{"id":400454,"date":"2007-06-10T22:00:00","date_gmt":"2007-06-10T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400454"},"modified":"2007-06-10T22:00:00","modified_gmt":"2007-06-10T22:00:00","slug":"a-kisertet-hotel-uj-lakoi","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-kisertet-hotel-uj-lakoi\/","title":{"rendered":"A k\u00eds\u00e9rtet-hotel \u00faj lak\u00f3i"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Egy f\u00fclledt m\u00e1jusi est\u00e9n a G\u00f6r\u00f6g Klub fel\u00e9 tartok, ami Kair\u00f3 egyik belv\u00e1rosi francia-kolonialista palot\u00e1j\u00e1nak els\u0151 emelet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3. A klub a helyi m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g egyik legismertebb \u00e9s legkedveltebb sz\u00f3rakoz\u00f3helye, melyet az alap\u00edt\u00f3 \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet\u0151 g\u00f6r\u00f6g csal\u00e1d \u00edzl\u00e9s\u00e9t t\u00fckr\u00f6z\u0151 f\u00e9ny\u0171z\u00e9s ural \u00e9s valamif\u00e9le aranykort id\u00e9z\u0151 m\u00e9lab\u00fas dekadencia, amelyet \u00e1lomszer\u0171v\u00e9 fokoz a m\u00e9rhetetlen mennyis\u00e9g\u0171 b\u0151rkanap\u00e9kb\u00f3l \u00e9s neh\u00e9z drap\u00e9ri\u00e1kb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00f3 dekor\u00e1ci\u00f3.<\/p>\r\n\r\n

Ezen az est\u00e9n a d\u00edszes t\u00e1rsas\u00e1g azonban nem italozni \u00e9s ismerkedni \u00e9rkezett, mivel a klub most els\u0151 alkalommal szakmai platformm\u00e1 alakult, ahol egy h\u00e9ten kereszt\u00fcl az Occidentalism<\/em> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 kerekasztal-besz\u00e9lget\u00e9seket rendezt\u00e9k meg. K\u00e9s\u00e9sben vagyok ugyan, de igen lass\u00fanak kell ahhoz lenni, hogy egy itteni rendezv\u00e9nyr\u0151l \u00fagy istenigaz\u00e1b\u00f3l lek\u00e9ssen az ember. A j\u00f3csk\u00e1n \u00e9jszak\u00e1ba ny\u00fal\u00f3 nyilv\u00e1nos f\u00f3rumon minden alkalommal m\u00e1s v\u00e1logat\u00e1sban lehet a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szek kisebb csoportj\u00e1val tal\u00e1lkozni, k\u00e9rd\u00e9seket feltenni vagy \u00e9ppen a munk\u00e1k \u00e1ltal felmer\u00fcl\u0151 t\u00e9m\u00e1kat megvitatni.<\/p>\r\n\r\n

A h\u00fasz egyiptomi m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1it bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a g\u00f6r\u00f6g klub \u00e9p\u00fclet\u00e9vel \u00e1tellenben, az utca m\u00e1sik oldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet teljes hatodik emelet\u00e9n terjeszkedik, ahol tal\u00e1n m\u00e9g 10 \u00e9ve is a Hotel Swiss nevet visel\u0151 szer\u00e9ny panzi\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\r\n\r\n

