{"id":400565,"date":"2008-04-08T22:00:00","date_gmt":"2008-04-08T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400565"},"modified":"2008-04-08T22:00:00","modified_gmt":"2008-04-08T22:00:00","slug":"nezunk-mint-a-moziban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/nezunk-mint-a-moziban\/","title":{"rendered":"N\u00e9z\u00fcnk, mint a moziban"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

  <\/p>\r\n

Az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9n Doug Hall \u00e9s Sally Jo Fifer m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek af\u00f6l\u00f6tt lament\u00e1ltak, hogy a videom\u0171v\u00e9szetek ellen\u00e1llnak a tudom\u00e1ny\u00e1g hagyom\u00e1nyos kateg\u00f3ri\u00e1i szerinti besorol\u00e1snak. [1]<\/a> Ezzel szinte egyid\u0151ben olyan kritikusok, mint Fredric Jameson [2]<\/a> \u00e9s Sean Cubitt [3]<\/a> azt hangoztatt\u00e1k, hogy nem \u00e1ll rendelkez\u00e9sre olyan \u201evideoelm\u00e9let\u201d, amely alkalmas lenne a m\u0171v\u00e9szeti \u00e1ggal foglalkoz\u00f3 kritika megalapoz\u00e1s\u00e1ra \u2013 pedig ekkor m\u00e1r jav\u00e1ban t\u00e9nykedett a videom\u0171v\u00e9szek m\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3ja is.<\/p>\r\n\r\n

A paradigm\u00e1k el\u0151tti \u00e1llapotoknak ez a fogalmi k\u00e9pl\u00e9kenys\u00e9ge k\u00f6sz\u00f6nt vissza a Ludwig M\u00fazeum Minden mozi!<\/I> c\u00edm\u0171, az int\u00e9zm\u00e9ny film- \u00e9s videogy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l v\u00e1logatott, h\u00e1rom \u00e9vtized munk\u00e1ib\u00f3l mer\u00edt\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n. A mintegy 20 m\u0171vet bemutat\u00f3 t\u00e1rlat c\u00e9lja nem a m\u0171faj t\u00f6rt\u00e9neti szakaszainak, tematikus programjainak vagy formai ir\u00e1nyzatainak \u00e9les elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9se volt, hanem a gy\u0171jtem\u00e9ny \u201elegjav\u00e1nak\u201d prezent\u00e1l\u00e1sa, id\u0151z\u00edt\u00e9sben \u00e9s valamennyire a kur\u00e1tori koncepci\u00f3ban is kapcsol\u00f3dva a 39. Magyar Filmszeml\u00e9hez.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s aprop\u00f3j\u00e1t els\u0151dlegesen az adta, hogy a tavaly novemberben rendezett F\u00f3kuszban a gy\u0171jtem\u00e9ny<\/I> c. v\u00e1logat\u00e1son nem jutott hely a mozg\u00f3k\u00e9pes alkot\u00e1soknak, \u00edgy azok bemutat\u00e1sa az idei \u00e9vre maradt. Az \u00e1llom\u00e1ny 36 ilyen munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6zel a fele ker\u00fclt a ki\u00e1ll\u00edtott anyagba, melyeket tov\u00e1bbi let\u00e9tbe helyezett m\u0171vek \u00e9s egy vend\u00e9gmunka (Fliegauf Benedek: Tej\u00fat, 2007) eg\u00e9sz\u00edtettek ki.<\/p>\r\n\r\n

B\u00e1r a m\u0171vek kronol\u00f3gi\u00e1ja 1978-ig ny\u00falik vissza, m\u00e9gis nehezen olvashat\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszefoglal\u00e1snak ez a bemutat\u00f3. Egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert a munk\u00e1k k\u00f6zel h\u00e1romnegyede az ezredfordul\u00f3 ut\u00e1ni \u00e9vekb\u0151l sz\u00e1rmazik, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 sz\u00f6vegek az egyes m\u0171veket leggyakrabban az alkot\u00f3 \u00e9letm\u0171v\u00e9ben, \u00e9s nem egy sz\u00e9lesebb m\u0171v\u00e9szet- esetleg kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti keretben helyezik el. \u00cdgy a t\u00e1rlat az \u00e1tfog\u00f3 ig\u00e9ny\u0171 historiz\u00e1l\u00e1s helyett egy sz\u0171kebb keresztmetszetet mutat a kort\u00e1rs hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi videomuv\u00e9szetr\u0151l \u00e9s k\u00eds\u00e9rleti filmr\u0151l. Ez\u00e9rt mi is ezen a nyomvonalon indulva k\u00eds\u00e9relt\u00fck meg azonos\u00edtani a m\u0171vekben visszat\u00e9r\u0151en megjelen\u0151, \u00edgy a jelenben prioriz\u00e1ltnak tetsz\u0151 t\u00e9m\u00e1kat.<\/p>\r\n\r\n

