{"id":400430,"date":"2003-01-14T23:00:00","date_gmt":"2003-01-14T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400430"},"modified":"2003-01-14T23:00:00","modified_gmt":"2003-01-14T23:00:00","slug":"a-realista-nem-kritizal","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/tema\/a-realista-nem-kritizal\/","title":{"rendered":"A realista nem kritiz\u00e1l"},"content":{"rendered":"
\r\n\t\t\t\r\n\t\t\t\t\r\n\t\t\t\t\t
\r\n\t\t\t\t\t\t\"img\"<\/a>\r\n\t\t\t\t\t<\/td>\r\n\t\t\t\t\t
<\/div>\r\n\t\t\t\t\t
M\u00e9dia\/m\u0171v\u00e9szet<\/a><\/div>\r\n\t\t\t\t\t
tv & rekl\u00e1m vs. m\u0171v\u00e9szet?<\/div>\r\n\t\t\t\t<\/td>\r\n\t\t\t<\/tr>\r\n\t<\/table>\r\n<\/div>\r\n\r\n
\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

A rekl\u00e1m jelens\u00e9g\u00e9vel szembeni kritika ter\u00fclet\u00e9n a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetnek kicsi, de ann\u00e1l h\u00e1l\u00e1tlanabb szerep jut. Kicsi,\r\nmert a rekl\u00e1mkritika tulajdonk\u00e9ppen piac-kritika, ad absz.: kapitalizmus-kritika, teh\u00e1t m\u00e1sfajta elk\u00f6telezetts\u00e9get\r\nk\u00edv\u00e1nna meg, \u00e9s h\u00e1l\u00e1tlan, mert gyakorlatilag \u00f6nv\u00e9delemr\u0151l van sz\u00f3, j\u00f3llehet a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a hirdet\u00e9si\r\nk\u00e9pipar viszony\u00e1t a hatvanas \u00e9vekt\u0151l els\u0151sorban a v\u00e1ltoz\u00f3 ir\u00e1ny\u00fa eltulajdon\u00edt\u00e1s hat\u00e1rozza meg, azt sugallva, mintha\r\negyfajta k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9s zajlana.<\/p>\r\n\r\n

K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek egy csoportja l\u00e1tsz\u00f3lag \u00f6nfelsz\u00e1mol\u00f3 tendenci\u00e1it, hogy t.i. visszautas\u00edtj\u00e1k a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s eszt\u00e9tikai\r\njelens\u00e9gek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00e9sztet\u00e9st, k\u00f6zvetve az a felismer\u00e9s (meghasonl\u00e1s) ir\u00e1ny\u00edtja, hogy jelenleg a\r\nglob\u00e1lis kapitalizmus, neves\u00fcl annak avantg\u00e1rdja, a rekl\u00e1m val\u00f3s\u00edtja meg a legb\u0151s\u00e9gesebb, ugyanakkor legmin\u0151s\u00e9gibb,\r\nlegprec\u00edzebb, legsokkol\u00f3bb, leginnovat\u00edvabb, leghat\u00e9konyabb \u00e9s legszubverz\u00edvebb vizu\u00e1lis termel\u00e9st. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti\r\nk\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9g, illetve min\u0151s\u00e9g legt\u00f6bbsz\u00f6r m\u00e9g magukat a m\u0171v\u00e9szeket, illetve a m\u0171v\u00e9szettel hivat\u00e1sszer\u0171en foglalkoz\u00f3kat\r\nsem k\u00e9pes olyan izgalomba hozni, mint amilyen korl\u00e1tlan lelkesed\u00e9ssel a m\u00e9dia-spekt\u00e1kulumon val\u00f3 t\u00e1rsalg\u00e1si- illetve\r\n\u00f6ntev\u00e9keny h\u00fcledez\u00e9s t\u00f6lti el \u0151ket. Ek\u00f6zben a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet autentikus megjelen\u00e9si form\u00e1iban legink\u00e1bb\r\nlaborat\u00f3riumra eml\u00e9keztet, ahol tiszta p\u00e1rlatok, esszenci\u00e1lis \u00e9rdektelens\u00e9gek ker\u00fclnek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sra. Az er\u0151viszonyok\r\nkiegyenl\u00edtetlens\u00e9ge ok\u00e1n a rekl\u00e1m jelens\u00e9g\u00e9vel szembeni kritikai hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s k\u00f6nnyen v\u00e1lik nevets\u00e9gess\u00e9, hasonl\u00f3an egy\r\nf\u00f6ldreng\u00e9ssel szemben felolvasott memorandumhoz (Pilinszky). A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti szempontb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kritikai\r\nmegk\u00f6zel\u00edt\u00e9snek csak indirekt m\u00f3don, elt\u00e9r\u0151 strukt\u00far\u00e1j\u00fa \u00e1ll\u00edt\u00e1sok r\u00e9v\u00e9n szabadna megval\u00f3sulnia, ha kell, az elitista\r\nrestaur\u00e1ci\u00f3, vagy a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet jelennel kapcsolatot tart\u00f3 ir\u00e1nyzatainak \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9se \u00e1r\u00e1n. V\u00e9lem\u00e9nyem\r\nszerint a jelenlegi kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben ebben a k\u00e9t lehets\u00e9ges ir\u00e1nyban t\u00f6rt\u00e9nnek tudatos pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok.<\/p>\r\n\r\n

