{"id":400432,"date":"2003-01-14T23:00:00","date_gmt":"2003-01-14T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400432"},"modified":"2003-01-14T23:00:00","modified_gmt":"2003-01-14T23:00:00","slug":"54","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/tema\/54\/","title":{"rendered":"54."},"content":{"rendered":"
\r\n\t\t\t\r\n\t\t\t\t\r\n\t\t\t\t\t
\r\n\t\t\t\t\t\t\"img\"<\/a>\r\n\t\t\t\t\t<\/td>\r\n\t\t\t\t\t
<\/div>\r\n\t\t\t\t\t
M\u00e9dia\/m\u0171v\u00e9szet<\/a><\/div>\r\n\t\t\t\t\t
tv & rekl\u00e1m vs. m\u0171v\u00e9szet?<\/div>\r\n\t\t\t\t<\/td>\r\n\t\t\t<\/tr>\r\n\t<\/table>\r\n<\/div>\r\n\r\n
\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n

1954, a hidegh\u00e1bor\u00fa \u00e9ve. A koreai v\u00e1ls\u00e1g \u00e9pp most r\u00e1zta meg a vil\u00e1got, Franciaorsz\u00e1g kivonul Indok\u00edn\u00e1b\u00f3l, hamarosan\r\nv\u00e9ge a McCarthy-f\u00e9le boszork\u00e1ny\u00fcld\u00f6z\u00e9snek, Moszkv\u00e1ban pedig megalakult a KGB. A Hidegh\u00e1bor\u00fa takar\u00f3ja alatt \u00faj\r\n\u00e9letst\u00edlusok \u00e9s szabads\u00e1gv\u00e1gyak kavarognak. L\u00e9nyeg\u00e9ben err\u0151l sz\u00f3l az „54”, a bolognai illet\u0151s\u00e9g\u0171 Wu-Ming („N\u00e9vtelen”)\r\nkollekt\u00edva frissen megjelent reg\u00e9nye (Einaudi, Torino, 666 oldal)<\/p>\r\n\r\n\r\n

Snafu:<\/b> Egyik utols\u00f3 interj\u00fatokban azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1tok, hogy a „popkult\u00fara a kommunizmus el\u0151felt\u00e9tele”. Cary Grant\r\n\u00e9s David Bowie – a Wu-Ming 5 reg\u00e9nye, a Havana Glam f\u0151szerepl\u0151i – voln\u00e1nak azok az „eredeti ikonok, melyeket a sokas\u00e1g\r\nv\u00e1gyai hoztak l\u00e9tre”. Mindenesetre Bowie \u00e9s Grant is egy alapos (ipari jelleg\u0171) szelekci\u00f3s- \u00e9s sz\u0171r\u00e9si folyamat r\u00e9v\u00e9n\r\nker\u00fcltek be a szt\u00e1r-rendszerbe. Mihelyt azonban ezek a szt\u00e1rok, olyan reg\u00e9nyekben, mint az „54” vagy a „Havana Glam”,\r\n\u00e9rintkez\u00e9sbe ker\u00fclnek az izzadt, szagl\u00f3 ember\u00e9lettel, \u00fagy t\u0171nik, valamicsk\u00e9t vesz\u00edtenek a halhatatlans\u00e1gukb\u00f3l. A\r\nkommunizmus valamif\u00e9le „vil\u00e1gh\u00edr-megoszt\u00e1son” kereszt\u00fcl val\u00f3sul meg? Vagy \u00faj, decentraliz\u00e1lt, P2P (person to person –\r\n„embert\u0151l emberig”) ikonokat kell el\u0151\u00e1ll\u00edtanunk? <\/p>\r\n\r\n\r\n

