{"id":400541,"date":"2007-12-03T23:00:00","date_gmt":"2007-12-03T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400541"},"modified":"2007-12-03T23:00:00","modified_gmt":"2007-12-03T23:00:00","slug":"pollock-es-a-fraktalok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/pollock-es-a-fraktalok\/","title":{"rendered":"Pollock \u00e9s a frakt\u00e1lok"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban egy k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00fajra r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtotta a figyelmet arra az elm\u00e9letre, mely \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket felt\u00e9telez Jackson Pollock absztrakt expresszionista fest\u00e9szete \u00e9s a k\u00e1osz-elm\u00e9let k\u00f6z\u00f6tt. A szeptembert\u0151l az \u00e9v v\u00e9g\u00e9ig a McMullen Modern M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban (Chestnut Hill, Massachusetts) l\u00e1togathat\u00f3, Pollock \u00e9s Herbert Matter fot\u00f3m\u0171v\u00e9sz-garfikus munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak tal\u00e1lkoz\u00e1sait szeml\u00e9ltet\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ugyanis k\u00fcl\u00f6n szekci\u00f3t szentel azoknak az \u00faj tudom\u00e1nyos \u00e9s technol\u00f3giai m\u00f3dszereknek, melyekkel hivat\u00e1sos \u00e9s \u00f6njel\u00f6lt m\u0171\u00e9rt\u0151k pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k ellen\u0151rizni egyes, felt\u00e9telezett Pollock-k\u00e9pek eredetis\u00e9g\u00e9t. K\u00f6z\u00fcl\u00fck a legnagyobb visszhangot eddig Richard Taylor fizikus v\u00e1ltotta ki, aki szerint frakt\u00e1l-geometriai elemz\u00e9sek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel is meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy egy k\u00e9p az akci\u00f3fest\u00e9szet vez\u00e9ralakj\u00e1t\u00f3l sz\u00e1rmazik-e. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutat\u00e1sra ker\u00fclt az a 2002-ben, Matter hagyat\u00e9k\u00e1ban felfedezett huszonegyn\u00e9h\u00e1ny festm\u00e9ny is, melyeket t\u00f6bben Pollockt\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 aj\u00e1nd\u00e9koknak tulajdon\u00edtanak.<\/p>\r\n\r\n

A Manhattan m\u0171v\u00e9sznegyed\u00e9bol Long Island vid\u00e9ki k\u00f6rnyezet\u00e9be telepedett Jackson Pollockot (1912-1956) az absztrakt expresszionista fest\u00e9szet programad\u00f3jak\u00e9nt tartja sz\u00e1mon a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net. Az 1940-es \u00e9vekben kibontakozott iskola az els\u0151 olyan ir\u00e1nyzat volt a modern amerikai fest\u00e9szetben, amely nemzetk\u00f6zi szinten is jelent\u0151s hat\u00e1st fejtett ki. Pollock 1943 \u00e9s 1952 k\u00f6zti alkot\u00f3i szakasz\u00e1ban \u00f3ri\u00e1si m\u00e9ret\u0171 \u2013 n\u00e9ha k\u00f6zel t\u00edzm\u00e9retes \u2013 v\u00e1sznait a f\u00f6ldre fektette \u00e9s a fest\u00e9ket elh\u00edres\u00fclt \u201ecsurgat\u00e1sos technik\u00e1j\u00e1val\u201d (drip technique<\/I>) vitte f\u00f6l r\u00e1juk. A m\u00f3dszerrel olyan festm\u00e9nyeket produk\u00e1lt, melyeknek nincs hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett teteje, alja, oldala vagy k\u00f6z\u00e9ppontja. Pollock festm\u00e9nyeihez t\u00f6bben kerestek m\u00e1r \u00e9rtelmez\u00e9si keretet a term\u00e9szet formavil\u00e1g\u00e1ban \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si logik\u00e1j\u00e1ban, de maga az alkot\u00f3 sem idegenkedett az ut\u00f3bbira c\u00e9lz\u00f3 kijelent\u00e9sekt\u0151l. Richard Taylor, a University of Oregon fizikus\u00e1nak elm\u00e9lete annyiban hoz \u00fajat, hogy szerinte a Long Island-i fest\u0151 k\u00e9pein a term\u00e9szetben is \u2013 de nem kiz\u00e1r\u00f3lag ott \u2013 fellelhet\u0151 frakt\u00e1lok, azaz \u00f6nhasonl\u00f3 alakzatok figyelhet\u0151k meg. <\/p>\r\n\r\n

