{"id":400574,"date":"2008-05-19T22:00:00","date_gmt":"2008-05-19T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400574"},"modified":"2008-05-19T22:00:00","modified_gmt":"2008-05-19T22:00:00","slug":"az-utcako-szemiotikaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/az-utcako-szemiotikaja\/","title":{"rendered":"Az utcak\u0151 szemiotik\u00e1ja"},"content":{"rendered":"
\n\n\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

  <\/p>\n

Egy anekdota szerint Sir Walter Raleigh brit k\u00f6lt\u0151-felfedez\u0151 valamikor a XVI. sz\u00e1zadban elhat\u00e1rozta, hogy megm\u00e9ri a f\u00fcst s\u00faly\u00e1t. El\u0151sz\u00f6r megn\u00e9zte, hogy mennyit nyom egy t\u00f6metnyi pipadoh\u00e1ny a m\u00e9rlegen, majd megt\u00f6lt\u00f6tte vele pip\u00e1j\u00e1t, \u00e9s miut\u00e1n elsz\u00edvta az adagot, a keletkezett hamut a serpeny\u0151re sz\u00f3rta. \u00dagy \u00e9rvelt, hogy ha az els\u0151 eredm\u00e9nyb\u0151l kivonja a m\u00e1sodikat, megkapja a f\u00fcst pontos s\u00faly\u00e1t. A konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek befogad\u00e1si folyamata bizonyos \u00e9rtelemben Raleigh m\u00f3dszer\u00e9t id\u00e9zi. A ki\u00e1ll\u00edtott t\u00e1rgyakat itt sem azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal helyezz\u00fck egy \u201ebefogad\u00f3i m\u00e9rlegre\u201d, hogy megel\u00e9gedj\u00fcnk a r\u00f3luk nyert empirikus inform\u00e1ci\u00f3kkal, hisz a m\u0171t\u00e1rgy l\u00e9nyeg\u00e9t nem annak eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1ban, vagy egy\u00e9b anyagi tulajdons\u00e1g\u00e1ban, hanem egy \u00e1ltala megtestes\u00edtett gondolatban kell keresn\u00fcnk. \u00cdgy maga a m\u0171 a n\u00e1la magasabb rangra helyezett elgondol\u00e1snak puszt\u00e1n \u201edokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1v\u00e1\u201d, lenyomat\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltozik [1]<\/a>.<\/p>\n\n

V\u00e9letlen egybees\u00e9s, hogy az els\u0151 m\u0171t\u00e1rgy \u00e9pp egy k\u00e9tkar\u00fa f\u00e9mm\u00e9rleg, amely a budapesti Vasarely M\u00fazeumban rendezett KONCEPT KONCEPCI\u00d3, szemelv\u00e9nyek<\/I> c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a l\u00e1togat\u00f3t fogadja. Harasztÿ Istv\u00e1n M\u00e9r\u00e9stechnika I.<\/I> (1976) c. szobra megt\u00e9veszt\u0151: nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel nem ready made, hanem az alkot\u00f3 \u2013 a mobil- \u00e9s kinetikus szobr\u00e1szat hazai megalapoz\u00f3ja \u2013 maga k\u00e9sz\u00edtette, a modernista m\u0171v\u00e9szeteszm\u00e9nyt id\u00e9z\u0151 \u201eremekm\u0171\u201d. A diszfunkcion\u00e1lis szerkezet \u2013 a kimerev\u00edtett m\u00e9rlegkar k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6meg\u0171 s\u00falyt egyenl\u0151nek mutat \u2013 nem puszt\u00e1n \u00e9s tal\u00e1n nem is els\u0151sorban m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s, hanem, mint ahogy a m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1mos egy\u00e9b munk\u00e1ja, v\u00e9lhet\u0151en rendszerkritik\u00e1t fogalmaz meg [2]<\/a>.<\/p>\n\n

A k\u00f6zel 60 hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi alkot\u00f3 m\u0171veit bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s anyag\u00e1nak legnagyobb r\u00e9sze az 1970-es \u00e9vek magyarorsz\u00e1gi konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet\u00e9t tekinti \u00e1t, t\u00f6bbek k\u00f6zt Attalai G\u00e1bor, Bak Imre, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s, Maurer D\u00f3ra, Szentj\u00f3by Tam\u00e1s \u00e9s T\u00f3t Endre munk\u00e1in kereszt\u00fcl. A konceptualizmus hat\u00e1sait a mai napig nyomon k\u00f6vet\u0151 anyag nemzetk\u00f6zi kitekint\u00e9st is tesz az ir\u00e1nyzat korai \u00e9vtizedeire a 80-as \u00e9vekig (Christo, Joseph Kosuth, Dennis Oppenheim, Richard Tuttle, stb.), m\u00edg a 90-es \u00e9vekben megjelen\u0151 neokonceptu\u00e1lis tendenci\u00e1k bemutat\u00e1sa ter\u00e9n m\u00e1r csak a hazai alkot\u00f3kra koncentr\u00e1l.<\/p>\n\n

Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s egy, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3j\u00e1ban is id\u00e9zett \u00edr\u00e1s\u00e1ban kifejti, hogy \u201eMagyarorsz\u00e1gon a koncept, a konceptnek nevezhet\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g el\u0151bb \u00fagy j\u00e1rta \u00e1t mindenkinek a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, hogy \u00e9szre se vette. Sok\u00e1ig m\u00e9g azt sem tudt\u00e1k, hogy van koncept-m\u0171v\u00e9szet, de m\u00e1r csin\u00e1ltak ilyen jelleg\u0171 munk\u00e1kat.\u201d [3]<\/a> A kijelent\u00e9st l\u00e1tszik igazolni az a t\u00e9ny, hogy b\u00e1r az els\u0151 konceptu\u00e1lis munk\u00e1nak \u00e1ltal\u00e1ban az egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli Kosuth Egy \u00e9s h\u00e1rom sz\u00e9k<\/I> c. 1965-\u00f6s m\u0171v\u00e9t tartj\u00e1k, \u00e1m Szentj\u00f3by Tam\u00e1s ugyanebben az \u00e9vben k\u00e9sz\u00edtette el H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/I> c. objektj\u00e9t (a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son egyik munka sem l\u00e1that\u00f3) [4]<\/a>. Azonban, ahogy Beke L\u00e1szl\u00f3 m\u00e1r 1972-ben is hangs\u00falyozta [5]<\/a>, a 60-as \u00e9s 70-es \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n, vagyis a m\u0171faj \u201ef\u00e9nykor\u00e1nak\u201d tartott id\u0151szakban, jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek jellemzik a hazai \u00e9s a nyugat-eur\u00f3pai konceptualizmust. M\u00edg a nyugati \u00e1llamokban a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t eleinte a hum\u00e1ntudom\u00e1nyokon bel\u00fcl akkoriban jelentkez\u0151 \u201enyelvi fordulat\u201d wittgenstein-i, analitikus nyelvfiloz\u00f3fiai \u00e1g\u00e1nak probl\u00e9mafelvet\u00e9sei hat\u00e1rozz\u00e1k meg [6]<\/a>, a m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzat Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban a kezdetekt\u0151l fogva politikai t\u00f6ltettel is rendelkezett [7]<\/a>.<\/p>\n\n

