{"id":400540,"date":"2007-11-28T23:00:00","date_gmt":"2007-11-28T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400540"},"modified":"2007-11-28T23:00:00","modified_gmt":"2007-11-28T23:00:00","slug":"under-construction","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/under-construction\/","title":{"rendered":"Under Construction"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n

  <\/p>\r\n

\r\n
\u201eEz a haj\u00f3 teh\u00e1t elment\u201d Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor<\/em><\/div>\r\n <\/blockquote>\r\n\r\n

  <\/p>\r\n\r\n

Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor k\u00f6tet\u00e9ben ezzel a mondattal nyugt\u00e1zza a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net egyik nagy lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek elszalaszt\u00e1s\u00e1t arra vonatkoz\u00f3an, hogy egy fontos feladat\u00e1t teljes\u00edtse 1<\/b><\/sup><\/a>. Hasonl\u00f3 mondat fogalmaz\u00f3dott meg bennem is a k\u00f6tetet olvasva k\u00e9rd\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban. T\u00f6bb oka is van ennek. Elk\u00e9sz\u00fclt egy m\u00e9retre \u00e9s nyomdai kivitelez\u00e9sre egyar\u00e1nt impoz\u00e1ns k\u00f6tet, t\u00f6bb sz\u00e1z egybegy\u0171jt\u00f6tt, \u00e9lvezhet\u0151 k\u00e9ppel, sz\u00e1mos m\u0171le\u00edr\u00e1ssal, k\u00e9pelemz\u00e9ssel, szakirodalmi hivatkoz\u00e1sokkal, internetes linkekkel, CD-n megtekinthet\u0151 adatrengeteggel. A tematikus bibliogr\u00e1fia, kronol\u00f3gia, lev\u00e9lt\u00e1ri anyagok mellett teljes katal\u00f3gusokat lapozgathatunk v\u00e9gig, \u00e9s korabeli tanulm\u00e1nyokat, cikkeket, interj\u00fakat olvashatunk el\/\u00fajra. Ellentmond\u00e1sos \u00e9rz\u00e9sek ker\u00edtenek hatalmukba. Egyszerre \u00e9rzem magam leny\u0171g\u00f6zve a hatalmas appar\u00e1tust felvonultat\u00f3 munka l\u00e1tt\u00e1n, ugyanakkor m\u00e9gis nehezen lek\u00fczdhet\u0151 hi\u00e1ny\u00e9rzetem t\u00e1mad a sz\u00f6veget olvasva.<\/p>\r\n

Meglehet, hogy a monogr\u00e1fi\u00e1val kapcsolatban t\u00falzottak az elv\u00e1r\u00e1saim. A c\u00edmet elolvasva egy meglehet\u0151sen komplex korszak komplexnek t\u0171n\u0151 t\u00e1rgy\u00e1nak a jelen pillanatban elv\u00e9gezhet\u0151 (feltehet\u0151leg) legkomplexebb feldolgoz\u00e1s\u00e1ra sz\u00e1m\u00edtok. A vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s t\u00e1rgya a neoavantg\u00e1rd \u00e9s posztmodern formabont\u00f3(!) tendenci\u00e1i a magyar fot\u00f3m\u0171v\u00e9szetben 1965 \u00e9s 1990 k\u00f6z\u00f6tt \u2013 ha a teljes feldolgoz\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 ter\u00fcletet tekintem. Egy ilyen nagy\u00edv\u0171 terv (m\u00e1r-m\u00e1r misszi\u00f3 \u2013 a ter\u00fclet feldolgozatlans\u00e1g\u00e1t szem el\u0151tt tartva) egy nagy\u00edv\u0171 koncepci\u00f3t is ig\u00e9nyel, felt\u00e9telezem, azonban nyom\u00e1t ennek csak elv\u00e9tve tal\u00e1lom. Nos, a koncepci\u00f3ra m\u00e9g a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6tetben f\u00e9ny der\u00fclhet: ami itt nem l\u00e1tszik teljesnek, ott m\u00e9g kieg\u00e9sz\u00fclhet – ez n\u00e9mi bizakod\u00e1sra ad okot, a munka elm\u00e9leti megalapoz\u00e1s\u00e1t viszont kifejezetten hi\u00e1nyolom. Ak\u00e1rmennyire is indokolt lenne a t\u00e1rgy \u00e9s a szerz\u0151i intenci\u00f3 dimenzion\u00e1l\u00e1s\u00e1ban Peirce (index, ikon, szimb\u00f3lum) \u00e9s Flusser (appar\u00e1tus, program, \u201ej\u00f3\u201d f\u00e9nyk\u00e9p) fogalmainak meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s k\u00f6zvet\u00edt\u00e9se, az \u00e9rint\u0151leges hivatkoz\u00e1st ink\u00e1bb problematikusnak tal\u00e1lom, mint informat\u00edvnak.<\/p>\r\n