Hibrid identit\u00e1sok, hibrid kult\u00far\u00e1k<\/B><\/p>\r\n\r\n

Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtized kultur\u00e1lis elm\u00e9lete \u00e9s gyakorlata is nagy figyelmet szentelt a hibrid identit\u00e1s fogalm\u00e1nak. A kritikai kult\u00farakutat\u00e1sban (cultural studies<\/I>) a hibridit\u00e1s koncepci\u00f3ja leggyakrabban az identit\u00e1st meghat\u00e1roz\u00f3 kateg\u00f3ri\u00e1k \u2013 az etnikum, a faj \u00e9s a nemzetis\u00e9g vagy a t\u00e1rsadalmi nem \u2013 kapcs\u00e1n jelenik meg (Homi K. Bhaba, Jan Nederveen Pieterse, Robert J.C. Young), de az olyan hat\u00e1rkonstrukci\u00f3k rev\u00edzi\u00f3j\u00e1ban is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a term\u00e9szet \u00e9s a kult\u00fara oppoz\u00edci\u00f3ja (Donna J. Haraway). [4]<\/a> [5]<\/a> [6]<\/a> A \u201ek\u00f6ztess\u00e9g\u201d problematik\u00e1ja ugyan\u00edgy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetek fogalmi horizontj\u00e1n is felt\u0171nt, amit j\u00f3l szeml\u00e9ltet, hogy a 2005-\u00f6s, Living in Paradox<\/I> alc\u00edmet visel\u0151 Ars Electronica fesztiv\u00e1l a hibrid kult\u00fara koncepci\u00f3ja k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fclt. Itthon nemr\u00e9g a sz\u0171kebb, geopolitikai \u00e9rtelemben vett hibrid kultur\u00e1lis identit\u00e1s volt a t\u00e9m\u00e1ja az Ernst M\u00fazeum GPS – Ismeretlen szc\u00e9na<\/I><\/a> c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak. A fogalmat a Minden mozi!<\/I> t\u00f6bb alkot\u00e1sa is tematiz\u00e1lja, hol k\u00f6zvetlen\u00fcl, hol \u00e1tt\u00e9telesebben utalva a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3, m\u00e1ra klasszikuss\u00e1 v\u00e1lt diskurzusokra.<\/p>\r\n\r\n

H\u00e1mos Guszt\u00e1v \u00e9s Katja Pratschke Fremdk\u00f6rper\/Elcser\u00e9lt testek<\/I><\/a> (2001) c. install\u00e1ci\u00f3ja egy h\u00e1rom falat bet\u00f6lt\u0151 fotoreg\u00e9nyb\u0151l \u00e9s k\u00e9t videointerj\u00fab\u00f3l \u00e1ll\u00f3 install\u00e1ci\u00f3, mely Thomas Mann \u201eElcser\u00e9lt fejek\u201d c\u00edm\u0171, egy indiai mes\u00e9n alapul\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9nek feldolgoz\u00e1sa. A t\u00f6rt\u00e9net k\u00e9t f\u0151h\u0151se k\u00e9t bar\u00e1t, az intellektu\u00e1lis alkat\u00fa Jan \u00e9s a testis\u00e9get k\u00e9pvisel\u0151 Jon, akik mindketten Marie-ba szerelmesek. Egy s\u00falyos aut\u00f3baleset sor\u00e1n mindk\u00e9t f\u00e9rfi feje lev\u00e1lik nyak\u00e1r\u00f3l. Az orvosok ugyan id\u0151ben vissza tudj\u00e1k varrni azokat, \u00e1m a testeket elcser\u00e9lik, \u00edgy Jan kor\u00e1bbi teste Jon \u00f6ntudat\u00e1val \u00e9led \u00fajra \u00e9s ford\u00edtva. A k\u00e9t f\u00e9rfi kevert identit\u00e1sa megv\u00e1laszolatlanul hagyja t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy az egyik\u00fck elm\u00e9je \u00e1ltal vez\u00e9relt, \u00e1m a m\u00e1sik g\u00e9njeit hordoz\u00f3 test \u00e1ltal nemzett gyermek melyik\u00fck ut\u00f3da lesz. M\u00edg az eredeti indiai t\u00f6rt\u00e9net ak\u00e1r hindu tanmesek\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151 az egy\u00e9ni \u00e9s a vil\u00e1gl\u00e9lek egys\u00e9g\u00e9r\u0151l, a H\u00e1mos-Pratschke p\u00e1ros m\u0171ve a descartes-i dualizmus elmefiloz\u00f3fiai probl\u00e9m\u00e1ival \u00e9s a 21. sz\u00e1zad azokra \u00e9p\u00fcl\u0151, val\u00f3s tudom\u00e1nyetikai \u00e9s jogi k\u00e9rd\u00e9seivel is szembes\u00edt.<\/p>\r\n\r\n

