{"id":400427,"date":"2002-09-15T22:00:00","date_gmt":"2002-09-15T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400427"},"modified":"2022-06-13T22:24:47","modified_gmt":"2022-06-13T21:24:47","slug":"a-muveszettortenet-szerepe-az-iconic-turn-ben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kepi-fordulat\/a-muveszettortenet-szerepe-az-iconic-turn-ben","title":{"rendered":"A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net szerepe az \u201eIconic Turn\u201d-ben"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n
\"img\"<\/a><\/td>\r\n\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
K\u00e9pi fordulat<\/a><\/div>\r\n
Egy el\u0151ad\u00e1ssorozat marg\u00f3j\u00e1ra<\/div>\r\n<\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/div>\r\n
\r\n

Megjelent: Kritische Berichte. Zeitschrift f\u00fcr Kunst und Kulturwissenschaften<\/i>, Sonderheft Netzkunst<\/i>, 26. \u00e9vfolyam, 1998\/1, 85-93. o.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Huber:<\/b> Nemr\u00e9g a \u201em\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net l\u00e1zad\u00e1s\u00e1r\u00f3l”[1]<\/sup><\/b><\/a> besz\u00e9lt. Mit jelent ez?<\/b><\/p>\r\n

Bredekamp:<\/b> \u201eA m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net l\u00e1zad\u00e1sa” \u2013 a metafora nem olyan eredeti, mint amilyennek t\u0171nik. El\u0151zm\u00e9nye a \u201ek\u00f6z\u00e9pkorkutat\u00f3k l\u00e1zad\u00e1sa” volt, akik v\u00e9dekezni kezdtek az ellen, hogy a renesz\u00e1nszkutat\u00e1s \u201emodern”-jei a r\u00e9gm\u00falt t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek f\u00e9lhom\u00e1ly\u00e1ba szor\u00edtj\u00e1k \u0151ket. Annak bizony\u00edt\u00e1s\u00e1ra v\u00e1llalkoztak, hogy a XII. sz\u00e1zadban m\u00e1r lezajlott egy igazi renesz\u00e1nsz, ez\u00e1ltal a renesz\u00e1nsz korszak elvesztette kiz\u00e1r\u00f3lagos jog\u00e1t, hogy a modernit\u00e1s el\u0151zm\u00e9ny\u00e9nek tarts\u00e1k.[2]<\/sup><\/b><\/a> Azt gondolom, hogy ma a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net is hasonl\u00f3 \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sre form\u00e1lhatna ig\u00e9nyt. Jelenleg a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt \u201ek\u00f6z\u00e9pkoriasan” jelenik meg, azonban elmondhatja mag\u00e1r\u00f3l, hogy megvannak az eszk\u00f6zei \u00e9s ter\u00fcletei, amelyek a modern k\u00e9pkult\u00fara l\u00e9nyeg\u00e9hez tartoznak. Ez a \u201ek\u00f6z\u00e9pkorkutat\u00f3k l\u00e1zad\u00e1s\u00e1hoz” vezet\u0151 retorikai h\u00edd.<\/p>\r\n

Kerscher:<\/b><\/b> Emellett arr\u00f3l is besz\u00e9lt, hogy nemcsak a rekl\u00e1mot, az alkalmazott grafik\u00e1t, a design-t, a telev\u00edzi\u00f3t, stb. kellene a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net kutat\u00e1si ter\u00fclet\u00e9v\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtani, de fel kell tenni azt a k\u00e9rd\u00e9st is, hogy e m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1k feldolgoz\u00e1sa sor\u00e1n milyen specifikus szerepet kaphat a t\u00f6rt\u00e9nelem. <\/b><\/p>\r\n

