{"id":400535,"date":"2007-11-15T23:00:00","date_gmt":"2007-11-15T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400535"},"modified":"2022-06-14T09:08:17","modified_gmt":"2022-06-14T08:08:17","slug":"talalkozas-a-centrumban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/documenta12-folyoirat-projekt\/talalkozas-a-centrumban","title":{"rendered":"Tal\u00e1lkoz\u00e1s a centrumban"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n
\"img\"<\/a><\/td>\r\n\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
documenta12 foly\u00f3irat-projekt<\/a><\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n<\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/div>\r\n
\r\n

 <\/p>\r\n

„Minden tal\u00e1lkoz\u00e1sb\u00f3l sz\u00fcletik” \u2013 \u00edrta T\u00e1bor B\u00e9la. A 20. sz\u00e1zadi magyar szellem t\u00f6rt\u00e9nete kiv\u00e1l\u00f3 gondolkod\u00f3k t\u00f6bb olyan tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t is ismeri, amelyikb\u0151l \u00faj \u00e9s jelent\u0151s szellemi ir\u00e1ny sz\u00fcletett. Ilyen tal\u00e1lkoz\u00e1s volt a harmincas \u00e9vek elej\u00e9n<\/i> \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n egyid\u0151ben az antibolsevista baloldalon Szab\u00f3 Lajos \u00e9s T\u00e1bor B\u00e9la<\/i> tal\u00e1lkoz\u00e1sa az \u00fan. oppoz\u00edci\u00f3ban<\/i>, a bolsevizmussal \u00e9s a kapitalizmussal egyar\u00e1nt szemben \u00e1ll\u00f3 illeg\u00e1lis forradalmi szocialista mozgalomban, az antifasiszta jobboldalon<\/i> pedig Ker\u00e9nyi K\u00e1roly \u00e9s Hamvas B\u00e9la<\/i> tal\u00e1lkoz\u00e1sa a Sziget<\/i>-k\u00f6rben. Jelent\u0151s t\u00f6bbszem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1sra<\/i> \u2013 azaz kett\u0151n\u00e9l t\u00f6bb \u00e9s rokons\u00e1guk ellen\u00e9re k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1ll\u00e1spontokon l\u00e9v\u0151 origin\u00e1lis gondolkod\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1ra \u2013 k\u00e9tszer ker\u00fclt sor a m\u00falt sz\u00e1zadi magyar szellemt\u00f6rt\u00e9netben. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt az els\u0151 jelent\u0151s magyar filoz\u00f3fiai foly\u00f3irat, A Szellem<\/i> k\u00f6r\u00fcl, illetve a Vas\u00e1rnapi K\u00f6r<\/i>ben, F\u00fclep Lajos (1<\/a>), Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgy \u00e9s Zalai B\u00e9la (2<\/a>) k\u00f6z\u00f6tt (olyan kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9s k\u00e9s\u0151bb vil\u00e1gh\u00edr\u0171 tan\u00edtv\u00e1nyokkal k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve, mint Mannheim K\u00e1roly, Hauser Arnold vagy Tolnay K\u00e1roly). A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n pedig \u2013 a ma is \u00e9l\u0151 m\u00e1sik Budapesti Iskola<\/i> (3<\/a>) m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek cs\u00facspontjak\u00e9nt \u2013 az \u00fan. \u201ecs\u00fct\u00f6rt\u00f6ki besz\u00e9lget\u00e9sek<\/i>” sor\u00e1n Szab\u00f3 Lajos (4<\/a>), T\u00e1bor B\u00e9la \u00e9s Hamvas B\u00e9la k\u00f6z\u00f6tt (Kem\u00e9ny Katalin \u00e9s M\u00e1ndy Stef\u00e1nia r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel, majd n\u00e9h\u00e1ny fiatal, a k\u00e9s\u0151bbi szituacionista Kot\u00e1nyi Attila valamint B\u00edr\u00f3 Endre \u00e9s Kunszt Gy\u00f6rgy bevon\u00e1s\u00e1val).<\/p>\r\n

E tal\u00e1lkoz\u00e1s szem\u00e9lyes-biografikus el\u0151t\u00f6rt\u00e9nete<\/i> a harmincas \u00e9vekre ny\u00falik vissza. T\u00e1bor B\u00e9l\u00e1t<\/i> 1930 \u0151sz\u00e9n bar\u00e1tja, Szirtes Andor, kiv\u00e1l\u00f3 george-ista t\u00e1rsadalomkutat\u00f3 elvitte a Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rt nem hivatalos \u00e9gisze alatt m\u0171k\u00f6d\u0151 Jaur\u00e9s K\u00f6rbe Szab\u00f3 Lajos<\/i> el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra. Mintegy 2-300 fiatal \u2013 korschista oppoz\u00edci\u00f3sok, baloldali di\u00e1kok, trockist\u00e1k, kommunist\u00e1k vegyesen \u2013 pr\u00f3b\u00e1lta k\u00f6vetni az akkor m\u00e9g marxista gondolkod\u00f3 vall\u00e1st\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa fejteget\u00e9seit. Az el\u0151ad\u00e1s ut\u00e1n a legh\u00e1tul \u00e1ll\u00f3 T\u00e1bor B\u00e9la sz\u00f3t k\u00e9rt, \u00e9s \u00fagy foglalta \u00f6ssze a hallottakat, hogy \u201eha j\u00f3l \u00e9rtem, az el\u0151ad\u00f3 szerint a vall\u00e1s forradalom, az egyh\u00e1z ellenforradalom”. Szab\u00f3 Lajos felkapta a fej\u00e9t, \u00e9s \u00e9l\u00e9nken \u00e1tsz\u00f3lt a t\u00f6megen kereszt\u00fcl: „Pontosan ezt akartam mondani”. \u00cdgy kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 szoros bar\u00e1ts\u00e1guk \u00e9s majd’ negyedsz\u00e1zados munkakapcsolatuk. 1932-t\u0151l m\u00e1r nem csak a direkt politikai praxist, hanem a marxizmus elm\u00e9leti kereteit is sz\u0171knek \u00e9rezt\u00e9k, \u00e9s egyre \u00e9lesebben b\u00edr\u00e1lt\u00e1k. Fokozottan kezdtek \u00e9rdekl\u0151dni a m\u00e9lyl\u00e9lektan ir\u00e1nt. Kapcsolatba l\u00e9ptek annak egyik legjobb hazai marxista ismer\u0151j\u00e9vel, a \u2013 Kass\u00e1k Lajos \u00e1ltal alap\u00edtott \u00e9s vezetett \u2013 Munka K\u00f6r<\/i>b\u0151l 1930-ban Szab\u00f3 Lajossal, Justus P\u00e1llal (5<\/a>) \u00e9s m\u00e1sokkal egy\u00fctt kiz\u00e1rt B\u00e9kefi Zolt\u00e1nnal (6<\/a>), aki hat\u00e1sukra r\u00f6videsen szak\u00edtott az illeg\u00e1lis kommunista p\u00e1rttal.<\/p>\r\n

A k\u00f6vetkez\u0151 t\u00edz \u00e9vben Szab\u00f3 Lajos, T\u00e1bor B\u00e9la \u00e9s B\u00e9kefi szoros szellemi munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9get alkottak. A harmincas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l Szab\u00f3 \u00e9s T\u00e1bor n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v alatt bej\u00e1rta azt az utat, amelyet a nyugat-eur\u00f3pai \u00e9rtelmis\u00e9gi elit f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb \u2013 1968 \u00e9s cirka \u201988 k\u00f6z\u00f6tt \u2013 tett meg a marxizmust\u00f3l a freudizmuson \u00e1t Nietzsch\u00e9ig \u00e9s az egzisztencializmusig. A harmincas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9re \u00fatjuk teljesen elv\u00e1lt a marxista mozgalom\u00e9t\u00f3l. Az \u00d3- \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g olvas\u00e1sa, Schmitt Jen\u0151 Henrik gn\u00f3zisa, a g\u00f6r\u00f6g \u00e9s az indiai hagyom\u00e1ny, valamint a klasszikus n\u00e9met filoz\u00f3fia, tov\u00e1bb\u00e1 a nietzschei \u00e9s a kierkegaardi egzisztencializmus feldolgoz\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl jutottak el a dialogikus gondolkod\u00f3k \u2013 Franz Rosenzweig, Martin Buber \u00e9s Ferdinand Ebner \u2013 biblicizmus\u00e1hoz. 1936-ban Szab\u00f3 Lajos javaslat\u00e1ra \u2013 eredeti terv\u00fck szerint a Szellemi Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s Lig\u00e1j\u00e1nak budapesti konferenci\u00e1j\u00e1ra id\u0151z\u00edtve \u2013 T\u00e1bor B\u00e9la \u00e9s Szab\u00f3 Lajos meg\u00edrt\u00e1k \u00e9s publik\u00e1lt\u00e1k V\u00e1dirat a szellem ellen<\/i> c. k\u00f6z\u00f6s k\u00f6nyv\u00fcket. Ebben dialogikus egzisztencialista alap\u00e1ll\u00e1sb\u00f3l \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k \u00e9s b\u00edr\u00e1lt\u00e1k a sz\u00e1zadk\u00f6z\u00e9p legfontosabb szellemi \u00e1ramlatait a pozitivizmust\u00f3l a pszichoanal\u00edzisen \u00e1t a szociologizmusig. Szab\u00f3 1937-ben A hit logik\u00e1ja<\/i> c\u00edmen adta ki teocentrikus logik\u00e1j\u00e1t. T\u00e1bor B\u00e9la (7<\/a>) A zsid\u00f3s\u00e1g k\u00e9t \u00fatja<\/i> c. k\u00f6nyve az els\u0151 magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek ut\u00e1n, 1939 augusztus elej\u00e9n jelent meg, c\u00e9lja a magyar zsid\u00f3s\u00e1g szellemi mozg\u00f3s\u00edt\u00e1sa volt. (8<\/a>)<\/p>\r\n

