{"id":400452,"date":"2007-05-29T22:00:00","date_gmt":"2007-05-29T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400452"},"modified":"2022-06-13T21:54:36","modified_gmt":"2022-06-13T20:54:36","slug":"elni-az-eletet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/documenta12-folyoirat-projekt\/elni-az-eletet","title":{"rendered":"\u00c9lni az \u00e9letet"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n
\"img\"<\/a><\/td>\r\n\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
documenta12 foly\u00f3irat-projekt<\/a><\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n<\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/div>\r\n
\r\n

 <\/p>\r\n

Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s id\u00e9zi George Brechtet M\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00e1sok c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben. Az id\u00e9zet \u00edgy hangzik: \u201eEgy erdei forr\u00e1st \u00e9s egy \u00f6bl\u00f6s ed\u00e9nyt rendezz\u00fcnk el \u00fagy, hogy a forr\u00e1s vize az ed\u00e9nybe hulljon.\u201d<\/p>\r\n

George Brechtr\u0151l tudjuk, hogy a fluxus mozgalom egyik legismertebb k\u00e9pvisel\u0151je, olyan ember (sz\u00e1nd\u00e9kosan nem \u00edrtam ide azt a sz\u00f3t, hogy m\u0171v\u00e9sz), aki komolyan veszi mag\u00e1t \u00e9s (ez\u00e1ltal azt is), amit csin\u00e1l. Erd\u00e9ly \u00e1ltal id\u00e9zett kijelent\u00e9s\u00e9ben ezt a minden pillanatban kir\u00e1ndul\u00f3k \u00e9s elk\u00f3borolt kamaszl\u00e1nyok sz\u00e1zai \u00e1ltal \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen, mindenf\u00e9le logikai vagy filoz\u00f3fiai inspir\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 ind\u00edttat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9grehajtott term\u00e9szetes akci\u00f3t az\u00e9rt fogalmazta meg ilyen k\u00f6lt\u0151i er\u0151vel, az\u00e9rt \u00edrta le \u00fagy, mint a vil\u00e1g menet\u00e9t \u00e9s rendj\u00e9t alak\u00edt\u00f3, befoly\u00e1sol\u00f3, \u00faj \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket l\u00e9trehoz\u00f3, teremt\u0151 cselekv\u00e9st, mert egyr\u00e9szt val\u00f3ban az, m\u00e1sr\u00e9szt jelzi vele azt is, hogy cselekedet\u00fcnk val\u00f3s\u00e1gos s\u00faly\u00e1nak meg\u00edt\u00e9l\u00e9se kiz\u00e1r\u00f3lag rajtunk m\u00falik. A rejtett titkok, gondolati vagy spont\u00e1n \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek benn\u00fcnk \u00e1llnak \u00f6ssze, mi ismerj\u00fck jelent\u0151s\u00e9g\u00fcket, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck kontextusa a mi elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fcnket t\u00fckr\u00f6zi.<\/p>\r\n

Ennek nincs k\u00f6ze ahhoz, hogy bizonyos esem\u00e9nyek a mi k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcnk n\u00e9lk\u00fcl is megt\u00f6rt\u00e9ntek vagy megt\u00f6rt\u00e9nhettek volna, mert ebben az esetben nem az esem\u00e9ny \u00e9rdekes, hanem a hozz\u00e1 val\u00f3 viszonyunk. Az, hogy mit l\u00e1tok benne, mi a jelent\u0151s\u00e9ge sz\u00e1momra \u00e9s mit l\u00e1ttatok bel\u0151le, ak\u00e1r a maga konkr\u00e9ts\u00e1g\u00e1ban, ak\u00e1r hozz\u00e1 f\u0171z\u00f6tt komment\u00e1rok, interpret\u00e1ci\u00f3k form\u00e1j\u00e1ban. Ebben a kontextusban nem l\u00e9tezik \u00f6r\u00f6kl\u00e9tbe emelt m\u0171v\u00e9szet. Hagyom\u00e1ny sincs, legal\u00e1bbis, els\u0151dlegesen semmif\u00e9lek\u00e9ppen nem m\u0171v\u00e9szet- vagy kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti jelleg\u0171, hanem priv\u00e1t, spiritu\u00e1lis, a szeml\u00e9l\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra ismeretlen vagy csak v\u00e9letlen\u00fcl ismert, netal\u00e1nt\u00e1n az esem\u00e9nyb\u0151l, annak k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seib\u0151l k\u00f6vetkeztethet\u0151 ki.<\/p>\r\n

Nagyj\u00e1b\u00f3l ugyanezen probl\u00e9mak\u00f6r kapcs\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrja George Maciunas Thomas Schmitnek egy 1962 janu\u00e1rj\u00e1ban kelt level\u00e9ben a Fluxus c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seir\u0151l: \u201eA fluxus c\u00e9ljai szoci\u00e1lisak (nem eszt\u00e9tikaiak). (Ideol\u00f3giai \u00e9rtelemben) az 1929-ben a Szovjetuni\u00f3ban m\u0171k\u00f6d\u0151 LEF Csoport elk\u00e9pzel\u00e9seib\u0151l eredeztethet\u0151k. Azokhoz hasonl\u00f3 m\u00f3don, a magas m\u0171v\u00e9szetek (a zene, dr\u00e1ma, k\u00f6lt\u00e9szet, pr\u00f3za, fest\u00e9szet, szobr\u00e1szat, stb.) l\u00e9p\u00e9sr\u0151l-l\u00e9p\u00e9sre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9vel val\u00f3sulnak meg. Ez a t\u00f6rekv\u00e9s motiv\u00e1lja a kifejezett hullad\u00e9k anyagok felhaszn\u00e1l\u00e1sa \u00e9s az olyan emberi k\u00e9pess\u00e9gek ir\u00e1nti v\u00e1gyat, amelyek a t\u00e1rsadalom szempontj\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00edt\u0151 jelleg\u0171 c\u00e9lokat szolg\u00e1lnak, mint p\u00e9ld\u00e1ul az iparm\u0171v\u00e9szetek, az ipari formatervez\u00e9s, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s, \u00e9p\u00edt\u00e9szet, m\u0171szaki tudom\u00e1nyok, grafika \u00e9s a tipogr\u00e1fiai m\u0171v\u00e9szetek, nyomtat\u00e1s, stb., csupa olyan ter\u00fclet, amelyik szorosan kapcsol\u00f3dik az \u00e1br\u00e1zol\u00f3 m\u0171v\u00e9szetekhez, ugyanakkor sokkal jobb \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket k\u00edn\u00e1l az alkot\u00f3knak azokn\u00e1l.” Joseph Beuys hasonl\u00f3 szellemben \u00edrja: „A legjobb Fluxus \u201ekompoz\u00edci\u00f3\u201d a leghat\u00e1rozottabban szem\u00e9lytelen, ready-made jelleg\u0171, s\u0151t, Brecht \u201eKij\u00e1rat\u201d-\u00e1hoz hasonl\u00f3an nem ig\u00e9nyli, hogy b\u00e1rmelyik\u00fcnk el\u0151adja, m\u00e9gis minden nap megt\u00f6rt\u00e9nik.\u201d<\/p>\r\n