Wu-Ming:<\/b> Hm… Nem arr\u00f3l volt sz\u00f3, hogy a fikci\u00f3s m\u0171fajr\u00f3l besz\u00e9lget\u00fcnk? \ud83d\ude42 Sz\u00f3val, igen, \u00e1ll\u00edtottunk\r\nolyasmit, hogy a XX. sz\u00e1zadi nyugati popkult\u00fara (ami most \u00e9ppen valami eg\u00e9szen m\u00e1sba, valami sokkal komplexebb dologba\r\nfordul \u00e1t) gyakran sokkal k\u00f6zelebb volt a szocializmushoz, mint az a XX. sz\u00e1zadi keleti „szocialista” rezsimeknek\r\nvalaha is siker\u00fclt. M\u00e9g azt is hozz\u00e1tett\u00fck, hogy Andy Warhol Mao Ce Tung ikonsorozata fontosabb volt a forradalom\r\nszempontj\u00e1b\u00f3l, mint a hivatalos Mao-portr\u00e9k, amelyeket a maoist\u00e1k lengettek a t\u00fcntet\u00e9seken. Ez r\u00e9szben onnan ered, hogy\r\nigen v\u00e1ltozatos h\u00e1tterekkel rendelkez\u00fcnk: Antonio Gramsci elm\u00e9lete a „kultur\u00e1lis hegem\u00f3ni\u00e1r\u00f3l”, autonomista marxizmus\r\n(Toni Negri \u00e9s a hozz\u00e1 hasonl\u00f3k), meg onnan, hogy vannak k\u00f6zt\u00fcnk egykori modok, skinheadek, punkok. Az autonomista\r\nmarxizmus a munk\u00e1sok „saj\u00e1t jog\u00fa” kreativit\u00e1s\u00e1ra \u00e9s forradalmi erej\u00e9re helyezi a hangs\u00falyt, mindenf\u00e9le \u00e1llamt\u00f3l \u00e9s\r\np\u00e1rtt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl. A tipikus baloldali pesszimizmus mellett az autonomizmus m\u00e9g \u00e1lomszer\u0171en optimist\u00e1nak is t\u0171nhet,\r\namint a harcot \u00e9s a gy\u0151zelmet l\u00e1tj\u00e1k ott is, ahol m\u00e1sok ap\u00e1ti\u00e1t \u00e9s veres\u00e9get \u00e9rz\u00e9kelnek. M\u00edg sokan (a teljes politikai\r\nspektrumr\u00f3l) a t\u0151k\u00e9t akt\u00edvnak, a munkaer\u0151t pedig reakt\u00edvnak l\u00e1tj\u00e1k, addig az autonomist\u00e1k szerint a t\u0151ke a\r\nviszonyrendszer reakt\u00edv eleme. Persze „munkaer\u0151n” az \u00f6sszt\u00e1rsadalmi gy\u00e1r valamennyi \u00e9l\u0151munk\u00e1j\u00e1t \u00e9rtj\u00fck, vagyis minden\r\nkreat\u00edv er\u0151t \u00e9s t\u00e1rsadalmi kooper\u00e1ci\u00f3t, amelyre a t\u0151k\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9ge van, de amely nem teljes m\u00e9rt\u00e9kben megszel\u00edd\u00edthet\u0151.\r\n
Az \u00e9let tov\u00e1bbra is lentr\u0151l j\u00f6n. Tov\u00e1bbra is azt gondoljuk, hogy egy \u00faj \u00e9s igazs\u00e1gos termel\u00e9si m\u00f3d csakis a\r\nt\u00e1rsadalmi kooper\u00e1ci\u00f3 l\u00e9tez\u0151 h\u00e1l\u00f3zatainak \u00fajra-kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1val val\u00f3s\u00edthat\u00f3 meg. A szocializmusnak a kapitalista\r\ntermel\u00e9si m\u00f3d kollekt\u00edv term\u00e9szet\u00e9n kell alapulnia. Ez\u00e9rt van, hogy a szituacionist\u00e1kt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en (akiknek az agy\u00e1ra\r\nment a „rekuper\u00e1ci\u00f3”, meg a „spekt\u00e1kulum”), mi mindig a t\u0151ke \u00e9s az oszt\u00e1ly k\u00f6z\u00f6tti viszony kreat\u00edv oldal\u00e1ra, a sokas\u00e1g\r\nhatalm\u00e1ra helyezz\u00fck a hangs\u00falyt. A popkult\u00fara el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa (ezen a ponton nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetj\u00fck meg \u00e9lesen a „mainstream”-\r\net az „underground\u201d-t\u00f3l) kollekt\u00edv