Szab\u00f3 Lajos<\/i> ugyancsak a harmincas \u00e9vekben a F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6nyvt\u00e1rban ismerte meg az ott olvas\u00f3szolg\u00e1latot ell\u00e1t\u00f3 Hamvas B\u00e9l\u00e1t<\/i> (9<\/a>). Hetente \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb vaskos filoz\u00f3fiai, teol\u00f3giai, t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi, k\u00f6zgazdas\u00e1gtani, pszichol\u00f3giai, term\u00e9szettudom\u00e1nyi \u00e9s egy\u00e9b n\u00e9met nyelv\u0171 k\u00f6nyveket k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt ki, amelyeket a marg\u00f3n jelekkel, illetve sz\u00e9ljegyzetekkel s\u0171r\u0171n ell\u00e1tva hozott vissza. (Ezekb\u0151l a lapsz\u00e9li jelekb\u0151l fejlesztette ki egy\u00e9bk\u00e9nt k\u00e9t \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb kalligr\u00e1fi\u00e1it.) Egy id\u0151 ut\u00e1n Hamvas B\u00e9la csod\u00e1lkozva megk\u00e9rdezte t\u0151le, hogy mi c\u00e9lb\u00f3l olvas ilyen intenz\u00edven ennyi mindent. Miut\u00e1n tiszt\u00e1zt\u00e1k, hogy nem a k\u00f6nyvek \u201e\u00f6sszefirk\u00e1l\u00e1sa” \u00e9rdekli, Szab\u00f3 Lajos egyetlen sz\u00f3val v\u00e1laszolt: \u201e\u00f6nkontroll”. Ezt k\u00f6vet\u0151en \u00e9l\u00e9nk szellemi kontaktus alakult ki k\u00f6zt\u00fck. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Hamvas recenzi\u00f3t \u00edrt a V\u00e1lasz<\/i> c. foly\u00f3iratnak a V\u00e1dirat a szellem ellen<\/i>r\u0151l (melyet a lap arra hivatkozva adott neki vissza, hogy ilyen fiatal szerz\u0151kr\u0151l nem lehet ennyire elismer\u0151 hangon \u00edrni). Hamvas \u00e9s T\u00e1bor B\u00e9la<\/i> nem ismert\u00e9k egym\u00e1st szem\u00e9lyesen a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt, de a keleti fronton tisztk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 Hamvas \u2013 megtudva, hogy alakulataik k\u00f6zel \u00e1llom\u00e1soznak egym\u00e1shoz \u2013 levelez\u0151lapon fejezte ki rem\u00e9ny\u00e9t a munkaszolg\u00e1latos T\u00e1bor B\u00e9l\u00e1nak, hogy menn\u00e9l hamarabb tal\u00e1lkozhatnak.<\/p>\r\n

A h\u00e1rmas tal\u00e1lkoz\u00e1sra<\/i> v\u00e9g\u00fcl 1945 \u0151sz\u00e9n ker\u00fclt sor, m\u00e1r T\u00e1bor B\u00e9la \u00e9s a M\u00e1ndy Stef\u00e1nia (10<\/a>) h\u00e1zass\u00e1ga ut\u00e1n az \u0151 Haris k\u00f6zi lak\u00e1sukban. A szellemi munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g c\u00e9lja \u2013 a vitaind\u00edt\u00f3 el\u0151ad\u00e1st tart\u00f3 Szab\u00f3 Lajos bevezet\u0151j\u00e9nek megfogalmaz\u00e1sa szerint \u2013 az volt, hogy \u201el\u00e9tez\u00e9s \u00e9s \u00e9let olyan sz\u00e9ls\u0151 pontjait fogj\u00e1k kutat\u00f3 magatart\u00e1suk eg\u00e9sz\u00e9be, melyeknek egys\u00e9ges megragad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s produkt\u00edvv\u00e1-t\u00e9tel\u00e9re” a korabeli szellemi \u00e9letben nem t\u00f6rt\u00e9nt k\u00eds\u00e9rlet.<\/p>\r\n

A vitaind\u00edt\u00f3 sz\u00f6veg Szab\u00f3 Lajos h\u00e1bor\u00fa alatt k\u00e9sz\u00fclt Biblia \u00e9s romantika<\/i> c. \u00edr\u00e1sa volt \u2013 nyilv\u00e1n nem v\u00e9letlen\u00fcl. A Biblia \u00e9s romantika<\/i> ugyanis \u2013 miut\u00e1n bevezet\u0151\u00fcl a kutat\u00e1sr\u00f3l mint \u201eemberi alapvet\u0151 \u00e9letmozdulatr\u00f3l”, annak m\u00e9diumair\u00f3l \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi c\u00e9lj\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l \u2013 \u00fagy defini\u00e1lja az egyform\u00e1n \u201eegyetemes utak ki\u00e1s\u00e1s\u00e1t megkezd\u0151” biblikus \u00e9s romantikus kutat\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti d\u00f6nt\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, hogy a romantikus alkot\u00f3kat \u201eaz egym\u00e1sr\u00f3l-nem-tud\u00e1s”, \u201eaz egym\u00e1sra-igent-nem-mond\u00e1s jellemzi”, m\u00edg \u201ea bibliai karakterek… t\u00e9ren \u00e9s id\u0151n t\u00fal… igent mondanak egym\u00e1sra \u00e9s a k\u00f6z\u00f6sen k\u00f6vetett \u00fatra”. A megalap\u00edtand\u00f3 szellemi kutat\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g pedig nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00e9ppen ilyen, ebben az \u00e9rtelemben antiromantikus \u00e9s biblikus, egym\u00e1sra igent mond\u00f3 gondolkod\u00f3k sz\u00f6vets\u00e9ge volt.<\/p>\r\n

A refer\u00e1tum a tov\u00e1bbiakban lesz\u00f6gezi, hogy ma m\u00e1r nem el\u00e9g puszt\u00e1n a Bibli\u00e1ra hivatkoz\u00f3 egyh\u00e1zakra \u00e9s dogm\u00e1kra igent mondani, mert a \u201edogm\u00e1k megformul\u00e1z\u00e1sa” r\u00e9gi korok \u201ealapszavaival t\u00f6rt\u00e9nt”, az akkori nyelv m\u00e1ra azonban infl\u00e1l\u00f3dott. Az \u00e9l\u0151 vall\u00e1s \u201eaz etika eg\u00e9sz\u00e9vel… azonos”, eleven centruma: a lelkiismeret, \u201ea szellem alapfunkci\u00f3ja”, \u201ea szem\u00e9ly legszem\u00e9lyesebb pontja”, amelyben m\u00e9g \u201eszem\u00e9ly \u00e9s sz\u00f3 egy”. K\u00e9t lelkiismereti m\u00e9rt\u00e9ket fogalmaz meg ezut\u00e1n Szab\u00f3 Lajos. Az egyik: \u201eMindent megtettem-e mindenki m\u00e1snak \u00e9s f\u0151leg \u00f6nmagamnak felvil\u00e1gos\u00edt\u00e1s\u00e1ra?”. A m\u00e1sik a \u201eVezess vagy k\u00f6vess!” k\u00f6vetelm\u00e9nye, amely a h\u00e9tk\u00f6znapokban \u00e9s a szellemen bel\u00fcl egyar\u00e1nt \u00e9rv\u00e9nyes. A szellemen bel\u00fcli \u00e9rt\u00e9krangsor helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a felt\u00e9tele az eg\u00e9sz val\u00f3s\u00e1g hierarchikus \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek a szellemi hagyom\u00e1nyt\u00f3l \u00e9s a matematikai axiomatik\u00e1t\u00f3l a term\u00e9szettudom\u00e1nyon \u00e9s a k\u00eds\u00e9rleti termel\u00e9sen kereszt\u00fcl a nagyiparig. Ezt nevezi Szab\u00f3 Lajos \u201eipari axiomatik\u00e1nak”. \u201eA szellem nem k\u00e9r, hanem ad, \u00e9s ezt sohasem unja meg… \u00e9s att\u00f3l n\u00f6vekszik…, ereje \u00e9s n\u00f6veked\u00e9se elleni egyetlen hat\u00e9kony k\u00fczdelem az elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s”, \u00e1m mivel a szellem \u201ehatv\u00e1nyozott \u00e9let”, ez egyben \u201eaz \u00e9let folyamatos \u00f6ngyilkoss\u00e1ga” is. Ezt \u00edrva 1941-ben Szab\u00f3 Lajos gondolhatott a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fara is. A szellem a \u201ekatasztr\u00f3f\u00e1kkal” szemben \u201eid\u0151r\u0151l id\u0151re tehetetlen”, de ebb\u0151l \u201e\u00faj, bels\u0151 szenved\u00e9se sz\u00fcletik”, amivel \u201e\u00f6nmag\u00e1ban teremti meg a szenved\u0151 nem-elz\u00e1rk\u00f3z\u00f3 befogad\u00f3t”. T\u00f6rt\u00e9nelmileg ezt a lehet\u0151s\u00e9get l\u00e1tta \u201eegy sz\u00e9lesen \u00e9rtelmezett”, \u201eKelet \u00e9s Nyugat meg\u00fajul\u00f3 szellemi hagyom\u00e1nyait \u00fctk\u00f6ztet\u0151” \u201eK\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa magyar centrum\u00e1ban”. Ezt felolvasva 1945-ben pedig a szerz\u0151 nyilv\u00e1n gondolt az \u00e9pp akkor sz\u00fclet\u0151 munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre is.<\/p>\r\n

