00e9b\u0151l kiindulva kezdt\u00e9k vizsg\u00e1lni, mik\u00e9nt k\u00e9pes ellen\u0151rizni d\u00f6nt\u00e9sei helyess\u00e9g\u00e9t az agy. Tudjuk, hogy vannak olyan rendszerek az agyon bel\u00fcl, amelyek a bels\u0151 folyamatok ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9vel foglalkoznak, de a d\u00f6nt\u00e9sek egyes krit\u00e9riumai egyel\u0151re ismeretlenek. A d\u00f6nt\u00e9s felt\u00e9telei k\u00f6z\u00f6tt azonban nyilv\u00e1nval\u00f3an fontos szerepet j\u00e1tszik, hogy az \u00e9rz\u00e9kelt jelek egybevethet\u0151ek-e azzal, amit az agy m\u00e1r kor\u00e1bban tudott a vil\u00e1gr\u00f3l, illetve megval\u00f3sul-e az \u00e9rz\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tti kongruencia – p\u00e9ld\u00e1ul a hall\u00e1s meger\u0151s\u00edti-e a l\u00e1tottakat. Erre az ill\u00fazi\u00f3ra \u00e9p\u00fcl t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1g konstrukci\u00f3ja.
\r\n
\r\nIntuit\u00edve azt gondolhatn\u00e1nk – m\u00e1r Descartes is \u00edgy tette -, hogy l\u00e9teznie kell az agyban egy koordin\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zpontnak, amely \u00f6sszehangolja az \u00e9rz\u00e9kleteket. Ez azonban t\u00e9ved\u00e9s: minden ter\u00fclet folyamatosan kommunik\u00e1l az \u00f6sszes t\u00f6bbivel, teh\u00e1t a technikai felismer\u0151 rendszerekkel ellent\u00e9tben nincs hierarchikus sziszt\u00e9ma. Egy olyan, az agy sz\u00e1m\u00e1ra egyszer\u0171 feladat, mint a figur\u00e1t alkot\u00f3 kont\u00farelemek kiv\u00e1laszt\u00e1sa egy fekete-feh\u00e9r rajzb\u00f3l, a technikai rendszereket egyel\u0151re megoldhatatlan probl\u00e9ma el\u00e9 \u00e1ll\u00edtja. A rendszernek ugyanis el\u0151bb kell tudnia, hogy mely r\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt van kapcsolat – k\u00f6t\u00e9s -, minthogy tudn\u00e1, mi van a k\u00e9pen. Az agykutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra ebb\u0151l kiindulva az egyes inform\u00e1ci\u00f3k \u00f6sszek\u00f6t\u00e9s\u00e9nek alapprobl\u00e9m\u00e1ja ker\u00fclt az el\u0151t\u00e9rbe.
\r\n
\r\nAz agy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szinteken egyre komplexebb krit\u00e9riumok szerint rendezi a be\u00e9rkez\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kat, de a hierarchia cs\u00facs\u00e1n nincsenek az egyes t\u00e1rgyak\u00e9rt vagy egyes arcok\u00e9rt felel\u0151s sejtek, sejtcsoportok. Ez azt jelenti, hogy az agyon bel\u00fcl nem tal\u00e1lhat\u00f3k szuperspecializ\u00e1lt elemek, csup\u00e1n elemegy\u00fcttesek, amelyek k\u00f6z\u00f6sen k\u00e9pesek egy-egy l\u00e1tv\u00e1nyelem k\u00f3dol\u00e1s\u00e1ra, \u00edgy ugyanaz a neuron (idegsejt) t\u00f6bb kontextusban is felhaszn\u00e1lhat\u00f3. Mi t\u00f6rt\u00e9nik azonban akkor, ha egyszerre h\u00e1rom t\u00e1rgyat l\u00e1tunk, amelyek ugyanazokat a sejteket aktiv\u00e1lj\u00e1k – tegy\u00fck fel mindh\u00e1rom t\u00e1rgy fekete? Egy sejt nem lehet mindh\u00e1rom t\u00e1rgy eset\u00e9ben egy id\u0151ben akt\u00edv. A folyamat le\u00edr\u00e1s\u00e1ban ez\u00e9rt be kell vezetni az id\u0151 mint k\u00f3dol\u00e1si keret fogalm\u00e1t.<\/p>\r\n

A Singer \u00e1ltal vezetett frankfurti int\u00e9zm\u00e9nyben ennek kutat\u00e1s\u00e1n dolgoznak. Feltev\u00e9s\u00fck szerint az egyes idegsejtek – ha ugyanahhoz az egy\u00fctteshez tartoznak \u2013 inger\u00fcletbe ker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek (kis\u00fcl\u00e9seinek) id\u0151ben pontosan egybe kell esni\u00fck; a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egy\u00fcttesek pedig az id\u0151ben struktur\u00e1l\u00f3dnak, gyors egym\u00e1sut\u00e1nban. Az egy\u00fcttesek m\u0171k\u00f6d\u00e9se hasonl\u00f3 ahhoz, mintha k\u00e9t kez\u00fcnkkel egyszerre csettinten\u00e9nk – hi\u00e1ba j\u00f6n k\u00e9tfel\u0151l a hang, \u00f6sszeolvadva egynek hallatszik. A tanul\u00e1si folyamatok is id\u0151beli kontingenci\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dnek. Ahhoz, hogy az egyes egy\u00fcttesek id\u0151ben szinkronban s\u00fcljenek ki, az agy \u00f6nszervez\u0151d\u0151 folyamat\u00e1ra \u00e9s el\u0151zetes tud\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g annak val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l, hogy k\u00e9t jellemz\u0151 \u00e9rt\u00e9k \u00f6sszetartozik. Az aktivit\u00e1si mint\u00e1k azt mutatj\u00e1k, hogy a kis\u00fcl\u00e9sek id\u0151beli egybees\u00e9sekkel t\u00f6rt\u00e9nnek.<\/p>\r\n

