{"id":400512,"date":"2007-09-04T22:00:00","date_gmt":"2007-09-04T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400512"},"modified":"2022-06-13T14:42:05","modified_gmt":"2022-06-13T13:42:05","slug":"az-elso-roma-cigany-utazo-pavilon","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/az-elso-roma-cigany-utazo-pavilon\/","title":{"rendered":"Az els\u0151 roma\/cig\u00e1ny\/utaz\u00f3 pavilon"},"content":{"rendered":"

A Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben az Open Society Institute projektjek\u00e9nt fut\u00f3 Paradise Lost<\/em> [1]<\/a> az els\u0151 olyan pavilon, mely bizonyos szempontb\u00f3l t\u00fall\u00e9p a bienn\u00e1l\u00e9k XIX. sz\u00e1zadi nemzet\u00e1llam-koncepci\u00f3j\u00e1n, hiszen ide nyolc orsz\u00e1gb\u00f3l h\u00edvtak meg tizenhat m\u0171v\u00e9szt. A cig\u00e1ny<\/em> [2]<\/a> kult\u00fara multikulti aspektus\u00e1b\u00f3l \u2013 mivel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelv\u0171, vall\u00e1s\u00fa embereket egyes\u00edt \u2013 a nyolc anyaorsz\u00e1g emleget\u00e9s\u00e9nek is csak a t\u00f6bbi pavilon ir\u00e1ny\u00e1ba van jelent\u0151s\u00e9ge, csak azok ir\u00e1ny\u00e1ba, akik hagyom\u00e1nytiszteletb\u0151l \u00e9s\/vagy kompromisszumk\u00e9szs\u00e9gb\u0151l osztj\u00e1k a nemzet\u00e1llami koncepci\u00f3t.<\/p>\r\n

Ha a nemzetet egy olyan ideol\u00f3gi\u00e1nak t\u00e9telezz\u00fck [3]<\/a>, amely arra t\u00f6rekszik, hogy \u00e1llampolg\u00e1rai sz\u00e1m\u00e1ra meghat\u00e1rozzon \u00e9s lefedjen mindent, akkor \u00e9ppen itt az ideje kit\u00f6rni ebb\u0151l a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l \u2013 tal\u00e1n kicsit<\/em> el is k\u00e9st\u00fcnk \u2013, s v\u00e9gre egy kicsit<\/em> a saj\u00e1t fej\u00fcnkkel gondolkodni. Az, hogy a cig\u00e1nyoknak nincsen nemzet\u00e1llamuk, ink\u00e1bb szerencs\u00e9snek t\u0171nik, mintsem szomor\u00fanak: ez tal\u00e1n az egyetlen eur\u00f3pai \u201enemzeti\u201d kult\u00fara, mely term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva heterog\u00e9n, s aligha k\u00f6t\u0151dik pozit\u00edvan az \u00e1llamhoz. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteken k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyek pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k \u00e9let\u00fcket szab\u00e1lyozni, s azt is orsz\u00e1ga v\u00e1logatja, hogy a \u201ehazai\u201d polg\u00e1rok milyen jelleg\u0171 kirekeszt\u00e9ssel, diszkrimin\u00e1ci\u00f3val s\u00fajtott\u00e1k \u0151ket (a hal\u00e1lt\u00e1bor \u00e9s a k\u00e9nyszermosdat\u00e1s csak a hab volt a tort\u00e1n).<\/p>\r\n

Sok \u00e9vsz\u00e1zados kirekesztetts\u00e9g\u00fck t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben nem r\u00e9g indultak el olyan politikai, kultur\u00e1lis folyamatok, melyek l\u00e1tsz\u00f3lag es\u00e9lyegyenl\u0151s\u00e9get k\u00edv\u00e1nnak biztos\u00edtani a cig\u00e1nyoknak is. Ezek a fel\u00fclr\u0151l szervezett ment\u0151akci\u00f3k anti-rasszista, pozit\u00edvan diszkrimin\u00e1l\u00f3 attit\u0171dj\u00fckkel egy modern cig\u00e1nyk\u00e9rd\u00e9st [4]<\/a> pr\u00f3b\u00e1lnak meg megoldani abban a korban, mikor a neo-liber\u00e1lis Eur\u00f3pai Uni\u00f3nak nem \u00e9ri meg, ha folyton szakk\u00e9pzetlen, seg\u00e9lyekb\u0151l \u00e9l\u0151 kisebbs\u00e9giekkel kell sz\u00e1molnia, hiszen \u00e9ppen el\u00e9g probl\u00e9m\u00e1t jelentenek a harmadik vil\u00e1gbeli bev\u00e1ndorl\u00f3k is, akiket valahogy szint\u00e9n integr\u00e1lni kell a vil\u00e1gn\u00e9zetileg k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s, atomiz\u00e1lt munk\u00e1soszt\u00e1lyba. A Soros Gy\u00f6rgy-f\u00e9le patroniz\u00e1l\u00f3 elit attit\u0171dj\u00e9re jellemz\u0151ek a roma pavilon hivatalos \u00fajs\u00e1gj\u00e1ban megjelent fikt\u00edv hirdet\u00e9sek, melyek arra ir\u00e1nyulnak, hogy a cig\u00e1nyok is rendes, \u00e9rt\u00e9kt\u00f6bblet termel\u0151 munk\u00e1sokk\u00e1 v\u00e1ljanak (mondjuk ind\u00edtsanak faluturizmus bizniszt), s ha m\u00e1r felemelkedtek, akkor egyenrang\u00fa fogyaszt\u00f3kk\u00e1 v\u00e1lhassanak.<\/p>\r\n

