{"id":400451,"date":"2007-05-29T22:00:00","date_gmt":"2007-05-29T21:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400451"},"modified":"2022-06-14T08:57:31","modified_gmt":"2022-06-14T07:57:31","slug":"hajas-tibor-es-a-szakralis-test","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/documenta12-folyoirat-projekt\/hajas-tibor-es-a-szakralis-test","title":{"rendered":"Hajas Tibor \u00e9s a szakr\u00e1lis test"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n
\"img\"<\/a><\/td>\r\n\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
documenta12 foly\u00f3irat-projekt<\/a><\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n<\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/div>\r\n
\r\n

 <\/p>\r\n

Hajas Tibor a hetvenes \u00e9vek nemzetk\u00f6zi szinten is elismert performansz m\u0171v\u00e9sze volt. Univerz\u00e1lis alkot\u00f3, akit torz\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl nem lehet kateg\u00f3ri\u00e1kba k\u00e9nyszer\u00edteni. A k\u00f6lt\u00e9szet fel\u0151l \u00e9rkezett a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szethez, \u00e9s 1980-ban bek\u00f6vetkezett korai hal\u00e1l\u00e1ig t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Vet\u0151 J\u00e1nossal<\/em> egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve a magyar neoavantg\u00e1rd egyik k\u00f6zponti alakjak\u00e9nt tev\u00e9kenykedett.<\/p>\r\n

Az absztrakt expresszionizmus \u00e9s az informel fest\u00e9szet ki\u00fcresed\u00e9se ut\u00e1n a korszak sz\u00e1mos alkot\u00f3ja a direkt akci\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1ba indulva v\u00e9lte meg\u00faj\u00edthat\u00f3nak a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e1ltal k\u00edn\u00e1lt lehet\u0151s\u00e9geket. A t\u00e1blak\u00e9p t\u00e9telezett hal\u00e1la a test-m\u00e9dium \u00fajrafelfedez\u00e9s\u00e9hez vezetett. A k\u00e9pfel\u00fclet visszair\u00e1ny\u00edt\u00e1sa az \u201eeredetre\u201d kiforgatja a t\u00e1rgyakat, testeket a s\u00edk fel\u00fclet redukci\u00f3j\u00e1b\u00f3l, \u00e9s egy val\u00f3s\u00e1gos, de egy\u00fattal fenyeget\u0151bb t\u00e9rben rekonstru\u00e1lja a h\u00fast, a dolgot \u00e9s a cselekv\u00e9st.<\/p>\r\n

A korszak rokon \u00e1ramlatait\u00f3l m\u00e9gis elk\u00fcl\u00f6n\u00edti Hajast a szakralit\u00e1s \u00e9s a transzcendencia ir\u00e1nti monom\u00e1ni\u00e1s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se. A \u201esaj\u00e1t test\u201d anal\u00edzis\u00e9nek, lebont\u00e1s\u00e1nak-fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek t\u00e9tje n\u00e1la egy szakr\u00e1lis kij\u00e1rat keres\u00e9se. Hajas paradoxonokb\u00f3l m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1got gerjeszt\u0151 gondolkod\u00e1sa sz\u00e1m\u00e1ra a testben l\u00e9tez\u00e9s egyszerre sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 \u00e9s lehetetlen. Ebb\u0151l a fesz\u00fclts\u00e9gb\u0151l pr\u00f3b\u00e1lnak energi\u00e1t csiholni akci\u00f3i, melyek egy szubjekt\u00edv \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9s k\u00eds\u00e9rleti st\u00e1ci\u00f3it r\u00f6gz\u00edtik.<\/p>\r\n

A konceptu\u00e1lis performansz<\/b><\/p>\r\n

A direkt akci\u00f3k egyik fajt\u00e1ja jellegzetesen m\u00e9diumkritikai jelleggel b\u00edrt \u00e9s egyfajta meta-\u00e1ll\u00e1spontot pr\u00f3b\u00e1lt elfoglalni, melyb\u0151l analiz\u00e1lhat\u00f3nak v\u00e9lte a realit\u00e1s-sz\u00f6veg-m\u0171t\u00e1rgy egy\u00fcttest. Ez a m\u00e9diumkritika az emberi jelenl\u00e9t k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9nek a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s a mindenkori m\u00e9dium identit\u00e1s-gener\u00e1l\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lta. A hatvanas \u00e9vekbeli performansznak ez az \u00e1ga a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szettel mutat rokons\u00e1got, \u00e9s egyik reprezent\u00e1ns alakjak\u00e9nt Peter Weibelt lehetne megnevezni. Weibelre \u00e9s erre az \u201eir\u00e1nyzatra\u201d k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jellemz\u0151 a \u201et\u00e9rben struktur\u00e1lt nyelvi kontextus elemz\u00e9se, mely egy \u00faj nyelvi helyzetet teremt, amelyhez t\u00f6bbf\u00e9le jelent\u00e9st kapcsolhatunk<\/em> \u201d 1<\/u><\/a>.<\/p>\r\n