folyamat volt, melynek sor\u00e1n az ill\u00e9kony nyitott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek hat\u00e1rai \u00e1lland\u00f3an\r\n\u00fajrarajzol\u00f3dtak, a szubkult\u00far\u00e1k pedig \u00e1lland\u00f3an \u00fajrafogalmazt\u00e1k \u00f6nmagukat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00edtoszok k\u00f6r\u00fcl. Jobban tessz\u00fck,\r\nha azt igyeksz\u00fcnk meg\u00e9rteni, hogy a kommunizmusnak mely „el\u0151felt\u00e9telei” val\u00f3sultak meg \u00e9s m\u0171k\u00f6dtek ebben a folyamatban,\r\nahelyett, hogy bevenn\u00e9nk, hogy t\u00f6bb milli\u00f3 emberen hajtottak v\u00e9gre „agymos\u00e1st”. Manaps\u00e1g sok t\u00e9ren javul\u00e1st \u00e9szlel\u00fcnk,\r\nm\u00e1r ami a kult\u00fara \u00fajrakisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t, s\u0151t, „de-appropri\u00e1ci\u00f3j\u00e1t” (kb. „k\u00f6zkinccs\u00e9 t\u00e9tel\u00e9t”) illeti. A szerz\u0151i jogok\r\nfigyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00e1sa, CD m\u00e1sol\u00e1s, DVD sokszoros\u00edt\u00e1s, P2P cser\u00e9k, inform\u00e1lis MP3 terjeszt\u00e9s, OCR szkennel\u00e9s (optikai\r\nkarakter-felismer\u00e9s – nyomtatott irodalmi m\u0171vek „szkennel\u00e9se”), kal\u00f3zfelv\u00e9telek, szabad forr\u00e1sk\u00f3d stb.: van egy ilyen\r\n\u00e1ltal\u00e1nos forrong\u00e1s, hord\u00f3sz\u00e1m \u00f6mlik a jeges ver\u00edt\u00e9k a cs\u00facsmenedzserek gerinc\u00e9n. A szellemi tulajdon v\u00e9delm\u00e9t\r\ngarant\u00e1lni hivatott int\u00e9zm\u00e9nyrendszer darabjaira hullik, az emberek tojnak r\u00e1. Ez egy csod\u00e1latos, alulr\u00f3l szervez\u0151d\u0151\r\nfolyamat, amely k\u00f6zelebb van a szocializmushoz, mint K\u00edna b\u00e1rmikor is. <\/p>\r\n\r\n\r\n

Snafu:<\/b> \u00c9n ink\u00e1bb a pop-ikonokat k\u00f6r\u00fcl\u00f6lel\u0151, benjamini aura fogalm\u00e1ra utaltam. A szt\u00e1rrendszer olyan szt\u00e1rokat\r\nalkot meg, amelyek azut\u00e1n k\u00e9pesek t\u00fckr\u00f6zni az emberek v\u00e1gyait, identifik\u00e1ci\u00f3s mint\u00e1k lesznek, \u00faj \u00e9letst\u00edlusok \u00e9s \u00faj\r\nszubkult\u00far\u00e1k megjelen\u00e9s\u00e9t gener\u00e1lj\u00e1k. Ilyen \u00e9rtelemben Luther Blisset[*]<\/sup><\/b><\/a>-nek\r\n– akit decentraliz\u00e1lt, „alulr\u00f3l \u00e9p\u00fcl\u0151” m\u00edtosznak tarthatunk – sosem lesz meg az az aur\u00e1ja, mint Bowie-nak, vagy Grant-\r\nnek. A t\u00e1vols\u00e1ghi\u00e1ny k\u00e9rd\u00e9se volna ez, vagy mi a sz\u00f6sz? Hogyan alkothatunk olyan popul\u00e1ris t\u00f6rt\u00e9neteket, melyek\r\nseg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az emberek \u00fajra feltal\u00e1lhatj\u00e1k az \u00e9let\u00fcket? A szerepj\u00e1t\u00e9kok \u00e9s a „csin\u00e1ld magad” szubkult\u00far\u00e1k voln\u00e1nak az\r\negyed\u00fcli megold\u00e1sok, avagy egy \u00edr\u00f3-kollekt\u00edva, mint ti, tudna esetleg valami m\u00e1st is sugallani?<\/p>\r\n\r\n\r\n