Junghaus T\u00edmea, a pavilon kur\u00e1tora \u00edrja a katal\u00f3gusban k\u00f6z\u00f6lt essz\u00e9j\u00e9ben [5]<\/a>, hogy a rom\u00e1kr\u00f3l kialakult sztereot\u00edp reprezent\u00e1ci\u00f3k dekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz a roma m\u0171v\u00e9szeknek k\u00e9t fronton kell harcolniuk. Egyr\u00e9szt meg kell ford\u00edtaniuk a m\u00e9dia roma szerep-sztereot\u00edpi\u00e1it az\u00e1ltal, hogy olyan k\u00e9peket k\u00edn\u00e1lnak magukr\u00f3l, melyek a f\u0151sodr\u00fa kult\u00fara \u00e1ltal termelt k\u00e9pekkel ellenkeznek, m\u00e1sr\u00e9szt pedig az\u00e9rt kell harcolniuk, hogy eljussanak a sz\u00e9les k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez. A program teh\u00e1t elfogadja a fenn\u00e1ll\u00f3 vil\u00e1g spekt\u00e1kulum-strukt\u00far\u00e1j\u00e1t: nem sz\u00fcks\u00e9ges megismern\u00fcnk a m\u00e1sik embert, b\u0151ven elegend\u0151 megismerni a r\u00f3la sug\u00e1rzott k\u00e9pet. Ha tal\u00e1lkozunk egy cig\u00e1ny emberrel, akkor attit\u0171d\u00fcnket nem a mi kett\u0151nk szubjekt\u00edv v\u00e1gyai fogj\u00e1k meghat\u00e1rozni, hanem a f\u0151sodr\u00fa m\u00e9dia \u00e1ltal reprezent\u00e1lt cig\u00e1nyk\u00e9p, mint olyan. E szerint a program szerint (az \u00e9n ford\u00edt\u00e1somban) a cig\u00e1ny m\u0171v\u00e9szeknek az a feladatuk, hogy beker\u00fcljenek az embereket manipul\u00e1lni legink\u00e1bb k\u00e9pes m\u00e9di\u00e1kba, \u00e9s \u00fagy manipul\u00e1lj\u00e1k a fogyaszt\u00f3kat, hogy azok toler\u00e1nsan viszonyulnak a cig\u00e1nyokhoz.<\/p>\r\n

E program kezdeti szakasz\u00e1ban (leegyszer\u0171s\u00edtem:) k\u00e9tf\u00e9le cig\u00e1nyk\u00e9pet k\u00f6zvet\u00edt majd a f\u0151sodr\u00fa m\u00e9dia: a tradicion\u00e1lis szerint primit\u00edvek \u00e9s lopnak, az ellenz\u00e9ki szerint kedvesek \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9giek; nek\u00fcnk, a m\u00e9dia fogyaszt\u00f3inak pedig az a szerep juthat puszt\u00e1n, hogy v\u00e1lasszunk e k\u00e9t spekt\u00e1kulum k\u00f6z\u00fcl [6]<\/a>. Itt szeretn\u00e9k eml\u00e9keztetni mindenkit a r\u00e9gi zsid\u00f3 k\u00f6zmond\u00e1sra, miszerint ha csak k\u00e9t v\u00e1laszt\u00e1sod van, v\u00e1laszd a harmadikat. A harmadik \u00fat \u00faj perspekt\u00edv\u00e1t ny\u00fajt a probl\u00e9ma vizsg\u00e1lat\u00e1ra \u2013 a radik\u00e1lis szubjektivizmus perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1t: ha tal\u00e1lkozom egy emberrel, akkor kett\u0151nk dolga lesz elhat\u00e1rozni, hogy mit kezdj\u00fcnk egym\u00e1ssal, \u00e9s saj\u00e1t magunkkal szembeni v\u00e9tek lenne ak\u00e1r pozit\u00edv, ak\u00e1r negat\u00edv sztereot\u00edpi\u00e1k alapj\u00e1n viselkedn\u00fcnk egym\u00e1ssal [7]<\/a>.<\/p>\r\n