\u201eAz els\u0151 k\u00f6tet az 1965-1984 k\u00f6z\u00f6tti neoavantg\u00e1rd tendenci\u00e1kat ismerteti, a k\u00f6vetkez\u0151 \u2013 el\u0151k\u00e9sz\u00fcletben l\u00e9v\u0151 \u2013 pedig az 1980-1990 k\u00f6z\u00f6tti posztmodern tendenci\u00e1kat. Az id\u0151beli \u00e1tfed\u00e9s abb\u00f3l ad\u00f3dik, hogy e k\u00e9tf\u00e9le szeml\u00e9letm\u00f3d j\u00f3 f\u00e9l \u00e9vtizedig egym\u00e1s mellett \u00e9lt a magyar fot\u00f3m\u0171v\u00e9szetben. Elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00fck am\u00fagy sem mindig k\u00f6nny\u0171; ennek szempontjait \u2013 hogy ne kelljen ugyanazt k\u00e9tszer elmondani \u2013 a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6tetben ismertetem.\u201d 2<\/b><\/sup><\/a> Ezzel a magyar\u00e1zattal (magyar\u00e1zkod\u00e1ssal?) kezdi k\u00f6tet\u00e9t a szerz\u0151. Az el\u0151sz\u00f3ban olvashat\u00f3 mondatot k\u00f6vet\u0151en a k\u00e9s\u0151bbiekben nem t\u00e9r r\u00e1 vissza \u00e9rdemben, illetve nem tiszt\u00e1zza megnyugtat\u00f3an, hogy az els\u0151 k\u00f6tetben mir\u0151l van sz\u00f3 egyfajta fot\u00f3tipol\u00f3gi\u00e1n k\u00edv\u00fcl. Hi\u00e1nyzik a sz\u00f6veg metaszintje, illetve m\u00f3dszertani megalapozotts\u00e1ga. \u0150sb\u0171n?<\/p>\r\n

Mindv\u00e9gig k\u00e9rd\u00e9s marad (a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6tetig mindenk\u00e9pp), hogy a szerz\u0151t milyen megfontol\u00e1sok vezett\u00e9k a d\u00f6nt\u00e9seiben: hogy v\u00e9gs\u0151 soron mi\u00e9rt v\u00e1lasztotta ezt a periodiz\u00e1ci\u00f3t, azaz mit jelent a neoavantg\u00e1rd \u00e9s a posztmodern jelz\u0151\/fogalom a fot\u00f3m\u0171v\u00e9szetben\/a fot\u00f3m\u0171v\u00e9szetre alkalmazva. M\u00e9g ha utal is az utols\u00f3 fejezetben (Mad\u00e1rt\u00e1vlatb\u00f3l) m\u0171v\u00e9szetpszichol\u00f3giai (?) szempontokra, amelyekkel mag\u00e1t a korszakol\u00e1st indokolja, nem t\u00e9r ki az elvi megfontol\u00e1sokra, a k\u00e9t korszak illetve szeml\u00e9letm\u00f3d jellegzetess\u00e9geire, k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geire. Magamra maradok, r\u00e1m h\u00e1rul a feladat megold\u00e1sa: \u00e9rtelmezzem a fot\u00f3m\u0171v\u00e9szeti avantg\u00e1rdot, indukci\u00f3 \u00fatj\u00e1n magam \u00e1ll\u00edtsam el\u0151 annak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t a bemutatott p\u00e9ld\u00e1k alapj\u00e1n, vagy tal\u00e1lgassak a felvonultatott szakirodalmat b\u00f6ng\u00e9szve?<\/p>\r\n