Az egyik felv\u00e9telen megsz\u00f3lal\u00f3 Robert J. White idegseb\u00e9sz az 1970-es \u00e9vekben maga is v\u00e9gzett majmokon fejtranszplant\u00e1ci\u00f3s k\u00eds\u00e9rleteket. Az etikailag m\u00e1ig er\u0151sen vitatott m\u0171t\u00e9tek sor\u00e1n az \u00e1t\u00fcltetett \u00e1llatfej r\u00f6vid ideig \u00e9letben is tarthat\u00f3, azonban az \u00faj test a gerincvel\u0151 s\u00e9r\u00fcl\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben teljesen b\u00e9na marad. White interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban az emberi identit\u00e1s hat\u00e1rvonalai egybeesnek az agy\u00e9val, ez\u00e9rt szerinte H\u00e1mos\u00e9k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben az tekinthet\u0151 ap\u00e1nak, aki az ut\u00f3dnemz\u00e9sr\u0151l d\u00f6nt \u00e9s, b\u00e1r m\u00e1s test\u00e9vel, de v\u00e9grehajtja azt. A kartezi\u00e1nus test gondolat\u00e1val szemben foglal \u00e1ll\u00e1st Hinderk Emrich neurol\u00f3gus-filoz\u00f3fus a m\u00e1sik vide\u00f3n, aki szerint az egy\u00e9n tudata soha nem v\u00e1laszthat\u00f3 el saj\u00e1t \u201etesteml\u00e9keit\u0151l\u201d, szem\u00e9lyes l\u00e9ttapasztalat\u00e1nak empirikus alapjait\u00f3l, felid\u00e9zve ezzel Merleau-Ponty elm\u00e9let\u00e9t a test-szubjektumr\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n

A szubjektum \u00e9s test viszony\u00e1ra Merleau-Ponty fenomenol\u00f3gi\u00e1ja ut\u00e1n, de m\u00e9g N. Katherine Hayles ugyanazt felid\u00e9z\u0151 poszthumanista diskurzusa el\u0151tt a posztmodern \u00e9s a feminista kritika ir\u00e1ny\u00edtott jelent\u0151s figyelmet, a hangs\u00falyt a szubjektum \u201etesti megalapozotts\u00e1gr\u00f3l\u201d (embodiment<\/I>) a kult\u00far\u00e1ba bel\u00e9pett, kultur\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt test (culturized body<\/I>) szemiotik\u00e1ja fel\u00e9 tolva. N\u00e9meth Hajnal Face fo Face<\/I> (Szemt\u0151l szemben<\/I>) c. 2000-es munk\u00e1ja a n\u0151i szubjektum t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3j\u00e1t teszi l\u00e1that\u00f3v\u00e1 egy alapjaiban a patriarch\u00e1lis hatalomgyakorl\u00e1sra berendezett vil\u00e1gban, melynek metafor\u00e1j\u00e1ul a m\u0171ben egy f\u00e9rfimosd\u00f3 szolg\u00e1l. A videoklipek ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t id\u00e9z\u0151 k\u00e9pek egy \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g\u00e9ben elt\u00e1rgyias\u00edtott, a f\u00e9rfivil\u00e1gban tehetetlens\u00e9gre \u00edt\u00e9lt n\u0151 identit\u00e1s\u00e1t \u00e1ll\u00edtj\u00e1k szembe az ugyanott magabiztos, privil\u00e9giumokkal rendelkez\u0151 f\u00e9rfi\u00e9val. A t\u00e1rsadalmi nem performat\u00edv jelleg\u00e9t hangs\u00falyozza, hogy a videom\u0171ben megjelen\u0151 f\u00e9rfit is n\u0151 alak\u00edtja. A cross-dressing szerepe itt a szubverz\u00edv t\u00e1rsadalomkritika, mint ahogy Judith Butler \u00e9rvel\u00e9se szerint a drag-performansz is a par\u00f3dia eszk\u00f6z\u00e9vel dolgoz\u00f3 politikai aktivizmus. [7]<\/a><\/p>\r\n\r\n