Wu-Ming:<\/b> Csak a magunk nev\u00e9ben besz\u00e9lhet\u00fcnk: mi igenis szerepj\u00e1t\u00e9kot j\u00e1tszunk (v\u00e9g\u00fcl mi m\u00e1s is volna a\r\nkollekt\u00edv reg\u00e9ny\u00edr\u00e1s?), \u00e9s vir\u00e1gzik k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk a csin\u00e1ld magad szubkult\u00fara. Az\u00e9rt pr\u00f3b\u00e1ljuk manipul\u00e1lni az irodalmi\r\nm\u0171fajokat, hogy „popul\u00e1ris” fikci\u00f3t hozzunk l\u00e9tre. A „popul\u00e1ris” sz\u00f3t, az eredeti, a latin nyelvekben (spanyol, olasz,\r\nfrancia) honos \u00e9rtelemben haszn\u00e1ljuk, ahol is „a n\u00e9phez tartoz\u00f3t”, vagy „a n\u00e9p \u00e1ltal l\u00e9trehozottat” jelenti. Gondoljunk\r\ncsak a n\u00e9pi ballad\u00e1kra, melyeknek l\u00e1tsz\u00f3lag nincs szerz\u0151j\u00fck, vagy „n\u00e9pinek” (popular) vagy hagyom\u00e1nyosnak nevezik \u0151ket.\r\nEz itt a l\u00e9nyeg: szeretn\u00e9nk kidobni az ablakon az olyan m\u00edtoszokat, mint a Szerz\u0151s\u00e9g, a G\u00e9niusz, az Ihlet, sat\u00f6bbi. Az\r\naura dolg\u00e1ban ink\u00e1bb Benjamin oldal\u00e1n \u00e1llunk, mintsem Adorn\u00f3\u00e9n, aki egyr\u00e9szt fel\u00fclm\u00falhatatlan sz\u00f3fos\u00f3 volt, m\u00e1sr\u00e9szt\r\nm\u00e9g rasszista komment\u00e1rokat is \u00edrt jazz-zen\u00e9szekkel kapcsolatban. A t\u00e9ny, hogy a kultur\u00e1lis t\u00e1rgyak elvesz\u00edtett\u00e9k\r\nauratikus (vagyis arisztokratikus, elitista) hatalmukat, alapvet\u0151en pozit\u00edv: lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy az embert\u00f6megek\r\nbeker\u00fcljenek a kult\u00fara \u00fajra-manipul\u00e1l\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1ba. Benjamin a kult\u00fara demokratiz\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt sz\u00e1llt s\u00edkra, bizonyos\r\nfokig mintha el\u0151re l\u00e1tta volna a DIY kult\u00fara, a P2P kult\u00fara elj\u00f6vetel\u00e9t. Mindenkinek el k\u00e9ne olvasnia a „M\u0171alkot\u00e1s a\r\ntechnikai reprodukci\u00f3 kor\u00e1ban”-t, m\u00e9g mindig nagyon friss, abszol\u00fat brili\u00e1ns cucc, j\u00f3 ellenpont nihilista \/ poszt-\r\nszituacionista m\u00e9rgez\u00e9s eset\u00e9n. <\/p>\r\n\r\n\r\n

Snafu:<\/b> Csak\u00fagy, mint a „Q”-ban**, az „54” mikrot\u00f6rt\u00e9netei folyamatosan \u00e1th\u00e1gj\u00e1k a „hivatalos” t\u00f6rt\u00e9nelem\r\nkeret\u00e9t. \u00cdgy ez a keret sosem v\u00e9letlenszer\u0171, \u00e9s sosem merev. A reg\u00e9ny lehet\u0151s\u00e9get ad az olvas\u00f3nak, hogy a hidegh\u00e1bor\u00fa\r\nt\u00f6rt\u00e9net\u00e9t ne csak mint egy bin\u00e1ris j\u00e1tszm\u00e1\u00e9t olvassa, hanem mint egy kih\u00edv\u00e1st a kih\u00edv\u00e1sban, ahol sok a nyitott,\r\nmeghat\u00e1rozatlan