Tov\u00e1bb\u00e1 felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s: a fot\u00f3m\u0171v\u00e9szet<\/I> formabont\u00f3 megold\u00e1sait, illetve legjellegzetesebb k\u00e9pt\u00edpusait elemz\u0151 \u2013 egy kv\u00e1zi k\u00e9ptipol\u00f3gi\u00e1t fel\u00e1ll\u00edt\u00f3 – opus mi\u00e9rt a \u201ehivat\u00e1sos\u201d vagy f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz-f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szek munk\u00e1ival van tele, \u00e9s mi\u00e9rt tekint el a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek fot\u00f3haszn\u00e1lat\u00e1nak feldolgoz\u00e1s\u00e1t\u00f3l. A szerz\u0151 a k\u00f6vetkez\u0151 egyszer\u0171 krit\u00e9rium\u00e1t jel\u00f6li meg a fot\u00f3s\/m\u0171v\u00e9sz sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1snak: \u201ea \u201efot\u00f3soknak\u201d a fotogr\u00e1fia a kiz\u00e1r\u00f3lagos vagy f\u0151 kifejez\u00e9si eszk\u00f6z\u00fck, alkalmasint a tanult szakm\u00e1juk is, m\u00edg a t\u00f6bbi m\u0171v\u00e9sznek csup\u00e1n az egyik kifejez\u00e9si eszk\u00f6ze a fot\u00f3\u201d.3<\/b><\/sup><\/a> K\u00e9t bekezd\u00e9ssel kor\u00e1bban \u00edme az indok, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti fot\u00f3haszn\u00e1lat mi\u00e9rt nem t\u00e1rgya a k\u00f6nyvnek: \u201eA korszak magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti fot\u00f3haszn\u00e1lat\u00e1nak \u00f6sszefoglal\u00f3 \u00e1ttekint\u00e9se \u00f6nmag\u00e1ban is megt\u00f6ltene egy k\u00f6nyvet, s tal\u00e1n ez\u00e9rt is v\u00e1rat m\u00e9g mag\u00e1ra.\u201d Azt\u00e1n a k\u00f6tet v\u00e9ge fel\u00e9 m\u00e9gis olvashatunk egy fejezetet K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti fot\u00f3haszn\u00e1latok c\u00edmmel \u2013 persze a titokra, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s a fot\u00f3s avantg\u00e1rd meghat\u00e1roz\u00e1sa miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, itt nem der\u00fcl f\u00e9ny.<\/p>\r\n

A sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s\/sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s, hab\u00e1r ez a hasad\u00e1s tapasztalhat\u00f3 a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ter\u00fclet fel\u0151l tekintve is, nehezen argument\u00e1lhat\u00f3. \u00c9ppen ez\u00e9rt izgalmasabb lenne egy probl\u00e9ma\u00e9rz\u00e9kenyebb \u2013 ak\u00e1r csupa k\u00e9rd\u00e9sb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u2013 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s. Annak vizsg\u00e1lata, hogy az int\u00e9zm\u00e9nyi k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1s mellett, ami feltehet\u0151leg ink\u00e1bb szimptomatikus, milyen folyamatok j\u00e1tsz\u00f3dhattak le struktur\u00e1lisan \u00e9s szimbolikusan a vizu\u00e1lis kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n, amelyek k\u00f6zrej\u00e1tszhattak a \u201ek\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek\u201d vizu\u00e1lis marginaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban is. Hi\u00e1nyolom egyes r\u00e9szk\u00e9rd\u00e9sek \u201eexegetikus\u201d \u00e9s genealogikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t, v\u00e9g\u00fcl is egy t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Ez az attit\u0171d term\u00e9szetesen lenyomata lehet egy implicit t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9letnek, ugyanakkor a fot\u00f3s \u00e9letm\u0171-t\u00f6red\u00e9kekben (m\u00e1r-m\u00e1r \u201ekismonografikus\u201d feldolgoz\u00e1sokban) a szerz\u0151 igenis jelez el\u0151rel\u00e9p\u00e9st, elmozdul\u00e1sokat – igaz, ezek t\u00f6bbnyire formalista szinten \u00e9rtelmezhet\u0151ek.<\/p>\r\n