A Wust El Balad (Downtown)<\/em> negyed kifejezetten ezekr\u0151l a m\u00e1ra m\u00e1r kopott f\u00e9ny\u0171 hatalmas 19. sz\u00e1zad v\u00e9gi \u00e9s 20. sz\u00e1zad eleji f\u00e9ny\u0171z\u0151en eleg\u00e1ns belv\u00e1rosi b\u00e9rpalot\u00e1kr\u00f3l h\u00edres, amelyekre nyomaszt\u00f3an telepszik valamikori grandi\u00f3zuss\u00e1guk. Csodasz\u00e9p liftjeikkel (amelyek mostanra ajt\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl, szabadon hint\u00e1z\u00f3 ellens\u00fallyal k\u00f6zleked\u0151 v\u00e9szterhes \u00e9s alapvet\u0151en \u00e9letvesz\u00e9lyes t\u00e1kolm\u00e1nny\u00e1 v\u00e1ltoztak), \u00edvesen fut\u00f3 m\u00e1rv\u00e1ny l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zaikkal \u00e9s kov\u00e1csoltvas konzoljaikkal m\u00e1r csak megid\u00e9zni k\u00e9pesek azt a hajdani belv\u00e1rost, amelynek nosztalgi\u00e1j\u00e1ban \u00fagy szeretnek megmer\u00edtkezni az ide\u00e9rkez\u0151 francia \u00e9s brit turist\u00e1k. A b\u00e9rh\u00e1z mostanra kis hivatalok, apr\u00f3 orvosi rendel\u0151k \u00e9s zs\u00fafolt lak\u00e1sok labirintus\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltozott.<\/p>\r\n\r\n

A hatodik emeleten az egykori hotelszob\u00e1k romjaiba simulnak a ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek, \u00e9s az egym\u00e1sb\u00f3l ny\u00edl\u00f3 helyis\u00e9gekben intenz\u00edv t\u00f6mj\u00e9n szag terjeng. A gonosz\/irigy tekintet \u00e1rt\u00f3 megtestes\u00fcl\u00e9s\u00e9ben val\u00f3 h\u00e9tk\u00f6znapi hiedelem olyan er\u0151s, hogy a belv\u00e1ros val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ezr\u00e9vel tartja el a t\u00f6mj\u00e9nez\u0151 asszonyokat, akik a semmib\u0151l el\u0151bukkanva \u00f6sszef\u00fcst\u00f6lnek mindent \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny font felmarkol\u00e1sa ut\u00e1n amilyen gyorsan megjelentek \u00fagy el is illannak, a falak azonban tov\u00e1bbra is ontj\u00e1k magukb\u00f3l a beiv\u00f3dott illatot.<\/p>\r\n\r\n

A t\u00e1rlat ebben a st\u00edlszer\u0171en kiv\u00e1lasztott k\u00f6rnyezetben csup\u00e1n t\u00edz napig volt l\u00e1that\u00f3, de a f\u00f3kusz\u00e1lt figyelmet el\u0151csal\u00f3 fesztiv\u00e1l-jelleget nemcsak a r\u00f6vid nyitva tart\u00e1s garant\u00e1lta a j\u00f3l kigondolt marketing kamp\u00e1nyban, hanem a nap mint nap megrendez\u00e9sre ker\u00fcl\u0151 esem\u00e9nyek: koncertek, besz\u00e9lget\u00e9sek, partik is. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rendez\u0151je egy libanoni sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa kair\u00f3i kereskedelmi gal\u00e9ri\u00e1s, Karim Francis, aki 1995-t\u0151l m\u0171k\u00f6dteti a nev\u00e9t visel\u0151 gal\u00e9ri\u00e1t a belv\u00e1rosban, amely szinte kiz\u00e1r\u00f3lag fest\u00e9szeti \u00e9s grafikai munk\u00e1kra koncentr\u00e1l. A sz\u00f3ban forg\u00f3 tematikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Francis kur\u00e1tork\u00e9nt is deb\u00fct\u00e1l: m\u0171faji \u00e9s medi\u00e1lis hat\u00e1rokra fittyet h\u00e1nyva hang- \u00e9s f\u00e9nyinstall\u00e1ci\u00f3kat, dia- \u00e9s vide\u00f3-munk\u00e1kat egyar\u00e1nt ki\u00e1ll\u00edt.<\/p>\r\n\r\n

