{"id":400531,"date":"2007-11-03T23:00:00","date_gmt":"2007-11-03T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400531"},"modified":"2022-04-08T14:27:56","modified_gmt":"2022-04-08T13:27:56","slug":"a-szocialis-fordulat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/a-szocialis-fordulat\/","title":{"rendered":"A szoci\u00e1lis fordulat:"},"content":{"rendered":"
\r\n

Claire Bishop brit kritikus \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz. Jelenleg a Warwick University m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net szak\u00e1n \u00e9s a Royal College of Art kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti kur\u00e1tori programj\u00e1n oktat. Rendszeresen publik\u00e1l t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az Artforumban, az Octoberben \u00e9s a Tate Etc.-ben.<\/p>\r\n

Els\u0151sorban konceptu\u00e1lis-, install\u00e1ci\u00f3-, performansz- \u00e9s videom\u0171v\u00e9szettel foglalkozik, e m\u0171fajok n\u00e9z\u0151h\u00f6z val\u00f3 viszony\u00e1val, illetve a bemutat\u00e1sukkal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sekkel. Jelenleg egy k\u00f6nyv meg\u00edr\u00e1s\u00e1n dolgozik, amely a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet szoci\u00e1lis ir\u00e1nyults\u00e1g\u00e1t t\u00e1rgyalja a kilencvenes \u00e9vek eleje \u00f3ta, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s teoretikus kontextusba \u00e1ll\u00edtva e jelens\u00e9get, amelyet a h\u00faszas \u00e9vekig vezet vissza.<\/p>\r\n

Jelen sz\u00f6veg e kutat\u00e1s egyik f\u00e1zis\u00e1nak t\u0171nik. A tanulm\u00e1ny a kollaborat\u00edv, ezen bel\u00fcl is kifejezetten a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s nem-m\u0171v\u00e9szek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00edt\u0151 m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatokat t\u00e1rgyalja, komplex eszt\u00e9tikai szempontrendszer kimunk\u00e1l\u00e1s\u00e1t javasolva az els\u0151sorban etikai alap\u00fa kritikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek helyett, amelyek v\u00e9lem\u00e9nye szerint mindezid\u00e1ig az ilyen t\u00edpus\u00fa m\u0171v\u00e9szet elemz\u00e9s\u00e9nek szinte kiz\u00e1r\u00f3lagos m\u00f3dj\u00e1t jelentett\u00e9k. Ezt nevezi Bishop a m\u0171kritika etikai fordulat\u00e1nak.<\/p>\r\n

A tanulm\u00e1ny er\u0151s visszhangot v\u00e1ltott ki a nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letben, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en polemikus hangv\u00e9tel\u00e9nek illetve annak, hogy egy igen elterjedt \u00e9s kev\u00e9ss\u00e9 vitatott kritikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st t\u00e1mad, n\u00e9ven nevezve ezen ir\u00e1nyvonal t\u00f6bb f\u0151 k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t, illetve az \u00e1ltaluk propag\u00e1lt m\u0171v\u00e9szeket, csoportokat is. 1<\/a><\/p>\r\n

Claire Bishop egy kor\u00e1bbi, de a t\u00e9m\u00e1hoz szorosan kapcsol\u00f3d\u00f3, \u201eAntagonism and Relational Aesthetics\u201d c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t az amerikai m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let \u00e9s -kritika bevehetetlen fellegv\u00e1ra, az October publik\u00e1lta 2004-ben. 2<\/a> Jelen essz\u00e9 a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let nagyalak\u00fa sz\u00ednes magazinj\u00e1ban, az Artforumban l\u00e1tott napvil\u00e1got. Tal\u00e1n ez magyar\u00e1zza, hogy Bishop ez\u00fattal egy sz\u0171kebb ter\u00fcletre koncentr\u00e1l: a kilencvenes \u00e9vek rel\u00e1ci\u00f3s vagy szolg\u00e1ltat\u00e1s alap\u00fa gyakorlatainak k\u00e9t \u00e9vvel kor\u00e1bbi kritik\u00e1ja helyett figyelm\u00e9t a nem m\u0171v\u00e9sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 m\u0171v\u00e9sz lehets\u00e9ges strat\u00e9gi\u00e1ira \u00f6sszpontos\u00edtja. Kevesebb elm\u00e9leti meggondol\u00e1ssal \u00e9s hivatkoz\u00e1ssal \u00e9l, cikke nagyobb r\u00e9sz\u00e9t az \u00e1ltala \u201ejobbnak\u201d \u00edt\u00e9lt gyakorlatok ismertet\u00e9se teszi ki, eszt\u00e9tikai elemz\u00e9s\u00fcket mintegy esettanulm\u00e1nyk\u00e9nt adva.<\/p>\r\n

A cikk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban k\u00e9tf\u00e9le kollaborat\u00edv m\u0171v\u00e9szi alkot\u00f3m\u00f3dszer megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se \u00e1ll : a szerz\u0151s\u00e9get Bishop szerint elutas\u00edt\u00f3, az adott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel val\u00f3 konszenzusra \u00e9p\u00edt\u0151, aktivista gyakorlatok\u00e9 a kollabor\u00e1ci\u00f3s helyzetet mindv\u00e9gig kontroll alatt tart\u00f3, az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151knek kreat\u00edv szerepet nem oszt\u00f3 m\u0171v\u00e9sz\u00e9t\u0151l. Bishop \u00fagy \u00edt\u00e9li, hogy ut\u00f3bbi strat\u00e9gia komplex eszt\u00e9tikai jelleggel b\u00edr\u00f3 m\u0171veket eredm\u00e9nyezhet, m\u00edg el\u0151bbi lemond az eszt\u00e9tikair\u00f3l, \u00e9s teljes eg\u00e9sz\u00e9ben etikai megfontol\u00e1soknak veti al\u00e1 mag\u00e1t. Ily m\u00f3don egyr\u00e9szt \u00f6sszemossa, azonosk\u00e9nt kezeli a m\u0171v\u00e9szeti illetve a kritikai gyakorlatok vizsg\u00e1lat\u00e1t, valamint, eredeti c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s\u00e9nek ellentmondva, n\u00e9h\u00e1ny f\u00e9l mondatos javaslatot kiv\u00e9ve meg sem k\u00eds\u00e9rli az \u00e1ltala aktivist\u00e1nak min\u0151s\u00edtett strat\u00e9gi\u00e1k eszt\u00e9tikai szempont\u00fa megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges szempontrendszer kimunk\u00e1l\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

Ezt a cikk azon konkl\u00fazi\u00f3ja magyar\u00e1zhatja, miszerint az autorit\u00e1sr\u00f3l lemond\u00f3 gyakorlatokkal \u00e9ppen az a baj, hogy nem teljes\u00edtik az eszt\u00e9tikai krit\u00e9rium\u00e1t. Ezt Bishop Jacques Ranciere francia filoz\u00f3fus nyom\u00e1n \u00e9s a felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e1ltal lerakott alapokon hat\u00e1rozza meg: az eszt\u00e9tikai az ellentmond\u00e1sban val\u00f3 gondolkod\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge, amely a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1ja \u00e9s heteron\u00f3mi\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9gen alapul. J\u00f3llehet az autorit\u00e1sr\u00f3l val\u00f3 lemond\u00e1s (amelynek megval\u00f3sul\u00e1sa ezen projektek eset\u00e9ben szint\u00e9n k\u00e9rd\u00e9ses, de err\u0151l k\u00e9s\u0151bb) egy\u00e1ltal\u00e1n nem jelenti automatikusan e fesz\u00fclts\u00e9g felold\u00e1s\u00e1t vagy figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00e1s\u00e1t \u2013 hiszen az auton\u00f3mia nem a m\u0171v\u00e9szre, hanem a m\u0171re illetve befogad\u00e1s\u00e1ra vonatkozik \u2013, Bishop probl\u00e9m\u00e1tlanul kapcsolja \u00f6ssze a szerz\u0151is\u00e9g h\u00e1tt\u00e9rbe szorul\u00e1s\u00e1t azzal, amit a felvil\u00e1gosod\u00e1st\u00f3l m\u00e1ig \u00e9rv\u00e9nyes paradigma f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek gondol.<\/p>\r\n

Mindezek ellen\u00e9re Bishop \u00e1ll\u00e1spontja vil\u00e1gos: a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151i k\u00f6z\u00f6tti hierarchi\u00e1t kiegyenl\u00edteni k\u00edv\u00e1n\u00f3, eszt\u00e9tikai meggondol\u00e1sokat bevallottan n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g nem (j\u00f3) m\u0171v\u00e9szet, mivel nem eredm\u00e9nyezi a vil\u00e1gra val\u00f3 r\u00e1l\u00e1t\u00e1sunk megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t, megrend\u00fcl\u00e9s\u00e9t, nem k\u00edn\u00e1l sz\u00e1munkra \u00faj meggondol\u00e1sokat, elv\u00e9sz a j\u00f3akarat etikai \u00fatveszt\u0151j\u00e9ben. Tal\u00e1n t\u00fals\u00e1gosan is b\u00edzik e m\u0171v\u00e9szek \u00e9s t\u00e1mogat\u00f3ik etikai alap\u00fa megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9ben, amikor maga is \u00fagy \u00edt\u00e9li, hogy ezeknek a munk\u00e1knak nincs eszt\u00e9tikailag meg\u00edt\u00e9lhet\u0151 kvalit\u00e1suk? Vagy, m\u00e1sk\u00e9nt fogalmazva: Lehets\u00e9ges egy e strat\u00e9gi\u00e1kra \u00e9rv\u00e9nyes eszt\u00e9tikai szempontrendszer kimunk\u00e1l\u00e1sa, hogy ha sem gyakorl\u00f3i, sem propag\u00e1l\u00f3i nem l\u00e9pnek fel ilyennel?<\/p>\r\n

Ennek megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1hoz el\u0151sz\u00f6r egy (sor) m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9st kell feltenn\u00fcnk. Bishop egyik megfigyel\u00e9se arra vonatkozik, hogy a kritikai tev\u00e9kenys\u00e9g etikai fordulata a term\u00e9kkel szemben csak a folyamat \u2013 etikai szempont\u00fa \u2013 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re szor\u00edtkozik. De mi is az a term\u00e9k, amely nincs meg\u00edt\u00e9lve a folyamattal szemben? A kritikust k\u00f6vetve \u00e9lj\u00fcnk az Oda Projesi m\u0171v\u00e9szcsoport p\u00e9ld\u00e1j\u00e1val: vajon az \u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck term\u00e9ke a programjaikon val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel \u00e9lm\u00e9ny\u00e9ben foghat\u00f3 meg, vagy abban a visszhangban, dokument\u00e1ci\u00f3ban \u00e9s interpret\u00e1ci\u00f3ban, amely a k\u00e9s\u0151bbiekben a m\u0171v\u00e9szeti diskurzus csatorn\u00e1in cirkul\u00e1l? Vajon minden m\u0171v\u00e9szeti term\u00e9k \u00e9lhet f\u00fcggetlen \u00e9letet megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1nak pillanat\u00e1t\u00f3l? Nem lehets\u00e9ges, hogy az\u00e9rt neh\u00e9z ezt a term\u00e9ket \u00e9rt\u00e9kelni, mert nem a \u201emi\u201d \u00e9lm\u00e9ny\u00fcnk? M\u00e1sk\u00e9ppen: ki sz\u00e1m\u00edt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek? Vajon csak olyankor relev\u00e1ns az eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9ny megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lni, amikor ezt az \u00e9lm\u00e9nyt a \u201ebeavatottak\u201d is \u00e1t\u00e9lhetik? Lehet-e eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9nye azoknak, akik nem vesznek r\u00e9szt az eszt\u00e9tikai diskurzusban? Lehets\u00e9ges, hogy a Bishop \u00e1ltal konszenzusosnak \u00edt\u00e9lt munk\u00e1k r\u00e9sztvev\u0151i olyankor is \u00e1t\u00e9lik a \u201eszabad j\u00e1t\u00e9k\u201d eszt\u00e9tikai kulcs\u00e9lm\u00e9ny\u00e9t, amikor a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151i semmilyen \u00faj bel\u00e1t\u00e1st nem nyernek?<\/p>\r\n

