{"id":400517,"date":"2007-10-01T22:00:00","date_gmt":"2007-10-01T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400517"},"modified":"2022-06-14T09:06:52","modified_gmt":"2022-06-14T08:06:52","slug":"egy-megvalosult-poszt-neoavantgard-utopia","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/documenta12-folyoirat-projekt\/egy-megvalosult-poszt-neoavantgard-utopia","title":{"rendered":"Egy megval\u00f3sult \u201eposzt-neoavantg\u00e1rd\u201d ut\u00f3pia"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n
\"img\"<\/a><\/td>\r\n\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
documenta12 foly\u00f3irat-projekt<\/a><\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n<\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/div>\r\n

\u00a0<\/p>\r\n

\u201eCsak a rem\u00e9nytelenek kedv\u00e9\u00e9rt adatott nek\u00fcnk rem\u00e9ny.\u201d
\r\n<\/em>(Walter Benjamin) (2)<\/a><\/span><\/p>\r\n

\u00a0<\/p>\r\n

A j\u00f6v\u0151re n\u00e9zve is tanuls\u00e1gos lehet, ha revide\u00e1ljuk az ut\u00f3pikus regiszterekt\u0151l sem idegenked\u0151, \u00e9s a tudat forradalmas\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1s \u00e9s nevel\u00e9s programjait. Magyarorsz\u00e1gon az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na egyik legjelent\u0151sebb alakja, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s 1975 \u00e9s 1978 k\u00f6z\u00f6tt fejtett ki jelent\u0151s alternat\u00edv m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3gia munk\u00e1ss\u00e1got (1)<\/a>, amely nem puszt\u00e1n a centraliz\u00e1lt \u00e9s politikailag fel\u00fcgyelt hivatalos oktat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra jelentett konkurenci\u00e1t, de a tudom\u00e1ny, a t\u00e1rsadalom \u00e9s a politika fenn\u00e1ll\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9t is kritiz\u00e1lta. Nem v\u00e9letlen, hogy Erd\u00e9ly rendhagy\u00f3 m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak alappill\u00e9r\u00e9t a kreat\u00edv gondolkod\u00e1s \u00e9s az interdiszciplin\u00e1ris szeml\u00e9let k\u00e9pezte. A kreativit\u00e1s \u00e9s az interdiszciplinarit\u00e1s fogalma a tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fiai, szemiotikai, kommunik\u00e1ci\u00f3elm\u00e9leti \u00e9s antropol\u00f3giai diskurzusokb\u00f3l ker\u00fclt \u00e1t a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letbe nem utols\u00f3 sorban az 1968-as kultur\u00e1lis forradalom hat\u00e1s\u00e1ra. A Fluxus egyik vez\u00e9ralakja, Robert Filliou is r\u00e9szben az 1968-as \u00fajbaloldali di\u00e1kmozgalmak hat\u00e1s\u00e1ra fogalmazta meg a \u201e permanent creation \u201d eszm\u00e9j\u00e9t, amely a kreat\u00edv gondolkod\u00e1st kiterjesztette az \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9re. (3)<\/a> Az erweiterte Kunstbegriff<\/em> m\u00e1sik protagonist\u00e1ja, Joseph Beuys pedig a hetvenes \u00e9vekben szabadegyetemet alap\u00edtott, amely kifejezetten az eml\u00edtett fogalmakra \u00e9p\u00fclt. (4)<\/a><\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti nevel\u00e9s (Kreativit\u00e1si gyakorlatok<\/em>, Fant\u00e1ziafejleszt\u0151 gyakorlatok<\/em>, Interdiszciplin\u00e1ris gondolkod\u00e1s kurzus<\/em>) egyben egy \u201emag\u00e1nut\u00f3pia\u201d is volt Erd\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra. A gyakorlatokkal egy id\u0151ben Erd\u00e9lyt komolyan foglalkoztatt\u00e1k az ut\u00f3pikus gondolkod\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sei is, \u00e9s tal\u00e1n e t\u00e9ren szerzett tapasztalatai is hozz\u00e1j\u00e1rultak annak felismer\u00e9s\u00e9hez, hogy ha a nagy rendszerek nem v\u00e1ltoztathat\u00f3k meg, akkor az ember legal\u00e1bb teremtse meg a maga mikrok\u00f6rnyezet\u00e9t a t\u00fal\u00e9l\u00e9shez \u00e9s az \u00e9rtelmes \u00e9lethez. Erd\u00e9ly m\u0171v\u00e9szet-, tudom\u00e1ny- \u00e9s t\u00e1rsadalomkritikai elk\u00e9pzel\u00e9seit \u00edgy az ut\u00f3pikus gondolkod\u00e1s, \u00e9s egy ilyen t\u00e1rgy\u00fa 1977-es el\u0151ad\u00e1s rekonstrukci\u00f3ja ment\u00e9n fogom bemutatni. (5)<\/a> Erre \u00e9p\u00edtve fogom ismertetni alternat\u00edv m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3giai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak teoretikus alapjait, illetve az \u00e1ltala kialak\u00edtott \u201et\u00fal\u00e9l\u00e9si\u201d gyakorlatokat \u00e9s technik\u00e1kat. V\u00e9gezet\u00fcl Erd\u00e9ly holisztikus kritikai gondolkod\u00e1s\u00e1nak iskolap\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt a keleti \u00e9s a nyugati ismeretelm\u00e9let egy lehets\u00e9ges, \u00e9s tov\u00e1bbra is aktu\u00e1lis szint\u00e9zisek\u00e9nt a koanok alternat\u00edv logik\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s metafizik\u00e1j\u00e1r\u00f3l ejtek majd n\u00e9h\u00e1ny z\u00e1r\u00f3 sz\u00f3t.<\/p>\r\n

Ut\u00f3pi\u00e1k<\/h3>\r\n

Az 1981-es Optimista el\u0151ad\u00e1s<\/em> bevezet\u0151 sorai j\u00f3l mutatj\u00e1k, hogy Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s milyen \u00e9rtelemben v\u00e9lte megker\u00fclhetetlennek \u00e9s alapvet\u0151en fontosnak az ut\u00f3pikus gondolkod\u00e1st:<\/p>\r\n

\u201eA poszt-neoavantg\u00e1rd<\/em> magatart\u00e1s jellemz\u0151i:<\/p>\r\n

1. Az ember illet\u00e9kess\u00e9g\u00e9t saj\u00e1t \u00e9lete, sorsa tekintet\u00e9ben tudom\u00e1sul kell vennie, ahhoz minden hat\u00e1ron t\u00fal ragaszkodnia kell.<\/p>\r\n

2. Ami a l\u00e9t\u00e9t \u00e9rinti, ak\u00e1r k\u00f6zvetlen\u00fcl, ak\u00e1r k\u00f6zvetve, arra illet\u00e9kess\u00e9ge kiterjed.<\/p>\r\n

3. Ilyen m\u00f3don illet\u00e9kess\u00e9ge mindenre kiterjed.<\/p>\r\n

4. Ami rossz, hib\u00e1s, vesz\u00e9lyes \u00e9s \u00e9rtelmetlen, azt mer\u00e9szelnie kell \u00e9szrevenni, legyen az a legfontosabb, legmegv\u00e1ltoztathatatlanabbnak tetsz\u0151 \u00fcgy vagy dolog.<\/p>\r\n

5. B\u00e1torkodnia kell, ak\u00e1r a legirre\u00e1lisabb, legmegval\u00f3s\u00edthatatlanabb alternat\u00edv\u00e1t javasolnia.<\/p>\r\n

6. Ezekr\u0151l a v\u00e1ltozatokr\u00f3l el kell tudni k\u00e9pzelnie, hogy megval\u00f3s\u00edthat\u00f3k.<\/p>\r\n

7. A csek\u00e9ly val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel megval\u00f3s\u00edthat\u00f3, de nagy el\u0151ny\u00f6kkel kecsegtet\u0151 eshet\u0151s\u00e9geket ugyan\u00fagy sz\u00e1mba kell vennie, mint a nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel kereszt\u00fcl vihet\u0151, de kis el\u0151nyt biztos\u00edt\u00f3 eshet\u0151s\u00e9geket.<\/p>\r\n

8. Amit a maga korl\u00e1tozott eszk\u00f6zeivel megtehet, azt k\u00e9sedelem n\u00e9lk\u00fcl tegye meg.<\/p>\r\n

9. A szervezked\u00e9s, int\u00e9zm\u00e9nyesed\u00e9s minden form\u00e1j\u00e1t\u00f3l tart\u00f3zkodjon.\u201d (6)<\/a><\/p>\r\n

A Rem\u00e9ny \u00e9s lehet\u0151s\u00e9g<\/em> c\u00edmen elhangzott ut\u00f3pia-el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban Erd\u00e9ly Plat\u00f3n \u00c1llam<\/em>\u00e1t\u00f3l Morus Ut\u00f3pi\u00e1<\/em>j\u00e1n \u00e9s az ut\u00f3pikus szocialist\u00e1k m\u0171vein kereszt\u00fcl kor\u00e1nak ut\u00f3pikus gondolkod\u00f3iig tekintette \u00e1t a filoz\u00f3fiai ut\u00f3pi\u00e1k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9s elm\u00e9let\u00e9t \u00fagy, hogy gondolatmenet\u00e9ben ink\u00e1bb a kritikai reflexi\u00f3val p\u00e1rosul\u00f3 elm\u00e9leti megfontol\u00e1sok domin\u00e1ltak. Az el\u0151ad\u00f3 tulajdonk\u00e9ppen ismeretelm\u00e9leti alapokon kritiz\u00e1lta az ut\u00f3pi\u00e1k elm\u00e9leteit Plat\u00f3nt\u00f3l Herbert Marcus\u00e9ig, \u00e9s fogalmazta meg (Hegel \u00e9s Marcuse alapj\u00e1n) el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak \u2013 \u00e9s egy\u00fattal \u00e9letm\u0171v\u00e9nek \u2013 egyik alapt\u00e9zis\u00e9t: Nem a t\u00e1rsadalmat kell felszabad\u00edtani, illetve forradalmas\u00edtani, hanem az emberi tudatot. Vagyis: \u201eAz ember \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l alkotott k\u00e9p\u00e9nek kell megv\u00e1ltoznia ahhoz, hogy az \u00e9letm\u00f3dja glob\u00e1lisan \u00e9s gy\u00f6keresen megv\u00e1ltozzon. Mint ahogy a vall\u00e1sok tett\u00e9k alkalmass\u00e1 arra, hogy \u00e1t\u00e9rt\u00e9kelje a t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s\u00e9t, \u00fagy van sz\u00fcks\u00e9ge \u00faj metafizik\u00e1ra, amely szerint hely\u00e9t \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9t meghat\u00e1rozhatja a l\u00e9tez\u00e9s eg\u00e9sz\u00e9ben.\u201d (7)<\/a><\/p>\r\n