Francisco Varela (http:\/\/web.ccr.jussieu.fr\/varela\/ …<\/a>) k\u00eds\u00e9rletei is ebbe az ir\u00e1nyba mutattak: az arcr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt kont\u00farrajz felismer\u00e9se az agyhull\u00e1mok egy bizonyos frekvenci\u00e1j\u00e1nak aktiv\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1val j\u00e1r. Ha ugyanezt a rajzot feje tetej\u00e9re \u00e1ll\u00edtjuk, az aktiv\u00e1l\u00f3d\u00e1s nem k\u00f6vetkezik be, \u00e9s nem ismerj\u00fck fel az \u00e1br\u00e1t. Varela megvizsg\u00e1lta a reakci\u00f3 id\u0151beli eloszl\u00e1s\u00e1t. Ha felismerj\u00fck az arcot, az agyk\u00e9reg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein l\u00e9v\u0151, l\u00e1t\u00e1ssal kapcsolatos inform\u00e1ci\u00f3kat feldolgoz\u00f3 idegsejtek szigor\u00faan szinkron f\u00e1zisban reag\u00e1lnak. Lehets\u00e9ges, hogy az, amit k\u00e9pnek (bels\u0151 k\u00e9pnek) nevez\u00fcnk, neuron\u00e1lis \u00e9rtelemben nem m\u00e1s, mint egy, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 agyter\u00fcleteken sz\u00e9lesen elosztott dinamikus t\u00e9r-id\u0151 minta, amelyben nagyon sok neuron vesz r\u00e9szt minden ter\u00fcletr\u0151l, \u00e9s amelyet a le\u00edr\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l tov\u00e1bb nem lehet reduk\u00e1lni. Teh\u00e1t az egyes tudatos \u00e9rz\u00e9kel\u00e9seink sem tiszt\u00e1n lokaliz\u00e1lhat\u00f3k. Az egyes agyk\u00e9reg r\u00e9gi\u00f3k \u00e9s a benn\u00fck l\u00e9v\u0151 neuronok val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az id\u0151ben koordin\u00e1l\u00f3dnak. Ezt a mint\u00e1zatot a limbikus rendszer (az \u00e9rzelmek \u00e9s motiv\u00e1ci\u00f3s mechanizmusok k\u00f6zpontja) konzisztensnek fogadja el. Ezen fel\u00fcl l\u00e9teznie kell az agyban valamif\u00e9le rendszernek, amely abban a pillanatban jelez, ha felismer\u00fcnk valamit – val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edtik, hogy ebben a nagyon komplex aktivit\u00e1smint\u00e1ban ez egy olyan bels\u0151 rendszer\u00e1llapot lehet, amely m\u00e1s bels\u0151 strukt\u00far\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra felismerhet\u0151.
\r\n
\r\nAz agy akt\u00edv rendszer, amely a megl\u00e9v\u0151 tud\u00e1sb\u00f3l (\u00f6r\u00f6kl\u00f6tt \u00e9s szerzett) valamint az \u00e9rz\u00e9kszervek \u00e1ltal ny\u00fajtott t\u00f6red\u00e9kes inform\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l koherens k\u00e9pet alak\u00edt ki. Az agy modellt k\u00e9sz\u00edt a vil\u00e1gr\u00f3l, m\u00e9g miel\u0151tt kinyitn\u00e1 a szemet, majd \u00f6sszeveti a kapott inform\u00e1ci\u00f3kkal ezt a modellt, \u00e9s megkeresi a legval\u00f3sz\u00edn\u0171bb megold\u00e1st. Teh\u00e1t az agy a t\u00fal\u00e9l\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l \u00e9rt\u00e9kelt val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9get sz\u00e1mol; ezt az eredm\u00e9nyt tekintj\u00fck val\u00f3s\u00e1gnak.<\/p>\r\n

http:\/\/netzspannung.org\/media-library\/<\/a><\/p>\r\n

Az \u00f6sszefoglal\u00f3t M\u00e9lyi J\u00f3zsef \u00e9s Lakosi Gabriella k\u00e9sz\u00edtette.<\/b><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00a0 K\u00e9pi fordulat Egy el\u0151ad\u00e1ssorozat marg\u00f3j\u00e1ra   Az ember sz\u00e1m\u00e1ra a tapint\u00e1s ut\u00e1n a l\u00e1t\u00e1s a legmeggy\u0151z\u0151bb \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si forma, mivel azonban \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcnk agyunk term\u00e9ke, az evol\u00faci\u00f3 \u00e1ltal megszabott, viszonylagoss\u00e1gra \u00e9p\u00fcl\u0151 szab\u00e1lyrendszert k\u00f6nny\u0171 f\u00e9lrevezetni. Amennyiben az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s egyes form\u00e1it Berkeley \u00e9s Condillac nyom\u00e1n, a renesz\u00e1nsz paragone vit\u00e1j\u00e1t fel\u00e9lesztve, a val\u00f3s\u00e1g min\u00e9l meggy\u0151z\u0151bb megjelen\u00edt\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l egym\u00e1ssal versenyeztetj\u00fck, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630415,"parent":400225,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400422","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400422","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400422"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400422\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023753,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400422\/revisions\/2023753"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400225"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630415"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400422"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400422"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400422"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}