A 70-es \u00e9vek hazai konceptu\u00e1lis munk\u00e1it t\u00f6bbnyire a kev\u00e9sb\u00e9 explicit, visszafogott rendszerkritika jellemzi [8]<\/a>, melyet legt\u00f6bbsz\u00f6r az \u00e1llamszocializmus szimb\u00f3lumainak, illetve tabut\u00e9m\u00e1inak ironikus megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9vel fejtett ki. A p\u00e1rt\u00e1llam kult\u00farpolitik\u00e1ja azonban nem csak ezeket a m\u0171veket l\u00e1tta provokat\u00edvnak, hanem minden nyugati gy\u00f6ker\u0171, \u00faj k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9st [9]<\/a>. \u00cdgy a Szentj\u00f3by m\u0171v\u00e9szi programj\u00e1t \u00f6sszefoglal\u00f3 \u201eM\u0171v\u00e9szet mindaz, ami tilos. L\u00e9gy tilos!\u201d kijelent\u00e9s nem felt\u00e9tlen\u00fcl a ny\u00edlt politikai kritik\u00e1ra sz\u00f3l\u00edtott f\u00f6l, hanem a hivatalos szervek befogad\u00e1si s\u00e9m\u00e1ira is r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtotta a figyelmet, ahogy tett\u00e9k ugyanezt Pauer Gyula T\u00fcntet\u0151t\u00e1bla-erd\u0151<\/I><\/a> c. (Nagyat\u00e1d, 1978) szoborinstall\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak egyes t\u00e1bl\u00e1i [10]<\/a> is [11]<\/a>. <\/p>\n\n

A Magyarorsz\u00e1got 1975-ben elhagy\u00f3 Szentj\u00f3bynak a KONCEPT\u2026<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott h\u00e1rom munk\u00e1ja k\u00f6z\u00fcl az egyik (Csehszlov\u00e1k r\u00e1di\u00f3 1968<\/a><\/I>, 1969) egy hosszanti \u00e9l\u00e9re \u00e1ll\u00edtott, k\u00e9nlapokkal kieg\u00e9sz\u00edtett k\u0151t\u00e9gla. Az 1968-as csehszlov\u00e1kiai esem\u00e9nyek friss eml\u00e9keit t\u00fckr\u00f6z\u0151 m\u0171 \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151v\u00e9 teszi a hivatalos \u00e9s alternat\u00edv m\u00e9dia kett\u0151ss\u00e9ge \u00e1ltal megrajzolt ideol\u00f3giai hat\u00e1rvonalakat is, sugallva, hogy a ny\u00edlt fizikai er\u0151 alkalmaz\u00e1s\u00e1t eszm\u00e9k szintj\u00e9n zajl\u00f3 k\u00fczdelmek el\u0151zik meg. A k\u0151t\u00e9gla (G\u00e1yor Tibor: Argumentumok 1-2.<\/I>, Argumentum, dokumentumok<\/I>, 1971), illetve m\u00e9g ink\u00e1bb az utcak\u0151 (Guly\u00e1s Gyula, Utcak\u0151<\/a><\/I>, 1972; Maurer D\u00f3ra: Mit lehet egy utcak\u0151vel csin\u00e1lni?<\/I>, 1971; Pinczehelyi S\u00e1ndor: Utcak\u0151, csillag<\/I>, 1972) gyakran megjelen\u0151 mot\u00edvumok a korszak hazai konceptu\u00e1lis m\u0171veiben. Az \u00e1llamszocializmus \u00e9veiben nem volt sz\u00fcks\u00e9g a m\u0171v\u00e9szek intervenci\u00f3j\u00e1ra ahhoz, hogy ezek a t\u00e1rgyak kultur\u00e1lis jelent\u00e9st nyerjenek, hisz a kor t\u00e1rsadalmi-politikai fesz\u00fclts\u00e9gei m\u00e1r speci\u00e1lis szemiotikai szereppel ruh\u00e1zt\u00e1k f\u00f6l \u0151ket. Pinczehelyi (Sarl\u00f3, kalap\u00e1cs<\/I>, 1973; Csillagrajz<\/I>, n.\u00e9.) \u00e9s n\u00e9ha T\u00f3t Endre is (\u00d6r\u00fcl\u00f6k ha\u2026<\/I>-sorozat, 1973) a p\u00e1rtpropaganda szimb\u00f3lumait saj\u00e1t\u00edtj\u00e1k ki munk\u00e1ikban, m\u00edg Hal\u00e1sz K\u00e1roly m\u00e9diapolitikai felhangokkal b\u00edr\u00f3 install\u00e1ci\u00f3i (Priv\u00e1t ad\u00e1s<\/I>, 1971; Modul\u00e1lt telev\u00edzi\u00f3<\/I>, 1972) eset\u00e9ben szint\u00e9n nehezen hagyhat\u00f3 figyelmen k\u00edv\u00fcl a korszak kultur\u00e1lis jelrendszere.<\/p>\n\n

Pauer Gyula T\u00fcntet\u0151t\u00e1bla-erd\u0151<\/I>j\u00e9ben \u00e9s Beke L\u00e1szl\u00f3 ELK\u00c9PZEL\u00c9S<\/I> c. projektj\u00e9ben (1971) a rendszerkritika a korai, \u201etiszta konceptu\u00e1lis\u201d m\u0171v\u00e9szetre jellemz\u0151 m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sokkal tal\u00e1lkozik. Pauer munk\u00e1ja akaratlanul is csak a konceptualizmus eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1ba tartoz\u00f3 dokument\u00e1ci\u00f3s fot\u00f3k \u00e9s le\u00edr\u00e1sok \u201ek\u00f6zvet\u00edt\u00fa\u0151i l\u00e1nc\u00e1n\u201d [12]<\/a> kereszt\u00fcl ker\u00fclhet bemutat\u00e1sra, hisz a 131 faragott t\u00e1bl\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 szabadt\u00e9ri install\u00e1ci\u00f3 m\u00e1ra majdnem teljesen elpusztult. A helyenk\u00e9nt burkoltan politiz\u00e1l\u00f3 [13]<\/a> vagy szubjekt\u00edv [14]<\/a>, de a legnagyobb ar\u00e1nyban a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 kinyilatkoztat\u00e1sokat [15]<\/a> hordoz\u00f3 t\u00e1bl\u00e1kat a helyi hat\u00f3s\u00e1gok m\u00e1r a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s napj\u00e1n bekent\u00e9k s\u00e1rral, majd egy napon bel\u00fcl le is f\u0171r\u00e9szeltett\u00e9k azokat. Az egyes t\u00e1bl\u00e1kon olvashat\u00f3 feliratokon t\u00fal a t\u00e1blaerd\u0151 utcai felvonul\u00e1st id\u00e9z\u0151 alakzat\u00e1t is provokat\u00edvnak v\u00e9lte a helyi vezet\u00e9s [16]<\/a>. <\/p>\n\n