Beuys \u00e9lesl\u00e1t\u00e1s\u00e1t bizony\u00edtja az a felismer\u00e9s, hogy saj\u00e1t alkot\u00f3i \u00e9s \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei szempontj\u00e1b\u00f3l is hasznos\u00edthat\u00f3 az a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, hogy a t\u00e1rsadalom \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeinek megv\u00e1ltoztat\u00e1sa tekintet\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szet nem a l\u00e9trehozott m\u0171alkot\u00e1sok szakmai sz\u00ednvonal\u00e1nak szempontjai szerint fontos t\u00e9nyez\u0151, hanem az\u00e9rt, mert a m\u0171v\u00e9szetet csin\u00e1l\u00f3 ember olyan mindennapi praxist saj\u00e1t\u00edt el, amit, t\u00fall\u00e9pve a m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1rain, egy\u00e9b ter\u00fcleteken is sikeresen felhaszn\u00e1lhat. Politik\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3, m\u0171v\u00e9szeten t\u00falmutat\u00f3, de m\u0171v\u00e9szeti tapasztalatok \u00e1ltal inspir\u00e1lt akci\u00f3ja volt, amikor tan\u00edtv\u00e1nyaival \u00e9s harcost\u00e1rsaival, egyszer\u0171 f\u0171zfasepr\u0171kkel felszerelkezve kisepert\u00e9k a Bundeswehr katon\u00e1it egy kasz\u00e1rnya\u00e9p\u00edt\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt erd\u0151 f\u00e1i k\u00f6z\u00fcl. A m\u0171v\u00e9szet tan\u00edtotta meg a puha er\u0151szak alkalmaz\u00e1s\u00e1ra, de a m\u0171v\u00e9szet szempontjain \u00e9s mindennapi praxis\u00e1n val\u00f3 t\u00fall\u00e9p\u00e9s k\u00e9pess\u00e9ge volt nyilv\u00e1nval\u00f3an az, ami lehet\u0151v\u00e9 tette sz\u00e1m\u00e1ra ennek a politikai akci\u00f3nak a v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

A fizikai, biol\u00f3giai \u00e9s az alkot\u00f3i, m\u0171v\u00e9szeti l\u00e9tez\u00e9s bonyolult kapcsolat\u00e1r\u00f3l m\u00e1s vonatkoz\u00e1sban adott k\u00f6zre vallom\u00e1sokat Yves Klein: \u201eAz a t\u00e9ny, hogy \u201e\u00e9n l\u00e9tezem\u201d mint fest\u0151 , a legkiemelked\u0151bb oeuvre-je lesz a fest\u00e9szet ezen korszak\u00e1nak. [\u2026] A monokr\u00f3mia az, ami a legink\u00e1bb megr\u00e9szeg\u00edt. \u00dagy gondolom, csak a monokr\u00f3mi\u00e1val \u00e9lhetem igaz\u00e1n \u00e1lmaim fest\u0151j\u00e9nek \u00e9let\u00e9t. [\u2026] (Vess\u00fck \u00f6ssze Klein kijelent\u00e9s\u00e9t Mark Rothko \u00e9letm\u0171v\u00e9vel \u00e9s \u00f6ngyilkoss\u00e1g\u00e1nak t\u00e9ny\u00e9vel. A. I.) [\u2026] A k\u00e9knek nincsenek dimenzi\u00f3i. Minden dimenzi\u00f3 felett l\u00e9tezik. A t\u00f6bbi sz\u00ednnek viszont van. Mindegyik sz\u00edn konkr\u00e9t, anyagias \u00e9s j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 k\u00e9pzetekhez kapcsolhat\u00f3, a k\u00e9k viszont, ha eml\u00e9keztet egy\u00e1ltal\u00e1n valamire, akkor a tengerre \u00e9s az \u00e9gboltra, a tapinthat\u00f3 \u00e9s l\u00e1that\u00f3 term\u00e9szet legabsztraktabb elemeire. [\u2026] Felismerem azt, hogy a k\u00e9pek csup\u00e1n hamui a m\u0171v\u00e9szetemnek. A festm\u00e9ny autentikus min\u0151s\u00e9ge a \u201elev\u00e9se\u201d , ami a l\u00e1that\u00f3n t\u00fal tal\u00e1lhat\u00f3, a k\u00e9pi szenzibilit\u00e1sban, a legels\u0151dlegesebb \u00e1llapot\u00e1ban. [\u2026] A holnap v\u00e1ros\u00e1t a h\u00e1rom klasszikus elem, a t\u0171z, a v\u00edz \u00e9s a leveg\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e9p\u00edtik majd fel, hajl\u00edthat\u00f3 lesz \u00e9s testn\u00e9lk\u00fcli. [\u2026] \u00d6sszefoglal\u00e1sk\u00e9ppen, az a c\u00e9lom, hogy kiszedjem \u00e9s megszerezzem a term\u00e9szetes dolgok k\u00f6zvetlen nyom\u00e1t \u2013 legyenek a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek emberiek, \u00e1llatiak, n\u00f6v\u00e9nyiek vagy l\u00e9gk\u00f6riek.\u201d<\/p>\r\n

A Beuys-szal ellent\u00e9tben autodidakta, s\u0151t, k\u00e9t j\u00f3l nevelten dilett\u00e1ns k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz fiak\u00e9nt vil\u00e1gra j\u00f6tt Klein sz\u00e1m\u00e1ra, aki egy zseni\u00e1lisan kivitelezett fotomont\u00e1zs megalkot\u00e1s\u00e1val m\u00e9g a hal\u00e1lt is kir\u00f6h\u00f6gte, a m\u0171v\u00e9szetcsin\u00e1l\u00e1s eleve nem volt \u00e9s soha sem lehetett az a fajta \u201eszent\u201d tev\u00e9kenys\u00e9g, mint a m\u0171k\u00e9sz\u00edt\u00e9shez vall\u00e1sos \u00e1h\u00edtattal k\u00f6zeled\u0151 Rothko vagy a technikai fejl\u0151d\u00e9s megsz\u00e1llottjak\u00e9nt \u00e9l\u0151 Beuys szem\u00e9ben (akir\u0151l tudjuk, hogy a technika fejletts\u00e9ge ok\u00e1n akart el\u0151bb gyerekseb\u00e9sz lenni, majd az\u00e9rt lett ink\u00e1bb egy bomb\u00e1z\u00f3g\u00e9p pil\u00f3t\u00e1ja, mert addigra a rep\u00fcl\u0151g\u00e9pgy\u00e1rt\u00e1s alkalmazta a kor legfejlettebb technik\u00e1j\u00e1t).<\/p>\r\n