A helyzet ugyanis Erd\u00e9ly szerint l\u00e9nyegesen rosszabb, mint ahogy azt a \u201eklasszikus\u201d ut\u00f3pist\u00e1k (Saint-Simon, Fourier, Owen) k\u00e9pzelt\u00e9k, ugyanis m\u00e9g a legmer\u00e9szebb ut\u00f3pi\u00e1k is foglyai maradtak saj\u00e1t koruknak \u00e9s t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1guknak. \u00c9s nem csak kiindul\u00f3pontjaik (anyagi \u00e9s szellemi premissz\u00e1ik) tekintet\u00e9ben, de c\u00e9ljaik \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geik horizontj\u00e1ban is, mivel elk\u00e9pzel\u00e9seik mer\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek nemcsak vil\u00e1gk\u00e9p\u00fck, hanem nyelv\u00fck is korl\u00e1tokat szabott. Erd\u00e9ly megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban a t\u00e9ny\u00e1ll\u00e1s a k\u00f6vetkez\u0151: \u201eA nyelv, amikor k\u00e9pes arra, hogy le\u00edrja azt a val\u00f3s\u00e1got, amellyel egy\u00fctt alakult, k\u00e9ptelen megragadni azt a m\u00e1smin\u0151s\u00e9g\u0171 val\u00f3s\u00e1got, ami mint lehet\u0151s\u00e9g nyugszik a meg nem val\u00f3sults\u00e1g tenger\u00e9ben. Azt is t\u00falz\u00e1s \u00e1ll\u00edtani, hogy a val\u00f3s\u00e1got k\u00e9pes le\u00edrni. A val\u00f3s\u00e1gnak a nyelv puszt\u00e1n azt az \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t ny\u00fajtja, amelyre k\u00e9pes. \u00cdgy a nyelv v\u00e9g\u00fcl is \u00f6nmag\u00e1t mes\u00e9li. Ha ut\u00f3pi\u00e1t szerkeszt, akkor is.\u201d<\/p>\r\n

Az embernek teh\u00e1t m\u00e9g ahhoz sincs elegend\u0151 szabads\u00e1ga, hogy egy \u201etisztess\u00e9ges ut\u00f3pi\u00e1t szerkesszen mag\u00e1nak.\u201d \u00cdgy m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem meglep\u0151, ha Marx \u00e9s Freud nyom\u00e1n a Frankfurti Iskola \u00e9s Marcuse ideol\u00f3giakritik\u00e1ja Erd\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra penge\u00e9lesen bizony\u00edtja, hogy a kapitalista t\u00e1rsadalomban az emberi szabads\u00e1g (a felszabadul\u00e1s \u00e9s az \u00f6nmegv\u00e1lt\u00e1s) csup\u00e1n ill\u00fazi\u00f3! A tudom\u00e1nyos-technikai fejl\u0151d\u00e9s nem hogy a nyelv forradalmas\u00edt\u00e1s\u00e1t nem teszi lehet\u0151v\u00e9, de m\u00e9g az alapvet\u0151 c\u00e9l-racion\u00e1lis ideol\u00f3gi\u00e1t sem vonja k\u00e9ts\u00e9gbe:\u201e\u2026 kider\u00fclt, hogy a kozmikus szint\u0171 tapasztal\u00e1s \u00e1ltal visszaigazolt racionalit\u00e1s nem vezet az ember felszabadul\u00e1s\u00e1hoz. A boldogs\u00e1g, mint jogos k\u00f6vetel\u00e9s egyre messzebbre \u00faszik, \u00e9s csak mint \u00e9lvezhetetlen, elidegenedett, p\u00f3tszerekkel el\u0151\u00e1ll\u00edtott m\u0171boldogs\u00e1g nyerhet\u0151 el.\u201d A szabads\u00e1g imm\u00e1ron (Hegel \u00e9s Marcuse ut\u00e1n) nem m\u00e1s, mint a \u201efelismert sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u201d a nyelv \u00e9s az ideol\u00f3gia b\u00f6rt\u00f6n\u00e9ben. M\u00e9g akkor is, ha ezt a j\u00f3l\u00e9ti t\u00e1rsadalmak al\u00e1vetett \u00e9s szabads\u00e1gukban korl\u00e1tozott szubjektumai m\u00e9g csak \u00e9szre sem veszik. De hogy is vehetn\u00e9k \u00e9szre, hiszen az ideol\u00f3gi\u00e1n k\u00edv\u00fcl nem l\u00e9tezik sz\u00e1mukra semmi. Az elnyom\u00e1s \u00e9s a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s technol\u00f3gi\u00e1ja a fejlett kapitalizmusban Marcuse szerint m\u00e1r a sz\u00fcks\u00e9gletek, a v\u00e1gyak \u00e9s a lehet\u0151s\u00e9gek szintj\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe l\u00e9p. \u201eInnen az a p\u00f3kh\u00e1l\u00f3-finom manipul\u00e1ci\u00f3s technika, melyr\u0151l Marcuse besz\u00e9l, \u00e9s amelynek elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9se szinte m\u00e1r lehetetlen.\u201d \u2013 \u00edrja Erd\u00e9ly. \u00c9s egy\u00fattal utal a ki\u00fat, vagy a megold\u00e1s egy lehet\u0151s\u00e9g\u00e9re is: \u201eAz amat\u0151r agyak \u00e9s lelkek szuper-\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re van sz\u00fcks\u00e9g ahhoz, hogy \u00e9szrevegy\u00e9k \u00e9s leleplezz\u00e9k. De minden szellemi f\u00fcrges\u00e9g csak ideiglenes sikerekre sz\u00e1m\u00edthat. Ha lehet\u0151s\u00e9g nincs is, rem\u00e9nykedni lehet.\u201d<\/p>\r\n

Persze ennek csak akkor van b\u00e1rmif\u00e9le perspekt\u00edv\u00e1ja, ha tiszt\u00e1ban van az ember azzal, hogy mi\u00e9rt is vallottak kudarcot a kor\u00e1bbi ut\u00f3pikus elk\u00e9pzel\u00e9sek. Erd\u00e9ly r\u00e1mutat arra, hogy a kor\u00e1bbi ut\u00f3pi\u00e1k (Saint-Simon, Fourier, Owen \u00e9s az \u201eegyetemes neh\u00e9zked\u00e9s elve\u201d) milyen sokat \u201ek\u00f6sz\u00f6nhettek\u201d koruk term\u00e9szettudom\u00e1nyos vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9nek, jeles\u00fcl a newtoni fizik\u00e1nak \u00e9s kozmol\u00f3gi\u00e1nak. Az ut\u00f3pi\u00e1kon bel\u00fcl Nyilas Vera \u00e9s m\u00e1sok nyom\u00e1n Erd\u00e9ly k\u00e9t alapt\u00edpust k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet meg: (1) rend-ut\u00f3pia (2) szabads\u00e1g-ut\u00f3pia. (8)<\/a> Erd\u00e9ly szerint ma m\u00e1r egyik sem ny\u00fajt \u201ere\u00e1lis\u201d alternat\u00edv\u00e1t a boldogs\u00e1ghoz, azaz a szellemi \u00e9s egzisztenci\u00e1lis szabads\u00e1ghoz: az el\u0151bbi nyilv\u00e1nval\u00f3an valamif\u00e9le elnyom\u00e1sra \u00e9p\u00fcl, az ut\u00f3bbi szabads\u00e1ga viszont csup\u00e1n l\u00e1tsz\u00f3lagos, mert a nyelv, s azon kereszt\u00fcl a racionalit\u00e1s foglya marad. Pedig Einstein, Heisenberg \u00e9s Schr\u00f6dinger ut\u00e1n nagyon \u00fagy t\u0171nik, hogy a vil\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9se nem foghat\u00f3 fel racion\u00e1lisan! Legal\u00e1bbis Erd\u00e9ly a kvantummechanika, a szubatomi fizika, a kozmol\u00f3gia \u00e9s a csillag\u00e1szat \u00faj felfedez\u00e9seire \u00e9s azok ismeretelm\u00e9leti k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire alapozva jutott el az al\u00e1bbi igen t\u00f6m\u00f6r \u00e9s sokatmond\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sig: \u201eAz Univerzum jelent\u00e9s-m\u00f3dosul\u00e1sa\u201d. Descartes \u00e9s Newton tiszta \u00e9s rendezett vil\u00e1gegyetem \u00e1tadta hely\u00e9t Einstein hat\u00e1rtalan, de v\u00e9ges t\u00e9ridej\u0171 g\u00f6rb\u00fclt univerzum\u00e1nak, amelynek elemei m\u00e1r nem foghat\u00f3k fel diszkr\u00e9t goly\u00f3bisokk\u00e9nt. A fizikai folyamatok le\u00edr\u00e1s\u00e1ban az 1960-70-es \u00e9vekt\u0151l kezdve egyre ink\u00e1bb el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a k\u00e1osz \u00e9s az abszurdit\u00e1s, divatba j\u00f6ttek a frakt\u00e1lok, a k\u00e1oszelm\u00e9let \u00e9s a kozmikus l\u00e9pt\u00e9kekben is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 szubatomi fizika paradoxonai.<\/p>\r\n

