{"id":400448,"date":"2003-12-30T23:00:00","date_gmt":"2003-12-30T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400448"},"modified":"2003-12-30T23:00:00","modified_gmt":"2003-12-30T23:00:00","slug":"attila-szeke","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/attila-szeke\/","title":{"rendered":"Attila sz\u00e9ke"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

\r\nAttila sz\u00e9ke nem a hun fejedelem tr\u00f3nja, hanem az Attila\r\nnev\u0171 sz\u00e9tnyithat\u00f3 karsz\u00e9k, mely \u00e9ppen\r\n\u00f6t \u00e9ve ker\u00fclt "t\u00f6rv\u00e9nyes v\u00e9delem"\r\nal\u00e1. A term\u00e9k n\u00e9metorsz\u00e1gi eredet\u0171,\r\n\u00e9s onnan n\u00e9zve m\u00e9giscsak van n\u00e9mi k\u00f6ze\r\na Kelethez. Igaz, nem a hun, hanem a magyar kult\u00far\u00e1hoz.\r\nA sz\u00e9k elnevez\u00e9s\u00e9vel ui. tervez\u0151je, Norbert\r\nWangen a mestere, Kot\u00e1nyi Attila ir\u00e1nti tiszteletad\u00e1s\u00e1t\r\nfejezte ki. Wangen a D\u00fcsseldorfi M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n\r\nl\u00e1togatta Kot\u00e1nyi \u00f3r\u00e1it, \u00e9s az ott\r\nhallottak \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb is hatottak. A hat\u00e1s\r\nnem puszt\u00e1n a n\u00e9vad\u00e1s gesztus\u00e1ban mutatkozik\r\nmeg; enn\u00e9l t\u00f6bbr\u0151l van sz\u00f3. A sz\u00e9k nem\r\n\u00e9ppen k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges konstrukci\u00f3: \u00fcl\u0151lapja\r\n\u00e9s h\u00e1tt\u00e1ml\u00e1ja a sz\u00e9k tengelye ment\u00e9n\r\nszabadon k\u00f6veti a rajta \u00fcl\u0151 mindenkori testhelyzet\u00e9t,\r\nmik\u00f6zben mindv\u00e9gig meg\u0151rzi stabilit\u00e1s\u00e1t,\r\n\u00e9s rajta \u00fclve – a hintasz\u00e9kkel ellent\u00e9tben –\r\nnem kelti a haj\u00f3z\u00e1s k\u00e9pzet\u00e9t. Ez az \u00fcl\u0151alkalmatoss\u00e1g\r\na hajl\u00e9konys\u00e1gnak \u00e9s a szil\u00e1rds\u00e1gnak\r\nazt a saj\u00e1tos egyens\u00faly\u00e1t mutatja, ami Kot\u00e1nyi\r\nAttila gondolkod\u00e1s\u00e1nak is jellemz\u0151je. <\/p>\r\n

Kot\u00e1nyit\r\na szellemi rugalmass\u00e1g \u00e9s a hajl\u00edthatatlans\u00e1g\r\noly ritka egyens\u00faly\u00e1ra nem a fels\u0151bb oktat\u00e1si\r\nint\u00e9zm\u00e9nyek, mint ink\u00e1bb mesterei \u00e9s bar\u00e1tai,\r\ntov\u00e1bb\u00e1 az \u00e9let iskol\u00e1ja vezett\u00e9k,\r\nmelyen ugyancsak \u00e1tment n\u00e9h\u00e1ny kem\u00e9nyebb kurzuson.\r\nMik\u00f6zben a M\u0171egyetemen \u00e9p\u00edt\u00e9szetet tanult,\r\nmegkereste Hamvas B\u00e9l\u00e1t, aki tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1v\u00e1\r\nfogadta. De mester\u00e9v\u00e9 m\u00e9gis a filoz\u00f3fia \u00e9s\r\na kalligr\u00e1fia m\u0171v\u00e9szet\u00e9t egyar\u00e1nt magas\r\nfokon m\u0171vel\u0151 Szab\u00f3 Lajos v\u00e1lt, akivel Hamvas\r\nbar\u00e1ti k\u00f6r\u00e9ben tal\u00e1lkozott. Ez a k\u00f6t\u0151d\u00e9s\r\nolyannyira er\u0151s volt, hogy 1956 ut\u00e1n k\u00f6z\u00f6s terv\r\nszerint el\u0151bb Br\u00fcsszelbe, majd D\u00fcsseldorfba t\u00e1voztak.\r\nAz emigr\u00e1ci\u00f3s h\u00e1nyattat\u00e1s felbomlasztotta\r\ncsal\u00e1dj\u00e1t, Szab\u00f3hoz azonban – annak 1967-ben bek\u00f6vetkezett\r\nhal\u00e1l\u00e1ig – rendk\u00edv\u00fcl intenz\u00edv kapcsolat\r\nf\u0171zte.
