{"id":400453,"date":"2007-06-04T22:00:00","date_gmt":"2007-06-04T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400453"},"modified":"2022-06-13T18:57:03","modified_gmt":"2022-06-13T17:57:03","slug":"egy-nap-a-gyarban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/egy-nap-a-gyarban\/","title":{"rendered":"Egy nap a gy\u00e1rban"},"content":{"rendered":"

Az into me\/out of me<\/em> z\u00f6m\u00e9vel megam\u0171v\u00e9szeket felvonultat\u00f3 abjekt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ut\u00e1n most egy els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra oda nem ill\u0151 projektet hozott helyzetbe Klaus Biesenbach \u00e9s a Kunstwerke csapata. A kultikus filmrendez\u0151, Rainer Werner Fassbinder<\/em> 1980-as eposza a Berlin Alexanderplatz <\/em>16 \u00f3r\u00e1nyi anyag\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megjelen\u00edteni, meglehet\u0151sen rendhagy\u00f3 m\u00f3don. A film maga nem \u00fajdons\u00e1g, annak idej\u00e9n a nyugatn\u00e9met telev\u00edzi\u00f3 m\u00e1r m\u0171sorra t\u0171zte (\u0151k voltak a megrendel\u0151k is), valamint az idei 57. Berlinale-n is megtekinthet\u0151 volt a remastered verzi\u00f3. Fassbinder filmje Roman von Alfred D\u00f6blin <\/em>1929-es, azonos c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek adapt\u00e1ci\u00f3ja. Az aprop\u00f3t kett\u0151s \u00e9vfordul\u00f3 szolg\u00e1ltatta, Fassbinder 25, D\u00f6blin 50 \u00e9ve hunyt el. Ez persze ink\u00e1bb a form\u00e1lis magyar\u00e1zat, mely az egyszeri turist\u00e1nak hasznos inf\u00f3, val\u00f3sz\u00edn\u0171bb azonban, hogy a kur\u00e1tor Biesenbachot jobban izgatta, hogyan lehet egy 16 \u00f3r\u00e1s filmet olyan kontextusba helyezni, ami s\u00farolja \u00e9s el is t\u00f6rli a t\u00e1rsm\u0171v\u00e9szetek hat\u00e1rait.<\/p>\r\n

Hiszen a KW alapvet\u0151en kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet bemutat\u00e1s\u00e1ra szakosodott int\u00e9zm\u00e9ny, azonban azt is tudj\u00e1k, mit\u0151l d\u00f6glik. Pontosabban, hogy mit\u0151l \u00e9l. Mit\u0151l fizeti ki valaki a bel\u00e9p\u0151t \u00e9s lesz telth\u00e1z a h\u00e9t szinte b\u00e1rmely napj\u00e1n. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz szc\u00e9na sokszor \u00f6nmag\u00e1nak alkot, berendezi a nappalit meg a f\u00fcrd\u0151t, azt\u00e1n ha vend\u00e9g j\u00f6n boldogan t\u00f6lt neki bort, csak azt ne k\u00e9rdezz\u00e9k meg, mi\u00e9rt r\u00f3zsasz\u00ednek a falak… \u00c9s ezt valahogy m\u00e1sk\u00e9ppen csin\u00e1lj\u00e1k a „m\u0171v\u00e9szetgy\u00e1rban”. F\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s ne ess\u00e9k, nem arr\u00f3l besz\u00e9lek, hogy itt azt\u00e1n minden h\u00fclye megmer\u00edtkezhet a r\u00e1ismer\u00e9s boldog pillanat\u00e1ban. Sokkal ink\u00e1bb a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gbar\u00e1t produktum fogalm\u00e1r\u00f3l, teh\u00e1t arr\u00f3l, hogy \u00e9rdekes-\u00e9rt\u00e9kes, relev\u00e1ns inform\u00e1ci\u00f3khoz juthat, akiben van erre affinit\u00e1s \u00e9s amb\u00edci\u00f3, valamint arr\u00f3l, ahogyan az interpret\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zeg\u00e9t alak\u00edtj\u00e1k ki. Az elm\u00falt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok anyag\u00e1t tekintve elmondhat\u00f3, hogy el\u00e9g raffin\u00e1lt a munk\u00e1k szelekci\u00f3ja ahhoz, hogy egy ideig el legy\u00fcnk l\u00e1tva k\u00e9rd\u00e9sekkel. Nem a megnyit\u00f3 aur\u00e1j\u00e1nak fetisiz\u00e1l\u00e1sa a c\u00e9l, hanem a hossz\u00fat\u00e1v\u00fa, t\u00f6bbl\u00e9pcs\u0151s befogad\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1sa. Erre pedig nagyszer\u0171 p\u00e9lda az Alexanderplatz <\/em>kivitelez\u00e9se.<\/p>\r\n