A hibrid kult\u00farform\u00e1k k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fcl R\u00e9v\u00e9sz L. L\u00e1szl\u00f3 Twice Around Eight<\/I> (K\u00e9tszer nyolc k\u00f6r\u00fcl<\/I>, 2005) c. munk\u00e1ja is. A vide\u00f3n az alkot\u00f3 a d\u00e9lkelet-olaszorsz\u00e1gi, Andria melletti Castel del Mont\u00e9t j\u00e1rja k\u00f6rbe k\u00edv\u00fclr\u0151l, mialatt a kamera az \u00e9p\u00fcletnek h\u00e1tat ford\u00edtva v\u00e9gig a k\u00f6rnyez\u0151 t\u00e1jat \u00e9s az \u00e9gboltot p\u00e1szt\u00e1zza. A felv\u00e9telekre r\u00e1vet\u00edtve megjelenik a 13. sz\u00e1zadi \u00e9p\u00fclet nyolccs\u00facs\u00fa alaprajz\u00e1nak v\u00e1zlata, amit hasonl\u00f3 geometri\u00e1j\u00fa vizu\u00e1lis effektek is k\u00f6vetnek. Az arabeszk hat\u00e1s\u00fa mot\u00edvumok az \u00e9p\u00fclet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek iszl\u00e1m gy\u00f6kereit hangs\u00falyozz\u00e1k: a kast\u00e9lyt az arab vil\u00e1ggal j\u00f3 kapcsolatot \u00e1pol\u00f3, ez\u00e9rt az egyh\u00e1zzal is konfront\u00e1ci\u00f3t v\u00e1llal\u00f3 II. Frigyes n\u00e9met-r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9p\u00edttette.<\/p>\r\n\r\n

A Nyugat alkonya<\/B><\/p>\r\n\r\n

A Nyugat \u00e9s a K\u00f6zel-Kelet, illetve a glob\u00e1lis \u201e\u00c9szak \u00e9s D\u00e9l\u201d k\u00f6zti t\u00e1rsadalmi-kultur\u00e1lis szakad\u00e9k sz\u00e9lesed\u00e9nek idej\u00e9n idealista gesztusnak hat a k\u00e9t kult\u00fara harmonikus pillanatinak felid\u00e9z\u00e9se, \u00edgy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet l\u00e1t\u00f3mezej\u00e9ben is gyakrabban t\u0171nnek f\u00f6l a jelenkori konfliktusok. Sug\u00e1r J\u00e1nos Az analfab\u00e9ta \u00edr\u00f3g\u00e9pe<\/I> c. videom\u0171v\u00e9ben (2001) fegyverropog\u00e1sra eml\u00e9keztet\u0151 dobsz\u00f3lamokat hallunk, mik\u00f6zben a k\u00e9perny\u0151n \u00e1ll\u00f3k\u00e9peket l\u00e1tunk a harmadik vil\u00e1gbeli orsz\u00e1gok fegyveres megmozdul\u00e1sair\u00f3l. Az egym\u00e1sba \u00e1ttun\u0151 dokumentumfot\u00f3kat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 struktur\u00e1lis elem a k\u00e9penk\u00e9nt v\u00e1ltozatlan kalasnyikov g\u00e9pfegyver. A besz\u00e9des c\u00edm\u0171 munka nem csak arra eml\u00e9keztet, hogy vannak olyan t\u00e1rsadalmak, melyek m\u00e9g nem jutottak t\u00fal a Nyugaton a 20. sz\u00e1zadban lezajlott ter\u00fcleti konfliktusokon \u00e9s oszt\u00e1lyharcokon. Az is megfogalmaz\u00f3dik benn\u00fck, hogy ezeknek az \u00e1llamoknak a kezd\u0151d\u0151 iparosod\u00e1s\u00e1t l\u00e1tsz\u00f3lag nem k\u00eds\u00e9ri olyan tud\u00e1sforradalom, amely el\u0151seg\u00edthetn\u00e9 az \u201e\u00e9gt\u00e1jak\u201d p\u00e1rbesz\u00e9d\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