Hajas Tibor szempontj\u00e1b\u00f3l az\u00e9rt relev\u00e1ns ez a konceptu\u00e1lis felfog\u00e1s, mert korai fot\u00f3-objektjeiben \u00e9s pre-performanszaiban (N\u00e9pszabads\u00e1g c\u00edmoldala (1976) Haszn\u00e1ld a hangomat (1973), Lev\u00e9l bar\u00e1tomnak P\u00e1rizsba (1975))<\/em> er\u0151sen domin\u00e1l ez a m\u00e9diumkritikai, nyelv-filoz\u00f3fiai be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g. Hajas sz\u00e1m\u00e1ra ekkor (de a k\u00e9s\u0151bbiek sor\u00e1n is) az a legfontosabb k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi hiteles\u00edti, mi konstitu\u00e1lja az identit\u00e1st. \u00c1ll\u00e1spontja szerint a test-identit\u00e1shoz kapcsolhat\u00f3 nyomok, identifik\u00e1ci\u00f3s dokumentumok, mint p\u00e9ld\u00e1ul a hang, a tulajdonn\u00e9v, a szem\u00e9lyes nyelvi k\u00f6zl\u00e9s mind konstrukci\u00f3, \u00edgy manipul\u00e1lhat\u00f3, kombin\u00e1lhat\u00f3. A \u201eszem\u00e9lyazonoss\u00e1g\u201d val\u00f3j\u00e1ban egy olyan fikci\u00f3, melyet a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9diumok ki \u00e9s- elhaszn\u00e1l\u00e1sa alapvet\u0151en befoly\u00e1sol. \u00d6nmagunkat modellezz\u00fck a megnyilatkoz\u00e1s mindenkori anyag\u00e1ban, vagy helyesebben: ez az anyag, m\u00e9dium modellez minket.<\/p>\r\n

Ez a tanuls\u00e1g Hajas h\u00edres modell-man\u00f6ken metafor\u00e1j\u00e1nak az eredete. Agyonid\u00e9zet kijelent\u00e9se szerint: \u201eNem az ember csin\u00e1lja a k\u00e9pet, hanem a k\u00e9p csin\u00e1lja az embert.\u201d 2<\/u><\/a><\/p>\r\n

A b\u00e9csi akcionizmus \u00e9s Hajas Tibor<\/b><\/p>\r\n

Peter Weibel nev\u00e9nek eml\u00edt\u00e9se abb\u00f3l a szempontb\u00f3l is adekv\u00e1t, hogy szem\u00e9lye k\u00f6thet\u0151 a hatvanas \u00e9vekbeli direkt akci\u00f3 egy m\u00e1sik ir\u00e1nyzat\u00e1hoz, mely csoportosul\u00e1s Hajas \u00e9rett korszak\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen relev\u00e1ns lehet. A b\u00e9csi akcionizmus n\u00e9ven elh\u00edres\u00fclt mozgalom megeml\u00edt\u00e9se egyr\u00e9szt az\u00e9rt is fontos, mert a m\u00e9lyszerkezeti kapcsolatok mellett a Hajasr\u00f3l val\u00f3 magyar recepci\u00f3s besz\u00e9det is meghat\u00e1rozhatja a b\u00e9csiek k\u00f6r\u00fcl kialakult itthoni diskurzus. Ezen argument\u00e1ci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1sok n\u00e9melyik\u00e9t \u00e9n is transzpon\u00e1lhat\u00f3nak tartom, viszont van olyan, amit \u00e9n mind a b\u00e9csiek, mind Hajas eset\u00e9ben problematikusnak \u00edt\u00e9lek meg.<\/p>\r\n

A direkt akci\u00f3 testhez \u201efolyamod\u00e1sa\u201d \u00fagy is interpret\u00e1lhat\u00f3, hogy az alkot\u00f3k a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti trad\u00edci\u00f3t\u00f3l terhelt k\u00e9pt\u00e9r helyett egy tiszt\u00e1bb, hat\u00e1st\u00f6rt\u00e9netileg kev\u00e9sb\u00e9 tele\u00edrt fel\u00fcletet kerestek. Az \u201e\u00edratlan\u201d test, a tiszta korporealit\u00e1s viszont maga is fikci\u00f3, hiszen a kereszt\u00e9ny Eur\u00f3pa kultur\u00e1lis hagyom\u00e1ny\u00e1nak k\u00f6zponti referenciapontja a feh\u00e9r f\u00e9rfi megk\u00ednzott teste, s az elit- gondolkod\u00e1s \u00e9vezredek \u00f3ta a test-l\u00e9lek dichot\u00f3mia felold\u00e1sa vagy meg\u0151rz\u00e9se k\u00f6r\u00fcl bontakozik ki. A test csak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakr\u00e1lis \u00e9s filoz\u00f3fiai hatalmi diskurzusok vonz\u00e1ster\u00e9ben gondolhat\u00f3 el, minden szerv, minden testdarab \u00e9s funkci\u00f3 egyfajta kultur\u00e1lis lefedetts\u00e9gben, \u00e1rny\u00e9kol\u00e1sban k\u00f6zel\u00edthet\u0151 csak meg. A korporalit\u00e1s t\u00falterhelt, megk\u00f6zel\u00edthetetlen. A b\u00e9csi akcionizmust lehet \u00fagy \u00e9rtelmezni, mint ami ennek a megk\u00f6zel\u00edthetetlens\u00e9gnek, k\u00f6zvetetts\u00e9gnek az \u00f6ndestrukt\u00edv felt\u00f6r\u00e9s\u00e9ben \u00e9rdekelt. \u00c1ll\u00edthat\u00f3, hogy egy tiszt\u00e1bb, referenci\u00e1kt\u00f3l mentes t\u00e9rbe akart\u00e1k robbantani a testis\u00e9get, s ennek a robbant\u00e1snak egyik eszk\u00f6ze a penitencia, az \u00f6nb\u00fcntet\u00e9s. F\u00f6ld\u00e9nyi F. L\u00e1szl\u00f3 \u00edgy fogalmaz: \u201eA b\u00e9csiek eg\u00e9sz tev\u00e9kenys\u00e9ge arra ir\u00e1nyul, hogy az emberi testet kiszak\u00edtsa a \u201et\u00e1rsadalmi konszenzusb\u00f3l\u201d, a mindent bebor\u00edt\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3b\u00f3l, s \u2013 ak\u00e1r elpuszt\u00edt\u00e1sa \u00e1r\u00e1n is \u2013 \u00f6nmag\u00e1v\u00e1 tegye, egyszeriv\u00e9, minden idegen parancst\u00f3l mentess\u00e9.\u201d 3<\/u><\/a><\/em><\/p>\r\n