Daniel Baker brit m\u0171v\u00e9sz roma csal\u00e1dja m\u00e9g sz\u00fclet\u00e9se el\u0151tt telepedett le Kentben. \u0150 maga fest\u00e9szetet \u00e9s szociol\u00f3gi\u00e1t hallgatott; munk\u00e1i \u00e1ltal\u00e1ban az utaz\u00f3k, illetve a cig\u00e1nyok, rom\u00e1k identit\u00e1s\u00e1val foglalkoznak, 2002-es diplomamunk\u00e1ja, The Queer Gipsy<\/em>, p\u00e9ld\u00e1ul a meleg roma identit\u00e1st elemzi. A pavilonban t\u00f6bbek k\u00f6zt egy fat\u00e1bl\u00e1kb\u00f3l l\u00e9trehozott install\u00e1ci\u00f3t helyezett el, melyekre a k\u00f6vetkez\u0151 feliratokat festette: \u201eA BIRTOKH\u00c1BOR\u00cdT\u00c1S TILOS\u201d, \u201eBEL\u00c9PNI TILOS\u201d, \u201eUTAZ\u00d3K K\u00cdM\u00c9LJENEK\u201d, \u201eK\u00cdV\u00dcL T\u00c1GASABB\u201d stb [8]<\/a>. Gyakorlatilag azokat a t\u00edpusfeliratokat<\/a> gy\u0171jt\u00f6tte egybe, amikkel n\u00e9mely vid\u00e9ki rasszista n\u00e9pek \u00fczennek egy l\u00e1tsz\u00f3lag magabiztos \u00e9s ez\u00e1ltal agressz\u00edv poz\u00edci\u00f3b\u00f3l az utaz\u00f3knak, \u00edgy amelyek v\u00e9lhet\u0151en intenz\u00edven form\u00e1lj\u00e1k az utaz\u00f3k identit\u00e1s\u00e1t \u00e9s a r\u00f3luk kialakult k\u00e9pet.<\/p>\r\n

M\u00e1sik aktu\u00e1lis sorozata olyan festett, karcolt, s\u00e9r\u00fclt t\u00fckr\u00f6kkel dolgozik, amelyekben az \u00fcveg m\u00f6g\u00f6tt k\u00e9pek jelennek meg, m\u00e9g a t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt h\u00e1tt\u00e9r el\u0151ter\u00e9ben, egy k\u00f6ztes poz\u00edci\u00f3ba<\/a> helyezve a n\u00e9z\u0151t, egy olyan t\u00e9rbe, amit a cig\u00e1nyok n\u00e9pes\u00edtenek be mind a val\u00f3s\u00e1gban, mind szimbolikusan. Ezek a t\u00fckr\u00f6k arra a zavarodotts\u00e1gra mutatnak r\u00e1, ahogyan a cig\u00e1nyokat l\u00e1tj\u00e1k: a rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 l\u00e1that\u00f3s\u00e1g \u00e1llapot\u00e1ra, amit \u0151k k\u00e9nytelenek voltak a maguk\u00e9v\u00e1 tenni a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n, m\u00e9g a maguk sz\u00e1m\u00e1ra is megnehez\u00edtve, hogy tiszt\u00e1n l\u00e1ss\u00e1k \u00f6nmagukat a vil\u00e1gban. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben maradhattak az elterjedt sztereot\u00edpi\u00e1k viszonylag \u00e9rintetlen\u00fcl, s ennek \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge a mindig jelenl\u00e9v\u0151, de sosem teljesen l\u00e1that\u00f3 szimbolikus cig\u00e1ny.<\/p>\r\n

Szirmai Norbert \u00e9s R\u00e9v\u00e9sz J\u00e1nos Magyarorsz\u00e1gon kor\u00e1bban m\u00e1r bemutatott,a Fekete Doboz produkci\u00f3j\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt Fradi<\/em> filmje, els\u0151re \u00fagy t\u0171nik, er\u0151sen el\u00fct a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kontextus\u00e1t\u00f3l. A m\u00e1r fentebb t\u00e1rgyalt kur\u00e1tori koncepci\u00f3 szerint ugyanis itt olyan m\u0171veket k\u00edv\u00e1ntak bemutatni a szervez\u0151k, amelyek a cig\u00e1nyokr\u00f3l pozit\u00edv k\u00e9pet festenek, ez a vide\u00f3 azonban az FTC vulg\u00e1r-rasszista szurkol\u00f3t\u00e1bor\u00e1r\u00f3l k\u00edv\u00e1n egy objekt\u00edvnek hat\u00f3 k\u00e9pet prezent\u00e1lni. Kispolg\u00e1rok, munk\u00e1sok ezrei skand\u00e1lj\u00e1k rasszista jelszavaikat, hogy ezzel buzd\u00edts\u00e1k kedves csapatukat gy\u0151zelemre\u2026<\/p>\r\n