A k\u00e1osz-elm\u00e9let fogalomk\u00e9szlet\u00e9hez tartoz\u00f3 frakt\u00e1lok olyan mint\u00e1zatok, melyek saj\u00e1t magukon bel\u00fcl, alacsonyabb szervez\u0151d\u00e9si szinteken is megism\u00e9tl\u0151dnek. A fogalmat Beno\u00eet Mandelbrot lengyel sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa matematikus 1975-ben dolgozta ki. El\u0151sz\u00f6r m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizeddel kor\u00e1bban, a gyapotpiac \u00e1ringadoz\u00e1sainak tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa k\u00f6zben tal\u00e1lkozott a jelens\u00e9ggel, amikor \u00e9szrevette, hogy egy h\u00f3nap v\u00e1ltakoz\u00e1sainak g\u00f6rb\u00e9je hasonl\u00edt az egy \u00e9vtizednyi v\u00e1ltoz\u00e1sok\u00e9hoz. K\u00e9s\u0151bb hasonl\u00f3 ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sekbe botlott m\u00e1s ter\u00fcleteken is: p\u00e9ld\u00e1ul a N\u00edlus szintj\u00e9nek egy heti mozg\u00e1sa nagyj\u00e1b\u00f3l \u00fagy fest a grafikonon, mint az egy \u00e9vsz\u00e1zadnyi szintk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek adatai. Ahogy 1977-es, The Fractal Geometry of Nature (A term\u00e9szet frakt\u00e1lis geometri\u00e1ja)<\/I> c. m\u0171v\u00e9ben Mandelbrot kifejti, sz\u00e1mos term\u00e9szetes k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben is tal\u00e1lkozhatunk \u00f6nhasonl\u00f3 alakzatokkal, k\u00f6zt\u00fck az agy idegh\u00e1l\u00f3zat\u00e1ban, a tengerpartok kanyarg\u00f3 vonalaiban, a h\u00f3pelyhek krist\u00e1lyszerkezet\u00e9ben vagy a felh\u0151k \u00e9s a hull\u00e1mok fodroz\u00f3d\u00e1s\u00e1ban. Ezek mellett l\u00e9teznek puszt\u00e1n matematikai frakt\u00e1lok is, mint amilyen a h\u00edres Mandelbrot-halmaz, \u00e9s ezek ak\u00e1r komplexebbek is lehetnek a legt\u00f6bb term\u00e9szetben tal\u00e1lhat\u00f3 testv\u00e9reikn\u00e9l \u2013 az ut\u00f3bbiakra ugyanis legink\u00e1bb a k\u00f6zepesen \u00f6sszetett form\u00e1k jellemz\u0151k.<\/p>\r\n\r\n