Erd\u00e9ly term\u00e9szetesen azzal is tiszt\u00e1ban van, hogy az Univerzum \u00faj kvantumfizikai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa k\u00e9pe \u00e9s paradox t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gei felfoghatatlanok a h\u00e9tk\u00f6znapi ember sz\u00e1m\u00e1ra, a r\u00e9gi mindenhat\u00f3 Isten pedig az otthonos, belakhat\u00f3 \u00e9s \u201e\u00e1t\u00e9rezhet\u0151\u201d vil\u00e1gegyetemmel egy\u00fctt Marx \u00e9s Nietzsche ut\u00e1n kihalt, illetve elt\u0171nt a term\u00e9szettudom\u00e1nyos t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e1ltal igazgatott vil\u00e1gk\u00e9pb\u0151l: \u201eHa eltekint\u00fcnk a tudom\u00e1ny egyre hermetikusabban titkolt izol\u00e1lt zavar\u00e1t\u00f3l, a h\u00e9tk\u00f6znapi ember sz\u00e1m\u00e1ra sincs meg az a h\u00e1tt\u00e9r-k\u00f6z\u00e9rzet, ami l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t indokolja, \u00e9s amib\u0151l napi teend\u0151ink indokait ak\u00e1rmilyen fel\u00fcletes dedukci\u00f3val le tudn\u00e1 vezetni. A vall\u00e1sos, meghitt, csal\u00e1dias vil\u00e1gk\u00e9pb\u0151l kiszakadt ember k\u00e9pes volt belenyugodni, hogy egy olyan vil\u00e1gegyetem lak\u00f3ja, mely \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva l\u00e9tezik \u00e9s atomi-kozmikus m\u00e9retekben valami ban\u00e1lis goly\u00f3-elvvel m\u0171k\u00f6dik. Ez \u00e9let\u00e9nek egy olyan neutr\u00e1lis \u00e9s t\u00e1voli h\u00e1tter\u00e9t ny\u00fajtotta, amit igaz\u00e1n figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyhatott. Az a kozmikus sivatag, ami ezt a f\u00e1zist k\u00f6r\u00fclveszi, b\u00e1rmekkora is, ak\u00e1r v\u00e9gtelen is lehet, semmi konzekvenci\u00e1val nem j\u00e1r \u00e9let\u00e9re.\u201d Erd\u00e9ly el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak tal\u00e1n legnagyobb er\u00e9nye az, hogy r\u00e1mutat a teol\u00f3gia, a kozmol\u00f3gia \u00e9s a t\u00e1rsadalomelm\u00e9let \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1nak egzisztenci\u00e1lis \u00e9s ismeretelm\u00e9leti sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9re. Egy \u201etisztess\u00e9ges\u201d ut\u00f3pia a tudat kit\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a t\u00e1rsadalom megjobb\u00edt\u00e1s\u00e1ra csak a h\u00e1rom szf\u00e9ra \u00fctk\u00f6ztet\u00e9s\u00e9vel dolgozhat\u00f3 ki, hiszen egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl egyik sem tudja el\u00e9gs\u00e9gesen le\u00edrni az embert ahhoz, hogy k\u00e9pes legyen b\u00e1rmelyiket (\u00e9s benne \u00f6nmag\u00e1t) k\u00edv\u00fclr\u0151l szeml\u00e9lni \u00e9s meg\u00edt\u00e9lni.<\/p>\r\n

Erd\u00e9ly el\u0151ad\u00e1sa megmutatja, hogy a klasszikus ut\u00f3pi\u00e1kban a teol\u00f3gia \u00e9s a kozmol\u00f3gia, mint az \u00e1ltal\u00e1nos vil\u00e1gk\u00e9p alapjai m\u00e9g sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen \u00f6sszefon\u00f3dtak. Ami igaz\u00e1n \u00e9rdekes, hogy ez az \u201e\u00fcdv\u00f6s\u201d \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s m\u00e9g a modern marxista ut\u00f3pikus t\u00e1rsadalomkritika \u00e9s a modern teol\u00f3gia eset\u00e9ben is fenn\u00e1ll, m\u00e9g akkor is, ha a vulg\u00e1rmarxizmus vil\u00e1g\u00e1ban egy ilyen anal\u00f3gia nem t\u00fal divatos. Erd\u00e9ly ebben a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9rtelemben is \u201eforradalmi\u201d, de legal\u00e1bbis meglep\u0151 p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edtja a k\u00e9t \u201erem\u00e9nykutat\u00f3t\u201d, Ernst Blochot \u00e9s J\u00fcrgen Moltmannt. (9)<\/a> Moltmann a teol\u00f3gia \u00e9s az \u00fcdvt\u00f6rt\u00e9net fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyhoz, hogy kijel\u00f6lhesse az evil\u00e1gi boldogs\u00e1g\u00e1t keres\u0151 cselekv\u0151 ember lehets\u00e9ges \u00fatj\u00e1t a gazdas\u00e1g \u00e9s a politika mezej\u00e9n. A pr\u00f3f\u00e9tai hev\u00fclet\u0171 \u00e9s gyakran enigmatikus Bloch viszont a marxista t\u00e1rsadalomelm\u00e9let alapjait\u00f3l emelkedik a vall\u00e1s \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet ideol\u00f3giai szf\u00e9r\u00e1iba, hogy r\u00e1bukkanjon a szabads\u00e1g \u00e9s a boldogs\u00e1g evil\u00e1gi ut\u00f3pi\u00e1ira.<\/p>\r\n

Moltmann \u00e9s Bloch szerint is a k\u00e9t szf\u00e9ra \u00e9s a k\u00e9t ideol\u00f3gia, a katolicizmus \u00e9s a marxizmus k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e9k \u00e1thidal\u00e1s\u00e1ra van ahhoz sz\u00fcks\u00e9g, hogy az ember egy igaz\u00e1n boldog j\u00f6v\u0151k\u00e9pet alkothasson mag\u00e1nak. A tudom\u00e1nyos-technikai fejl\u0151d\u00e9s ehhez \u00f6nmag\u00e1ban nem el\u00e9g. Erd\u00e9ly megfigyel\u00e9se szerint a vall\u00e1sos vil\u00e1gk\u00e9p ut\u00f3pi\u00e1inak hely\u00e9t ugyan \u00e1tvette m\u00e1r a futurol\u00f3gia, de ez is csup\u00e1n egyike a \u201ep\u00f3kh\u00e1l\u00f3finom manipul\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1knak\u201d. (A futurol\u00f3gia \u00e9pp \u00fagy a jelen fogja, mint az ideologikus appar\u00e1tusok, Erd\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra tal\u00e1n az\u00e9rt is volt fontos a rem\u00e9ny teol\u00f3gi\u00e1ja, illetve filoz\u00f3fi\u00e1ja, mert Moltmann \u00e9s Bloch egyar\u00e1nt j\u00f6v\u0151-orient\u00e1ltan gondolkodott.) A tudom\u00e1ny \u00e9s a technika val\u00f3j\u00e1ban nem az ember boldogs\u00e1g\u00e1t szolg\u00e1lja, hanem az elnyom\u00e1st. Ezek ut\u00e1n nem csoda, ha a modern teol\u00f3gia \u00e9s a modern t\u00e1rsadalomelm\u00e9let is eljut od\u00e1ig, hogy a j\u00f6v\u0151ben lakoz\u00f3 rem\u00e9nyen k\u00edv\u00fcl semmije sem marad az embernek. De, m\u00e9g ha el\u00e9rhet\u0151 is a rem\u00e9ny, mint pozit\u00edv, lelki \u00e9s szellemi be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s, m\u00e9g akkor is sz\u00fcks\u00e9g van arra a bizonyos hi\u00e1nyz\u00f3 (vagy ink\u00e1bb titokban tartott) \u00faj term\u00e9szettudom\u00e1nyos vil\u00e1gk\u00e9pre, arra az \u201e\u00faj metafizik\u00e1ra\u201d, amelynek ontol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9s logik\u00e1ja \u00faj \u00e9rtelmet adhat az emberi \u00e9letnek.<\/p>\r\n

A tudat forradalmas\u00edt\u00e1sa<\/h3>\r\n

Az \u00faj tudatnak \u00e9s az \u00faj metafizik\u00e1nak Erd\u00e9ly szerint mindenekel\u0151tt \u00faj nyelvre van sz\u00fcks\u00e9ge, amely k\u00e9pes arra, hogy a term\u00e9szettudom\u00e1nyok, a filoz\u00f3fia \u00e9s a k\u00f6lt\u00e9szet igazs\u00e1gait a h\u00e9tk\u00f6znapok naiv realizmus\u00e1n \u00e1thatolva k\u00f6zvet\u00edtse. Erd\u00e9ly a logikai \u00e9s a k\u00f6lt\u0151i paradoxonok meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa alapj\u00e1n v\u00e9lte \u00fagy, hogy a mont\u00e1zs radik\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1b\u00f3l kiindulva a jelent\u00e9skiolt\u00e1s elv\u00e9t kellene \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni a nyelvben. (10)<\/a> Azaz a paradoxonok \u00e9s az ellentmond\u00e1sok szintj\u00e9r\u0151l, ahol az \u00e1ll\u00edt\u00e1sok egym\u00e1s jelent\u00e9s\u00e9t kioltj\u00e1k, fel kell emelkedni egy magasabb emocion\u00e1lis szintre, ahol a zen buddhist\u00e1k megvil\u00e1gosod\u00e1s\u00e1hoz hasonl\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny r\u00e9szesek\u00e9nt \u00faj szemmel tekinthet\u00fcnk arra a tudom\u00e1nyos, gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai alapokon m\u0171k\u00f6d\u0151 vil\u00e1gra, amelyben \u00e9l\u00fcnk. Erd\u00e9ly teh\u00e1t a nyelv k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben legf\u0151bb vitapartner\u00e9n\u00e9l, Marcus\u00e9n\u00e1l is radik\u00e1lisabb \u00e9s konzisztensebb alternat\u00edv\u00e1t v\u00e1zol fel. M\u00e9gpedig az\u00e9rt, mert a munk\u00e1ss\u00e1gban csal\u00f3dott Marcuse mindenk\u00e9ppen valamilyen t\u00e1rsadalmi r\u00e9teget keresett, amely k\u00e9pes lenne realiz\u00e1lni a tudat forradalm\u00e1t. Ezzel szemben Erd\u00e9ly gondolkod\u00e1s\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a m\u0171v\u00e9szet \u2013 oszt\u00e1lyokt\u00f3l \u00e9s t\u00e1rsadalomelm\u00e9leti kateg\u00f3ri\u00e1kt\u00f3l f\u00fcggetlen \u2013 forradalma \u00e1ll, amely egy\u00fattal az egy\u00e9n gondolkod\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s azon kereszt\u00fcl a t\u00e1rsadalom fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re is felszabad\u00edt\u00f3 hat\u00e1ssal lehet.<\/p>\r\n