A film k\u00e9sz\u00edt\u0151i nem csak term\u00e9szetfilmet forgattak a Fradi meccsr\u0151l, hanem t\u00f6bb interj\u00fat is k\u00e9sz\u00edtettek megzavarodott focist\u00e1kkal (akik mindent megtesznek, hogy politikailag korrekt\u00fcl fogalmazzanak), egy specializ\u00e1lt zsid\u00f3val (aki szerint lehetetlen egy cig\u00e1ny, vagy zsid\u00f3 embernek kil\u00e1togatni egy Fradi meccsre), a kor\u00e1bbi kisebbs\u00e9gi jogok ombudsmanj\u00e1val, cig\u00e1ny (aki l\u00e9t\u00e9vel bizony\u00edtja, hogy lehets\u00e9ges egy cig\u00e1ny embernek rendszeresen kil\u00e1togatni egy Fradi meccsre) \u00e9s nem-cig\u00e1ny szurkol\u00f3kkal (akik itt t\u00f6bbnyire rasszist\u00e1k).<\/p>\r\n

A filmben v\u00e1logatott rasszista indul\u00f3k csend\u00fclnek fel, de a pontot az i-re az utols\u00f3 interj\u00fa adja meg: egy fiatal fi\u00fa z\u00f6ld-feh\u00e9r Fradi sz\u00ednekben arr\u00f3l besz\u00e9l hosszasan, hogy ugyan ut\u00e1lja a cig\u00e1nyokat, de neki is vannak rendes<\/em> cig\u00e1ny bar\u00e1tai, akik nem lopnak. A mellette mosolyg\u00f3 l\u00e1ny, aki felt\u00e9telezhet\u0151en a kedvese, ezt k\u00f6vet\u0151en azt mondja: \u201eNekem semmi bajom sincsen a cig\u00e1nyokkal, csak az hogy l\u00e9teznek.\u201d A l\u00e1ny sutty\u00f3 mosolya kimerevedik a film v\u00e9g\u00e9n.<\/p>\r\n

M\u00e9gis, nagyon is passzol ez a film a kur\u00e1tor koncepci\u00f3j\u00e1ba, hiszen igen \u00e9les kontrasztot k\u00e9pez a cig\u00e1ny m\u0171v\u00e9szek reprezent\u00e1lta megnyer\u0151 k\u00e9ppel, s ezzel hozz\u00e1j\u00e1rulhat a cig\u00e1nyokr\u00f3l kialakult rasszista sztereot\u00edpi\u00e1k dekonstrukci\u00f3j\u00e1hoz, azzal, hogy a rasszist\u00e1kr\u00f3l hoz l\u00e9tre egy k\u00f6nnyen fogyaszthat\u00f3 negat\u00edv k\u00e9pet, amit elsaj\u00e1t\u00edtva ink\u00e1bb a cig\u00e1nyokhoz kell sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en vonz\u00f3dnunk, mintsem a Fradi szurkol\u00f3khoz. D\u00f6nt\u00e9seinkr\u0151l v\u00e9g\u00fcl kider\u00fcl, hogy val\u00f3j\u00e1ban a fogyaszt\u00e1s d\u00f6nt\u00e9sei voltak…<\/p>\r\n

A szobr\u00e1szatot tanult fiatal m\u0171v\u00e9sz, K\u00e1llai Andr\u00e1s j\u00f3 ideje haszn\u00e1lja fel a primit\u00edv m\u0171v\u00e9szetet, V\u00e9nusz reprezent\u00e1ci\u00f3it, haszn\u00e1lt\/tal\u00e1lt bab\u00e1kb\u00f3l gy\u00e1rtott kompoz\u00edci\u00f3it, vagy Barbie bab\u00e1kat. Ahogy munkafolyamat\u00e1r\u00f3l a katal\u00f3gusban \u00edrja: \u201eMindig a munka j\u00f6n el\u0151bb \u2013 spont\u00e1n m\u00f3don, avagy v\u00e9letlen\u00fcl \u2013 \u00e9s az \u00f6tlet, a szubjektum ezt k\u00f6veti \u00e9bred\u00e9s\u00e9ben, ak\u00e1r r\u00f6gt\u00f6n, ak\u00e1r sokkal k\u00e9s\u0151bb.\u201d Itt bemutatott munk\u00e1ja, a Fat Barbie<\/em><\/a> k\u00e9t teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u0151ide\u00e1lt haszn\u00e1l fel: V\u00e9nuszt, aki a term\u00e9kenys\u00e9get<\/em> szolg\u00e1lja \u00e9s Barbie-t, aki a term\u00e9ketlens\u00e9get<\/em> jelenti. Tal\u00e1n az \u00f6tv\u00f6smunka \u00f6sszetev\u0151inek er\u0151s szimbolik\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy (a pavilon sajt\u00f3sa szerint) egy csal\u00e1d egyszer csak bes\u00e9t\u00e1lt a sajt\u00f3-irod\u00e1ba, \u00e9s kijelentette, hogy megveszi a m\u0171vet.<\/p>\r\n