A Nagyat\u00e1di Szobr\u00e1szati Alkot\u00f3t\u00e1bor rakt\u00e1raiba ker\u00fclt t\u00e1bl\u00e1kat feltehet\u0151en k\u00e9s\u0151bb m\u00e1s m\u0171vekhez haszn\u00e1lt\u00e1k f\u00f6l alapanyagk\u00e9nt. Az egyetlen m\u00e1ig fennmaradt, Sasv\u00e1ri Edit m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e1ltal 1989-ben felfedezett t\u00e1bla felirata [17]<\/a> a politikai \u00e9rtelemben vett \u201ef\u00f6ldalatti\u201d m\u0171v\u00e9szetre utal. Fontos azonban, hogy a m\u0171 a maga t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel nem csak a sz\u0171kebb \u00e9rtelemben vett \u201eunderground m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1smechanizmus\u00e1t\u201d [18]<\/a> szeml\u00e9lteti. A korai koncept logik\u00e1j\u00e1nak egyik sarokk\u00f6v\u00e9t k\u00e9pez\u0151 elanyagtalanod\u00e1s [19]<\/a> ir\u00e1ny\u00e1ba mutat, hogy egy er\u0151sen sz\u00f6veg-centrikus \u00e9s viszonylag j\u00f3l dokument\u00e1lt alkot\u00e1s hogyan maradhat \u201enagy hat\u00e1s\u00fa\u201d azut\u00e1n is, hogy fizikailag megsemmis\u00fclt.<\/p>\n\n

A \u201em\u0171 dematerializ\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak\u201d gondolata kezdett\u0151l fogva jelen van Beke ELK\u00c9PZEL\u00c9S<\/I> projektj\u00e9ben, mely 31 hazai alkot\u00f3 olyan m\u0171veit foglalja mag\u00e1ba, melyek akkor t\u00f6bbnyire csak tervezet form\u00e1j\u00e1ban l\u00e9teztek. B\u00e1r az \u201ea M\u0170 = az ELK\u00c9PZEL\u00c9S dokument\u00e1ci\u00f3ja\u201d alapk\u00e9pletre \u00e9p\u00fcl\u0151 felh\u00edv\u00e1sban<\/a> Beke nem kifejezetten konceptu\u00e1lis munk\u00e1k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re k\u00e9rte f\u00f6l a m\u0171v\u00e9szeket, mivel azonban sz\u00e1mos munka a val\u00f3s\u00e1gban nem k\u00e9sz\u00fclt el, a projekt jelent\u0151s \u00e1llom\u00e1s lett az ir\u00e1nyzat hazai t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. A bek\u00fcld\u00f6tt m\u0171vek k\u00f6z\u00fcl \u00f6n\u00e1ll\u00f3 munkak\u00e9nt is ikonikuss\u00e1 v\u00e1lt Guly\u00e1s Gyula terve<\/a> a vill\u00e1nyi k\u0151b\u00e1nya egy 15 m\u00e9teres sziklahasad\u00e9k\u00e1nak \u00f6sszevarr\u00e1s\u00e1r\u00f3l [20]<\/a>, illetve Major J\u00e1nos c\u00edm n\u00e9lk\u00fcli, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u00f6n\u00e1ll\u00f3 munkak\u00e9nt is bemutatott f\u00fczet-konceptje. Major s\u00edrk\u0151fot\u00f3t<\/a> \u00e9s egy hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3, a hazai m\u0171v\u00e9szek \u00e9s tud\u00f3sok emigr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra utal\u00f3 pszeudo-\u00e9rvel\u00e9st<\/a> tartalmaz\u00f3 munk\u00e1ja ak\u00e1r rendszerkritikai ihletetts\u00e9g\u0171nek is t\u0171nhet. Az ELK\u00c9PZEL\u00c9S<\/I> t\u00f6bb alkot\u00f3j\u00e1nak m\u0171v\u00e9ben jelennek meg politikai vagy t\u00e1rsadalmi reflexi\u00f3k (Attalai G\u00e1bor<\/a>, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s<\/a>, Szentj\u00f3by Tam\u00e1s), m\u00edg m\u00e1s munk\u00e1k a klasszikus konceptualizmus olyan teoretikus t\u00e9m\u00e1i k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fclnek, mint a jel\u00f6l\u0151 \u00e9s a jel\u00f6lt viszonya (Lakner L\u00e1szl\u00f3<\/a>), vagy a m\u0171v\u00e9szet defin\u00edci\u00f3ja (Pauer Gyula \u201eellenfelh\u00edv\u00e1sa\u201d<\/a>).<\/p>\n\n

A korszak tov\u00e1bbi m\u0171vei k\u00f6zt l\u00e1that\u00f3 S\u00e1ry L\u00e1szl\u00f3 Hangn\u00e9gyzet<\/I>e (1972), egy meghat\u00e1rozatlan hangszerekre \u00edrt 64 hangb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, 10 perces kamaram\u0171, melynek kottak\u00e9pe egy 8×8-as \u201eb\u0171v\u00f6s n\u00e9gyzeten\u201d [21]<\/a> alapszik: a kott\u00e1t mindk\u00e9t v\u00e9gpontj\u00e1r\u00f3l elkezdhetj\u00fck olvasni, \u00e9s ak\u00e1r v\u00edzszintes, ak\u00e1r f\u00fcgg\u0151leges ir\u00e1nyban haladunk, ugyanazokat a hangsorokat kapjuk. S\u00e1ry a performansz-forgat\u00f3k\u00f6nyvekre \u00e9s konceptu\u00e1lis m\u0171le\u00edr\u00e1sokra eml\u00e9keztet\u0151 sz\u00f6veges \u00e9s grafikus utas\u00edt\u00e1saiban t\u00f6bb szempontb\u00f3l is szabads\u00e1got ad az el\u0151ad\u00f3knak a m\u0171 megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n. Ugyanakkor m\u00e1r a zenei el\u0151ad\u00e1s hagyom\u00e1nyosabb, k\u00f6t\u00f6ttebb lek\u00e9pez\u00e9sei is metafor\u00e1ul szolg\u00e1ltak a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek olyan korai elm\u00e9leti sz\u00f6vegeiben, mint Henry Flynt 1961-es tanulm\u00e1nya, mely szerint a \u201efogalomm\u0171v\u00e9szet\u201d meghat\u00e1roz\u00f3 saj\u00e1ts\u00e1ga, hogy \u201e\u00bbfogalmak\u00ab k\u00e9pezik az anyag\u00e1t, abban az \u00e9rtelemben, ahogyan p\u00e9ld\u00e1ul a zene anyaga a hang.\u201d [22]<\/a> <\/p>\n\n