Yves Klein tragikusan r\u00f6vid id\u0151re szabott alkot\u00f3i p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n gondolkozva, az elemekkel szabadon j\u00e1tszogat\u00f3, minden beidegz\u0151d\u00f6tts\u00e9gt\u0151l mentes szellem tal\u00e1l\u00e9konys\u00e1g\u00e1t \u00e9s t\u00e1rsadalmi elv\u00e1r\u00e1sokt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t csod\u00e1lom legink\u00e1bb. Amikor a MUMOK-ban rendezett retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n az \u201eesk\u00fcv\u0151-akci\u00f3j\u00e1r\u00f3l\u201d k\u00e9sz\u00edtett filmet \u00e9s az esem\u00e9nyre invit\u00e1l\u00f3 megh\u00edv\u00f3kat n\u00e9ztem, egy m\u00e1sik, hasonl\u00f3an r\u00f6vid \u00e9let\u0171 zseni, Maciunas esk\u00fcv\u0151je jutott eszembe Jonas Mekas filmj\u00e9b\u0151l, ahol a feles\u00e9ge ruh\u00e1j\u00e1t visel\u0151, hal\u00e1losan beteg f\u00e9rj \u00e9s a f\u00e9rfi ruh\u00e1j\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt ara j\u00e1t\u00e9ka besz\u00e9desebben jellemezte a k\u00e9t ember helyzet\u00e9t a mesterk\u00e9lt sajn\u00e1lkoz\u00e1sn\u00e1l.<\/p>\r\n

Van valami Yves Klein \u00e9let\u00e9ben, ami v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen a h\u00edv\u00e9v\u00e9 avatott: szenved\u00e9lye a judo ir\u00e1nt. Ahogy az \u0151selemek, a t\u0171z, a v\u00edz \u00e9s a leveg\u0151 elk\u00f6telezett felhaszn\u00e1l\u00f3ja, \u00e9p\u00edt\u00e9sze lett, \u00fagy \u00e9p\u00edtett, mutatott \u00faj \u00e1br\u00e1kat maga k\u00f6r\u00fcl emberi testekb\u0151l, vagy v\u00e1lt maga is jell\u00e9, sportbar\u00e1tai dob\u00e1sainak \u00edv\u00e9t k\u00f6vetve. K\u00f6nyveket is \u00edrt a judor\u00f3l. \u00c9veket t\u00f6lt\u00f6tt Jap\u00e1nban. Klein sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e9letben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 term\u00e9szetes k\u00f6zleked\u00e9s volt az, amit, aminek a t\u00f6red\u00e9k\u00e9t m\u00e1sok m\u0171v\u00e9szetnek neveznek. \u0150 viszont, b\u00e1r m\u00e1s t\u00edpus\u00fa eszk\u00f6z\u00f6kkel, mint amiket Beuys haszn\u00e1lt, hozz\u00e1 hasonl\u00f3an a vil\u00e1got, az \u00e9letet akarta \u00faj szellemben megalkotni, nem csup\u00e1n m\u0171t\u00e1rgyakat l\u00e9trehozni. Amikor azt \u00edrta, hogy fest\u0151k\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek puszta t\u00e9nye \u201ea legkiemelked\u0151bb ouevre-je lesz a fest\u00e9szet ezen korszak\u00e1nak\u201d, szerintem azt tudatos\u00edtotta az olvas\u00f3ban, hogy eleve t\u00fall\u00e9pett a fest\u00e9szeten \u00e9s d\u00f6nt\u00e9s\u00e9nek helyt\u00e1ll\u00f3 volt\u00e1t mi sem bizony\u00edtja \u00e9kesebben, mint hogy ezen elhat\u00e1roz\u00e1sa ellen\u00e9re a k\u00fclvil\u00e1g fest\u0151k\u00e9nt k\u00f6nyveli \u0151t el. Teh\u00e1t ragaszkodik a Klein \u00e1ltal levetett vagy fel sem vett babaruh\u00e1hoz, amib\u0151l t\u00falm\u00e9retezett keze, feje, l\u00e1ba r\u00f6hejesen kil\u00f3g.<\/p>\r\n

R\u00e1mutatott arra, hogy a XX. sz\u00e1zadban a szerep, amely m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt val\u00f3 megjelen\u00e9sre jogos\u00edtott fel valakit \u00e9s ami alapj\u00e1n a t\u00e1rsadalom is m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt kezelte \u0151t, sokkal er\u0151sebben meghat\u00e1rozta az ilyen emberek \u00e1ltal\u00e1nos meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t, mint t\u00e9nyleges tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck jellege, sz\u00ednvonala \u00e9s eredetis\u00e9ge. Az ilyen t\u00edpus\u00fa gondolkoz\u00e1s logik\u00e1ja szerint az tekinthet\u0151 m\u0171v\u00e9sznek, akit m\u00e1sok annak tartanak.<\/p>\r\n

Janu\u00e1r Herceg HORO OLH pioneer m\u0171v\u00e9sz, Baksa-So\u00f3s J\u00e1nos, a Berlinben \u00e9l\u0151, Magyarorsz\u00e1gon sz\u00fcletett univerzumlak\u00f3 Yves Klein gondolataival megd\u00f6bbent\u0151 egy\u00e9rtelm\u0171s\u00e9ggel rokon\u00edthat\u00f3 megfigyel\u00e9seket tett \u00e9s az \u00f6v\u00e9hez hasonl\u00f3 programot fogalmazott meg napjainkban (nem v\u00e9letlen\u00fcl, mert m\u00e1r nagyon hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta folytat ilyen megfigyel\u00e9seket): \u201eMiut\u00e1n f\u00f6ldolgoztam 30 \u00e9ves koromban a kozmikus m\u0171v\u00e9sz-lelk\u00e9sz munkaanyag egy r\u00e9sz\u00e9t, meg\u00e9rtettem, hogy az univerzum a v\u00e9gtelenbe vegy\u00fcl\u0151 alkot\u00f3 \u00fat, amit sz\u00e1mtalanul sok kisebb-nagyobb teremt\u0151 alkot. Szem\u00e9lyes c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sem lett galaxisokat, \u00e1llatokat, plan\u00e9t\u00e1kat, \u00e1sv\u00e1nyokat, napokat, n\u00f6v\u00e9nyeket, csillagokat, bogarakat individu\u00e1lis bar\u00e1ti \u00e9l\u0151l\u00e9nynek \u00e1br\u00e1zolni. M\u00e9g a k\u00f6ztes tereknek is l\u00e9lek-friss sz\u00ednt adni. [\u2026] k\u00e9pr\u0151l-k\u00e9pre, rajzr\u00f3l-rajzra lett az \u00fat, az alkot\u00f3 \u00fat egyre jobban l\u00e1that\u00f3 \u00e9s \u00e9rthet\u0151. [\u2026] Az \u00e9let egy \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 eg\u00e9sz \u00fat. Mese\u00fat is [\u2026] Amit sajnos m\u00e1r gyermekkorban elvesz\u00edt\u00fcnk. \u00c9s egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert mi csak besz\u00e9l\u00fcnk a l\u00e9lekr\u0151l, de val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r nem vagyunk benne. Vall\u00e1saink m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta nincsenek szinkronban egyre \u00fajabb (mostanibb) eredm\u00e9nyeinkkel. Nincs mes\u00e9s m\u0171v\u00e9szet, nem is lehet az abb\u00f3l ny\u00edl\u00f3 aktu\u00e1lis n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet. A lelketlens\u00e9g id\u0151szak\u00e1ban a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek is csak hazabesz\u00e9lnek. Nincs el\u00e9g ismeret\u00fcnk egyben \u00e9s folyamat\u00e1ban l\u00e1tni \u00e9s \u00e9rteni az eg\u00e9sz \u00e9letet, az eg\u00e9sz m\u00faltunkkal egyben a jelent. Teremtm\u00e9nyt\u00e1rsak t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban vagyunk. Teremtett t\u00e1rsaim, r\u00f6vid a hal\u00e1l, hossz\u00fa az \u00e9let. [\u2026] Teremt\u0151 a teremt\u0151ben, Galaxis az univerzumban, Csillag a Galaktik\u00e1ban, Plan\u00e9ta a Csillagban. Ember, \u00e1llat, bog\u00e1r, n\u00f6v\u00e9ny, mikroorganizmus. \u00c1sv\u00e1ny, atom, elektron a Plan\u00e9t\u00e1ban.\u201d<\/p>\r\n