William J. T. Mitchell m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szerint a 2001. szeptember 11-i terrort\u00e1mad\u00e1sok igazi c\u00e9lja k\u00e9prombol\u00e1s volt \u00e9s \u00faj k\u00e9pek be\u00edr\u00e1sa a nyugati t\u00e1rsadalmak vizu\u00e1lis eml\u00e9kezet\u00e9be. [8]<\/a> Az k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a t\u00e1mad\u00f3k sikerrel j\u00e1rtak \u00faj kultur\u00e1lis tartalmak gener\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, hisz a Nyugat \u00e9s az iszl\u00e1m vil\u00e1g viszonya \u2013 mint ahogy a Nyugat ebb\u0151l fakad\u00f3 bels\u0151 konfliktusainak elemz\u00e9se is \u2013 \u00faj priorit\u00e1sokat jel\u00f6lt ki a nyugati kort\u00e1rs kult\u00fara sz\u00e1m\u00e1ra. J\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi ezt az, hogy a New York-i Museum of Modern Art manhattani k\u00f6zpontj\u00e1nak k\u00e9t \u00e9ves fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en az int\u00e9zm\u00e9ny els\u0151 tematikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa (SAFE: Design Takes On Risk<\/I>) a politik\u00e1ban \u00e9s a k\u00f6zgondolkod\u00e1sban egyar\u00e1nt el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt biztons\u00e1g fogalma k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fclt.<\/p>\r\n\r\n

Az ott ki\u00e1ll\u00edtott munk\u00e1khoz hasonl\u00f3an szint\u00e9n egy \u00fajfajta fenyegetetts\u00e9g\u00e9rzet traum\u00e1j\u00e1t fogalmazza meg Laurie Anderson From the Air<\/I> (A leveg\u0151b\u0151l<\/I>, 2007) c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3ja is, a szerz\u0151 At the Shrink\u2019s<\/I> (A pszichol\u00f3gusn\u00e1l<\/I>, 1975-77) c\u00edm\u0171 darabj\u00e1nak fel\u00faj\u00edtott v\u00e1ltozata. A nem v\u00e1szonra, hanem t\u00e1rgyra vet\u00edtett m\u0171ben Anderson t\u0151le megszokott m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9netet mes\u00e9l. A m\u0171v\u00e9szt reprezent\u00e1l\u00f3, fotelben \u00fcl\u0151 agyagfigur\u00e1ra egy szuper 8-as felv\u00e9tel \u0151t mag\u00e1t projekt\u00e1lja, ahogy egy, a kaliforniai hegyekben tett kir\u00e1ndul\u00e1s\u00e1r\u00f3l mes\u00e9l, mely sor\u00e1n kuty\u00e1j\u00e1t kesely\u0171k pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megt\u00e1madni. A v\u00e1rosi biztons\u00e1ghoz szokott \u00e1llat el\u0151sz\u00f6r tapasztalta meg a hal\u00e1lf\u00e9lelmet \u00e9s meg\u00e9rtette, hogy onnant\u00f3l \u00faj, a sz\u00e1m\u00e1ra addig felfedezetlen vertik\u00e1lis dimenzi\u00f3b\u00f3l \u00e9rkez\u0151 vesz\u00e9lyforr\u00e1sokkal kell szemben\u00e9znie. Anderson a New York-iak arc\u00e1n l\u00e1tta ugyanezt a r\u00e9m\u00fcletet, mik\u00f6zben a WTC-tornyok f\u00fcst\u00f6lg\u0151, omladoz\u00f3 csonkjaira meredtek.<\/p>\r\n\r\n