Persze ez a felfog\u00e1s az ir\u00e1nyzaton bel\u00fcl a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alkot\u00f3i attit\u0171d\u00f6k szerint artikul\u00e1l\u00f3dott tov\u00e1bb, de m\u00e9gis megfigyelhet\u0151 egy de- \u00e9s rekonstru\u00e1l\u00f3 dialektika. Sz\u00fclet\u00e9s a kiolt\u00e1sb\u00f3l<\/em>, ahogy G\u00fcnter Brus hirdette. A \u201etele\u00edrt\u201d testet az \u00e9rz\u00e9keny, hom\u00e1lyos, t\u00e1madhat\u00f3 pontok ment\u00e9n kell er\u0151szakkal sz\u00e9tforg\u00e1csolni, majd \u00fajb\u00f3l \u00f6sszerakni. Ezek a hom\u00e1lyos pontok pedig azok, ahol a test-\u00e9n szoci\u00e1lis-kultur\u00e1lis lefedetts\u00e9g\u00e9n \u00e1tsziv\u00e1rog a puszta \u00e9let intimit\u00e1sa, \u00e9s ennek az intimit\u00e1snak a botr\u00e1nya. Ez a botr\u00e1ny valamilyen \u00e9rtelemben a test \u201eM\u00e1sik\u00e1hoz\u201d k\u00f6t\u0151dik. Julia Kristeva szerint 4<\/u><\/a> a tiszta \u00e9s szoci\u00e1lisan megfelel\u0151 test l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek \u00e1ra az abjekci\u00f3<\/em>, azaz a tiszt\u00e1talan nemk\u00edv\u00e1natos tulajdons\u00e1gok, jelens\u00e9gek elutas\u00edt\u00e1sa, az \u201eabjekt\u201d<\/em> l\u00e9trehoz\u00e1sa. Ez azt jelenti, hogy az egy\u00e9nnek a t\u00e1rsadalom testtel kapcsolatos kultur\u00e1lis norm\u00e1ival kompatibilis, \u201enormak\u00f6vet\u0151 saj\u00e1t test\u201d megalkot\u00e1s\u00e1hoz a norm\u00e1val ellent\u00e9tes testi vonatkoz\u00e1sokat, tulajdons\u00e1gokat, z\u00f3n\u00e1kat mintegy le kell v\u00e1lasztania testk\u00e9p\u00e9r\u0151l, testi identit\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u201etest-szelfj\u00e9r\u0151l\u201d. Ezek a tiszt\u00e1talans\u00e1g \u00e9s abnormalit\u00e1s k\u00e9pzeteivel \u00f6sszemosott testt\u00e1jak, tulajdons\u00e1gok az abjekt<\/em> fogalm\u00e1ba s\u0171r\u0171s\u00f6dnek \u00f6ssze \u00e9s benne t\u00e1rgyiasulnak. Az abjekt<\/em> fogalmi holdudvar\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik m\u00e9g a fert\u0151z\u0151-burj\u00e1nz\u00f3 virulens jelleg \u00e9s a hullad\u00e9k-konnot\u00e1ci\u00f3. A mesters\u00e9gesen szabv\u00e1nyos\u00edtott testtel szemben mintegy ellens\u00e9gk\u00e9pk\u00e9nt funkcion\u00e1l, mert term\u00e9szet\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an l\u00e1zad\u00f3: nem tiszteli a t\u00e1rsadalmi kontroll alatt tartott test-\u00e9n hat\u00e1rait. Kontroll n\u00e9lk\u00fcli \u00e9s \u00e1lland\u00f3 intervenci\u00f3val fenyeget. Az abjekt <\/em>a M\u00e1sik, az Idegen, szennyez\u0151, bepiszk\u00edt\u00f3 tulajdons\u00e1gaival kapcsolatos fant\u00e1zi\u00e1k konkr\u00e9t \u00e9s szimbolikus \u00e9rtelemben val\u00f3 megjelen\u00edt\u00e9se.<\/p>\r\n

Az abjekt <\/em>er\u0151szakos megid\u00e9z\u00e9se, kit\u00e1g\u00edt\u00e1sa felem\u00e9sztheti a szoci\u00e1lis testet, de az akcionist\u00e1k hittek abban, hogy ezzel az elj\u00e1r\u00e1ssal fel\u00e9p\u00edthet\u0151 egy a torz\u00edt\u00f3 m\u00e9diumokt\u00f3l, norm\u00e1kt\u00f3l mentes, szabad test-identit\u00e1s. Hajas Tibor m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek (Dark Flash<\/em>-t\u0151l a Ch\u00f6d<\/em> c. performanszig) k\u00e9s\u0151i korszaka is hasonl\u00f3 (t\u00e9t)k\u00e9rd\u00e9sek k\u00f6r\u00fcl bonyol\u00f3dik. A konceptu\u00e1lis m\u00e9dium-elemz\u00e9s m\u00f3dszereit a v\u00e9gs\u0151 anyagra, a testre alkalmazza, de bel\u00e1tja, hogy egy \u00e9rv\u00e9nyes identit\u00e1s csak a negativit\u00e1sb\u00f3l zsarolhat\u00f3 ki. Csak a katasztr\u00f3fahelyzet \u00e1ltal s\u00fajtott, megk\u00ednzott test \u201e\u00f6n-elhagy\u00e1sa\u201d az a m\u00f3d, mely sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rv\u00e9nyesen reprezent\u00e1lhatn\u00e1 az \u00c9n megalkot\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1t: \u201eA k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00e1s elker\u00fcl\u00e9se csak a teljes kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g \u00e1ltal lehets\u00e9ges, csak a katasztr\u00f3fa megsemmis\u00edt\u0151 tapasztalat\u00e1ban tal\u00e1lhat valaki \u00f6nmag\u00e1ra, nyerheti el a saj\u00e1t idej\u00e9t \u00e9s t\u00f6ltheti be a saj\u00e1t sors\u00e1t.\u201d 5<\/u><\/a><\/em><\/p>\r\n