Janu\u00e1rnak nemcsak a gondolkoz\u00e1sm\u00f3dja univerz\u00e1lis, hanem az \u00e9letform\u00e1ja is minden ir\u00e1nyban nyitott. M\u0171v\u00e9szetek feletti \u00e9letpraxist folytat: sz\u00fcl\u0151haz\u00e1j\u00e1ban, Magyarorsz\u00e1gon els\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je volt annak a felfog\u00e1snak, amelyik a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szeml\u00e9leti \u00e9s megjelen\u00e9si form\u00e1kat egys\u00e9gesen jellemz\u0151 \u00e9s ez\u00e1ltal az egyes m\u0171fajok m\u00f6g\u00f6tti, azokat k\u00f6z\u00f6sen jellemz\u0151 igazs\u00e1gok \u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re \u00e9s meg\u00e9rtet\u00e9s\u00e9re helyezte a hangs\u00falyt. M\u0171v\u00e9szete nem csup\u00e1n \u00f6nkifejez\u00e9s \u00e9s egyre kev\u00e9sb\u00e9 min\u0151s\u00edthet\u0151 annak, hanem r\u00e9szben a m\u0171v\u00e9szet eszk\u00f6zeivel folytatott t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00f3, regisztr\u00e1l\u00f3, ismeretterjeszt\u0151, kutat\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g.<\/p>\r\n

1982-ben el\u0151sz\u00f6r t\u00f6lt\u00f6ttem hosszabb id\u0151t New Yorkban. T\u00f6bbnyire az East Village-ben, a Negyedik utca k\u00f6r\u00fcl voltam. Forrong\u00f3, esem\u00e9nyekben gazdag id\u0151szak volt. A rap, a break \u00e9s a metr\u00f3kocsikra felspriccelt graffitik hat\u00e1s\u00e1ra tombol\u00f3 emberekkel voltak tele az utc\u00e1k. Az els\u0151 gener\u00e1ci\u00f3s rapperek kultusz\u00e1nak korai cs\u00facsa volt ez, amikor az egyes sz\u00e1mok t\u00e9nyleg igazolt\u00e1k a zenei ir\u00e1nyzat elnevez\u00e9s\u00e9t, amit hallani lehetett, val\u00f3ban rhythm and poetry<\/i> volt. Tart\u00f3zkod\u00e1som b\u00e1zis\u00e1nak k\u00f6zel\u00e9ben, egy \u00faj gal\u00e9ri\u00e1ban Sz\u00e9p kil\u00e1t\u00e1s<\/i> c\u00edmen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendeztek, ami nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett. Sok fiatalt, f\u0151k\u00e9nt feket\u00e9ket \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9k nagysz\u00e1m\u00fa Puerto Rico-i lakoss\u00e1g\u00e1nak fiait \u00e9s l\u00e1nyait vonzotta, de East Village \u00e9s Lower East Side f\u00fcggetlen m\u0171v\u00e9szei is idel\u00e1togattak. A h\u00e1z bej\u00e1rata el\u0151tt, amelynek egyik loftj\u00e1ban a gal\u00e9ria kinyitott, n\u00e9gy-\u00f6t k\u00f6ly\u00f6k break-elt folyton \u00e9s meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00fcv\u00f6lt\u00f6tt a rap. A helyis\u00e9gben, amikor bel\u00e9ptem, furcsa m\u00f3don nem volt senki. Ott fek\u00fcdt egy matracon a galerista, hozz\u00e1m hasonl\u00f3 \u00e9letkor\u00fa, fekete sr\u00e1c. A falak \u00fcresen t\u00e1tongtak. K\u00e9rdeztem, hol l\u00e1thatom a m\u0171veket. A nyitott ablakra mutatott. Odal\u00e9ptem az ablakhoz, \u00e9s kin\u00e9ztem a Village-re. \u00c1tl\u00e1thattam messze a Nyugatra is, bal k\u00e9z fel\u00e9 a Soho-ra. Az East River is l\u00e1that\u00f3 volt. Mindez persze nem lepett meg, mert ehhez az \u00e9p\u00fclethez eg\u00e9szen k\u00f6zel, egy magasban l\u00e9v\u0151 loftban laktam \u00e9n is, ugyan m\u00e1s ir\u00e1ny\u00fa kil\u00e1t\u00e1ssal, de hasonl\u00f3, r\u00e9szben pedig azonos l\u00e1tnival\u00f3kkal. M\u00e9gis, most, hogy nem a szokott t\u00e1jat, hanem az \u00e1ltalam kiv\u00e1lasztott \u00e9s r\u00e9szben meg is konstru\u00e1lt m\u0171t\u00e1rgy t\u00e9m\u00e1jak\u00e9nt l\u00e1ttam a k\u00f6rnyezetemet, a viszonyom m\u00e1s lett hozz\u00e1. M\u00e1s r\u00e9szletekre figyeltem, \u00faj sz\u00e9ps\u00e9geit fedeztem fel. R\u00e1j\u00f6ttem, hogy \u00e9n lettem m\u0171t\u00e1rgy: szem\u00e9vel \u00e9s k\u00e9pzel\u0151erej\u00e9vel ismert anyagokb\u00f3l \u00faj vari\u00e1nsokat kieszel\u0151 \u00e9s \u00f6sszerak\u00f3 biog\u00e9p.<\/p>\r\n