A nemzetk\u00f6zi munk\u00e1k legnagyobb h\u00e1nyada szint\u00e9n a 70-es \u00e9vekb\u0151l sz\u00e1rmazik, de k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9seik a politikai elk\u00f6telezetts\u00e9g helyett ink\u00e1bb a filoz\u00f3fia \u00e9s m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let ter\u00fclet\u00e9hez kapcsol\u00f3dnak. Gyakoriak az egyszerre k\u00e9pi \u00e9s sz\u00f6veges dokument\u00e1ci\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban k\u00f6zvet\u00edtett, id\u0151-alap\u00fa munk\u00e1k (Dennis Oppenheim: Sz\u00ednek Chand\u00e1nak<\/I>, 1971; K\u00f6zbel\u00e9p\u00e9s<\/I>, 1971; Kiterjesztett kifejez\u00e9sek<\/I>, 1971; Ryszard Wasko: Space out of<\/I>, 1976; Ladislav Galeta: Piramidas-tervek<\/I>, 1972-1984; Sigurdur Gudmundsson: Sz\u00e9lprojekt<\/I>, 1971; Petr Stembra: Szemz\u00e9s<\/I>, 1975). Az ugyanebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 hazai m\u0171vek ugyanakkor id\u0151nk\u00e9nt a \u201em\u0171t\u00e1rgy\u201d ir\u00e1ny\u00e1ba mutatnak, annak modernista koncepci\u00f3j\u00e1ra k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dokon, p\u00e9ld\u00e1ul szeri\u00e1lis (T\u00fcrk P\u00e9ter: C\u00edm n\u00e9lk\u00fcl I-II.<\/I>, 1969; Modul\u00e1lt kocka I-VI.<\/I>, 1976; N\u00e1dler Istv\u00e1n: Malevics eml\u00e9k\u00e9re I-III.<\/I>, 1980) \u00e9s intertextualit\u00e1s rel\u00e1ci\u00f3k fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val (Gal\u00e1ntai Gy\u00f6rgy: Ellenl\u00e9p\u0151<\/I>, 1975; L\u00e9p\u00e9sk\u00f6zvet\u00edt\u0151<\/I>, 1975), vagy a nyelvis\u00e9g fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elmozdul\u00e1ssal (Bak Imre: \u00c9g \u2013 mez\u0151 \u2013 foly\u00f3<\/I>, 1972) m\u00e9rve kritik\u00e1t.<\/p>\n\n

Az 1980-as \u00e9vek posztkonceptu\u00e1lis id\u0151szak\u00e1nak viszonylagos hazai csendj\u00e9t sugallja, hogy ebb\u0151l a korszakb\u00f3l alig n\u00e9h\u00e1ny hazai m\u0171 ker\u00fclt bemutat\u00e1sra (Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s: Similis simile gaudet<\/a><\/I>, 1986; K\u00e1rolyi Zsigmond: L\u00e9c, zsin\u00f3r, fest\u00e9k<\/a><\/I>, 1979; N\u00e1dler Istv\u00e1n: 18 St\u00e1ci\u00f3<\/I>, 1980; M. eml\u00e9k\u00e9re I-III<\/I>). Ugyanakkor ez az \u00e9vtized kor\u00e1ntsem telt el esem\u00e9nytelen\u00fcl. Az \u00fajfest\u00e9szet l\u00e1tv\u00e1nyos \u00e1tt\u00f6r\u00e9se mellett ide tehet\u0151 az install\u00e1ci\u00f3 m\u0171faj\u00e1nak elterjed\u00e9se is. B\u00e1r az orsz\u00e1got ekkorra a neoavantg\u00e1rd t\u00f6bb kulcsfigur\u00e1ja elhagyja, \u00faj szellemi m\u0171helyek is l\u00e9trej\u00f6nnek, melyek \u00faj m\u0171v\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3kat nevelnek ki. Az egyik legjelent\u0151sebb az Erd\u00e9ly-vezette Indigo csoport (1978-1986), mely meghat\u00e1roz\u00f3an hatott t\u00f6bbek k\u00f6zt Sug\u00e1r J\u00e1nos k\u00e9s\u0151bbi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra. Erd\u00e9ly ekkor k\u00e9sz\u00edti nagym\u00e9ret\u0171 install\u00e1ci\u00f3it, gyakran olyan anyagok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val (pl. macesz, szurok, \u00f3lom, \u00fcveg [23]<\/a>), melyek a judeo-kereszt\u00e9ny kult\u00fark\u00f6rben szimbolikus jelent\u00e9ssel b\u00edrnak. M\u00edg az \u0151 munk\u00e1in\u00e1l fontos szerephez jut az adott kultur\u00e1lis kontextus, Sug\u00e1r J\u00e1nos \u2013 t\u00f6bbsz\u00f6r Erd\u00e9ly Extrapol\u00e1ci\u00f3s gyakorlatok<\/a> c. \u00edr\u00e1s\u00e1ra hivatkozva \u2013 azzal k\u00eds\u00e9rletezett, hogy \u201ehogyan lehet a korszellemt\u0151l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s maximum\u00e1t megk\u00f6zel\u00edteni\u201d [24]<\/a>.<\/p>\n\n

Sug\u00e1r X \u00e9s Y p\u00e1rhuzamosak<\/a><\/I> (1990) c\u00edm\u0171, flokkolt fakorongb\u00f3l, bronzb\u00f3l \u00e9s vasdr\u00f3tb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 install\u00e1ci\u00f3ja, b\u00e1r l\u00e1tsz\u00f3lag felk\u00edn\u00e1l egyfajta \u2013 term\u00e9szettudom\u00e1nyos ihletetts\u00e9g\u0171 \u2013 olvasatot (x- \u00e9s y-kromosz\u00f3m\u00e1k), de az alkot\u00f3 viszonya a \u201ev\u00e9gs\u0151\u201d \u00e9rtelmez\u00e9si keretet fogalm\u00e1hoz a poszt-strukturalizmus ismeretelm\u00e9leti alap\u00e1ll\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi: \u201eAz ellentmond\u00e1sokra \u00e9rz\u00e9keny megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3d, a de- \u00e9s rekontextualizl\u00e1s, vagy \u00e9ppen a m\u00edtosztalan\u00edt\u00e1s mind olyan m\u00f3dszertani eszk\u00f6z\u00f6k, amelyek hat\u00e9konynak bizonyulnak ahhoz, hogy a figyelem csapd\u00e1ba ker\u00fclj\u00f6n.\u201d [25]<\/a> A \u201ekontextus-hi\u00e1ny eszt\u00e9tik\u00e1ja\u201d [26]<\/a> Sug\u00e1r eset\u00e9ben \u2013 a szeml\u00e9l\u0151t \u00e9pp a kontextus keres\u00e9se fel\u00e9 elind\u00edt\u00f3 \u2013 po\u00e9tikus anyaghaszn\u00e1lattal p\u00e1rosul: az install\u00e1ci\u00f3 fakorongjait a flokkol\u00e1s, vasdr\u00f3tj\u00e1t pedig a bronzelemek \u201enemes\u00edtik\u201d.<\/p>\n\n

