{"id":400447,"date":"2003-12-30T23:00:00","date_gmt":"2003-12-30T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400447"},"modified":"2022-07-13T16:23:51","modified_gmt":"2022-07-13T15:23:51","slug":"visszacsatolas-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/visszacsatolas-2\/","title":{"rendered":"Visszacsatol\u00e1s"},"content":{"rendered":"
\r\n

Kedves hang-ad\u00f3k! Engedj\u00e9k meg, hogy csak magunkr\u00f3l, vagyis azokr\u00f3l a hang-ad\u00f3kr\u00f3l besz\u00e9ljek, akiket \u00fct\u00e9s \u00e9r. Majd egy m\u00e1s alkalommal sz\u00f3ln\u00e9k azokr\u00f3l, akiket megsimogatnak, \u00e9s erre adnak hangot, vagy akiket valami m\u00e1s m\u00f3don \u00e9rintenek, \u00e9s tal\u00e1n meg sem sz\u00f3lalnak.
\r\n
\r\nSzerencse-kalauzom rekl\u00e1mfigur\u00e1ja a francia k\u00f6lt\u0151, Henry Michaux lehetne, aki arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy \u00e9lete folyam\u00e1n mi volt az, amihez sok energi\u00e1ra volt sz\u00fcks\u00e9ge, \u00edgy felelt: „az apr\u00f3, de folytonos ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1sokhoz”.<\/p>\r\n

Nincs v\u00e9szjel, nincs visszhang, nincs visszacsatol\u00e1s distancia — t\u00e1vols\u00e1g, szakad\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl. Vagy ahogy a szil\u00e9ziai varga, Jakob B\u00f6hme szokta volt mondani: nincs tal\u00e1l\u00f3 v\u00e1lasz \u0171r n\u00e9lk\u00fcl. Van azut\u00e1n egy parancsk\u00e9nt hat\u00f3 jelsz\u00f3: „Szabjuk ki a t\u00e1vols\u00e1gokat!” Ez nem a cip\u00e9szmestert\u0151l sz\u00e1rmazik, hanem Nietzsch\u00e9t\u0151l, aki am\u00fagyis sokban kapcsol\u00f3dik a t\u00e9m\u00e1nkhoz, mivel \u00fagy v\u00e9lte, hogy filozof\u00e1lni kalap\u00e1ccsal kell. Egy hang-ad\u00f3 felkapja a fej\u00e9t, ha ilyesmit hall. „Szabjuk ki a t\u00e1vols\u00e1gokat!”, ez franci\u00e1ul \u00edgy hangzik: „Prenez vos distance”, amit Nietzsche is \u00edgy gondolt, \u00e9s ilyen \u00e9rtelemben ford\u00edtott n\u00e9metre. Magam is fontolgattam, hogy nem volna-e \u00e9rthet\u0151bb a mondand\u00f3m, ha mindj\u00e1rt a bek\u00f6sz\u00f6nt\u0151ben r\u00f6videbben fogalmazok. Mindazt, amit feedback-szimpozionunk t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz hozz\u00e1 szeretn\u00e9k f\u0171zni, frapp\u00e1nsan \u00f6sszefoglalhatom az im\u00e9nti mondatban: „Prenez vos distance!”
\r\n
\r\nEz a jelsz\u00f3, ez a mot d’ordre k\u00f6r\u00f6s-k\u00f6r\u00fcl mindenre \u00e9rtend\u0151. R\u00e1ad\u00e1sul meg\u00f3v a t\u00falz\u00f3 bajt\u00e1rsiass\u00e1gt\u00f3l, felebar\u00e1ti- \u00e9s \u00f6nszeretett\u0151l. Sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen egy halom differencia t\u00e1mad k\u00f6zt\u00fcnk \u00e9s minden egy\u00e9b, \u00e9pp jelenl\u00e9v\u0151 dolog k\u00f6zt. E k\u00fcl\u00f6nv\u00e1l\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt szakad\u00e9k t\u00e1mad, melyen feedback-h\u00edd \u00edvel \u00e1t.<\/p>\r\n

Azt gyan\u00edtom, hogy Nietzsche csatlakoz\u00e1sa az extatikus Dion\u00fcszosz-kultuszhoz — amelyre \u00fajabban Werner Ross h\u00edvta fel a figyelmet — az eml\u00edtett echo-h\u00edd \u00e1t\u00edvelte szakad\u00e9kra vonatkoztathat\u00f3. Az echo-rezonancia azt jelzi, hogy r\u00e1 vagyunk hangolva. A jelenval\u00f3l\u00e9t hangolts\u00e1g.
\r\n
\r\nMaga Nietzsche saj\u00e1t \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s\u00e1t olykor agyr\u00e9mnek min\u0151s\u00edtette. Net\u00e1n \u00fagy gondolta, hogy az „Emberi, nagyonis emberi ” szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l n\u00e9zve a dion\u00fcszoszi szenved\u00e9ly, kultikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, p\u00e1tosz \u00e9s pathol\u00f3gia egyszer\u0171en \u0151r\u00fclts\u00e9g?
\r\n
\r\nA sz\u00e1zadel\u0151n szinte minden m\u0171v\u00e9sz \u00f6nmag\u00e1ra val\u00f3 titkos utal\u00e1snak \u00e9rezte a nietzschei Dion\u00fcszoszt — m\u00e9g a legcsigav\u00e9r\u0171bbek is.<\/p>\r\n

A sz\u00e1zad elej\u00e9n a m\u0171v\u00e9szetben ism\u00e9t megjelent az absztrakci\u00f3. Hasonl\u00f3an azokhoz az \u00e9vsz\u00e1zadokhoz, melyekben a dith\u00fcrambikus \u00fcnnep, a vil\u00e1gnak val\u00f3 meghal\u00e1s, a szakad\u00e9k \u00e9s annak feedback-je uralta az \u00e9letet. Kit\u00f6lteni soha nem tudta, csak uralni, a hangolts\u00e1g r\u00e9v\u00e9n. Ez az elt\u00e1volod\u00e1s nem a vil\u00e1g \u00f6r\u00f6me \u00e9s b\u00e1nata ellen ir\u00e1nyult, hanem a vil\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 megittasul\u00e1s, a k\u00e1pr\u00e1zat vil\u00e1ga ellen, a vil\u00e1g ellen, mely t\u0151rbe csal, a nagyszer\u0171s\u00e9g l\u00e1tszat\u00e1t keltve.