Soha nem \u00e9ltem \u00e1t ilyet. \u00daj szemmel n\u00e9ztem a k\u00e9peket, amiket k\u00e9sz\u00edtettem, mert tudatosan meg\u00e9ltem, hogy \u00e9n vagyok m\u00f6g\u00f6tt\u00fck. K\u00edv\u00fclr\u0151l n\u00e9ztem magamra, befel\u00e9. Akkor tapasztaltam meg legm\u00e9lyebben, hogy \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet t\u00f6bb ir\u00e1ny\u00fa (teh\u00e1t a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a n\u00e9z\u0151 oldal\u00e1r\u00f3l egyar\u00e1nt megnyilv\u00e1nul\u00f3) alkot\u00f3i r\u00e9szv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl nem l\u00e9tezik. Ennek kapcs\u00e1n \u00e9rtettem meg azt is, hogy minden m\u0171v\u00e9szet, ami a XIX. \u2013 XX. sz\u00e1zad fordul\u00f3ja, illetve a XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n indul\u00f3 avantg\u00e1rd ir\u00e1nyzatok el\u0151tt sz\u00fcletett, f\u00fcggetlen\u00fcl esetleges kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 alkot\u00e1sok \u00e9rt\u00e9keit\u0151l, t\u00f6rt\u00e9nelmi szerep\u00e9t\u0151l \u00e9s egyes szem\u00e9lyekre vagy embercsoportokra gyakorolt alapvet\u0151 hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l, m\u00fazeumi kell\u00e9k\u00e9 v\u00e1lt. Lehet (\u00e9s kell is) benne gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dni, meg kell ismerni hat\u00e1smechanizmusait, m\u00e9gis m\u00fazeumban van a helye, mert a kapcsolata mindennapi \u00e9let\u00fcnkh\u00f6z nem k\u00f6zvetlen, csup\u00e1n l\u00e9trej\u00f6het bizonyos szem\u00e9lyis\u00e9gek, illetve saj\u00e1tos \u00e9lethelyzetekbe ker\u00fcl\u0151, speci\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel rendelkez\u0151 emberek eset\u00e9ben. Tudniillik a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n k\u00f6t\u00f6tt a t\u00e1rsadalom a m\u0171v\u00e9szekkel egy olyan spiritu\u00e1lis szerz\u0151d\u00e9st, amelynek alapj\u00e1n honor\u00e1lja azok puszta szakmai l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t, cser\u00e9be m\u0171veik reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1\u00e9rt. Ett\u0151l az id\u0151szakt\u00f3l kezdve lett a m\u0171v\u00e9szeti \u201etermel\u00e9sben\u201d a m\u0171vek hat\u00e1s\u00e1nak \u00e9s st\u00edlus\u00e1nak kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1ga \u00e9s jelleg\u0151rz\u0151 min\u0151s\u00e9ge azok meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9n\u00e9l fontosabb szempont az innov\u00e1ci\u00f3s \u00e9rt\u00e9kn\u00e9l. A bedobozolhat\u00f3s\u00e1g nagyobb \u00e9rt\u00e9k lett a fant\u00e1zia \u00e9s a magatart\u00e1s szabads\u00e1g\u00e1n\u00e1l, a tehets\u00e9g ellen\u0151rizhetetlens\u00e9g\u00e9n\u00e9l. A XX. sz\u00e1zadban alkot\u00f3, \u00faj\u00edt\u00f3 szellem\u0171 m\u0171v\u00e9szszem\u00e9lyis\u00e9gek \u00e9lete ezen \u201eszerz\u0151d\u00e9s\u201d miatt lett t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en tudathasad\u00e1sos.<\/p>\r\n

New York-i \u00e9lm\u00e9nyemmel rokon\u00edthat\u00f3 annak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak a hangulata \u00e9s a m\u0171v\u00e9szek elm\u00e9j\u00e9ben megsz\u00fcletett \u00f6tlet jellege, amikor, id\u0151ben nem t\u00fals\u00e1gosan k\u00e9s\u0151bb, mint hogy \u00e1t\u00e9lhettem Amerik\u00e1ban a Sz\u00e9p kil\u00e1t\u00e1st, L\u00e1bas Zolt\u00e1n \u00e9s Nemesi Tivadar tet\u0151t\u0151l talpig telefestette k\u00e9pekkel egy olyan lak\u00e1s (ha j\u00f3l eml\u00e9kszem, kor\u00e1bbi m\u0171term\u00fck) minden fal\u00e1t, amelyet elhagyni k\u00e9nyszer\u00fcltek, mert a h\u00e1zat, amiben a lak\u00e1s (is) volt, lebont\u00e1sra \u00edt\u00e9lt\u00e9k. Rengeteg k\u00e9pet festettek az eny\u00e9szetnek, hiszen m\u0171veiket a megnyit\u00f3 ut\u00e1n nem l\u00e1thatta senki m\u00e1r. Sz\u00e1mukra is csak eml\u00e9kk\u00e9nt maradtak meg.<\/p>\r\n

Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s 1984. m\u00e1rcius 5-\u00e9n tartotta meg Demokratikus festm\u00e9ny<\/a><\/i> c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t<\/a> \u00e9s akci\u00f3j\u00e1t. Annak<\/a> r\u00e9szek\u00e9nt festette meg a program<\/a> c\u00edm\u00e9vel azonos elnevez\u00e9ssel illetett k\u00e9pet is, amelynek egyes elemeit, azoknak sz\u00edn\u00e9t \u00e9s konkr\u00e9t form\u00e1j\u00e1t az esten jelenl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel szavaztatta meg. Erd\u00e9ly \u00e9s mellette helyet foglal\u00f3 besz\u00e9lget\u0151t\u00e1rsai, Hegyi L\u00f3r\u00e1nd m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s Birk\u00e1s \u00c1kos<\/a> k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz, asztaluk m\u00f6g\u00f6tt, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel szemben \u00fcltek, de letakart\u00e1k magukat t\u00fcllel<\/a>. Erd\u00e9ly a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g utas\u00edt\u00e1sait k\u00f6vetve, a t\u00fcllh\u00e1l\u00f3 al\u00f3l<\/a> hozta l\u00e9tre alkot\u00e1s\u00e1t: \u201eA k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen akarom megval\u00f3s\u00edtani, hogy ez a bizonyos viszony ne legyen olyan \u00e9les k\u00f6ztem \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt: egyr\u00e9szt \u00fagy, hogy magunkat most le fogjuk takarni, \u00e9s \u00fagy fogunk a tov\u00e1bbiakban besz\u00e9lgetni, m\u00e1sr\u00e9szt \u00fagy, hogy a tov\u00e1bbi elj\u00e1r\u00e1sainkhoz az \u00f6n\u00f6k szavazat\u00e1t pr\u00f3b\u00e1ljuk megnyerni, teh\u00e1t a hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sukat. Ezzel egy kicsit rem\u00e9lj\u00fck, hogy ez az ar\u00e1ny helyesebb lesz, helyre\u00e1ll. [\u2026] Ez belevil\u00e1g\u00edt<\/a> az alkot\u00f3m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a fest\u00e9szet problematik\u00e1j\u00e1ba. Tudniillik, egy alkot\u00f3m\u0171v\u00e9sz elk\u00e9pzeli azt, hogy mit fog csin\u00e1lni, de soha nem l\u00e1tja, hogy t\u00e9nylegesen mit csin\u00e1l, hacsak filmen nem. Egy fest\u0151 viszont h\u00faz egy vonalat, \u00e9s azonnal visszasz\u00f3l neki az, amit csin\u00e1lt. Ez egy nagyon nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Nem is tudom, hogy tudtak a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00e1t\u00e1llni az akci\u00f3ra, amikor annyira m\u00e9lyen \u00e9s eredend\u0151en m\u00e1s dolog az, hogy \u00e9n valamit elk\u00e9pzelek, megval\u00f3s\u00edtom \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n l\u00e1tom is, vagy pedig odateszem magam, egy\u00e1ltal\u00e1n nem l\u00e1tom \u00e9s teljesen a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre b\u00edzom azt, hogy mit l\u00e1t \u00e9s teljesen \u00f6nellen\u0151rz\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u00f6m.\u201d<\/p>\r\n