\u201eMeghalt a video, \u00e9ljen a film!\u201d<\/B><\/p>\r\n\r\n

Michael Rush monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban a videom\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek akkori, 1999-es v\u00e9gpontj\u00e1t a filmm\u0171v\u00e9szettel val\u00f3 konvergeci\u00e1ja jelentette, ami olyan elemek t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9ben v\u00e1lt nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1, mint a gondosan megkompon\u00e1lt l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1g vagy az eg\u00e9szfalas kivet\u00edt\u00e9s. Antonioni h\u00edres, a filmm\u0171v\u00e9szet alkony\u00e1t j\u00f6vend\u00f6l\u0151 kijelent\u00e9s\u00e9vel \u2013 \u201eMeghalt a film, \u00e9ljen a video!\u201d \u2013 szemben Rush a \u201efilmprodukci\u00f3s elemek\u201d elterjed\u00e9s\u00e9t vet\u00edtette el\u0151re a videom\u0171v\u00e9szetekben \u00e9s ezzel egy\u00fctt a m\u0171v\u00e9szeti \u00e1g egyes formai eszk\u00f6zeinek (p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00f6bbcsatorn\u00e1s megjelen\u00edt\u00e9snek \u00e9s a val\u00f3s idej\u0171 felv\u00e9telek haszn\u00e1lat\u00e1nak) a h\u00e1tt\u00e9rbe szorul\u00e1s\u00e1t. [9]<\/a> A Minden mozi!<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00e1mos m\u0171ve igazolni l\u00e1tszik a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz-kritikus \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t. B\u00e1r r\u00f6gt\u00f6n hozz\u00e1 is tehetj\u00fck: ahogy a c\u00edm is mutatja, a szervez\u0151k a Filmszemle t\u00e1rsesem\u00e9ny\u00e9nek is sz\u00e1nt\u00e1k a programot. Fliegauf Benedek kilenccsatorn\u00e1s, nagyv\u00e1sznas videoinstall\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt bemutatott Tej\u00fat<\/I>j\u00e1t el\u0151sz\u00f6r a filmes szakma rendezv\u00e9nyein l\u00e1thatta a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, hagyom\u00e1nyos filmk\u00e9nt levet\u00edtve. Az alkot\u00f3 maga \u201ek\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti filmnek\u201d nevezi ezt a kilenc nagytot\u00e1lb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, minimalista cselekm\u00e9ny\u0171 meditat\u00edv munk\u00e1t, mely a t\u00e1jat \u00e9s a k\u00f6rnyezetet az emberrel egyenrang\u00fa szerepl\u0151v\u00e9 avatja.<\/p>\r\n\r\n

A film nemcsak a bemutat\u00e1s lehets\u00e9ges m\u00f3dozatain kereszt\u00fcl nyer m\u00e9diam\u0171v\u00e9szeti vonatkoz\u00e1st: a szerz\u0151 bevall\u00e1sa szerint a m\u0171 egyik ihletforr\u00e1s\u00e1t a cseh Jakub Dvorsky \u00e9s Vaclav Blin egyik online j\u00e1t\u00e9ka adta. A p\u00e1ros vezette Amanita Design produkci\u00f3s c\u00e9g legend\u00e1s, a kelet-eur\u00f3pai rajzfilm f\u00e9nykor\u00e1t id\u00e9zo flash anim\u00e1ci\u00f3i szint\u00e9n atmoszf\u00e9rikus helysz\u00edneken vezetik kereszt\u00fcl a j\u00e1t\u00e9kost, ahol a f\u0151 feladat az \u00e1ll\u00f3k\u00e9pk\u00e9nt megjelen\u0151 k\u00f6rnyezet elm\u00e9ly\u00fclt, t\u00fcrelmes megismer\u00e9se. Ugyancsak a filmes formanyelv \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes kalandj\u00e1t\u00e9kok dramaturgi\u00e1ja k\u00f6sz\u00f6n vissza a brit John Wood \u00e9s Paul Harrison The Only Other Point<\/I> (Az egyetlen m\u00e1sik pont<\/I>) c. 2005-\u00f6s egycsatorn\u00e1s videomunk\u00e1j\u00e1ban. A l\u00e1tsz\u00f3lag egyetlen snittben felvett m\u0171ben a kamera egy beton\u00e9p\u00fclet minimalista, egybeny\u00edl\u00f3 bels\u0151 tereit j\u00e1rja v\u00e9gig. Bel\u00e9pt\u00fcnkre minden szoba plafonj\u00e1r\u00f3l feh\u00e9r gumilabd\u00e1k kezdenek potyogni, gondosan megkoreograf\u00e1lt alakzatokban, mindig m\u00e1s logika szerint l\u00e9pve kapcsolatba az elt\u00e9r\u0151en berendezett helysz\u00ednekkel. A m\u0171 egyszerre vet f\u00f6l k\u00e9rd\u00e9seket az id\u0151 \u00e9s a t\u00e9r mozg\u00f3k\u00e9pes reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l. A szob\u00e1kon ugyanabban az ir\u00e1nyban, balr\u00f3l jobbra haladunk v\u00e9gig, de mivel a m\u00e9teres v\u00e1laszfalak el\u0151tt a kamera lencs\u00e9je egy r\u00f6vid id\u0151re mindig els\u00f6t\u00e9t\u00fcl, nem lehet\u00fcnk biztosak a k\u00e9pi elbesz\u00e9l\u00e9s id\u0151beli vagy ak\u00e1r t\u00e9rbeli folyamatoss\u00e1g\u00e1nak val\u00f3s volt\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