Bredekamp:<\/b> A kutat\u00e1si ter\u00fcletek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez annyit f\u0171zn\u00e9k hozz\u00e1, hogy nem sz\u00fcks\u00e9ges \u0151ket most bevezetni, mert mindig is jelen voltak. Felfoghatatlan, hogy egy ideje m\u00f3dszertanilag k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ig\u00e9nyes publik\u00e1ci\u00f3k is gyakran a k\u00f6vetkez\u0151 fordulattal kezd\u0151dnek: \u201eA m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net m\u00e9g soha…” vagy \u201eA m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netnek egyszer m\u00e1r…, ebben vagy abban a tudom\u00e1nyban \u201em\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta bevett szok\u00e1s”. Ezek csaknem mindig megal\u00e1z\u00f3 fr\u00e1zisok, melyek hi\u00e1nyos eml\u00e9kez\u0151tehets\u00e9gr\u0151l tan\u00faskodnak. Sok minden, amit m\u00e1s diszcipl\u00edn\u00e1k a jelenkori k\u00e9pkult\u00fara vonatkoz\u00e1s\u00e1ban jogosan a maguk\u00e9nak vallanak \u00e9s felhaszn\u00e1lnak, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net ter\u00fclete volt. Az eml\u00edtett ter\u00fcletek mint az \u201ealkalmazott” m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1k r\u00e9szei, a k\u00f6z\u00e9pkor kutat\u00e1s\u00e1nak teljesen h\u00e9tk\u00f6znapi vizsg\u00e1lati t\u00e1rgyai. A szentek megjelen\u00edt\u00e9se p\u00e9ld\u00e1ul jelent\u00e9ktelen rajzokon, agyagfigur\u00e1kon, fa-, \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes f\u00e9mszobrokon sohasem ismerte el a high \u00e9s low hat\u00e1r\u00e1t.<\/p>\r\n

Gyakran az \u00faj fogalmak v\u00e1gj\u00e1k kett\u00e9 ezeket a hagyom\u00e1nyokat. Az \u201eiparm\u0171v\u00e9szet” r\u00e9szek\u00e9nt a design a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net szok\u00e1sos t\u00e1rgya, melyet nem kell \u00fajra kital\u00e1lni, hanem csup\u00e1n korunk felt\u00e9teleinek megfelel\u0151en tov\u00e1bb kell \u00edrni.<\/p>\r\n

Huber:<\/b><\/b> A k\u00e9rd\u00e9s els\u0151sorban a telev\u00edzi\u00f3ra \u00e9s a rekl\u00e1mra ir\u00e1nyult.<\/b><\/p>\r\n

Bredekamp:<\/b> Az olyan tanulm\u00e1nyok, mint V\u00e4th vizsg\u00e1lata az Odol-rekl\u00e1m \u00e9s a sz\u00fcrrealizmus \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9r\u0151l hat\u00e1sosan bemutatt\u00e1k a rekl\u00e1m fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 eszt\u00e9tikai innov\u00e1ci\u00f3t.[3] <\/sup><\/b><\/a> Nincs eleve kiz\u00e1rva, hogy ilyesmi bek\u00f6vetkezzen a mai rekl\u00e1m vagy a telev\u00edzi\u00f3 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is. Ritka, de ann\u00e1l fontosabb esetekben bebizonyosodhat, hogy a rekl\u00e1m egyes form\u00e1it meg kell v\u00e9deni azokkal az \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9si \u00e9rdekekkel szemben, amelyeknek l\u00e9t\u00fcket k\u00f6sz\u00f6nhetik. Azt hiszem, a telev\u00edzi\u00f3 a tulajdonk\u00e9ppeni mostohagyerek; az oberhauseni \u201e\u00c1lom a l\u00e1t\u00e1sr\u00f3l” c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s az egyik els\u0151, j\u00e1t\u00e9kos k\u00eds\u00e9rlet volt, amely historiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyult.[4]<\/sup><\/b><\/a> A felvil\u00e1gosod\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s esete lett volna, ha egy m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t az \u00d6b\u00f6lh\u00e1bor\u00fa els\u0151 n\u00e9gy napj\u00e1r\u00f3l \u00edrta volna, a CNN megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9ben. Ritk\u00e1n ad\u00f3d\u00f3 s\u0171r\u00edtetts\u00e9gben tudhattunk volna meg valamit a vizu\u00e1lis szf\u00e9ra val\u00f3s\u00e1gkonstrukci\u00f3j\u00e1r\u00f3l. Hogy visszat\u00e9rj\u00fcnk a k\u00f6z\u00e9pkorkutat\u00e1s\u00e1ra: Kemp elemz\u00e9se[5] <\/sup><\/b><\/a> a g\u00f3tikus katedr\u00e1lisok \u00fcvegablakair\u00f3l ebb\u0151l a szempontb\u00f3l nem m\u00e1s, mint a \u201etelev\u00edzi\u00f3” korai \u00e9rtelmez\u00e9se. A telev\u00edzi\u00f3 mint val\u00f3s\u00e1gteremt\u00e9s – an\u00e9lk\u00fcl, hogy a szimul\u00e1ci\u00f3elm\u00e9let csapd\u00e1j\u00e1ba esn\u00e9nk – csup\u00e1n v\u00e1gyk\u00e9p marad.<\/p>\r\n