A \u201esz\u00fclet\u00e9s a kiolt\u00e1sb\u00f3l\u201d logik\u00e1ja Hajas eset\u00e9ben is m\u0171k\u00f6dni l\u00e1tszik, de az ut\u00f3pikus elk\u00e9pzel\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyei k\u00e9ts\u00e9gesek. Mind eszt\u00e9tikai \u00e9s mind etikai hangs\u00fallyal feltehet\u0151 az a Radn\u00f3ti S\u00e1ndort id\u00e9z\u0151 k\u00e9rd\u00e9s: \u201eA (test) k\u00e9ppel val\u00f3 gy\u0171l\u00f6lk\u00f6d\u0151 el\u00e9gedetlens\u00e9g, a (test)k\u00e9prombol\u00e1s tettei visszav\u00e1ltozhatnak-e (test) k\u00e9pp\u00e9?\u201d 6<\/u><\/a><\/p>\r\n

Az \u00f6ndestrukt\u00edv performansz \u00e9s a szakralit\u00e1s<\/b><\/p>\r\n

Ezen a ponton \u00e9rkezt\u00fcnk el ennek az \u00edr\u00e1snak a k\u00f6zponti aspektus\u00e1hoz, a szakralit\u00e1s t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz. Az \u00f6ndestrukt\u00edv body-art egyes form\u00e1i (Hajas\u00e9 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen) mind az \u00e9rtelmez\u0151, mind a m\u0171v\u00e9sz oldal\u00e1r\u00f3l bizonyos vall\u00e1si konnot\u00e1ci\u00f3k, hagyom\u00e1ny-sejtelmek m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9t teszik lehet\u0151v\u00e9. E koncepci\u00f3 szerint, a fentebb le\u00edrt abjekt fogalom mint\u00e1j\u00e1ra, a test \u201em\u00f6g\u00fcl\u201d el\u0151sziv\u00e1rg\u00f3 k\u00f6zeg azonos\u00edthat\u00f3 lenne a szent, a szents\u00e9g ter\u00e9vel \u00e9s a m\u0171v\u00e9sz csak saj\u00e1t prof\u00e1n, \u201eb\u0171n\u00f6s\u201d kiterjed\u00e9s\u00e9nek kiolt\u00e1s\u00e1val, provok\u00e1l\u00e1s\u00e1val, fel\u00e1ldoz\u00e1s\u00e1val sz\u00fclethetne \u00fajra egy reszakraliz\u00e1lt M\u00e1sikban. Ez a v\u00e1lt\u00e1s egyfajta ontol\u00f3giai ugr\u00e1s, hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9s lenne, hiszen a k\u00e9nyszer\u0171, de v\u00e1llalhatatlan \u201eitt\u201d-b\u0151l, a test egy k\u00f6zelebbr\u0151l meg nem hat\u00e1rozott, az Abszol\u00fatum predik\u00e1tumaival rendelkez\u0151 \u201eott\u201d-ba menne \u00e1t. Ez az elk\u00e9pzel\u00e9s egyszerre t\u00e1pl\u00e1lkozik a kereszt\u00e9ny trad\u00edci\u00f3 elemeib\u0151l \u00e9s a kereszt\u00e9nys\u00e9g el\u0151tti kultuszok, mitol\u00f3gi\u00e1k formakincs\u00e9b\u0151l<\/p>\r\n

A destrukt\u00edv akci\u00f3 e nehezen legitim\u00e1lhat\u00f3 ig\u00e9nybejelent\u00e9se a k\u00f6z\u00e9pkori v\u00e9rtan\u00fa trad\u00edci\u00f3ra, \u00e9s a vir dolorumra<\/em>, a sebekt\u0151l bor\u00edtott Krisztussal val\u00f3 \u201elegv\u00e9resebb azonoss\u00e1g\u201d (die allerblutigste Glicheit<\/em>) meg\u00e9l\u00e9s\u00e9re utal vissza. A destrukt\u00edv akci\u00f3 saj\u00e1t \u201eszakr\u00e1lis legitim\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u201d az ezekre a hagyom\u00e1nyokra val\u00f3 motivikus r\u00e1kapcsol\u00f3d\u00e1s \u00e1ltal v\u00e9li megteremthet\u0151nek.<\/p>\r\n

\u201eKonkr\u00e9t form\u00e1ban a ruh\u00e1k megszaggat\u00e1s\u00e1val, a test gy\u00f6trelmeivel, a b\u0171nb\u00e1nat, a vezekl\u00e9s gyakorl\u00e1s\u00e1val, a nyilv\u00e1nos \u00f6nkorb\u00e1csol\u00f3 menetekkel megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k kollekt\u00edv \u00e9lm\u00e9nny\u00e9 tenni a vall\u00e1si penitenci\u00e1t, amely \u00edgy \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9 tette \u00e9s szoci\u00e1lis tartalommal ruh\u00e1zta fel az evang\u00e9liumok tan\u00edt\u00e1sait. E folyamat sor\u00e1n a testi szenved\u00e9s minden k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb altruizmus n\u00e9lk\u00fcli \u00f6nc\u00e9l, a testt\u00e9 lett ig\u00e9vel, Krisztus megv\u00e1lt\u00f3 szenved\u00e9s\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 azonosul\u00e1s eszk\u00f6ze lett.\u201d 7<\/u><\/a><\/em><\/p>\r\n