1974-ben jelent meg Magyarorsz\u00e1gon Erika Landau k\u00f6nyve a kreativit\u00e1s pszichol\u00f3gi\u00e1j\u00e1r\u00f3l, amely a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le pszichol\u00f3giai elm\u00e9letek \u00e9s iskol\u00e1k kreativit\u00e1s-fogalm\u00e1nak \u00e1ttekint\u00e9se ut\u00e1n egy praktikus \u00e9s Erd\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra is inspir\u00e1l\u00f3 fejezettel z\u00e1rult, amely a kreat\u00edv nevel\u00e9s k\u00e9rd\u00e9seire f\u00f3kusz\u00e1lt. Landau elk\u00e9pzel\u00e9sei egy\u00e9rtelm\u0171en kapcsolatba hozhat\u00f3k Erd\u00e9ly m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3gi\u00e1j\u00e1val: \u201eA kreativit\u00e1skutat\u00e1sb\u00f3l fakad\u00f3 egyik legfontosabb feladat az interdiszciplin\u00e1ris nevel\u00e9s. A tud\u00f3s, a filoz\u00f3fus, a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s nem utols\u00f3sorban a pszichol\u00f3gus az embert a saj\u00e1t szempontj\u00e1b\u00f3l vizsg\u00e1lja \u00e9s kutatja. A nevel\u0151 feladata viszont az, hogy az egyes tudom\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt \u00fagy alak\u00edtsa ki a kapcsolatokat, hogy a tanul\u00f3 kreat\u00edv egy\u00e9nn\u00e9 v\u00e1ljon. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tanul\u00f3 a felvetett probl\u00e9m\u00e1hoz m\u00e1s tant\u00e1rgyakb\u00f3l id\u00e9z fel asszoci\u00e1ci\u00f3kat vagy ezt az \u00faj probl\u00e9m\u00e1t m\u00e1s, m\u00e1r tanult (vagyis tapasztalt) probl\u00e9m\u00e1val hozza kapcsolatba.\u201d (11)<\/a><\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szet ter\u00e9n elsaj\u00e1t\u00edtott kreat\u00edv szeml\u00e9let term\u00e9szetesen az \u00e9let m\u00e1s dimenzi\u00f3iban is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhet. Nem csak a m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra lehet hasznos az, hogy m\u0171v\u00e9szeti k\u00e9pz\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclnek. \u201eEllenkez\u0151leg: a legt\u00f6bbet att\u00f3l lehet rem\u00e9lni, ha a kreat\u00edv szeml\u00e9let az \u00e9let m\u00e1s ter\u00fcletein is jelen van. Ha k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, a legl\u00e9lektelenebbnek l\u00e1tsz\u00f3 ter\u00fcleteken is l\u00e9nyegl\u00e1t\u00f3, rugalmas, feladatukat meta-szinten is \u00e1tl\u00e1tni k\u00e9pes emberek t\u0171nnek fel.\u201d (12)<\/a> A meta-szinten val\u00f3 gondolkod\u00e1s nemcsak a modern matematik\u00e1ban \u00e9s fizik\u00e1ban, valamint a zen buddhizmusban j\u00e1tszik fontos szerepet, hanem a palo-alt\u00f3i pszichoterapeuta csoport h\u00e9tk\u00f6znapi k\u00e9rd\u00e9sekre f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 probl\u00e9mamegold\u00f3 m\u00f3dszer\u00e9nek is fontos elem\u00e9t alkotja. (13)<\/a> Erd\u00e9ly a nyugati pszichol\u00f3gusok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t\u0151l elt\u00e9r\u0151en a kreativit\u00e1st nem szem\u00e9lyis\u00e9gjegynek tekintette, hanem olyan \u201ek\u00e9szenl\u00e9ti \u00e1llapotnak\u201d, amelyben az ember \u201eminden helyzetben k\u00e9pes felismerni a feladatot \u00e9s azt tal\u00e1l\u00e9konyan, f\u00fcggetlen eredetis\u00e9ggel oldja meg.\u201d (14)<\/a> Erd\u00e9lynek ez a gondolata \u00e9rdekes m\u00f3don egyezik Paul Watzlawick felfog\u00e1s\u00e1val, aki a probl\u00e9ma felismer\u00e9s\u00e9t tartja a probl\u00e9mamegold\u00e1s els\u0151 \u00e9s legfontosabb l\u00e9p\u00e9s\u00e9nek, \u00e9s a kreat\u00edv be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s fontoss\u00e1g\u00e1t hangs\u00falyozza a probl\u00e9mamegold\u00e1s kapcs\u00e1n. A palo-alt\u00f3i csoport szerint b\u00e1rki k\u00e9pes lehet arra, hogy az \u00e9let b\u00e1rmely ter\u00fclet\u00e9n kreat\u00edv megold\u00e1st tal\u00e1ljon egy probl\u00e9m\u00e1ra, ha k\u00e9pes fel\u00fclemelkedni azon, vagy k\u00e9pes \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezni azt. Erd\u00e9ly ezzel \u00f6sszhangban \u00e1ll\u00edtja, hogy a kreat\u00edv ember \u201e\u00fajra \u00e9s \u00fajra revide\u00e1lni k\u00e9pes \u00e1llapot\u00e1t, \u00fcde alternat\u00edv\u00e1kkal lepi meg k\u00f6rnyezet\u00e9t \u00e9s seg\u00edti kil\u00e9pni \u00e1ldatlan, megcsontosodott \u00e9lethelyzetekb\u0151l.\u201d (15)<\/a><\/p>\r\n

<\/a>Kreativit\u00e1s a m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s az \u00e9letben<\/h3>\r\n

A Kreativit\u00e1si gyakorlatok foglalkoz\u00e1saira 1975 \u0151sz\u00e9t\u0151l k\u00e9thetenk\u00e9nt ker\u00fclt sor a budapesti alternat\u00edv szc\u00e9na egyik k\u00fclv\u00e1rosi k\u00f6zpontj\u00e1ban, a Ganz-M\u00e1vag M\u0171vel\u0151d\u00e9si K\u00f6zpontban. Akkoriban a hetvenes \u00e9vek avantg\u00e1rd (interm\u00e9dia) m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek egy m\u00e1sik jelent\u0151s figur\u00e1ja, Maurer D\u00f3ra is a Ganzban dolgozott \u2013 egy rajzszakk\u00f6rt vezetett, \u00e9s r\u00f6vid id\u0151 ut\u00e1n \u00f6ssze is hangolt\u00e1k a k\u00e9t \u201eszakk\u00f6r\u201d munk\u00e1j\u00e1t. Maurer k\u00e9s\u0151bb \u00edgy foglalta \u00f6ssze a k\u00e9t foglalkoz\u00e1s kapcsolat\u00e1t: \u201eA kreativit\u00e1si gyakorlatok \u00e1ltal\u00e1ban vett kreat\u00edv k\u00e9szenl\u00e9tre nevelnek, a rajzszakk\u00f6r feladata az, hogy specializ\u00e1lja ezt a k\u00e9szenl\u00e9tet: alkalmakat teremtsen az alkot\u00f3k\u00e9szs\u00e9g kibontakoz\u00e1s\u00e1ra a vizualit\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n.\u201d (16)<\/a> A Kreativit\u00e1si gyakorlatokat \u00e1ltal\u00e1ban Maurer D\u00f3ra kezdte el egy meghat\u00e1rozott feladat ismertet\u00e9s\u00e9vel, amelyre Erd\u00e9ly k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le vari\u00e1ci\u00f3kat dolgozott ki. (17)<\/a> Maurer sz\u00e1ll\u00edtotta a vizu\u00e1lis \u00f6tletet, amelyekhez Erd\u00e9ly cselekv\u00e9ssorokat kapcsolt, mintegy akci\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltoztatta azokat. (18)<\/a> 1976 v\u00e9g\u00e9n Maurer fokozatosan elt\u00e1volodott a Kreativit\u00e1si gyakorlatokt\u00f3l, amit azzal indokolt, hogy hi\u00e1nyoztak sz\u00e1m\u00e1ra a gyakorlatok ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sei \u00e9s m\u00e1r nem \u00e9rdekelt\u00e9k az \u201eegym\u00e1s \u2019befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1val\u2019 zajl\u00f3 et\u0171d\u00f6k\u201d – passzivit\u00e1si \u00e9s szolgas\u00e1gi gyakorlatok, mozdulatism\u00e9tl\u00e9sek. (19)<\/a>A rajzos feladatok kezdeti \u00fajdons\u00e1ga a rajzol\u00f3 \u00e9s a modell hagyom\u00e1nyos elhat\u00e1rol\u00e1s\u00e1nak megsz\u00fcntet\u00e9se volt. A kurzus tagjai egy\u00fattal modellt is \u00e1lltak, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le seg\u00e9deszk\u00f6z\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel bonyolult p\u00f3zokat vettek fel. A k\u00e9s\u0151bbiekben ez a gyakorlat kieg\u00e9sz\u00fclt mag\u00e1nak a rajzol\u00e1s folyamat\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa nehez\u00edt\u00e9seivel, torz\u00edt\u00e1saival. Ezek k\u00f6z\u00fcl a kifel\u00e9 ford\u00edtott rajzt\u00e1bl\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 rajzol\u00e1s volt a leg\u00e1ltal\u00e1nosabb. (20)<\/a> A nem rajzos feladatok kivitelez\u00e9s\u00e9ben mozg\u00e1sok \u00e9s mozdulatok k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s, tervszer\u0171 ut\u00e1nz\u00e1sa, ism\u00e9tl\u00e9se \u00e9s tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se volt a meghat\u00e1roz\u00f3, \u00e9s esetenk\u00e9nt a kamera is fontos seg\u00e9deszk\u00f6zz\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\r\n

A gyakorlatok \u00fajszer\u0171, meglep\u0151, inspir\u00e1l\u00f3 helyzeteket teremtettek az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e9s a rajzol\u00e1s folyamataiban, amelyek kreat\u00edv gondolkod\u00e1sra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k a r\u00e9sztvev\u0151ket. Az egyes feladatok seg\u00edtettek t\u00fall\u00e9pni az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e9s az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s r\u00f6gz\u00fclt s\u00e9m\u00e1in, sztereot\u00edpi\u00e1in. A gyakorlatok szellemis\u00e9ge term\u00e9szetesen a hatvanas-hetvenes \u00e9vek avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek legfontosabb probl\u00e9mak\u00f6reire reflekt\u00e1lt: eredeti \u00e9s m\u00e1solat, azonoss\u00e1g \u00e9s hasonl\u00f3s\u00e1g, ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s \u00e9s szekvenci\u00e1k apr\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokkal, a mozg\u00e1s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, az akci\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti m\u00e9diumm\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa. A kort\u00e1rs tendenci\u00e1kkal szinkronban – \u00e9s az interdiszciplinarit\u00e1s jegy\u00e9ben – a gyakorlatokon m\u00e1s m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak: a zene, a sz\u00ednh\u00e1z, a film, a fot\u00f3z\u00e1s eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t is felhaszn\u00e1lt\u00e1k egy hagyom\u00e1nyos k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti m\u00e9dium: a rajzol\u00e1s meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n