\r\n
\r\nAz absztrakci\u00f3 distanci\u00e1ja minden lehets\u00e9ges meghat\u00e1rozotts\u00e1g, pont, sz\u00edn, er\u0151 \u00e9s er\u00e9ny ellen ir\u00e1nyul.
\r\nDe mi \u00e9rtelme van annak, ha az eg\u00e9sz — szem\u00e9lyemet is mag\u00e1ban foglal\u00f3 — vil\u00e1gt\u00f3l \u00f3vakodom? Nem mintha vissza akarn\u00e9k t\u00e1ncolni a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s sz\u00edv\u00e9lyess\u00e9g nev\u00e9ben. A fen\u00e9t! Csak szerintem a distanci\u00e1nak a mi kell\u0151en hangolt hang-ad\u00f3 l\u00e9ny\u00fcnk \u00e9s mindazon dolgok k\u00f6zt kell el\u0151\u00e1llnia, amelyek ett\u0151l idegenn\u00e9 v\u00e1ltak.<\/p>\r\n

Mircea Eliad\u00e9hoz \u00e9s m\u00e1s etnol\u00f3gusokhoz hasonl\u00f3an r\u00e9g\u00f3ta b\u00e1mulom a tradicion\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek b\u0171v\u00f6letes \u00f6sszetart\u00e1s\u00e1t. Amennyiben ez nem valami politikai b\u00e1jital, a var\u00e1zser\u0151 az elt\u00e1volod\u00e1s fantasztikus k\u00e9pess\u00e9g\u00e9ben rejlik, abban, hogy a gondot \u00e9s rem\u00e9nyt, az eg\u00e9sz vil\u00e1got el tudj\u00e1k hat\u00e1rolni magukt\u00f3l. Itt val\u00f3ban a kialakul\u00f3 elidegened\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3 — Hegel \u00e9s Marx n\u00e9lk\u00fcl. A hat\u00e1s fel\u0151l n\u00e9zve mindegy, hogy ez r\u00e9v\u00fcletben t\u00f6rt\u00e9nik, s\u0151t az \u00e1lom idej\u00e9n, \u00e9jjel, orgia form\u00e1j\u00e1ban.
\r\n
\r\nSenki nem nyeri, senki nem nyerte m\u00e9g vissza a szuverenit\u00e1s\u00e1t a vil\u00e1g – szellemiekre is \u00e9rtend\u0151 – r\u00e1hat\u00e1s\u00e1nak megtagad\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl.
\r\n
\r\nEzek az \u00e9vezredek szakad\u00e9kot nyitottak, \u00e9s ez az extatikus \u00fcnnepekben is megjelenik. R\u00e9sztvev\u0151i kisz\u00e1llnak a vil\u00e1gb\u00f3l. „Elsz\u00e1llnak”. Nem felt\u00e9tlen\u00fcl a mindennapi tudat elveszt\u00e9s\u00e9nek m\u00e1mor\u00e1t\u00f3l. M\u00f3zes arca sug\u00e1rzott, amikor lej\u00f6tt a Sinair\u00f3l. Ennek megfelel\u0151 krisztosz\u00f3fi\u00e1t k\u00e9pviselt a varga is.
\r\n
\r\nA „kisz\u00e1ll\u00f3k” \u00fcnnepi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge egy az \u0151si \u00e1llapotokba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 visszav\u00e1ltoz\u00e1st \u00e9l meg. M\u00e9lys\u00e9ges m\u00e9ly distanci\u00e1t a gond vil\u00e1g\u00e1val szemben. Erre a visszasug\u00e1rz\u00f3 megvil\u00e1gosod\u00e1sra a maguk val\u00f3di term\u00e9szet\u00e9t illet\u0151en a t\u00e1ncban, \u00e9nekben, maszkokban tesznek szert.
\r\n
\r\nA kultikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek ugyancsak az \u00edgy kapott \u00fczenetb\u0151l \u00e9lnek. Hogy egy p\u00e9ld\u00e1t eml\u00edtsek: a legend\u00e1s tolt\u00e9koknak — mes\u00e9li Castaneda Don Juanja, a s\u00e1m\u00e1n — volt egy t\u00f6rzsi isten\u00fck, a Feh\u00e9r Sas, mely k\u00f6r\u00f6s-k\u00f6r\u00fcl nem modul\u00e1lt sugarakat bocs\u00e1t ki. A Feh\u00e9r Sas a folytonos inform\u00e1ci\u00f3-visszacsatol\u00e1sb\u00f3l \u00e9l. Ez \u00e9rv\u00e9nyes az eg\u00e9sz t\u00f6rzsre: \u00fcnnepi ritu\u00e1l\u00e9jukban a visszaeml\u00e9kez\u00e9s \u00fatj\u00e1n megtapasztalj\u00e1k, hogy kik is \u0151k val\u00f3j\u00e1ban. Ebb\u0151l \u00e9lnek, ebb\u0151l sz\u00fcletnek \u00fajj\u00e1.
\r\n
\r\nNem \u00e1ll sz\u00e1nd\u00e9komban, hogy \u00f6n\u00f6ket, itt egybegy\u0171lt hang-ad\u00f3kat a sz\u00e1zadel\u0151re, onnan meg az \u0151sid\u0151kbe utaljam vissza. Ezt, sajnos, n\u00e9h\u00e1ny var\u00e1zsl\u00f3 sz\u00e1z \u00e9ve buzg\u00f3n \u0171zte.
\r\n
\r\nAzt hiszem azonban, hogy a dolog nem a programb\u00f3l ered. A zen-buddhist\u00e1kra gondolok. Ha valaki a kultikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben \u00e9pp az im\u00e9nt demonstr\u00e1lt „nagy hal\u00e1lt”, ahogyan Hakuin nevezi, meg akarja sp\u00f3rolni mag\u00e1nak, ezt a legszerencs\u00e9tlenebb megtakar\u00edt\u00e1snak tartj\u00e1k. \u00dagy l\u00e1tj\u00e1k, hogy ennek a megtakar\u00edt\u00e1snak a hely\u00e9n a k\u00f6r\u00fcl-tekint\u00e9s tetemes deficitje \u00e1ll el\u0151. Ez a felder\u00edt\u00e9s-beli defficit k\u00e9pez azut\u00e1n — a zen-megvil\u00e1gosod\u00e1s szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l — j\u00f3kora cs\u0151dt\u00f6meget.