Egy 14 fejezetnyi film eg\u00e9szben val\u00f3 befogad\u00e1sa k\u00e9ptelens\u00e9g, hiszen egy fejezeten bel\u00fcl is annyi attrib\u00fatummal, szimb\u00f3lummal \u00e9s gondolat-manifeszt\u00e1ci\u00f3val tal\u00e1lkozhatunk, hogy t\u00e9nyleg csak a r\u00e9szekre bont\u00e1s ny\u00fajthat seg\u00edts\u00e9get. Mivel a film is az id\u0151vel oper\u00e1l, \u00edgy a kur\u00e1tor is ezt tette m\u00e9rt\u00e9kk\u00e9: az id\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kiterjed\u00e9seit. Egyazon alkot\u00e1st \u00edgy megn\u00e9zhet\u00fcnk loopokra szedve, filmstillekk\u00e9nt kimerev\u00edtve, megtekinthetj\u00fck az egyes epiz\u00f3dokat k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n, vagy fejest ugorhatunk a massz\u00e1ba \u00e9s v\u00e9gig\u00fclhetj\u00fck az eg\u00e9szet. \u00cdgy elj\u00e1tszhatunk az objekt\u00edv k\u00fcls\u0151 id\u0151, a filmid\u0151 \u00e9s saj\u00e1t bels\u0151 id\u0151nk ellentmond\u00e1saival is. A monitorokon perg\u0151 loopokkal minden r\u00e9szb\u0151l megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k kiemelni a vez\u00e9rmot\u00edvumot, amit persze csak \u00e9rz\u00fcnk \u00e9s elhissz\u00fck, kritika t\u00e1rgy\u00e1t nem k\u00e9pezhetik a m\u0171 alapos ismerete n\u00e9lk\u00fcl. Nyugodtan v\u00e9gign\u00e9zhet\u00fcnk minden st\u00e1ci\u00f3t, a loopok r\u00f6videk, a v\u00e1logat\u00e1s alapos \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyos. Ez vonatkozik a filmstillekre is, melyek szint\u00e9n fejezetek szerint lettek csoportos\u00edtva.<\/p>\r\n

\r\n

\"\"<\/a><\/p>\r\n

Eg\u00e9szen l\u00e1tom\u00e1sszer\u0171 t\u00e9r\u00e9lm\u00e9nyben lehet r\u00e9sz\u00fcnk a f\u00f6ldszinti nagy t\u00e9rben, ahol egy \u201et\u00e9r a t\u00e9rben\u201d elk\u00e9pzel\u00e9st val\u00f3s\u00edtottak meg. Szob\u00e1k csatlakoznak egym\u00e1shoz, \u00edgy alkotva egy patk\u00f3form\u00e1j\u00fa install\u00e1ci\u00f3t. Ha a patk\u00f3 belsej\u00e9ben vagyunk, ami a tulajdonk\u00e9ppeni kint, akkor k\u00edv\u00fclr\u0151l, egyszerre l\u00e1thatjuk mind a tizenn\u00e9gy fejezet t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit. Nem a klasszikus, t\u00f6bbcsatorn\u00e1s vet\u00edt\u00e9s non-sense-\u00e9vel van dolgunk, csup\u00e1n a t\u00e9r \u00e9s id\u0151 sz\u00fcrre\u00e1lis megbont\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nt. Ugyanis ha megker\u00fclj\u00fck az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyt, a patk\u00f3 t\u00faloldal\u00e1r\u00f3l ny\u00edl\u00f3 ajt\u00f3k m\u00e1r a szem\u00e9lyes \u00e9s epiz\u00f3dokra bontott \u00e1t\u00e9l\u00e9sbe vezetnek. A totalit\u00e1s m\u00e1sik oldala a r\u00e9szletek m\u00e9lys\u00e9geit rejti.<\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