Minderre v\u00e1laszolhatunk \u00fagy, hogy kijelentj\u00fck, csak az tekinthet\u0151 m\u0171v\u00e9szetnek, ami r\u00e9szt vesz a m\u0171v\u00e9szeti diskurzusban, (az a m\u0171v\u00e9szet, ami nek\u00fcnk az), \u00e9s ennek megfelel\u0151en kiz\u00e1rjuk abb\u00f3l a fenti gyakorlatokat. A \u201ek\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k\u201d \u00e9lm\u00e9nye nem el\u00e9g. A hat\u00e1r azok k\u00f6z\u00f6tt, akik \u201esz\u00e1m\u00edtanak\u201d, \u00e9s azok k\u00f6z\u00f6tt, akik nem, l\u00e9tezik, b\u00e1r bel\u00e1that\u00f3, hogy megh\u00faz\u00e1sa \u00fajabb probl\u00e9m\u00e1kat vet fel.<\/p>\r\n

Ennek megvizsg\u00e1l\u00e1sa el\u0151tt azonban ugorjunk neki egy m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rnek, amely azt vizsg\u00e1lja, vajon r\u00e9szt vesznek-e ezek a projektek a \u201emi\u201d diskurzusunkban is, \u00e9s ha igen, milyen m\u00f3don.<\/p>\r\n

El\u0151sz\u00f6r is: Val\u00f3ban a szerz\u0151s\u00e9gr\u0151l val\u00f3 lemond\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3? Lemond-e az Oda Projesi szerz\u0151i kreat\u00edv st\u00e1tusz\u00e1r\u00f3l, amikor helyet \u00e9s \u00e9lm\u00e9nyeket biztos\u00edt egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek? Nem az \u0151 d\u00f6nt\u00e9seiken m\u00falik mindaz a kreat\u00edv egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, amelyben a r\u00e9szt vev\u0151k is sz\u00f3t kapnak? Mi magyar\u00e1zza jelenl\u00e9t\u00fcket \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, ha nem \u00e9ppen \u00e9s egyed\u00fcl m\u0171v\u00e9sz voltuk? Nem az \u0151 nev\u00fck alatt, az \u0151 m\u0171v\u00e9szet\u00fckk\u00e9nt \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl minden projektj\u00fck? Nem \u0151k szavatolnak \u00e9rte, nem \u0151k magyar\u00e1zz\u00e1k, ismertetik a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letben?<\/p>\r\n

\u00dagy t\u0171nik, val\u00f3j\u00e1ban nincs sz\u00f3 a szerz\u0151s\u00e9gr\u0151l val\u00f3 lemond\u00e1sr\u00f3l. Az, hogy egy adott projekt nem (kiz\u00e1r\u00f3lag) a m\u0171v\u00e9sz keze nyom\u00e1t hordozza mag\u00e1n, ismert jelens\u00e9g Duchamp ready-made-jeit\u0151l Sherrie Levine fot\u00f3in \u00e1t napjaink sz\u00e1mos nem kollaborat\u00edv projektj\u00e9ig, amelyek \u00e9ppen a szerz\u0151s\u00e9g \u201em\u00edtosz\u00e1t\u201d kritiz\u00e1lj\u00e1k az arr\u00f3l val\u00f3 szimbolikus lemond\u00e1s gesztus\u00e1val.<\/p>\r\n

Megl\u00e1t\u00e1som szerint jelen esetben teh\u00e1t nem annyira a m\u0171 feletti autorit\u00e1s elhagy\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, mintsem egy bizonyos intellektu\u00e1lis diskurzus el\u0151feltev\u00e9seinek megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9si k\u00eds\u00e9rlet\u00e9r\u0151l. A posztmodern m\u0171v\u00e9szetet \u00e9ppen az ilyen ir\u00e1ny\u00fa kritikai tev\u00e9kenys\u00e9g el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcl\u00e9se jellemzi: az egyes kultur\u00e1lis szf\u00e9r\u00e1k auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak tagad\u00e1sa, v\u00e9lt kereteik, kimondatlan \u00e9s k\u00f6zmegegyez\u00e9sesnek v\u00e9lt el\u0151feltev\u00e9seik megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sa. Amik\u00e9nt a feminista m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat r\u00e1mutatott arra, ahogyan a m\u0171v\u00e9szet mind az alkot\u00f3t, mind a befogad\u00f3t automatikusan h\u00edmnem\u0171nek felt\u00e9telezi, lehets\u00e9ges egy m\u00e1sik keret kritikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se is: az\u00e9, amely alapj\u00e1n m\u0171v\u00e9szeti diskurzusunk mind az alkot\u00f3t, mind az \u00e9rtelmez\u0151t \u201ebeavatottk\u00e9nt\u201d t\u00e9telezi?<\/p>\r\n

B\u00e1r az eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9ny Bishop \u00e1ltal cit\u00e1lt Felvil\u00e1gosod\u00e1s-kori filoz\u00f3fiai meghat\u00e1roz\u00e1sa nem utal erre, a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nye minden korban sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tett bizonyos tud\u00e1st \u00e9s intellektu\u00e1lis felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9get a r\u00e9szv\u00e9tel felt\u00e9telek\u00e9nt, \u00e9s l\u00e9tez\u00e9se ezen a konszenzuson alapul ma is. Erre utal a \u201emagas\u201d \u00e9s \u201ealacsony\u201d rend\u0171 kult\u00fara megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se, amely azonban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatok eredm\u00e9nyek\u00e9nt m\u00e1ra megrend\u00fclt \u2013 \u00e1m kor\u00e1nt sem vesztette \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t. M\u00edg a popul\u00e1ris vagy t\u00f6megkult\u00fara term\u00e9keinek beemel\u00e9se a m\u0171v\u00e9szetbe term\u00e9szetess\u00e9 v\u00e1lt, e gyakorlatok is mindig a magas kultur\u00e1lis diskurzusra vonatkoztatva \u00e9rtelmez\u0151dnek. Minden avantg\u00e1rd t\u00f6rekv\u00e9s ellen\u00e9re a m\u0171v\u00e9szet ma is izol\u00e1lt ter\u00fclet, intellektu\u00e1lis, \u00e9s \u2013 ebb\u0151l (is) fakad\u00f3an \u2013 komoly p\u00e9nz\u00fcgyi zsilipekkel. Lehets\u00e9ges e diskurzus exkluzivit\u00e1s\u00e1nak keretk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kritikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se? Lehets\u00e9ges az eddig t\u00e1rgyalt gyakorlatokat ilyen kritikai tev\u00e9kenys\u00e9gk\u00e9nt \u00e9rtelmezni?<\/p>\r\n

Amennyiben e gyakorlatokat \u00edgy, a m\u0171v\u00e9szeti diskurzus intellektu\u00e1lis elitizmus\u00e1nak kritik\u00e1jak\u00e9nt tekintj\u00fck, azok etikai d\u00f6nt\u00e9sei eszt\u00e9tikailag is \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak. Hiszen annak biztos\u00edt\u00e1sa, hogy a r\u00e9sztvev\u0151k meg\u00e9rts\u00e9k, \u00e9s akt\u00edvan form\u00e1lj\u00e1k a projekt adta helyzetet \u2013 teh\u00e1t az, hogy maguk is \u201ebeavatott\u00e1\u201d v\u00e1ljanak \u2013, vagyis az, hogy a projekt val\u00f3ban alternat\u00edv\u00e1t ny\u00fajtson a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s reprezent\u00e1ci\u00f3s rendszer\u00e9re, kulcsszerepet kap a projekt eszt\u00e9tikai c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l. Innen n\u00e9zve e munk\u00e1k jelent\u0151s\u00e9ge nem annyira egy adott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u201e\u00fajrateremt\u00e9s\u00e9ben\u201d rejlik, mint ink\u00e1bb egy speci\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g: a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyben r\u00e9szes\u00fcl\u0151k egy \u00faj csoportj\u00e1nak megteremt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\r\n

Azonban ez az \u00e9rtelmez\u00e9s paradoxonhoz vezet. Ezek a munk\u00e1k legt\u00f6bbsz\u00f6r m\u00e1r kigondol\u00e1suk pillanat\u00e1ban, de legk\u00e9s\u0151bb \u00e9rtelmez\u00e9s\u00fck sor\u00e1n elker\u00fclhetetlen\u00fcl r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lnak a m\u0171v\u00e9szeti diskurzusnak. A rendszer tagad\u00e1s\u00e1t \u00fagy t\u0171nik, csak maga a rendszer k\u00e9pes fenntartani (mint oly sok egy\u00e9b kritikai gyakorlat eset\u00e9ben is). Ennek oka csak l\u00e1tsz\u00f3lag anyagi \u00e9s logisztikai term\u00e9szet\u0171 \u2013 e szerint az (\u00f6nmag\u00e1ban is paradox) ok az lenne, hogy a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszer a legk\u00e9szs\u00e9gesebb t\u00e1mogat\u00f3ja \u00e9s lebonyol\u00edt\u00f3ja az ilyen jelleg\u0171 kezdem\u00e9nyez\u00e9seknek. A val\u00f3di ok ink\u00e1bb az, hogy csak ez a diskurzus k\u00e9pes b\u00e1rmilyen tev\u00e9kenys\u00e9get m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt \u00e9rtelmezni, kritikailag meg\u00edt\u00e9lni.<\/p>\r\n

Csakhogy ezzel a kritikai tev\u00e9kenys\u00e9ggel itt gondok ad\u00f3dnak. Bishopnak igaza van abban, hogy a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let \u00fajdons\u00e1gra \u00e9hesen \u00e9s problematiz\u00e1l\u00e1suk n\u00e9lk\u00fcl fogadja mag\u00e1ba ezeket a projekteket. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt akkor szembes\u00fcl kritikai meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00fck feladat\u00e1val, amikor ezek a gyakorlatok m\u00e1r mint a diskurzus r\u00e9szesei felt\u00e9telez\u0151dnek, j\u00f3llehet kritikai potenci\u00e1ljuk \u00e9ppen e diskurzus kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1g\u00e1nak megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9ben rejlik. A kritikai gyakorlat elbizonytalanod\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt pedig sz\u00e1mtalan, a maga \u201eterep\u00e9n\u201d teljesen sikertelen (eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9nyt nem teremt\u0151, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel kommunik\u00e1lni nem tud\u00f3) projekt legitimiz\u00e1l\u00f3dik, m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt, etikai alapon, m\u00edg a m\u0171v\u00e9sz \u201eskizofr\u00e9n\u201d helyzetbe ker\u00fcl: egyszerre kell relev\u00e1nsnak lennie legitim\u00e1l\u00f3ja, a m\u0171v\u00e9szeti diskurzus, valamint alternat\u00edv k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge, a bevont k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g fel\u00e9.<\/p>\r\n

Bishop eredeti felvet\u00e9se teh\u00e1t relev\u00e1ns, ami az etikai szempont\u00fa meg\u00edt\u00e9l\u00e9s k\u00e1rhoztat\u00e1s\u00e1t \u00e9s az eszt\u00e9tikai szempont\u00fa kritika hi\u00e1ny\u00e1t illeti. A kollaborat\u00edv m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatok meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges komplex eszt\u00e9tikai szempontrendszer kidolgoz\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9ges, nem utols\u00f3 sorban az\u00e9rt is, mert r\u00e1vil\u00e1g\u00edtana a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti diskurzus \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyeinek egyes saj\u00e1toss\u00e1gaira.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Somogyi Hajnalka<\/p>\r\n