A gyakorlatok kiakn\u00e1zt\u00e1k a kollekt\u00edva inspir\u00e1l\u00f3 \u00e9s felszabad\u00edt\u00f3 erej\u00e9t is. Olyan l\u00e9gk\u00f6r teremt\u00e9se volt a c\u00e9l, ahol enyh\u00fclhetnek a konformit\u00e1s \u00e9s a teljes\u00edtm\u00e9nyk\u00e9nyszer kreativit\u00e1st g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1sai. A r\u00e9sztvev\u0151k alkot\u00f3 m\u00f3don befoly\u00e1solhatt\u00e1k a foglalkoz\u00e1s menet\u00e9t, a megadott gyakorlatokat szabadon tov\u00e1bb is fejleszthett\u00e9k. A feladatok tematik\u00e1ja a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet jelent\u00e9sr\u00e9tegein\u00e9l t\u00e1gabb, szem\u00e9lyes \u00e9s t\u00e1rsadalmi horizontokra is kiterjedt. Az ism\u00e9tl\u00e9s, a konformit\u00e1s csapd\u00e1j\u00e1val szembes\u00fcltek majd minden gyakorlat sor\u00e1n a r\u00e9sztvev\u0151k. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l \u00e1t\u00e9lhett\u00e9k a devi\u00e1ns magatart\u00e1st s\u00fajt\u00f3 akad\u00e1lyoz\u00e1st is a rajzol\u00f3 (az alkot\u00f3) megzavar\u00e1s\u00e1ra kihegyezett gyakorlatok v\u00e9gz\u00e9se k\u00f6zben. Az egyik r\u00e9sztvev\u0151, H\u00e1y \u00c1gnes (grafikus, filmrendez\u0151) szavaival sz\u00f3lva: val\u00f3j\u00e1ban \u201e\u00e9lethelyzetek modellez\u00e9se\u201d folyt a gyakorlatokon. Az \u00e9lethelyzetek modellez\u00e9se sor\u00e1n a r\u00e9sztvev\u0151k lehet\u0151s\u00e9get kaptak arra, hogy fel\u00fclemelkedjenek a probl\u00e9m\u00e1kon, \u00e9s a m\u00e1sikban t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 \u00f6nmagukat szeml\u00e9lve m\u00e9lyebb \u00f6nmeg\u00e9rt\u00e9shez juthassanak el. (21)<\/a> Egy m\u00e1sik \u201etan\u00edtv\u00e1ny\u201d, L\u00e1bas Zolt\u00e1n (fest\u0151, d\u00edszlettervez\u0151) \u00edgy foglalta \u00f6ssze a Kreativit\u00e1si gyakorlatokon szerzett \u00e9lm\u00e9nyeit: \u201eA kreativit\u00e1si gyakorlatok tapasztalatai \u00faj szeml\u00e9letet alak\u00edtottak ki bennem, ami seg\u00edtett megtal\u00e1lni a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00e9let sz\u00e1mtalan m\u00e1s ter\u00fclete k\u00f6zti kapcsolatot: n\u00f6velt\u00e9k probl\u00e9ma\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gemet, gondolkod\u00e1sra k\u00e9sztettek a mindennapi \u00e9let \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi munka sor\u00e1n egyar\u00e1nt.\u201d (22)<\/a><\/p>\r\n

<\/a>Fant\u00e1zia<\/h3>\r\n

A Kreativit\u00e1si gyakorlatok befejez\u0151d\u00e9se ut\u00e1n Erd\u00e9ly Fant\u00e1ziafejleszt\u0151 gyakorlatok (FAFEJ) n\u00e9ven ind\u00edtott egy \u00fajabb alternat\u00edv \u201eiskol\u00e1t\u201d 1977 \u0151sz\u00e9n egy eldugott helyen, a Viziv\u00e1rosi Pinceklubban. 1978 \u0151sz\u00e9n a foglalkoz\u00e1s \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a Marczib\u00e1nyi T\u00e9ri Ifj\u00fas\u00e1gi h\u00e1zba, ahol m\u00e9g vagy k\u00e9t h\u00f3napig tartott, majd a FAFEJ \u00e1talakult Inter-Diszciplin\u00e1ris-Gondolkod\u00e1s kurzuss\u00e1. A FAFEJ szellemis\u00e9ge szervesen illeszkedett a Kreativit\u00e1si gyakorlatok munk\u00e1j\u00e1hoz, de a kreativit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9seit a gondolkod\u00e1s mechanizmusainak szintj\u00e9n vizsg\u00e1lta tov\u00e1bb. Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s\u00e9k igyekeztek \u201ekilaz\u00edtani azokat a szellemi megszorults\u00e1gokat, amelyek alapvet\u0151en g\u00e1tolj\u00e1k az \u00e1tfog\u00f3 kreat\u00edv magatart\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1t.\u201d (23)<\/a> A kor\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szi munka gyakorlat\u00e1b\u00f3l \u00e1tvett\u00e9k a komplexit\u00e1st \u00e9s a holisztikus szeml\u00e9letet, \u201eami m\u00e1r a korszer\u0171 gondolkod\u00e1sban is n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen\u201d. A FAFEJ v\u00e9ge fel\u00e9 pedig, m\u00e1r a Marczib\u00e1nyi t\u00e9ren, legal\u00e1bb egy h\u00f3napig kiz\u00e1r\u00f3lag csak koanokkal foglalkoztak. (24)<\/a> Erd\u00e9ly eml\u00e9kei szerint a FAFEJ-en megjelen\u0151 f\u0151iskol\u00e1sok (B\u00f6r\u00f6cz Andr\u00e1s, Bori B\u00e1lint, R\u00e9v\u00e9sz L\u00e1szl\u00f3) egyre jobban szorgalmazt\u00e1k, hogy v\u00e9gre foglalkozzanak m\u00e1r k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szettel is, mert gondolkodni m\u00e1r tudnak. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez vezetett 1978-t\u00f3l a kollekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok megrendez\u00e9s\u00e9hez, ahol olyan rendhagy\u00f3 t\u00e9m\u00e1kra k\u00e9sz\u00edtettek environmenteket, mint a sz\u00e9n, vagy a homok \u00e9s mozg\u00e1sform\u00e1i, vagy \u00e9ppen a h\u0171s\u00e9g.<\/p>\r\n

Tulajdonk\u00e9ppen az Indigo csoport m\u00e1r t\u00falmutat Erd\u00e9ly szem\u00e9lyes m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s filoz\u00f3fiai elk\u00e9pzel\u00e9sein, mivel a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l kezdve a kollekt\u00edv munka h\u00e1tt\u00e9rbe szorult, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s environmenteket \u00e9s happeningeket felv\u00e1ltott\u00e1k az egy\u00e9ni objektek \u00e9s install\u00e1ci\u00f3k. (25)<\/a> Mindazon\u00e1ltal a saj\u00e1t \u00fatjukra l\u00e9p\u0151 alkot\u00f3k a m\u0171v\u00e9szet, a t\u00e1rsadalom \u00e9s a politika k\u00e9rd\u00e9seit, j\u00f3 r\u00e9szt Erd\u00e9lynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, k\u00e9pesek voltak rendhagy\u00f3 m\u00f3don (is) megk\u00f6zel\u00edteni. (26)<\/a> Fontos szerepet j\u00e1tszott ebben a sz\u00e1nd\u00e9koltan efemer anyagokb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett m\u0171vek de-fetisizmusa, illetve az \u00e9let \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet bevett hat\u00e1rainak elbizonytalan\u00edt\u00e1sa. A hat\u00e1rok \u00e1th\u00e1g\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt (r\u00e9szben) a kor egyik divatos kifejez\u00e9se, az interdiszciplinarit\u00e1s is. Ennek \u201eig\u00e9zet\u00e9ben\u201d vett\u00e9k a b\u00e1tors\u00e1got, hogy megfilmes\u00edts\u00e9k Einstein \u00f3ra-paradoxon\u00e1t, vagy install\u00e1ci\u00f3t k\u00e9sz\u00edtsenek egy szemiotikai konferencia alkalm\u00e1b\u00f3l. Erd\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra azonban a divergens gondolatok \u00e9s a kreat\u00edv \u00f6tletek anyagi megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa midig is m\u00e1sodlagos volt. Nem unalmas, vagy nehezen \u00e9rtelmezhet\u0151 m\u0171veket akart az ut\u00f3korra hagyni, hanem vesz\u00e9lyes, felforgat\u00f3 gondolatokat \u00e9s gondolkod\u00f3kat. \u00cdgy e r\u00f6vid kit\u00e9r\u0151 ut\u00e1n \u00e9rdemes visszat\u00e9rni az alternat\u00edv nevel\u00e9s st\u00e1ci\u00f3ihoz.<\/p>\r\n

A FAFEJ foglalkoz\u00e1sain Erd\u00e9ly olyan feladatokat adott a r\u00e9sztvev\u0151knek, amelyek az ismert gondolkod\u00e1si s\u00e9m\u00e1k megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lt\u00e1k. Erd\u00e9ly szavaival: a feladatok c\u00e9lja \u201eaz evidenci\u00e1k k\u00e9ts\u00e9gbe von\u00e1sa\u201d volt. (27)<\/a> A feladatt\u00edpusok kital\u00e1l\u00e1s\u00e1ban az volt a f\u0151 szempontja, hogy \u00faj gondolkod\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1k sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t seg\u00edtse el\u0151. A feladatokat sz\u00f3ban, vagy \u00edr\u00e1sban kellett megoldani, \u00fagy hogy mindenki hallhatta a m\u00e1sik v\u00e1lasz\u00e1t, ami minden r\u00e9sztvev\u0151t hozz\u00e1seg\u00edtett a maga \u00e9s a m\u00e1sok \u00e1ltal haszn\u00e1lt logikai formul\u00e1k felismer\u00e9s\u00e9hez. (28)<\/a> A s\u00e9m\u00e1kt\u00f3l, sztereot\u00edpi\u00e1kt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9st az is seg\u00edtette, hogy Erd\u00e9ly gyakran korl\u00e1tozta a feladat megold\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dj\u00e1t: egy sz\u00f3val, h\u00e1rom sz\u00f3val, \u00e1br\u00e1val stb. A feladatra adott v\u00e1laszokat Erd\u00e9ly a k\u00f6vetkez\u0151 alkalommal ki\u00e9rt\u00e9kelte aszerint, hogy ki milyen t\u00edpus\u00fa v\u00e1laszt adott, \u00e9s azok milyen filoz\u00f3fiai, vall\u00e1sos vagy tudom\u00e1nyos ismeretanyagra t\u00e1maszkodtak. A r\u00e9sztvev\u0151k eml\u00e9kei szerint a FAFEJ-en sok sz\u00f3 esett a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny kapcsolat\u00e1r\u00f3l is. Erd\u00e9ly gyakran emlegette Einstein, Schr\u00f6dinger, Heisenberg nev\u00e9t, \u00e9s m\u00e1r ekkor felmer\u00fclt az \u00f3ra-paradoxon megfilmes\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00f6tlete is. (29)<\/a> A j\u00f3 hangulatban foly\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sok alkalm\u00e1val egy\u00fattal a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet majd minden hagyom\u00e1nyos \u00e1g\u00e1t megkritiz\u00e1lt\u00e1k \u00e9s elvetett\u00e9k, tal\u00e1n csak a happeninget nem. Erd\u00e9ly erre \u00fagy eml\u00e9kezett vissza, hogy a \u201ekreativit\u00e1si gyakorlatokban \u00e9s a FAFEJ-ben az eg\u00e9sz avantg\u00e1rd h\u00e1tt\u00e9r-eszmek\u00f6re \u00e9s filoz\u00f3fiai udvara s\u0171r\u00edtve volt.\u201d (30)<\/a> Erd\u00e9ly m\u00e1r akkor \u00fagy \u00e9rezte, hogy az eg\u00e9sz (korabeli) avantg\u00e1rd \u201ebeles\u00fcllyed\u201d az \u00e1ltala evidensnek tartott gondolkod\u00e1si t\u00edpusok vari\u00e1l\u00e1s\u00e1ba.<\/p>\r\n