Huber:<\/b><\/b> A filmet szinte teljes m\u00e9rt\u00e9kben kiz\u00e1rt\u00e1k a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netb\u0151l, nagyr\u00e9szt az irodalomtudom\u00e1ny v\u00e1llalta mag\u00e1ra a feldolgoz\u00e1s\u00e1t. Csak n\u00e9h\u00e1ny filmmel foglalkoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz van. Milyen lenne egy olyan m\u0171v\u00e9szettudom\u00e1ny, amely kit\u00e1g\u00edtva horizontj\u00e1t, k\u00e9ptudom\u00e1nny\u00e1 alakul \u00e1t?<\/b><\/p>\r\n

Bredekamp:<\/b> A filmmel kapcsolatban j\u00f3l mondta \u2013 kiz\u00e1rt\u00e1k. Pedig t\u00e1rgya volt a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netnek. Panofsky r\u00f6vid \u00edr\u00e1sa a filmr\u0151l m\u00e9g ma is a filmelm\u00e9let \u00e9s \u2013t\u00f6rt\u00e9net klasszikusa,[6] <\/sup><\/b><\/a> lev\u00e9lv\u00e1lt\u00e1sa Kracauerrel pedig azt mutatta, hogy a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a film technik\u00e1j\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1s m\u00f3dszertani eszk\u00f6zek\u00e9nt haszn\u00e1lta fel.[7]<\/sup><\/b> <\/a> A film nem csup\u00e1n t\u00e1rgya volt a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netnek; a film \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett vizu\u00e1lis tapasztalat is a t\u00f6rt\u00e9neti elemz\u00e9s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lhatott. Nem v\u00e9letlen, hogy Wickhof elemz\u00e9se a Wiener Genesis k\u00e9pszekvenci\u00e1ir\u00f3l \u00e9s az els\u0151 mozg\u00f3k\u00e9pek megjelen\u00e9se id\u0151ben egybeesik.[8]<\/sup><\/b><\/a> Amennyiben valaki egy m\u00e9diummal foglalkozik, az mag\u00e1nak a t\u00e1rgynak a szintj\u00e9n is relev\u00e1ns; ezen fel\u00fcl pedig a m\u00f3dszertani impulzus viszonylat\u00e1ban is, amelyet a m\u00e9dium a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net eg\u00e9sz ter\u00fclete sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zvet\u00edt. Ebb\u0151l mindk\u00e9t oldal profit\u00e1lhat. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net klasszikus eszk\u00f6zrendszer\u00e9nek higgadt alkalmaz\u00e1sa a film eset\u00e9re, teh\u00e1t a szekvenci\u00e1k felbont\u00e1sa, a kompoz\u00edci\u00f3 \u00e9s a be\u00e1ll\u00edt\u00e1s le\u00edr\u00e1sa, valamint a t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s tartalmi \u00e9rtelmez\u00e9s tov\u00e1bbra is sz\u00fcks\u00e9ges. Az alapvet\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben nem l\u00e1tok t\u00f6r\u00e9st egy Poussin-k\u00e9p vagy egy Godard-k\u00e9psor elemz\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt. A m\u00f3dszertani eszk\u00f6z\u00f6k megvoltak \u00e9s ma is jelen vannak, csak \u00e9lni kell vel\u00fck.<\/p>\r\n

Huber:<\/b><\/b> Nem \u00fagy \u00edrjuk-e le a Godard-filmet, mint egy Poussin-k\u00e9pet, teh\u00e1t a filmet mint egy olajfestm\u00e9nyt, \u00e9s ford\u00edtva, a Wiener Genesis-t, mint egy filmet? Ez nem torz\u00edt\u00e1s?<\/b><\/p>\r\n