Szab\u00f3 Lajos vitaind\u00edt\u00f3j\u00e1ra Hamvas B\u00e9la \u00e9s T\u00e1bor B\u00e9la egyar\u00e1nt t\u00f6bb<\/i> hosszabb, r\u00e9szint \u00edr\u00e1sos korrefer\u00e1tummal<\/i> v\u00e1laszolt. Hamvas<\/i> reakci\u00f3ja alapj\u00e1ban rendk\u00edv\u00fcl pozit\u00edv \u00e9s egyet\u00e9rt\u0151 volt. A k\u00f6z\u00f6s ellenfelet a b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00e1sban, illetve a Mammon<\/i>ban jel\u00f6li meg. Szab\u00f3 Lajos \u201eMammon”-defin\u00edci\u00f3j\u00e1ra (\u201ekizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s-er\u0151szak-hazugs\u00e1g”) alapozva felteszi a k\u00e9rd\u00e9st, hogy a \u201etanulm\u00e1ny visszavezethet\u0151-e az alapvet\u0151 Mammon-Isten antagonizmusra?” Nyilv\u00e1nval\u00f3an az ipari axiomatika, illetve a k\u00f6zgazdas\u00e1gtan, s\u0151t a szocializmus k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6reire utalva sz\u00f6gezi le, hogy \u201ea feladat nem bizonyos tud\u00e1ster\u00fcleteket kiz\u00e1rni, hanem minden ter\u00fcletet hieratikusan m\u0171velni”. A konkr\u00e9t szitu\u00e1ci\u00f3ra reflekt\u00e1l, amikor azt mondja, hogy \u201ea val\u00f3di \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g megteremt\u00e9se: az \u00c9n-Te-Sok k\u00f6r\u00e9nek realiz\u00e1l\u00e1sa, amellyel az Eny\u00e9m-Tied kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u0151dik”. E megbesz\u00e9l\u00e9sb\u0151l az\u00e9rt alakulhat ki k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, mert \u201etrial\u00f3gus”. \u201eIsten arca: az Egy \u2013 az \u00c9n, a Kett\u0151 \u2013 a Te, a H\u00e1rom \u2013 a Seregek”, \u00e9s \u201ea val\u00f3di hieratikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi l\u00e9t el\u0151felt\u00e9tele a H\u00e1rom Egys\u00e9ge… a Seregek felvonul\u00e1sa. Ez t\u00f6rt\u00e9nik itt” \u2013 mondja, term\u00e9szetesen nem sz\u00e1razf\u00f6ldi hadoszt\u00e1lyokra, hanem a bibliai apokaliptikus \u00edr\u00e1sokban szerepl\u0151 „Mennyei Seregekre” utalva.<\/p>\r\n

1945 december\u00e9ben hangzott el T\u00e1bor B\u00e9la<\/i> korrefer\u00e1tuma. Kiindul\u00f3pontk\u00e9nt Szab\u00f3 Lajos bevezet\u0151j\u00e9nek els\u0151 k\u00e9t mondat\u00e1t id\u00e9zi. Ebb\u0151l, valamint Hamvas kor\u00e1bbi, saj\u00e1t egzisztenci\u00e1lis helyzet\u00e9t konkretiz\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00e1sos \u201eszem\u00e9lyes k\u00f6zbevet\u00e9s\u00e9b\u0151l”, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u201ea bel\u00fclr\u0151l \u00e9s fel\u00fclr\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megold\u00e1s kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1g\u00e1ra” vonatkoz\u00f3 megfogalmaz\u00e1s\u00e1b\u00f3l bontja ki egzisztenci\u00e1lis vagy szellemi topol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t<\/i>, \u201ek\u00eds\u00e9rli meg meg\u00e1llap\u00edtani” \u201ecselekv\u00e9si hagyom\u00e1nyaik egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1t”. Hamvas \u201ebel\u00fclr\u0151l \u00e9s fel\u00fclr\u0151l<\/i> t\u00f6rt\u00e9n\u0151” \u201eszem\u00e9lyes cselekv\u00e9si hagyom\u00e1ny\u00e1hoz” viszony\u00edtva Szab\u00f3 Lajos \u00e9s az \u0151 saj\u00e1t, \u201ea szocializmus bels\u0151\u201d s\u00edkj\u00e1r\u00f3l kiindul\u00f3 hagyom\u00e1ny\u00e1t \u201ea bels\u0151 \u00e9s k\u00fcls\u0151 metsz\u00e9spontj\u00e1r\u00f3l<\/i> val\u00f3 megold\u00e1si k\u00eds\u00e9rlet” hagyom\u00e1ny\u00e1nak nevezi. Kritikusan eml\u00edti m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n \u201ea n\u00e9met idealizmus bel\u00fclr\u0151l<\/i> val\u00f3 megold\u00e1s\u00e1t” valamint \u201ea k\u00edv\u00fclr\u0151l<\/i> val\u00f3 determin\u00e1ci\u00f3 jellegzetesen polg\u00e1ri, jellegzetesen mammonisztikus babon\u00e1j\u00e1t”, \u00e9s r\u00e9szletesebben elemzi a fasizmust mint a legszellem- \u00e9s legemberellenesebb, \u201ealulr\u00f3l<\/i> j\u00f6v\u0151 megold\u00e1si k\u00eds\u00e9rletet”. \u00cdgy jut el ahhoz, \u201eami \u00f6sszehozta \u0151ket” ott \u00e9s akkor: \u201ea centrumb\u00f3l<\/i> val\u00f3 megold\u00e1shoz”, azaz \u201ea metsz\u00e9spontok metsz\u00e9spontja\u201d, \u201ea centrum centrumul vev\u00e9s\u00e9hez”.<\/p>\r\n