A szerz\u0151 a Magyar Oktat\u00e1si \u00e9s Kultur\u00e1lis Miniszt\u00e9rium K\u00e1llai Ern\u0151 \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasa. <\/em><\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

1<\/a> A cikkben megnevezettek k\u00f6z\u00fcl Grant Kester v\u00e1laszolt az Artforum k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban, Artforum International, 2006. m\u00e1rcius, 22. Bishop viszont v\u00e1lasza uott, 24.<\/p>\r\n

2<\/a> October 110, 2004 \u0151sz, 51-79. Itt Claire Bishop Nicolas Bourriaud Rel\u00e1ci\u00f3eszt\u00e9tika (Nicolas Bourriaud: Esth\u00e9tique relationelle, Les presses du r\u00e9el \u2013 Documents, 1998.<\/em> Magyarul megjelent: Nicolas Bourriaud: Rel\u00e1ci\u00f3eszt\u00e9tika (M\u0171csarnok-k\u00f6nyvek 1.), 2007 ) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek kritik\u00e1j\u00e1t adja, \u00e9rveit n\u00e9gy m\u0171v\u00e9sz, Tomas Hirschhorn, Santiago Sierra illetve Liam Gillick \u00e9s Rirkrit Tiravanija munk\u00e1inak elemz\u00e9s\u00e9vel t\u00e1masztva al\u00e1. B\u00e1r jelen \u00edr\u00e1s keretei k\u00f6z\u00f6tt nem t\u00e9rhetek ki ezen \u00edr\u00e1s bemutat\u00e1s\u00e1ra, m\u00e9gis \u00e9rdemes r\u00e1 felh\u00edvni a figyelmet, mivel igen sok ponton kapcsol\u00f3dik a \u201eSzoci\u00e1lis fordulat\u201d k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9seihez \u00e9s \u00e9rvel\u00e9s\u00e9hez \u2013 csak\u00fagy, mint Liam Gillick meglehet\u0151sen komoly, k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb ugyanott megjelent v\u00e1lasza (Liam Gillick: Contingent Factors: A Response to Claire Bishop\u2019s \u201eAntagonism and Relational Aesthetics\u201d, October 115, 2006 t\u00e9l, 95-107.).<\/p>\r\n

\r\n
\u00a0<\/div>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

Minden m\u0171v\u00e9sz ugyanolyan. Arr\u00f3l \u00e1lmodnak, hogy valami t\u00e1rsadalmibbat, kollaborat\u00edvabbat \u00e9s val\u00f3dibbat alkotnak, mint a m\u0171v\u00e9szet. \u2013 <\/em> Dan Graham<\/p>\r\n

A Superflex internetes t\u00e9v\u00e9csatorn\u00e1ja egy liverpooli lak\u00f3telep id\u0151s lak\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra (Tenantspin, 1999)<\/em>; csoportok \u00e9s egy\u00e9nek, akik Annika Eriksson megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra a Frieze Art Fairen tett\u00e9k k\u00f6zz\u00e9 gondolataikat \u00e9s k\u00e9szs\u00e9geiket (Do<\/em>you want an audience?<\/em> 2003); Jeremy Deller Social Parade<\/em>-je San Sebasti\u00e1nban t\u00f6bb mint h\u00fasz t\u00e1rsadalmi szervezet r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel (2004); Lincoln Tobier, aki f\u00e9l \u00f3r\u00e1s r\u00e1di\u00f3 programok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra tan\u00edtotta a helyi lak\u00f3kat Aubervilliers-ben, P\u00e1rizs \u00e9szak-keleti r\u00e9sz\u00e9n (Radio Ld’A<\/em>, 2002); az Atelier Van Lieshout A-Portable<\/em> elnevez\u00e9s\u0171 \u00fasz\u00f3 abortusz klinik\u00e1ja (2001); Jeanne van Heeswijk projektje, melynek sor\u00e1n a rotterdami Vlaardingen lak\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra egy hal\u00e1lra\u00edt\u00e9lt bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3 k\u00f6zpontot kultur\u00e1lis k\u00f6zpontt\u00e1 alak\u00edtott (De Strip<\/em>, 2001\u20132004); Lucy Orta workshopjai Johannesburgban (\u00e9s m\u00e1shol), ahol munkan\u00e9lk\u00fclieket oktattak \u00faj divat-ismeretekre \u00e9s a kollekt\u00edv szolidarit\u00e1sr\u00f3l cser\u00e9ltek eszm\u00e9t (Nexus Architecture<\/em>, 1995\u2013); a Temporary Services r\u00f6gt\u00f6nz\u00f6tt, a k\u00f6rny\u00e9k hullad\u00e9k\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00edtett environmentje a los angelesi Echo Park egy \u00fcres telk\u00e9n (Construction Site<\/em>, 2005); Pawel Althamer, aki egy csapat \u201eprobl\u00e9m\u00e1s\u201d tizen\u00e9vest (k\u00f6zt\u00fck saj\u00e1t k\u00e9t fi\u00e1t) k\u00fcldte Vars\u00f3 Br\u00f3dno nev\u0171 munk\u00e1snegyed\u00e9b\u0151l maastrichti retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra egy kis l\u00e9zeng\u00e9sre (Bad Kids<\/em>, 2004); Jens Haaning napt\u00e1ra finnorsz\u00e1gi menek\u00fcltek fekete-feh\u00e9r portr\u00e9ival, akik mened\u00e9k k\u00e9relm\u00fck elb\u00edr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra v\u00e1rnak (The Refugee Calendar<\/em>, 2002).<\/p>\r\n

A fenti felsorol\u00e1s csak mintav\u00e9tel a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s azon \u00fajabb kelet\u0171 hull\u00e1m\u00e1b\u00f3l, amely a kollektivit\u00e1s, az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9s bizonyos t\u00e1rsadalmi csoportokkal val\u00f3 k\u00f6zvetlen foglalkoz\u00e1s fel\u00e9 ir\u00e1nyul. J\u00f3llehet, ezen gyakorlatok nagy r\u00e9sze viszonylag gyeng\u00e9n szerepel a m\u0171kereskedelemben \u2013 a kollekt\u00edv projekteket nehezebb piacos\u00edtani, mint az egy\u00e9ni alkot\u00e1sokat, valamint t\u00f6bbnyire nem is \u201em\u0171vek\u201d ezek, mint ink\u00e1bb t\u00e1rsas\u00e1gi esem\u00e9nyek, kiadv\u00e1nyok, workshopok vagy performanszok \u2013, a k\u00f6zszektorban m\u00e9gis egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb jelenl\u00e9ttel b\u00edrnak. A bienn\u00e1l\u00e9k p\u00e9ld\u00e1tlan terjed\u00e9se k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl hozz\u00e1j\u00e1rult ehhez a v\u00e1ltoz\u00e1shoz (csak az elm\u00falt t\u00edz \u00e9vben harminch\u00e1rom \u00faj bienn\u00e1l\u00e9t alap\u00edtottak, t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket a nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letben kor\u00e1bban periferi\u00e1lis helyzet\u0171nek tekintett orsz\u00e1gokban), mint ahogy a megrendel\u0151 \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g \u00faj modellje is, amely a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szf\u00e9r\u00e1val foglalkoz\u00f3 k\u00eds\u00e9rleti m\u0171v\u00e9szet megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak szenteli mag\u00e1t (a londoni Artangel, a hollandiai SKOR, a francia Nouveau Commanditaires csak n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9zenfekv\u0151 p\u00e9lda). Miwon Kwon, One Place After Another: Site-Specific Art and Locational Identity<\/em> (2002) c\u00edm\u0171 kritikai t\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1j\u00e1ban amellett \u00e9rvel, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel foglalkoz\u00f3 m\u0171vek kiindul\u00f3pontja a \u201eheavy metal\u201d public art kritik\u00e1ja, amennyiben a helysz\u00ednt (site<\/em>) t\u00e1rsadalmi, \u00e9s nem form\u00e1lis vagy fenomenol\u00f3giai keretk\u00e9nt \u00e9rtelmezik. \u00cdgy az ezen projektek \u00e1ltal l\u00e9trehozott interszubjekt\u00edv t\u00e9r v\u00e1lik a m\u0171v\u00e9szi vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1v\u00e1 \u2013 \u00e9s m\u00e9dium\u00e1v\u00e1.<\/p>\r\n

A rel\u00e1ci\u00f3s gyakorlatok ezen kib\u0151v\u00fclt terepe jelenleg sz\u00e1mos n\u00e9v alatt fut: t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szet (socially engaged art<\/em>), k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen alapul\u00f3 m\u0171v\u00e9szet (community-based art<\/em>), k\u00eds\u00e9rleti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek (experimental communities<\/em>), p\u00e1rbesz\u00e9des m\u0171v\u00e9szet (dialogic art<\/em>), hat\u00e1r-m\u0171v\u00e9szet (littoral art<\/em>), r\u00e9szv\u00e9telen (participatory<\/em>), beavatkoz\u00e1son (interventionist<\/em>), kutat\u00e1son alapul\u00f3 (research-based<\/em>) vagy kollaborat\u00edv m\u0171v\u00e9szet (collaborative art<\/em>). Ezek a gyakorlatok kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rdekeltek a rel\u00e1ci\u00f3s eszt\u00e9tik\u00e1ban, <\/em>mint ink\u00e1bb a kollaborat\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9g kreat\u00edv eredm\u00e9nyeiben \u2013 ak\u00e1r kor\u00e1bban is l\u00e9tez\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel val\u00f3 munka, ak\u00e1r saj\u00e1t interdiszciplin\u00e1ris kapcsolatrendszer\u00fck l\u00e9trehoz\u00e1sa \u00fatj\u00e1n. Megk\u00eds\u00e9rt a gondolat, hogy ezen gyakorlatok l\u00e1t\u00f3t\u00e9rbe ker\u00fcl\u00e9s\u00e9t a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9re dat\u00e1ljuk, amikor a kommunizmus buk\u00e1sa a baloldalt a forradalom eszm\u00e9j\u00e9nek utols\u00f3 maradv\u00e1nyait\u00f3l is megfosztotta, amelyek egykor a politikai \u00e9s eszt\u00e9tikai radikalizmust \u00f6sszekapcsolt\u00e1k. Ma sok m\u0171v\u00e9sz nem tesz k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a gal\u00e9ri\u00e1ban \u00e9s az azon k\u00edv\u00fcl megval\u00f3sul\u00f3 munk\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s m\u00e9g az olyan igen elismert \u00e9s kereskedelmileg sikeres m\u0171v\u00e9szek, mint Francis Alys, Pierre Huyghe, Matthew Barney \u00e9s Thomas Hirschhorn is mind a t\u00e1rsadalmi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s fel\u00e9 fordultak konceptu\u00e1lis \u00e9s szobr\u00e1szati munk\u00e1ss\u00e1guk kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sek\u00e9nt. B\u00e1r ezen m\u0171v\u00e9szek \u00e9s csoportok c\u00e9ljai \u00e9s eredm\u00e9nyei rendk\u00edv\u00fcl k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek, mindet \u00f6sszek\u00f6ti a kollekt\u00edv cselekv\u00e9s \u00e9s a gondolatok megoszt\u00e1s\u00e1nak er\u0151t ad\u00f3 kreativit\u00e1s\u00e1ba vetett hit.<\/p>\r\n