A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek fot\u00f3s munk\u00e1inak (ellenpontoz\u00f3) beilleszt\u00e9s\u00e9re maga a szerz\u0151 szolg\u00e1l magyar\u00e1zattal: az a k\u00e9rd\u00e9s foglalkoztatja, hogy a p\u00e1rhuzamos formai megold\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt milyen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek h\u00faz\u00f3dnak meg. A k\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1laszt kapjuk: k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeket se a fotogr\u00e1fia mint m\u0171v\u00e9szi eszk\u00f6z, se a munk\u00e1k technikai k\u00e9rd\u00e9sei nem igaz\u00e1n \u00e9rdekelt\u00e9k, ann\u00e1l ink\u00e1bb a m\u0171v\u00e9szet k\u00e9rd\u00e9sei; tov\u00e1bb\u00e1 k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151j\u00fck, hogy a fot\u00f3sokt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 tematik\u00e1n (m\u0171v\u00e9szet, m\u00fazeum, t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9s) \u00e9s hangs\u00falybeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekkel dolgoztak \u2013 nagy \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban. A fot\u00f3m\u0171v\u00e9szet integr\u00e1ci\u00f3ja ezennel elmarad.<\/p>\r\n

\r\nM\u00e9gis, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti fot\u00f3haszn\u00e1lat feldolgoz\u00e1s\u00e1nak egyes r\u00e9szleteit tekintve kellemes meglepet\u00e9sben lehet r\u00e9sz\u00fcnk. Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u00e9s Hajas Tibor viszonylagos nagyvonal\u00fa megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se \u00e9s munk\u00e1ik, szeml\u00e9let\u00fck bemutat\u00e1s\u00e1nak kifejezetten \u00fcd\u00edt\u0151 megold\u00e1sa (Hajast mintegy megsz\u00f3laltatja) mellett voltak azonban olyan m\u0171v\u00e9szek is, akik \u201erosszabbul j\u00e1rtak\u201d egy-egy leegyszer\u0171s\u00edt\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9ssel (Pauer Gyula, Szentj\u00f3by Tam\u00e1s, Csiky Tibor, Perneczky G\u00e9za, Jov\u00e1novics Gy\u00f6rgy). A megrendezett fot\u00f3 kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak hasonl\u00f3 mostoha sors jutott, ami meglep\u0151, ha figyelembe veszem, hogy az ellent\u00e9tk\u00e9nt emlegetett \u201eellesett pillanat\u201d nem kifejezetten jellemz\u0151 a vizsg\u00e1lt anyagra, az ill\u00fazi\u00f3kelt\u00e9s<\/I> elemz\u00e9se mintha t\u00fals\u00falyba ker\u00fclt volna a fikci\u00f3<\/I> szintjeinek \u00e9rtelmez\u00e9se k\u00e1r\u00e1ra.\r\n<\/p>\r\n