\r\n
\r\nAhogy a Zen-buddhist\u00e1k k\u00f6r\u00fcl tal\u00e1n \u00e9ppen az\u00e9rt tolong olyan sok kiv\u00e1l\u00f3 hang-ad\u00f3, mert amazok nem is gondolnak arra, hogy veszni hagyj\u00e1k a „nagy hal\u00e1lt „, a vil\u00e1g eltemet\u00e9s\u00e9t. Mert — te j\u00f3 \u00e9g! — m\u00e9g mit nem sz\u00f3ln\u00e1nak az emberek?!
\r\n
\r\nTartok is t\u0151le, hogy p\u00e1r \u00e9v m\u00falva jap\u00e1nokt\u00f3l \u00e9s k\u00ednaiakt\u00f3l azt kell majd hallanunk, hogy l\u00e9tezett egy bizonyos Johannes Cassian. Cassian 1700 \u00e9vvel ezel\u0151tt tud\u00f3s\u00edtott azokr\u00f3l az egyiptomi pusztab\u00e9li remet\u00e9kr\u0151l, akik v\u00edgan lebesz\u00e9lnek benn\u00fcnket arr\u00f3l, hogy b\u00e1rhol m\u00e1sutt \u00e9lj\u00fcnk, mint a sivatagban. M\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben k\u00f6nnyen megfordul az ember fej\u00e9ben a nagy hal\u00e1l megtakar\u00edt\u00e1s\u00e1nak gondolata.
\r\n
\r\nA Honda \u00e9s Suzuki aut\u00f3k ut\u00e1n azt v\u00e1rom, hogy a tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 ferdeszem\u0171ek a szellemi piacon Jakob B\u00f6hme komment\u00e1rokkal t\u0171nnek fel. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve jelentettek meg jap\u00e1nul hatsz\u00e1z oldalnyi B\u00f6hme-f\u00e9le Biblia-komment\u00e1rt. Kutatnak, f\u00fcrk\u00e9sznek, \u00e9s a j\u00f3lbetanult cit\u00e1tummal j\u00f6nnek majd: „Arsenios, ker\u00fcld az embereket, \u00e9s meg leszel mentve!”
\r\n
\r\nA legt\u00f6bben val\u00f3sz\u00edn\u0171leg irre\u00e1lis vagy neurotikus dolognak tartjuk az emberek ker\u00fcl\u00e9s\u00e9t egy olyan sivatagban, ahol a homokszemek emberek.
\r\nT\u00e9nyleg irre\u00e1lis? Felt\u00e9tlen\u00fcl az?<\/p>\r\n

A h\u00e9ber nyelvben k\u00e9t sz\u00f3 van a puszt\u00e1ra: semama \u00e9s midbar. A semama rem\u00e9nytelens\u00e9get, frusztr\u00e1ci\u00f3t, term\u00e9ketlens\u00e9get, megsemmis\u00fcl\u00e9st jelent. A homokszemek, a homokviharok vil\u00e1g\u00e1t. A midbar a dawarral, azaz a besz\u00e9ddel, a nyelvi k\u00f6zl\u00e9ssel \u00e1ll kapcsolatban. Ez a m\u00e1sik, hallgat\u00f3dz\u00f3 puszta a csend homokszemeib\u0151l \u00e1ll.
\r\n
\r\nA komment\u00e1tor, Samuel Trigano szerint a tipikus zsid\u00f3 tanul\u00e1si folyamat sz\u00ednhelye a frusztr\u00e1l\u00f3 sivatag. A l\u00e9nyeg az azon val\u00f3 igyekezet, hogy a sivatagon \u00e1thaladva \u00e9leter\u0151re tegyenek szert. A m\u00e1sodj\u00e1ra eml\u00edtett puszt\u00e1t ennek r\u00e9v\u00e9n \u00e9rik el. Ez az ut\u00f3bbi o\u00e1zisokkal \u00e9s kertekkel tark\u00edtott.
\r\n
\r\nSzerencse, hogy a kolostorfalak massz\u00edvak. Mert hogy \u00e9n itt a semam\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lek, j\u00f3llehet \u00fagy t\u0171nik, hogy a ma ember\u00e9nek a frusztr\u00e1ci\u00f3t t\u00f6r\u00f6lnie kell a programb\u00f3l.
\r\n
\r\nA medit\u00e1ci\u00f3 forr\u00e1s\u00e1t minden fejlett vall\u00e1si kult\u00fara a sivatagban tal\u00e1lja meg, a puszta, a cs\u00f6nd, a nyugalom elvisel\u00e9l\u00e9s\u00e9ben. Az \u00f6nmagukban val\u00f3 elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9sben.
\r\n
\r\nA r\u00e9gi Izraelben ez az \u00f6r\u00f6m \u00fcnnepek\u00e9nt megtartott Sabbat, amely k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lik a h\u00e9t t\u00f6bbi, frusztr\u00e1ci\u00f3val teli napj\u00e1t\u00f3l, a semam\u00e1t\u00f3l. A Sabbat b\u00e9k\u00e9je nem egyszer\u0171en a hitgy\u00fclekezeten bel\u00fcli megegyez\u00e9ssel j\u00f6n l\u00e9tre. Ez Salom: olyan b\u00e9ke, ami a mennyb\u0151l \u00e9rkezik, az Eg\u00e9szen M\u00e1s \u00e9s a teremt\u00e9s integr\u00e1lt egy\u00fcttese k\u00f6zti feedback-h\u00eddon \u00e1t. A Sabbat eredend\u0151en vid\u00e1m. Ahogy h\u00e1romsz\u00e1z \u00e9ve egy wormsi pl\u00e9b\u00e1nos magyar\u00e1zta gy\u00fclekezet\u00e9nek: a Sabbatot \u00fcnnepl\u0151 h\u00edv\u0151 zsid\u00f3nak ebben az id\u0151beli \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gban, ebben a M\u00e1ban m\u00e1r \u00e9lete folyam\u00e1n megszabadul a gondokt\u00f3l, nincs munk\u00e1ja, k\u00f6teless\u00e9ge, feladata. Ez a perspekt\u00edva nem valami v\u00e1gyk\u00e9p, hanem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g archetipikus visszaeml\u00e9kez\u00e9se eredeti term\u00e9szet\u00e9re.
\r\n
\r\nMost, ezen a napon, amelyen Jahve a teremt\u00e9s hat napj\u00e1t k\u00f6vet\u0151en megpihent, a t\u00edztag\u00fa imak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kell hogy megfeledkezz\u00e9k vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l. Olyan \u00f6nfeledts\u00e9g ez, amely extatikus megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9st okoz. E napot finom, \u00e1th\u00e1ghatatlan hat\u00e1r k\u00fcl\u00f6n\u00edti el az id\u0151t\u0151l \u00e9s szenteli meg: havdala. Az \u00fcnnep Most-ja feldob, mint James Dean, Az \u00f3ri\u00e1sban. Elragadtatotts\u00e1g, \u00f6r\u00f6m, delight — ezt jelenti a Sabbat.