Annak ellen\u00e9re, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00f3r\u00f3lapj\u00e1n \u00e9s honlapj\u00e1n<\/a> csak leegyszer\u0171s\u00edtve \u00e9s sematikusan siker\u00fclt meghirdetni a projektet, a c\u00edm term\u00e9szetesen nem egyszer\u0171en csak a nyugat ir\u00e1nti vonzalomra utal, hanem ahhoz a diskurzushoz k\u00edv\u00e1n csatlakozni, amelyet Edward W. Said Orientalizmus<\/em> c\u00edm\u0171, 1978-ban megjelent nagyh\u00edr\u0171 \u00e9s sokat id\u00e9zett k\u00f6nyve gener\u00e1lt, \u00e9s amely a mai napig a posztkoloni\u00e1lis diskurzus egyik alapm\u0171ve. Az orientalizmus Said meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban nem m\u00e1s, mint egy rendszer, amely saj\u00e1tosan a keletr\u0151l konstru\u00e1lt tud\u00e1sokat \u00e9s \u201ea keletiekkel val\u00f3 b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot foglalja \u00f6ssze, a keletiekr\u0151l kialakult nyugati k\u00e9p alapj\u00e1n\u201d. A k\u00e9p, amely ugyanakkor a m\u00e1ss\u00e1gr\u00f3l kialak\u00edtott egyik legm\u00e9lyebben gy\u00f6kerez\u0151 elgondol\u00e1s, hisz mint Said megfogalmazza, a nyugat \u00f6ndefin\u00edci\u00f3ja, Eur\u00f3pa (vagy a nyugat) \u00f6nk\u00e9pe sem sz\u00fclethetett volna meg ellentettj\u00e9nek k\u00f6rbehat\u00e1rol\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n

Az orientalizmus mint rendszer teh\u00e1t alapvet\u0151en ideol\u00f3giai jelleg\u0171, amely a \u201eKelet\u201d <\/strong>k\u00e9peinek megalkot\u00e1sa \u00e9s elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n legitimiz\u00e1lja a \u201eNyugat\u201d hatalmi helyzet\u00e9t \u00e9s gyarmatos\u00edt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kait. A k\u00e9rd\u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s intenci\u00f3j\u00e1val kapcsolatban teh\u00e1t t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az, hogy a referenciak\u00e9nt haszn\u00e1lt gondolatrendszerhez mik\u00e9nt viszonyul ma. Mif\u00e9le diskurzust kezdem\u00e9nyez, k\u00edv\u00e1n-e kort\u00e1rs v\u00e1laszt vagy olvasatot adni az orientalizmus kolonialista hagyom\u00e1ny\u00e1ra, k\u00eds\u00e9rletet tesz-e ez a \u201em\u00e1sik\u201d figyelm\u00e9nek kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra vagy \u2013 a katal\u00f3gus egyik szerz\u0151j\u00e9nek, Samia Mehreznek a gondolatmenet\u00e9hez kapcsol\u00f3dva – egyszer\u0171en csak lek\u00e9pezi azt a bin\u00e1ris strukt\u00far\u00e1t, amelynek \u00e9pp a dekonstrukci\u00f3j\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n

Sajnos ez ut\u00f3bbira sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1t l\u00e1thatunk a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, a munk\u00e1k n\u00e9melyike a prekoncepci\u00f3k, k\u00f6zhelyek \u00e9s szentimentalizmus olyan elegy\u00e9vel sz\u00f3lal meg, hogy az megtorpan\u00e1sra k\u00e9szteti a recenzenst. Hisham El Zeiny<\/a> festett t\u00fckr\u00f6kb\u0151l, a t\u00fckr\u00f6kben felbukkan\u00f3 v\u00e9gel\u00e1thatatlan t\u00e9glafalakb\u00f3l \u00e9s egy \u201eMind detector\u201d-k\u00e9nt bec\u00e9zett biztons\u00e1gi kapub\u00f3l \u00e9p\u00edtett install\u00e1ci\u00f3ja a sematikus szimbolika legf\u00e1jdalmasabb p\u00e9ld\u00e1ja. Egym\u00e1s meg nem \u00e9rt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s el\u00e9rhetetlens\u00e9g\u00e9nek ezen aggaszt\u00f3 vizu\u00e1lis retorik\u00e1ja v\u00e9szesen k\u00f6zel \u00e1ll Samuel P. Huntington \u00e9rvel\u00e9s\u00e9hez. <\/p>\r\n\r\n