Jelen voltam ezen az el\u0151ad\u00e1son \u00e9s a n\u00e9z\u0151-szavaz\u00f3<\/a> k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g tagjak\u00e9nt meggy\u0151z\u0151dhettem arr\u00f3l, hogy Erd\u00e9ly zseni\u00e1lis akci\u00f3j\u00e1ban<\/a>, aminek szellememben jelentkez\u0151 ut\u00f3hat\u00e1sa<\/a> tal\u00e1n m\u00e9g er\u0151sebb, mint ahogy<\/a> a helysz\u00ednen hatott r\u00e1m, a m\u0171v\u00e9szet tulajdonk\u00e9ppen m\u00e1r \u00fcr\u00fcgyk\u00e9nt<\/a> szolg\u00e1lt csup\u00e1n, hogy egy kiv\u00e9telesen nyitott, nagy tud\u00e1s\u00fa, b\u00f6lcs ember megoszthassa filoz\u00f3fiai gondolatait vel\u00fcnk. A m\u0171v\u00e9szet itt alkalmazott<\/a> m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt volt jelen az el\u0151ad\u00f3 \u00e9s hallgat\u00f3i\/n\u00e9z\u0151i k\u00f6z\u00f6tt. Olyan nyelvk\u00e9nt, amelyet, legal\u00e1bbis az \u00e9rtelmez\u00e9s<\/a>, fogyaszt\u00e1s szintj\u00e9n, valamennyi jelenl\u00e9v\u0151 meg\u00e9rtett \u00e9s elfogadott \u00e9s m\u00e9g sz\u00f3rakoztatni is lehetett vele. Alkalmass\u00e1 v\u00e1lt \u00edgy arra, hogy bonyolult gondolatokat k\u00f6nnyed\u00e9n meg\u00e9rtessenek vele sok emberrel egyszerre. M\u00e9g azt is elhitetve<\/a> vel\u00fck, hogy v\u00e9lem\u00e9ny\u00fck kifejt\u00e9s\u00e9vel vagy szavazatukkal befoly\u00e1solhatj\u00e1k a dolgok menet\u00e9t. A m\u0171v\u00e9szetnek teh\u00e1t probl\u00e9m\u00e1kra r\u00e1vezet\u0151, ter\u00e1pi\u00e1s funkci\u00f3ja volt.<\/p>\r\n

\u201eAz Inkonzekvensekt\u0151l a Dadaizmuson \u00e1t a Fluxusig, Beuys T\u00e1rsadalmi Plasztik\u00e1j\u00e1ig s a Dekonstruktivist\u00e1kig h\u00faz\u00f3d\u00f3 szellemi magatart\u00e1s alapja az individu\u00e1ci\u00f3, az eleve elrendelt szabad akaratra val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g kifejleszt\u00e9s\u00e9nek folyamata. A Fluxus ezen folyamat egy l\u00e1tv\u00e1nyos f\u00e1zisa. Az individu\u00e1ci\u00f3 t\u00f6bb, mint Fluxus, ez\u00e9rt mondja azt a Fluxus, hogy \u201eaz \u00e9let t\u00f6bb, mint a m\u0171v\u00e9szet\u201d. Ez a tudatosan al\u00e1rendelt viszony teszi lehet\u0151v\u00e9 azt, hogy ebben a hierarchi\u00e1ban anarchikusan viselkedj\u00e9k, azaz megval\u00f3s\u00edtsa a heterarchi\u00e1t. A hierarchia \u00e9s az anarchia k\u00f6z\u00f6tt heterarchikusan fluktu\u00e1l\u00f3 Fluxus glob\u00e1lis. Ez a Fluxus els\u0151 sz\u00e1m\u00fa jellemz\u0151je (Ken Friedman). Glob\u00e1lis, azaz hat\u00e1s\u00e1ban az. S az emberek \u00e1lm\u00e9lkodva csapj\u00e1k \u00f6ssze kez\u00fcket a v\u00e1ltoz\u00e1sok l\u00e1tt\u00e1n \u2013 a Fluxus-m\u0171v\u00e9sz mosolyogva meghajol. Maciunask\u00e9nt megigaz\u00edtja nadr\u00e1gja hajt\u00f3k\u00e1j\u00e1t. Majd G. Brechtk\u00e9nt EXIT-n\u00e9l kimegy, \u00e1m a t\u00faloldalon ENTER-n\u00e9l bej\u00f6n. Mert Fluxkoncert az eg\u00e9sz vil\u00e1g.\u201d
\r\n\u201eV\u00e9g\u00fcl is nem a m\u0171v\u00e9szet a fontos, hanem az, aminek megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra val\u00f3. minden, ami val\u00f3ban v\u00e1ltoztat az \u00e9let\u00fcnk\u00f6n, ami \u00e1tl\u00e9pi a mitikus korl\u00e1tokat \u00e9s a r\u00f6geszm\u00e9ket, teh\u00e1t b\u00e1rmilyen eszk\u00f6z \u00e9s b\u00e1rmilyen szerkezet, ami \u00faj viszonyt id\u00e9z vagy tartalmaz: m\u0171v\u00e9szet. \u00fagy v\u00e1ltozik a m\u0171v\u00e9szet, ahogy azokon a ter\u00fcleteken jelenik meg, ahol addig nem, illetve ahol addig tiltottnak min\u0151s\u00fclt.\u201d<\/p>\r\n