Az 1989-90-es politikai fordulat ut\u00e1n keletkezett munk\u00e1k z\u00f6m\u00e9re jellemz\u0151 a m\u0171alkot\u00e1snak az el\u0151z\u0151 \u00e9vtizedben elkezd\u0151d\u00f6tt \u201erematerializ\u00e1ci\u00f3ja\u201d [27]<\/a>, valamint a nyit\u00e1s a k\u00e9s\u0151 20. sz\u00e1zad \u00e9s az ezredfordul\u00f3 t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9s kultur\u00e1lis jelens\u00e9geinek kritikai vizsg\u00e1lata fel\u00e9. [28]<\/a> Varga Ferenc (Sz\u00e1zezer falev\u00e9l<\/I>, 2001) \u00e9s V\u00e1rnai Gyula (K\u00f6nyvek 1-12.<\/I>, 2005) objektjei eset\u00e9ben egyar\u00e1nt hangs\u00falyt kap az anyaghaszn\u00e1lat, de m\u00e1s m\u00f3dokon: m\u00edg V\u00e1rnai Sug\u00e1rhoz hasonl\u00f3an h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyakhoz rendel po\u00e9tikus tartalmat, addig Varga finom megmunk\u00e1l\u00e1si m\u00f3dszerei a szobr\u00e1szat klasszikus hagyom\u00e1nyait id\u00e9zik. G\u00e1lik Andr\u00e1s Braille, video<\/I> c. egycsatorn\u00e1s videom\u0171v\u00e9ben (1992) az \u201eelanyagtalan\u00edt\u00e1s\u201d kritik\u00e1j\u00e1t az\u00e1ltal fogalmazza meg, hogy egy Braille-sz\u00f6veget a k\u00e9perny\u0151n megfoszt fizikais\u00e1g\u00e1t\u00f3l, \u00edgy a hagyom\u00e1nyos m\u00f3don dek\u00f3dolhatatlann\u00e1 teszi azt. Tarr Hajnalka (F\u00f3kusz transzplant\u00e1ci\u00f3<\/I>, 2008 \/2006\/) c. munk\u00e1ja gobelinh\u00edmz\u00e9ses technik\u00e1j\u00e1val a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet feminista diskurzus\u00e1nak kor\u00e1bbi hagyom\u00e1nyaihoz ny\u00fal vissza, \u00e1m a 90-es \u00e9vekben megjelen\u0151 sz\u00f6vegh\u00edmz\u00e9sek (Bencz\u00far Emese, Szab\u00f3 Eszter \u00c1gnes) hely\u00e9be n\u00e1la posztminimalista mot\u00edvumok l\u00e9pnek.<\/p>\n\n

Be\u00f6thy Bal\u00e1zs l\u00e1ncszer\u0171en egym\u00e1shoz k\u00f6t\u00f6tt, f\u00fcgg\u0151legesen felf\u00fcggesztett m\u0171anyagtasakokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 Olaj<\/I> c. install\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak (2006) c\u00edme a k\u0151olaj-sz\u00e1rmaz\u00e9kb\u00f3l k\u00e9sz\u00fcl\u0151 polietil\u00e9n eredet\u00e9re is utalhat, amivel az alkot\u00e1s k\u00f6nnyen elhelyezhet\u0151 a konceptualizmus \u201efogalomm\u0171v\u00e9szeti\u201d hagyom\u00e1nyaiban. B\u00e1r a m\u0171v\u00e9sz t\u00f6bb kor\u00e1bbi munk\u00e1ja foglalkozik az eredet \u00e9s a m\u00falt k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel, neh\u00e9z eltekinthet\u00fcnk a polietil\u00e9n kapcs\u00e1n az \u00f6kol\u00f3giai kritik\u00e1ban \u2013 m\u00e1r szakpolitikai szinten is \u2013 megjelen\u0151 j\u00f6v\u0151orient\u00e1lt k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9sekt\u0151l. Ezekek anal\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra k\u00f6nnyu megfogalmazni hasonl\u00f3 m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti k\u00e9r\u00e9seket is [29]<\/a>. <\/p>\n\n

Koronczi Endre install\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak (Nem \u00e9n voltam!<\/I>, 2007-2008) \u00f3ri\u00e1snyomat\u00e1n az alkot\u00f3 l\u00e1that\u00f3 megkoreograf\u00e1lt be\u00e1ll\u00edt\u00e1sban, egy paradoxont megfogalmaz\u00f3 felirat \u00e9s egy, a k\u00e9pb\u0151l \u201ekiejtett\u201d t\u00e1rgy k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben. A moziplak\u00e1tokat id\u00e9z\u0151 munka a k\u00e9s\u0151i kapitalizmus vizu\u00e1lis nyelv\u00e9t haszn\u00e1lja, utalva ezzel a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyes keret\u00e9nek rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni kommercializ\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1ra, melyr\u0151l Sug\u00e1r 2004-ben \u00edgy \u00edr: \u201eA m\u00fazeumok, gal\u00e9ri\u00e1k k\u00e9nytelenek a lifestyle figyelem-gazdas\u00e1g\u00e1nak a kiszolg\u00e1l\u00f3iv\u00e1 v\u00e1lni, m\u00e1sk\u00e9pp \u00e9szrev\u00e9tlenek maradn\u00e1nak a t\u00falk\u00edn\u00e1latra gyors felejt\u00e9ssel reag\u00e1l\u00f3 figyelem-deficites k\u00f6rnyezet sz\u00e1m\u00e1ra. A m\u00fazeumok komplex sz\u00f3rakoztat\u00f3k\u00f6zpontokk\u00e1 alakulnak \u00e1t a dorneri erom\u0171b\u0151l egyre ink\u00e1bb Disneyland lesz.\u201d [30]<\/a> Koronczi a folyamatot \u00f6nironikusan, az arts and business fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1l\u00f3, onnan kikacsint\u00f3 m\u0171v\u00e9sz szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l komment\u00e1lja.<\/p>\n\n

Lakner Antal videoanim\u00e1ci\u00f3b\u00f3l \u00e9s dombort\u00e9rk\u00e9pb\u0151l \u00e1ll\u00f3 (Bundesberg, Berlin<\/I>, 2005) install\u00e1ci\u00f3ja egy, a kor\u00e1bbi munk\u00e1ihoz hasonl\u00f3 m\u00f3d\u00f3n val\u00f3szer\u0171nek hat\u00f3 v\u00e1rosrendez\u00e9si terv, mely a vil\u00e1g legmagasabb mesters\u00e9ges strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t javasolja Berlinben, pr\u00e9selt hullad\u00e9kb\u00f3l. A m\u0171 a fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s tematiz\u00e1l\u00e1sa mellett a korai konceptualizmus Kosuth-i hagyom\u00e1nyait id\u00e9zi: a k\u00e9perny\u0151n megjelen\u0151 anim\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a gondosan kivitelezett m\u0171anyagmodell ugyanazt az elgondol\u00e1st szeml\u00e9ltetik. Az alkot\u00e1s ezzel az immaterialit\u00e1s fogalm\u00e1r\u00f3l is k\u00e9rd\u00e9seket vet f\u00f6l, hisz nem az anyagtalan videoanim\u00e1ci\u00f3s komponens az, ami konceptu\u00e1liss\u00e1 teszi a munk\u00e1t. Vajon mennyire er\u0151s az az \u00e9rvel\u00e9s, miszerint \u201eaz elanyagtalanod\u00e1s non plus ultr\u00e1ja a csupasz inform\u00e1ci\u00f3 lenne, ennek megfelel\u0151en a f\u00f6ldi lehet\u0151s\u00e9gek keretein bel\u00fcl legt\u00f6k\u00e9letesebb megval\u00f3sul\u00e1s[\u00e1nak] \u00edg\u00e9ret\u00e9t a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p ny\u00fajtja\u201d? [31]<\/a> Egy\u00e1ltal\u00e1n, minden \u201evirtu\u00e1lis munka\u201d sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en konceptu\u00e1lis m\u0171 is egyben?<\/p>\n\n