A t\u00e1rsadalmi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sen alapul\u00f3 munk\u00e1k eme vegyes \u00f6sszk\u00e9p\u00e9t tekinthetj\u00fck a ma avantg\u00e1rdj\u00e1nak: azokat a m\u0171v\u00e9szeket, akik t\u00e1rsadalmi helyzetekre \u00e9p\u00edtve olyan dematerializ\u00e1lt, piacellenes, politikailag elk\u00f6telezett m\u0171veket hoznak l\u00e9tre, amelyek tov\u00e1bbviszik m\u0171v\u00e9szet \u00e9s \u00e9let elegy\u00edt\u00e9s\u00e9nek modernista t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t. Nicolas Bourriaud sz\u00e1m\u00e1ra, amint azt Rel\u00e1ci\u00f3eszt\u00e9tika (1998) c\u00edm\u01711<\/a>, a rel\u00e1ci\u00f3s gyakorlatot meghat\u00e1roz\u00f3 sz\u00f6veg\u00e9ben kifejti, \u201ea m\u0171v\u00e9szet egy saj\u00e1tos t\u00e1rsas l\u00e9t megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1nak helye\u201d, \u00e9ppen mivel \u201ea t\u00e9v\u00e9t\u0151l elt\u00e9r\u0151en szorosabb\u00e1 teszi a viszonyok ter\u00e9t\u201d. <\/em> Grant H. Kester szerint \u2013 egy m\u00e1sik kulcssz\u00f6vegben, a Conversation Pieces: Community and Communication in Modern Art<\/em>-ban (2004) \u2013 a m\u0171v\u00e9szet egyed\u00fcl \u00e1ll szemben egy olyan vil\u00e1ggal, amelyben \u201efogyaszt\u00f3k atomiz\u00e1lt pszeudok\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9v\u00e9 reduk\u00e1l\u00f3dtunk, spekt\u00e1kulum \u00e9s ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s \u00e1ltal tomp\u00edtott \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel.\u201d A szoci\u00e1lisan elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szet ezen \u00e9s egy\u00e9b t\u00e1mogat\u00f3i szerint a r\u00e9szv\u00e9telen alapul\u00f3 gyakorlatok kreat\u00edv energi\u00e1ja \u00fajrahumaniz\u00e1lja \u2013 vagy legal\u00e1bbis megmenti az elidegened\u00e9st\u0151l \u2013 a kapitalizmus elnyom\u00f3 eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1val elzsibbasztott \u00e9s darabokra szabdalt t\u00e1rsadalmat. Azonban ezen politikai<\/em> feladat s\u00fcrg\u0151ss\u00e9ge egy olyan helyzetet eredm\u00e9nyez, amelyben az ilyen jelleg\u0171 kollaborat\u00edv gyakorlatok automatikusan az ellen\u00e1ll\u00e1s hasonl\u00f3an fontos m\u0171v\u00e9szeti<\/em> gesztusaik\u00e9nt \u00e9szlel\u0151dnek: Nem l\u00e9tezhet elbukott, sikertelen, megoldatlan vagy unalmas kollaborat\u00edv m\u0171, mivel valamennyi egyar\u00e1nt n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen a szoci\u00e1lis k\u00f6tel\u00e9kek meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9nek feladat\u00e1ban. M\u00edg \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban rokonszenvezem ezzel az amb\u00edci\u00f3val, v\u00e9lem\u00e9nyem szerint sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 ezen munk\u00e1k m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt<\/em> val\u00f3 kritikus megvitat\u00e1sa, elemz\u00e9se \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa is. Ez a kritikai feladat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen s\u00fcrget\u0151 Nagy-Britanni\u00e1ban, ahol a New Labour a szoci\u00e1lisan elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel majdnem azonos retorik\u00e1val tereli a kult\u00far\u00e1t a t\u00e1rsadalmi elfogad\u00e1s fel\u00e9. A m\u0171v\u00e9szetet c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gek \u00e9s \u201eteljes\u00edtm\u00e9ny mutat\u00f3k\u201d statisztikai inform\u00e1ci\u00f3j\u00e1v\u00e1 reduk\u00e1lva a korm\u00e1ny f\u00f6l\u00e9be helyezi a t\u00e1rsadalmi hat\u00e1st a m\u0171v\u00e9szi min\u0151s\u00e9gr\u0151l val\u00f3 meggondol\u00e1soknak.<\/p>\r\n

A t\u00e1rsadalmi gyakorlatok meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges szempontrendszer kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t nem seg\u00edti a jelenlegi patthelyzet hitetlenek (az ilyen m\u0171veket mint margin\u00e1lis, f\u00e9lrevezetett \u00e9s m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt t\u00f6k\u00e9letesen \u00e9rdektelen munk\u00e1kat elutas\u00edt\u00f3 eszt\u00e9t\u00e1k) \u00e9s h\u00edv\u0151k (az eszt\u00e9tikai k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9st mint a kultur\u00e1lis hierarchi\u00e1val \u00e9s a piaccal egyet jelent\u0151t elutas\u00edt\u00f3 aktivist\u00e1k) k\u00f6z\u00f6tt. Az el\u0151bbiek sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges esetben egy irrelev\u00e1ns fest\u00e9szeti \u00e9s szobr\u00e1szati vil\u00e1gba sz\u00e1m\u0171zn\u00e9nek benn\u00fcnket, m\u00edg ut\u00f3bbiak hajlamosak olyannyira marginaliz\u00e1lni saj\u00e1t magukat, hogy azzal akaratlanul is meger\u0151s\u00edtik a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t, ily m\u00f3don akad\u00e1lyozva meg b\u00e1rmif\u00e9le hat\u00e9kony egyeztet\u00e9st m\u0171v\u00e9szet \u00e9s \u00e9let k\u00f6z\u00f6tt. Vajon l\u00e9tezik k\u00f6z\u00f6s talaj, amelyen ez a k\u00e9t f\u00e9l tal\u00e1lkozhat?<\/p>\r\n

A t\u00e1rsadalmi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre\u00e9p\u00edt\u0151 m\u0171v\u00e9szettel kapcsolatosan jelentkez\u0151 komoly kritikai tev\u00e9kenys\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6s form\u00e1t \u00f6lt: A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet szoci\u00e1lis fordulata a m\u0171kritika etikai fordulat\u00e1t id\u00e9zte el\u0151. Ez egy\u00e9rtelm\u0171en megmutatkozik abban a megn\u00f6vekedett figyelemben, amely az adott egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak hogyanj\u00e1t<\/em> k\u00eds\u00e9ri. M\u00e1s sz\u00f3val, a m\u0171v\u00e9szeket egyre ink\u00e1bb munkafolyamatuk alapj\u00e1n \u00edt\u00e9lik meg \u2013 az alapj\u00e1n, hogy milyen fokig alkalmaznak j\u00f3 vagy rossz egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si modelleket \u2013 \u00e9s ezen az alapon is illetik kritik\u00e1val a lehets\u00e9ges kihaszn\u00e1l\u00e1s b\u00e1rmilyen nyom\u00e1\u00e9rt, amelynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt alanyaikat nem \u201eteljesen\u201d k\u00e9pviselik, mintha ilyesmi lehets\u00e9ges volna. A folyamat eme hangs\u00falyoz\u00e1sa a term\u00e9kkel szemben (vagyis az eszk\u00f6z\u00e9 a v\u00e9geredm\u00e9nnyel szemben) a kapitalizmus ellent\u00e9tes ir\u00e1ny\u00fa gondolkod\u00e1s\u00e1val szemben\u00e1ll\u00f3k\u00e9nt igazol\u00f3dik. A Santiago Sierra elleni felh\u00e1borodott kit\u00f6r\u00e9s e tendencia kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja, de cs\u00fcggeszt\u0151 az ugyanezen gondolatmenet alap\u00e1n megfogalmazott, m\u00e1s m\u0171v\u00e9szeket \u00e9r\u0151 kritik\u00e1kat olvasni is: leural\u00e1s \u00e9s egocentrizmus v\u00e1dj\u00e1val illetik azokat a m\u0171v\u00e9szeket, akik r\u00e9sztvev\u0151ket alkalmaznak egy projekt megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz ahelyett, hogy engedn\u00e9k ennek konszenzusos egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e1ltali megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

Az Oda Projesi nev\u0171 t\u00f6r\u00f6k m\u0171v\u00e9szcsoportr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1sok vil\u00e1gosan p\u00e9ld\u00e1zz\u00e1k, mik\u00e9nt kerekedik az etikai szempontrendszer az eszt\u00e9tikai \u00edt\u00e9let f\u00f6l\u00e9be. Az Oda Projesit h\u00e1rom m\u0171v\u00e9sz alkotja, akik tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket 1997 \u00f3ta egy h\u00e1romszob\u00e1s lak\u00e1s k\u00f6r\u00fcl fejtik ki Isztambul Galata negyed\u00e9ben (oda projesi <\/em> magyarul \u201eszoba projekt\u201d)2<\/a>.<\/em> A lak\u00e1s olyan munk\u00e1k platformjak\u00e9nt funkcion\u00e1l, amelyeket a kollekt\u00edva kezdem\u00e9nyez a szomsz\u00e9ds\u00e1ggal egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul egy gyermek workshop Komet t\u00f6r\u00f6k fest\u0151vel, egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi piknik Erik G\u00f6nrich szobr\u00e1sszal, vagy a Tem Yapin sz\u00ednh\u00e1zcsoport szervezte par\u00e1d\u00e9 gyerekeknek. Az Oda Projesi \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint kontextust k\u00edv\u00e1n teremteni az eszmecsere \u00e9s a p\u00e1rbesz\u00e9d lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek, a k\u00f6rnyezet\u00fckbe val\u00f3 beilleszked\u00e9s v\u00e1gy\u00e1t\u00f3l hajtva. Hangs\u00falyozz\u00e1k, hogy c\u00e9ljuk nem a helyzet jav\u00edt\u00e1sa vagy orvosl\u00e1sa \u2013 egyik projektj\u00fck sz\u00f3r\u00f3lapj\u00e1n az \u201eexchange not change\u201d (k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl: nem megv\u00e1lt\u00e1s \u2013 sz\u00f3v\u00e1lt\u00e1s) szlogen olvashat\u00f3 \u2013 j\u00f3llehet vil\u00e1gos, hogy munk\u00e1jukat finoman ellenz\u00e9kinek tartj\u00e1k. Azzal, hogy szomsz\u00e9daikat k\u00f6zvetlen\u00fcl bevonj\u00e1k workshopok \u00e9s esem\u00e9nyek szervez\u00e9s\u00e9be, nyilv\u00e1nval\u00f3an egy kreat\u00edvabb \u00e9s akt\u00edvabb t\u00e1rsadalmi sz\u00f6vetet k\u00edv\u00e1nnak teremteni. \u201e\u00dcres terek\u201d \u00e9s \u201elyukak\u201d l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lnek egy t\u00falszervezett \u00e9s b\u00fcrokratikus t\u00e1rsadalom ellen\u00e9ben, \u00e9s k\u00f6zvet\u00edt\u0151knek vallj\u00e1k magukat olyan csoportok k\u00f6z\u00f6tt, akiknek egy\u00e9bk\u00e9nt nincs egym\u00e1ssal kapcsolatuk.<\/p>\r\n