\"\"<\/a><\/p>\r\n

Itt nyilv\u00e1nul meg a fentebb eml\u00edtett befogad\u00f3bar\u00e1t szeml\u00e9let: az ajt\u00f3t magunkra csukhatjuk \u00e9s a szob\u00e1ban elhelyezett szivacsokb\u00f3l kedv\u00fcnk szerinti kanap\u00e9t k\u00e9sz\u00edthet\u00fcnk. Sajnos az egyes r\u00e9szek nincsenek angol felirattal ell\u00e1tva, \u00edgy a verb\u00e1lis jelent\u00e9sek elmaradoznak azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik nem \u00e9rtenek n\u00e9met\u00fcl. \u00c1m a k\u00e9pi anyag \u00f6nmag\u00e1ban is er\u0151s \u00e9s a szob\u00e1k k\u00fcls\u0151 fal\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 absztraktok angolul is elmes\u00e9lik di\u00f3h\u00e9jban, mire sz\u00e1m\u00edtsunk odabenn. Az \u00e1t\u00e9l\u00e9s k\u00f6zeg\u00e9ben sz\u00e1mos \u00f6sv\u00e9nyen indulhatunk el, an\u00e9lk\u00fcl mozoghatunk az objektivit\u00e1s \u00fatveszt\u0151iben, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sl\u00e1togat\u00f3 k\u00e9nyelmes- szubjekt\u00edv \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t elvesz\u00edten\u00e9nk. Distancia kontra retrospekci\u00f3: be vagyunk vonva \u00e9s mindez egy otthoni, vas\u00e1rnapi h\u00e1zimozi keretei k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9nik. A pinc\u00e9ben lehet\u0151s\u00e9g van v\u00e9gig\u00fclni az eg\u00e9sz filmet, angol felirattal. Klasszikus kino-feeling, k\u00e9nyelmetlen m\u0171anyagsz\u00e9kekkel egy dohos helyis\u00e9gben. Ez tal\u00e1n az egyetlen elrontott r\u00e9szlet, az \u00f6sszk\u00e9pet azonban nem zavarja. Itt ink\u00e1bb a rendez\u0151 ir\u00e1nti tisztelet \u00e9rezhet\u0151, valamint az, hogy b\u00e1r Fassbinder filmje epiz\u00f3dokban mes\u00e9l, az\u00e9rt ez egy \u00f6sszef\u00fcgg\u0151, oszthatatlan eg\u00e9sz.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s leger\u0151sebb eleme egy k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 install\u00e1ci\u00f3, mely hangst\u00fadi\u00f3t imit\u00e1l. Ennek sz\u00e9ps\u00e9ge abban \u00e1ll, hogy sim\u00e1n elmehet\u00fcnk mellette, \u00e9szrev\u00e9tel\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges a megfelel\u0151 k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g \u00e9s \u00e1t\u00e9l\u00e9s, mely n\u00e9lk\u00fcl b\u00e1rmif\u00e9le befogad\u00e1sra val\u00f3 k\u00eds\u00e9rlet \u00e9rtelm\u00e9t veszti. Elz\u00e1rva a k\u00fcls\u0151 hangokt\u00f3l, zajokt\u00f3l egy interj\u00fat hallgathatunk, melyben a filmr\u0151l mes\u00e9l a rendez\u0151, mik\u00f6zben az \u00fcvegen kereszt\u00fcl egy \u00fcres feh\u00e9r falat l\u00e1tunk; \u00edgy m\u00f3dunkban \u00e1ll, elk\u00e9sz\u00edteni saj\u00e1t bels\u0151 projekci\u00f3nkat \u00e9s \u00e1trendezni a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1tottakat . <\/em><\/p>\r\n