Az \u00edr utaz\u00f3 csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Damian Le Bas igen komplex szem\u00e9lyis\u00e9g: zen\u00e9l, f\u00e9mhullad\u00e9kot gy\u0171jt, fest, utazik, \u00edr, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg minden pillanat\u00e1ban kreat\u00edvan tev\u00e9kenykedik. Hadd id\u00e9zzem Thomas Actont: \u201eDamian nem mindennapi gondolatfolyam versei be\u00e1gyaz\u00f3dnak a cig\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s mindennapi tapasztalatok ihlette k\u00e9peibe; olyannyira szem\u00e9lyesen sz\u00f3lnak hozz\u00e1m, hogy [\u2026] azon gondolkodom, van-e valaki, aki \u00fagy \u00e9rtheti azokat, mint \u00e9n. De amikor m\u00e1sokkal besz\u00e9ltem, r\u00e1j\u00f6ttem, hogy igen. Megtanultam a h\u00e1l\u00e1s leck\u00e9t, hogy egy m\u0171v\u00e9sz egy k\u00e9pbe \u00f6ssze tud tenni mindent, amit egy professzor sz\u00e1z el\u0151ad\u00e1sba pr\u00f3b\u00e1l meg beletuszkolni, \u00e9s m\u00e9g ennek ellen\u00e9re sem k\u00e9pes teljes\u00edteni.\u201d [9]<\/a><\/p>\r\n

Damian \u00e9s feles\u00e9ge, Delaine m\u0171veit tal\u00e1n az teszi ennyire k\u00f6zeliv\u00e9 \u00e9s \u00e9l\u0151v\u00e9, hogy folyamatosan egym\u00e1st id\u00e9zik \u2013 nem puszt\u00e1n egym\u00e1s munk\u00e1it, de egym\u00e1s \u00e9let\u00e9t is \u2013, jegyzetelik a m\u00e1sikat \u00e9s v\u00e1laszolnak is. Ez nem egy klasszikus m\u0171v\u00e9sz kollabor\u00e1ci\u00f3, hanem egy olyan folytonos szeretetteljes kapcsolat<\/a>, amelybe a munk\u00e1kon kereszt\u00fcl l\u00e1thatunk bele; v\u00e9gs\u0151 soron nem is a Le Bas csal\u00e1dr\u00f3l tudhatunk meg valamit, hanem saj\u00e1t magunkr\u00f3l.<\/p>\r\n

A pavilonban ki\u00e1ll\u00edtott munk\u00e1i k\u00f6z\u00fcl a sz\u00e1momra legink\u00e1bb elt\u00e9r\u00edtett, fel\u00fclrajzolt t\u00e9rk\u00e9pei tetszettek. A Roma Road Map of England and Wales<\/em><\/a> p\u00e9ld\u00e1ul az utaz\u00f3k \u00fatvonalait rajzolja s\u0171r\u0171 h\u00e1l\u00f3t k\u00e9pezve ezzel Anglia aut\u00f3s t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n \u2013 a h\u00e1l\u00f3ra pedig karav\u00e1nokat ragasztott fel. M\u00e1s t\u00e9rk\u00e9peit (Sv\u00e1jc, London, Eur\u00f3pa) sematiz\u00e1lt, ugyanakkor nagyon is \u00e9l\u0151 cig\u00e1ny arcokkal \u2013 akik sematiz\u00e1lts\u00e1gukban is kifejez\u0151en sz\u00e9pek, boldogok, vagy \u00e9ppen szomor\u00faak \u2013 rajzolja tele; az arcok k\u00f6rvonalait mindig f\u00f6ldrajzi, vagy k\u00f6zigazgat\u00e1si hat\u00e1rokon h\u00fazza meg, hogy v\u00e9g\u00fcl teljes lefedetts\u00e9get \u00e9rjen el (pl. Gypsy Switzerland, Romany Underground System, Gypsyland)<\/em><\/p>\r\n

\u201eA mindennapi \u00e9let \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet nem k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 el\u201d \u2013 jel\u00f6li ki ezzel nem puszt\u00e1n m\u0171v\u00e9szete, hanem teljes szem\u00e9lye \u00e9rtelmez\u00e9si ter\u00fclet\u00e9t az angol roma sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9sz, Delaine Le Bas Mindennapi \u00e9let\u00e9nek m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben gyakran tal\u00e1lt t\u00e1rgyakra (\u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a brit z\u00e1szl\u00f3ra) dolgozik felvarr\u00f3kkal, csillog\u00f3 flitterekkel, gyerekrajzokkal, szlogenekkel, versekkel. Sokszor j\u00f3l ismert jelent\u00e9s\u0171 szimb\u00f3lumokat tesz olyan \u00faj kontextusba, hogy a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra zavart okozzon a haszn\u00e1lt szimb\u00f3lum sztereotip jelent\u00e9se \u00e9s aktu\u00e1lis kontextusa k\u00f6zti fesz\u00fclts\u00e9g.<\/p>\r\n