Filmes mise en sc\u00e9ne jellemzi Szirtes J\u00e1nos Rembrandt parafr\u00e1zisok<\/I> (2006). c. h\u00e1romcsatorn\u00e1s install\u00e1ci\u00f3j\u00e1t is, melynek k\u00e9psorai h\u00e1rom Rembrandt-festm\u00e9nyre (\u00d6narck\u00e9p Saski\u00e1val<\/I>, J\u00f3zsef \u00e9s Potif\u00e1rn\u00e9<\/I>, A t\u00e9kozl\u00f3 fi\u00fa hazat\u00e9r\u00e9se<\/I>) \u00e9p\u00fcl\u0151 performanszt \u00f6r\u00f6k\u00edtenek meg. Szirtes munk\u00e1j\u00e1ban a f\u0151szerep a l\u00edrais\u00e1g\u00e9 \u00e9s szerkezeti nyit\u00e1s formai brav\u00farj\u00e1\u00e9, mik\u00f6zben a k\u00e9pi val\u00f3s\u00e1g tartalmi tov\u00e1bb\u00e9p\u00edt\u00e9se a szubjektivit\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba mozdul el. Az install\u00e1ci\u00f3hoz rendelt k\u00f6rnyezet is a filmm\u0171v\u00e9szet eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t id\u00e9zi, hisz mind nagym\u00e9ret\u0171 vet\u00edt\u0151v\u00e1sznon jelenik meg, Fliegauf Tej\u00fat<\/I>j\u00e1hoz hasonl\u00f3an egy els\u00f6t\u00e9t\u00edtett \u201en\u00e9z\u0151t\u00e9ren\u201d. A videom\u0171v\u00e9szet filmes \u201e\u00e1thall\u00e1sait\u201d n\u00e9mileg elidegen\u00edtett k\u00f6rnyezetben id\u00e9zi f\u00f6l a portug\u00e1l Jo\u0103o Penalva The Bell-Ringer<\/I> (A harangoz\u00f3<\/I>, 2005) c. egy\u00f3r\u00e1s install\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban. A v\u00e1szon el\u0151tt k\u00e1rpitozott mozisz\u00e9kek sorakoznak, \u00e1m a v\u00e1sznon egy majdnem mozdulatlan t\u00e1jk\u00e9p l\u00e1that\u00f3, a sz\u00e1nd\u00e9kosan fragment\u00e1lt elbesz\u00e9l\u00e9s \u2013 r\u00e9szletek Thomas Mann \u201eA kiv\u00e1lasztott\u201d c. elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9b\u0151l \u2013 pedig hangal\u00e1mond\u00e1s, illetve k\u00e9pre vet\u00edtett sz\u00f6veg form\u00e1j\u00e1ban k\u00f6vethet\u0151.<\/p>\r\n\r\n