\r\n
\r\nItt, a megvil\u00e1gosod\u00e1sban, ahogy Heidegger mondja, itt, a Sabbat talaj\u00e1n \u00e1llt J\u00e1kob l\u00e9tr\u00e1ja. Az \u00e9gb\u0151l le s fel, az ember ext\u00e1zisba esik. Ennek a l\u00e9tr\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en tettek szert olyan emelkedett hangv\u00e9telre a biblikusan megpend\u00edtett hang-ad\u00f3k.<\/p>\r\n

N\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve Harvey Cox egyik utal\u00e1sa nyom\u00e1n t\u00e1madt az a gondolatom, hogy a Sabbat a vil\u00e1gnak, a szoci\u00e1lis vil\u00e1gnak val\u00f3 meghal\u00e1s, amely m\u00e1r azzal fogva tart minket, hogy er\u0151nek erej\u00e9vel igyekszik meghat\u00e1rozni, kik is vagyunk mi. \u00c1m ez esetleg ellen\u00e9rz\u00e9st sz\u00fcl. Ha viszont a r\u00e9gi Izraelben az eg\u00e9sz zsinag\u00f3gai gy\u00fclekezet a megvil\u00e1gosult M\u00f3zes int\u00e9s\u00e9t k\u00f6veti, s kil\u00e9p a mindennapok tapos\u00f3malm\u00e1b\u00f3l, akkor a szomsz\u00e9d nem j\u00e1t\u00e9kront\u00f3.
\r\n
\r\nHa felm\u00e9rik, hogy a judaizmusban milyen \u00f3ri\u00e1si, sok \u00e9vsz\u00e1zados gyakorlata van a t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1snak, meg\u00e9rtik azt is, mi vezetett arra, hogy itt, a Sabbatban keressem az eur\u00f3pai medit\u00e1ci\u00f3 \u00fatj\u00e1nak forr\u00e1s\u00e1t. Megny\u00edlik a teremt\u00e9sbe visszavezet\u0151 \u00fat, mely egy\u00fattal ki\u00fat az elt\u00e1rgyiasult vil\u00e1gb\u00f3l. [Harvey Cox \u00fagyszint\u00e9n a Zen-buddhizmus ker\u00fcl\u0151\u00fatj\u00e1n jutott a Sabbathoz.]<\/p>\r\n

A meditat\u00edv utat ink\u00e1bb m\u0171v\u00e9szet n\u00e9ven ismerj\u00fck. A hangok, amiket mi, hang-ad\u00f3k produk\u00e1lunk. Na persze csak akkor, ha \u00fct\u00e9s \u00e9r benn\u00fcnket!
\r\n
\r\nA vall\u00e1si, \u00fagynevezett vall\u00e1si id\u0151kben nyitott a m\u00e9lys\u00e9g-distancia \u00e9g \u00e9s f\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tt. Belevet\u0151dni, \u00fagy t\u0171nik, olyan, mint a gyermek j\u00e1t\u00e9ka, annak \u00f6sszes aggodalm\u00e1val \u00e9s \u00e1br\u00e1ndj\u00e1val. Nemcsak \u00e9n l\u00e1tom ezt \u00edgy, \u00edgy gondolt\u00e1k az evangelist\u00e1k is.
\r\n
\r\nEz a fajta visszacsatol\u00e1s, amit a kisgyermek j\u00e1t\u00e9k k\u00f6zben komoly arccal v\u00e1r, ez az inform\u00e1ci\u00f3 vez\u00e9rli a j\u00e1t\u00e9k\u00e1t. A gyerekek nem tudj\u00e1k, mit kell tenni\u00fck, b\u00f3kl\u00e1sznak, puhatol\u00f3dznak, s m\u00edg ezzel-azzal babr\u00e1lnak, alkalmazkodnak b\u00e1rmilyen apr\u00f3 visszajelz\u00e9shez. B\u00e1rmilyen presque rienhez.
\r\n
\r\nEzzel visszkanyarodunk az eredeti k\u00f6r\u00fcnkh\u00f6z. Kindertoj\u00e1st\u00f3l kindertoj\u00e1shoz. Ami itt sz\u00e1munkra fontos, az az, hogy az \u00e9n-tudattal m\u00e9g nem rendelkez\u0151 kisgyermek ihletett \u00e9letm\u0171v\u00e9szet\u00e9hez nincs sz\u00fcks\u00e9g arra a m\u00e9ly \u00e1rokra, ami k\u00f6zte \u00e9s a k\u00f6zt a vil\u00e1g k\u00f6zt h\u00faz\u00f3dik, ami k\u00e9s\u0151bb a maga szuver\u00e9n egzisztenci\u00e1j\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00f6rnyezet lesz. A szakad\u00e9k megvan, jelen van. A kisgyerek m\u00e9g a k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00e9t sem ismeri igaz\u00e1n. Saj\u00e1t feedback-kutat\u00e1s\u00e1b\u00f3l m\u00e9g el\u00e9g keveset t\u00e1rol. Egy\u00e9bk\u00e9nt a gyerekek ihletettek, „megvil\u00e1gosultak” a maguk elk\u00fcl\u00f6n\u00fclts\u00e9g\u00e9ben azoknak a feedback-l\u00e1ncoknak az \u00e1lland\u00f3 \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t\u0151l, amelyek az \u00c1tfog\u00f3b\u00f3l j\u00f6nnek, vagy t\u00e9rnek vissza, ahogyan azt Jaspers mondan\u00e1. A zen sz\u00f3haszn\u00e1lat\u00e1val \u00e9lve: itt nincs oda \u00e9s vissza. [Bernoulli is hasonl\u00f3an v\u00e9lekedik: az entr\u00f3pi\u00e1nak nincs \u00e9rtelme, ha a teremt\u00e9s eg\u00e9sz\u00e9r\u0151l van sz\u00f3.]
\r\n
\r\nNem kell k\u00fcl\u00f6n bizony\u00edtani, hogy a gyermekekben bels\u0151 f\u00e9ny \u00e9g. El\u00e9g megfigyelni az arcukat, k\u00f6nnyed mozg\u00e1sukat, vagy azt az elmereng\u0151 tekintetet, amelyet r\u00e1nk vetnek. A gyermek az ide\u00e1lis szembek\u00f6t\u0151sdi-j\u00e1t\u00e9kos. Szinte semmit nem tud, puhatol\u00f3dzik, latolgat, megfejt, kital\u00e1l.