Mivel az Oda Projesi sok munk\u00e1ja m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi esem\u00e9nyek form\u00e1j\u00e1ban val\u00f3sul meg, tekinthetj\u00fck \u0151ket a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g dinamikus tagjainak, akik m\u0171v\u00e9szethez juttatnak egy sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get. Fontos, hogy bevezetik a nem t\u00e1rgy alap\u00fa m\u0171v\u00e9szet gyakorlat\u00e1t T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban, amelynek m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1i \u00e9s piaca m\u00e9g mindig nagyr\u00e9szt fest\u00e9szet- \u00e9s szobr\u00e1szatk\u00f6zpont\u00fa. Tov\u00e1bb\u00e1 hozz\u00e1m hasonl\u00f3an tal\u00e1n az is \u00f6r\u00f6met okozhat valakinek, hogy ezt a feladatot h\u00e1rom n\u0151 v\u00e1llalta mag\u00e1ra. Ugyanakkor konceptu\u00e1lis gesztusuk, a szerz\u0151i st\u00e1tusz minimumra reduk\u00e1l\u00e1sa, v\u00e9geredm\u00e9nyben elv\u00e1laszthatatlan a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u0171v\u00e9szet hagyom\u00e1ny\u00e1t\u00f3l. M\u00e9g ha Sv\u00e9dorsz\u00e1gban, N\u00e9metorsz\u00e1gban vagy m\u00e1s orsz\u00e1gokban \u00e1ll\u00edtanak is ki, projektjeik alig megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151k m\u00e1s t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezett gyakorlatokt\u00f3l, amelyek a workshopok, besz\u00e9lget\u00e9sek, \u00e9tkez\u00e9sek, filmvet\u00edt\u00e9sek \u00e9s s\u00e9t\u00e1k kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 formul\u00e1it alkalmazz\u00e1k. Ennek az lehet az oka, hogy az Oda Projesi sz\u00e1m\u00e1ra az eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k k\u00e9rd\u00e9se nem b\u00edr \u00e9rv\u00e9nnyel. Amikor az Untitled<\/em> magazin sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett interj\u00fam sor\u00e1n (2005. tavasza) megk\u00e9rdeztem t\u0151l\u00fck, milyen szempontrendszerre alapozz\u00e1k munk\u00e1ikat, azt v\u00e1laszolt\u00e1k, hogy ez azokban a d\u00f6nt\u00e9sekben jut kifejez\u0151d\u00e9sre,hogy hol \u00e9s kivel m\u0171k\u00f6dnek egy\u00fctt. A siker mutat\u00f3i a dinamikus \u00e9s hossz\u00fat\u00e1v\u00fa kapcsolatok, nem eszt\u00e9tikai meg\u00edt\u00e9l\u00e9sek. Mivel gyakorlatuk az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sen alapszik, az Oda Projesi szerint az eszt\u00e9tikai <\/em>val\u00f3j\u00e1ban \u201evesz\u00e9lyes sz\u00f3\u201d, amelynek nem szabadna a besz\u00e9lget\u00e9s r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9peznie. \u00c9n furcs\u00e1lltam ezt a v\u00e1laszt: Amennyiben az eszt\u00e9tikai vesz\u00e9lyes, nem k\u00e9ne \u00e9ppen ez\u00e9rt megvizsg\u00e1lni?<\/p>\r\n

Maria Lind sv\u00e9d kur\u00e1tor, egy a csoporttal foglalkoz\u00f3 \u00fajabb \u00edr\u00e1s\u00e1ban mag\u00e1\u00e9v\u00e1 teszi az Oda Projesi etikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t. Lind a politikai \u00e9s rel\u00e1ci\u00f3s gyakorlatok egyik legartikul\u00e1ltabb t\u00e1mogat\u00f3ja, \u00e9s kur\u00e1tori munk\u00e1j\u00e1t a t\u00e1rsadalmi<\/em> fel\u00e9 val\u00f3 er\u0151teljes elk\u00f6telezetts\u00e9ggel v\u00e9gzi. Az Oda Projesir\u0151l sz\u00f3l\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1ban, amely Claire Doherty From Studio to Situations: Contemporary Art and the Question of Context<\/em> (2004) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben jelent meg, meg\u00e1llap\u00edtja, hogy a csoport nem a m\u0171v\u00e9szet bemutat\u00e1s\u00e1ban vagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9rdekelt, hanem abban, hogy \u201ea m\u0171v\u00e9szetet eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lja az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok meg- illetve \u00fajrateremt\u00e9s\u00e9re\u201d. A tov\u00e1bbiakban t\u00e1rgyalja a kollekt\u00edva Riemben, M\u00fcnchen k\u00f6zel\u00e9ben megval\u00f3s\u00edtott projektj\u00e9t, amelynek sor\u00e1n egy helyi t\u00f6r\u00f6k k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve tead\u00e9lut\u00e1nt, a lak\u00f3k \u00e1ltal vezetett v\u00e1rosn\u00e9z\u00e9st, fodr\u00e1szkod\u00e1st \u00e9s Tupperware partikat szerveztek, valamint bemutattak egy hossz\u00fa tekercs pap\u00edrt, amelyre a p\u00e1rbesz\u00e9det el\u0151seg\u00edtend\u0151 \u00edrtak \u00e9s rajzoltak az emberek. Lind \u00f6sszeveti ezt a t\u00f6rekv\u00e9st Hirschhorn Bataille Monument <\/em> (Bataille eml\u00e9km\u0171) c\u00edm\u0171 2002-es munk\u00e1j\u00e1val, egy kasseli t\u00f6r\u00f6k k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel val\u00f3 h\u00edres egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel. (Ez a r\u00e9szleteiben kidolgozott projekt egy t\u00e9v\u00e9 st\u00fadi\u00f3t, egy Bataille-r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 install\u00e1ci\u00f3t \u00e9s egy a kiv\u00e1ndorolt sz\u00fcrrealista \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t tematiz\u00e1l\u00f3 k\u00f6nyvt\u00e1rat foglalt mag\u00e1ba.) Lind megfigyel\u00e9se szerint Hirschhornnal szemben az Oda Projesi bizonyul jobb m\u0171v\u00e9szeknek, mivel egyenrang\u00fa szerepet biztos\u00edtanak egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151ik sz\u00e1m\u00e1ra. \u201e[Hirschhorn] c\u00e9lja, hogy m\u0171v\u00e9szetet alkosson. El\u0151k\u00e9sz\u00edtett, \u00e9s r\u00e9szben meg is val\u00f3s\u00edtott tervei voltak a Bataille Monumenthez<\/em>, amelyek kivitelez\u00e9s\u00e9hez seg\u00edts\u00e9gre volt sz\u00fcks\u00e9ge. R\u00e9sztvev\u0151it megfizette munk\u00e1juk\u00e9rt, a \u201ekivitelez\u0151\u201d, \u00e9s nem az \u201ealkot\u00f3t\u00e1rs\u201d szerep\u00e9t j\u00e1tszott\u00e1k. K\u00e9s\u0151bb jogosnak \u00edt\u00e9li a Hirschhorn munk\u00e1j\u00e1t \u00e9rt kritik\u00e1t, amely szerint az \u201eki\u00e1ll\u00edtott\u201d \u00e9s egzotiz\u00e1lt a t\u00e1rsadalom perem\u00e9re szorult csoportokat, \u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rult a t\u00e1rsadalmi pornogr\u00e1fia egy form\u00e1j\u00e1hoz azzal, hogy r\u00e9sztvev\u0151ket haszn\u00e1lt az eml\u00e9km\u0171 m\u0171faj\u00e1nak kritik\u00e1j\u00e1hoz. Ezzel szemben, \u00edrja, az Oda Projesi \u201esaj\u00e1t k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00fckben dolgozik emberekkel, \u00e9s megengedi, hogy azok nagy befoly\u00e1st gyakoroljanak a projektre\u201d.<\/p>\r\n

\u00c9rdemes k\u00f6zelr\u0151l megvizsg\u00e1lni Lind szempontjait. \u00c1ll\u00e1sfoglal\u00e1sa a szerz\u0151s\u00e9g elutas\u00edt\u00e1s\u00e1nak etik\u00e1j\u00e1n alapul: Az Oda Projesi munk\u00e1ja jobb, mint Hirschhorn\u00e9, mert a kollabor\u00e1ci\u00f3 egy magasabbrend\u0171 modellj\u00e9t p\u00e9ld\u00e1zza. F\u00e9lretolja a projektek koncepcion\u00e1lis \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9t \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy m\u0171v\u00e9sz \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151i viszony\u00e1t \u00e9rt\u00e9kelje. Hirschhorn (sz\u00e1nd\u00e9kosan) kihaszn\u00e1l\u00f3 kapcsolata negat\u00edvan viszonyul az Oda Projesi beemel\u0151 nagylelk\u0171s\u00e9g\u00e9hez. M\u00e1s szavakkal, Lind h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtja, ami az Oda Projesi munk\u00e1j\u00e1ban m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt<\/em> \u00e9rdekes lehet \u2013 a p\u00e1rbesz\u00e9d m\u00e9diumm\u00e1 form\u00e1l\u00e1s\u00e1nak lehets\u00e9ges eredm\u00e9ny\u00e9t vagy a projekt t\u00e1rsadalmi folyamatt\u00e1 val\u00f3 dematerializ\u00e1l\u00e1s\u00e1nak jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Ehelyett kritik\u00e1j\u00e1t a munkafolyamat \u00e9s a sz\u00e1nd\u00e9k etikai<\/em> meg\u00edt\u00e9l\u00e9se hat\u00e1rozza meg.<\/p>\r\n

Hasonl\u00f3 p\u00e9ld\u00e1kat tal\u00e1lunk a Superflexr\u0151l, Erikssonr\u00f3l, van Heeswijkr\u0151l, Ort\u00e1r\u00f3l \u00e9s sok m\u00e1s, a t\u00e1rsadalmi jobb\u00edt\u00e1s hagyom\u00e1nyait k\u00f6vet\u0151 m\u0171v\u00e9szr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1sokban. A \u201eval\u00f3di\u201d emberekkel (azaz nem a m\u0171v\u00e9sz bar\u00e1taival vagy m\u00e1s m\u0171v\u00e9szekkel) egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 m\u0171v\u00e9szetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 teoretikus \u00edr\u00e1sok t\u00f6bbs\u00e9ge is ezt az etikai imperat\u00edvuszt t\u00e1mogatja. Lucy R. Lippard, a helyspecifikus m\u0171v\u00e9szetet \u00f6kol\u00f3giai\/posztkoloni\u00e1lis szempontb\u00f3l t\u00e1rgyal\u00f3, The Lure of the Local: Senses of Place in a Multicentered Society<\/em> (1997) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek konkl\u00fazi\u00f3jak\u00e9nt egy nyolc pontos \u201ehely-etik\u00e1t\u201d (place ethic<\/em>) dolgoz ki k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel dolgoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra. Kester Conversation Pieces <\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja, b\u00e1r vil\u00e1gosan megfogalmaz sz\u00e1mos, az ilyen gyakorlatokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 probl\u00e9m\u00e1t, m\u00e9gis azokat a konkr\u00e9t m\u0171v\u00e9szeti beavatkoz\u00e1sokat t\u00e1mogatja, amelyek sor\u00e1n a m\u0171v\u00e9sz sem pedag\u00f3giai, sem kreat\u00edv alapon nem helyezi mag\u00e1t m\u00e1sok f\u00f6l\u00e9be. A Good Intentions: Judging the Art of Encounter<\/em> (2005) szerz\u0151je, Erik Hagoort holland kritikus szerint nem szabad visszariadnunk e m\u0171v\u00e9szet mor\u00e1lis meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t\u0151l, hanem m\u00e9rlegeln\u00fcnk kell a m\u0171v\u00e9sz j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak bemutat\u00e1s\u00e1t \u00e9s k\u00e9pviselet\u00e9t . Ezen p\u00e9ld\u00e1k mindegyike a szerz\u0151i sz\u00e1nd\u00e9koss\u00e1gra (vagy annak szer\u00e9nys\u00e9get t\u00fckr\u00f6z\u0151 hi\u00e1ny\u00e1ra) koncentr\u00e1l a m\u0171, mint t\u00e1rsadalmi \u00e9s eszt\u00e9tikai forma koncepcion\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u00e9nek t\u00e1rgyal\u00e1sa helyett. Paradox m\u00f3don mindez ahhoz vezet, hogy nem csak kollekt\u00edv\u00e1kat, hanem egy\u00e9ni alkot\u00f3kat is d\u00edcs\u00e9rnek a szerz\u0151is\u00e9gr\u0151l val\u00f3 lemond\u00e1s\u00e9rt. \u00c9s ez bizonyos fokig v\u00e1laszt adhat arra, hogy mi menti fel sok esetben a t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szetet a m\u0171v\u00e9szetkritika \u00edt\u00e9lete al\u00f3l. A hangs\u00faly az adott m\u0171 zavar\u00f3 saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1r\u00f3l<\/em> \u00e1ttev\u0151d\u00f6tt egy \u00e1ltal\u00e1nos<\/em> mor\u00e1lis szab\u00e1lyk\u00e9szletre.<\/p>\r\n