A term\u00e9szetes frakt\u00e1lok komplexit\u00e1s\u00e1nak \u00e9rt\u00e9ke 1,2 \u00e9s 1,6 k\u00f6z\u00e9 esik \u00e9s Taylor vizsg\u00e1latai azt \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg, hogy a Pollock-festm\u00e9nyek is hasonl\u00f3 \u201efrakt\u00e1ldimenzi\u00f3val\u201d rendelkeznek. Mindez azut\u00e1n der\u00fclt ki, hogy az oregoni kutat\u00f3 \u2013 aki fizikusi fokozata mellett fest\u00e9szetet \u00e9s pszichol\u00f3gi\u00e1t tanult \u2013 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel elemezte a fest\u0151 ismertebb csurgatott m\u0171veit: festm\u00e9nyenk\u00e9nt mintegy \u00f6tmilli\u00f3 mint\u00e1t hasonl\u00edtott \u00f6ssze. Sz\u00e1mos Pollock-ut\u00e1nzat vizsg\u00e1lata ellenben azt mutatta, hogy ezekre nem jellemz\u0151k a frakt\u00e1lis alakzatok \u2013 vagyis a l\u00e1tszatra hasonl\u00f3 k\u00e9pek a val\u00f3s\u00e1gban nagyon is elt\u00e9r\u0151 fr\u00f6csk\u00f6l\u00e9si technik\u00e1val k\u00e9sz\u00fclhettek. Arch\u00edv filmfelv\u00e9telek alapj\u00e1n Taylor \u00edgy \u00edrja le Pollock saj\u00e1tos alkot\u00f3i m\u00f3dszer\u00e9t: \u201dEl\u0151sz\u00f6r sz\u00e9tsz\u00f3rtan elhelyezked\u0151 szigeteket hozott l\u00e9tre a fest\u00e9knyal\u00e1bokb\u00f3l, majd hosszabbra ny\u00fajtott nyal\u00e1bokkal \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte azokat, fokozatosan egy s\u0171r\u0171 sz\u00f6v\u00e9s\u0171 frakt\u00e1lis fest\u00e9kh\u00e1l\u00f3ba s\u00fcllyesztve \u0151ket. Ezut\u00e1n sz\u00fcnetet tartott, majd napokon kereszt\u00fcl t\u00f6bbsz\u00f6r visszat\u00e9rt a festm\u00e9nyhez, gondosan \u00fajabb r\u00e9tegeket \u00e9p\u00edtve a kezdetire.\u201d Oskar B\u00e4tschmann sv\u00e1jci m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szerint ez az alkot\u00e1si folyamat \u2013 az akci\u00f3fest\u00e9szet \u201epurista felfog\u00e1s\u00e1val\u201d ellent\u00e9tben \u2013 a fest\u0151vel szemben az organikusan fejl\u0151d\u0151 m\u0171vet helyezi el\u0151t\u00e9rbe: \u201eAz egyes mozdulatok az alattuk fekv\u0151 nyomokra v\u00e1laszolnak, s\u0171r\u00edtik \u0151ket, azt ragadj\u00e1k meg, ahova a nyomok keresztez\u00e9sei \u00e9s s\u0171r\u0171s\u00f6d\u00e9sei hajtj\u00e1k \u0151ket. Ezekb\u0151l bomlik ki az elk\u00e9pzel\u00e9s, amellyel a fest\u0151 kezdetben m\u00e9g nem rendelhetett, ezek vezetik a mozg\u00e1sokat annak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, ami el\u0151 k\u00edv\u00e1nkozik j\u00f6nni. A m\u0171 azzal, hogy kezdi meghat\u00e1rozni a fest\u0151 mozg\u00e1sait, kezd leszakadni a fest\u0151r\u0151l.\u201d Taylor szerint Pollock ahelyett, hogy puszt\u00e1n a term\u00e9szet form\u00e1it m\u00edmelte volna, \u201ea term\u00e9szet nyelv\u00e9t \u2013 a frakt\u00e1lokat \u2013 adopt\u00e1lta saj\u00e1t mint\u00e1i megform\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz.\u201d<\/p>\r\n\r\n