\r\n

\"\"<\/a><\/p>\r\n

Ami az eg\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, egyben az int\u00e9zm\u00e9nyt is \u00e1thatja, az az eleg\u00e1ns udvariass\u00e1g m\u00f6g\u00e9 b\u00fajtatott profizmus. Nem a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g, a technika a hangs\u00falyos, hanem a sz\u00e1nd\u00e9k, hogy olyan keretek k\u00f6z\u00f6tt, olyan met\u00f3dussal mutassanak be egy m\u0171vet, melyekkel az am\u00fagy is dolgozik, mik\u00f6zben az eg\u00e9sz k\u00f6rnyezet valahol a neutr\u00e1lis \u00e9s neurotikus hat\u00e1r\u00e1n egyens\u00falyoz. Egy \u00e1tlagember \u00e9let\u00e9nek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa tizenn\u00e9gy epiz\u00f3don \u00e1t, amit \u00e1tsz\u0151nek a l\u00e9lek v\u00e1ltoz\u00e1sai, a b\u0171ntudat, az elfojt\u00e1s \u00e9s a minden\u00fctt jelen l\u00e9v\u0151 szexualit\u00e1s.<\/em> Mindez az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert D\u00f6blin novell\u00e1ja a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt \u00edr\u00f3dott (1929), ehhez tette hozz\u00e1 Fassbinder a n\u00e9met n\u00e9pl\u00e9lek k\u00e9s\u0151bbi lelki\u00e1llapot-v\u00e1ltoz\u00e1sait. Mindezt pedig egy posztmodern ut\u00e1ni t\u00e9rben, a ma besz\u00e9lt nyelven k\u00f6zlik vel\u00fcnk, kiss\u00e9 szokatlan, m\u00e9gis progressz\u00edv m\u00f3don. Ahogyan a pszichol\u00f3gia is r\u00e9szletekig csupasz\u00edt, vizsg\u00e1l, k\u00e9rdez, majd \u00fajb\u00f3l \u00f6sszerak \u00e9s az eg\u00e9sszel megism\u00e9tli ugyanezt, hasonl\u00f3 dolog t\u00f6rt\u00e9nt itt is. Logikus \u00e9s rendezett a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, tal\u00e1n t\u00fals\u00e1gosan is, de ha ezt szervez\u0151 elvk\u00e9nt fogadjuk el \u00e9s hagyjuk, hogy az intu\u00edci\u00f3 vezessen minket, akkor r\u00e1j\u00f6het\u00fcnk, hogy van \u00e9let a hal\u00e1l ut\u00e1n \u00e9s bizonyos alkot\u00f3k munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t kev\u00e9sb\u00e9 r\u00e1gj\u00e1k az id\u0151 f\u00e9rgei, mint m\u00e1sok\u00e9it. \u00c9s vannak, akik azt is bel\u00e1tj\u00e1k, hogy a filmnek nem csak a moziban a helye, hanem bevihet\u0151 egy elitista-sznobista t\u00e9rbe \u00e9s t\u00e1lalhat\u00f3 m\u00e1s m\u00f3don is, mint ahogy azt a mozig\u00e9p\u00e9sz k\u00edn\u00e1lja.<\/p>\r\n

J\u00f3 filmesek Magyarorsz\u00e1gon is vannak, olyanok is, akik sz\u00e1m\u00e1ra a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet, vagy a zene paralell volta a filmmel teljesen evidens \u00e9s inspir\u00e1l\u00f3 is egyben. De mikor a Ludwig m\u00fazeumban j\u00e1rtamkor p\u00e9ld\u00e1ul azt l\u00e1ttam, hogy a folyami haj\u00f3skapit\u00e1ny var\u00e1zslatos felv\u00e9teleit milyen olcs\u00f3 vj- tr\u00fckkel pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k „korszer\u0171s\u00edteni”, az \u00f6nc\u00e9lon k\u00edv\u00fcl sok mindent nem juttatott eszembe. \u00c9s ez nem csak az alkot\u00f3k hib\u00e1ja. Egy ehhez hasonl\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz t\u00e1rsadalom szervez\u0151 appar\u00e1tusa is sz\u00fcks\u00e9ges, ha \u00e9ppen \u00fagy l\u00e1tj\u00e1k, van \u00e9rtelme.<\/p>\r\n

\u00a0<\/p>\r\n<\/div>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az into me\/out of me z\u00f6m\u00e9vel megam\u0171v\u00e9szeket felvonultat\u00f3 abjekt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ut\u00e1n most egy els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra oda nem ill\u0151 projektet hozott helyzetbe Klaus Biesenbach \u00e9s a Kunstwerke csapata. A kultikus filmrendez\u0151, Rainer Werner Fassbinder 1980-as eposza a Berlin Alexanderplatz 16 \u00f3r\u00e1nyi anyag\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megjelen\u00edteni, meglehet\u0151sen rendhagy\u00f3 m\u00f3don. A film maga nem \u00fajdons\u00e1g, annak idej\u00e9n a nyugatn\u00e9met […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630446,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400453","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400453","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400453"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400453\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023681,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400453\/revisions\/2023681"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630446"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400453"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400453"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400453"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}