A kreat\u00edv fotogr\u00e1fia \u00e9s a term\u00e9keny \u201ehib\u00e1k\u201d \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9nek elemz\u00e9se viszont a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti fot\u00f3haszn\u00e1lat \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9n\u00e9l is term\u00e9keny szempontnak bizonyul. A szerz\u0151 m\u0171elemz\u00e9si gyakorlat\u00e1nak egyik fontos hozad\u00e9ka, hogy a William Crawford 4<\/b><\/sup><\/a> \u00e1ltal kidolgozott kamera- \u00e9s printingszintaxis fogalmat a fot\u00f3munk\u00e1k technikai felt\u00e9teleinek, \u00e9s a kivitelez\u00e9sben rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek gazdags\u00e1g\u00e1nak \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lja, \u201ehasznos elemz\u0151 eszk\u00f6ze lehet minden fotogr\u00e1fiai \u00faton k\u00e9sz\u00fcl\u0151 k\u00e9pnek\u201d 5<\/b><\/sup><\/a>. A kameraszintaxis a nyersanyag k\u00e9miai tulajdons\u00e1gai \u00e9s az objekt\u00edv optikai tulajdons\u00e1gai \u00e1ltal meghat\u00e1rozott\/befoly\u00e1solt ter\u00fclet, a printingszintaxis (Szil\u00e1gyi m\u0171szava, eredetileg: Printmaking Syntax) pedig a m\u00e1sol\u00e1si \u00e9s nagy\u00edt\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sok lehet\u0151s\u00e9geit jel\u00f6li. Ez ut\u00f3bbi kiz\u00e1r\u00f3lag negat\u00edv\/pozit\u00edv elj\u00e1r\u00e1sokn\u00e1l \u00e9rtelmezhet\u0151. Els\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben a fot\u00f3s munk\u00e1k koncipi\u00e1l\u00e1s\u00e1nak szintaktikai elemz\u00e9se is term\u00e9kenynek t\u0171nhet a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti fot\u00f3haszn\u00e1lat \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seiben, ugyanakkor, ha azt felt\u00e9telezz\u00fck\/vagy elfogadjuk, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek a fot\u00f3ban a m\u00e9diatudatoss\u00e1g minimum\u00e1t \u00e9rt\u00e9k el, akkor meglehet\u0151sen korl\u00e1tozott\u00e1 v\u00e1lik a fogalom-p\u00e1r haszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1gi k\u00f6re, puszta le\u00edr\u00f3 eszk\u00f6zz\u00e9 degrad\u00e1l\u00f3dik.<\/p>\r\n

A szerz\u0151 ebben a fejezetben sem vesztegeti a sz\u00f3t se a konceptre, se a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetre vagy ak\u00e1r m\u00e1s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9gre, \u00e9s mi sem term\u00e9szetesebb, mint a fluxust evidenciak\u00e9nt kezelni (b\u00e1rcsak \u00edgy lenne!), hiszen mire val\u00f3k a lexikonok? Ugyanakkor a hivatkozott irodalom hibajegyz\u00e9ke, ak\u00e1rcsak a t\u00f6bbi fejezetben, igen tekint\u00e9lyes s\u00falyt foglal el a mondand\u00f3ban. Milyen m\u00f3don lehet egy m\u00f3dszertanilag nem igaz\u00e1n kritikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st m\u00e9gis \u201ekritikai narrat\u00edv\u00e1ban\u201d 6<\/b><\/sup><\/a> (helyenk\u00e9nt intrikusan) el\u0151adni? K\u00e1r, hogy az igaz\u00e1n pontos \u00e9s hasznos kiigaz\u00edt\u00e1sok megfogalmaz\u00e1sa nem t\u0171nik sem eleg\u00e1nsnak, sem szerencs\u00e9snek, amennyiben a hat\u00e1smechanizmust \u00e9s a k\u00f6tet m\u0171fajis\u00e1g\u00e1t tekintem m\u00e9rvad\u00f3nak. De ki \u00edt\u00e9li meg, hogy mi a \u201ehelyes\u201d, a m\u00e9g elfogadhat\u00f3 forma? \u00cdzl\u00e9s dolga?<\/p>\r\n