Nemcsak a m\u0171v\u00e9szetkritika rokon\u00edtotta m\u00e1r a fest\u0151 k\u00e9peit az organicista eszt\u00e9tik\u00e1val \u00e9s a vitalista filoz\u00f3fi\u00e1val, de form\u00e1i a term\u00e9szettud\u00f3sok figyelm\u00e9t is t\u00f6bb \u00edzben felkeltett\u00e9k. 1958-ban a sv\u00e1jci S.A. Geigy mikrobiol\u00f3giai c\u00e9g ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st szervezett a baseli Kunsthall\u00e9ban \u201eKunst und Naturform\u201d (\u201eForma a m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s a term\u00e9szetben\u201d)<\/I> c\u00edmmel, mely absztrakt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokat \u00e1ll\u00edtott p\u00e1rhuzamba mikroszkopikus felv\u00e9telekkel. A t\u00e1rlat kur\u00e1torai Pollock Cathedral (Sz\u00e9kesegyh\u00e1z)<\/I> c. 1947-es festm\u00e9ny\u00e9t egy emberi agysejteket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fot\u00f3 500-szoros nagy\u00edt\u00e1sa mellett mutatt\u00e1k be. A hasonl\u00f3 all\u00fazi\u00f3k nem hi\u00e1nyoznak mag\u00e1nak a fest\u0151nek a nyilatkozataib\u00f3l sem. \u201eEngem a term\u00e9szet ritmusai foglalkoztatnak\u201d \u2013 sz\u00f3l egy, az ut\u00f3bbi id\u0151ben gyakran id\u00e9zett gondolata, m\u00edg egy interj\u00faban egyenesen kijelentette: \u201e\u00c9n vagyok a term\u00e9szet.\u201d <\/p>\r\n\r\n

Az ut\u00f3bbit a vissz\u00e1j\u00e1ra ford\u00edtva Taylor egyszer mag\u00e1t a term\u00e9szetet pr\u00f3b\u00e1lta meg Pollock-k\u00e9pek fest\u00e9s\u00e9re b\u00edrni. Nagy-Britanni\u00e1ban folytatott k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n 1994-ben fa\u00e1gakb\u00f3l \u00e9p\u00edtett egy l\u00e9gmozg\u00e1sokkal m\u0171k\u00f6dtetett fest\u0151ing\u00e1t, mely a Yorkshire-i l\u00e1pvid\u00e9k szeleinek kit\u00e9ve absztrakt expresszionista k\u00e9peket gener\u00e1lt. Taylor kor\u00e1bbi tanulm\u00e1nyaib\u00f3l m\u00e1r tudta, hogy a sz\u00e9ll\u00f6k\u00e9sek frakt\u00e1lis mint\u00e1kat fognak k\u00f6vetni. \u201eA festm\u00e9ny l\u00e1tv\u00e1nya azt az \u00e9rz\u00e9st keltette, hogy a Jackson Pollock k\u00f6r\u00fcli rejt\u00e9lyek hely\u00fckre ker\u00fclnek \u2013 \u00fagy t\u0171nt, hogy a sz\u00e9l Pollockot festett\u201d \u2013 eml\u00e9kszik vissza egy tanulm\u00e1ny\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