A l\u00e1togat\u00f3k egy r\u00e9sze m\u00e1r a telev\u00edzi\u00f3k\u00e9pernyon is tal\u00e1lkozhatott Nemes Csaba Remake<\/I><\/a> (2007) c\u00edm\u0171, a 2006. okt\u00f3beri budapesti zavarg\u00e1sokat feldolgoz\u00f3 munk\u00e1j\u00e1val, mely az anim\u00e1ci\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyzatainak hagyom\u00e1nyaib\u00f3l<\/a> id\u00e9z. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a t\u00f6megkult\u00fara \u00e9s a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet tov\u00e1bbi hat\u00e1rter\u00fcletei is megjelentek olyan m\u0171vekben, mint a 2005-\u00f6s Loud & Clear<\/I> nemzetk\u00f6zi projektben r\u00e9sztvev\u0151 videom\u0171v\u00e9szek, zeneszerz\u0151k \u00e9s rekl\u00e1mgrafikusok \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett r\u00f6vidfilmek, vagy Komor\u00f3czky Tam\u00e1s 1980-as \u00e9vek videoklipjeire eml\u00e9keztet\u0151 alkot\u00e1sa, melyet a The Smiths brit alternat\u00edv zenekar egy 1986-os szerzem\u00e9ny\u00e9re kompon\u00e1lt.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott, 2000 ut\u00e1ni keltez\u00e9s\u0171 m\u0171vekben megjelen\u0151 m\u0171faji id\u00e9zetekre nem jellemz\u0151 az a kritikus elt\u00e1volod\u00e1s, amely a kor\u00e1bbi \u00e9vtizedek m\u00e9dia- \u00e9s t\u00e1rsadalomkritikai munk\u00e1iban m\u00e9g tetten \u00e9rhet\u0151, hanem gyakran a formai \u00fatkeres\u00e9s vagy az egyszer\u0171 nosztalgia \u00e1ll m\u00f6g\u00f6tt\u00fck. Mivel a minta sz\u0171k az \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171fajelm\u00e9leti meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokhoz, f\u00f6lmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy vajon a kort\u00e1rs videom\u0171v\u00e9szet eg\u00e9sz\u00e9t jellemzi-e a \u201em\u00e9diakult\u00fara\u201d ir\u00e1ny\u00e1ban tan\u00fas\u00edtott r\u00e9gebbi kritikus t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s felold\u00f3d\u00e1sa. Amennyiben val\u00f3ban tendenci\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, azon is elt\u0171n\u0151dhet\u00fcnk, hogy az affirmat\u00edvabb alkot\u00f3i szeml\u00e9let megjelen\u00e9s\u00e9t mennyire \u00f6szt\u00f6nzik a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszer azon strat\u00e9gi\u00e1i, melyek a m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gat a filmm\u0171v\u00e9szet vonatkoz\u00e1si rendszer\u00e9ben jelen\u00edtik meg.<\/p>\r\n\r\n

  <\/p>\r\n

[1]<\/a> Rush, Michael. New Media in Late 20th-Century Art<\/I>. Thames & Hudson, London, 2003. (1999.) 125. o.<\/p>\r\n

[2]<\/a> Jameson, Fredric. Postmodernism, or, The Cultural Logic of Late Capitalism<\/I>. Verso, London-New York, 1996 (1991), 70. o.<\/p>\r\n

[3]<\/a> Cubitt, Sean. \u201eWhat\u2019s Wrong with Video Criticism?\u201d, Variant<\/I>, Issue 14, Summer 1993, 31-34. o. <\/p>\r\n

[4]<\/a> Barker, Chris. Cultural Studies: Theory and Practice<\/I>. Sage, London-Thousand Oaks-New Delhi, 2003. (2000.) 255-263. o.<\/p>\r\n

[5]<\/a> Kwan, Mei-Po. \u201eBeyond Difference: From Canonical Geography to Hybrid Geographies.\u201d Annals of the Association of American Geographers<\/I>, 94 (4), 2004. 756-763. o.<\/p>\r\n

[6]<\/a> Haraway, Donna J. Simians, Cyborgs and Women. The Reinvention of Nature<\/I>. Free Associaton Books, London, 1991. 151-153. o.<\/p>\r\n

[7]<\/a> Barker, 299-300. o. <\/p>\r\n

[8]<\/a> Mitchell, William J.T. What Do Pictures Want? The Lives and Loves of Images<\/I>. The University of Chicago Press, Chicago-London, 2005. 14-18. o.<\/p>\r\n

[9]<\/a> Rush, 165. o.<\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      Az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9n Doug Hall \u00e9s Sally Jo Fifer m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek af\u00f6l\u00f6tt lament\u00e1ltak, hogy a videom\u0171v\u00e9szetek ellen\u00e1llnak a tudom\u00e1ny\u00e1g hagyom\u00e1nyos kateg\u00f3ri\u00e1i szerinti besorol\u00e1snak. [1] Ezzel szinte egyid\u0151ben olyan kritikusok, mint Fredric Jameson [2] \u00e9s Sean Cubitt [3] azt hangoztatt\u00e1k, hogy nem \u00e1ll rendelkez\u00e9sre olyan \u201evideoelm\u00e9let\u201d, amely alkalmas lenne a m\u0171v\u00e9szeti \u00e1ggal foglalkoz\u00f3 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630512,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400565","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400565","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400565"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400565\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630512"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400565"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400565"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400565"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}