\r\nMostans\u00e1g val\u00f3ban keveseknek adatik meg az – mint Kot\u00e1nyi\r\negy berlini bar\u00e1tja egyszer megjegyezte -, hogy 20 \u00e9vig\r\nhallgass\u00e1k mester\u00fcket. A tan\u00edtv\u00e1ny tev\u00e9kenys\u00e9ge\r\nazonban nem mer\u00fclt ki a mester\u00e9vel folytatott konverz\u00e1ci\u00f3kban.\r\nKot\u00e1nyi azon kev\u00e9ssz\u00e1m\u00fa magyarok egyike, akik\r\nsz\u00e1m\u00e1ra az emigr\u00e1ci\u00f3 nem t\u00f6r\u00e9ssel\r\n\u00e9s orient\u00e1ci\u00f3veszt\u00e9ssel j\u00e1rt. M\u00e1r\r\na kezdeti izol\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zepette, a br\u00fcsszeli \u00e9vekben\r\nkapcsolatot tal\u00e1lt a kort\u00e1rs alkot\u00f3k \u00e9lvonal\u00e1val,\r\n\u00e9s r\u00e9szt vett a k\u00e9s\u0151bb elh\u00edres\u00fclt\r\nSzitu\u00e1cionista Internacion\u00e1l\u00e9 k\u00f6r\u00e9ben.\r\nEz a f\u0151k\u00e9nt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szekb\u0151l\r\n\u00e1ll\u00f3 csoport nem csak a m\u0171v\u00e9szetben, hanem\r\na sz\u00e9lesebb szoci\u00e1lis mez\u0151ben is nagy hat\u00e1s\u00fanak\r\nbizonyult. A 68-as di\u00e1kmozgalmak egyik legf\u0151bb erjeszt\u0151j\u00e9v\u00e9\r\nv\u00e1lt. K\u00f6r\u00fckb\u0151l ered nem egy korabeli p\u00e1rizsi\r\njelsz\u00f3, \u00edgy a "K\u00e9pzeletet a hatalomra!"\r\nk\u00f6vetel\u00e9se is. (M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, mire vezet\r\naz, ha egy hatalom elkezd k\u00e9pzelegni.) Kot\u00e1nyinak egy\u00e9bk\u00e9nt\r\nis m\u00e1s elk\u00e9pzel\u00e9sei voltak a hatalom szellem\u00e9r\u0151l,\r\nill. a szellem hatalm\u00e1r\u00f3l, aminek hangot is adott. Ez\u00e9rt\r\nazt\u00e1n, a korabeli intellektu\u00e1lis P\u00e1rizs sztalinista\r\nsz\u00f3haszn\u00e1lata szerint, af\u00e9le "vall\u00e1sos\r\nelhajl\u00f3nak" lett min\u0151s\u00edtve…<\/p>\r\n

\r\nD\u00fcsseldorfba telep\u00fcl\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en egy\r\ntervez\u0151irod\u00e1ban dolgozott, majd elkezdte m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t\r\naz ottani m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1n. Tan\u00edt\u00f3i\r\nt\u00e9nyked\u00e9se – Wangen mellett m\u00e1s tan\u00edtv\u00e1nyok\r\ntan\u00fas\u00e1ga szerint is – eredm\u00e9nyes volt. Ebben alighanem\r\nfel-der\u00edt\u0151 hajlama, tov\u00e1bb\u00e1 az a ritka k\u00e9pess\u00e9ge\r\nj\u00e1tszott k\u00f6zre, mely a trad\u00edci\u00f3k eleven k\u00e9pviselet\u00e9t\r\na mindenkori \u00faj ir\u00e1nti \u00e9ber figyelemmel tudja t\u00e1rs\u00edtani.