lehet\u0151s\u00e9g. Mi lett volna, ha Tito \u00fagy d\u00f6nt, hogy megcsin\u00e1lja a filmet Cary Granttel? \u00c9s mi lett volna,\r\nha Djilas befoly\u00e1ssal lett volna a tit\u00f3i politik\u00e1ra (a reg\u00e9ny egyik sz\u00e1l\u00e1ban egy producer Grant f\u0151szerepl\u00e9s\u00e9vel akar\r\nfilmet forgatni Tit\u00f3r\u00f3l, hogy seg\u00edtse annak a Szovjetuni\u00f3t\u00f3l val\u00f3 f\u00fcggetlened\u00e9s\u00e9t – a ford.)? Ha a t\u00f6rt\u00e9nelem olyan\r\ngazdag k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9tegekben \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gekben, kell lenni\u00fck olyan sz\u00e1laknak, melyekkel ezek a r\u00e9tegek \u00f6ssze\u00f6lthet\u0151k.\r\nElmagyar\u00e1zn\u00e1tok, melyek ezek a sz\u00e1lak, \u00e9s hogyan v\u00e1lasztj\u00e1tok ki \u0151ket? <\/p>\r\n\r\n\r\n

Wu-Ming:<\/b> \u00dagy v\u00e9lj\u00fck, a m\u00f3dszer\u00fcnk megengedi, hogy a t\u00f6rt\u00e9netek \u00f6nmagukat mes\u00e9lj\u00e9k, \u00e9s hogy parthenogenezis,\r\n\u00f6nmegterm\u00e9keny\u00edt\u00e9s \u00fatj\u00e1n reproduk\u00e1l\u00f3djanak. J\u00f3llehet van egy kezd\u0151pont, de \u00fagy v\u00e9lj\u00fck, a t\u00f6rt\u00e9nelem se nem egyenes\r\nvonal\u00fa, se nem ciklikus, hanem „katasztrofikus”, „frakt\u00e1lis”: a konfliktusok folytonosan l\u00e9trehozz\u00e1k a bifurk\u00e1ci\u00f3, a\r\nsz\u00e9t\u00e1gaz\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9t \u00e9s a diszkontinuit\u00e1st. A t\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1ny nehezen k\u00e9pes kezelni az ilyen szakadozott jelleget,\r\n\u00fagy t\u0171nik, hogy minden \u00e9sszer\u0171 vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s egyre nyugtalan\u00edt\u00f3bb \u00e1rny\u00e9kokat hoz l\u00e9tre. Ilyen nyomaszt\u00f3 ter\u00fcletek a\r\nt\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a mitol\u00f3gia interszekci\u00f3i. Csak \u00fagy lehet felt\u00e1rni \u0151ket, ha elj\u00e1tszol a t\u00f6rt\u00e9nelemmel. N\u00e9zd, mi nem azt\r\naz id\u0151n k\u00edv\u00fcli, spekulat\u00edv fikci\u00f3s m\u0171fajt \u00edrjuk, mint pl. Philip K. Dick a „The Man in the High Castle”-ben (a Havana\r\nGlam kiv\u00e9tel\u00e9vel, ami egyfajta sci-fi a hetvenes \u00e9vek glam rockj\u00e1r\u00f3l). Jobban szeretj\u00fck a t\u00f6rt\u00e9nelmi bifurk\u00e1ci\u00f3k\r\nlehet\u0151s\u00e9g\u00e9t vizsg\u00e1lni, olyan pillanatok\u00e9t, ahol a t\u00f6rt\u00e9nelem „mehetett volna” m\u00e1s ir\u00e1nyba is. Nem az \u00e9rdekel, hogy\r\nmag\u00e1t a bifurk\u00e1ci\u00f3t le\u00edrjuk, vagy ak\u00e1r annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. El\u0151sz\u00f6r is elgondolunk egy olyan t\u00f6rt\u00e9nelmi peri\u00f3dust,\r\namit vonz\u00f3nak tal\u00e1lunk, azt\u00e1n h\u00f3napokat t\u00f6lt\u00fcnk