\r\n
\r\nH\u00e1nyszor szapulta Nietzsche a szellem embereit: t\u00e1j\u00e9koz\u00f3djatok, latolgassatok, ne akarj\u00e1tok mindig csak a tud\u00e1st habzsolni, ne akarjatok elbutulni, ti szeg\u00e9nyek!<\/p>\r\n

A Sabbat logik\u00e1ja engem a szembek\u00f6t\u0151sdi-j\u00e1t\u00e9k logik\u00e1j\u00e1hoz vezetett. Ami a m\u00e1sodik term\u00e9szett\u00e9 v\u00e1l\u00f3 vaks\u00e1got illeti, korrepet\u00e1l\u00e1sban is r\u00e9szes\u00fcltem. Egy alkoholista n\u0151, aki ugyanott rendezkedett be, ahol \u00e9n, harminch\u00e1rom \u00e9ve, nos \u0151 volt a seg\u00edts\u00e9gemre, egy\u00fctt az Anonim Alkoholist\u00e1kkal. A vessz\u0151fut\u00e1s sor\u00e1n vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt sz\u00e1momra, hogy a szenved\u00e9lybetegek, az akaratlanul sodr\u00f3d\u00f3k k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9l\u00e9shez bels\u0151 t\u00e1vols\u00e1gra, distanci\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g. A hossz\u00fat\u00e1v\u00fa k\u00f6t\u00f6tts\u00e9ghez meg azt\u00e1n a t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1sra vonatkoz\u00f3 szigor\u00fa, reflex\u00edv strat\u00e9giai \u00e1ttekint\u00e9s kell, ami fellelhet\u0151 Batesonn\u00e1l, Watzlawickn\u00e1l \u00e9s a zen klasszikusain\u00e1l.
\r\n
\r\nA narkom\u00e1ni\u00e1s nem tudja, hogy mit fog tenni aznap. Igy ide\u00e1lis edz\u0151je a mindentud\u00f3 b\u00f6lcsnek. Hisz a „tud\u00f3s” sz\u00e1m\u00e1ra or\u00e1kulumm\u00e1 v\u00e1lhat mindazon dolgok fel\u0151l, amiket amaz ma \u00e9ppen egy\u00e1ltal\u00e1n nem tudhat. \u00c9letre kel Cusanus, felt\u00e1rul a tanult tudatlans\u00e1g kincsest\u00e1ra. Besz\u00e9dem v\u00e9g\u00e9n majd h\u00e1l\u00e1b\u00f3l a szembek\u00f6t\u0151sdi-j\u00e1t\u00e9kos egzisztenci\u00e1j\u00e1ba \u00e9s a rhizomatikus gondolkod\u00e1sba t\u00f6rt\u00e9nt beavat\u00e1s\u00e9rt elmondok egy zen-t\u00f6rt\u00e9netet.
\r\n
\r\nA kisgyermekek ink\u00e1bb a Sabbatban \u00e9lnek, semmint k\u00edv\u00fcle. Tal\u00e1l\u00f3 mond\u00e1s, hogy a gyerek nem a f\u00f6ld\u00f6n j\u00e1r. T\u00e9nyleg \u00edgy van — m\u00e9gsem \u0151r\u00fclt. Hogy ez hogyan, mif\u00e9le lelki nyugalommal \u00e9rhet\u0151 el, ennek a gyermekek m\u00e9g tudat\u00e1ban vannak. Nem meglep\u0151, hogy a krisztoz\u00f3fiai id\u0151kben k\u00f6zvetlen p\u00e9ld\u00e1ul szolg\u00e1ltak arra, hogy a Mennyek Orsz\u00e1g\u00e1t egy vel\u00fcnk \u00e9l\u0151 embercsoport n\u00e9pes\u00edti be. \u00c9ppen a kereszt\u00e9nys\u00e9g kor\u00e1ban t\u0171nt fel az egy\u00e9n, a csoportt\u00f3l relat\u00edve f\u00fcggetlen individuum, a polg\u00e1r. A kisgyermek csak a mi biblikus trad\u00edci\u00f3nkban szolg\u00e1l egy\u00fattal teoretikus modellk\u00e9nt. A zen-ben ennek hely\u00e9n az ide\u00e1lis, mintaszer\u0171 embert tal\u00e1ljuk, konkr\u00e9t p\u00e9lda form\u00e1j\u00e1ban, a nem-sz\u00fcletettet, m\u00e9gpedig Blankei Mestern\u00e9l.
\r\n
\r\nMeg\u00edt\u00e9l\u00e9sem szerint az emberi szerencs\u00e9tlens\u00e9gben a felhalmoz\u00f3d\u00f3 feedback-defficit a ludas. Rem\u00e9lhet\u0151leg \u00edgy is van. Watzlawick testv\u00e9r nem tiltakozik. Ezt az ellen\u0151rz\u0151 p\u00e9ld\u00e1val tudom bizony\u00edtani: a kisgyermek \u00e9s a szembek\u00f6t\u0151sdi-j\u00e1t\u00e9kos.
\r\n
\r\nHa a j\u00f3lmegpend\u00edtett hangad\u00f3 begub\u00f3dzik, szembek\u00f6t\u0151sdi-j\u00e1t\u00e9kosk\u00e9nt fog viselkedni. Szerintem a m\u0171v\u00e9sz \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek egy lehets\u00e9ges m\u00f3dja van: az, ahogyan r\u00e1tal\u00e1l arra, amit meg kell mutatnia. Erre pedig \u00fagy tal\u00e1l r\u00e1, hogy puhatol\u00f3dzik. A kipuhatol\u00f3 szofiol\u00f3gia \u00e9lenj\u00e1r\u00f3 alakja a r\u00e9ves. \u00d6 az \u00fatkeres\u00e9s mestere, mondhatni mintap\u00e9ld\u00e1ja. A haj\u00f3 orr\u00e1ban \u00e1ll, sztakkato-pilant\u00e1sokat vetve a v\u00edzre. Ha a v\u00edzt\u00fck\u00f6r alatt valami vesz\u00e9lyt sejt, hossz\u00fa botj\u00e1val l\u00f6k\u00e9st ad a cs\u00f3naknak, hogy kiker\u00fclje. Ebben \u00e1ll az \u0151 kibernetik\u00e1ja, korm\u00e1nyz\u00f3-m\u0171v\u00e9szete.