\r\nAz el\u0151bbire Szab\u00f3 Lajos saj\u00e1tos biblicizmusa vezette,\r\nmely a dial\u00f3gikus gondolkod\u00f3khoz – Buberhez, Rosenzweighez\r\n\u00e9s – a k\u00f6zelmultban magyarul is megjelent – Ferdinand Ebnerhez\r\nhasonl\u00f3an az \u00c9n-Te-Sz\u00f3 alaprealit\u00e1s\u00e1b\u00f3l\r\nindult ki. A trad\u00edci\u00f3 \u00e9s a mindenkori modern tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak\r\nlehet\u0151s\u00e9gfelt\u00e9tel\u00e9t tal\u00e1n nem is lehet\r\nann\u00e1l t\u00f6m\u00f6r\u00f6bben le\u00edrni, mint ahogy ezt Szab\u00f3\r\nLajos az egyh\u00e1zr\u00f3l mondott szavaival megfogalmazta: "az\r\nalkot\u00f3k id\u0151feletti sziv\u00e1rv\u00e1nysz\u00f6vets\u00e9ge\r\na kinyilatkoztat\u00e1s f\u00e9ny\u00e9ben". A modern szellemi\r\nfejlem\u00e9nyek, kiv\u00e1lt a m\u0171v\u00e9szeti absztrakci\u00f3\r\nir\u00e1ny\u00e1ba Kot\u00e1nyi Attila antenn\u00e1i m\u00e9g\r\na 40-es \u00e9vekben, az Eur\u00f3pai Iskola k\u00f6zels\u00e9g\u00e9ben\r\n\u00e9lesedtek ki, \u00e9s az\u00f3ta is t\u00f6retlen intenzit\u00e1ssal\r\nm\u0171k\u00f6dnek. Gondolkod\u00e1s\u00e1ban \u00e9ppoly kev\u00e9ss\u00e9\r\nhagytak nyomot a korl\u00e1tolts\u00e1g \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl\r\nk\u00f6telez\u0151 mint\u00e1i \u00e9s diskurzusai, mint a Nagy Nemzeti\r\nM\u00faltr\u00f3l vagy a Megv\u00e1lt\u00f3 Napnyugatr\u00f3l\r\nd\u00e9delgetett m\u00edtoszok. (Amivel egyszersmind azt is demonstr\u00e1lja,\r\nhogy milyen lehetett eredetileg errefel\u00e9 – az \u00farhatn\u00e1m\r\npolg\u00e1ri, majd szocre\u00e1l elh\u00fcly\u00fcl\u00e9st\u0151l\r\nmentes – szellemi ember, akikb\u0151l az \u0151 nemzed\u00e9k\u00e9b\u0151l,\r\na 70-en t\u00fal, nem sokan akadnak.) Az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedek\r\negyik m\u0171v\u00e9szeti centrum\u00e1ban \u00e9lt – koll\u00e9g\u00e1i\r\nk\u00f6zt volt pl. Joseph Beuys \u00e9s Nam June Paik – , s mivel k\u00f6zvetlen\r\ntapasztalata volt a szellemi szc\u00e9n\u00e1kr\u00f3l, r\u00e9szt\r\nvett vit\u00e1iban, ez\u00e9rt nem is t\u00e1pl\u00e1lt ill\u00fazi\u00f3kat\r\na milyens\u00e9g\u00fck fel\u0151l. <\/p>\r\n

Kot\u00e1nyi\r\n– saj\u00e1t meghat\u00e1roz\u00e1sa szerint – zenbuddhizmust \u00e9s\r\n(anonim) alkohol\u00f3gi\u00e1t tan\u00edtott. (Ut\u00f3bbira\r\nnem saj\u00e1t szenved\u00e9lye, hanem csal\u00e1di okok k\u00e9sztett\u00e9k.)\r\nA buddhizmus eleven\u00edt\u0151 erej\u00e9t m\u00e9g pop-buddhizmuss\u00e1\r\n(Umberto Eco) v\u00e1l\u00e1sa el\u0151tt, nagy eur\u00f3pai k\u00f6zvet\u00edt\u0151i\r\n– Dumoulin, Enomiya-Lasalle – r\u00e9v\u00e9n fedezte fel a maga sz\u00e1m\u00e1ra.\r\nA 90-es \u00e9vek elej\u00e9n Budapesten, a szabbatr\u00f3l tartott\r\nel\u0151ad\u00e1s-sorozat\u00e1ban ezek a t\u00e1vol-keleti tan\u00edt\u00e1sok\r\n\u00e9s tanuls\u00e1gok tett\u00e9k hallgat\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra\r\nis bel\u00e1that\u00f3v\u00e1 a feled\u00e9sbe veszett h\u00e9ber\r\n\u00e9s kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1nyokat.