Az ut\u00f3bbi id\u0151ben sz\u00e1mos nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son (pl Afrika Remix) felbukkant Sabah Naim<\/a> egy gegszer\u0171 \u00e9s v\u00e9giggondolatlans\u00e1g\u00e1ban igen arrog\u00e1ns fot\u00f3install\u00e1ci\u00f3val rukkolt el\u0151. A Relations between East and West<\/em> fellengz\u0151s c\u00edmet visel\u0151 munka term\u00e9be l\u00e9pve hatalmas fot\u00f3nagy\u00edt\u00e1s fogad minket, amelyen turist\u00e1k egy csoportja l\u00e1that\u00f3 amint valamif\u00e9le m\u0171eml\u00e9ket szeml\u00e9znek unottan. Naim urb\u00e1nus k\u00f6zegben k\u00e9sz\u00edtett fot\u00f3sorozatait mindig egyfajta finom dekorativit\u00e1sra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s jellemzi, a mostani, eredetileg fekete-feh\u00e9r csoportk\u00e9pet is sz\u00ednes finomkod\u00f3 fel\u00fcletekkel nyomja meg. A falakon k\u00f6rben fekete-feh\u00e9r f\u00e9nym\u00e1solatok f\u00fcggnek, portr\u00e9k, amelyeket az utc\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett \u00e9s A4-es form\u00e1tumban sokszoros\u00edtott.<\/p>\r\n

\u201eFogj egy k\u00e9pet \u00e9s csin\u00e1lj vele azt, amit akarsz\u201d- invit\u00e1l a cs\u00e1b\u00edt\u00f3 felirat. Zavarbaejt\u0151 m\u00f3don a m\u0171v\u00e9sz m\u00e1r meg is tette az els\u0151 p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171 l\u00e9p\u00e9seket: n\u00e9h\u00e1ny portr\u00e9 \u00f6sszegy\u0171rve szomorkodik a falra ragasztva, a t\u00f6bbi pedig egy hatalmas plexi kubus, egy szemetesl\u00e1da legalj\u00e1n lapul a terem k\u00f6zep\u00e9n. Naim kv\u00e1zi interakt\u00edv, val\u00f3j\u00e1ban meglehet\u0151sen semmitmond\u00f3 gesztusa puszt\u00e1n infantilizmussal megsp\u00e9kelt automatizmusokat csal el\u0151, \u00e9s az \u00edgy sz\u00fcletett komment\u00e1rok bemutat\u00e1s\u00e1ra felaj\u00e1nlott \u201efel\u00fclet\u201d a szemetesl\u00e1da. Nem v\u00e9letlen, hogy a megnyit\u00f3 kreat\u00edv n\u00e9z\u0151i bajusszal, horogkeresztekkel \u00e9s jatag\u00e1nokkal \u00e9kes\u00edtett rajzaikat nem a szemetesbe dobva szerett\u00e9k volna l\u00e1tni, ez\u00e9rt sz\u00e1mtalan pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1st tettek arra, hogy a plexi fal\u00e1n egy kisebb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezzenek a kifestett f\u00e9nym\u00e1solatokb\u00f3l.<\/strong> <\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son felvonul\u00f3 t\u00f6bbi munka az eml\u00edtettekkel ellent\u00e9tben \u00e1rnyaltan \u00e9s egy sz\u00e9lesebb hivatkoz\u00e1si sk\u00e1l\u00e1n mozogva \u00e9rtelmezi a lehets\u00e9ges alt\u00e9m\u00e1kat. A kur\u00e1tor \u201eHow do you see the west?\u201d (Milyennek l\u00e1tod a Nyugatot?) egyszer\u0171 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re sz\u00e1mtalan relev\u00e1ns v\u00e1lasz \u00e9rkezik. Van a t\u00f6megkult\u00fara \u00e9s globaliz\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1sair\u00f3l elm\u00e9lked\u0151 munka (Hani Rashed \u00e9rz\u00e9keny \u00e9s humoros koll\u00e1zsai, Lara Baladi fot\u00f3koll\u00e1zsa), a t\u00e1rsadalmi nem f\u00e1jdalmasan aktu\u00e1lis problematik\u00e1j\u00e1t k\u00f6rbej\u00e1r\u00f3 alkot\u00e1s (Huda Lutfi \u00e9s Amal Kenawy install\u00e1ci\u00f3ja) vagy a t\u00e9rs\u00e9g k\u00fclpolitikai kapcsolatrednszer\u00e9t ironikus embl\u00e9m\u00e1kra \u00e9s a heraldika nyelv\u00e9re ford\u00edt\u00f3 grafikai sorozat (Hazem El Mestikawy<\/a>). <\/p>\r\n