Mire gondoljunk teszem azt a brit z\u00e1szl\u00f3n \u201es\u00e9t\u00e1ltatott\u201d fajtiszta<\/em> kuty\u00e1k \u00e9s a mellett\u00fck str\u00e1zs\u00e1l\u00f3 boby kapcs\u00e1n? Ezek a k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n er\u0151s, vagy legal\u00e1bbis egy\u00e9rtelm\u0171 jelent\u00e9s\u0171 k\u00e9pek itt egy zavarba ejt\u0151 csoportosul\u00e1st id\u00e9znek el\u0151, amin a Nation of Dog Lovers<\/em><\/a> c\u00edm sem seg\u00edt sokat. Egy m\u00e1sik munk\u00e1j\u00e1n a heterog\u00e9n, m\u00e9gis rendezett sorokban \u00e1ll\u00f3 flitterh\u00e1tt\u00e9r el\u00e9 az amerikai z\u00e1szl\u00f3<\/a> (egyeseknek a demokr\u00e1cia\/szabads\u00e1g, m\u00e1soknak a demokr\u00e1cia\/b\u00e9rrabszolgas\u00e1g\/h\u00e1bor\u00fa konnot\u00e1ci\u00f3kkal), feh\u00e9r flitter-hal\u00e1lfej, galopp l\u00f3 (az arisztokr\u00e1cia sportja) \u00e9s Minnie Mouse ker\u00fcl.<\/p>\r\n

Folytathatn\u00e1nk a sort gy\u00f6ngypillang\u00f3kkal, csal\u00e1di f\u00e9nyk\u00e9pekkel, flitterbab\u00e1kkal, felvarr\u00f3-csipker\u00f3zsik\u00e1kkal, tollrajzokkal, vagy jellegzetes \u201egyerek\u201d sz\u00f6vegeivel: \u201eAz any\u00e1m mindig azt mondta, sose<\/a> j\u00e1tssz\u00e1l a cig\u00e1nyokkal az erd\u0151ben.\u201d [10]<\/a> Delaine vil\u00e1ga egy olyan roma, s enn\u00e9lfogva k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 vil\u00e1g, ahol saj\u00e1t k\u00e9pei \u00e9s szavai k\u00f6zt a nem roma vil\u00e1gnak is megannyi szimb\u00f3luma, mondata kavarog. Az utaz\u00e1s k\u00f6zben\u2013 most \u00e9ppen a velencei utca hullad\u00e9ktenger\u00e9ben \u2013 tal\u00e1lt vizu\u00e1lis forr\u00e1sokon t\u00fal , olyan verb\u00e1lis forr\u00e1sokat is \u00fajrahasznos\u00edt, amelyek nem ritk\u00e1n fenyegetetts\u00e9get visznek Delaine vil\u00e1g\u00e1ba \u2013 vegy\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul a brit konzervat\u00edv p\u00e1rt v\u00e1laszt\u00e1si szlogenj\u00e9t: \u201eArra gondolsz, amire mi gondolunk? Konzervat\u00edv P\u00e1rt.\u201d<\/p>\r\n

A Le Bas p\u00e1r n\u00e9ha keser\u0171, de \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve sz\u00ednes, vid\u00e1m vil\u00e1ga ut\u00e1n utolj\u00e1ra a hazai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ismert Ol\u00e1h Mara alapvet\u0151en keser\u0171, k\u00e9k vil\u00e1ga k\u00f6vetkezz\u00e9k. Omara Monoron sz\u00fcletett, s csak 43 \u00e9ves kor\u00e1bban kezdett festeni. Monorr\u00f3l eddigi k\u00f6zvetett tapasztalataimat egy volt monori sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa oszt\u00e1lyt\u00e1rsamt\u00f3l kaptam, aki meglehet\u0151s rasszista l\u00e9v\u00e9n a cig\u00e1nyokr\u00f3l csak mint tolvaj, rabl\u00f3 n\u00e9pr\u0151l tudott besz\u00e9lni.<\/p>\r\n

Nem v\u00e9letlen, hogy Omara ehhez a k\u00e9phez k\u00e9pest kell, hogy meghat\u00e1rozza saj\u00e1t identit\u00e1s\u00e1t. J\u00f3 p\u00e9lda erre a Mara \u00e9s a rend\u0151r<\/em><\/a> c\u00edm\u0171 k\u00e9pe, amely a fiatal Mara t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mes\u00e9li el, aki elutas\u00edtotta, hogy a vas\u00fati soromp\u00f3n\u00e1l v\u00e1r\u00f3 sorban a rend\u0151r m\u00f6g\u00e9 \u00e1lljon, mivel \u0151 kor\u00e1bban \u00e9rkezett; a rengeteg szemtan\u00fara fittyet h\u00e1nyva a rend\u0151r f\u00e9lholtra verte. Vagy vegy\u00fck a Kis Mara els\u0151 iskol\u00e1s<\/em><\/a> k\u00e9p\u00e9t, amin az \u00e1polt gyerekek k\u00f6zt l\u00e1tjuk a torzonborz Mar\u00e1t, akit a tan\u00e1rn\u0151 zaklat; a k\u00e9pen a k\u00f6vetkez\u0151ket olvashatjuk: \u201eMARA ELS\u0150 ISKOL\u00c1S\u201d \u201eDE HA NEM T\u0170RI \u00daGY J\u00c1R MINT A T\u00d6BBI CIG\u00c1NY INT\u00c9ZETBE KER\u00dcL.\u201d<\/p>\r\n