St. Auby Tam\u00e1st\u00f3l vettem a k\u00e9t id\u00e9zetet. Lez\u00e1rja az \u00edr\u00e1s elej\u00e9n olvashat\u00f3 Erd\u00e9ly id\u00e9zettel elind\u00edtott gondolati k\u00f6rt, amely, sz\u00e1nd\u00e9kom szerint, a m\u00fazeumok kincsei k\u00f6z\u00e9 helyezi a k\u00f6zeli \u00e9s t\u00e1voli m\u00falt m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgyait. \u00d6r\u00f6m\u00f6mre szolg\u00e1l, hogy St. Auby a fluxusr\u00f3l is \u00edrt, mert \u00fagy v\u00e9lem, hogy \u00e9ppen a fluxus mozgalom megjelen\u00e9s\u00e9vel indult el legl\u00e1tv\u00e1nyosabban a r\u00e9gi t\u00edpus\u00fa m\u0171v\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s magatart\u00e1sform\u00e1k \u00e1ltal\u00e1nos erjed\u00e9se. Az \u00e9lett\u00e9r \u00e9rt\u00e9keinek m\u0171v\u00e9szi ihletetts\u00e9g\u0171 megalkot\u00e1sa \u00e9s meg\u00e9l\u00e9se akkort\u00f3l v\u00e1lt v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen a mindennapok kreat\u00edv programj\u00e1v\u00e1 a hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett m\u0171v\u00e9szetcsin\u00e1l\u00e1s helyett.<\/p>\r\n

A r\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9ny, amely szerint az a m\u0171v\u00e9sz, akit a t\u00f6bbiek annak l\u00e1tnak, a legprogressz\u00edvebb m\u00f3don gondolkoz\u00f3 alkot\u00f3k fej\u00e9ben m\u00e1r nem volt t\u00f6bb\u00e9 aktu\u00e1lis. \u0150k sem tekintett\u00e9k m\u00e1r m\u0171v\u00e9szeknek magukat, esetleg sztr\u00e1jkot hirdettek, mint \u00e9ppen St. Auby, vagy az \u201eelfogadott\u201d m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9get abbahagyva, \u201e\u00f6nk\u00e9nyesen\u201d m\u0171v\u00e9sznek vallott\u00e1k tov\u00e1bbra is magukat. Ez\u00e1ltal m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9gk\u00e9nt defini\u00e1lva h\u00e9tk\u00f6znapi tetteiket is, mint Allan Kaprow, aki szerint a reggeli borotv\u00e1lkoz\u00e1s is m\u0171v\u00e9szet, mert szem\u00e9ly\u00e9ben egy m\u0171v\u00e9sz borotv\u00e1lkozik, ami ez\u00e1ltal m\u0171v\u00e9szetnek min\u0151s\u00fcl (sz\u00e9pen ellenpontozva ily m\u00f3don az az a m\u0171v\u00e9sz, akit m\u0171v\u00e9sznek tartanak elv kor\u00e1bbi \u00e1ltal\u00e1nos elfogadotts\u00e1g\u00e1t). Voltak olyan m\u0171v\u00e9szek is, akik a politika vagy a term\u00e9szetv\u00e9delem, esetleg az oktat\u00e1s, tapasztalat\u00e1tad\u00e1s, \u00faj nemzed\u00e9kek beavat\u00e1s\u00e1nak ir\u00e1ny\u00e1ba mentek tov\u00e1bb. M\u00e1sok, p\u00e9ld\u00e1ul a graffiti-m\u0171v\u00e9szek olyan er\u0151sen hat\u00f3, j\u00f3l funkcion\u00e1l\u00f3 ellenkult\u00far\u00e1t, ellenm\u0171v\u00e9szetet hoztak l\u00e9tre, hogy a hivatalos, a bevett, hagyom\u00e1nyos kult\u00fara k\u00e9pvisel\u0151i, m\u00fazeumi kur\u00e1torok k\u00e9r\u0151dzk\u00f6dtek be az \u0151 k\u00f6reikbe. Egy New York-i filmm\u0171helyben t\u00e1rolta munk\u00e1it a felfedez\u00e9s\u00e9re v\u00e1r\u00f3 Keith Haring is. Meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl dolgozott. Sz\u00f3r\u00f3pisztoly\u00e1val festette tele a metr\u00f3kocsikat \u00e9s az \u00e1llom\u00e1sok fal\u00e1t. A m\u0171helyben festette a k\u00e9peit. Odakint a j\u00e1tsz\u00f3tereket dekor\u00e1lta. Tudta, be fog futni. M\u00e1r nem l\u00e9tezhetett a v\u00e1ros a figur\u00e1i n\u00e9lk\u00fcl. Felaj\u00e1nlottak neki egy eg\u00e9sz metr\u00f3\u00e1llom\u00e1st \u00e9s azt, hogy tervezzen j\u00e1tsz\u00f3tereket. Legy\u0151zte New Yorkot.<\/p>\r\n

A politika \u00e9s a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem legkoncepci\u00f3zusabb m\u0171v\u00e9sz-szak\u00e9rt\u0151je Joseph Beuys volt: \u201e\u2026 a j\u00f6v\u0151 val\u00f3di politikai t\u00f6rekv\u00e9seinek m\u0171v\u00e9szieknek kell lenni\u00fck. Ez azt jelenti, hogy azoknak az emberi kreativit\u00e1sb\u00f3l \u00e9s az emberek szem\u00e9lyes szabads\u00e1g\u00e1b\u00f3l kell eredni\u00fck. [\u2026] A m\u0171v\u00e9szet v\u00e9lem\u00e9nyem szerint az egyetlen evol\u00faci\u00f3s er\u0151. Ez azt jelenti, hogy csak az emberi kreativit\u00e1s \u00e1ltal v\u00e1ltozhatnak meg a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek. \u00c9s hiszek abban, hogy sok ember \u00e9rzi \u00fagy, hogy a humanizmust legink\u00e1bb a m\u0171v\u00e9szet \u00e1ltal lehet tov\u00e1bb fejleszteni.\u201d<\/p>\r\n

Pauer Gyula szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sznek 1978 nyar\u00e1n a nagyat\u00e1di m\u0171v\u00e9sztelepen fel\u00e1ll\u00edtott T\u00fcntet\u0151t\u00e1bla-erd\u0151je csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny napig \u00e1llhatott, alkot\u00f3j\u00e1nak koncepci\u00f3ja szerint, a Nap halad\u00e1si ir\u00e1ny\u00e1t k\u00f6vet\u0151en elhelyezett, megh\u00f6kkent\u0151 \u00e9s szellemes felirataival, mert az akkoriban a magyar kultur\u00e1lis \u00e9let teljhatalm\u00fa politikai ir\u00e1ny\u00edt\u00f3j\u00e1nak, Acz\u00e9l Gy\u00f6rgynek szem\u00e9lyes utas\u00edt\u00e1sa alapj\u00e1n t\u00f6vig lef\u0171r\u00e9szelt\u00e9k \u00e9s elsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a t\u00e1bl\u00e1kat a helysz\u00ednr\u0151l. Egyetlen eredeti darab maradt meg a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00f6veggel: \u201e\u00c9N OLYAN SZOBROKAT SZERETN\u00c9K \/ CSIN\u00c1LNI KLOTILD AMELYEKET \/ HA \u00cdGY EL\u00c1SNAK A J\u00d6V\u0150BEN \/ MAGUKT\u00d3L KIKELNEK NE KELLJEN \/ HOZZ\u00c1JUK BULD\u00d3ZER \/ SE R\u00c9G\u00c9SZET F\u00d6LD AL\u00d3L \/ ALAK\u00cdTS\u00c1K FORM\u00c1LJ\u00c1K \/ A K\u00d6RNYEZET\u00dcKBEN T\u00d6RV\u00c9NYEIKKEL \/ A TERET\u201d<\/p>\r\n