A b\u00e9csi akcionizmus \u00e9s Hajas kultur\u00e1lisan nyitottak voltak a megid\u00e9zhet\u0151 trad\u00edci\u00f3k eredet\u00e9t illet\u0151en, hiszen az ontol\u00f3giai hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9s folyamat\u00e1nak vizu\u00e1lis kereteihez mind a tibeti misztika, mind a g\u00f6r\u00f6g Dion\u00fcszosz m\u00edtosz elemeit is felhaszn\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\r\n

Hermann Nitsch O.M. sz\u00ednh\u00e1z\u00e1nak hat\u00e1st\u00f6rt\u00e9neti elemz\u00e9s\u00e9hez, vagy Hajas k\u00e9s\u0151i mot\u00edvumainak azonos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a fenti forr\u00e1sok, trad\u00edci\u00f3k m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti vizsg\u00e1lat\u00e1t adekv\u00e1tnak tartom, viszont az \u201eontol\u00f3giai hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9s\u201d k\u00e9rd\u00e9se val\u00f3j\u00e1ban nem, vagy nem csup\u00e1n eszt\u00e9tikai k\u00e9rd\u00e9s. A szakr\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9s azzal a vesz\u00e9llyel fenyeget, hogy a m\u0171alkot\u00e1s elt\u00e1volodik az eszt\u00e9tika szf\u00e9r\u00e1j\u00e1t\u00f3l, s \u00f6nmag\u00e1t kultikus t\u00e1rgyk\u00e9nt, r\u00edtusk\u00e9nt alkotja meg. Az \u201eontol\u00f3giai ugr\u00e1s\u201d egy reflekt\u00e1lhatatlan k\u00f6zegbe vezet, mely ellen\u00e1ll az eszt\u00e9tikai \u00edt\u00e9letnek \u00e9s csup\u00e1n a beavatott el\u0151tt t\u00e1rul fel. A szent, a szents\u00e9g, az isten\u00fcl\u00e9s fogalmai hangs\u00falyos szerepet t\u00f6ltenek be Hajas m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben, ez\u00e9rt \u00e9rdemes egy olyan interpret\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zeget teremteni, mely k\u00e9pes a m\u0171alkot\u00e1s metafizikai, szakr\u00e1lis vonatkoz\u00e1sait is reflekt\u00e1lni. Ehhez ny\u00fajthat seg\u00edts\u00e9get Giorgio Agamben gondolatmenete, mely term\u00e9kenyen olvashat\u00f3 \u00f6ssze a direkt akci\u00f3 m\u00e1s \u00e9rtelmez\u00e9seivel (abjekt-elm\u00e9let) \u00e9s Hajas saj\u00e1t manifesztumaival is.<\/p>\r\n

A homo sacer fogalma<\/b><\/p>\r\n

A Giorgio Agamben \u00e1ltal a jelenlegi filoz\u00f3fiai besz\u00e9dben meghonos\u00edtott homo sacer fogalom az \u00e9rtelmez\u00e9sek keresztt\u0171z\u00e9ben \u00e1ll, alkalmaz\u00e1si ter\u00fcletei m\u00e9g nem tiszt\u00e1zottak. Agamben ezt a r\u00f3mai jogban kialakult fogalmat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1llamelm\u00e9letekkel kapcsolatba hozva, a jelenlegi biopolitikai helyzet, a biopolitikai eszk\u00f6z\u00f6ket alkalmaz\u00f3 \u00e1llam \u00e9s jog jellemz\u00e9s\u00e9re, kritik\u00e1j\u00e1ra haszn\u00e1lja fel.<\/p>\r\n

A homo sacer saj\u00e1t t\u00e9m\u00e1mhoz val\u00f3 \u00e1tszerel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r is a kifejez\u00e9s eredeti archaikus, jogi \u00e9rtelm\u00e9nek kibont\u00e1s\u00e1t tekintem relev\u00e1nsnak. 8<\/u><\/a> A r\u00f3mai k\u00f6telmi jogban a stipulatio <\/em>az archaikus jog szerz\u0151d\u00e9sei k\u00f6z\u00e9 tartozott, ami egy alakszer\u0171 \u00e9s egybehangz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s-felelet form\u00e1j\u00e1ba foglalt lek\u00f6telez\u00e9s volt. Ennek az \u0151se a sponsio,<\/em> amelyben a szakr\u00e1lis jelleg\u0171 spondeo<\/em> ig\u00e9t haszn\u00e1lt\u00e1k fel a k\u00f6telem l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9re. A sponsio<\/em> eredetileg azt jelentette, hogy az ad\u00f3s megesk\u00fcd\u00f6tt, mintegy az isteneket h\u00edvta tan\u00faul, hogy teljes\u00edteni fog. Az ilyen esk\u00fc form\u00e1j\u00e1ban l\u00e9trej\u00f6tt lek\u00f6telez\u00e9s megs\u00e9rt\u00e9se, be nem tart\u00e1sa ugyanis az \u0151si id\u0151kben azzal a k\u00f6vetkezm\u00e9nnyel j\u00e1rt, hogy az esk\u00fcszeg\u0151t sacer<\/em>nek (ki\u00e1tkozott) min\u0151s\u00edtve t\u00f6rv\u00e9nyen k\u00edv\u00fcl helyezt\u00e9k. A ki\u00e1tkozott szem\u00e9lyt b\u00e1rki meg\u00f6lhette, ez nem min\u0151s\u00fclt gyilkoss\u00e1gnak, hiszen a homo sacer<\/em> megfosztatott a t\u00e1rsadalmi (szoci\u00e1lis) \u00e9rtelemben vett \u00e9lett\u0151l, a bioszt\u00f3l<\/em>, csup\u00e1n puszta \u00e9lettel, a zo\u00e9<\/em>val (szubjekt\u00edv intimit\u00e1ssal) rendelkezett. Emellett a gyilkoss\u00e1g nem min\u0151s\u00fclhetett \u00e1ldozatnak sem, mert ez szents\u00e9gt\u00f6r\u00e9s lett volna. A sacer<\/em> sz\u00f3 a secernere<\/em> (elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni) ig\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik, s mivel ez mind az \u00e9gi, mind az alvil\u00e1gi istenek sz\u00e1m\u00e1ra lehets\u00e9ges volt, egyszerre hordozta a szent (\u00e1ldott) \u00e9s az \u00e1tkozott jelent\u00e9st. Ilyen \u00e9rtelemben teh\u00e1t a homo sacer<\/em> olyan hat\u00e1rl\u00e9ny, aki egy \u201ek\u00f6z\u00f6tt\u201d-ben helyezkedik el, de nem k\u00f6t \u00f6ssze semmit, mind az emberek prof\u00e1n vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l, mind a szakr\u00e1lis t\u00e9rb\u0151l is ki van z\u00e1rva.<\/p>\r\n