Mara sz\u00e1m\u00e1ra a fest\u00e9szet ter\u00e1pi\u00e1s eszk\u00f6z, amivel az \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n tapasztalt megal\u00e1ztat\u00e1sait pr\u00f3b\u00e1lja tiszt\u00e1ba tenni; a f\u00e1jdalmat, amit az anyja elveszt\u00e9se jelentett a sz\u00e1m\u00e1ra, az elidegenedett emberi, t\u00e1rsadalmi viszonyait, illetve a r\u00e1k fizikai f\u00e1jdalm\u00e1t. Tal\u00e1n az \u0151 munk\u00e1i besz\u00e9lnek a pavilonban a leghangosabban; megker\u00fclhetetlen k\u00e9peket fest a magyarorsz\u00e1gi cig\u00e1nyok megnyomor\u00edtott, k\u00f6rbes\u00e1ncolt \u00e9let\u00e9r\u0151l.<\/p>\r\n

Egy nagyobb l\u00e9legzet\u0171 \u00edr\u00e1snak, mely az Els\u0151 Roma Pavilont a roma, cig\u00e1ny k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet kontextus\u00e1ban t\u00e1rgyalja foglalkozni kellene a t\u00f6bbi itt ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1j\u00e1val is, illetve az itt ki nem \u00e1ll\u00edtott, befutott, vagy alig ismert cig\u00e1ny m\u0171v\u00e9szekkel is. Junghaus T\u00edmea m\u00e1r id\u00e9zett essz\u00e9j\u00e9ben meg is teszi ezt, amikor t\u00f6rt\u00e9netileg mutatja be a cig\u00e1ny k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet diskurzusa szempontj\u00e1b\u00f3l jelent\u0151s esem\u00e9nyeket, mint amilyen p\u00e9ld\u00e1ul az Elhallgatott Holokauszt<\/em> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/a> volt p\u00e1r \u00e9ve a M\u0171csarnokban. Ugyan\u00edgy \u00e9rdemes lenne komolyabban foglalkozni az ellen-szerep-sztereot\u00edpi\u00e1k gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1nak kritik\u00e1j\u00e1val, illetve a negat\u00edv kritik\u00e1n t\u00fal, amit \u00e9n is alkalmaztam, \u00e9rdemes lenne egy pozit\u00edv program gyakorlati l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1n gondolkodni, egy olyan gyakorlati program\u00e9n, amely f\u00fcggetlen tud maradni a humanista, liber\u00e1lis patr\u00f3nusok \u201eseg\u00edt\u0151\u201d hatalm\u00e1t\u00f3l.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

A k\u00e9pek\u00e9rt k\u00f6sz\u00f6net az Open Society Institute-nak, valamint a szerz\u0151nek.<\/span><\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

[1]<\/span><\/a> Elveszett paradicsom \u2013 Els\u0151 Roma Pavilon<\/em>, Velencei Bienn\u00e1l\u00e9, 2007 http:\/\/www.romapavilion.org\/<\/a><\/span><\/p>\r\n

[2]<\/a> A politikailag korrekt roma<\/em> elnevez\u00e9s helyett \u00e9n a val\u00f3j\u00e1ban korrekt cig\u00e1ny<\/em> sz\u00f3t fogom haszn\u00e1lni ebben a cikkben, hiszen a roma sz\u00f3 eredetileg egy kisebb cig\u00e1ny csoport elnevez\u00e9se, m\u00edg a cig\u00e1ny sz\u00f3 lefedi mind a szintiket, a romungl\u00f3kat, a be\u00e1sokat, a lov\u00e1rikat stb.<\/span><\/p>\r\n

[3]<\/a> \u201eAm\u00edg ideol\u00f3gi\u00e1kat fogadunk el, elfogadjuk a szubjektum \u00e9s az objektum felcser\u00e9l\u00e9s\u00e9t, a t\u00e1rgyak felveszik a szem\u00e9lyek erej\u00e9t \u00e9s akarat\u00e1t, a szem\u00e9lyek pedig t\u00e1rgyakk\u00e1 lesznek. Az ideol\u00f3gia vissz\u00e1j\u00e1ra ford\u00edtott szem\u00e9lyes elm\u00e9let. Az ideol\u00f3gia mindennapjaink sz\u0171k val\u00f3s\u00e1ga \u00e9s a k\u00edv\u00fcl elter\u00fcl\u0151 vil\u00e1g k\u00f6z\u00e9 \u00e9kel\u0151dik \u00e9s csup\u00e1n r\u00e9snyire enged bepillant\u00e1st a val\u00f3s\u00e1g teljess\u00e9g\u00e9be. E sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s sor\u00e1n az \u00e1ldozat v\u00e1llal\u00e1s\u00e1t mint c\u00e9lt fogadjuk el.<\/span>
\r\nMinden ideol\u00f3gia az uralkod\u00f3 t\u00e1rsadalmi rend v\u00e9delm\u00e9t szolg\u00e1lja.<\/span>
\r\nT\u00fal\u00e9l\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a hatalomnak tagadnia kell az egy\u00e9n szubjektivit\u00e1s\u00e1t. Ez a t\u00edpus\u00fa tagad\u00e1s \u00e1ldozatokat k\u00f6vetel a „k\u00f6zj\u00f3\u00e9rt”, a „nemzeti \u00e9rdekek\u00e9rt”, a „h\u00e1bor\u00fas helyzet\u00e9rt”, a „forradalom\u00e9rt” …\u201d In: The Spectacle: Szem\u00e9lyes forradalomelm\u00e9let<\/em>, 1975. Magyarul kiadta: Barik\u00e1d Kollekt\u00edva<\/span><\/p>\r\n