Heba Farid dia-install\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban napokat tudtam volna elt\u00f6lteni. A m\u0171v\u00e9sz egy v\u00e9gel\u00e1thatatlan csal\u00e1di fot\u00f3- \u00e9s hangarch\u00edvum feldolgoz\u00e1s\u00e1val k\u00f6veti nyomon h\u00e1rom gener\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t az emigr\u00e1ci\u00f3 kezdeti \u00e9veit\u0151l, a kanadai, majd USA-beli tanul\u00f3\u00e9veken \u00e1t a visszak\u00f6lt\u00f6z\u00e9sig. A hangfelv\u00e9teleket, napl\u00f3szer\u0171 monol\u00f3gokat tartalmaz\u00f3 hangszalagokat 20 \u00e9ven \u00e1t rend\u00fcletlen\u00fcl k\u00fcld\u00f6zget\u0151 csal\u00e1dtagok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek feldolgoz\u00e1sa k\u00f6zben csup\u00e1n a kompil\u00e1ci\u00f3k r\u00e9v\u00e9n, a sz\u00f6veg\u00e1tiratokba sz\u00fart magyar\u00e1zatokkal Farid m\u00e9lys\u00e9gesen szem\u00e9lyes hangot csemp\u00e9sz a sz\u00e1raz, elemz\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kkal fell\u00e9p\u0151 projektbe. <\/p>\r\n