Korrefer\u00e1tum\u00e1ban T\u00e1bor B\u00e9la mindh\u00e1rm\u00f3juk eset\u00e9ben egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesz \u201ecselekv\u00e9si hagyom\u00e1nyaik\u201d \u201ekiindul\u00e1si s\u00edkja\u201d \u00e9s a k\u00f6z\u00f6tt az \u201ealap\u00e1ll\u00e1s\u201d k\u00f6z\u00f6tt, ahov\u00e1 el\u00e9rkeztek. Hangs\u00falyozza, hogy b\u00e1r h\u00e1rman vannak, csup\u00e1n k\u00e9t szem\u00e9lyes cselekv\u00e9si hagyom\u00e1nyr\u00f3l besz\u00e9lhet, hiszen az \u00f6v\u00e9 \u00e9s Szab\u00f3 Lajos\u00e9 k\u00f6z\u00f6s volt. Azt is mondta, hogy b\u00e1r \u201evalamennyien a kiindul\u00e1si pont m\u00f3dszereinek energi\u00e1it k\u00f6zvet\u00edtj\u00fck jelenlegi cselekv\u00e9si s\u00edkunkra” \u00e9s hogy \u0151k ketten Szab\u00f3 Lajossal \u201ea szocializmus fel\u0151l j\u00f6ttek”, \u00e1m azon \u201et\u00falr\u00f3l fakad\u00f3 egzisztenci\u00e1lis ig\u00e9ny-energi\u00e1val<\/i>„. Ezt az\u00e9rt \u00e1ll\u00edthatta, mert az \u0151 \u201ekiindul\u00e1si s\u00edkjuk\u201d a marxista oppoz\u00edci\u00f3<\/i> volt, \u00e9s \u201eaz oppoz\u00edci\u00f3 m\u00e1r kiindul\u00e1si pontj\u00e1ban, teh\u00e1t ezot\u00e9rikus marxista f\u00e1zis\u00e1ban is a te\u00f3ria \u00e9s ideol\u00f3gia marxi megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t tekintette m\u00f3dszertani alapelv\u00e9nek. (\u2026) A te\u00f3ria Marxn\u00e1l az igazs\u00e1g kutat\u00e1s\u00e1t jelenti, az ideol\u00f3gia pedig a \u2019hamis tudatot\u2019, vagyis olyan \u2019tudatot\u2019, amely az igazs\u00e1g kutat\u00e1sa helyett hatalmi \u00e9rdeket (Marxn\u00e1l: \u2019oszt\u00e1ly\u00e9rdeket\u2019) szolg\u00e1l. A spiritu\u00e1lis oppoz\u00edci\u00f3 (amit k\u00f6vetkezetesen csak ketten k\u00e9pviselt\u00fcnk Szab\u00f3 Lajossal) azt tekintette (szellemi) feladat\u00e1nak, hogy a teoretikus magot kih\u00e1mozza az ideologikus burokb\u00f3l, minden<\/i> szellemi megnyilv\u00e1nul\u00e1sban (ez\u00e9rt sz\u00e9lesedett egyre ink\u00e1bb szellemi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek k\u00f6re), de ezt a krit\u00e9riumot a marxizmus meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9re is alkalmazta \u2013 \u00edgy t\u00e1volodott el egyre ink\u00e1bb a marxizmust\u00f3l, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mivel ez egyre fokoz\u00f3d\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kben azonosult exot\u00e9rikus, \u2019vulgariz\u00e1lt\u2019, populariz\u00e1lt \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel.\u201d (11<\/a>)<\/p>\r\n

A centrumk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcl a r\u00e9szt vev\u0151k n\u00e9zetei term\u00e9szetesen t\u00f6bb ponton is elt\u00e9rtek. A k\u00f6z\u00f6s \u00e9s elt\u00e9r\u0151 pontok tiszt\u00e1z\u00e1sa spont\u00e1nabb besz\u00e9lget\u00e9sekben folytat\u00f3dott; emellett a vita sor\u00e1n k\u00e9s\u0151bb is sz\u00fclettek hosszabb, \u00edr\u00e1sos hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sok. L\u00e1that\u00f3lag teljes, nyilv\u00e1n gyors\u00edr\u00e1ssal lejegyzett form\u00e1ban fennmaradt az 1946. febru\u00e1r 7-i besz\u00e9lget\u00e9s (12<\/a>), amelynek sor\u00e1n az \u00e1ll\u00e1spontok nagyon ny\u00edlt, de minden b\u00e1nt\u00f3 \u00e9lt\u0151l mentes vit\u00e1ban \u00fctk\u00f6ztek egyfel\u0151l Hamvas, m\u00e1sfel\u0151l Szab\u00f3 Lajos \u00e9s T\u00e1bor B\u00e9la k\u00f6z\u00f6tt. Az \u00e1ll\u00e1spontok tiszt\u00e1z\u00f3d\u00e1s\u00e1val \u2013 amint T\u00e1bor B\u00e9la megfogalmazta, Szab\u00f3 Lajos egy gondolat\u00e1t a konkr\u00e9t szitu\u00e1ci\u00f3ra alkalmazva \u2013 \u201ea fel\u00fcleti ellentmond\u00e1sok relativ\u00e1l\u00f3dtak”: \u201eAmi a vita egy bizonyos r\u00e9teg\u00e9ben alapvet\u0151 ellentmond\u00e1snak sz\u00e1m\u00edtott, m\u00e9lyebb r\u00e9teg\u00e9ben fel\u00fcletiv\u00e9 v\u00e1lik… Most ezt a m\u00e9lyebb fel\u00fcleti ellentmond\u00e1st kell alapvet\u0151bb ellentmond\u00e1sra visszavezetni”. Teh\u00e1t egy alapvet\u0151 egyet\u00e9rt\u00e9s \u2013 Hamvas B\u00e9la szavaival \u201ea hagyom\u00e1ny mindig jelenlev\u0151 \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge melletti tan\u00fas\u00e1g”, T\u00e1bor B\u00e9la szavaival \u201ea centrumb\u00f3l val\u00f3 megold\u00e1s” \u2013 k\u00f6z\u00f6s talaj\u00e1n val\u00f3di vit\u00e1k zajlottak. Olyanok, amelyek c\u00e9lja \u00e9pp a \u201ekiindul\u00f3 poz\u00edci\u00f3k k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9b\u0151l” ad\u00f3d\u00f3 fel\u00fcletibb vitapontok alapvet\u0151bb ellentmond\u00e1sokra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 visszavezet\u00e9se volt. \u00c9ppen ez\u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nt re\u00e1lis k\u00eds\u00e9rlet egy minden felekezet-feletti, egyetemes szellemi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ra. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Szarepta<\/i> c. m\u0171v\u00e9ben ezt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get Hamvas is \u2013 elfogadva T\u00e1bor B\u00e9la \u201e\u00f3vatosabb megfogalmaz\u00e1s\u00e1t” \u2013 praeecclesi\u00e1<\/i>nak nevezi. (Szab\u00f3 Lajos \u2013 aki a harmincas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9re az egyh\u00e1z<\/i> fogalm\u00e1t radik\u00e1lisan elszak\u00edtotta a kl\u00e9rust\u00f3l \u00e9s rehabilit\u00e1lta, \u00fagy defini\u00e1lva, hogy az \u201eaz alkot\u00f3k id\u0151feletti sziv\u00e1rv\u00e1nysz\u00f6vets\u00e9ge a kinyilatkoztat\u00e1s f\u00e9ny\u00e9ben” \u2013 a kifejez\u00e9ssel szemben azt hozta fel, hogy \u201eaz el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 mozzanattal egyet\u00e9rtek, de Egyh\u00e1z van, ahhoz kapcsol\u00f3dni lehet, de alap\u00edtani nem”.)<\/p>\r\n

Ez a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9galap\u00edt\u00e1s term\u00e9szetesen nem l\u00e9g\u00fcres t\u00e9rben zajlott. Szellemt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s prof\u00e1n t\u00f6rt\u00e9neti esem\u00e9nysorba \u00e1gyaz\u00f3dott. 1945-ben a t\u00f6bb h\u00f3napos budapesti ostrom \u00e9s a magyar nemzetiszocialist\u00e1k r\u00e9muralma, a deport\u00e1l\u00e1s \u00e9s \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s, a sok\u00e9ves h\u00e1bor\u00fa, front- \u00e9s munkaszolg\u00e1lat, valamint az azt megel\u0151z\u0151 k\u00e9t \u00e9vtizedes horthy\u00e1nus reakci\u00f3s korszak ut\u00e1n a progressz\u00edv \u00e9rtelmis\u00e9g \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n minden k\u00e9pvisel\u0151je \u00fagy \u00e9rezte, hogy egy csap\u00e1sra elviselhetetlen, vagy legal\u00e1bbis s\u00falyos nyom\u00e1s al\u00f3l szabadult fel \u00e9s t\u00e1g lehet\u0151s\u00e9gek ny\u00edlnak meg el\u0151tte. Ebben az \u00e9rz\u00fcletben egyar\u00e1nt osztozott a baloldalinak semmik\u00e9ppen sem nevezhet\u0151 Hamvas, aki pedig a negyvenes \u00e9vek elej\u00e9re m\u00e1r a kereszt\u00e9ny k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, nem n\u00e1ci \u00e9rzelm\u0171 \u00e9rz\u00e9kenyebb magyar fiatals\u00e1g egyik szellemi vez\u00e9r\u00e9v\u00e9 avanzs\u00e1lt, a baloldali, de a szovjet megsz\u00e1ll\u00e1st \u00e9s a bolsevizmust elutas\u00edt\u00f3 F\u00fclep Lajos, vagy a sok \u00e9ve a bolsevizmussal a leg\u00e9lesebben szemben \u00e1ll\u00f3 \u00e9s a szovjet rendszer igazi term\u00e9szet\u00e9t hajdani oppoz\u00edci\u00f3s marxistak\u00e9nt kiv\u00e1l\u00f3an ismer\u0151 Szab\u00f3 Lajos \u00e9s T\u00e1bor B\u00e9la is. Hamvas egy \u00edr\u00e1sos \u201eszem\u00e9lyes komment\u00e1rj\u00e1ban” 1946. janu\u00e1r 31-\u00e9n egyenesen \u00fagy fogalmazott, hogy \u201ea m\u00falt \u00e9v febru\u00e1rj\u00e1ban \u00e9s m\u00e1rcius\u00e1ban, az ostrom ut\u00e1n az eg\u00e9sz emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra itt Budapesten alkalom ny\u00edlt a kollekt\u00edv ‘mennybemenetelre’ \u2013 Isten orsz\u00e1g\u00e1ba val\u00f3 \u00e1tl\u00e9p\u00e9sre”. \u201eR\u00f6vid id\u0151 m\u00falva” ugyan \u2013 \u00edrja \u2013 \u201eez a lehet\u0151s\u00e9g megsz\u0171nt”, de \u201eaz id\u0151 sz\u00f6vete m\u00e9g nem t\u00f6m\u00f6r, hanem lyukacsos \u00e9s szakadozott \u00e9s kit\u00f6r\u00e9si lehet\u0151s\u00e9g \u00e1lland\u00f3an k\u00edn\u00e1lkozik”. Ez a Hamvasra 1945-ben jellemz\u0151 szellemi \u00e9s lelki\u00e1llapot tette \u0151t fog\u00e9konny\u00e1 \u00e1tmenetileg az \u201eegzisztenci\u00e1lis szocializmus” \u00e9s a k\u00f6zgazdas\u00e1gtan probl\u00e9mak\u00f6r\u00e9nek asszimil\u00e1l\u00e1s\u00e1ra (aminek m\u00e1ig hat\u00f3 mell\u00e9kz\u00f6ng\u00e9jek\u00e9nt az ut\u00f3bbi \u00e9vek magyar sz\u00e9ls\u0151jobboldali sajt\u00f3j\u00e1ban \u00e9rtetlen glossz\u00e1k min\u0151s\u00edtik visszat\u00e9r\u0151en az egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e1ltaluk nagyra becs\u00fclt Hamvast \u2013 alaptalanul \u2013 en bloc baloldalinak).<\/p>\r\n