A conversation piecesbenKester kifejti, hogy a konzultat\u00edv \u00e9s \u201ep\u00e1rbesz\u00e9des\u201d m\u0171v\u00e9szet egy m\u00e1sfajta m\u0171v\u00e9szetfelfog\u00e1st tesz sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9: a vizu\u00e1lissal \u00e9s az \u00e9rz\u00e9kivel szemben (amelyek egy\u00e9ni \u00e9lm\u00e9nyek) a m\u0171v\u00e9szetnek \u201egondolatok cser\u00e9jek\u00e9nt \u00e9s megoszt\u00e1sak\u00e9nt\u201d val\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t. Arra sz\u00f3l\u00edt fel, hogy a kommunik\u00e1ci\u00f3t eszt\u00e9tikai formak\u00e9nt kezelj\u00fck, de v\u00e9gt\u00e9re ezt nem siker\u00fcl megv\u00e9denie, \u00e9s t\u00f6k\u00e9letesen el\u00e9gedettnek t\u0171nik azzal, hogy engedi sikernek elk\u00f6nyvelni azt a t\u00e1rsadalmi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre \u00e9p\u00edt\u0151 m\u0171v\u00e9szeti projektet, amely t\u00e1rsadalmi beavatkoz\u00e1sk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes, j\u00f3llehet eredend\u0151en m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt alapoz\u00f3dott meg. Kester \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t, amennyiben n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi az eszt\u00e9tikai fel\u00e9 val\u00f3 elk\u00f6telezetts\u00e9get, az identit\u00e1s-politika \u00e1ltal megnyitott ismer\u0151s intellektu\u00e1lis \u00e1ramlatok k\u00f6z\u00e9 illeszkedik, amelyek a m\u00e1sik tisztelet\u00e9t, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g elismer\u00e9s\u00e9t, az alapvet\u0151 szabads\u00e1gjogok v\u00e9delm\u00e9t, \u00e9s a politikai korrekts\u00e9g egy rugalmatlan form\u00e1j\u00e1t propag\u00e1lj\u00e1k\/hirdetik. Mint ilyen, egyben minden olyan m\u0171v\u00e9szet elutas\u00edt\u00e1s\u00e1t jelenti, amely megs\u00e9rtheti vagy felzaklathatja k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t \u2013 ahogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi avantg\u00e1rd tette, amely avantg\u00e1rd csal\u00e1df\u00e1n Kester mindezek ellen\u00e9re szeretn\u00e9 a t\u00e1rsadalmi elk\u00f6telez\u0151d\u00e9st mint radik\u00e1lis gyakorlatot elhelyezni. A dad\u00e1t \u00e9s a sz\u00fcrrealizmust, amelyek \u201esokkolni\u201d k\u00edv\u00e1nt\u00e1k a n\u00e9z\u0151t, hogy \u00e9rz\u00e9kenyebb\u00e9 \u00e9s befogad\u00f3bb\u00e1 tegy\u00e9k a vil\u00e1g fel\u00e9, kritik\u00e1val illeti, ami\u00e9rt a m\u0171v\u00e9szt a bel\u00e1t\u00e1s kiv\u00e9telezett let\u00e9tem\u00e9nyes\u00e9nek \u00e1ll\u00edtott\u00e1k be. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint az effajta k\u00e9nyelmetlens\u00e9g \u00e9s frusztr\u00e1ci\u00f3 \u2013 csak\u00fagy mint az abszurdit\u00e1s, a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gess\u00e9g, a k\u00e9ts\u00e9g vagy a puszta \u00e9lvezet \u2013 \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszhatnak a m\u0171 eszt\u00e9tikai hat\u00e1s\u00e1ban \u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenek ahhoz, hogy helyzet\u00fcnkre \u00faj r\u00e1l\u00e1t\u00e1st nyerj\u00fcnk. A t\u00e1rsadalmi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sen alapul\u00f3 m\u0171v\u00e9szet legkiv\u00e1l\u00f3bb p\u00e9ld\u00e1i ezen \u2013 \u00e9s sok m\u00e1s \u2013 hat\u00e1snak nyitnak utat, amelyeket egy\u00e9b, vil\u00e1gosabban \u00e9rthet\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kokkal \u00f6sszevetve kell \u00e9rtelmezn\u00fcnk, amilyen egy k\u00e9pzeletbeli t\u00e1rsadalmi k\u00f6tel\u00e9k meger\u0151s\u00edt\u00e9se vagy a szerz\u0151s\u00e9g fel\u00e1ldoz\u00e1sa egy \u201eigaz\u201d \u00e9s tiszteletteljes kollabor\u00e1ci\u00f3 nev\u00e9ben. Ezen projektek n\u00e9melyike j\u00f3l ismert: Hirschhorn Mus\u00e9e Pr\u00e9caire Albinet <\/em> \u00e9s 24h Foucault <\/em>c\u00edm\u0171 munk\u00e1i (mindkett\u0151 2004), Aleksandra Mir Cinema for the Unemployed<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171ve 1998-b\u00f3l; Alys When Faith Moves Mountains <\/em> c\u00edm\u0171 projektje 2002-b\u0151l. Ahelyett, hogy egy aktivista vonulatban helyezn\u00e9k el magukat, amely a m\u0171v\u00e9szetet a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9nek tekinti, ezen m\u0171v\u00e9szek k\u00f6zelebbi kapcsolatban \u00e1llnak az avantg\u00e1rd sz\u00ednh\u00e1zzal, performansszal vagy az \u00e9p\u00edt\u00e9szetelm\u00e9lettel. Tal\u00e1n ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt az eszt\u00e9tikait \u00e9s a t\u00e1rsadalmit\/politikait egy\u00fctt pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k v\u00e9giggondolni, ahelyett, hogy mindkett\u0151t al\u00e1rendeln\u00e9k az etikainak.<\/p>\r\n

Phil Collins brit m\u0171v\u00e9sz p\u00e9ld\u00e1ul t\u00f6k\u00e9letesen egyes\u00edti ezt a k\u00e9t meggondol\u00e1st munk\u00e1iban. Amikor megh\u00edv\u00e1st kapott, hogy Jeruzs\u00e1lemben dolgozzon vend\u00e9gm\u0171v\u00e9szk\u00e9nt, \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, diszk\u00f3 t\u00e1ncmaratont rendez Ramallahban tizen\u00e9veseknek, majd ennek felv\u00e9teleib\u0151l k\u00e9tcsatorn\u00e1s videoinstall\u00e1ci\u00f3t hozott l\u00e9tre they shoot horses <\/em> c\u00edmmel 2004-ben. Collins kilenc tizen\u00e9vesnek fizetett, hogy k\u00e9t egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 napon nyolc-nyolc \u00f3r\u00e1n kereszt\u00fcl folyamatosan t\u00e1ncoljanak egy rik\u00edt\u00f3 r\u00f3zsasz\u00edn fal el\u0151tt az elm\u00falt n\u00e9gy \u00e9vtized popsl\u00e1gereinek egy k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl ny\u00e1las v\u00e1logat\u00e1s\u00e1ra. Megbabon\u00e1z\u00f3 \u00e9s ellen\u00e1llhatatlan a l\u00e1tv\u00e1ny, ahogy a fiatalok kit\u00f6r\u0151 partiz\u00e1sb\u00f3l el\u0151bb unalomba esnek \u00e9s v\u00e9g\u00fcl kifulladnak. A zen\u00e9k ban\u00e1lis, eksztatikus szerelemr\u0151l \u00e9s elutas\u00edt\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 sz\u00f6vegei megrend\u00edt\u0151en k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171ekk\u00e9 v\u00e1lnak felismerve a fiatalok kitart\u00e1s\u00e1nak kett\u0151s term\u00e9szet\u00e9t: egyr\u00e9szt a maraton, m\u00e1sfel\u0151l a v\u00e9ge\u00e9rhetetlen politikai kr\u00edzis csapd\u00e1j\u00e1t. Nem k\u00e9ts\u00e9ges, a they shoot horses <\/em> vissz\u00e1s bemutat\u00e1sa a \u201ehelysz\u00ednnek\u201d, amelynek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re a m\u0171v\u00e9sz megh\u00edv\u00e1st kapott. A megsz\u00e1llt ter\u00fcleteket sohasem mutatja, de ezek l\u00e9tez\u00e9se keretk\u00e9nt mindv\u00e9gig \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151. A hors cadre<\/em> ezen haszn\u00e1lat\u00e1nak politikai oka van: Collins d\u00f6nt\u00e9se, hogy a r\u00e9sztvev\u0151ket \u00e1tlagos globaliz\u00e1lt tizen\u00e9vesekk\u00e9nt mutassa be, akkor v\u00e1lik \u00e9rthet\u0151v\u00e9, amikor elgondolkozunk a vide\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek p\u00e1rbesz\u00e9deib\u0151l elcs\u00edphet\u0151 zavart k\u00e9rd\u00e9seken: Hogyhogy a palesztinok is merik Beyonc\u00e9t? Hogyhogy Nike-ot hordanak? A munka direkt politikai narrat\u00edv\u00e1j\u00e1nak hi\u00e1ny\u00e1val Collins arra h\u00edvja fel a figyelmet, milyen gyorsan t\u00f6lti ki ezt a teret a fant\u00e1zia, amelyet a K\u00f6zel-Kelet k\u00e9peit szelekt\u00edven el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 \u00e9s terjeszt\u0151 m\u00e9dia t\u00e1pl\u00e1l (hiszen a tipikus nyugati n\u00e9z\u0151t, \u00fagy t\u0171nik, arra k\u00e1rhoztatja, hogy a fiatal arabokat vagy \u00e1ldozatk\u00e9nt vagy k\u00f6z\u00e9pkori fundamentalistak\u00e9nt l\u00e1ssa). Ezen t\u00falmen\u0151en a paleszt\u00edn \u00e9s nyugati tin\u00e9dzserek sz\u00e1m\u00e1ra egyar\u00e1nt ismert popzene haszn\u00e1lat\u00e1val Collins \u00e1rnyaltabban komment\u00e1lja a globaliz\u00e1ci\u00f3t a legt\u00f6bb aktivista ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa politikai m\u0171n\u00e9l. A they shoot horses <\/em>\u00fajra j\u00e1tssza a j\u00f3akarat\u00fa t\u00e1rsadalmi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sen alapul\u00f3 m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zmegegyez\u00e9ses szab\u00e1lyait (r\u00e9sztvev\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra \u00faj t\u00f6rt\u00e9netet kre\u00e1l \u00e9s meger\u0151s\u00edti a szoci\u00e1lis k\u00f6tel\u00e9ket) de azokat a val\u00f3s\u00e1gt\u00e9v\u00e9 k\u00e9pi \u00e9s koncepcion\u00e1lis konvenci\u00f3ival p\u00e1ros\u00edtja. A teljes nyolc \u00f3r\u00e1s munkanapot kit\u00f6lt\u0151 k\u00e9tcsatorn\u00e1s vide\u00f3 bemutat\u00e1sa mindk\u00e9t m\u0171fajt kiford\u00edtja \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l, egyr\u00e9szt a cs\u00e1b\u00edt\u00e1s egy\u00fctt\u00e9rz\u0151 haszn\u00e1lata, m\u00e1sfel\u0151l a munka tikkaszt\u00f3 hossz\u00fas\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n<\/p>\r\n