[4]<\/a> A modern cig\u00e1nyk\u00e9rd\u00e9s kidolgoz\u00f3i arr\u00f3l ismerszenek meg, hogy kihangs\u00falyozz\u00e1k, nem egy \u00fajabb cig\u00e1nyk\u00e9rd\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3. P\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthatjuk ezt az \u00f6ntiszt\u00edt\u00f3 logik\u00e1t az egyszeri rasszist\u00e1val, aki gy\u0171l\u00f6lk\u00f6d\u0151 mondatait ezzel kezdi: \u201eNekem semmi bajom a cig\u00e1nyokkal, de…\u201d<\/span><\/p>\r\n

[5]<\/a> T\u00edmea Junghaus: Paradise Lost \u2013 The First Roma Pavilion. In: Paradise Lost,<\/em> Open Society Institute, 2007.<\/span><\/p>\r\n

[6]<\/a> \u201eA c\u00e9l nem az elutas\u00edt\u00e1s spekt\u00e1kulum\u00e1nak kidolgoz\u00e1sa, hanem a spekt\u00e1kulum elutas\u00edt\u00e1sa. [\u2026] A mi helyzet\u00fcnkben k\u00e9t vil\u00e1g k\u00f6z\u00e9 szorult harcosok vagyunk \u2013 az egyiket nem ismerj\u00fck el, a m\u00e1sik pedig m\u00e9g nem l\u00e9tezik.\u201d Raoul Vaneigem a Szitu\u00e1cionista Internacion\u00e1l\u00e9 \u00f6t\u00f6dik, G\u00f6teborgi konferenci\u00e1j\u00e1n. 1961. augusztus 28-30.<\/span><\/p>\r\n

[7]<\/a> Mikor a balatonszentgy\u00f6rgyi vas\u00fat\u00e1llom\u00e1son elegyedtem besz\u00e9dbe egy cig\u00e1ny fiatallal, akkor \u0151 folyton le kellett hogy vigye a hangj\u00e1t, illetve \u00fajra \u00e9s \u00fajra helyet kellett v\u00e1ltoztatnunk, el kellett \u201eb\u00fajnunk\u201d a feh\u00e9rek gyilkos tekintete el\u0151l, akik gy\u0171l\u00f6lt\u00e9k, s nem egyszer sz\u00f3ltak oda nekem, hogy \u201evigy\u00e1zzak vele, mert be akar csapni;\u201d ehhez k\u00e9pest mi \u00f6sszebar\u00e1tkoztunk \u00e9s c\u00edmet cser\u00e9lt\u00fcnk.<\/span><\/p>\r\n

[8]<\/a> Angol eredetiben tal\u00e1n er\u0151sebben hangzanak: \u201eNO ENTRY\u201d, \u201eKEEP OUT\u201d, \u201eNO TRESSPASSING\u201d, \u201eNO TRAVELLERS\u201d, \u201eNO ACCESS\u201d stb.<\/span><\/p>\r\n

[9]<\/a> Thomas Acton: Second Site. In: Paradise Lost<\/em>, Open Society Institute, 2007. (A szerz\u0151 ford\u00edt\u00e1sa)<\/span><\/p>\r\n

[10]<\/a> My mother said always you never should play with the gypsies in the wood.\u201d We Have a Histroy, 2005.<\/span><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben az Open Society Institute projektjek\u00e9nt fut\u00f3 Paradise Lost [1] az els\u0151 olyan pavilon, mely bizonyos szempontb\u00f3l t\u00fall\u00e9p a bienn\u00e1l\u00e9k XIX. sz\u00e1zadi nemzet\u00e1llam-koncepci\u00f3j\u00e1n, hiszen ide nyolc orsz\u00e1gb\u00f3l h\u00edvtak meg tizenhat m\u0171v\u00e9szt. A cig\u00e1ny [2] kult\u00fara multikulti aspektus\u00e1b\u00f3l \u2013 mivel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelv\u0171, vall\u00e1s\u00fa embereket egyes\u00edt \u2013 a nyolc anyaorsz\u00e1g emleget\u00e9s\u00e9nek is csak a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630459,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400512","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400512","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400512"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400512\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023651,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400512\/revisions\/2023651"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630459"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400512"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400512"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400512"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}