A rekl\u00e1m, illetve a funkcion\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1s figyelm\u00e9t eredetileg olyan ir\u00e1nyzatok h\u00edvhatt\u00e1k fel a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetre,\r\nmint az aktivista avantg\u00e1rd, amely sokat tett a propaganda, a k\u00e9pi manipul\u00e1ci\u00f3 m\u00f3dszereinek kutat\u00e1s\u00e1\u00e9rt, illetve a\r\nBauhaus, mely, hasonl\u00f3 ind\u00edttat\u00e1sb\u00f3l – a jelenidej\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelemben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel ig\u00e9ny\u00e9vel -, a formatervez\u00e9st \u00e9s a\r\nvizu\u00e1lis t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3t vonta be a m\u0171v\u00e9szi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s k\u00f6r\u00e9be. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt az \u00e1tmenet z\u00f6kken\u0151mentesnek t\u0171nik\r\na k\u00e9t vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. A hidegh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a Szituacionista Internacion\u00e1l\u00e9 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \u00e9rdemes megeml\u00edteni, mint az\r\nellent\u00e9tes ir\u00e1ny\u00fa koopt\u00e1ci\u00f3 p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t. A szituacionist\u00e1k m\u00f3dszere, a d\u00e9tournement<\/i> a t\u00f6megkult\u00fara \u00e9s a rekl\u00e1m k\u00e9pi\r\nvil\u00e1g\u00e1nak „elt\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00e9vel”, a manipul\u00e1ci\u00f3 fegyver\u00e9nek visszafel\u00e9 ford\u00edt\u00e1s\u00e1val oper\u00e1l. M\u00edg teh\u00e1t a harmincas \u00e9vek arr\u00f3l\r\nsz\u00f3ltak, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet adni<\/i> k\u00e9pes, addig most arra der\u00fclt f\u00e9ny, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szett\u0151l, illetve a\r\nszubkult\u00far\u00e1t\u00f3l, amely id\u0151k\u00f6zben fokozatosan beker\u00fclt a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet f\u00f3kusz\u00e1ba, el<\/i> lehet venni, <\/i>mondv\u00e1n:\r\n\u0151k kezdt\u00e9k. Ett\u0151l az id\u0151szakt\u00f3l kezdve a k\u00e9t ter\u00fclet t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 hat\u00e1rozottan szemben \u00e1ll egym\u00e1ssal, az\r\neltulajdon\u00edt\u00e1st pedig taktikai, strat\u00e9giai megfontol\u00e1sok motiv\u00e1lj\u00e1k. A kilencvenes \u00e9vek kult\u00far\u00e1j\u00e1ban a Benetton\r\nk\u00e9pkezel\u00e9se \u00e9s az Adbusters-f\u00e9le d\u00e9tournement lehetne p\u00e9ld\u00e1ja a status qu\u00f3nak. A kilencvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l a life-style\r\nmagazinok \u00e9s a life-style k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet term\u00e9kei k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9nyeg\u00e9ben nincs k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. A hat\u00e1rok j\u00f3szerivel felold\u00f3dtak,\r\nilletve \u00fajak vannak kialakul\u00f3ban. Olyan, id\u0151sebb m\u0171v\u00e9szeket lesz\u00e1m\u00edtva, mint pl. Hans Haacke, Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s\r\nAmerik\u00e1ban a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti d\u00e9tournement m\u00e1r ritk\u00e1n vonz alkot\u00f3kat, a centrum a kilencvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l\r\n\u00e1tker\u00fclt Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ba, illetve a sztenderd v\u00e1ls\u00e1gz\u00f3n\u00e1kba. Az avantg\u00e1rd aktivista tendenci\u00e1it a globaliz\u00e1ci\u00f3-\r\nellenesk\u00e9nt sz\u00e1mon tartott mozgalomhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 politikai aktivizmus v\u00e1llalta fel, egyre ink\u00e1bb lev\u00e1lva az anyaorsz\u00e1gt\u00f3l,\r\namint azt az rTMark, a holland b\u00e1zis\u00fa Tactical Media mozgalom, vagy a sz\u00e1mos n\u00e9metorsz\u00e1gi p\u00e9lda (Kein Mensch ist\r\nillegal, Everyone is an expert etc.) mutatja. Cinikusan azt is mondhatjuk, hogy az \u00f6nmag\u00e1t a mainstreammel szemben\r\nt\u00e9telez\u0151 szubkult\u00fara \u00e9s az aktivizmus kurrens brandd\u00e9 v\u00e1ltak – mind a hirdet\u00e9si ipar (lsd. a Nike vagy a Diesel\r\ntavalyi, aktivista image-t haszn\u00e1l\u00f3 kamp\u00e1nyait), mind pedig a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet (Manifesta\/Documenta 2002) gyakran\r\nmer\u00edtenek bel\u0151l\u00fck. Ut\u00f3bbival szemben elmondhat\u00f3, hogy m\u00edg a klasszikus k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti avantg\u00e1rd a kr\u00edzisnek val\u00f3 \r\nkitetts\u00e9get<\/i> v\u00e1llalta fel, az \u00f6nfelsz\u00e1mol\u00e1sban val\u00f3 otthonoss\u00e1got, addig a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer,\r\na v\u00e9delmi vonalak ki\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9vel m\u00e1r csak a kitetts\u00e9g gesztusrendszere maradt meg, \u00e9s \u00e9l tov\u00e1bb egy nagyon is otthonos,\r\nbiztons\u00e1gos k\u00f6rnyezetben. Innen ered az aktivizmusnak a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szettel szembeni gyanakv\u00e1sa. Ezzel persze nincsenek\r\negyed\u00fcl. Az SI \u00e9rettebb korszak\u00e1ban mag\u00e1nak Guy Debord-nak (a szituacionist\u00e1k egyik – ha nem a – vezet\u0151je) is kedves\r\nsz\u00f3rakoz\u00e1sa volt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek kiz\u00e1r\u00e1sa a mozgalomb\u00f3l, azok „sz\u00fcletett” elm\u00e9leti puhas\u00e1ga miatt \r\n[*]<\/sup><\/b><\/a> . A hibrid k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti\/kultur\u00e1lis aktivizmus jelenlegi kritik\u00e1ja szerint pedig az ellent\u00e9t,\r\naz\u00e1ltal, hogy a harc\u00e1szat eszk\u00f6zein kereszt\u00fcl fogalmaz\u00f3dik meg, mindenk\u00e9ppen a domin\u00e1ns elem b\u00e1zis\u00e1t n\u00f6veli, a m\u00e1sikkal\r\nazonos jelleg\u0171, b\u00e1r ellent\u00e9tes ir\u00e1ny\u00fa manipul\u00e1ci\u00f3s mez\u0151t hozva l\u00e9tre. <\/p>\r\n\r\n\r\n