Mintha Pauer sejtette volna, mi v\u00e1r t\u00e1bl\u00e1ira. Ak\u00e1rcsak a k\u00f6vetkez\u0151 t\u00e1blasz\u00f6veg megfogalmaz\u00e1sakor: \u201eNe kertelj\u00fcnk \/ szabads\u00e1g \u00e9s rend \/ egym\u00e1snak ellent mond \/ \u2026\u2026\u2026\u2026.\u201d<\/p>\r\n

Nemcsak filozofikus, de a m\u0171v\u00e9szeti nyelv probl\u00e9m\u00e1it k\u00edv\u00fclr\u0151l, reflekt\u00edv \u00e9s \u00f6nreflekt\u00edv szemsz\u00f6gb\u0151l egyar\u00e1nt vizsg\u00e1l\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat tartalmaz Hajas Tibor hetvenes \u00e9vekben \u00edrt sz\u00f6vege: \u201eEgy s\u00fcket sz\u00e1m\u00e1ra, aki sz\u00e1jr\u00f3l tud olvasni, nem volt n\u00e9mafilmkorszak! A n\u00e9mafilmek szerepl\u0151i \u00e1lland\u00f3an j\u00e1ratj\u00e1k a sz\u00e1jukat, hogy a besz\u00e9d k\u00e9p\u00e9t adj\u00e1k. Mit mondhattak? A szerep n\u00e9m\u00e1n marad\u00f3 (titkos\/k\u00e1rbaveszett) r\u00e9sz\u00e9t is meg\u00edrt\u00e1k nekik? \u00c9s ha bakiztak vagy beles\u00fcltek, meg kellett ism\u00e9telni a felv\u00e9telt? Vagy azt mondtak, amit akartak, csak a sz\u00e1juk l\u00e1tsszon mozogni? El\u00e9g furcsa lehetett a sz\u00e1jukr\u00f3l leolvasni az esti romlott p\u00f6rk\u00f6ltre val\u00f3 v\u00e1daskod\u00e1st a legdr\u00e1maibb jelenetek kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n \u2013 \u00e9s idegen nyelven!\u201d Napjaink kultur\u00e1lis helyzeteiben nem kev\u00e9sb\u00e9 aktu\u00e1lis felvet\u00e9s, mint amennyire akkor volt, amikor Hajas pap\u00edrra vet\u00edtette \u0151ket.<\/p>\r\n

A puszta l\u00e9t k\u00e9rd\u00e9sei ma h\u00fasba v\u00e1g\u00f3bbak, mint a m\u0171v\u00e9szet probl\u00e9m\u00e1i. Ez a tudat hat\u00e1rozza meg \u00f6nkifejez\u00e9s\u00fcnket, m\u0171v\u00e9szetk\u00f6zeli kommunik\u00e1ci\u00f3nk m\u00f3djait \u00e9s eszk\u00f6zeit is.<\/p>\r\n

Azokat a szigeteket, t\u00f6bbnyire z\u00e1rt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket keress\u00fck, ahol megnyilv\u00e1nulhatunk m\u00e1sok \u00e9s \u00f6nmagunk el\u0151tt oly m\u00f3don, hogy azokat az indulatokat, fesz\u00fclts\u00e9geket, felismer\u00e9seket, felemel\u0151 vagy megal\u00e1z\u00f3 tapasztalatokat adhatjuk ki magunkb\u00f3l, amelyekkel napr\u00f3l napra k\u00fcszk\u00f6d\u00fcnk, vagy amelyek \u00e1ltal egyel\u0151re \u00e9l\u00fcnk m\u00e9g. Olyan form\u00e1kban tessz\u00fck ezt, amilyenek kik\u00edv\u00e1nkoznak bel\u0151l\u00fcnk. Amelyek azokb\u00f3l a gesztusokb\u00f3l \u00e1llnak \u00f6ssze, amikkel \u00f6sszerakjuk a fennmarad\u00e1st.<\/p>\r\n

Tetteink \u2013 rem\u00e9lhet\u0151leg \u2013 a mindennapi \u00e9letben nagyobb jelent\u0151ss\u00e9ggel b\u00edrnak, mint a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00edt\u00e9szei szem\u00e9ben.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

Az id\u00e9zetek forr\u00e1sai:
\r\nJelenl\u00e9t \/ Sz\u00f3gett\u00f3. V\u00e1logat\u00e1s az \u00faj magyar avantgarde dokumentumaib\u00f3l. Gy\u0171jt\u00f6tte \u00e9s v\u00e1logatta Papp Tam\u00e1s, (ELTE BTK, 1989)
\r\nJoseph Beuys: Life and Works. Ed. G\u00f6tz Adriani, Winfried Konnertz, Karin Thomas. New York: Barron’s, 1979.
\r\nOrpheus irodalmi foly\u00f3irat 1993\/1, 52-72
\r\nErd\u00e9ly Mikl\u00f3s: M\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00e1sok (V\u00e1logatott m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti tanulm\u00e1nyok I.), szerk. Petern\u00e1k Mikl\u00f3s, K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Kiad\u00f3, Budapest, 1991
\r\nPauer. \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta Sz\u0151ke Annam\u00e1ria. MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3int\u00e9zet, Budapest, 2005.
\r\nJanu\u00e1r Herceg HORO OLH pioneer m\u0171v\u00e9sz Baksa\u2013So\u00f3s J\u00e1nos, Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly M\u00fazeum, 2007 (ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus)
\r\nYves Klein. Ed. E. K\u00f6b, and E. Badura-Triska, Museum Moderner Kunst, Stiftung Ludwig Wien, MUMOK, 2007<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00a0 documenta12 foly\u00f3irat-projekt \u00a0   Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s id\u00e9zi George Brechtet M\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00e1sok c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben. Az id\u00e9zet \u00edgy hangzik: \u201eEgy erdei forr\u00e1st \u00e9s egy \u00f6bl\u00f6s ed\u00e9nyt rendezz\u00fcnk el \u00fagy, hogy a forr\u00e1s vize az ed\u00e9nybe hulljon.\u201d George Brechtr\u0151l tudjuk, hogy a fluxus mozgalom egyik legismertebb k\u00e9pvisel\u0151je, olyan ember (sz\u00e1nd\u00e9kosan nem \u00edrtam ide azt a sz\u00f3t, hogy […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630445,"parent":400392,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400452","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400452","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400452"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400452\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023745,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400452\/revisions\/2023745"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400392"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630445"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400452"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400452"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400452"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}