A gyakorlatok egyik r\u00e9sztvev\u0151je, Enyedi Ildik\u00f3 filmrendez\u0151 szerint nem is az invenci\u00f3 volt a gyakorlatok l\u00e9nyege, hanem ink\u00e1bb a konformit\u00e1s tudatos\u00edt\u00e1sa, a szabv\u00e1ny kreat\u00edv gondolkod\u00e1s felismer\u00e9se. (31)<\/a> A bevett s\u00e9m\u00e1kon ugyanis csak akkor tudunk t\u00fall\u00e9pni, ha alaposan ismerj\u00fck \u0151ket. Ehhez nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a feltett k\u00e9rd\u00e9sek abszurdit\u00e1sa, jelent\u00e9ktelens\u00e9ge vagy \u00e9ppen banalit\u00e1sa is. Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s pedag\u00f3giai technik\u00e1j\u00e1t ismertet\u0151 \u00edr\u00e1s\u00e1ban Enyedi azt is hangs\u00falyozza, hogy Erd\u00e9ly pedag\u00f3giai m\u00f3dszere k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a kialakult kreativit\u00e1s-iskol\u00e1k m\u00f3dszereit\u0151l. (32)<\/a> A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek ellen\u00e9re \u00e9n m\u00e9gis bizonyos anal\u00f3gi\u00e1k megl\u00e9t\u00e9re szeretn\u00e9m felh\u00edvni a figyelmet. Erd\u00e9ly maga is kiemeli \u201eaz elhalasztott \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u201d technik\u00e1j\u00e1nak fontoss\u00e1g\u00e1t pedag\u00f3giai gyakorlat\u00e1ban. Ami azt jelenti, hogy a gyakorlat vezet\u0151je a felmer\u00fcl\u0151 \u00f6tleteket nem kritiz\u00e1lja meg azonnal, hanem hagyja azokat \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni. Az elhalasztott \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s cs\u00f6kkenti a v\u00e1laszol\u00f3kra nehezed\u0151 teljes\u00edtm\u00e9nyk\u00e9nyszert, nagyobb teret enged a szabad asszoci\u00e1ci\u00f3knak, a divergens gondolkod\u00e1snak. Az elhalasztott \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s vagy k\u00e9sleltetett \u00edt\u00e9let kifejez\u00e9s am\u00fagy Alex Osbornt\u00f3l sz\u00e1rmazik, \u00e9s a kreat\u00edv probl\u00e9mamegold\u00f3 technik\u00e1k (CPS) kifejleszt\u00e9s\u00e9nek alapj\u00e1t k\u00e9pezi. (33)<\/a> Erd\u00e9ly val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Erika Landau k\u00f6nyv\u00e9ben tal\u00e1lkozott Osborn nev\u00e9vel, de munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t nem ismerte alaposabban. Ennek ellen\u00e9re pedag\u00f3giai gyakorlata rokon von\u00e1sokat mutat a k\u00e9sleltetett \u00edt\u00e9letre \u00e9s a brainstormingra \u00e9p\u00fcl\u0151 CPS technik\u00e1kkal. A CPS-nek is a kreat\u00edv k\u00f6rnyezet megteremt\u00e9se az alapja, amit Erd\u00e9ly kreat\u00edv \u00e1llapotnak nevez. A CPS-nek is a csoportos egy\u00fctt gondolkod\u00e1s a l\u00e9nyege, amelynek sor\u00e1n \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9letek hi\u00e1ny\u00e1ban a r\u00e9sztvev\u0151k \u00f6tletei inspir\u00e1l\u00f3an hathatnak egym\u00e1sra (brainstorming). A CPS a probl\u00e9ma felvet\u00e9s\u00e9vel kezd\u0151dik, amit az \u00f6tleteket gener\u00e1l\u00f3 divergens gondolkod\u00e1s szakasza k\u00f6vet, majd a konkr\u00e9t megold\u00e1sra ir\u00e1nyul\u00f3 konvergens szakasz z\u00e1r le.<\/p>\r\n

Az utols\u00f3 konvergens szakasz ugyan nem j\u00e1tszott l\u00e9nyeges szerepet a paradoxonokra \u00e9s a jelent\u00e9skiolt\u00e1sra f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 FAFEJ-en, de k\u00e9s\u0151bb az Indigo csoport tev\u00e9kenys\u00e9ge sor\u00e1n ez is el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt. Az Indigo kezdeti szakasz\u00e1ban, amikor k\u00f6z\u00f6s environmenteket k\u00e9sz\u00edtettek, \u00fagy tal\u00e1ltak ki egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, hogy mindenki elmondhatta a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal kapcsolatos \u00f6tlet\u00e9t, \u00e9s ezut\u00e1n a legjobb egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 \u00f6tletek alapj\u00e1n \u00e9p\u00edtett\u00e9k meg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megtervez\u00e9se \u00e9s meg\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00edgy tulajdonk\u00e9ppen megfeleltethet\u0151 a CPS konvergens szakasz\u00e1val. Term\u00e9szetesen Erd\u00e9ly nem ismerhette alaposabban a CPS technik\u00e1j\u00e1t, r\u00e1ad\u00e1sul az \u0151 m\u00f3dszere a hasonl\u00f3s\u00e1gok ellen\u00e9re is m\u00e1s volt. Erd\u00e9lyt a gyakorlatok vezet\u00e9s\u00e9ben ink\u00e1bb vonzotta az esetlegess\u00e9g, az irracionalit\u00e1s, mintsem hogy r\u00f6gz\u00edtett szab\u00e1lyokhoz tartotta volna mag\u00e1t. N\u00e9ha j\u00f3nak t\u0171n\u0151 v\u00e1laszoknak semmilyen figyelmet sem szentelt, egy kev\u00e9sb\u00e9 \u00f6tleteset pedig alaposan megvizsg\u00e1lt. Vagy \u00e9ppens\u00e9ggel az\u00e9rt dics\u00e9rt egy v\u00e1laszt, amire a v\u00e1laszad\u00f3 \u00e1lm\u00e1ban sem gondolt. (34)<\/a><\/p>\r\n

<\/a>T\u00fal az ismeretelm\u00e9leten<\/h3>\r\n

A FAFEJ kapcs\u00e1n jelentette ki Erd\u00e9ly, hogy \u201e…a legjobb ide\u00e1k legink\u00e1bb a zenhez, teh\u00e1t a buddhista gondolkod\u00e1shoz \u00e1llnak k\u00f6zel. Nem v\u00e9letlen\u00fcl. R\u00e1j\u00f6ttem, hogy ott van a jelent\u00e9skiolt\u00e1s technik\u00e1ja, mint vall\u00e1si sziszt\u00e9ma vagy praxis haszn\u00e1latba v\u00e9ve.\u201d (35)<\/a> \u00cdgy indokolta teh\u00e1t Erd\u00e9ly a koanokkal val\u00f3 foglalatoskod\u00e1st. A tal\u00e1lkoz\u00e1sok alkalm\u00e1val egyre gyakrabban olvasott fel koanokat, amelyek alapj\u00e1n a r\u00e9sztvev\u0151k is hasonl\u00f3 koanokat alkottak \u2013 ez volt az \u00fagynevezett \u201eKoan-gy\u00e1r\u201d a Marczib\u00e1nyi t\u00e9ri M\u0171vel\u0151d\u00e9si K\u00f6zpontban. Itt k\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1nynak sz\u00e1m\u00edtott Mikl\u00f3s P\u00e1l akkoriban megjelent k\u00f6nyve: A zen \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet<\/em> (36)<\/a>, de Erd\u00e9ly ismerte Alan W. Watts \u00e9s Eugen Herrigel m\u0171veit is. (37)<\/a> Wattst\u00f3l p\u00e9ld\u00e1ul a k\u0151vetkez\u0151 koant id\u00e9zte egyik tanulm\u00e1ny\u00e1ban: \u201eEgy szerzetes ezt k\u00e9rdezte: – Azt mondj\u00e1k, minden dolog visszavezethet\u0151 az Egys\u00e9gre, de hova lehet az egys\u00e9get visszavezetni? – Csao Csou, a mester \u00edgy v\u00e1laszolt: – Mikor Cs\u2019ing tartom\u00e1nyban j\u00e1rtam, csin\u00e1ltattam egy k\u00f6nt\u00f6st, ami h\u00e9t csint nyomott.\u201d (38)<\/a><\/p>\r\n

Erd\u00e9ly eg\u00e9szen brut\u00e1lis mont\u00e1zsnak tekintette ezt a koant, ahol semmilyen kapcsolat sem fedezhet\u0151 fel a k\u00e9rd\u00e9s \u00e9s a v\u00e1lasz k\u00f6z\u00f6tt. A koan egy\u00fattal Erd\u00e9ly egyik kedvelt metafor\u00e1ja volt, amikor saj\u00e1t m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let\u00e9r\u0151l (a jelent\u00e9skiolt\u00e1s technik\u00e1j\u00e1r\u00f3l) besz\u00e9lt. (39)<\/a> A koan a zen mesterek nyelvi eszk\u00f6ze, egy l\u00e1tsz\u00f3lag \u00e9rtelmetlen r\u00f6vid dial\u00f3gus, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a tan\u00edtv\u00e1ny eljuthat a szatori, a megvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e1llapot\u00e1ba. A koan hozz\u00e1seg\u00edtheti a tan\u00edtv\u00e1nyt ahhoz, hogy megl\u00e1ssa \u00f6nmaga \u00e9s a vil\u00e1g val\u00f3di arc\u00e1t. (40)<\/a> A szatori sor\u00e1n – az eur\u00f3pai filoz\u00f3fia retorik\u00e1j\u00e1val sz\u00f3lva – a tan\u00edtv\u00e1ny felismeri a vil\u00e1g relativit\u00e1s\u00e1t, az objektum \u00e9s a szubjektum elv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak \u00e9rtelmetlens\u00e9g\u00e9t. Herrigel \u00edgy \u00edr a szatorir\u00f3l: \u201eAz igazs\u00e1got megragadni annyit jelent, hogy az ember t\u00fall\u00e9p saj\u00e1t l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek korl\u00e1tain \u00e9s megragadja \u0151t az igazs\u00e1g.\u201d (41)<\/a><\/p>\r\n