Fiatal kor\u00e1ban az embert az ir\u00e1ny\u00edtja, hogy f\u00fcggetlen legyen, feln\u0151tt kor\u00e1ban pedig az, hogy legyen munk\u00e1ja. A k\u00e9t\r\ndolog egym\u00e1s ellent\u00e9te, ez\u00e9rt is szerencs\u00e9s, ha az ember fel tud n\u0151ni, illetve k\u00e9pes z\u00f6kken\u0151mentesen v\u00e1ltani a k\u00e9tf\u00e9le\r\nir\u00e1nyults\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. Munka \u00e9s l\u00e9trehoz\u00e1s azonban nem szinonim\u00e1k. A feln\u0151ttkori l\u00e9trehoz\u00e1shoz a fenti ellent\u00e9t\r\nmeghalad\u00e1sa, egyfajta g\u00e1tl\u00e1stalans\u00e1g kell, ha tetszik, szabads\u00e1g. A rekl\u00e1m rendelkezik a szabads\u00e1g g\u00e1tl\u00e1stalans\u00e1g\u00e1val\r\n\u00e9s term\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel: \u00f6nmaga l\u00e9t\u00e9t nem k\u00e9rd\u0151jelezi meg, l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t nem veszi vizsg\u00e1lat al\u00e1, mivel mindezt \u00f6nmag\u00e1n\r\nk\u00edv\u00fclre, a piaci sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g ter\u00fclet\u00e9re helyezi (Chomsky szerint a kapitalizmus alapte\u00f3ri\u00e1ja t\u00f6k\u00e9letesen\r\n\u00e9rdektelen, ban\u00e1lis. Az az eretnek gondolat mer\u00fcl itt fel, hogy olyan volna, mint egy v\u00e9gtelens\u00e9gig vari\u00e1lhat\u00f3 f\u00faga-\r\nt\u00e9ma). A kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet ezzel szemben fokozatosan \u00f6nn\u00f6n l\u00e9t\u00e9nek folyamatos megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9t tette k\u00f6zponti\r\nkutat\u00e1si ter\u00fclet\u00e9v\u00e9, \u00e9s belegyeng\u00fclt <\/i>a kr\u00edzisre val\u00f3 specializ\u00e1ci\u00f3ba. Sok jelenlegi m\u0171v\u00e9szi program a m\u00e1ra\r\ntranszparensnek mondhat\u00f3 gyenges\u00e9gben val\u00f3 meger\u0151s\u00f6d\u00e9st tartja j\u00e1rhat\u00f3 \u00fatnak. <\/p>\r\n\r\n