A lengyel m\u0171v\u00e9sz, Artur Zmijewski Collinshoz hasonl\u00f3an gyakran foglalkozik neh\u00e9z, n\u00e9ha gy\u00f6trelmes helyzetek megteremt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s felv\u00e9tel\u00e9vel. Zmijewski The Singing Lesson I.<\/em> c\u00edm\u0171 2001-es vide\u00f3j\u00e1ban egy csoport siket di\u00e1kot filmez, akik egy vars\u00f3i templomban Jan Maklakiewicz 1944-es Lengyel mis\u00e9j\u00e9nek <\/em>kyri\u00e9j\u00e9t \u00e9neklik. A nyit\u00f3k\u00e9p megr\u00e1z\u00f3an kem\u00e9ny: A templombels\u0151 eleg\u00e1ns, neoklasszicista szimmetri\u00e1val teljes k\u00e9p\u00e9t egy fiatal l\u00e1ny kakof\u00f3n, torz hangja t\u00f6ri meg. K\u00f6r\u00fcl\u00f6tte di\u00e1kt\u00e1rsai, akik nem hallv\u00e1n er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00e9t, jelbesz\u00e9ddel csevegnek egym\u00e1ssal. A v\u00e1g\u00e1s \u00e1ltal Zmijewski figyelm\u00fcnk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban tartja a k\u00f3rus \u00e9s k\u00f6rnyezete k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fcl\u0151 ellent\u00e9tet, azt sugallva, hogy a sz\u00e9ps\u00e9gr\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fcnkre tov\u00e1bbra is hat\u00e1ssal vannak a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g vall\u00e1sos paradigm\u00e1i. A Singing Lesson <\/em>m\u00e1sodik v\u00e1ltozat\u00e1t 2002-ben Lipcs\u00e9ben forgatta. Ez\u00fattal a siket di\u00e1kok egy hivat\u00e1sos karvezet\u0151 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel egy Bach kant\u00e1t\u00e1t \u00e9nekelnek egy barokk kamarazenekar k\u00eds\u00e9ret\u00e9vel a Szent Tam\u00e1s templomban, ahogy egykor Bach k\u00e1ntork\u00e9nt dolgozott \u00e9s ahol eltemett\u00e9k. A n\u00e9met v\u00e1ltozat v\u00e1g\u00e1sa a k\u00eds\u00e9rlet egy j\u00e1t\u00e9kosabb oldal\u00e1t fedi fel. N\u00e9h\u00e1ny di\u00e1k komolyan veszi az el\u0151ad\u00e1st, m\u00e1sok nevetve feladj\u00e1k. Jelbesz\u00e9des gesztusaikat a pr\u00f3ba sor\u00e1n a karvezet\u0151 mozdulatai visszhangozz\u00e1k: k\u00e9t vizu\u00e1lis nyelv, amelyek kiegyenl\u00edtik azt a k\u00e9t fajta muzsik\u00e1t, amelyet Zmijewski k\u00eds\u00e9rlete hoz l\u00e9tre: a zenekar harm\u00f3ni\u00e1it \u00e9s a k\u00f3rus er\u0151ltetett macskazen\u00e9j\u00e9t. A v\u00e1g\u00e1s, vegy\u00edtve azzal, hogy nem \u00e9rtem a jelbesz\u00e9det, a film l\u00e9nyeg\u00e9nek hordoz\u00f3ja: m\u00e1sok \u00e9rzelmi \u00e9s t\u00e1rsas \u00e9lm\u00e9nyeihez csak r\u00e9szleges hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00fcnk lehet, \u00e9s a tud\u00e1snak ez a korl\u00e1tolts\u00e1ga minden olyan elemz\u00e9snek akad\u00e1lyt t\u00e1maszt, amely ezzel ellent\u00e9tes el\u0151felt\u00e9telez\u00e9sb\u0151l indul ki. Ezzel szemben lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk ny\u00edlik annak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re, ami a szem\u00fcnk el\u00e9 t\u00e1rul: a karvezet\u0151, a zen\u00e9szek \u00e9s a siket k\u00f3rus vissz\u00e1s gy\u00fclekezete, ami valami bonyolultabbat, felkavar\u00f3bbat \u00e9s sokr\u00e9t\u0171bbet hoz l\u00e9tre, mint az egy\u00e9ni kreativit\u00e1s felszabad\u00edt\u00e1sa.<\/p>\r\n

Egyesek azzal \u00e9rvelnek majd, hogy Collins \u00e9s Zmijewski gal\u00e9ri\u00e1s fogyaszt\u00e1sra k\u00e9sz\u00edtenek vide\u00f3kat, mintha a k\u00fclvil\u00e1g automatikusan hitelesebb lenne \u2013 ez a gondolatmenet Kwon r\u00e9szletesen elemzi One Place After Another<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben. \u00c9rvel\u00e9se a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket sokf\u00e9les\u00e9g\u00fckben vizsg\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szet mellett haszonnal alkalmazhat\u00f3 Jeremy Deller brit m\u0171v\u00e9sz elj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra. Deller 2001-ben rekonstru\u00e1lta az angol b\u00e1ny\u00e1szok 1984-es sztr\u00e1jkj\u00e1nak egyik kulcsesem\u00e9ny\u00e9t: b\u00e1ny\u00e1szok \u00e9s rend\u0151r\u00f6k er\u0151szakos \u00fctk\u00f6zet\u00e9t a yorkshire-i Orgreave faluban. Az Orgreave-i csata (The Battle of Orgreave)<\/em>, amelyet t\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9nelmet felelven\u00edt\u0151 t\u00e1rsas\u00e1g k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel volt b\u00e1ny\u00e1szok \u00e9s rend\u0151r\u00f6k j\u00e1tszottak el, ezen \u00f6sszecsap\u00e1s egynapos \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sa volt. B\u00e1r a munka l\u00e1tsz\u00f3lag tartalmazott egy kitekert ter\u00e1pi\u00e1s elemet (amennyiben egykor k\u00fczd\u0151 b\u00e1ny\u00e1szok \u00e9s rend\u0151r\u00f6k egyar\u00e1nt r\u00e9szt vettek benne, n\u00e9h\u00e1nyan szerepet cser\u00e9lve), az Orgreave-i csata <\/em>nem annyira a seb gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1nak, mint ink\u00e1bb felt\u00e9p\u00e9s\u00e9nek t\u0171nt. Deller esem\u00e9nye egyszerre volt politikailag \u00e9rtelmezhet\u0151 \u00e9s teljesen c\u00e9ltalan. Megid\u00e9zte a politikai t\u00fcntet\u00e9sek megtapasztal\u00e1s\u00e1ban rejl\u0151 er\u0151t, csak \u00e9ppen j\u00f3 tizenh\u00e9t \u00e9v k\u00e9s\u00e9ssel. \u00d6sszeh\u00edvta az embereket egy borzalmas esem\u00e9ny feleleven\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s elj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1ra, de a megeml\u00e9kez\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei ink\u00e1bb hasonl\u00edtottak egy falusi v\u00e1s\u00e1rra, rezesband\u00e1val, \u00e9telt k\u00edn\u00e1l\u00f3 b\u00f3d\u00e9kkal \u00e9s szaladg\u00e1l\u00f3 gyerekekkel. Ez a kontraszt vil\u00e1gosan megnyilv\u00e1nul az Orgreave-i csata <\/em>egyetlen videodokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban, amely Mike Figgis egy\u00f3r\u00e1s filmj\u00e9nek r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. Figgis baloldali filmrendez\u0151, aki a munk\u00e1t kifejezetten a Thatcher korm\u00e1ny b\u00edr\u00e1lat\u00e1nak eszk\u00f6zek\u00e9nt haszn\u00e1lja fel. Deller esem\u00e9ny\u00e9nek r\u00e9szletei kor\u00e1bbi b\u00e1ny\u00e1szokkal felvett \u00e9rzelmes riportok k\u00f6zeiben t\u0171nnek fel, \u00e9s a hangv\u00e9tel \u00e9les v\u00e1lt\u00e1sa zavarbaejt\u0151. Az Orgreave-i csata <\/em>egy politikai s\u00e9relem bemutat\u00e1sa, de m\u00e1s hangfekv\u00e9sben, hiszen Deller akci\u00f3ja egyszerre er\u0151szakos is meg nem is. A t\u00f6rt\u00e9nelmet feleleven\u00edt\u0151 t\u00e1rsas\u00e1gok bevon\u00e1sa szerves r\u00e9sze ennek a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9gnek, hiszen r\u00e9szv\u00e9tel\u00fck emeli a k\u00f6zelm\u00falt Orgreave-i esem\u00e9nyeit az angol t\u00f6rt\u00e9nelem st\u00e1tusz\u00e1ra, \u00e9s h\u00edvja fel a figyelmet erre a k\u00fcl\u00f6nc hobbira, amelynek sor\u00e1n v\u00e9res csat\u00e1kat ut\u00e1noznak lelkesen t\u00e1rsas \u00e9s eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9ny gyan\u00e1nt. Az eg\u00e9sz esem\u00e9ny tekinthet\u0151 kort\u00e1rs t\u00f6rt\u00e9nelmi fest\u00e9szetnek, amely \u00f6sszemossa a reprezent\u00e1ci\u00f3t \u00e9s a val\u00f3s\u00e1got.<\/p>\r\n

Carsten H\u00f6ller A Baudouin k\u00eds\u00e9rlet: egy sz\u00e1nd\u00e9kos, nem-fatalista, nagyvolumen\u0171 csoportos elhajl\u00e1si k\u00eds\u00e9rlet<\/em> (The Baudouin Experiment: A Deliberate, Non-Fatalistic, Large-Scale Group Experiment in Deviation<\/em>) c\u00edm\u0171, 2001-es projektje egy kev\u00e9sb\u00e9 terhelt szimbolikus szinten m\u0171k\u00f6dik \u00e9s az el\u0151bbihez k\u00e9pest meglep\u0151en semleges. Az esem\u00e9ny kiindul\u00f3pontja egy 1991-es eset, amikor Baudouin, Belgium egykori kir\u00e1lya lemondott egy napra, hogy lehet\u0151v\u00e9 tegye egy olyan abortusz t\u00f6rv\u00e9ny elfogad\u00e1s\u00e1t, amelyet \u0151 nem hagyott j\u00f3v\u00e1. H\u00f6ller \u00f6sszehozott sz\u00e1z embert a br\u00fcsszeli Atomium egyik ez\u00fcst g\u00f6mbj\u00e9ben, hogy szok\u00e1sos tev\u00e9kenys\u00e9geiket felf\u00fcggesztve huszonn\u00e9gy \u00f3r\u00e1t t\u00f6ltsenek ott. Az alapvet\u0151 sz\u00fcks\u00e9gleteket (b\u00fator, \u00e9tel, WC) biztos\u00edtott\u00e1k sz\u00e1mukra, de nem volt lehet\u0151s\u00e9g\u00fck kapcsolatba l\u00e9pni a k\u00fclvil\u00e1ggal. B\u00e1r a t\u00e1rsas esem\u00e9ny n\u00e9mileg hasonl\u00edtott egy Big Brother-szer\u0171 val\u00f3s\u00e1gshow-hoz, felv\u00e9tel nem k\u00e9sz\u00fclt r\u00f3la. A projekt dokument\u00e1l\u00e1s\u00e1nak e megtagad\u00e1sa egyben kiterjeszt\u00e9se H\u00f6ller folyamatos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek a \u201ek\u00e9tely\u201d kateg\u00f3ri\u00e1ja ir\u00e1nt, amellyel kapcsolatos gondolatait eddig a Baudouin k\u00eds\u00e9rlettel foglalta \u00f6ssze legt\u00f6m\u00f6rebben . Vajon dokument\u00e1ci\u00f3 h\u00edj\u00e1n elhissz\u00fck-e, hogy egy ilyen anonim projekt t\u00e9nyleg megt\u00f6rt\u00e9nt? Visszatekintve, H\u00f6ller esem\u00e9ny\u00e9nek megfoghatatlans\u00e1ga arra a bizonytalans\u00e1gra eml\u00e9keztet, amit t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezett m\u0171vek dokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1t l\u00e1tva \u00e9rezhet\u00fcnk, amelyek azt k\u00edv\u00e1nj\u00e1k, hogy vakon higgy\u00fcnk \u00e9rtelmes p\u00e1rbesz\u00e9det \u00e9s politikai meger\u0151s\u00edt\u00e9st c\u00e9lz\u00f3 projektjeik siker\u00e9ben. Ezzel \u00f6sszevetve a Baudouin k\u00eds\u00e9rlet alapos inaktivit\u00e1s volt, avagy \u201epassz\u00edv aktivizmus\u201d \u2013 a mindennapos teljes\u00edtm\u00e9nyk\u00e9nyszer visszautas\u00edt\u00e1sa, megtagadva egyben a m\u0171v\u00e9szetnek valamif\u00e9le \u00e9szlelt szoci\u00e1lis hi\u00e1nyoss\u00e1g ellens\u00falyoz\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t is.<\/p>\r\n