*<\/p>\n\n

A fentiekben t\u00f6bbnyire olyan a m\u0171veket eml\u00edtettem, amelyek viszonylag k\u00f6nnyen adt\u00e1k magukat arra, hogy \u2013 n\u00e9hol bizony\u00e1ra \u00f6nk\u00e9nyesen \u2013 elhelyezzem \u0151ket egy nagyobb r\u00e9szt kult\u00farkritikai fogalmakb\u00f3l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9si keretben. Egy ilyen szelekci\u00f3 minden bizonnyal csak igazs\u00e1gtalan lehet, de maga a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, ahogy ezt alc\u00edm\u00e9ben \u2013 \u201eszemelv\u00e9nyek\u201d \u2013 is jelzi, szint\u00e9n nem a teljesk\u00f6r\u0171 mer\u00edt\u00e9sre v\u00e1llalkozott. Az anyag nagyobb r\u00e9sz\u00e9t kitev\u0151, f\u0151k\u00e9nt tervek \u00e9s dokument\u00e1ci\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban l\u00e9tez\u0151 korai konceptu\u00e1lis m\u0171vek, illetve a kisebb sz\u00e1mban szerepl\u0151 poszt- \u00e9s neokonceptu\u00e1lis objektek, install\u00e1ci\u00f3k egyenl\u0151tlen ar\u00e1ny\u00e1t feltehet\u0151en az ut\u00f3bbiak nagyobb helyig\u00e9nye is magyar\u00e1zza.<\/p>\n\n

A ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek gy\u0171jtem\u00e9nyi eredete kapcs\u00e1n szembet\u0171n\u0151, hogy a legt\u00f6bb alkot\u00e1s mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l sz\u00e1rmazik. Ez a t\u00e9ny ugyan fontos k\u00e9rd\u00e9seket vet f\u00f6l a hazai neo- \u00e9s posztavantg\u00e1rd k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatok int\u00e9zm\u00e9nyi feldolgozotts\u00e1g\u00e1t illet\u0151en, de kor\u00e1ntsem ny\u00fajt arr\u00f3l reprezentat\u00edv k\u00e9pet. P\u00e9ld\u00e1ul a p\u00e1rt\u00e1llam ideje alatt a konceptualizmus itthoni meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1ban kiemelked\u0151 szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be Gal\u00e1ntai Gy\u00f6rgy balatonbogl\u00e1ri k\u00e1polnam\u0171terme (1970-73), melynek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l alighanem az Artpool M\u0171v\u00e9szetkutat\u00f3 K\u00f6zpont rendelkezik a leggazdagabb dokument\u00e1ci\u00f3val. Az int\u00e9zm\u00e9ny azonban ebben a v\u00e1logat\u00e1sban csak egyetlen m\u0171vel (Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s: Egyre kevesebb f\u00e9nyt a macesznak<\/a><\/I>, 1973) k\u00e9pviseli mag\u00e1t. A k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyek [32]<\/a>, \u00e9s az alap\u00edtv\u00e1nyi gy\u0171jtem\u00e9nyek [33]<\/a> anyagai v\u00e9lhet\u0151en tudatos strat\u00e9gia hat\u00e1s\u00e1ra szerepelnek alacsony ar\u00e1nyban a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, hisz a szervez\u0151 a Ny\u00edlt Strukt\u00far\u00e1k M\u0171v\u00e9szeti Egyes\u00fclet (OSAS<\/a>) volt, melyet 2006-ban az\u00e9rt hozott l\u00e9tre h\u00e9t hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz \u2013 k\u00f6zt\u00fck a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora, Maurer D\u00f3ra \u2013 hogy a p\u00e1ly\u00e1juk sor\u00e1n felhalmozott, saj\u00e1t \u00e9s m\u00e1sok munk\u00e1it is tartalmaz\u00f3 mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyeiket gondozza.<\/p>\n\n

  <\/p>\n

[1]<\/a> A Raleighr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netet legut\u00f3bb a Hong Kong-i Wayne Wang 1995-\u00f6s F\u00fcst<\/I> (Smoke) c. filmje id\u00e9zte f\u00f6l. A konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetekkel fel\u00e1ll\u00edtott anal\u00f3gi\u00e1nk tal\u00e1n nem t\u0171nik t\u00falz\u00e1snak, ha figyelembe vessz\u00fck olyan m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, mint az egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli Robert Barry, akit a \u201el\u00e1thatatlan anyagok\u201d m\u0171v\u00e9szi kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa foglalkoztat. Nemesg\u00e1z-sorozat\u00e1ban pl. Los Angeles k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n nemesg\u00e1zokat engedett a leveg\u0151be \u00e9s a folyamatot \u2013 tal\u00e1n sz\u00e1nd\u00e9kosan parodikus c\u00e9lzattal \u2013 a sivatagban elhelyezett g\u00e1zpalackok lefot\u00f3z\u00e1s\u00e1val dokument\u00e1lta. (Tatai Erzs\u00e9bet: Neokonceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet Magyarorsz\u00e1gon a kilencvenes \u00e9vekben<\/I>. Budapest, 2005, Pr\u0107sens. 26. o.)<\/p>\n

[2]<\/a> Pl. Harasztÿ 1973-as, Balatonbogl\u00e1ron bemutatott Mint a mad\u00e1r<\/I> c. alkot\u00e1sa egy kinetikus mad\u00e1rkalitka, melynek ajtaja mag\u00e1t\u00f3l bez\u00e1r\u00f3dik, amikor a benne l\u00e9v\u0151 papag\u00e1j a kij\u00e1rat\u00e1hoz k\u00f6zelebbi r\u00fadra sz\u00e1ll. Ormos Tibor, a K\u00e9pz\u0151- \u00e9s Iparm\u0171v\u00e9szeti Lektor\u00e1tus igazgat\u00f3ja egy besz\u00e1mol\u00f3 alapj\u00e1n \u201eHaraszty kalitk\u00e1j\u00e1t politikai ellen\u00e1ll\u00e1snak min\u0151s\u00edtette, egyben javaslatot tett a k\u00e1polnat\u00e1rlatok felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra.\u201d (Sasv\u00e1ri Edit: A balatonbogl\u00e1ri k\u00e1polnat\u00e1rlatok kult\u00farpolitikai h\u00e1ttere. In Klaniczay J\u00falia \u2013 Sasv\u00e1ri Edit (szerk.): T\u00f6rv\u00e9nytelen avantg\u00e1rd. Gal\u00e1ntai Gy\u00f6rgy balatonbogl\u00e1ri k\u00e1polnam\u0171terme 1970-1973<\/I>. Budapest, 2003, Artpool-Balassi. 9-38. o.)<\/p>\n

[3]<\/a> KONCEPT KONCEPCI\u00d3, szemelv\u00e9nyek<\/I>. Budapest, 2008, Ny\u00edlt Strukt\u00far\u00e1k M\u0171v\u00e9szeti Egyes\u00fclet. 4-5. o. <\/p>\n

[4]<\/a> Tatai, 13. o.<\/p>\n

[5]<\/a> Beke L\u00e1szl\u00f3: Az \u201eELK\u00c9PZEL\u00c9Sl\u201d-r\u0151l. Ahogy Azt A M\u00f3ricka Elk\u00e9pzeli \u2013 Lev\u00e9l bar\u00e1taimhoz<\/I>, 1972. 7. sz. URL<\/a><\/p>\n