Mindenesetre a m\u00e1moros \u00fajrakezd\u00e9s hihetetlen\u00fcl felfokozott szellemi aktivit\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zeg\u00e9ben a Haris k\u00f6z mintegy k\u00e9t-h\u00e1rom \u00e9vig rendszeresen 20-50 f\u0151s \u00f6sszej\u00f6vetelek, el\u0151ad\u00e1sok, vit\u00e1k sz\u00ednhelye volt. F\u00fclep Lajos, Mezei \u00c1rp\u00e1d (13<\/a>), Moln\u00e1r Antal (14<\/a>), Fekete Nagy B\u00e9la (15<\/a>) \u00e9s term\u00e9szetesen Szab\u00f3 Lajos \u00e9s Hamvas B\u00e9la, tal\u00e1n T\u00e1bor B\u00e9la tartottak el\u0151ad\u00e1sokat. A Haris k\u00f6zben alakult meg az Eur\u00f3pai Iskola (16<\/a>), melynek Hamvas, M\u00e1ndy Stef\u00e1nia, Szab\u00f3 Lajos is a tagjai voltak. Az Eur\u00f3pai Iskola t\u00f6bbi \u00f6sszej\u00f6vetel\u00e9t m\u00e1r m\u00e1sutt rendezt\u00e9k, de K\u00e1llai Ern\u0151 (17<\/a>), Mezei, Jakovits J\u00f3zsef (18<\/a>), B\u00e1lint Endre (19<\/a>), Vajda J\u00falia (20<\/a>), Ged\u0151 Ilka (21<\/a>) \u00e9s m\u00e1s m\u0171v\u00e9szek tov\u00e1bbra is gyakran megfordultak itt a vit\u00e1kon, vagy csak \u00e9pp felugorva besz\u00e9lgetni.<\/p>\r\n

Itt ind\u00edtotta meg 1946 \u0151sz\u00e9n Szab\u00f3 Lajos n\u00e9h\u00e1ny fiatal r\u00e9sz\u00e9re szemin\u00e1riumi el\u0151ad\u00e1sait, amelyeknek lejegyzett sz\u00f6vege az\u00f3ta m\u00e1r k\u00f6nyv alakban is megjelent. Ezzel p\u00e1rhuzamosan n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap m\u00falva a szoros \u00e9rtelemben vett \u201ecs\u00fct\u00f6rt\u00f6ki besz\u00e9lget\u00e9sek\u201d l\u00e9nyeg\u00e9ben lez\u00e1rultak. Ebben nyilv\u00e1n k\u00f6zrej\u00e1tszott az is, hogy a vit\u00e1k \u2013 d\u00f6nt\u0151en Szab\u00f3 Lajos \u00e9s Hamvas k\u00f6z\u00f6tt \u2013 m\u00e9ly\u00fcltek. Hamvas 1946 \u0151sz\u00e9n hossz\u00fa lev\u00e9lben foglalta \u00f6ssze \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t Szab\u00f3 Lajos \u201ekritikai megjegyz\u00e9seivel\u201d szemben. Ugyanakkor m\u00e9g kb. egy \u00e9vig nagyon akt\u00edvan r\u00e9szt vett a fiatalokkal kib\u0151v\u00fclt szemin\u00e1riumokon, amelyeken olykor T\u00e1bor B\u00e9la \u00e9s M\u00e1ndy Stef\u00e1nia is jelen volt.<\/p>\r\n

Ennek az eg\u00e9sz szellemi aktivit\u00e1snak az ezoterikus magva a \u201eCs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6k” voltak. T\u00e1bor B\u00e9la \u2013 teol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l \u00e1tvett \u2013 kifejez\u00e9s\u00e9vel ezek adtak neki \u00fcdvt\u00f6rt\u00e9neti<\/i> dimenzi\u00f3t. Hamvas fent id\u00e9zett \u201eszem\u00e9lyes k\u00f6zbevet\u00e9s\u00e9ben” azt \u00edrja: \u201eA f\u0151k\u00e9rd\u00e9s: az \u00fcdvt\u00f6rt\u00e9net melyik pontj\u00e1n \u00e1llunk?” Meggy\u0151z\u0151d\u00e9se szerint egy \u201e\u00faj vil\u00e1gciklus indul\u00f3 idej\u00e9ben \u00e9l\u00fcnk”, \u201eP\u00fcnk\u00f6sd-id\u0151t”, \u201eamely egyel\u0151re m\u00e9g lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt a k\u00f6rforg\u00e1sb\u00f3l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9sre”. \u201eA h\u00e1rmas k\u00f6z\u00f6s er\u0151fesz\u00edt\u00e9st olyan eszkatol\u00f3giai elhat\u00e1roz\u00e1snak \u00e9rzem, amely a t\u00f6rt\u00e9net falain r\u00e9st \u00fctve… az emberis\u00e9g \u00fcdv \u00fatj\u00e1t (f\u00f6lemelked\u0151 \u00fatj\u00e1t) el\u0151k\u00e9sz\u00edti”. Az eszkatol\u00f3giai helyzetet illet\u0151en az egy h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bbi, febru\u00e1r 7-i besz\u00e9lget\u00e9s sor\u00e1n T\u00e1bor B\u00e9la \u00fagy \u00edrja le elt\u00e9r\u0151 szellemi poz\u00edci\u00f3ikat, hogy \u201eHamvas B\u00e9l\u00e1\u00e9 poszt-eszkatologikus, a Biblia \u00e9s romantik\u00e1<\/i>\u00e9 \u00e9s a magam\u00e9 is: pre-eszkatologikus. Mind a kett\u0151 (…) az eszkaton vonal\u00e1hoz tapad, de m\u00edg az els\u0151 a vonalon t\u00falr\u00f3l (…) ny\u00falik vissza a t\u00f6rt\u00e9nelembe, a m\u00e1sodik a vonalon innen \u00e1llva ny\u00falik \u00e1t.” Szab\u00f3 Lajos \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sa \u2013 mondja T\u00e1bor B\u00e9la \u2013 \u201eaz eszkatol\u00f3giai szitu\u00e1ci\u00f3 \u00e9retlens\u00e9g\u00e9b\u0151l” indul ki. „Ezzel szemben Hamvas B\u00e9la \u00e9rettnek \u00e9rzi az eszkatologikus szitu\u00e1ci\u00f3t”. T\u00e1bor B\u00e9la itt t\u00f6rt\u00e9nelmi anal\u00f3gi\u00e1t hoz fel: \u201eaz els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a szocialista mozgalmak kulcsk\u00e9rd\u00e9se volt, vajon a kapitalizmus utols\u00f3 v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t \u00e9lj\u00fck-e vagy sem. A III. Internacion\u00e1l\u00e9 annak idej\u00e9n a maga s\u00edkj\u00e1n igenl\u0151 v\u00e1laszt adott a k\u00e9rd\u00e9sre, \u00e9rettnek \u00edt\u00e9lte a t\u00e1rsadalom-eszkatol\u00f3giai szitu\u00e1ci\u00f3t, amely nem volt \u00e9rett \u00e9s ebb\u0151l hib\u00e1k sorozata ad\u00f3dott. A v\u00e9gt\u0151l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1g meghat\u00e1roz\u00e1sa teh\u00e1t val\u00f3ban n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen el\u0151felt\u00e9tele minden t\u00f6rt\u00e9nelmi cselekv\u00e9snek. K\u00e9rd\u00e9s, vajon \u00e9rett eszkatol\u00f3giai szitu\u00e1ci\u00f3ban van-e m\u00f3d olyan visszaes\u00e9sre az utols\u00f3 f\u00e1zisb\u00f3l, mint amilyent Hamvas B\u00e9la 1945 febru\u00e1rj\u00e1ban felt\u00e9telezett?” E gondolatmenet konkl\u00fazi\u00f3jak\u00e9nt keresztelte azut\u00e1n T\u00e1bor B\u00e9la k\u00eds\u00e9rletileg \u201et\u00f6rt\u00e9nelmi programjukat” \u201epre-ecclesia teremt\u00e9s\u00e9nek (a Keresztel\u0151 J\u00e1nos-i poz\u00edci\u00f3nak megfelel\u0151en)”.<\/p>\r\n