Deller, Collins, Zmijewski \u00e9s H\u00f6ller nem hozz\u00e1k meg az etikailag \u201ekorrekt\u201d d\u00f6nt\u00e9st, nem teszik maguk\u00e9v\u00e1 az \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1s kereszt\u00e9nyi ide\u00e1lj\u00e1t, ehelyett a b\u0171ntudat b\u00e9kly\u00f3i n\u00e9lk\u00fcl, v\u00e1gyaik szerint cselekszenek. \u00cdgy munk\u00e1ik olyan, er\u0151sen szerz\u0151i helyzetek hagyom\u00e1ny\u00e1t folytatj\u00e1k, amelyek a t\u00e1rsadalmi realit\u00e1st gondosan kisz\u00e1m\u00edtott lelem\u00e9nnyel egyes\u00edtik. Ennek a hagyom\u00e1nynak a meg\u00edr\u00e1s\u00e1t tal\u00e1n a \u201eDada id\u00e9nnyel\u201d k\u00e9ne kezdeni 1921 tavasz\u00e1n, amely egy, a p\u00e1rizsi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get bevonni k\u00edv\u00e1n\u00f3 megnyilv\u00e1nul\u00e1s-sorozat volt. A legkiemelked\u0151bb esem\u00e9ny\u00e9nek egy \u201ekir\u00e1ndul\u00e1s\u201d bizonyult (Andr\u00e9 Breton, Tristan Tzara, Louis Aragon \u00e9s m\u00e1sok vezet\u00e9s\u00e9vel) a Saint Julien le Pauvre templomba, amely a szakad\u00f3 es\u0151 ellen\u00e9re t\u00f6bb mint sz\u00e1z embert vonzott. A zord id\u0151j\u00e1r\u00e1s megszak\u00edtotta a t\u00far\u00e1t \u00e9s megakad\u00e1lyozta az \u201eabsztrakci\u00f3k aukci\u00f3j\u00e1nak\u201d megrendez\u00e9s\u00e9t. E dada kir\u00e1ndul\u00e1s, csak\u00fagy mint a fenti p\u00e9ld\u00e1k eset\u00e9ben, az interszubjekt\u00edv kapcsolatok nem \u00f6nmagukban b\u00edrnak \u00e9rt\u00e9kkel, hanem az \u00e9lvezetr\u0151l, a l\u00e1that\u00f3s\u00e1gr\u00f3l, az elk\u00f6telezetts\u00e9gr\u0151l \u00e9s a t\u00e1rsadalmi k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s konvenci\u00f3ir\u00f3l val\u00f3 gondolkod\u00e1s \u00f6sszetettebb probl\u00e9m\u00e1inak kibont\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\r\n

A t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szet megvitat\u00e1s\u00e1nak szempontrendszere jelenleg az antikapitalizmus \u00e9s a kereszt\u00e9ny \u201ej\u00f3 l\u00e9lek\u201d k\u00f6z\u00f6tti hallgat\u00f3lagos anal\u00f3gi\u00e1n alapszik. Ebben a rendszerben gy\u0151z az \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1s: A m\u0171v\u00e9sznek le kell mondania a szerz\u0151i jelenl\u00e9tr\u0151l, hogy a r\u00e9sztvev\u0151k rajta kereszt\u00fcl besz\u00e9lhessenek. Ezzel az \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1ssal p\u00e1rosul az a gondolat, hogy a m\u0171v\u00e9szetnek ki kell l\u00e9pnie az eszt\u00e9tika \u201ehaszontalan\u201d k\u00f6reib\u0151l, hogy a t\u00e1rsadalmi gyakorlattal egyes\u00fclj\u00f6n. Jacques Ranciere francia filoz\u00f3fus megfigyel\u00e9se szerint az eszt\u00e9tikai e lej\u00e1rat\u00e1sa figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja azt a t\u00e9nyt, hogy a m\u0171v\u00e9szet rendszere, ahogyan azt Nyugaton \u00e9rtj\u00fck \u2013 a m\u0171v\u00e9szet Friedrich Schillerrel \u00e9s a romantikusokkal kezd\u0151d\u0151 \u00e9s m\u00e1ig \u00e9rv\u00e9nyes \u201eeszt\u00e9tikai rendszere\u201d (\u201ethe aesthetic regime of art\u201d) \u2013 pontosan a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1ja (az instrument\u00e1lis racionalit\u00e1st\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1sa) \u00e9s heteron\u00f3mi\u00e1ja (m\u0171v\u00e9szet \u00e9s \u00e9let elegy\u00edt\u00e9se) k\u00f6z\u00f6tti konf\u00fazi\u00f3n alapszik. Ennek a csom\u00f3nak az \u00e1tv\u00e1g\u00e1sa \u2013 vagy figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00e1sa konkr\u00e9tabb m\u0171v\u00e9szeti c\u00e9lokat kutatva \u2013 n\u00e9mik\u00e9pp a helyzet f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9se, hiszen az eszt\u00e9tikai, Ranciere szerint , az ellentmond\u00e1sban val\u00f3 gondolkod\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge: m\u0171v\u00e9szet \u00e9s t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1s viszony\u00e1nak term\u00e9keny ellentmond\u00e1s\u00e1ban, amelyet pontosan az a fesz\u00fclts\u00e9g jellemez, amely a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1ba vetett hit \u00e9s az abb\u00e9li meggy\u0151z\u0151d\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fcl, hogy a m\u0171v\u00e9szetet elv\u00e1laszthatatlan sz\u00e1lak k\u00f6tik egy elj\u00f6vend\u0151 jobb vil\u00e1g \u00edg\u00e9ret\u00e9hez. Ranciere \u00fagy gondolja, hogy az eszt\u00e9tikait nem sz\u00fcks\u00e9ges fel\u00e1ldozni a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1s olt\u00e1r\u00e1n, mivel el\u0151bbi eleve mag\u00e1ban hordozza ut\u00f3bbi \u00edg\u00e9ret\u00e9t.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9sz\/aktivista poz\u00edci\u00f3 \u00f6nkiolt\u00f3 implik\u00e1ci\u00f3i Grace alakj\u00e1t juttatj\u00e1k esz\u00fcnkbe a Dogville<\/em>-b\u0151l, Lars von Trier 2003-as provok\u00e1ci\u00f3j\u00e1b\u00f3l. V\u00e1gya, hogy a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get szolg\u00e1lja, elv\u00e1laszthatatlan kiv\u00e9telezett helyzete f\u00f6l\u00f6tt \u00e9rzett b\u0171ntudat\u00e1t\u00f3l, \u00e9s p\u00e9ldamutat\u00f3 gesztusai olyan gonoszs\u00e1got kavarnak fel, amelyet csak tov\u00e1bbi gonoszs\u00e1gok t\u00f6r\u00f6lhetnek ki. Von Trier filmje nem egy\u00e9rtelm\u0171 mor\u00e1lis \u00fatmutat\u00e1s, hanem az \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1s egy lehets\u00e9ges borzalmas k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9nek megragad\u00e1sa \u2013 reduktio ad absurdum alkalmaz\u00e1s\u00e1val. N\u00e9h\u00e1nyak sz\u00e1m\u00e1ra a Dogville<\/em> durva eszk\u00f6znek t\u0171nhet az aktivista ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa gyakorlatokkal szembeni fenntart\u00e1sok megfogalmaz\u00e1s\u00e1ra, de a j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k nem teheti t\u00e1madhatatlann\u00e1 a m\u0171v\u00e9szetet a kritikus elemz\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra. A legjobb m\u0171vek (ahogy maga a Dogville<\/em> is) k\u00e9pesek beteljes\u00edteni annak az ellentmond\u00e1snak az \u00edg\u00e9ret\u00e9t, amelyet Schiller az eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9ny val\u00f3di gy\u00f6ker\u00e9nek tekintett, \u00e9s nem adj\u00e1k \u00e1t magukat p\u00e9ldamutat\u00f3 (de viszonylag hat\u00e1stalan) gesztusoknak. Az elm\u00falt t\u00edz \u00e9v legjobb kollaborat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sei erre az auton\u00f3mia \u00e9s t\u00e1rsadalmi beavatkoz\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fcl\u0151 ellent\u00e9tre \u00f6sszpontos\u00edtanak, \u00e9s erre reflekt\u00e1lnak mind a m\u0171 szerkezet\u00e9vel mind <\/em> a befogad\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeivel. Ehhez az \u2013 els\u0151re b\u00e1rmennyire is k\u00e9nyelmetlennek, kihaszn\u00e1l\u00f3nak vagy zavarba ejt\u0151nek t\u0171n\u0151 \u2013 m\u0171v\u00e9szethez kell fordulnunk, amikor alternat\u00edv\u00e1t keres\u00fcnk azokra a j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa szentbesz\u00e9dekre, amelyeket manaps\u00e1g a t\u00e1rsadalmi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 kritikai diskurzusk\u00e9nt fogadunk el. Ezek a szentbesz\u00e9dek akaratlanul is egy plat\u00f3ni rendszer fel\u00e9 k\u00e9nyszer\u00edtenek, amelyben a m\u0171v\u00e9szetet ink\u00e1bb igazs\u00e1g tartalma \u00e9s tan\u00edt\u00f3i hat\u00e9konys\u00e1ga miatt \u00e9rt\u00e9kelik, mintsem az\u00e9rt, mert \u2013 ahogyan a Dogville \u2013 lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtanak arra, hogy helyzet\u00fcnkkel kapcsolatban s\u00f6t\u00e9tebb, f\u00e1jdalmasan komplik\u00e1lt meggondol\u00e1sokkal szembes\u00fclj\u00fcnk.<\/p>\r\n

\u00a0<\/p>\r\n

Artforum 2006. febru\u00e1r<\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Somogyi Hajnalka<\/p>\r\n

\r\n

1<\/a> Magyarul megjelent: Nicolas Bourriaud: Rel\u00e1ci\u00f3eszt\u00e9tika <\/em> (M\u0171csarnok-k\u00f6nyvek 1.), 2007<\/p>\r\n

2<\/a> Val\u00f3j\u00e1ban az 1997 \u00f3ta egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 m\u0171v\u00e9szek csak 2000-ben b\u00e9relt\u00e9k ki az eml\u00edtett lak\u00e1st \u00e9s vett\u00e9k fel az Oda Projesi nevet.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Claire Bishop brit kritikus \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz. Jelenleg a Warwick University m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net szak\u00e1n \u00e9s a Royal College of Art kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti kur\u00e1tori programj\u00e1n oktat. Rendszeresen publik\u00e1l t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az Artforumban, az Octoberben \u00e9s a Tate Etc.-ben. Els\u0151sorban konceptu\u00e1lis-, install\u00e1ci\u00f3-, performansz- \u00e9s videom\u0171v\u00e9szettel foglalkozik, e m\u0171fajok n\u00e9z\u0151h\u00f6z val\u00f3 viszony\u00e1val, illetve a bemutat\u00e1sukkal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sekkel. Jelenleg egy k\u00f6nyv […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630478,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-400531","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400531","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400531"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400531\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2021918,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400531\/revisions\/2021918"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630478"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400531"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400531"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400531"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}