A feldolgoz\u00e1s meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t tekintve zavarba ejt a t\u00f6rt\u00e9nelmi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s elnagyolts\u00e1ga, a m\u00e1r-m\u00e1r n\u00e9pmesei sz\u00ednezetet \u00f6lt\u0151 Kelet\/Nyugat narrat\u00edva, valamint a becit\u00e1lt Amerikai P\u00e9lda, amely m\u00e9goly meglep\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saival egy\u00fcttv\u00e9ve is figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyhat\u00f3, illetve nem igen ad magyar\u00e1zatot a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1nk h\u00e1nyattatott sors\u00e1ra, a fot\u00f3m\u0171v\u00e9szeti pedag\u00f3gia hi\u00e1nyoss\u00e1gaira. A szerz\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kai szerint ez a munka els\u0151sorban a hazai fot\u00f3s fels\u0151oktat\u00e1st k\u00edv\u00e1nja t\u00e1mogatni, illetve a kutat\u00f3k elm\u00e9lyedt munk\u00e1j\u00e1t el\u0151seg\u00edteni. Ez\u00e1ltal, mondhatni, m\u00e9g nagyobb felel\u0151ss\u00e9g h\u00e1rul r\u00e1. Rem\u00e9lhet\u0151leg a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6tetben a vizsg\u00e1lt jelens\u00e9gek nemzetk\u00f6zi kontextusukban is megtal\u00e1lj\u00e1k hely\u00fcket.<\/p>\r\n

A feldolgoz\u00e1s nagy er\u00e9nye a technikai megold\u00e1sok k\u00f6r\u00fcltekint\u0151 le\u00edr\u00e1sa, \u00e9rtelmez\u00e9se. Tekint\u00e9lyes m\u00e9ret\u0171 \u201eoral history\u201d anyag t\u00e1mogatja a szerz\u0151 munk\u00e1j\u00e1t, amelyet viszont kritikailag is tud kezelni, nem \u00e9ppen az\u00e9rt, mert \u0151 maga kereste fel az \u00e9rintetteket, sokkal ink\u00e1bb az adatokat al\u00e1t\u00e1maszt\u00f3 dokumentumok \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben. Ezek a besz\u00e9lget\u00e9sek nagyban seg\u00edtik az intenci\u00f3 k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9t, a m\u0171v\u00e9szi koncepci\u00f3 r\u00e9szleteinek megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1t, illetve az eddig gyakran elhanyagolt technikai finoms\u00e1gok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\r\n

Meg kell eml\u00edtenem, hogy a k\u00f6tet szerkeszt\u00e9se nem felhaszn\u00e1l\u00f3bar\u00e1t (r\u00e9szben a \u201etermet\u00e9b\u0151l\u201d kifoly\u00f3lag is akad\u00e1lyozza a k\u00f6nnyed kezel\u00e9st): a f\u0151sz\u00f6veghez j\u00e1rul\u00f3 l\u00e1bjegyzetel\u00e9s cseppet sem k\u00f6vetkezetes, gyakran el\u0151fordul, hogy a mondat egyik tagmondata folytat\u00f3dik a l\u00e1bjegyzetben minden k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb felismerhet\u0151 ok n\u00e9lk\u00fcl (a szerz\u0151 mintegy kisz\u00f3l az olvas\u00f3nak), ide ker\u00fcl a k\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s, el\u0151fordul n\u00e9h\u00e1ny \u201et\u00falhivatkoz\u00e1s\u201d is. Ez ut\u00f3bbi megold\u00e1s m\u00e1r-m\u00e1r levesz a l\u00e1bamr\u00f3l. Felid\u00e9zi bennem Morgenstern akaszt\u00f3fadalai egyik verzi\u00f3j\u00e1nak, a tudom\u00e1ny hivatkoz\u00e1si m\u00f3dszer\u00e9t imit\u00e1l\u00f3 l\u00e1bjegyzet-megold\u00e1sait, amelyek egy vers est\u00e9ben m\u00e9g abszurdabbnak hatnak. B\u00e1r eset\u00fcnkben gyan\u00edtom, hogy a l\u00e1bjegyzet-megold\u00e1soknak nincs k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb tudom\u00e1nykritikai \u00e9le, kiv\u00e9ve, amikor a szerz\u0151 \u00e9pp ezen a helyen korrig\u00e1lja a m\u00e1sok \u00e1ltal elk\u00f6vetett hib\u00e1kat. Ugyanakkor elofordul, hogy minden k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb magyar\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl a CD-t jel\u00f6li meg a gondolatmenet lez\u00e1r\u00e1sak\u00e9nt, f\u00e9lig-meddig hom\u00e1lyban tartva, hogy ott mit fogok tal\u00e1lni. Ha valami, akkor ez elidegen\u00edt\u0151 technika! Bizonyos esetekben hasonl\u00f3 hat\u00e1sa van annak az elod\u00e1z\u00f3 formul\u00e1nak is, amellyel a szerz\u0151 gyakran \u00e9l (h\u00e1t persze, a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6tet, \u00e9s a j\u00f6vo kutat\u00e1sai\u2026)\r\n<\/p>\r\n