A k\u00f6z\u00f6s \u00fcdvt\u00f6rt\u00e9neti munka azonban nagyon is prof\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelmi kontextusban<\/i> zajlott. Amikor ez a kontextus mintegy k\u00e9t \u00e9ves \u2013 korl\u00e1tozott, de m\u00e9gis elevenen pezsg\u0151 \u2013 szabads\u00e1g \u00e9s demokr\u00e1cia ut\u00e1n \u00fajb\u00f3l diktat\u00far\u00e1ba fordult, a munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek meg kellett sz\u0171nnie. Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgy \u00e9s m\u00e1sok Hamvas, illetve az Eur\u00f3pai Iskola elleni ideol\u00f3giai t\u00e1mad\u00e1sai ut\u00e1n s\u00falyosabb retorzi\u00f3k k\u00f6vetkeztek. Hamvas B\u00e9l\u00e1t 1948-ban kir\u00fagt\u00e1k a F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6nyvt\u00e1rb\u00f3l, hamarosan \u00e9vekre vid\u00e9ki \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekre k\u00e9nyszer\u00fclt rakt\u00e1rosnak. T\u00e1bor B\u00e9la m\u00e9g 1947-ben kil\u00e9pett munkahely\u00e9r\u0151l, a Minisztereln\u00f6ks\u00e9gr\u0151l, tudva, hogy Szab\u00f3 Lajossal egy\u00fctt \u2013 mint r\u00e9gi oppoz\u00edci\u00f3s, antibolsevista marxist\u00e1k \u00e9s Justus P\u00e1l bar\u00e1tai \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vesz\u00e9lyeztetett helyzetbe ker\u00fclhetnek. Minden szisztematikus \u00e9s n\u00e9gyszemk\u00f6zti besz\u00e9lget\u00e9sn\u00e9l sz\u00e9lesebb tal\u00e1lkoz\u00e1st be kellett sz\u00fcntetni. \u00cdgy a szaporod\u00f3 vitapontok tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1ra sem volt m\u00e1r m\u00f3d. Szab\u00f3 Lajos Kot\u00e1nyi Attil\u00e1val 1956 december\u00e9ben Nyugatra emigr\u00e1lt. Hamvas \u00e9s \u0151 v\u00e1ltottak n\u00e9h\u00e1ny levelet, de ez nem p\u00f3tolhatta a szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1st. T\u00e1bor B\u00e9l\u00e1\u00e9kkal Hamvas v\u00e9gig j\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1gban maradt. Am\u00edg vid\u00e9ken \u00e9lt, ritk\u00e1bban tal\u00e1lkoztak, de k\u00e9ziratait akkor is rendszeresen megmutatta.<\/p>\r\n

Hamvas B\u00e9la Patmosz<\/i> c. k\u00e9ziratos k\u00f6tete Szab\u00f3 Lajos-essz\u00e9j\u00e9ben pr\u00f3b\u00e1lta meg lereag\u00e1lni \u201ea k\u00f6rnek az \u0151 sz\u00e1m\u00e1ra legizgat\u00f3bb alakj\u00e1val\u201d kapcsolatos fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9t, ezek az \u00edr\u00e1sok azonban pszichol\u00f3giailag t\u00fals\u00e1gosan is determin\u00e1ltak \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt nyilv\u00e1n nem \u00edrta volna le Szab\u00f3 Lajosr\u00f3l, hogy \u201em\u00e9g befejezett tanulm\u00e1nya sincs\u201d. Ugyanakkor a Patmosz<\/i> k\u00e9t k\u00f6tet\u00e9ben Csontv\u00e1ry mellett \u0151 az egyetlen magyar alkot\u00f3, akir\u0151l k\u00fcl\u00f6n essz\u00e9t \u00edrt. Fontosabb \u00e9s t\u00f6bbet \u00e1rul el a \u201eCs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6k\u201d Hamvas B\u00e9la szellemi \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1n j\u00e1tszott szerep\u00e9r\u0151l, hogy a saj\u00e1t gondolkod\u00e1s\u00e1t kriszti\u00e1nusnak nevez\u0151 Szab\u00f3 Lajos hat\u00e1s\u00e1ra az addig tradicionalista \u00e9s Kelet szellemi hagyom\u00e1ny\u00e1t a kereszt\u00e9nys\u00e9gn\u00e9l nagyobbra \u00e9rt\u00e9kel\u0151 Hamvas \u00e9lete utols\u00f3 k\u00e9t \u00e9vtized\u00e9ben a kereszt\u00e9nys\u00e9get a trad\u00edci\u00f3 betet\u0151z\u00e9s\u00e9nek fogta fel, \u00e9s a T\u00e1bor B\u00e9l\u00e1t\u00f3l \u00e1tvett \u201e\u00fcdvt\u00f6rt\u00e9net\u201d valamint a Szab\u00f3 Lajost\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u201ealap\u00e1ll\u00e1s\u201d kulcs-szavai lettek. A h\u00e1bor\u00fa okozta katarzis, valamint otthon\u00e1nak, k\u00f6nyveinek, k\u00e9ziratainak a harci cselekm\u00e9nyek miatti pusztul\u00e1sa mellett ez a munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g volt a harmadik d\u00f6nt\u0151 meghat\u00e1roz\u00f3 kiindul\u00f3pontja utols\u00f3 alkot\u00f3 korszak\u00e1nak. Ennek legjobb bizony\u00edt\u00e9ka a m\u00e1r id\u00e9zett, 1951-54 k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fcletett Szarepta<\/i> c. munk\u00e1ja, amely l\u00e9nyeg\u00e9ben a \u201ecs\u00fct\u00f6rt\u00f6ki besz\u00e9lget\u00e9sek\u201d komment\u00e1rja. \u201eFolyamatos h\u00e1rmas megbesz\u00e9l\u00e9seink l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben tudtam, ha siker\u00fcl, magasabb st\u00e1diumba l\u00e9pek\u201d \u2013 \u00edrja mindj\u00e1rt az els\u0151 lapon. \u00dajraolvasva a jegyz\u0151k\u00f6nyveket, \u00fagy \u00e9rzi: \u201emost tal\u00e1lkoztunk m\u00e1sodszor\u201d, \u00e9s ezeken a sz\u00f6vegeken k\u00edv\u00fcl, \u201ekiv\u00e9ve a szentk\u00f6nyveket, minden m\u00e1s olvasm\u00e1ny hi\u00e1ny\u00e9rzetett keltett\u201d benne.<\/p>\r\n

Egyik oldalon Szab\u00f3 Lajos \u00e9s T\u00e1bor B\u00e9la, a m\u00e1sikon Hamvas B\u00e9la m\u00e1s ir\u00e1nyb\u00f3l \u00e9rkeztek 1945-ben, \u00e9s r\u00e9szben m\u00e1s ir\u00e1nyba mentek tov\u00e1bb 1948 ut\u00e1n. De egy m\u00e9lyebb \u2013 Hamvas h\u00edres k\u00f6nyvc\u00edm\u00e9vel sz\u00f3lva \u2013 \u201el\u00e1thatatlan t\u00f6rt\u00e9netben\u201d mindig is egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get alkottak \u00e9s alkotnak. Azok\u00e9t, akiknek a siker helyett a dics\u0151s\u00e9g volt a fontos \u2013 ahogy Hamvas fogalmazta. T\u00e1bor B\u00e9la pedig megrend\u00fclten azt mondta F\u00fclep Lajos hal\u00e1lakor, hogy eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben h\u00e1rom embert ismert, akiknek \u201ea l\u00e9tez\u00e9s nagys\u00e1ga volt a legfontosabb\u201d, \u00e9s ez a h\u00e1rom: F\u00fclep Lajos, Hamvas B\u00e9la \u00e9s Szab\u00f3 Lajos.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