\r\n
\r\nH\u00e1la az egyik itt jelenl\u00e9v\u0151 hang-ad\u00f3 Molderingre t\u00f6rt\u00e9nt utal\u00e1s\u00e1nak, megismertem Duchamp f\u0151 t\u00f6rekv\u00e9seit. Duchamp botr\u00e1nyosnak tartotta a szil\u00e1rdan megalapozott, akad\u00e9mikus tudom\u00e1nyok abb\u00e9li ig\u00e9ny\u00e9t, hogy vezet\u0151 szerepet j\u00e1tsszanak. Szerinte ostobas\u00e1g, hogy egy keresztrejtv\u00e9ny versenyre akar kelni az \u00f6r\u00f6mh\u00edrrel, a kutat\u00f3k, a m\u0171v\u00e9szek folytonos tomogr\u00e1fiai feedback-felder\u00edt\u00e9s\u00e9vel. A szembek\u00f6t\u0151sdi-j\u00e1t\u00e9kos dada az\u00f3ta is dobot hord a h\u00e1t\u00e1n, azt, amire \u00e9pp az im\u00e9nt r\u00e1vertem.
\r\n
\r\nA vall\u00e1si k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek nincs sz\u00fcks\u00e9ge distanci\u00e1ra az Eg\u00e9szen M\u00e1shoz. E t\u00e1vols\u00e1g megvan, jelen van, kiv\u00e9ve a Sabbatot. Ezen az \u00fcnnepen, a vil\u00e1g sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n, a csal\u00e1d Elohimmal, a vil\u00e1g teremt\u0151j\u00e9vel \u00fcl asztalhoz. Az ember ott \u00fcl, an\u00e9lk\u00fcl, hogy az \u00e9let vagy a t\u00e1rsadalom j\u00f6v\u0151j\u00e9n tipr\u00f3dna.
\r\n
\r\nA m\u0171v\u00e9szt, aki az eleven kultikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen k\u00edv\u00fcl sz\u00fcletett, tanult vaks\u00e1ga, tanult tudatlans\u00e1ga k\u00f6vetkezt\u00e9ben distancia, t\u00e1to(n)g\u00f3 szakad\u00e9k v\u00e1lasztja el mindent\u0151l, ami csak jelen van. Van Goghot a sz\u00e9k\u00e9t\u0151l \u00e9s a napraforg\u00f3kt\u00f3l. „Az embernek teljes ekszt\u00e1zisba kell esnie, hogy eltal\u00e1lja a napraforg\u00f3im s\u00e1rga sz\u00edn\u00e9t”, \u00edrta The\u00f3nak.
\r\n
\r\nA m\u0171v\u00e9sznek m\u00e9gis megvil\u00e1gosultt\u00e1 kell v\u00e1lnia a feedback-eman\u00e1ci\u00f3 \u00e1rj\u00e1t\u00f3l. Egy\u00e9bk\u00e9nt hogy tudna elbabr\u00e1lni plasztikus sz\u00f6veg\u00e9n? Milyen visszajelz\u00e9sek nyom\u00e1n tudn\u00e1 t\u00f6k\u00e9letes\u00edteni?
\r\n
\r\nA m\u0171v\u00e9sz-kibernetikus a maga bark\u00e1csol\u00e1s\u00e1t annak megfelel\u0151en ir\u00e1ny\u00edtja, hogy elragadtatotts\u00e1ga mennyire t\u00falf\u0171t\u00f6tt.
\r\n
\r\nElm\u00e9letileg a szubjektivit\u00e1s \u00f6rv\u00e9ny\u00e9r\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk. A szembek\u00f6t\u0151sdi-j\u00e1t\u00e9kos, az Eg\u00e9szen M\u00e1s \u00e9s a mindent struktur\u00e1l\u00f3 nyelv egy megosztott szem\u00e9lyt k\u00e9pez, ahogy azt Jacques Lacan mondan\u00e1.
\r\n
\r\nEz az \u00f6rv\u00e9ny, amire itt gondolok, j\u00f3l illik az elk\u00f6vetkezend\u0151 id\u0151kh\u00f6z, melyek ugyancsak b\u0151velkedni fognak turbulenci\u00e1ban.
\r\n
\r\nA korm\u00e1nyost, a k\u00fcbern\u00e9t\u00e9szt fellelhetj\u00fck Plat\u00f3n egyik dial\u00f3gus\u00e1ban \u00e9s azokban a k\u00f6z\u00e9pkori teol\u00f3giai trakt\u00e1tusokban, ahol Krisztus K\u00fcbern\u00e9tosz elnevez\u00e9s alatt jelenik meg. Ezt a lexik\u00e1lis tud\u00e1st harminc \u00e9ve saj\u00e1t\u00edtottam el, amikor kibernetik\u00e1t tanultam. M\u00e9g ma is csod\u00e1lkozom. Azt gondoltam, hogy mikor Norbert Wiener a „kibernetika” kifejez\u00e9st alkalmazta a matematikai val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1s ter\u00e9n val\u00f3 kutat\u00e1saira, ezt a sz\u00f3haszn\u00e1latot a kisujj\u00e1b\u00f3l szopta.
\r\n
\r\nA szembek\u00f6t\u0151sdi-j\u00e1t\u00e9kosnak n\u00e9h\u00e1ny szer\u00e9ny komputer-verzi\u00f3ja is akad. Ezek a sakk- \u00e9s harcmez\u0151k mesterei. Ha egy mai hadsereg \u00e9s annak hadvez\u00e9re AWACS felder\u00edt\u0151 rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek n\u00e9lk\u00fcl indul csat\u00e1ba, a tetemes feedback-defficit a gy\u0151zelm\u00e9be ker\u00fcl. A hadvez\u00e9r sz\u00e1m\u00e1ra ez a szerencs\u00e9tlens\u00e9gbe torkoll\u00f3 rejtek\u00fat.