Bredekamp:<\/b> Ez k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9s \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s megvil\u00e1gosod\u00e1s. A Bolond Pierrot-t \u00fagy kell elemezni, mint egy festm\u00e9nyt. Godard egyes k\u00e9pei mintha paszpartuban \u00fcln\u00e9nek, \u00e9s ford\u00edtva, a Wiener Genesis vagy a Huygens-k\u00f3dex eset\u00e9ben a szekvenci\u00e1kat \u00e9s a metamorf elemeket kell analiz\u00e1lni. Vannak filmteoretikusok, akik az ellenkez\u0151j\u00e9b\u0151l indulnak ki, \u00e9s azt mondj\u00e1k, hogy f\u00e9lig be kell hunyni a szem\u00fcnket, hogy a bemjamini \u00e9rtelemben vett \u201esz\u00e9tsz\u00f3rts\u00e1ggal” a pointilista fluidum hat\u00e1s\u00e1t \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni hagyjuk. Ezzel szemben azt gondolom, hogy a filmelemz\u00e9s addig nem v\u00e1lhat teljess\u00e9, am\u00edg a klasszikus m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net analitikus eszk\u00f6zeit nem alkalmazza.<\/p>\r\n

Huber:<\/b><\/b> Arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy mi a k\u00e9p, neh\u00e9z v\u00e1laszt adni. Sz\u00fcks\u00e9g van-e a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mint k\u00e9ptudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00e9p \u00e1ltal\u00e1nos elm\u00e9let\u00e9re, teh\u00e1t a k\u00e9p egys\u00e9ges fogalm\u00e1ra vagy pedig r\u00e9szleges te\u00f3ri\u00e1kkal lehetne vagy kellene dolgozni?<\/b><\/p>\r\n

Bredekamp:<\/b> M\u00e1r eml\u00edtette, hogy a k\u00e9pet, legal\u00e1bbis egys\u00e9gesen, \u00e9ppoly neh\u00e9z defini\u00e1lni, mint a m\u0171v\u00e9szetet, mindenekel\u0151tt egy olyan korban, amikor a neurobiol\u00f3gia a k\u00e9palkot\u00e1s vonatkoz\u00e1s\u00e1ban, \u00fagy t\u0171nik, egyre bonyolultabb rejtv\u00e9nnyel szembes\u00fcl. Senki nem tudja pontosan megmondani, mi a k\u00e9p, soha nem is defini\u00e1lt\u00e1k egy\u00e9rtelm\u0171en.<\/p>\r\n

Huber:<\/b><\/b> Mi az \u00d6n k\u00e9p-defin\u00edci\u00f3ja?<\/b><\/p>\r\n

Bredekamp:<\/b> A hegeli m\u0171v\u00e9szetmeghat\u00e1roz\u00e1s: az eszme \u00e9rz\u00e9ki, vizu\u00e1lis megjelen\u00e9se – ezt a m\u0171v\u00e9szet- \u00e9s k\u00e9ptudom\u00e1ny szempontj\u00e1b\u00f3l megfelel\u0151 defin\u00edci\u00f3nak tartom.<\/p>\r\n

Huber:<\/b><\/b> Az \u00d6n sz\u00e1m\u00e1ra ez a k\u00e9p?<\/b><\/p>\r\n

Bredekamp:<\/b> Igen, jobb defin\u00edci\u00f3 h\u00edj\u00e1n. Az \u201eEszme” fogalm\u00e1n term\u00e9szetesen nem a hegeli abszol\u00fat Vil\u00e1gszellem r\u00e9sz\u00e9t \u00e9rtem, hanem pragmatikusan az alak\u00edtott forma \u00e9rz\u00e9ki megjelen\u00e9s\u00e9t. Ebben az \u00e9rtelemben Hegel meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t alkalmazhat\u00f3nak tartom a k\u00e9pre is. Sz\u00e1momra a k\u00e9p vizu\u00e1lis k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny, amely \u00e9rtelemmel – legyen az ak\u00e1r f\u00fcggetlen az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9st\u0151l – kapcsol\u00f3dik \u00f6ssze.<\/p>\r\n