Mivel Pollock p\u00e1ly\u00e1ja el\u0151rehaladt\u00e1val a \u201ecsurgatott festm\u00e9nyekben\u201d megb\u00fav\u00f3 frakt\u00e1lok egyre \u00f6sszetettebbek lettek, Taylor egy Pollock-festm\u00e9ny pontos \u00e9vj\u00e1rat\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra is alkalmasnak tartja elemz\u00e9si technik\u00e1j\u00e1t. Az, hogy a k\u00e9s\u0151bbi kelet\u0171 festm\u00e9nyek frakt\u00e1ljai nagyobb komplexit\u00e1st mutatnak, de csak ritk\u00e1n l\u00e9pik \u00e1t a term\u00e9szetes form\u00e1khoz m\u00e9g k\u00f6zel es\u0151 1,7-es \u00e9rt\u00e9ket, tov\u00e1bbi vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sokra k\u00e9sztette a f\u00e1radhatatlan Pollock- \u00e9s frakt\u00e1lkutat\u00f3t. Taylor ez\u00fattal a Gestalt-pszichol\u00f3gia, azaz alakl\u00e9lektan perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l k\u00f6zel\u00edtette meg a probl\u00e9m\u00e1t, l\u00e9nyeg\u00e9ben tov\u00e1bb\u00e9p\u00edtve azt a gondolatot, amit Pollock egyik bar\u00e1tja, Ruebin Kadish fogalmazott meg: \u201eSzerintem az egyik legfontosabb k\u00e9rd\u00e9s Pollock munk\u00e1i kapcs\u00e1n nem annyira az, hogy mit n\u00e9z\u00fcnk, hanem az, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik vel\u00fcnk, amikor egy m\u0171v\u00e9t szeml\u00e9lj\u00fck.\u201d A frakt\u00e1lok eszt\u00e9tikai hat\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1hoz Taylor szerkesztett egy \u00fajabb, ez\u00fattal elektronikus \u2013 Pollockizer n\u00e9vre keresztelt \u2013 fest\u0151ing\u00e1t, mely egyar\u00e1nt k\u00e9pes volt frakt\u00e1lokat tartalmaz\u00f3 \u00e9s azokt\u00f3l mentes k\u00e9pek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az \u00edgy keletkezett, els\u0151re nehezen megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 alkot\u00e1sokr\u00f3l 120 f\u0151 v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t m\u00e9rte f\u00f6l. A k\u00eds\u00e9rletb\u0151l az der\u00fclt ki, hogy az emberek 95 sz\u00e1zal\u00e9ka kellemesebbnek tal\u00e1lja az \u00f6nhasonl\u00f3 alakzatokat tartalmaz\u00f3 csurgatott festm\u00e9nyeket. Tov\u00e1bbi, a k\u00f6zelm\u00faltban v\u00e9gzett pszichol\u00f3giai k\u00eds\u00e9rletek arra is f\u00e9nyt der\u00edtettek, hogy az ember a term\u00e9szetre jellemz\u0151 frakt\u00e1ldimenzi\u00f3k l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t tetszet\u0151sebbnek tartja m\u00e1s \u00e9rt\u00e9kekn\u00e9l. Ez Taylor szerint magyar\u00e1zatot ad arra is, hogy maga Pollock 10 \u00e9ves \u201ecsurgat\u00e1sos korszaka\u201d sor\u00e1n mi\u00e9rt maradt a term\u00e9szetes frakt\u00e1lok eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1n\u00e1l.<\/p>\r\n\r\n

A fizikus els\u0151 kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeit Pollockr\u00f3l a Nature term\u00e9szettudom\u00e1nyos foly\u00f3iratban publik\u00e1lta 1999-ben, amit nem kis m\u00e9diavisszhang k\u00f6vetett. 2006 febru\u00e1rj\u00e1ban Taylor \u00fajra szalagc\u00edmekre ker\u00fclt, miut\u00e1n a Pollock-festm\u00e9nyek eredetis\u00e9g\u00e9t vizsg\u00e1l\u00f3 Pollock-Krasner Alap\u00edtv\u00e1ny felk\u00e9rte a tud\u00f3st n\u00e9h\u00e1ny festm\u00e9ny elemz\u00e9s\u00e9re abb\u00f3l a 32-b\u0151l, amelyek 2002-ben ker\u00fcltek el\u0151 a sv\u00e1jci sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Herbert Matter (1907-1984) fot\u00f3m\u0171v\u00e9sz \u00e9s grafikus hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l. A vizsg\u00e1lt mint\u00e1b\u00f3l Taylor hatr\u00f3l \u00e1llap\u00edtotta meg azt, hogy azok minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint nem Pollock-alkot\u00e1sok – ezek k\u00f6z\u00fcl h\u00e1romr\u00f3l k\u00e9s\u0151bbi vizsg\u00e1latok ut\u00e1n az is kider\u00fclt, olyan fest\u00e9kanyagb\u00f3l k\u00e9sz\u00fcltek, melyek csak hossz\u00fa id\u0151vel Pollock hal\u00e1la ut\u00e1n ker\u00fcltek kereskedelmi forgalomba.<\/p>\r\n\r\n