\r\n
\r\nA h\u00e1bor\u00fas Irak elleni b\u00fcntet\u0151 exped\u00edci\u00f3 idej\u00e9n kelt \u00fajs\u00e1gh\u00edr j\u00f3l illusztr\u00e1lja, hogyan fest a mai csatat\u00e9r. Olyan, mint valami feedback-vetem\u00e9ny. Egy rak\u00e9t\u00e1kkal felszerelt harci rep\u00fcl\u0151 pil\u00f3t\u00e1j\u00e1t v\u00e1rj\u00e1k az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k. A pil\u00f3ta kisz\u00e1ll a g\u00e9pb\u0151l, fej\u00e9n sisak. Abban a pillanatban, mikor imm\u00e1r a f\u00f6ld\u00f6n \u00e1llva az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3khoz fordul, a rep\u00fcl\u0151g\u00e9pen l\u00e9v\u0151 rak\u00e9t\u00e1k az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k ellen ir\u00e1nyulnak. Minthogy a pil\u00f3tasisak m\u00e9g mindig rajta volt, ez azt jelentette, hogy amerre fordult, a fegyverek kibernetikus automatik\u00e1ja sz\u00e1m\u00e1ra ott volt a c\u00e9lt\u00e1bla.<\/p>\r\n

Ennek az ostoba szembek\u00f6t\u0151sdi-j\u00e1t\u00e9kosnak az ellenp\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt eml\u00e9keztetn\u00e9k Simon bar Kocbara, a zsid\u00f3 hadvez\u00e9rre, akit a szembek\u00f6t\u0151sdi-j\u00e1t\u00e9kos megfejt\u0151 meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek, kital\u00e1l\u00f3 \u00e9rtelm\u00e9nek \u0151sapjak\u00e9nt tisztelhet\u00fcnk. \u00d6 k\u00e9pes volt meg\u00e9rteni a r\u00f3maiakt\u00f3l visszat\u00e9r\u0151 k\u00f6vet\u00e9t, pedig az ellens\u00e9g kiv\u00e1gta a h\u00edrn\u00f6k nyelv\u00e9t.
\r\n
\r\nBesz\u00e9lni akartam arr\u00f3l is, hogy tanult meg kital\u00e1lni a matematikus. Pascalt\u00f3l Kolmogoroffig \u00e9s Norbert Wienerig. Gero von Randow el\u00e9g meggy\u0151z\u0151en \u00edr err\u0151l a fajta puhatol\u00f3dz\u00e1sr\u00f3l „Das Ziegenproblem” c\u00edmen megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben.
\r\n
\r\nA racional\u00edt\u00e1s \u00e9s a szisztematikus gondolkod\u00e1s akaratlanul is vakk\u00e1 tehet. Ez azt\u00e1n nem a bek\u00f6t\u00f6tt szemb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3, hanem az elvakult vaks\u00e1g. Mulaszt\u00e1somat els\u0151sorban Georg Hamannak kell megbocs\u00e1tania.
\r\n
\r\nNemcsak a matematikusnak t\u00e1madtak k\u00e9ts\u00e9gei annak a rendszernek \u00e9s rendszerszer\u0171 gondolkod\u00e1snak a bizonyos\u00e1g\u00e1t illet\u0151en, mely mindig az el\u0151zetesen megalapozottra t\u00e1maszkodik. Legyen az sz\u00e1mrendszer, algebrai, algoritmusos, vagy axiomatikus rendszer. Tan\u00fa r\u00e1 G\u00f6del. Ut\u00f3bb m\u00e1r az eg\u00e9sz term\u00e9szet elkezdett \u0151r\u00fclt m\u00f3dj\u00e1ra, pontosabban szembek\u00f6t\u0151sdi-j\u00e1t\u00e9kosk\u00e9nt viselkedni. Ad\u00f3s maradtam a besz\u00e1mol\u00f3val, hogyan szabadult fel a term\u00e9szet a kor\u00e1bbi rendszab\u00e1lyok, mindenfajta determinizmus elnyom\u00e1sa al\u00f3l. „A determinizmus m\u00edtosz” mondja Prigogine. Az \u00f6nmag\u00e1hoz val\u00f3 visszacsatol\u00e1s r\u00e9v\u00e9n a der\u00e9k, j\u00f3lnevelt term\u00e9szetb\u0151l kavarg\u00f3, \u00f6rv\u00e9nyl\u0151, j\u00f3r\u00e9szt kisz\u00e1m\u00edthatatlan, antiautoriter \u00f6nm\u0171k\u00f6d\u0151 rendszer lett. Anno az ember az \u00e1ttekinthet\u0151s\u00e9g rem\u00e9ny\u00e9ben \u00fagy eml\u00e9kezett vissza, hogy valamikor az \u00e9letnek \u00e9s az univerzumnak volt valamif\u00e9le kezdete. Ami\u00f3ta az \u00e9letet \u00e9s az univerzumot illet\u0151en az eredetre vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s \u00e9s a fejl\u0151d\u0151 kutat\u00e1s v\u00e1lt uralkod\u00f3v\u00e1, az\u00f3ta, meg\u00edt\u00e9l\u00e9sem szerint, nincs is semmif\u00e9le \u00e1ttekint\u00e9s, \u00fagy mint kor\u00e1bban, a maxwelli id\u0151kben. Csak ezt manaps\u00e1g eg\u00e9sz ny\u00edltan beismerik.
\r\n
\r\nA term\u00e9szet a kaotikus \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s sor\u00e1n nagy, genetikus distanci\u00e1kat szabott ki. Lehet, hogy a term\u00e9szet, csak\u00fagy, mint a m\u0171v\u00e9szek, Nietzsche j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa tan\u00e1cs\u00e1t k\u00f6vette?
\r\n
\r\nElk\u00f6vettem persze egy\u00e9b mulaszt\u00e1sokat is a besz\u00e1mol\u00f3mban. Sz\u00e1mtalan mulaszt\u00e1st. Ha csak felsoroln\u00e1m \u0151ket, m\u00e1r az olyan hosszadalmas lenne, hogy nemigen tudn\u00e1k megbocs\u00e1tani nekem.<\/p>\r\n

Az \u00f6rd\u00f6g, mint tudjuk, rossz<\/i><\/p>\r\n

T\u00f6rt\u00e9nt egyszer, vagy k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt, hogy egy \u00far, aki nem messze ide egyed\u00fcl \u00e9lt egy nagy h\u00e1zban, elment a piacra, aholis megl\u00e1tott egy \u00f6rd\u00f6g\u00f6t egy ketrecben. Az \u00f6rd\u00f6gnek hossz\u00fa farka volt, s\u00e1rga sz\u0151re, \u00e9s k\u00e9t nagy er\u0151s metsz\u0151foga. Akkora lehetett, mint egy nagyobbfajta kutya. B\u00e9k\u00e9sen gubbasztott er\u0151s bambuszn\u00e1db\u00f3l font ketrec\u00e9ben, \u00e9s egy csontot r\u00e1gcs\u00e1lt.A ketrec mellett egy keresked\u0151 \u00e1csorgott. Az \u00far megk\u00e9rdezte, elad\u00f3-e az \u00f6rd\u00f6g.