F\u00fcggel\u00e9k:<\/p>\r\n

A Dialogikus Budapesti Iskola tagjainak m\u00e1s m\u0171vei, ill. inform\u00e1ci\u00f3k r\u00f3luk n\u00e9met \u00e9s angol nyelven:<\/p>\r\n

N\u00e9met\u00fcl:
\r\n
\r\nEIKON, Die spekulativen grafischen Bildschriften von Lajos Szab\u00f3<\/i> (mit seinen theoretischen Schriften, ungarisch-deutsch), hrsg. von Attila Kot\u00e1nyi, Ernst Museum, Budapest, 1997<\/p>\r\n

B\u00e9la T\u00e1bor: Nachwort zur zweiten Ausgabe der Zwei Wegen des Judentums<\/i><\/a> (\u00fcbersetzt von Madeleine Mer\u00e1n)<\/p>\r\n

L. Sur\u00e1nyi: Descartes, Bolyai, Lobatschewskij und die Zur\u00fcckf\u00fchrung der Geometrie zu ihrer subjektiven Wurzel<\/i><\/a> in: Jenseits von Kunst, hrsg. P. Weibel, Passagen Verlag \u00e9.n. 614-617.<\/p>\r\n

Lajos Vajda, 10 Bilder, mit einem Geleitwort von Stef\u00e1nia M\u00e1ndy (ungarisch-deutsch) Corvina, Budapest, 1971.<\/p>\r\n

Angolul:
\r\n
\r\nB\u00e9la T\u00e1bor: Epilogue to the second edition of The Two Paths of Jewry<\/i><\/a> (translated by P\u00e1l Heged\u00fcs and Jessica Sacks)<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

A tanulm\u00e1ny a \u201e2000\u201d foly\u00f3irat 2002. november\u2013december-i sz\u00e1m\u00e1ban megjelent sz\u00f6veg \u00e1tdolgozott v\u00e1ltozata.<\/p>\r\n

\r\n

1<\/a> F\u00fclep Lajos (1885-1970) magyar m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fus, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz. A m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9n Firenz\u00e9ben \u00e9lve bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt G. Papinivel, G. Amendol\u00e1val \u00e9s k\u00f6r\u00fckkel. Charles De Tolnay tan\u00e1ra \u00e9s mestere.<\/p>\r\n

2<\/a> Zalai B\u00e9la (1882-1915) magyar filoz\u00f3fus. F\u0151m\u0171ve: Allgemeine Theorie der Systeme<\/i>. Budapest, MTA Filoz\u00f3fiai Int\u00e9zete, 1982.<\/p>\r\n

3<\/a> Budapesti Iskol\u00e1<\/i>nak nevezik a filoz\u00f3fi\u00e1ban Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgy \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyainak marxista k\u00f6r\u00e9t a 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben. L\u00e9tezik azonban egy m\u00e1sik teoretikus Budapesti Iskola is a 20. sz\u00e1zad harmincas \u00e9vei \u00f3ta, melynek k\u00e9pvisel\u0151i a szellem \u00e9s a dial\u00f3gus prim\u00e1tus\u00e1t vallj\u00e1k, s mindig elutas\u00edtottak minden institucionalizmust. Ez a dialogikus Budapesti Iskola t\u00f6bb mint \u00f6tven \u00e9vig illeg\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Tagjai sem a nemzeti szocialista, sem a bolsevik rezsimek idej\u00e9n nem publik\u00e1lhattak. \u00c9vtizedekkel kor\u00e1bban \u00e9s sokkal radik\u00e1lisabban \u00e1lltak szemben a bolsevizmussal, mint Luk\u00e1cs\u00e9k, gondolkod\u00e1suk pedig messze t\u00falhaladta a marxizmus horizontj\u00e1t. A dialogikus Budapesti Iskola a racionalizmust \u00e9s irracionalizmust egyar\u00e1nt az egys\u00e9ges szellem boml\u00e1sterm\u00e9keik\u00e9nt fogja fel. A racionalizmust t\u00fal sz\u0171k keretnek \u00edt\u00e9li a szellem val\u00f3s\u00e1gos probl\u00e9m\u00e1inak \u00e9rdemi kutat\u00e1s\u00e1hoz. A latin \u201eratio\u201d sz\u00f3 a g\u00f6r\u00f6g \u201elogosz\u201d sz\u00f3 jelent\u00e9smezej\u00e9nek csak egy metszet\u00e9t fedi le. Kimarad bel\u0151le az, amit latinra verbummal ford\u00edtottak: ez az \u00e9l\u0151 besz\u00e9d, a szem\u00e9lyes sz\u00f3. A verbumot \u00e9s ratiot egyar\u00e1nt mag\u00e1ban foglal\u00f3 logosz az igazs\u00e1g kutat\u00e1s\u00e1nak tere. Az igazs\u00e1g nem t\u00e1rgyi, hanem szem\u00e9lyes, dialogikus viszony. Ilyen \u00e9rtelemben a dialogikus Budapesti Iskola logocentrikus, a demitologiz\u00e1l\u00f3 korszellem nyelvi-gondolati k\u00f6zeg\u00e9ben fogalmazza \u00fajra az \u00f6r\u00f6k alapk\u00e9rd\u00e9seket. Azokat a k\u00e9rd\u00e9seket, amelyeket a Biblia, Plotinosz, a spekulat\u00edv gn\u00f3zis \u00e9s misztika, a klasszikus n\u00e9met filoz\u00f3fia, Kierkegaard \u00e9s a dialogikus gondolkod\u00f3k vetettek fel.
\r\nl. r\u00e9szletesebben: http:\/\/www.lajosszabo.com\/BPDISKMAGY.html<\/a><\/p>\r\n

4<\/a> A dialogikus Budapesti Iskola alap\u00edt\u00f3ja, Szab\u00f3 Lajos (1902\u20131967) marxistak\u00e9nt indult. A huszas \u00e9vekben Frankfurtban az Institut f\u00fcr Sozialforschungban \u00e9s Berlinben Karl Korschn\u00e1l tanult. Hazat\u00e9rve a budapesti antibolsevista baloldali oppoz\u00edci\u00f3 egyik szellemi vezet\u0151je lett. 1944-ben Auschwitzba deport\u00e1lt\u00e1k. 1945\u201348 k\u00f6z\u00f6tt tartott el\u0151ad\u00e1sainak anyaga 1997-ben jelent meg: Szemin\u00e1riumi el\u0151ad\u00e1sok<\/i>. Budapest, Typotex,1997. A szt\u00e1linizmus alatt szoros kapcsolatok sz\u00f6v\u0151dtek a f\u00f6ldalatti Budapesti Iskola \u00e9s a szint\u00e9n betiltott avantg\u00e1rd k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt. Szab\u00f3 maga is kalligr\u00e1fus lett. 1956-ban n\u00e9h\u00e1ny tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1val Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ba emigr\u00e1lt, Br\u00fcsszelben, majd D\u00fcsseldorfban \u00e9lt. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai voltak t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Br\u00fcsszelben a Palais Beaux Art-ban, P\u00e1rizsban, D\u00fcsseldorfban, Dortmundban. Mozgalmi pszeudon\u00edmja AO volt, ami az \u201eAnti-Organisation\u201d r\u00f6vid\u00edt\u00e9se. Sok rajz\u00e1t is \u00edgy szign\u00e1lta. \u00d6sszegy\u0171jt\u00f6tt filoz\u00f3fiai m\u0171vei: T\u00e9ny \u00e9s titok<\/i>. Veszpr\u00e9m, medio, 1999. N\u00e9met\u00fcl l. EIKON, Die spekulativen grafischen Bildschriften von Lajos Szab\u00f3<\/i>. ed. by Attila Kot\u00e1nyi, Ernst Museum, Budapest, 1997.<\/p>\r\n

5<\/a> Justus P\u00e1l (1905-1965) oppoz\u00edci\u00f3s, majd szoci\u00e1ldemokrata teoretikus, politikus; brilli\u00e1ns, rendk\u00edv\u00fcl m\u0171velt elme. 1945 ut\u00e1n orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151, a Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rt egyik vezet\u0151je. 1949-ben a f\u0151 magyarorsz\u00e1gi koncepci\u00f3s per, a Rajk-per els\u0151 rend\u0171 v\u00e1dlottjak\u00e9nt \u00e9letfogytiglani b\u00f6rt\u00f6nre \u00edt\u00e9lik. A b\u00f6rt\u00f6nben eml\u00e9kezetb\u0151l leford\u00edtja Shakespeare \u00f6sszes szonettj\u00e9t magyarra, melyet ut\u00f3bb publik\u00e1l. 1955-ben szabadul, ezut\u00e1n hal\u00e1l\u00e1ig a a Corvina K\u00f6nyvkiad\u00f3 szerkeszt\u0151je.<\/p>\r\n