Agamben a homo sacer<\/em> fogalm\u00e1t kapcsolatba hozza az uralkod\u00f3, a szuver\u00e9n test\u00e9vel, \u00e9s a devotussal.<\/em> Az uralkod\u00f3 esete az\u00e9rt kapcsol\u00f3dik ide, mert adott szitu\u00e1ci\u00f3ban a konkr\u00e9t emberi l\u00e9tez\u0151r\u0151l lev\u00e1lhat a szuverenit\u00e1st, a fens\u00e9gjogot hordoz\u00f3 fikt\u00edv test. A devotus<\/em> az a szem\u00e9ly, aki valamilyen c\u00e9l el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben \u00e9let\u00e9t az alvil\u00e1g isteneinek k\u00edn\u00e1lja fel, de megt\u00f6rt\u00e9nhet, hogy a k\u00edv\u00e1nt c\u00e9l teljes\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n m\u00e9gis \u00e9letben marad.<\/p>\r\n

\u00c9letben marad ugyan, viszont \u0151 is megv\u00e1lik a bioszt\u00f3l, \u00e9s abba a \u201ek\u00f6z\u00f6tt\u201d-be zuhan, melyen a homo sacerral osztozik. Ilyen esetben egy alakm\u00e1st, egy b\u00e1but, colossust <\/em>k\u00e9sz\u00edtenek, melynek ritu\u00e1lis eltemet\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy helyre\u00e1lljon az \u00e9l\u0151k \u00e9s a holtak k\u00f6zti megszokott viszony. Ez a behelyettes\u00edt\u00e9s rendezi a devotus st\u00e1tusz\u00e1t, viszont a homo sacer eset\u00e9ben ez a lehet\u0151s\u00e9g nem adott. \u0150t nem lehet kiv\u00e1ltani a \u201ek\u00f6z\u00f6tt\u201d-b\u0151l: \u201eMaga a homo sacer teste, ann\u00e1l fogva, hogy meg\u00f6lhet\u0151, de fel nem \u00e1ldozhat\u00f3, eleven \u00edg\u00e9ret arra, hogy al\u00e1veti mag\u00e1t a hal\u00e1l tartalm\u00e1nak. Mivel a homo sacer saj\u00e1t szem\u00e9ly\u00e9ben testes\u00edti meg azokat az elemeket, amelyeket a hal\u00e1lt\u00f3l \u00e1ltal\u00e1ban megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk, \u0151 \u00fagymond \u00e9l\u0151 szobor, saj\u00e1t maga alakm\u00e1sa, vagy colossusa.\u201d 9<\/u><\/a><\/em><\/p>\r\n

Az \u0151 eset\u00e9ben a megmaradt puszta \u00e9letr\u0151l (zo\u00e9) van sz\u00f3, melyet nem lehet megv\u00e1ltani. Ez a puszta \u00e9let (a p\u0151re, tiszta testis\u00e9g) helyezi k\u00f6z\u00f6s \u00fcres t\u00e9rbe a homo sacert, az uralkod\u00f3 test\u00e9t, \u00e9s a devotust, hiszen ez az \u00e9let elv\u00e1lasztva saj\u00e1t kontextus\u00e1t\u00f3l, saj\u00e1t hal\u00e1l\u00e1t t\u00fal\u00e9lve, nem egyeztethet\u0151 \u00f6ssze az emberi vil\u00e1ggal.<\/p>\r\n

Agamben szerint a modern t\u00e1rsadalmak l\u00e9trehozhatnak olyan kiv\u00e9teles helyzetet, kiv\u00e9teles \u00e1llapotot, amikor egy glob\u00e1lis szuver\u00e9n felf\u00fcggesztheti a jog m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, s mindenkit homo sacerr\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edt. Ez bel\u00e1thatatlan k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rhat, hiszen a puszta \u00e9let, az elemi l\u00e9tez\u00e9s \u00e1llapot\u00e1ban megsz\u0171nik az alapvet\u0151 emberi jogok \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge, s\u0151t a szem\u00e9lyazonoss\u00e1g fogalma, lehet\u0151s\u00e9ge is: \u201eA szuver\u00e9n \u00e9s a homo sacer k\u00e9t, egym\u00e1ssal szimmetrikus viszonyban \u00e1ll\u00f3 alak lesz\u2026 a szuver\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra mindenki potenci\u00e1lis homo sacer, a homo sacer sz\u00e1m\u00e1ra pedig mindenki szuver\u00e9n.\u201d 10<\/u><\/a><\/em><\/p>\r\n