2006 november\u00e9ben a Case Western Reserve University (Cleveland, Ohio) k\u00e9t fizikusa a Nature has\u00e1bjain k\u00f6z\u00f6lt tanulm\u00e1nyukban szembesz\u00e1lltak oregoni kolleg\u00e1juk elm\u00e9let\u00e9vel. \u00c9rvel\u00e9s\u00fck a frakt\u00e1lelm\u00e9let egy \u00e9vtizedes vit\u00e1j\u00e1ra vezethet\u0151 vissza: nevezetesen arra, hogy a frakt\u00e1l pontos fogalm\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban a term\u00e9szettud\u00f3sok a mai napig nem jutottak konszenzusra. M\u00edg ugyanis a geometri\u00e1ban az \u00f6nhasonl\u00f3 alakzatok v\u00e9gtelen sz\u00e1mban megism\u00e9tl\u0151dhetnek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerkezeti szintek k\u00f6zt, addig a term\u00e9szetben ugyanez csak egy korl\u00e1tozott tartom\u00e1nyon bel\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nhet meg. Vagyis a brit tengerpart nagyl\u00e9pt\u00e9k\u0171 rajzolatai hi\u00e1ba k\u00f6sz\u00f6nnek vissza egyre r\u00f6videbb \u00e9s r\u00f6videbb partszakaszokon bel\u00fcl, a m\u00e9retar\u00e1nyok nem cs\u00f6kkenthet\u0151k a v\u00e9gtelens\u00e9gig, mert el\u0151bb-ut\u00f3bb eljutunk a szikl\u00e1k \u00e9s homokszemcs\u00e9k \u2013 a kor\u00e1bbi szintekt\u0151l elt\u00e9r\u0151 \u2013 molekul\u00e1ris szerkezet\u00e9hez. Abban a k\u00e9rd\u00e9sben pedig, hogy h\u00e1ny nagys\u00e1grendbeli ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s legyen annak a krit\u00e9riuma, hogy egy minta frakt\u00e1lis-e vagy sem, eddig nem sz\u00fcletett tudom\u00e1nyos megegyez\u00e9s.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9t tud\u00f3s szerint Taylor egy t\u00falzottan \u00e1ltal\u00e1nos frakt\u00e1l-defin\u00edci\u00f3t vett alapul, amely m\u00e1r az eg\u00e9szen kis szintsk\u00e1l\u00e1n ism\u00e9tl\u0151d\u0151 alakzatokat is \u00f6nhasonl\u00f3 form\u00e1knak tekinti. Ilyenek pedig olyan gyakran akadnak a term\u00e9szetben \u00e9s a m\u0171v\u00e9sztben is, hogy szinte b\u00e1rminek be lehet bizony\u00edtani a frakt\u00e1lis mivolt\u00e1t. Taylor azzal v\u00e9dekezett, hogy \u0151 maga olyan nagys\u00e1grendbeli ism\u00e9tl\u0151d\u00e9seket vizsg\u00e1lt, amelyek \u201ekonzisztensek m\u00e1s frakt\u00e1l-kutat\u00e1sokkal\u201d, de a Case Western kutat\u00f3i, t\u00f6bbekkel egyetemben az ut\u00f3bbiak \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t is k\u00e9ts\u00e9gbe vonj\u00e1k. A vit\u00e1hoz Taylor p\u00e1rtj\u00e1n hozz\u00e1sz\u00f3l\u00f3 Beno\u00eet Mandelbrot amellett sz\u00e1llt s\u00edkra, hogy Pollock festm\u00e9nyei frakt\u00e1lis alakzatokat tartalmaznak. Igaz, amennyiben hihet\u00fcnk a Science News amerikai hetilap besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1nak, a Yale-professzor mind\u00f6ssze annyival t\u00e1masztotta al\u00e1 \u00e9rvel\u00e9s\u00e9t, hogy maga \u201enagy tapasztalatokra tett szert az ilyen strukt\u00far\u00e1kat illet\u0151en.\u201d Miut\u00e1n az ohi\u00f3i du\u00f3 a vizsg\u00e1lt mint\u00e1t is t\u00fal sz\u0171knek tal\u00e1lta az \u00e1ltaluk t\u00e1madott elm\u00e9let \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9hez \u2013 a t\u00f6bb mint 180 csurgatott festm\u00e9nyb\u0151l Taylor 17-et elemzett sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel \u2013 a tetemre h\u00edvott tud\u00f3s bejelentette: munk\u00e1j\u00e1t sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban \u00e1ll t\u00f6bb festm\u00e9nyre is kiterjeszteni \u00e9s tov\u00e1bbi frakt\u00e1lelemz\u00e9si m\u00f3dszerek alkalmaz\u00e1s\u00e1t is tervezi.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n\r\nIrodalomjegyz\u00e9k\r\n\r\n