azzal, hogy mikrofilmeket n\u00e9z\u00fcnk, forr\u00e1sanyagokat olvasunk, kutat\u00e1sokat\r\nv\u00e9gz\u00fcnk, mindenf\u00e9l\u00e9t lejegyzetel\u00fcnk, azut\u00e1n j\u00f6n a brainstorming \u00e9s eltart j\u00f3 p\u00e1r h\u00e9tig. Hallucin\u00e1ci\u00f3ink vannak,\r\nilyesmik. A t\u00f6rt\u00e9nelmi kutat\u00e1s olyan sz\u00e1munkra, mint a peyotl. Mikor azt\u00e1n kigy\u00f3gyultunk minden sokkb\u00f3l \u00e9s flashb\u0151l,\r\nelkezd\u00fcnk \u00edrni. <\/p>\r\n\r\n\r\n

Snafu:<\/b> A t\u00fck\u00f6r a reg\u00e9ny egyik k\u00f6zponti metafor\u00e1ja. Egy dics\u0151s\u00e9ges t\u00e9v\u00e9k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k, a McGuffin utazik kereszt\u00fcl\r\naz eg\u00e9sz reg\u00e9nyen, „n\u00e9ma tan\u00faja mindenfajta er\u0151szaknak \u00e9s mocsoknak\u201d. Mindenki az els\u0151 t\u00e9v\u00e9m\u0171sort szeretn\u00e9 l\u00e1tni, de\r\nsenki sem tudja, hogyan kell bekapcsolni a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket (a reg\u00e9nyben a t\u00e9v\u00e9 belsej\u00e9ben t\u00f6bb kil\u00f3 heroin van – a ford.).\r\nNem veszik \u00e9szre, hogy m\u00e1r a k\u00e9perny\u0151n vannak, mint halov\u00e1nyan t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 \u00e1rnyak. Hogyan lehetne \u00f6sszevetni az \u00f6tvenes\r\n\u00e9veknek ezt az \u00e1lomig\u00e9ny\u00e9t az olyan kort\u00e1rsi, ban\u00e1lis val\u00f3s\u00e1g-fikci\u00f3kkal, mint mondjuk a Big-Brother? Mi ma a telev\u00edzi\u00f3\r\nszerepe, \u00e9s ki viseli gondj\u00e1t az \u00e1lmainknak \u00e9s r\u00e9m\u00e1lmainknak?<\/p>\r\n\r\n\r\n

Wu-Ming:<\/b> Olaszorsz\u00e1gban az \u00f6tvenes \u00e9vek volt a telev\u00edzi\u00f3z\u00e1s hajnala, az emberek \u00e1lmodni akartak, mert a\r\nhelyzet igen kem\u00e9ny volt, minden\u00fctt er\u0151szak, szeg\u00e9nys\u00e9g. A kilencvenes \u00e9vek pedig (az „54”-et 1999-ben kezdt\u00fck el \u00edrni)\r\na telev\u00edzi\u00f3s network\u00f6k \u00e1ltal gener\u00e1lt, Big Brotherrel \u00fczemel\u0151 szemio-fasizmus laborat\u00f3riuma, az \u00f6sszes r\u00e9m\u00e1lom\r\n(„Mindent ellep a b\u0171n!”, „Mi a fen\u00e9t akarnak t\u0151l\u00fcnk ezek az arabok meg alb\u00e1nok?”) \u00e9s rohadt k\u00e9nyszerk\u00e9pzet\r\n(„Visszaj\u00f6ttek a komcsik!”) t\u00fckre, ami \u00edgy egy\u00fctt annyi szimbolikus er\u0151szakot szabad\u00edtott fel, ami csak az \u00f6tvenes \u00e9vek\r\nMcCarthy-korszak\u00e1val hasonl\u00edthat\u00f3 \u00f6ssze. 2001-ben ez a szimbolikus er\u0151szak seg\u00edtette hatalomra a Berlusconi-f\u00e9le\r\nband\u00e1t. Most \u00e9ppen azon vannak, hogy visszal\u00f6kj\u00e9k az orsz\u00e1got az \u00f6tvenes \u00e9vekbe, azzal, hogy hat\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl helyeznek\r\nminden v\u00e1ltoz\u00e1st \u00e9s reformot, amiket a