A koan l\u00e9nyege felszabad\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ban rejlik. Az \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l \u00e9s a l\u00e9t \u00e9rtelm\u00e9r\u0151l t\u00f6preng\u0151 ember a reflex\u00edv gondolkod\u00e1s \u00f6rd\u00f6gi k\u00f6r\u00e9be z\u00e1r\u00f3dik, amelyb\u0151l egyetlen kivezet\u0151 \u00fat lehets\u00e9ges: annak a felismer\u00e9se, hogy lehetetlen \u201ea tudat \u00e1ltal megragadni a tudatot\u201d. (42)<\/a> A koan megszabad\u00edthat a c\u00e9l ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa, megold\u00e1sra t\u00f6rekv\u0151 gondolkod\u00e1s blokkol\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l. \u201eEz n\u00e9mileg eml\u00e9keztet a szabad asszoci\u00e1ci\u00f3 pszichoanalitikus gyakorlat\u00e1ra, amely arra hivatott, hogy a gondolatok szabad \u00e1raml\u00e1s\u00e1t megszabad\u00edtsa a \u2019tudattalan\u2019 g\u00e1tl\u00e1sokt\u00f3l. \u201d – \u00edrta Alan W. Watts a koanok felszabad\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l. (43)<\/a> A koanok gyakorlata azonban m\u00e9g ink\u00e1bb eml\u00e9keztet a kreativit\u00e1s fejleszt\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 m\u00f3dszerek alkalmaz\u00e1s\u00e1ra, amelyeken az els\u0151dleges c\u00e9l az, hogy az ember ki tudjon l\u00e9pni a h\u00e9tk\u00f6znapi gondolkod\u00e1s s\u00e9m\u00e1ib\u00f3l \u00e9s felszabaduljon a teljes\u00edtm\u00e9nyk\u00e9nyszer nyom\u00e1sa al\u00f3l.<\/p>\r\n

Watts szerint a szatori \u201eegyetlen hirtelen ugr\u00e1s a h\u00e9tk\u00f6znapi tudatb\u00f3l a \u2019t\u00f6k\u00e9letes, fel\u00fclm\u00falhatatlan megvil\u00e1gosod\u00e1sba\u2019.\u201d Ugr\u00e1s, amely egy magasabb logikai szintre (Watzlawick \u00e9s t\u00e1rsai – m\u00e1sodfok\u00fa v\u00e1ltoz\u00e1s) vezet, amely k\u00e9pes \u00e1thidalni a vonatkoztat\u00e1si rendszerek k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e9kot (Koestler – biszoci\u00e1ci\u00f3). (44)<\/a> Erd\u00e9ly is az ugr\u00e1s k\u00e9p\u00e9t \u00e9rezhette a legink\u00e1bb mag\u00e1\u00e9nak a zen tan\u00edt\u00e1saib\u00f3l. A megvil\u00e1gosod\u00e1s pillanat\u00e1ban az ember nem kap v\u00e1laszt az \u00e9let nagy k\u00e9rd\u00e9seire, \u00e9pp\u00fagy, ahogy a zen mester sem v\u00e1laszol a tan\u00edtv\u00e1ny k\u00e9rd\u00e9seire, amelyekben a zen mibenl\u00e9t\u00e9t firtatja. M\u00e9gis intuit\u00edve, megmagyar\u00e1zhatatlan m\u00f3d\u00f3n a tan\u00edtv\u00e1ny megsejt valamit a vil\u00e1gmindens\u00e9g l\u00e9nyegi egys\u00e9g\u00e9b\u0151l, \u00e9s ez\u00e1ltal k\u00e9pes fel\u00fclemelkedni a naiv realizmus h\u00e9tk\u00f6znapi szeml\u00e9let\u00e9n, \u00e9s eljuthat annak az \u00faj metafizik\u00e1nak a k\u00fcsz\u00f6b\u00e9re, amely a tudat forradalmas\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl elvezethet, ha nem is egy jobb vil\u00e1ghoz, de legal\u00e1bb annak k\u00e9pzet\u00e9hez.<\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

1<\/a> A t\u00e9m\u00e1t b\u0151vebben t\u00e1rgyalja a hamarosan megjelen\u0151 kiadv\u00e1ny: Kreativit\u00e1si gyakorlatok, FAFEJ, INDIGO. Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3giai tev\u00e9kenys\u00e9ge 1975-1986.<\/em> \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Hornyik S\u00e1ndor \u00e9s Sz\u0151ke Annam\u00e1ria. Szerkesztette: Sz\u0151ke Annam\u00e1ria. MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3int\u00e9zet\u2013Gondolat Kiad\u00f3\u20132B Alap\u00edtv\u00e1ny\u2013Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s Alap\u00edtv\u00e1ny, Budapest, 2008. (szerk<\/em>)<\/p>\r\n

2<\/a> Walter Benjamin: Goethe: \u201eVonz\u00e1sok \u00e9s v\u00e1laszt\u00e1sok\u201d. In: Walter Benjamin: Angelus Novus: \u00c9rtekez\u00e9sek, k\u00eds\u00e9rletek, b\u00edr\u00e1latok<\/em>. Szerk.: Radn\u00f3ti S\u00e1ndor. Eur\u00f3pa, Budapest, 1980. 188.<\/p>\r\n

3<\/a> Robert Filliou: Teaching and Learning as Performing Arts<\/em>. K\u00f6nig, K\u00f6ln – New York, 1970.<\/p>\r\n

4<\/a> A Freie Hochschule f\u00fcr Kreativit\u00e4t und interdisziplin\u00e4re Forschung<\/em> cs\u00edr\u00e1j\u00e1ban m\u00e1r 1971-ben l\u00e9tezett.<\/p>\r\n

5<\/a> Az el\u0151ad\u00e1s k\u00e9zirata az Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s Alap\u00edtv\u00e1ny \u00e1ltal gondozott Erd\u00e9ly-hagyat\u00e9kban tal\u00e1lhat\u00f3 meg. A sz\u00f6vegre Sz\u0151ke Annam\u00e1ria h\u00edvta fel a figyelmemet. A helyenk\u00e9nt t\u00f6red\u00e9kes el\u0151ad\u00e1s rekonstrukci\u00f3j\u00e1ban \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben ny\u00fajtott seg\u00edts\u00e9g\u00e9\u00e9rt ez\u00faton is szeretn\u00e9k k\u00f6sz\u00f6netet mondani.<\/p>\r\n

6<\/a> Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s: Optimista el\u0151ad\u00e1s. In: Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s: M\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00e1sok<\/em>. Szerk.: Petern\u00e1k Mikl\u00f3s. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti, Budapest, 1991. 133. Ebben a tanulm\u00e1ny\u00e1ban Erd\u00e9ly tulajdonk\u00e9ppen az 1977-es ut\u00f3pia-el\u0151ad\u00e1st gondolta tov\u00e1bb \u00fagy, hogy el\u0151t\u00e9rbe \u00e1ll\u00edtotta az ismeretelm\u00e9let, a tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fia, \u00e9s a modern term\u00e9szettudom\u00e1ny azon paradoxonait, amelyek hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak a \u201er\u00e9gi\u201d pozitivista tudom\u00e1ny \u00e9s a c\u00e9l-racion\u00e1lis t\u00e1rsadalom revide\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\r\n

7<\/a> Ha m\u00e1sk\u00e9nt nem jel\u00f6l\u00f6m, akkor az id\u00e9zetek Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s: Rem\u00e9ny \u00e9s lehet\u0151s\u00e9g<\/em> c\u00edm\u0171 ut\u00f3pia-el\u0151ad\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\r\n

8<\/a> Nyilas Vera: El\u0151sz\u00f3. In: Claude-Henri de Saint-Simon v\u00e1logatott \u00edr\u00e1sai<\/em>. Gondolat, Budapest, 1963. 5-28.<\/p>\r\n

9<\/a> Bloch eset\u00e9ben Erd\u00e9ly a h\u00e1rom k\u00f6tetes k\u00e9sei f\u0151m\u0171re, a Das Prinzip Hoffnung<\/em>ra t\u00e1maszkodik, Moltmann kapcs\u00e1n pedig a Theologie der Hoffnung<\/em>b\u00f3l indul ki. V.\u00f6.: Ernst Bloch: Das Prinzip Hoffnung<\/em>. Suhrkamp, Frankfurt, 1959. ill. J\u00fcrgen Moltmann: Theologie der Hoffnung<\/em>. Chr. Kaiser, M\u00fcnchen, 1964.<\/p>\r\n

A k\u00e9t m\u0171vet, illetve Bloch \u00e9s Moltmann munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u2013 az Erd\u00e9ly \u00e1ltal ismert \u2013 magyar recepci\u00f3 is \u00f6sszekapcsolta. Papp Zsolt: J\u00fcrgen Moltmann \u00e9s \u201ea rem\u00e9ny teol\u00f3gi\u00e1ja\u201d.<\/em> Vil\u00e1goss\u00e1g, 1969\/8-9. 474-478.<\/p>\r\n

10<\/a> Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s: Mont\u00e1zsgesztus \u00e9s effektus. (1975) In: Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s: A filmr\u0151l. Szerkesztette: Petern\u00e1k Mikl\u00f3s. Tart\u00f3shull\u00e1m, Budapest, 1995. 150.<\/p>\r\n

11<\/a> Erika Landau: A kreativit\u00e1s pszichol\u00f3gi\u00e1ja<\/em>. Tank\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 1974. 107.<\/p>\r\n

12<\/a> Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s: Kreat\u00edv \u00e9s fant\u00e1ziafejleszt\u0151 gyakorlatok<\/em>. In: Tanulm\u00e1nyok a vizu\u00e1lis nevel\u00e9s k\u00f6r\u00e9b\u0151l<\/em>. MTA Vizu\u00e1lis Kult\u00farakutat\u00f3 Munkabizotts\u00e1g, Budapest, 1978. 64.<\/p>\r\n