A homo sacer \u00e9s Hajas<\/b><\/p>\r\n

Hajas Tibor recepci\u00f3ja szempontj\u00e1b\u00f3l a homo sacer<\/em> probl\u00e9m\u00e1ja az\u00e9rt lehet izgalmas, mert term\u00e9kenyen illeszthet\u0151 a m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1t \u00f6ninterpret\u00e1ci\u00f3ja mell\u00e9. Hajas a performer defin\u00edci\u00f3j\u00e1t a Hal\u00e1l szekszepilje<\/em> c. \u00edr\u00e1s\u00e1ban k\u00f6zli. A tov\u00e1bbi anal\u00edzis \u00e9rdek\u00e9ben \u00e9rdemes ezt a sz\u00f6veget hosszabban id\u00e9zni: \u201eEgy m\u0171v\u00e9szben eleve kell, hogy legyen valami \u00f6nvesz\u00e9lyes. Ez azonban \u00f6nmag\u00e1ban nem el\u00e9g\u00edti ki. Ugyanazt az el\u0151rel\u00e1thatatlan, megv\u00e1lt\u00f3 gesztust, mely nem az \u00f6v\u00e9, mely kegyelemk\u00e9nt \u00e9ri, mellyel nem \u0151 v\u00e1laszt, hanem \u0151t v\u00e1lasztj\u00e1k, most m\u00e1r saj\u00e1t mag\u00e1n akarja v\u00e9grehajtani. M\u0171alkot\u00e1ss\u00e1 k\u00e9nyszer\u00edti mag\u00e1t, saj\u00e1t G\u00f3lemje lesz. A m\u0171velet elk\u00fcl\u00f6n\u00edti a t\u00f6bbi embert\u0151l. Ett\u0151l kezdve csonka \u00e9s embertelen. Teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171s\u00e9g\u00e9hez \u00e1lland\u00f3an r\u00e1 van szorulva a kegyelemnek arra a mozdulat\u00e1ra, amelyre minden m\u0171alkot\u00e1s, ki van szolg\u00e1ltatva egy hatalomnak, melyr\u0151l semmif\u00e9le inform\u00e1ci\u00f3ja nincs. Ennek a hatalomnak a man\u00f6kenje, egy b\u00e1bu, egy viaszfigura. Egy b\u00e1bu kev\u00e9sb\u00e9 bonyolult, de l\u00e9nyegibb, mint egy ember. L\u00e9nyegibb, mert az \u00e9l\u0151 \u00e9s az \u00e9lettelen hat\u00e1r\u00e1n van, a kett\u0151 egys\u00e9ges metafor\u00e1ja.\u201d 11<\/u><\/a><\/em><\/p>\r\n

Mit jelent, mit jelenthet ez a kinyilatkoztat\u00e1s, ha a homo sacer<\/em> paradigm\u00e1j\u00e1ban szeml\u00e9lj\u00fck, s alkalmazzuk az eddigi elemz\u00e9s tanuls\u00e1gait? A m\u0171v\u00e9sz sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapotot hirdet, a performansz esem\u00e9nye csak a katasztr\u00f3fa ter\u00e9ben val\u00f3sulhat meg. Ez a katasztr\u00f3fa \u00e1llapot megv\u00e1ltoztatja a test eddigi szab\u00e1lyait, megkett\u0151zi a korporalit\u00e1st. A f\u00f6ldi norm\u00e1kt\u00f3l mentes\u00fclve Hajas \u00f6nmag\u00e1n bel\u00fcl val\u00f3s\u00edtja meg a szuver\u00e9n \u00e9s a homo sacer kett\u0151ss\u00e9g\u00e9t. Szuver\u00e9nk\u00e9nt, teljhatalm\u00fa gesztussal min\u0151s\u00edti \u00f6nmag\u00e1t homo sacerr\u00e9, er\u0151szakkal k\u00e9nyszer\u00edti mag\u00e1t a m\u0171 t\u00f6rv\u00e9nyen k\u00edv\u00fcli \u201ek\u00f6z\u00f6tt\u201d-j\u00e9be. Egyszerre szeml\u00e9li mag\u00e1t er\u0151szaktev\u0151k\u00e9nt \u00e9s c\u00e9lpontk\u00e9nt. A t\u00e1rsadalmi meghat\u00e1rozotts\u00e1g, szoci\u00e1lis lefedetts\u00e9g testre \u00edrt h\u00e1l\u00f3ja, a bioszk\u00e9nt is \u00e9rthet\u0151 fel\u00fclet felszakad az abjekt hom\u00e1lyos pontjain, hogy utat nyisson a puszta \u00e9letnek, a tiszta testi t\u00e9rnek, melyben p\u0151r\u00e9n benne \u00e1llva \u201enyitottan\u201d v\u00e1rakozik. Egyszer\u0171bb mint ez ember. Persze, hiszen a l\u00e9tez\u0151nek egy olyan elhalv\u00e1nyul\u00e1sa ez az \u00e1llapot, mely a l\u00e9t, a szent felf\u00e9nyl\u00e9s\u00e9nek m\u00e9diuma lehetne. Az \u00e9l\u0151 \u00e9s az \u00e9lettelen hat\u00e1r\u00e1n van, szent \u00e9s \u00e1tkozott. M\u00e9gis ki\u00e9rezhet\u0151 a h\u00fcbrisz k\u00eds\u00e9rt\u00e9se ebb\u0151l a hangb\u00f3l, hiszen a szuver\u00e9n gesztus \u00f6nhatalm\u00fa, saj\u00e1t mag\u00e1nak vindik\u00e1lja a korl\u00e1tlan ellen\u0151rz\u00e9s jog\u00e1t. Uralkod\u00f3k\u00e9nt, sugallja, azt tehet, amit akar, homo sacerk\u00e9nt pedig b\u00e1rmit el kell, el lehet t\u0171rnie. Egyszerre menti fel, \u00e9s gy\u0151zi le mag\u00e1t. A kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g \u00e9rz\u00e9se m\u00e9gsem csup\u00e1n ebb\u0151l az \u00f6nreflex\u00edv logik\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik. \u00c9rz\u00e9keli egy olyan hatalom jelenl\u00e9t\u00e9t, melyr\u0151l semmi inform\u00e1ci\u00f3ja sincs. Nem hiszi el az \u201eontol\u00f3giai hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9s\u201d lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hiszen nem a hat\u00e1ron l\u00e9p \u00e1t, hanem a hat\u00e1ron van. A kimozdul\u00e1s egyik ir\u00e1nyba sem lehets\u00e9ges, hiszen a homo sacer teste nem \u00e1ldozhat\u00f3 fel, de biosz \u00e9s zo\u00e9 egys\u00e9g\u00e9nek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa is k\u00e9ts\u00e9ges.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