6<\/a> B\u00e9kefi Zolt\u00e1n fiatalon a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa els\u0151 \u00e9veiben munkaszolg\u00e1latosk\u00e9nt halt meg.<\/p>\r\n

7<\/a> T\u00e1bor B\u00e9la (1907\u20131992) ezut\u00e1n zsid\u00f3 munkaszolg\u00e1latos volt a keleti fronton, majd \u0151 is megj\u00e1rta n\u00e9met l\u00e1gereket. 1947 ut\u00e1n m\u0171ford\u00edt\u00e1sb\u00f3l \u00e9lt Budapesten. A szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s alatt a lak\u00e1s\u00e1n tartott szemin\u00e1riumokat. \u00cdr\u00f3k, fest\u0151k, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, \u00e9p\u00edt\u00e9szek, tud\u00f3sok egyar\u00e1nt voltak tan\u00edtv\u00e1nyai k\u00f6z\u00f6tt, akikkel intenz\u00edv szem\u00e9lyes \u00e9s teoretikus besz\u00e9lget\u00e9seket folytatott. A folyamatos szellemi munka mellett ezt tartotta m\u00e1sik legfontosabb tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek. Ek\u00f6zben folyamatosan dolgozott pneumatol\u00f3gi\u00e1j\u00e1n<\/i>: szem\u00e9lyis\u00e9g-, logosz- \u00e9s szimb\u00f3lumelm\u00e9let\u00e9n. A diktat\u00fara buk\u00e1sa ut\u00e1n \u2013 \u00e1ltala \u00edrott el\u0151- ill. ut\u00f3sz\u00f3val ell\u00e1tva \u2013 kiadt\u00e1k r\u00e9gebbi k\u00f6nyveit. Poszthumusz jelent meg egy v\u00e1logat\u00e1s k\u00f6tetben vagy egy\u00e1ltal\u00e1ban nem publik\u00e1lt \u00edr\u00e1saib\u00f3l: Szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s logosz. Bevezet\u00e9s \u00e9s komment\u00e1rok a val\u00f3s\u00e1g ost\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez<\/i>. Budapest, Balassi, 2003.<\/p>\r\n

8<\/a> Angolul v\u00f6. B\u00e9la T\u00e1bor: Epilogue to the second edition of The Two Paths of Jewry<\/i><\/a> (translated by P\u00e1l Heged\u00fcs and Jessica Sacks)<\/p>\r\n

9<\/a> Hamvas B\u00e9la (1897-1968) magyar gondolkod\u00f3, essz\u00e9- \u00e9s reg\u00e9ny\u00edr\u00f3. 1944-ig \u00e9s 1983-t\u00f3l sz\u00e1mos k\u00f6nyve jelent meg. Angol \u00e9letrajz, sz\u00f6vegek r\u00f3la \u00e9s t\u0151le: http:\/\/www.hamvasbela.org\/<\/a><\/p>\r\n

10<\/a> M\u00e1ndy Stef\u00e1nia (1918-2001) magyar k\u00f6lt\u0151, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz.<\/p>\r\n

11<\/a> T\u00e1bor B\u00e9la: Szocializmus, gn\u00f3zis \u00e9s oppoz\u00edci\u00f3<\/i>. In: Uo: Szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s logosz<\/i>, Budapest, Balassi, 2003, 248. p.<\/p>\r\n

12<\/a> K\u00f6zreadva: \u201eCs\u00fct\u00f6rt\u00f6ki besz\u00e9lget\u00e9sek\u201d. Trial\u00f3gus 1946. \u00daj Forr\u00e1s<\/i>. Tatab\u00e1nya. 1993\/10. 43-50.pp<\/p>\r\n

13<\/a> Mezei \u00c1rp\u00e1d (1902-1998) m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fus, pszichol\u00f3gus. Marcel Jeannal \u00edrt francia nyelv\u0171 k\u00f6z\u00f6s k\u00f6nyvei: Maldoror. Paris, 1947, Genese de la pens\u00e9e moderne. Paris, 1950; Histoire de la peinture surrealiste. Paris, 1959. Ez ut\u00f3bbi a t\u00e9ma alapm\u0171v\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt. A hetvenes \u00e9vekt\u0151l az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9lt.Itt \u00edrta T. A. Philllips-szel k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1j\u00e1t: The Complete Art Critic. Toronto, 1973.<\/p>\r\n

14<\/a> Moln\u00e1r Antal (1890-1983) magyar zeneeszt\u00e9ta.<\/p>\r\n

15<\/a> Fekete Nagy B\u00e9la (1905-1983) magyar fest\u0151.<\/p>\r\n

16<\/a> Az Eur\u00f3pai Iskola<\/i> (1945-48) a progressz\u00edv magyar m\u0171v\u00e9szek \u00e9s m\u0171v\u00e9szetteoretikusok legjelent\u0151sebb 20. sz\u00e1zadi csoportosul\u00e1sa volt.<\/p>\r\n

17<\/a> K\u00e1llai Ern\u0151 (1890-1954) a legjelent\u0151sebb modern magyar m\u0171v\u00e9szetkritikus. 1920-35 k\u00f6zt Berlinben \u00e9lt, publik\u00e1lt. Ekkori k\u00f6nyve: Neue Malerei in Ungarn<\/i>. Leipzig, 1926. A Bauhaus<\/i> \u00e9s a Jahrbuch der jungen Kunst<\/i> c. foly\u00f3irat szerkeszt\u0151je; a Weltb\u00fchne<\/i> c. lap munkat\u00e1rsa. 1935-t\u0151l Budapesten \u00e9lt. Az Elvont M\u0171v\u00e9szek Csoportja<\/i> \u00e9s az Eur\u00f3pai Iskola<\/i> f\u0151 teoretikusa. A bolsevik rezsim hatalomra jut\u00e1sa ut\u00e1n, 1948-ban megfosztott\u00e1k katedr\u00e1j\u00e1t\u00f3l a budapesti Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n.<\/p>\r\n

18<\/a> Jakovits J\u00f3zsef (1909-1994) a magyar sz\u00fcrrealista szobr\u00e1szat legnagyobb alakja. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si- \u00e9s munkalehet\u0151s\u00e9g h\u00edj\u00e1n 1966-ban az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba emigr\u00e1lt, ahol h\u00e9ber bet\u0171-kalligr\u00e1fi\u00e1kat k\u00e9sz\u00edtett. \u00c9lete utols\u00f3 \u00e9veiben hazatelep\u00fclt.<\/p>\r\n

19<\/a> B\u00e1lint Endre (1914-1986) magyar fest\u0151. 1958-ban az \u00c9d. Labergerie az \u0151 t\u00f6bb mint ezer illuszt\u00e1ci\u00f3j\u00e1val adja ki a Jeruzs\u00e1lemi Bibli\u00e1t. M\u00e1ndy Stef\u00e1nia Balint<\/i> c., k\u00e9peivel gazdagon illusztr\u00e1lt, m\u0171v\u00e9szet\u00e9t bemutat\u00f3 francia nyelv\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t a Descl\u00e9e de Brouwer adta ki 1966-ban.<\/p>\r\n

20<\/a> Vajda J\u00falia (1913-1982) magyar fest\u0151.<\/p>\r\n

21<\/a> Ged\u0151 Ilka (1921-19859 magyar fest\u0151.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00a0 documenta12 foly\u00f3irat-projekt \u00a0   „Minden tal\u00e1lkoz\u00e1sb\u00f3l sz\u00fcletik” \u2013 \u00edrta T\u00e1bor B\u00e9la. A 20. sz\u00e1zadi magyar szellem t\u00f6rt\u00e9nete kiv\u00e1l\u00f3 gondolkod\u00f3k t\u00f6bb olyan tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t is ismeri, amelyikb\u0151l \u00faj \u00e9s jelent\u0151s szellemi ir\u00e1ny sz\u00fcletett. Ilyen tal\u00e1lkoz\u00e1s volt a harmincas \u00e9vek elej\u00e9n \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n egyid\u0151ben az antibolsevista baloldalon Szab\u00f3 Lajos \u00e9s T\u00e1bor B\u00e9la tal\u00e1lkoz\u00e1sa az \u00fan. oppoz\u00edci\u00f3ban, a bolsevizmussal […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630482,"parent":400392,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-400535","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400535","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400535"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400535\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023825,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400535\/revisions\/2023825"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400392"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630482"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400535"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400535"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400535"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}