[6]<\/a> M\u00e1r eg\u00e9sz kor\u00e1n t\u00f6rt\u00e9ntek k\u00eds\u00e9rletek a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek \u00e9s a strukturalizmus, illetve az azzal rokon szemiotika \u00f6sszek\u00f6t\u00e9s\u00e9re is, l\u00e1sd pl. Vazan, William \u2013 Paul Heyer: \u201eConceptual Art: Transformation of Natural and of Cultural Environments.\u201d Leonardo<\/I>, Vol. 7, No. 3, (Summer, 1974), 201-205.; Beke L\u00e1szl\u00f3: A szemiotika \u00e9s az avantgarde m\u0171v\u00e9szet. Kult\u00fara \u00e9s szemiotika<\/I>. In Gr\u00e1fik Imre \u2013 Voigt Vilmos (szerk.): Budapest, 1981, Akad\u00e9miai Kiad\u00f3. 371\u2013376. o.<\/p>\n

[7]<\/a> V.\u00f6.: \u201eA demokratikus ellenz\u00e9k felt\u0171n\u00e9se az\u00e9rt volt \u00f3ri\u00e1si probl\u00e9ma, egy\u00e9bk\u00e9nt az avantg\u00e1rdnak is, mert megjelent egy olyan szubkult\u00fara, amely kih\u00edvta ezt a t\u00e1rsadalmat, amelynek volt politikai programja. Az avantg\u00e1rdnak nem volt, nem is arra szerz\u0151d\u00f6tt. Eszm\u00e9i voltak \u00e9s kultur\u00e1lis gyakorlata. Azt p\u00e9ld\u00e1ul, hogy a liber\u00e1lis kapitalizmus j\u00f3 dolog, jobb, mint mondjuk az \u00e1llamszocializmus, azt a demoktratikus ellenz\u00e9k lehet, hogy gondolta, de az avantg\u00e1rd biztos nem. Ha a magyar neoavantg\u00e1rd geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1t n\u00e9zz\u00fck, az Eur\u00f3pai Iskol\u00e1t, ami pedig Kass\u00e1kig ment vissza \u2013 akkor vil\u00e1gosan kirajzol\u00f3dik egy szoci\u00e1ldemokrata, antikommunista \u00e9s antikapitalista hagyom\u00e1ny.\u201d (Krusovszky D\u00e9nes \u2013 Urfi P\u00e9ter: \u201eEgy sz\u0171k terem.\u201d Interj\u00fa Gy\u00f6rgy P\u00e9terrel.\u201d Puskin Utca<\/I>, 2008. 4. sz. 25-28. o.<\/p>\n

[8]<\/a> Beke L\u00e1szl\u00f3: \u201eA magyar konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet szubjekt\u00edv t\u00f6rt\u00e9nete.\u201d N\u00e9\/ma? Tanulm\u00e1nyok a magyar neoavantg\u00e1rd k\u00f6r\u00e9b\u0151l<\/I>. In Der\u00e9ky P\u00e1l \u2013 M\u00fcllner Andr\u00e1s (szerk.): Budapest, 2004, R\u00e1ci\u00f3. 141-148. o. URL<\/a> <\/p>\n

[9]<\/a> V\u00f6.: \u201eAz inform\u00e1ci\u00f3szeg\u00e9nys\u00e9g term\u00e9szetes k\u00f6zege, egyik ered\u0151je a fell\u00e9p\u00e9seknek, k\u00f6zrej\u00e1tszik a retorzi\u00f3kban: a hat\u00f3s\u00e1gok gyakran nem tudj\u00e1k pontosan, mi \u00e9s ki ellen l\u00e9pnek fel, a t\u00f6bbi \u00e9vtizedes beidegz\u0151d\u00e9s a m\u0171vek (szem\u00e9lyek) zavar\u00f3 \u00abizgat\u00f3\u00bb – vagy \u00e9rthetetlennek min\u0151s\u00edtett – jelenl\u00e9t\u00e9re saj\u00e1t s\u00e9m\u00e1i szerint reag\u00e1l.\u201d (Petern\u00e1k Mikl\u00f3s: A konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1sa Magyarorsz\u00e1gon. K\u00e9zirat, 1983-85. URL<\/a>)<\/p>\n

[10]<\/a> \u201eKELL EZ NEK\u00dcNK, ELVT\u00c1RSAK?\u201d, \u201eA M\u0170 BETILTHAT\u00d3S\u00c1GA FONTOSABB | MINT A M\u0170 JELENT\u00c9SE | \u2026\u201d<\/p>\n

[11]<\/a> Beke L\u00e1szl\u00f3: Komment\u00e1rok Pauer Gyula \u201eT\u00fcntet\u0151t\u00e1bla-erd\u0151\u201d-j\u00e9hez. Aktu\u00e1lis Lev\u00e9l<\/I>, 8. sz., 1984. febru\u00e1r, 34. o. URL<\/a><\/p>\n

[12]<\/a> Hajdu Istv\u00e1n: Concept Art. K\u00eds\u00e9rlet egy m\u0171fajtalan m\u0171faj rendszerez\u00e9s\u00e9re. T\u00e1j\u00e9koztat\u00f3<\/I>, Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9ge, 1975\/4, 1976\/1, 1976\/2. URL<\/a> <\/p>\n

[13]<\/a> \u201eNE KERTELJ\u00dcNK: | SZABADS\u00c1G \u00c9S REND | EGYM\u00c1SNAK ELLENT MOND\u201d<\/p>\n

[14]<\/a> \u201eSZERELMEM \u00c1LMOM | MI\u00c9RT NEM REP\u00dcLSZ FEL\u00c9M?\u201d, \u201eA G\u00d6ND\u00d6R\u00d6D\u0150 HAJ | FANTASZTIKUS!<\/p>\n

[15]<\/a> ] \u201eA K\u00c9P POSZTAMENSE | LEGYEN A FEST\u00c9K! | A SZELLEM POSZTAMENSE | LEGYEN A TARTALOM!\u201d<\/p>\n

[16]<\/a> D\u00e9kei Kriszta: Egy t\u00e1rgy megtiszt\u00edt\u00e1sa. Besz\u00e9l\u0151<\/I>, 2001. 6. sz. 106\u2013113. o. URL<\/a><\/p>\n

[17]<\/a> \u201e\u00c9N OLYAN SZOBROKAT | SZERETN\u00c9K CSIN\u00c1LNI KLOTILD AMELYEKET | HA \u00cdGY EL\u00c1SNAK A J\u00d6V\u0150BEN | MAGUKT\u00d3L KIKELNEK NE KELLJEN | HOZZ\u00c1JUK BULD\u00d3ZER SE R\u00c9G\u00c9SZET. | F\u00d6LD AL\u00d3L ALAK\u00cdTS\u00c1K FORM\u00c1LJ\u00c1K | A K\u00d6RNYEZET\u00dcKBEN T\u00d6RV\u00c9NYEIKKEL | A TERET\u201d<\/p>\n