A val\u00f3ban revelat\u00edv felfedez\u00e9s azonban Sherif El Azama<\/a> 35 perces vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3ja, a k\u00e9t p\u00e1rhuzamos vet\u00edt\u00e9sb\u0151l \u00e1ll\u00f3 Powerchord Skateboard <\/em>volt. Azama dokumentumfilmes h\u00e1tt\u00e9rrel \u00e9rkezett a m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1ba, filmjei azonban sz\u00e9les mozdulattal mer\u00edtenek sz\u00e1mtalan telev\u00edzi\u00f3s m\u0171fajb\u00f3l is. Most ki\u00e1ll\u00edtott vide\u00f3-essz\u00e9je egy sz\u00edvbemarkol\u00f3 elm\u00e9lked\u00e9s \u00e9s eml\u00e9kez\u00e9s a m\u0171v\u00e9sz fiatalkor\u00e1ra, kair\u00f3i tanul\u00f3\u00e9veire. A szem\u00e9lyes visszatekint\u00e9seket h\u00edrad\u00f3s felv\u00e9telek megid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel kollekt\u00edv eml\u00e9kek szabdalj\u00e1k \u00e9s tagolj\u00e1k, mik\u00f6zben egy eg\u00e9sz gener\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6s \u00e9lm\u00e9nye k\u00f6rvonalaz\u00f3dik. A k\u00e9s\u0151 nyolcvanas \u00e9vek Kair\u00f3ja az amerikai egyetem z\u00e1rt k\u00f6zeg\u00e9vel, a kultur\u00e1lis identit\u00e1s konstru\u00e1l\u00e1s\u00e1nak bonyolult k\u00e9rd\u00e9se egy ellentmond\u00e1sokkal terhes t\u00e1rsadalmi k\u00f6zegben. A vide\u00f3 utols\u00f3 k\u00e9psora egy graffiti m\u0171v\u00e9szt \u00f6r\u00f6k\u00edt meg alkot\u00e1s k\u00f6zben. Hiperrealista st\u00edlusban szinte percek alatt f\u00fajja fel az alulj\u00e1r\u00f3 megviselt fal\u00e1ra Sadat portr\u00e9j\u00e1t, az\u00e9 a Sadat\u00e9t, aki a 70es \u00e9vekben radik\u00e1lisan megv\u00e1ltoztatta az Egyes\u00fclt \u00c1llamokhoz f\u0171z\u0151d\u0151 egyiptomi k\u00fclpolitik\u00e1t. 1<\/b><\/sup><\/a><\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s hatalmasat akart markolni, reflekt\u00e1lni k\u00edv\u00e1nt a 18. sz\u00e1zad teremtette nyugatra, amely a felvil\u00e1gosod\u00e1s r\u00e9v\u00e9n v\u00e1laszt\u00f3dott le a t\u00f6bbi nagy civiliz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l; komment\u00e1lni a \u201enyugat\u201d bonyolult kort\u00e1rs politikai, t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s kultur\u00e1lis viszonyait \u00e9s viszonyul\u00e1sait, nem besz\u00e9lve az Egyes\u00fclt \u00c1llamok kor\u00e1ntsem kritik\u00e1tlanul szeml\u00e9lt tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l a t\u00e9rs\u00e9gben… \u00e9s m\u00e9g napestig sorolhatn\u00e1nk az ide kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00f6ket. <\/p>\r\n

Ha a kur\u00e1tori megfontol\u00e1sok hagynak is k\u00edv\u00e1nnival\u00f3t maguk ut\u00e1n,<\/strong> a projekt aktualit\u00e1sa nem vonhat\u00f3 k\u00e9ts\u00e9gbe. Egy volt gyarmati orsz\u00e1g identit\u00e1s-konstrukci\u00f3j\u00e1nak \u00f6sszetett \u00e9s hosszadalmas folyamat\u00e1ba enged betekint\u00e9st sz\u00e1mos itt ki\u00e1ll\u00edtott munka. Ennek napi jelenl\u00e9t\u00e9t az is j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza, hogy a kerekasztal-besz\u00e9lget\u00e9sen \u00fajra \u00e9s \u00fajra felmer\u00fcl az az egyik r\u00e9sztvev\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra sem mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rthet\u0151d\u0151 k\u00e9rd\u00e9s: hogy vajon arabul (egyiptomi kollokvi\u00e1lis arab), a klasszikus arabhoz k\u00f6zel\u00e1ll\u00f3 retorikus arabul vagy angolul folyjon-e a t\u00e1rsalg\u00e1s. <\/p>\r\n