Mindenk\u00e9pp \u201ement\u0151\u201d k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny a munka meg\u00edt\u00e9l\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l az a kiterjedt anyag, amelyet a szerz\u0151 megmozgatott az elk\u00e9sz\u00fcl\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben \u00e9s persze az a t\u00e9ny, hogy a kutat\u00e1s m\u00e9g folytat\u00f3dik. \u00c9pp ez\u00e9rt lehet \u00e9rtelme a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek, hib\u00e1k, hi\u00e1nyoss\u00e1gok sz\u00e1mbav\u00e9tel\u00e9nek, feldolgoz\u00e1s\u00e1nak, m\u00e9g ha az itt elk\u00e9sz\u00fclt sz\u00f6veg t\u00falz\u00f3nak vagy egyoldal\u00fanak t\u0171nne is. V\u00e9gezet\u00fcl el kell \u00e1rulnom, hogy k\u00f6nyvespolcom egyik kiemelked\u0151 darabja (nem csup\u00e1n fizikai dimenzi\u00f3iban) az itt boncolt k\u00f6tet, de hogy mi\u00e9rt, azt majd a k\u00f6vetkez\u0151 recenzi\u00f3ban ismertetem.\r\n<\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

1<\/b><\/a> Hajas Tibor performanszfot\u00f3inak kiad\u00e1s\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 mulaszt\u00e1sra, az \u00e9rt\u00e9kel\u0151 tanulm\u00e1ny elmarad\u00e1s\u00e1ra vonatkozik a szerz\u0151 \u00f6sszegz\u00e9se. (336.old.) <\/p>\r\n

2<\/b><\/a> im 7. old.<\/p>\r\n

3<\/b><\/a> 329. old.<\/p>\r\n

4<\/b><\/a> William Crawford : The Keepers of Light. Morgan & Morgan, Dobbs Ferry, NY, 1979<\/p>\r\n

5<\/b><\/a> i.m. 19. old. <\/p>\r\n

6<\/b><\/a> i.m. 7. old. <\/p>\r\n\r\n <\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  \u201eEz a haj\u00f3 teh\u00e1t elment\u201d Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor   Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor k\u00f6tet\u00e9ben ezzel a mondattal nyugt\u00e1zza a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net egyik nagy lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek elszalaszt\u00e1s\u00e1t arra vonatkoz\u00f3an, hogy egy fontos feladat\u00e1t teljes\u00edtse 1. Hasonl\u00f3 mondat fogalmaz\u00f3dott meg bennem is a k\u00f6tetet olvasva k\u00e9rd\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban. T\u00f6bb oka is van ennek. Elk\u00e9sz\u00fclt egy m\u00e9retre \u00e9s nyomdai kivitelez\u00e9sre egyar\u00e1nt impoz\u00e1ns k\u00f6tet, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630487,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400540","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400540","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400540"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400540\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630487"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400540"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400540"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400540"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}