13<\/a> Paul Watzlawick – John H. Weakland – Richard Fisch: V\u00e1ltoz\u00e1s. A probl\u00e9m\u00e1k keletkez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s megold\u00e1s\u00e1nak elvei.<\/em> Gondolat, Budapest, 1990. Nincsenek arra utal\u00f3 nyomok, hogy Erd\u00e9ly ismerte volna a palo-alt\u00f3i iskola munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a keleti gondolkod\u00e1s, illetve a paradoxonok el\u0151t\u00e9rbe \u00e1ll\u00edt\u00e1sa teremt k\u00f6z\u00f6tt\u00fck eszmei kapcsolatot.<\/p>\r\n

14<\/a> Erd\u00e9ly 1978, 64.<\/p>\r\n

15<\/a> U.o.<\/p>\r\n

16<\/a>Kreativit\u00e1s \u2013 Vizualit\u00e1s<\/em>. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. J\u00f3zsefv\u00e1rosi Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3-terem, Budapest, 1976. 11.<\/p>\r\n

17<\/a> Maurer D\u00f3ra: Egy val\u00f3di mester. Havas Fanny interj\u00faja<\/em>. Besz\u00e9l\u0151, 1991. okt\u00f3ber 24. 4.<\/p>\r\n

18<\/a> A feladatok mozgalmass\u00e1 t\u00e9tel\u00e9ben Maurer szerint Erd\u00e9ly a kor\u00e1bbi akci\u00f3i mellett a cserk\u00e9szkori tapasztalataira is t\u00e1maszkodott.<\/p>\r\n

19<\/a> \u201eEgy id\u0151 m\u00falva a feladatok megold\u00e1sa sor\u00e1n \u00fagy \u00e9reztem magam, mint az \u00e9l\u0151 sakk valamelyik figur\u00e1ja, egyre kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1ttam \u00e1t az eg\u00e9szet, tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnket szolgas\u00e1gi gyakorlatnak neveztem el.\u201d – L\u00e1bas Zolt\u00e1n: Kollekt\u00edv rajzol\u00e1s az Erd\u00e9ly-Maurer csoportban<\/em>. M\u0171v\u00e9szet, 1978\/9. 15.<\/p>\r\n

20<\/a> A rajzt\u00e1bl\u00e1nak nem a rajzol\u00f3, hanem a modell fel\u00f6li oldal\u00e1n volt a rajzlap. A rajzol\u00f3nak behajolva, rajz\u00e1t a megszokott\u00f3l elt\u00e9r\u0151 sz\u00f6gb\u0151l szeml\u00e9lve, kellett rajzolnia.<\/p>\r\n

21<\/a> H\u00e1y \u00c1gnes sz\u00f3beli k\u00f6zl\u00e9se.<\/p>\r\n

22<\/a> L\u00e1bas 1978, 15.<\/p>\r\n

23<\/a> Erd\u00e9ly 1978, 70.<\/p>\r\n

24<\/a> Seb\u0151k Zolt\u00e1n: \u00daj misztika fel\u00e9. Besz\u00e9lget\u00e9s Erd\u00e9ly Mikl\u00f3ssal<\/em>. H\u00edd, 1982\/3. 370.<\/p>\r\n

25<\/a> Maga az elnevez\u00e9s term\u00e9szetesen Erd\u00e9ly \u00f6tlete volt, \u00e9s nem csup\u00e1n az interdiszciplin\u00e1ris gondolkod\u00e1st volt hivatott felid\u00e9zni, hanem Erd\u00e9ly egyik kedvenc anyag\u00e1t, illetve m\u00e9dium\u00e1t is, a m\u00e1sol\u00f3pap\u00edrt, azaz az indig\u00f3t.<\/p>\r\n

26<\/a> A m\u00e1r kor\u00e1bban eml\u00edtett alkot\u00f3kon t\u00fal olyan nemzetk\u00f6zileg is elismert m\u0171v\u00e9szek vettek r\u00e9szt az Indigo csoport munk\u00e1j\u00e1ban, mint Erd\u00e9ly D\u00e1niel, Sug\u00e1r J\u00e1nos \u00e9s Szirtes J\u00e1nos.<\/p>\r\n

27<\/a> Erd\u00e9ly 1978, 71. Erd\u00e9ly a k\u00f6vetkez\u0151 evidens feladatmegold\u00f3, gondolkod\u00e1si t\u00edpusokat gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze: 1. Ford\u00edt\u00e1s, vagy t\u00fckr\u00f6z\u00e9s; 2. Dupla ford\u00edt\u00e1s (az eredeti megold\u00e1shoz val\u00f3, m\u00e1s szempontok szerinti visszatal\u00e1l\u00e1s); 3. Fokoz\u00e1s (N\u00f6vel\u00e9s minden m\u00e9rt\u00e9ken fel\u00fcl); 4. Redukci\u00f3, zsugor\u00edt\u00e1s; 5. \u00d6sszevon\u00e1s, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe-hoz\u00e1s (m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9scsoporttal); 6. Elt\u00e1volod\u00e1s, elidegen\u00edt\u00e9s, \u00e9rtelmezhetetlenn\u00e9 tev\u00e9s; 7. Teljes abszurdit\u00e1s (Rendszerint nyelvi szinten). Ezeket nevezte Erd\u00e9ly \u201eszabv\u00e1ny kreat\u00edv m\u0171veletek\u201d-nek.<\/p>\r\n

28<\/a> Enyedi Ildik\u00f3: Egy pedag\u00f3giai technika. (Az 1977\/78. \u00e9vi fant\u00e1ziafejleszt\u0151 gyakorlatok m\u00f3dszereinek elemz\u00e9se.) <\/em>Magyar M\u0171hely, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1m, 1983. 31.<\/p>\r\n

29<\/a> Einstein az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s speci\u00e1lis relativit\u00e1selm\u00e9let kifejt\u00e9se sor\u00e1n \u00edr arr\u00f3l, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sebess\u00e9ggel halad\u00f3 vonatkoztat\u00e1si rendszerekben (konkr\u00e9tan vonatokon) m\u00e1sk\u00e9pp telik az id\u0151. Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u00e9s az \u201eindig\u00f3sok\u201d a film szinopszis\u00e1ban egy abszurd Kafka-novell\u00e1val (Mindennapi z\u0171rzavar<\/em>) mont\u00edrozt\u00e1k \u00f6ssze Einstein tudom\u00e1nyos sz\u00f6veg\u00e9t. V.\u00f6.: Indigo munkacsoport (Ber\u00e9nyi P\u00e9ter, Bori B\u00e1lint, Erd\u00e9ly D\u00e1niel, Erd\u00e9ly Gy\u00f6rgy, Enyedi Ildik\u00f3, Fut\u00f3 P\u00e9ter, vezet\u0151: Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s): \u00d3raparadoxon<\/em>. In: Erd\u00e9ly, 1995, 215-219.<\/p>\r\n

30<\/a> Petern\u00e1k 1991, 84.<\/p>\r\n

31<\/a> Enyedi 1983, 28.<\/p>\r\n

32<\/a> I.m. 27.<\/p>\r\n

33<\/a> Alex F. Osborn: Applied Imagination. Principles and Procedures of Creative Problem Solving<\/em>. Scribner, New York, 1953.<\/p>\r\n

34<\/a> Enyedi 1983, 34.<\/p>\r\n

35<\/a> Petern\u00e1k 1991, 84.<\/p>\r\n

36<\/a> Mikl\u00f3s P\u00e1l: A zen \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet. Magvet\u0151, Budapest, 1978.<\/p>\r\n

37<\/a> Wattst\u00f3l id\u00e9z a Mont\u00e1zsgesztus \u00e9s effektus<\/em> c. tanulm\u00e1ny\u00e1ban. Erd\u00e9lyMikl\u00f3s: A filmr\u0151l<\/em>. Tart\u00f3shull\u00e1m, Budapest, 1995. 150. Herrigelt\u0151l pedig olvasta A zen \u00e9s az \u00edj\u00e1szat m\u0171v\u00e9szete<\/em> c. k\u00f6nyvet. Seb\u0151k 1983, 370.<\/p>\r\n

38<\/a> Erd\u00e9ly 1995, 150.<\/p>\r\n

39<\/a> Petern\u00e1k 1991, 84.<\/p>\r\n

40<\/a> Az egyik legismertebb koan, amelyet egy zen mester az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt ismertet meg a tan\u00edtv\u00e1nnyal \u00edgy sz\u00f3l: \u201eMilyen a sz\u00fclet\u00e9sed el\u0151tti, igazi arcod olyankor, ha elm\u00e9d m\u00e1r t\u00falj\u00e1r j\u00f3n \u00e9s rosszon?\u201d – Eugen Herrigel: A zen-\u00fat<\/em>. \u00daR, Budapest, 1997, 23.<\/p>\r\n

41<\/a> Herrigel, 1997, 97.<\/p>\r\n

42<\/a> Alan W. Watts: A zen \u00fatja<\/em>. Polg\u00e1r, Budapest, 1997. 150.<\/p>\r\n

43<\/a> I.m. 159.<\/p>\r\n

44<\/a> Arthur Koestler: The Act of Creation<\/em>. Laurel, New York, 1964. Koestler a kreativit\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette a biszoci\u00e1ci\u00f3t az asszoci\u00e1ci\u00f3t\u00f3l. A biszoci\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n a gondolkod\u00f3 k\u00e9t olyan tudom\u00e1nyter\u00fcletet, vagy m\u0171v\u00e9szi toposzt kapcsol \u00f6ssze, amelyeket kor\u00e1bban egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlennek tekintettek.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00a0 documenta12 foly\u00f3irat-projekt \u00a0 \u00a0 \u201eCsak a rem\u00e9nytelenek kedv\u00e9\u00e9rt adatott nek\u00fcnk rem\u00e9ny.\u201d (Walter Benjamin) (2) \u00a0 A j\u00f6v\u0151re n\u00e9zve is tanuls\u00e1gos lehet, ha revide\u00e1ljuk az ut\u00f3pikus regiszterekt\u0151l sem idegenked\u0151, \u00e9s a tudat forradalmas\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1s \u00e9s nevel\u00e9s programjait. Magyarorsz\u00e1gon az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na egyik legjelent\u0151sebb alakja, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s 1975 \u00e9s 1978 k\u00f6z\u00f6tt fejtett […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630464,"parent":400392,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400517","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400517","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400517"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400517\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023823,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400517\/revisions\/2023823"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400392"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630464"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400517"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400517"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400517"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}