1<\/u><\/a> Sz\u0171cs K\u00e1roly: Nyitott m\u0171 \u2013 Peter Weibel ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Balkon<\/em>, 2005\/4. 15.o.<\/p>\r\n

2<\/u><\/a> Hajas Tibor: Vita a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel a Dokumentum 2. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Hajas Tibor: Sz\u00f6vegek<\/em>. Enciklop\u00e9dia Kiad\u00f3, 2005. 302.o.<\/p>\r\n

3<\/u><\/a> F\u00f6ld\u00e9nyi F. L\u00e1szl\u00f3: A testet felszabad\u00edt\u00f3 b\u00e9csi akcionizmus (v\u00e1lasz Radn\u00f3ti S\u00e1ndornak). A performansz m\u0171v\u00e9szet<\/em>. 217.o.<\/p>\r\n

4<\/u><\/a> Julia Kristeva: Powers of Horror. An Essay on Abjection<\/em> Columbia University Press, New York, 1982 a fogalom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t remek\u00fcl elemzi Csabai M\u00e1rta \u00e9s Er\u0151s Ferenc: Testhat\u00e1rok \u00e9s \u00c9nhat\u00e1rok<\/em>. J\u00f3sz\u00f6veg k\u00f6nyvek, 2000.<\/p>\r\n

5<\/u><\/a> Sz\u0171ts K\u00e1roly: Test \u00e9s k\u00e9p- Hajas Tibor ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Balkon<\/em>, 2005\/6. 14.o.<\/p>\r\n

6<\/u><\/a> Radn\u00f3ti S\u00e1ndor: Lev\u00e1gta-e saj\u00e1t fark\u00e1t Rudolf Schwarzkogler? Radn\u00f3ti S\u00e1ndor: A piknik<\/em>. Magvet\u0151, Budapest. 2000. 269.o.<\/p>\r\n

7<\/u><\/a> Klaniczay G\u00e1bor: Elgy\u00f6t\u00f6rt test \u00e9s megt\u00e9pett ruha. K\u00e9t kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti adal\u00e9k a performance gy\u00f6kreihez. A performance m\u0171v\u00e9szet<\/em>. Balassi Kiad\u00f3, 2000. 169. o.<\/p>\r\n

8<\/u><\/a> Ehhez l\u00e1sd F\u00f6ldi Andr\u00e1s \u00e9s Hamza G\u00e1bor: A r\u00f3mai jog t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s instituci\u00f3i<\/em>. Nemzeti Tank\u00f6nyvkiad\u00f3, 1996. 489.o.<\/p>\r\n

9<\/u><\/a> Giorgio Agamben: Az uralkod\u00f3 teste. ford. Neuman Anna, in 2000<\/em> foly\u00f3irat 2005. m\u00e1jus, 8.o.<\/p>\r\n

10<\/u><\/a> Malcolm Bull: Giorgio Agambenr\u0151l. ford. Nagy M\u00f3nika Zsuzsanna, in 2000<\/em> id\u00e9zett sz\u00e1m, 26.o.<\/p>\r\n

11<\/u><\/a> Hajas Tibor a Hal\u00e1l szekszepilje II. in Hajas Tibor: Sz\u00f6vegek<\/em> i.m. 331.o.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00a0 documenta12 foly\u00f3irat-projekt \u00a0   Hajas Tibor a hetvenes \u00e9vek nemzetk\u00f6zi szinten is elismert performansz m\u0171v\u00e9sze volt. Univerz\u00e1lis alkot\u00f3, akit torz\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl nem lehet kateg\u00f3ri\u00e1kba k\u00e9nyszer\u00edteni. A k\u00f6lt\u00e9szet fel\u0151l \u00e9rkezett a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szethez, \u00e9s 1980-ban bek\u00f6vetkezett korai hal\u00e1l\u00e1ig t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Vet\u0151 J\u00e1nossal egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve a magyar neoavantg\u00e1rd egyik k\u00f6zponti alakjak\u00e9nt tev\u00e9kenykedett. Az absztrakt expresszionizmus \u00e9s az informel […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630444,"parent":400392,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400451","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400451","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400451"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400451\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023819,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400451\/revisions\/2023819"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400392"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630444"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400451"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400451"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400451"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}