A besz\u00e9lget\u00e9seken ugyan nem kapunk v\u00e1laszt az \u00e9rtelmez\u00e9si keretek helyenk\u00e9nt drasztikus lesz\u0171k\u00edt\u00e9s\u00e9nek okaira \u00e9s a sztereot\u00edpi\u00e1k fel\u00e9leszt\u00e9s\u00e9re, m\u00e9gis nagyon tanuls\u00e1gosak. A t\u00e9m\u00e1k ismer\u0151sek, a besz\u00e9lget\u00e9s folyton-folyv\u00e1st visszat\u00e9r annak megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9hez, hogy van–<\/strong>e l\u00e9tjogosults\u00e1ga egy tematikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak, milyen szempontb\u00f3l specifikusak ezek a t\u00e1rlatok, mif\u00e9le szabads\u00e1got vagy k\u00f6t\u00f6tts\u00e9get jelent egy hasonl\u00f3 projekt-felk\u00e9r\u00e9s az abban r\u00e9szvet\u0151 m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra? <\/p>\r\n

Mik\u00f6zben a panel szerepl\u0151i al\u00e1mer\u00fclnek <\/strong>a \u201ekinek a munk\u00e1ja kapcsol\u00f3dik jobban a t\u00e9m\u00e1hoz\u201d k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben,<\/strong> \u00e9s a kisst\u00edl\u0171, \u201eki az aki csak alkalmat keresett a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra\u201d t\u00edpus\u00fa szem\u00e9lyesked\u00e9sben, valami elker\u00fcli a bennfentesek figyelm\u00e9t. Az az egyszer\u0171 t\u00e9ny, hogy a projekt m\u00e1r az\u00e1ltal megteremtette legitimit\u00e1s\u00e1t, hogy int\u00e9zm\u00e9nyeket hozott l\u00e9tre, <\/strong>hogy a t\u00e1mogatott \u00e9s t\u0171rt m\u0171v\u00e9szetre tagolt kair\u00f3i szc\u00e9n\u00e1ban eddig soha nem l\u00e1tott sajt\u00f3- \u00e9s m\u00e9dianyilv\u00e1noss\u00e1got kre\u00e1lt egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak \u00e9s a szek\u00e9rt\u00e1borokat egy r\u00f6vid dial\u00f3gusra k\u00e9nyszer\u00edtette. <\/p>\r\n

  <\/p>\r\n

1<\/b>Henry Kissinger<\/a> erre \u00edgy eml\u00e9kezett vissza:<\/p>\r\n

\u201eNixont nagy \u00e1llamf\u00e9rfik\u00e9nt, Fordot a j\u00f3akarat \u00e9l\u0151 megtestes\u00fcl\u00e9sek\u00e9nt, Cartert a vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9ppcsak hogy nem t\u00falzottan is j\u00f3 misszion\u00e1riusk\u00e9nt, Reagant pedig egy n\u00e9pi forradalom j\u00f3akarat\u00fa vez\u00e9rek\u00e9nt kezelte, \u00fcgyesen r\u00e1tapintva mindegyik\u00fck \u00e9nk\u00e9p\u00e9re, \u00e9s elnyerve mindegyik\u00fck bizalm\u00e1t.<\/em>\u201d <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Egy f\u00fclledt m\u00e1jusi est\u00e9n a G\u00f6r\u00f6g Klub fel\u00e9 tartok, ami Kair\u00f3 egyik belv\u00e1rosi francia-kolonialista palot\u00e1j\u00e1nak els\u0151 emelet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3. A klub a helyi m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g egyik legismertebb \u00e9s legkedveltebb sz\u00f3rakoz\u00f3helye, melyet az alap\u00edt\u00f3 \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet\u0151 g\u00f6r\u00f6g csal\u00e1d \u00edzl\u00e9s\u00e9t t\u00fckr\u00f6z\u0151 f\u00e9ny\u0171z\u00e9s ural \u00e9s valamif\u00e9le aranykort id\u00e9z\u0151 m\u00e9lab\u00fas dekadencia, amelyet \u00e1lomszer\u0171v\u00e9 fokoz a m\u00e9rhetetlen mennyis\u00e9g\u0171 b\u0151rkanap\u00e9kb\u00f3l \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630447,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400454","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400454","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400454"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400454\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630447"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400454"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400454"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400454"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}