\r\n— H\u00e1t persze — felelt az \u00e1rus –, m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben nem lenn\u00e9k itt. Pomp\u00e1s \u00f6rd\u00f6g ez! Er\u0151s, szorgalmas, megcsin\u00e1l mindent, amit parancsolnak neki. \u00c9rt az \u00e1csmesters\u00e9ghez, kit\u0171n\u0151 kert\u00e9sz, tud f\u0151zni, foltozni, f\u00e1t v\u00e1gni, felolvas, ha kell. Amit meg nem tud, azt megtanulja. \u00c9s nem is k\u00e9rek \u00e9rte sokat. Ha ad 5o ooo Yent, a mag\u00e1\u00e9.
\r\nAz \u00far nem alkudott, s ott helyben ki is fizette az \u00f6sszeget, mert mihamarabb haza akarta vinni az \u00f6rd\u00f6g\u00f6t.
\r\n— V\u00e1rjon csak egy kicsit — mondta a keresked\u0151 –, maga nem pr\u00f3b\u00e1lt alkudni, h\u00e1t mondok m\u00e9g valamit. N\u00e9zze, ez ugye m\u00e9giscsak egy \u00f6rd\u00f6g. \u00c9s az \u00f6rd\u00f6g, mint tudjuk, rossz.
\r\n— De hiszen azt mondtad, hogy ez egy pomp\u00e1s \u00f6rd\u00f6g!– h\u00e1borgott a vev\u0151.
\r\n— Persze, persze. \u00c9s ez is igaz. Pomp\u00e1s \u00f6rd\u00f6g, de rossz. Mindig is megmarad \u00f6rd\u00f6gnek. Sok \u00f6r\u00f6me telhet benne, de csak egy felt\u00e9tellel: \u00e1lland\u00f3an foglalkoztatni kell. Minden nap meg kell hat\u00e1rozni a munkarendj\u00e9t: ett\u0151l eddig f\u00e1t v\u00e1gsz, azt\u00e1n nekil\u00e1tsz f\u0151zni, ev\u00e9s ut\u00e1n lepihenhetsz egy f\u00e9l \u00f3r\u00e1ra, de t\u00e9nyleg le kell \u00e1m d\u0151ln\u00f6d; ut\u00e1na azt\u00e1n fel\u00e1sod a kertet, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Ha szabad lesz, ha nem tudja, mit kell csin\u00e1lnia, akkor vesz\u00e9lyess\u00e9 v\u00e1lik.
\r\n— Nos, akkor rendben is voln\u00e1nk — mondta az \u00far, azzal fogta az \u00f6rd\u00f6g\u00f6t \u00e9s mag\u00e1val vitte.
\r\nAzut\u00e1n minden annak rendje s m\u00f3dja szerint t\u00f6rt\u00e9nt. Az \u00far minden reggel odah\u00edvta mag\u00e1hoz az \u00f6rd\u00f6g\u00f6t. Az engedelmesen let\u00e9rdelt, \u0151 pedig elsorolta az aznapi feladatokat. Az \u00f6rd\u00f6g munk\u00e1hoz l\u00e1tott, \u00e9s g\u00fcrc\u00f6lt eg\u00e9sz nap. Ha \u00e9ppen nem dolgozott, pihent egyet vagy j\u00e1tszott, de mindig azt tette, amit parancsoltak neki.
\r\nN\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb azt\u00e1n ez \u00far \u00f6sszeakadt a v\u00e1rosban az egyik r\u00e9gi bar\u00e1tj\u00e1val. \u00dagy meg\u00f6r\u00fclt a v\u00e1ratlan tal\u00e1lkoz\u00e1snak, hogy minden m\u00e1sr\u00f3l megfeledkezett. Bet\u00e9rtek egy fogad\u00f3ba, egyik kors\u00f3t a m\u00e1sik ut\u00e1n hajtott\u00e1k fel, azt\u00e1n megvacsor\u00e1ztak, majd \u00fajra ittak, egyre t\u00f6bbet, v\u00e9g\u00fcl pedig a bord\u00e9lyh\u00e1zban k\u00f6t\u00f6ttek ki. A h\u00f6lgyek j\u00f3ltartott\u00e1k a k\u00e9t bar\u00e1tot, \u00e9s m\u00e1snap reggel a mi ember\u00fcnk egy idegen szob\u00e1csk\u00e1ban \u00e9bredt. El\u0151sz\u00f6r nem tudta hol van, \u00e1m lassacsk\u00e1n derengeni kezdett mindaz, ami t\u00f6rt\u00e9nt, s hirtelen esz\u00e9be jutott az \u00f6rd\u00f6g. A bar\u00e1tja m\u00e1r elment. Kifizette a h\u00f6lgyeket, akiket most eg\u00e9szen m\u00e1snak l\u00e1tott, mint ahogy az el\u0151z\u0151 est\u00e9r\u0151l eml\u00e9kezett, \u00e9s hazasietett. Mikor bel\u00e9pett a kertbe, m\u00e1r sejtette, hogy valami \u00e9g. A konyh\u00e1b\u00f3l f\u00fcst sz\u00e1llt ki. Berontott a h\u00e1zba, \u00e9s megl\u00e1tta az \u00f6rd\u00f6g\u00f6t, amint a fapadl\u00f3s konyh\u00e1ban \u00fclve sz\u00edtja a t\u00fczet, s a ny\u00edlt l\u00e1ng f\u00f6l\u00f6tt ny\u00e1rson s\u00fcti a szomsz\u00e9d gyereket.<\/i><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kedves hang-ad\u00f3k! Engedj\u00e9k meg, hogy csak magunkr\u00f3l, vagyis azokr\u00f3l a hang-ad\u00f3kr\u00f3l besz\u00e9ljek, akiket \u00fct\u00e9s \u00e9r. Majd egy m\u00e1s alkalommal sz\u00f3ln\u00e9k azokr\u00f3l, akiket megsimogatnak, \u00e9s erre adnak hangot, vagy akiket valami m\u00e1s m\u00f3don \u00e9rintenek, \u00e9s tal\u00e1n meg sem sz\u00f3lalnak. Szerencse-kalauzom rekl\u00e1mfigur\u00e1ja a francia k\u00f6lt\u0151, Henry Michaux lehetne, aki arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy \u00e9lete folyam\u00e1n mi volt […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630440,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400447","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400447","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400447"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400447\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2024385,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400447\/revisions\/2024385"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630440"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400447"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400447"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400447"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}