t\u00e1rsadalmi mozgalmak (munk\u00e1sok, di\u00e1kok, feminist\u00e1k, meleg- \u00e9s sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1gi\r\nmozgalmak) 1968 \u00f3ta el\u00e9rtek. Olaszorsz\u00e1g nagy dug\u00f3h\u00faz\u00f3ban van, de S11 ut\u00e1n az eg\u00e9sz Nyugat kb. ugyan\u00edgy van ezzel. De\r\nmi \u00fagy gondoljuk, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem nem egyenes vonal\u00fa, \u00e9s nem is ciklikus, teh\u00e1t lehetetlen, hogy valamely tetsz\u0151leges\r\nhatalom \u00e1tl\u00e1ssa a komplexit\u00e1s\u00e1t, \u00e9s mindent megtervezzen el\u0151re. Mint a reg\u00e9ny\u00fcnkben, a mai Olaszorsz\u00e1g az \u00f6tvenes \u00e9vek\r\nOlaszorsz\u00e1g\u00e1ban tal\u00e1lja meg a t\u00fckr\u00e9t, pedig m\u00e1r nem ugyanarr\u00f3l az orsz\u00e1gr\u00f3l van sz\u00f3. Berlusconit \u00e9s t\u00e1rsait kil\u00f6kik\r\nmajd a nyeregb\u0151l, az eg\u00e9sz rezsim hamarabb \u00f6sszeomlik majd, mint b\u00e1rki v\u00e1rhatn\u00e1, \u00e9s a vil\u00e1g val\u00f3sz\u00edn\u0171leg tanulni fog\r\nebb\u0151l.<\/p>\r\n\r\n\r\n

<\/a>*]<\/b> Luther Blisset kollekt\u00edv virtu\u00e1lis „szt\u00e1r”. Ezzel a n\u00e9vvel szign\u00e1lva \u00e9vek \u00f3ta jelennek\r\nmeg reg\u00e9nyek, essz\u00e9k, elm\u00e9letek, manifesztumok fiatal bolognai, r\u00f3mai, n\u00e1polyi m\u0171v\u00e9szcsoportokt\u00f3l, baloldali\r\naktivist\u00e1kt\u00f3l. A Wu-Ming kollekt\u00edva projekt is a „Q”** c\u00edm\u0171 Luther Blisset reg\u00e9nyb\u0151l n\u0151tt ki.<\/p>\r\n\r\n\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

M\u00e9dia\/m\u0171v\u00e9szet tv & rekl\u00e1m vs. m\u0171v\u00e9szet?   1954, a hidegh\u00e1bor\u00fa \u00e9ve. A koreai v\u00e1ls\u00e1g \u00e9pp most r\u00e1zta meg a vil\u00e1got, Franciaorsz\u00e1g kivonul Indok\u00edn\u00e1b\u00f3l, hamarosan v\u00e9ge a McCarthy-f\u00e9le boszork\u00e1ny\u00fcld\u00f6z\u00e9snek, Moszkv\u00e1ban pedig megalakult a KGB. A Hidegh\u00e1bor\u00fa takar\u00f3ja alatt \u00faj \u00e9letst\u00edlusok \u00e9s szabads\u00e1gv\u00e1gyak kavarognak. L\u00e9nyeg\u00e9ben err\u0151l sz\u00f3l az „54”, a bolognai illet\u0151s\u00e9g\u0171 Wu-Ming („N\u00e9vtelen”) kollekt\u00edva frissen megjelent […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630425,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400432","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400432","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400432"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400432\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630425"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400432"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400432"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400432"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}