[18]<\/a> Beke. \u201eKomment\u00e1rok\u2026\u201d <\/p>\n

[19]<\/a> N. Katherine Hayles How We Became Posthuman: Virtual Bodies in Cybernetics, Literature and Informatics<\/I> c. k\u00f6tet\u00e9ben (Chicago-London, 1999, The University of Chicago Press) azt vizsg\u00e1lja, hogy a kibernetika \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3elm\u00e9let diskurzusai hogyan jelentek meg a XX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9nek kultur\u00e1lis gondolkod\u00e1s\u00e1ban \u00e9s gyakorlat\u00e1ban. T\u00e9zise szerint a folyamat azt eredm\u00e9nyezte, hogy az inform\u00e1ci\u00f3 fogalm\u00e1b\u00f3l elt\u0171nt a fizikai kontextus jelent\u0151s\u00e9ge, m\u00e1sfel\u0151l ez az \u201eeltestetlenedett inform\u00e1ci\u00f3\u201d (disembodied information<\/I>, 13. o.) gyakran esszenci\u00e1lisabb t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt jelenik meg a materi\u00e1lis form\u00e1kn\u00e1l. B\u00e1r Hayles p\u00e9ld\u00e1i az \u201eeltestetlened\u00e9s ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra\u201d (192. o.) az irodalom ter\u00fclet\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaznak, \u00e9rvel\u00e9s\u00e9t k\u00f6vetve nem neh\u00e9z megvonni az anal\u00f3gi\u00e1t a korai konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetekkel sem. <\/p>\n

[20]<\/a> A m\u0171 k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 alkot\u00e1sk\u00e9nt jelenik meg Tatai Erzs\u00e9bet fentebb id\u00e9zett monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n

[21]<\/a> Szitha T\u00fcnde. Par\u00f3di\u00e1k \u00e9s metamorf\u00f3zisok S\u00e1ry L\u00e1szl\u00f3 m\u0171veiben. Muzsika<\/I>, 1999. janu\u00e1r, 42. \u00e9vf, 1. sz\u00e1m, 36. o. URL<\/a><\/p>\n

[22]<\/a> Henry Flynt. Fogalomm\u0171v\u00e9szet. Ford. Kopp\u00e1ny M\u00e1rton. In Fluxus Antol\u00f3gia<\/I>. Artpool, Budapest, (1993?) URL<\/a><\/p>\n

[23]<\/a> Petern\u00e1k.<\/p>\n

[24]<\/a> Hajdu Istv\u00e1n. A jelent\u00e9s a lojalit\u00e1shoz kapcsol\u00f3dik, ami a jelent\u00e9s keres\u00e9s\u00e9re ind\u00edt. Sug\u00e1r J\u00e1nossal besz\u00e9lget Hajdu Istv\u00e1n. Els\u00f4 r\u00e9sz. Balkon, 2005. 5. sz. URL<\/a><\/p>\n

[25]<\/a> Tarczali Andrea. Figyelemcsapda. A hib\u00e1k term\u00e9szetrajza, avagy a jelen mint m\u00falt. Balkon<\/I>, 2004. 4. sz. URL<\/a><\/p>\n

[26]<\/a> Hajdu Istv\u00e1n. A jelent\u00e9s a lojalit\u00e1shoz kapcsol\u00f3dik, ami a jelent\u00e9s keres\u00e9s\u00e9re ind\u00edt. Sug\u00e1r J\u00e1nossal besz\u00e9lget Hajdu Istv\u00e1n. M\u00e1sodik r\u00e9sz. Balkon, 2005. 6. sz. URL<\/a><\/p>\n

[27]<\/a> Tatai, 44. o.<\/p>\n

[28]<\/a> Tatai, 51. o.<\/p>\n

[29]<\/a> Mivel a polietil\u00e9n becs\u00fclt boml\u00e1si ideje 500 \u00e9v, f\u00f6lmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy a mai nagy t\u00f6meg\u0171 haszn\u00e1lata sor\u00e1n mennyire tudjuk sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba venni azokat a k\u00e9s\u0151bbi k\u00f6rnyezet- \u00e9s t\u00e1rsadalompolitikai kontextusokat, amelyekben a t\u00f6megcikk ut\u00f3\u00e9lete sor\u00e1n meg fog jelenni. Egy t\u00f6rt\u00e9nelmi kor \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9nek abszolutiz\u00e1l\u00e1sa, univerz\u00e1liss\u00e1 emel\u00e9se \u00fajra Erd\u00e9ly Extarpol\u00e1ci\u00f3s gyakorlatok c. \u00edr\u00e1s\u00e1t juttatja esz\u00fcnkbe: \u201eAz emberek koruk b\u00f3dulat\u00e1ban pillanatnyi szeml\u00e9let\u00fcket az eg\u00e9sz vil\u00e1gegyetemre kivet\u00edtik.\u201d Emellett Be\u00f6thyt\u0151l kor\u00e1bban sem volt idegen az arte povera hagyom\u00e1nyait id\u00e9z\u0151, a legegyszer\u0171bb h\u00e9tk\u00f6znapi haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak \u201erecikl\u00e1l\u00e1s\u00e1b\u00f3l\u201d l\u00e9trej\u00f6tt alkot\u00e1s. Az egyik ilyen, narancsh\u00e9jb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt m\u0171v\u00e9t \u00edgy komment\u00e1lta: \u201eFoglalkoztatott a visszaforgat\u00e1s ide\u00e1ja, annyi f\u00f6l\u00f6sleges dolog van a vil\u00e1gban, mi\u00e9rt kre\u00e1ljuk m\u00e9g \u00fajakat? Azt gondoltam, milyen j\u00f3 lenne a narancsh\u00e9jat m\u0171t\u00e1rggy\u00e1 alak\u00edtani, \u00edgy nem termel\u00fcnk f\u00f6l\u00f6sleget.\u201d (Hegyi D\u00f3ra: Dinamika, mint szervez\u0151er\u0151. Hegyi D\u00f3ra besz\u00e9lget Be\u00f6thy Bal\u00e1zzsal. In Be\u00f6thy Bal\u00e1zs 1990>2000<\/I>. Budapest, 2000, Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum\/Ludwig M\u00fazeum. 30-35.o.)<\/p>\n

[30]<\/a> Sug\u00e1r J\u00e1nos: Recikl\u00e1lt figyelem. Balkon<\/I>, 2004. 8. sz. URL<\/a><\/p>\n

[31]<\/a> Tatai, 39. o.<\/p>\n

[32]<\/a> Janus Pannonius M\u00fazeum, P\u00e9cs; Szt. Istv\u00e1n Kir\u00e1ly M\u00fazeum, Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r; Paksi K\u00e9pt\u00e1r<\/p>\n

[33]<\/a> Artpool M\u0171v\u00e9szetkutat\u00f3 K\u00f6zpont, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s Alap\u00edtv\u00e1ny<\/p>\n\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      Egy anekdota szerint Sir Walter Raleigh brit k\u00f6lt\u0151-felfedez\u0151 valamikor a XVI. sz\u00e1zadban elhat\u00e1rozta, hogy megm\u00e9ri a f\u00fcst s\u00faly\u00e1t. El\u0151sz\u00f6r megn\u00e9zte, hogy mennyit nyom egy t\u00f6metnyi pipadoh\u00e1ny a m\u00e9rlegen, majd megt\u00f6lt\u00f6tte vele pip\u00e1j\u00e1t, \u00e9s miut\u00e1n elsz\u00edvta az adagot, a keletkezett hamut a serpeny\u0151re sz\u00f3rta. \u00dagy \u00e9rvelt, hogy ha az els\u0151 eredm\u00e9nyb\u0151l kivonja a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630521,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400574","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400574","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400574"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400574\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630521"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400574"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400574"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400574"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}