Huber:<\/b><\/b> Teh\u00e1t nem a materi\u00e1lis t\u00e1rgy?<\/b><\/p>\r\n

Bredekamp:<\/b> A materi\u00e1lis t\u00e1rgy term\u00e9szetesen mag\u00e1ban hordozza a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net v\u00e9dekez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s \u201el\u00e1zad\u00e1s\u00e1nak” egy pontj\u00e1t. A szellemtudom\u00e1nyok m\u00e1s ter\u00fcleteivel szemben a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a r\u00e9g\u00e9szet materi\u00e1lis kiindul\u00f3ponttal rendelkezik, \u00e9s nincs az a radik\u00e1lis konstruktivista te\u00f3ria, amely azt \u00e1ll\u00edthatn\u00e1 nekem, hogy ez a k\u00e1v\u00e9scs\u00e9sze itt el\u0151tt\u00fcnk csak a \u201etrial and error” m\u00f3dszer alapj\u00e1n sz\u00fcletett egybees\u00e9s. Term\u00e9szetesen a k\u00e9peket szoci\u00e1lis helyzet, etnikai hovatartoz\u00e1s, hangulat vagy a \u201ekorszellem” alapj\u00e1n m\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezz\u00fck. Ebben az anyagi meghat\u00e1rozotts\u00e1g \u00e9s vari\u00e1bilis \u00e9rtelmez\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fcl\u0151 viszonyrendszerben defini\u00e1l\u00f3dik, hogy mit \u00e9rt\u00fcnk k\u00e9pen: valaminek az \u00e9rz\u00e9ki, azaz anyagis\u00e1ghoz k\u00f6t\u00f6tt megjelen\u00e9s\u00e9t, ami jelent\u00e9st k\u00edn\u00e1l, \u00e9s amit a szeml\u00e9l\u0151 interpret\u00e1lhat.<\/p>\r\n

(…)<\/p>\r\n

[1]<\/b> Boris Hohmeyer \/ Alfred Welti: „Um zu bestehen, braucht die Kunstgeschichte einen Rahmenwechsel”. Interj\u00fa Horst Bredekamppal, in: art. Das Kunstmagazin, Nr.9, 1997 szeptember, 60-61. \u00e9s 103 o.. Az 1997 m\u00e1rcius\u00e1ban tartott m\u00fcncheni m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kongresszus el\u0151ad\u00e1sa kapcs\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt anyag (Horst Bredekamp, Metaphern des Endes im Zeitalter des Bildes, in: Heinrich Klotz, Kunst der Gegenwart. Museum f\u00fcr Neue Kunst. ZKM \/ Zentrum f\u00fcr Kunst und Medientechnologie Karlsruhe, M\u00fcnchen \u00e9s New York 1997, 32-37. o.).
\r\n[2]<\/b> Charles Homer Haskins: The Renaissance of the Twelfth Century, Cambridge\/M. \u00e9s London, 1955 (eredeti kiad\u00e1s: 1927)
\r\n[3]<\/b> Henriette V\u00e4th-Hinz: Reklame-Kunst um 1900, Gie\u00dfen 1985
\r\n[4]<\/b> Lutz Engelke (Hg.): Der Traum vom Sehen, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Recklinghausen 1997
\r\n[5]<\/b> Wolfgang Kemp: Sermo Corporeus. Die Erz\u00e4hlung der mittelalterlichen Glasfenster, M\u00fcnchen 1987
\r\n[6]<\/b> Erwin Panofsky: On Movies. in: Princeton University. Department of Art and Archaeology. Bulletin, 1936, 5-15. o. Magyarul in: Erwin Panofsky: A jelent\u00e9s a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetekben. Tanulm\u00e1nyok. Budapest 1984.
\r\n[7]<\/b> Siegfried Kracauer – Erwin Panofsky. Briefwechsel 1941-1966 (Hg.: Volker Breidecker), Berlin 1996
\r\n[8] <\/b> Franz Wickhoffr\u00f3l: Carl Clausberg: Die Wiener Genesis. Eine kunstwissenschaftliche Bilderbuchgeschichte, Frankfurt am Main 1984, S.29ff<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: M\u00e9lyi J\u00f3zsef<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00a0 K\u00e9pi fordulat Egy el\u0151ad\u00e1ssorozat marg\u00f3j\u00e1ra Megjelent: Kritische Berichte. Zeitschrift f\u00fcr Kunst und Kulturwissenschaften, Sonderheft Netzkunst, 26. \u00e9vfolyam, 1998\/1, 85-93. o.   Huber: Nemr\u00e9g a \u201em\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net l\u00e1zad\u00e1s\u00e1r\u00f3l”[1] besz\u00e9lt. Mit jelent ez? Bredekamp: \u201eA m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net l\u00e1zad\u00e1sa” \u2013 a metafora nem olyan eredeti, mint amilyennek t\u0171nik. El\u0151zm\u00e9nye a \u201ek\u00f6z\u00e9pkorkutat\u00f3k l\u00e1zad\u00e1sa” volt, akik v\u00e9dekezni kezdtek az ellen, hogy […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630420,"parent":400225,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400427","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400427","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400427"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400427\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023767,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400427\/revisions\/2023767"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400225"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630420"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400427"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400427"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400427"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}