\r\nKot\u00e1nyi – k\u00f6zel egy \u00e9vtizede k\u00f6tetlen kutat\u00f3k\u00e9nt\r\n-, majdnem hazatelep\u00fclt. Budai lak\u00e1s\u00e1ban \u00e1ll\r\naz Attila nev\u0171 sz\u00e9k egy (tisztelet)p\u00e9ld\u00e1nya\r\nis, amibe vend\u00e9gei telepedhetnek bele. L\u00e1togat\u00f3k,\r\nf\u0151leg a fiatalabb nemzed\u00e9k k\u00f6r\u00e9b\u0151l, gyakran\r\nfordulnak meg n\u00e1la, akiknek olykor – akad\u00e9miai titulusok\r\n\u00e9s tags\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl is – sz\u00e9kfoglal\u00f3\r\nszint\u0171 el\u0151ad\u00e1sokat tart. M\u00e1skor csak besz\u00e9lget,\r\nde ezek nem ritk\u00e1n – Szab\u00f3 szav\u00e1val sz\u00f3lva\r\n– "gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9sek".\r\nMint af\u00e9le mester, majd minden vele val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s\r\nsor\u00e1n bef\u00e9szkeli mag\u00e1t a fejembe egy-egy mondata,\r\negy koannak megfelel\u0151 erej\u0171 nyugtalan\u00edt\u00f3 keresztk\u00f6t\u00e9s.\r\nAmit csak \u0151 \u00e9s csak itt tudott tudatni. Velem, Veled, Vele.\r\nK\u00f6zben persze \u00e9let is van, t\u00falb\u0151s\u00e9g, meg\r\nminden. R\u00e1 is az a jelmondat \u00e1ll, ami P\u00e1rizs c\u00edmer\u00e9ben\r\nolvashat\u00f3: "Inog, de nem s\u00fcllyed el". <\/p>\r\n

<\/p>\r\n

(1998)<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Attila sz\u00e9ke nem a hun fejedelem tr\u00f3nja, hanem az Attila nev\u0171 sz\u00e9tnyithat\u00f3 karsz\u00e9k, mely \u00e9ppen \u00f6t \u00e9ve ker\u00fclt "t\u00f6rv\u00e9nyes v\u00e9delem" al\u00e1. A term\u00e9k n\u00e9metorsz\u00e1gi eredet\u0171, \u00e9s onnan n\u00e9zve m\u00e9giscsak van n\u00e9mi k\u00f6ze a Kelethez. Igaz, nem a hun, hanem a magyar kult\u00far\u00e1hoz. A sz\u00e9k elnevez\u00e9s\u00e9vel ui. tervez\u0151je, Norbert Wangen a mestere, Kot\u00e1nyi Attila ir\u00e1nti […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630441,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400448","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400448","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400448"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400448\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630441"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400448"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400448"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400448"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}