B\u00e1r ezen a ponton a hang megbicsaklik, \u00e1ltal\u00e1ban elmondhat\u00f3, hogy ezek a kezdem\u00e9nyez\u00e9sek az individu\u00e1lis kreativit\u00e1s\r\nelker\u00fcl\u00e9s\u00e9ben l\u00e1tj\u00e1k a munka ir\u00e1ny\u00e1t. Mindez egyfajta, igen t\u00e1gasan \u00e9rtelmezett, a glob\u00e1lis \u00e9s a lok\u00e1lis furcsa\r\nelegy\u00e9ben otthonos realizmus<\/i> hom\u00e1lyos keretei k\u00f6z\u00f6tt \u00edrhat\u00f3 le, ahol a realizmus fogalma r\u00e9szben az ill\u00fazi\u00f3tlan\r\nfeln\u0151tts\u00e9g szinonim\u00e1ja, a teremt\u00e9s <\/i>\u00e1temel\u00e9se el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1ss\u00e1.<\/i> Formailag t\u00f6rt\u00e9nhet a kreativit\u00e1s k\u00f6zvetlen\r\ntagad\u00e1s\u00e1val (lsd. Boris Groys: \u00d6ngy\u0171jt\u0151k, in Balkon, 02.\/11), illetve k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u0171v\u00e9szi el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s, szubtrakt\u00edv <\/i>\r\nkreativit\u00e1s \u00fatj\u00e1n. Mindk\u00e9t esetben a m\u0171v\u00e9szet \u00f6nmaga mikrorendszer\u00e9t\u0151l, illetve, ezen kereszt\u00fcl, a rendszer\r\nrendszer\u00e9t\u0151l val\u00f3 emancip\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, konkr\u00e9t form\u00e1k szolid keres\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/p>\r\n\r\n\r\n

<\/a>*]<\/b> Az SI radik\u00e1lisan fogta f\u00f6l a r\u00e9szv\u00e9tel (kult\u00fara versus t\u00e1rsadalom) k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, ez\u00e9rt\r\nkidolgozt\u00e1k a virtu\u00e1lis kapitalizmus m\u00e1trix\u00e1t. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt azzal a feltev\u00e9ssel \u00e9ltek, hogy a magas m\u0171v\u00e9szet term\u00e9ke,\r\nazaz a konkr\u00e9t eszt\u00e9tikum, mely nem k\u00f6t\u0151dik szitu\u00e1ci\u00f3khoz <\/i>(t.i. a forradalomhoz), a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g<\/i> r\u00e9sz\u00e9v\u00e9\r\nv\u00e1lik, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp a rendszert t\u00e1mogatja. <\/i>Ezzel az elm\u00e9lettel felh\u00edvt\u00e1k a rendszer figyelm\u00e9t a t\u00e9nyre, hogy a\r\nm\u0171t\u00e1rgy a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s a rendszert t\u00e1mogatja. Itt van a szituacionist\u00e1k m\u0171v\u00e9szekkel szembeni\r\naverzi\u00f3j\u00e1nak gy\u00f6kere. Itt van a rendszer arr\u00f3l val\u00f3 tud\u00e1s\u00e1nak gy\u00f6kere, hogy hogyan lehet kizs\u00e1km\u00e1nyolni a k\u00f3dtalannak\r\n\u00e9s vadnak sz\u00fcletett eszt\u00e9tikai t\u00e1rgyakat.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

M\u00e9dia\/m\u0171v\u00e9szet tv & rekl\u00e1m vs. m\u0171v\u00e9szet?   A rekl\u00e1m jelens\u00e9g\u00e9vel szembeni kritika ter\u00fclet\u00e9n a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetnek kicsi, de ann\u00e1l h\u00e1l\u00e1tlanabb szerep jut. Kicsi, mert a rekl\u00e1mkritika tulajdonk\u00e9ppen piac-kritika, ad absz.: kapitalizmus-kritika, teh\u00e1t m\u00e1sfajta elk\u00f6telezetts\u00e9get k\u00edv\u00e1nna meg, \u00e9s h\u00e1l\u00e1tlan, mert gyakorlatilag \u00f6nv\u00e9delemr\u0151l van sz\u00f3, j\u00f3llehet a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a hirdet\u00e9si k\u00e9pipar viszony\u00e1t a hatvanas \u00e9vekt\u0151l els\u0151sorban […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630423,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400430","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400430","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400430"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400430\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630423"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400430"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400430"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400430"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}