B\u00e4tschmann, Oskar. Bevezet\u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti hermeneutik\u00e1ba. K\u00e9pek elemz\u00e9se<\/I>. Ford. Bacs\u00f3 B\u00e9la \u00e9s R\u00e9nyi Andr\u00e1s. Budapest, Corvina, 1998.<\/p>\r\n

\u201eBoston College McMullen Museum of Art Exhibition Explores Acclaimed Artist Jackson Pollock’s Association with Photographer Herbert Matter”, The McMullen Museum of Art at Boston College<\/I>, 2007. szeptember 1., URL: http:\/\/www.bc.edu\/bc_org\/avp\/cas\/artmuseum\/press\/pollock-matters.html<\/a><\/p>\r\n

\u201eHarvard Analysis Casts Doubt on Works Said to Be Pollocks\u201d New York Times<\/I>, 2007. janu\u00e1r 30., URL: http:\/\/www.nytimes.com\/2007\/01\/30\/us\/30pollock.html<\/a><\/p>\r\n

Ouellette, Jennifer. „Pollock’s Fractals”, Discover Magazine<\/I>, 2001. janu\u00e1r 11.
URL: http:\/\/discovermagazine.com\/2001\/nov\/featpollock<\/a><\/p>\r\n

Rehmeyer, Julie J. „Fractal or Fake?”, Science News<\/I>, 2007. febru\u00e1r 24., 122. o.,
URL: http:\/\/www.sciencenews.org\/articles\/20070224\/bob9.asp<\/a><\/p>\r\n

Schreyach, Michael. „I am nature”, Apollo<\/I>, 2007. j\u00falius-augusztus,
URL: http:\/\/www.apollo-magazine.com\/issue\/july-and-august-2007\/71129\/i-am-nature.thtml<\/a><\/p>\r\n

Taylor, Richard. „Personal reflections on Jackson Pollock’s fractal paintings”, Hist\u00f3ria, Ci\u0119ncias, Sa\u00fade-Manguinhos<\/I>, Oct 2006, vol.13, p.109-123.,
URL: http:\/\/www.scielo.br\/scielo.php?pid=S0104-59702006000500007&script=sci_arttext<\/a><\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban egy k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00fajra r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtotta a figyelmet arra az elm\u00e9letre, mely \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket felt\u00e9telez Jackson Pollock absztrakt expresszionista fest\u00e9szete \u00e9s a k\u00e1osz-elm\u00e9let k\u00f6z\u00f6tt. A szeptembert\u0151l az \u00e9v v\u00e9g\u00e9ig a McMullen Modern M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban (Chestnut Hill, Massachusetts) l\u00e1togathat\u00f3, Pollock \u00e9s Herbert Matter fot\u00f3m\u0171v\u00e9sz-garfikus munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak tal\u00e1lkoz\u00e1sait szeml\u00e9ltet\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ugyanis k\u00fcl\u00f6n szekci\u00f3t szentel azoknak az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630488,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400541","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400541","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400541"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400541\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630488"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400541"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400541"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400541"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}